Idézem szórul-szóra Jánossytól a Lorentz-elv posztulátumát
(Jánossy: Relativitáselmélet a fizikai valóság alapján. Akadémia kiadó, 1973. 116. oldal)

A természeti törvények olyanok, hogy ha Q egy valódi fizikai rendszer, akkor a
L*=L(Q) Lorentz-deformált rendszerek lehetséges rendszerek, amelyek ugyanazoknak a törvényeknek engedelmeskednek, mint maga Q.

Hozzáteszem, hogy a Lorentz-elv deformációnak tekinti a test mozgáspályáján a helyhezkötött mozgások megváltozását, valamint a test hosszúságának a megváltozását.

"Mégis csak ismerni kellene a Lorentz-elvet legalább azért, hogy a specrelt maradéktalanul megértsük."

Ha van forrásod, légy szíves írd meg mely posztulátumokra épül a Lorentz-elv.

"ennyi a két iker közti korkülönbség az újbóli találkozáskor."

A korkülönbség megállapításához nem szükséges újból találkozniuk. (Ezt mindig kötelességemnek érzem jelezni.)
Bőven elegendő, ha egymáshoz képest nyugvóvá válnak valamiképpen.

Kevesen tanulják meg a specrelt és a Lorentz-elvet is. A téjékozottak tudják, hogy a Lorentz-elv étere nem mechanikai éter, és a Lorentz-elvben sem kell az abszolút nyugvó pontot felvenni. Azonban a tájékozottak nagy része sem tanulja meg a Lorentz-elvet, mert azt mondja, minek megtanulni, ha a specrel ugyanazt tudja, és a specrelben egyszerűbb számolni. Igaza van, gyakorlatilag elegendő a specrel még az elméleti fizikusnak is.

Az átlagember azonban anélkül, hogy tudna róla, összezagyválja a specrelt a Lorentz-elvvel, és ez már baj. Mégis csak ismerni kellene a Lorentz-elvet legalább azért, hogy a specrelt maradéktalanul megértsük. Az átlagember ugyanis a specrel képleteit úgy képiesíti, mintha a nagyobb sebességű test valóban rövidebb lenne. Pl. úgy képzeli el, hogy a vonat az alagútban valóban össze is húzódna. Sok vitát folytattam a fórumon, és tapasztaltam, bizony a specrelt jól ismerők is így képzelik el. Fel sem fogják, hogy ezt csak a Lorentz-elvben szabad így elképzelni.

Teljesen más kérdés, hogy az elméleti fizikusok egy kis része előveszi a Lorentz-elvet, ha megakad a specrellel, mert a Lorentz-elv konkrét, kevésbé általános, mint a specrel. Tudomásom szerint pl. a Böhm-mechanika szűkkörű művelői gondolkoznak így. Egy másik társaság az anyaghullámokra helyezné a kvantumfizikát, nem pedig valószínűségi alapra, ők is előszedik a Lorentz-elvet.

Várom én is mikor ér el sikereket valaki vele. Talán Lorentz is hasonlít a szerbek mondahőséhez, Krali Markohoz, aki a vesztes csatája után bevágta a tengerbe a buzogányát és azt mondta: "jönni fog egy gyerkőc aki ezt kiemeli". Jánossy megpróbálta kiemelni, de beletörött a bicskája, amikor a Lorentz-elvet gravitációs alapon tárgyalta, szinte csak az alapelvek lefektetéséig jutott el a könyvében is.

"Egy népszavazás döntött."

Népszavazás? Szerintem ez szóhasználati hiba. (idézőjelesen nem tartanám annak.)

Hmm. Az utolsó bekezdésbe beleesett a nehézség. :o)

Üdvözzöllek a fedélzeten!

Na így már jó lesz.

