[origo] címlap hírek levelezés internet előfizetés [OK.hu]


Ives-Stilwell kísérlet = abszolút mozgás

taxidrv - 2011. 11. 19. 15:20 Nyitóüzenet megjelenítése
előző 13/20. oldal 9 10 11 12 13 14 15 16 17 következő Ugrás a(z) oldalra
Privát Emil
2011. 12. 03. 00:17

Jelzem, hogy válaszodból kimaradt, amit konkrétan kértem.
cyprian
2011. 12. 03. 00:11

Nem tudok többet hozzátenni. Írtam, hogy a vita eldönthetetlen szerintem, mert lehetetlen olyan kísérletet véghezvinni, amely eldöntené, hogy a test összehúzódik-e, vagy pedig semmi nem történik vele, csak a téridő két különböző tulajdonságából véljük összehúzódni. Különösen nem lehet eldönteni ezt a vitát gondolatkísérlettel.
Ha valaki úgy gondolja, hogy összehúzódik a test, tegye, én nem vitatkozom vele tovább.
Privát Emil
2011. 12. 03. 00:01

Írtad 1xű-nek:

[url]"a Lorentz-elvet használod filozófiaként, de a specrlelt alkalmazod a számoláskor"[/url]

Erre miből következtettél?

Légy szíves mutass rá ama mondataira, amelyek szerinted arra utalnak, hogy a Lorentz-elvet használta filozófiaként.

Szólok, hogy 1xű általában csak hétköznapokon szokott fórumozni, tehát várhatóan hétfőn reagál fentebbi megállapításodra.
Most amiatt kérdezlek én, hátha hétfőig visszavonod, amit neki címeztél.
cyprian
2011. 12. 02. 23:35

A rúd eleje a t'=0 pillanatban, a vége t'=-V*L/(1-(V/c)2) pillanatban, azaz előbb kezd esni a vége, mint az eleje.

Sőt, ha csak ezt a képletet használod, akkor ráadásul Lorentz-elv szerint is számolsz. Szerintem, de ezt még át kell gondolnom, már késő van....
cyprian
2011. 12. 02. 23:20

Mint írtam, a specrel és a Lorentz-elv között nem lehet különbséget tenni sem kísérletileg, sem gondolatkísérlettel. Te a Lorentz-elvet használod filozófiaként, de a specrlelt alkalmazod a számoláskor. Az ilyen vita eldönthetetlen, ha valamelyik fél megköti magát.

A Lorentz-elv úgy tekinti, hogy deformálódik a test, megváltoztatja a mozgásirányban a hosszúságát, és ez valóban hasonlít a mechanikai deformációhoz. A specrelben nem így gondolkozunk.
A specrel szerint nem változik a rúd egy fikarcnyit sem, csak más-más téridőben mérünk. Ezek nem ugyanazok a mérések. Ha a két mérést összehasonlítjuk, nem az anyag tulajdonságát hasonlítjuk össze, hanem két téridő tulajdonságait hasonlítjuk össze.
Ezért írtam, hogy leggyakrabban a Lorentz-elvet használnak az emberek képiesítésre, de specrelben számolnak.
Privát Emil
2011. 12. 02. 16:54

Remélem elismered, hogy ez nem ikerparadoxon!

Ez csupán a speciális relativitáselmélet egyik tételének egy lehetséges kísérleti ellenőrzésére rávilágító példa.

A jelen esetben nem állíthatnám, hogy valamelyik objektum órája amiatt ketyeg lomhábban, mert korábban elindult - mialatt a mi mozgásállapotunk
változatlan maradt.
Tehát nem volna alapja azt állítanom, hogy az az idődilatáció, illetve az a hosszúságkontrakció - amelyet mi megállapítunk saját rendszerünkből a többi rendszerben uralkodóra, az abszolút volna.
Ebben a szituációban nem tudni, hogy a megfigyelt rendszerek idődilatációja ill. kontrakciója abszolút-e, vagy sem.

Hangsúlyozom - történeted nem ikerparadoxon!
1xű
2011. 12. 02. 15:35

Én a következőre gondoltam:
Nincsenek testvérek, csak órák és űrhajók.
Van egy óra, amit állónak tekintünk.
Van két űrhajó, egyik megy, a másik ezzel szembejön messziről, mindkettőn egy-egy óra.
(Egy egyenesen haladnak, és az álló óra is ezen az egyenesen van.)
Amikor a menő űrhajó elhalad az álló óra mellett, mindkét órát 0-ra állítják.
Ezután a menő űrhajó találkozik a szembejövővel. Ekkor a szembejövő űrhajó óráját beállítják a menő űrhajó óráján mutatott értékre.
Ezután a jövő űrhajó odaér az álló órához.
Ekkor a szembejövő űrhajó órája kevesebbet mutat az álló óránál.
Nincs csalás.
1xű
Privát Emil
2011. 12. 02. 15:28

"A leeső rúd melyik eset?"