Ezt a hülyeséget többen is megpróbálják terjeszteni a fent nevezettekről, de ez csak azért van, mert ahányszor rámutatunk valakinek a bizonyíthatóan téves elképzelésére, rögtön ezzel jön elő. (Mert mindenkinek joga van olyan világot elképzelni, amilyet csak akar és miért ne lehetne ennek a képzeletbeli világnak ő a prófétája?)
A tudomány egyébként is le van szarva. Ez a fórum azért van, hogy mindenki jólérezze magát, békében elgügyöghesse amit éppen megálmodott. Akár tudós professzornak is beállíthatod magad, dicsekedhetsz az állami kitüntetéseiddel és bátran kioktathatsz másokat akár a legnagyobb eszementségből is.
Üdvözzöllek a fedéSajnos ők te és elminszter is azt hiszik, hogy ők a végső és megdönthetetlen , egyetlen igazságot írják le.lzeten.

Nocsak? Kinek a klónja vagy?

("Lorentz egy olyan éterelméletet javasolt, melyben a tárgyak és a megfigyelők, melyek az éterhez képest mozognak fizikailag megrövidülnek (Lorentz-Fitzgerald-kontrakció) és számukra az idő megnyúlik (idődilatáció)." forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Speci%C3%A1lis_relativit%C3%A1selm%C3%A9let
)

Mondjuk az sem lenne hátrány, ha az ellenségességed okát felfednéd..

Bár megfogadtam, hogy többé veled nem beszélek, búcsúzóul csak annyit, hogy a 200 oldalas blogod után azért ismerhetnéd a Lorentz-transzformációt.

De, ebbe a választásba erősen beleszólnak az érzelmek is, mint minden emberi tevékenységbe.

Az einsteini relativitás "megértése" a gyakorlottabbaknál pár hét, vagy pár hónap.
A Lorentz verzió részleteit megrágni és átszámolni több évre munka.

Én végigszenvedtem, és nem igazán értem, hogy milyen jogon magyaráz nekem egy olyan, akár egyetemi tanár egy másik fórumon, aki életében soha nem számolt utánna ezeknek a részleteknek. Legyen akár lustaság vagy időhiány az ok.

Amiket írsz, és írnak ezek az emberek a fórumokon HELYES, DE CSAK a RELATIVITÁSON BELÜL, nem általános igazságokról írnak.
Sajnos ők te és elminszter is azt hiszik, hogy ők a végső és megdönthetetlen , egyetlen igazságot írják le.

Nos nem, a Lorentz modell matematikailag teljesen ugyan az, mint az Einstein féle.

Azt is elmagyaráznád, hogy a függvény miért ilyen alakú és miért kellett alkalmaznod?

Vissza az üres locsogásból a fizikához, lássuk számpéldával a problémát.

c=1
v=0.8*c
y=1/sqrt(1-v*v/(c*c))

t1=6
x1=v*t1

x2=(x1-v*t1)*y
t2=(t1-v*x1/(c*c))*y


dt=t1*2 - t2*2

Az eredmény
t2=3.6
dt=4.8 ennyi a két iker közti korkülönbség az újbóli találkozáskor.

Most az út legyen kétszer hosszabb
t1=12

Ekkor t2=7.2 és dt =9.6, a korkülönbség 2-szeres.
Márpedig a "gyorsulág" ugyan akkora maradt, hiszen a sebességek nem változtak.

Ilyen egyszerű a fizika, ha az ember számol is közben,

Az éter feleslegessé lett nyilvánítva. DE

NINCS rá megcáfolhatatlan ellenérv. Nem bizonyítható, hogy nincs.
Amiért Einstein a nyerő, az a tudóstársadalom egyszerű választása, Egy népszavazás döntött.

Nincs értelme erről vitatkozni, ha csak azt akarod hallani, hogy igazad van, legyen.
DE ..

Ez nem szeretet, vagy útálat kérdése.
Lorentz meglehetősen konspiratív elméletében alapvető az éterhez viszonyított mozgás, miközben maga Lorentz is elismeri, hogy a fizika törvényei olyanok, hogy az éterhez viszonyított mozgásunkat semmilyen módon sem tudjuk kimutatni.
Ezzel az erővel megjelölhette volna abszolút nyugvó pontnak a mindenütt jelenlévő láthatatlan rózsaszín egyszarvút is.
A kimutathatatlan éter feltételezése semmilyen előnnyel nem jár a számításokban (sőt egy kicsit átláthatatlanabbá teszi a levezetéseket), miközben a specrel ezt egyszerűen és elegánsan oldja meg.

A topik témája egy nyilvánvaló tévedés.

Egy inerciarendszer idejét NEM LEHET egyetlen órával mérni/determinálni.
Egy sor szinkronizált órára kell, mert az órák eltérései mozgásirány-függőek.

Ez adja a téridő torz geometriáját. Amkor egy mozgó óra frekvnciáját akarod meghatározni egy álló koordináta-rendszerben, ott sok órát kell kell térben a mozgás pályáján elszórva elhelyezni, Ezeket szinkronizálni kell fényjelekkel, máskülönben TELJESEN hamis eredmények születhetnek.

Ilyen nincs, hogy mozgatok egy órát, én meg néha utánaszaladok, kezemben egy stopperrel, és mérem a frekvenciáját. Ez scifinek szép, de fizikának nonszensz.

*
hogy amikor egy �"RA mozgásállapotát megváltoztatom..

Ez így igaz a relativitáson belül. DE.
Vajon gondolkoztál már el azon, hogy amikor egy mozgásállapotát megváltoztatom, és én továbbra is mellette "állok", akkor az én mozgásállapotom is megváltozott. Mi van akkor, hogy az én testem összes atomja ugyan olyan változáson esett át, mint az óra atomjai, és ezért nem érzékelem a változást az órán.

A fizika az einsteini relativitást alkalmazza, mert nem bonyolodik bele ilyen majdnem-biologiai jellegű problémákban.

Sajnos a világ pedig bonyolult. Talán a Lorentz féle étermodell sokkal jobb közel ítése lenne a valóságra. Én bízok abban, hogy valahol előkerül majd egy kisérleti eredmény, amit csak a Lorentz-nézőpontből lesz helyesen értelmezhető.

Tudom, hogy utáljátok ezt a modellt, ezért be is fejeztem a témát.

Legtöbbször igazad van, de most Petymeg aki helyesen látja a dolgot.

A relativitás egyenletei nem véletlenül csak a sebességekkel számolnak, A létrejövő idődilatációhoz a gyorsulásnak az égvilágon semmi köze. És ezt egy egyszerű példán keresztül megérthető.

Legyen egy űrhajó, aminek a feladata, hogy eljusson egy távoli csillagig.
A kérdésem egyszerű lesz.
Sokat számít az, hogy az ürhajó a Föld mellől gyorsulva indul, vagy már eleve az adott utazási sebességgel haladva kezdi az utazást?
Nem, sőt ha növelem az út hosszát, akkor az időeltérés nő MINDKÉT esetben, annak ellenére, hogy a második esetnél semmiféle gyorsulás nem volt, sőt az első esetben sem változtattam meg az űrhajó gyorsulásának a mértékét,

Úgy szokás mondani, hogy az ok a téridő geometriájának a változása inercia-rendszer váltásakor. Ez okozza az ikerparadoxon időeltérését, és nem a gyorsulás.

Kedves Emil!

Minden ami mozog a környezetéhez relatívan, és fénysebességű sugárzást bocsájt ki, a környezete érzékelése szerint rel.Doppler eltolódott sugárzással hat a környezetére.

Valamint a mások által kisugárzott fénysebességgel haladó sugárzásban a mozog forráshoz relatívan a megfigyelő, akkor részéről a sugárzás szintén rel.Doppleres eltolódást szenvedettként figyelhető meg.

Azaz ez a rel.Doppleres változás olyan "vízió" ami a megfigyelő számára a valóság.

Bocsánat, azt sajnos elfelejtettem megkérdezni Gézoo levelezőtől, hogy
a leeső tárgy rel.Doppleres hatással módosult tere nem csupán vízió?