Még nem tudom, ezen még gondolkodnom kell.
Megjegyzem, korábban jeleztem, hogy javaslatomat az ikerparadoxon sztori megtárgyalásánál tartanám jónak/hasznosnak.
Most hozzáteszem, hogy momentán.
:)
Privát Emil
2011. 12. 02. 15:10

"Nem tudom, ismered-e az ikerparadoxon azon megfogalmazását, ami teljességgel mentes a gyorsulásoktól?"

Ismerem azt a megfogalmazást, de ott csalás van!
Az egyik tesó életkorát ugyanis meghamisítják (átírják az anyakönyvi kivonatát).
:)
1xű
2011. 12. 02. 15:03

Köszönöm.
A leeső rúd melyik eset?
1xű
1xű
2011. 12. 02. 15:00

Pontosan.
1xű
Privát Emil
2011. 12. 02. 15:00

"Ha megírod, hogy melyik szó mit jelent, készséggel elfogadom a javaslatodat."

Minthogy az ikerparadoxonban az egyik rendszer abszolút mozgást végzett mialatt gyorsult, a rajta mérhető megmaradó elváltozásokat én abszolút jelzővel illetem.
És mert a másik rendszert semmiféle behatás nem érte - ám mégis megváltozottnak tűnik az elutazott rendszerből vizsgálva, itt a relatív jelzőt használnám - arra utalva ezzel, hogy ez csupán az elutazott rendszer "elhangolódott" műszerei miatt van így.
Privát Emil
2011. 12. 02. 14:41

Ebben a rudas példádban a rúd lefele indulása a relatíve mozgó rendszerből figyelve úgy néz ki, mintha korongokból lenne összerakva.
A rúd egyik végéről kezdődően e korongok sorban egymás után elkezdenek lefelé indulni. (Eközben azonban nem szakadnak el egymástól teljesen, azaz nem tűnik úgy, mintha darabjaira esne szét a rúd.)
1xű
2011. 12. 02. 14:30

Ha megírod, hogy melyik szó mit jelent, készséggel elfogadom a javaslatodat.
1xű
1xű
2011. 12. 02. 14:27

Nem tudom, ismered-e az ikerparadoxon azon megfogalmazását, ami teljességgel mentes a gyorsulásoktól?
1xű
Privát Emil
2011. 12. 02. 14:26

Javaslom, használjuk az egyik esetre vonatkozóan az "abszolút kontrakció" fogalmát, míg a másikra a "relatív kontrakciót" . Ugyanezt javaslom az idődilatációkra vonatkozóan is - legalábbis, amikor az ikerparadoxonról beszélgetünk.
1xű
2011. 12. 02. 14:24

A merev test definíciója az, hogy a pontjai közötti távolság nem változik, nem képest alakváltozásra.
Ez nem mechanikai, szilárdsági jellemzője a testnek, hanem geometriai.

A nemrelativisztikus fizikában ez a geometriai tulajdonság összefonódik a szilárdságival. Itt használhatjuk a merev test modellt olyan értelemben, hogy nem képes alakváltozásra. Ebben a modellben a testen belüli hangsebesség (=a nyomáshullám, ill. állapotváltozás terjedési sebessége) végtelen, ami nincs ellentmondásban a fizikai modellel, és noha a valóságban persze nem lehet ilyen, modellileg jól használható.

A relativisztikus fizikában azonban nem. Itt a testek alakváltozása nemcsak mechanikai, szilárdsági jellemzőitől függ. Ismétlem, előfordulhat hogy egy test egy rendszerben nem változtatzja az alakját, egy másikban igen.
Példa erre a forgó küllős biviklikerék, ami a keréktengelyhez rögzített inerciarendszerben merev test, de az út rendszerében a küllők hajladoznak.
Ha ez nem ismert számodra, szívesen elmondom, miért.

Azt írtad, hagyjam a butaságokat.
Kérlek, írd meg, hogy a beírt példában mi a butaság.

De most mégegyszer beírom a példát, mert közben rájöttem, hogy pontosabban is meg lehet fogalmazni.

Példa:
Egy L hosszú rudat (eleje: x=0 és vége: x=L között) vízszintes helyzetben tart sok-sok ember, szorosan egymás mellett állva, kezeik a rúd mentén összeérnek.
Mindegyik embernél van egy óra, amik ebben a rendszerben (azaz a rúd nyugalmi rendszerében) szinkronizálva vannak.

Amikor óráik t=0 értéket mutatnak, elengedik a rudat, mindenki egyszerre.

A rúd minden egyes pontja azonos időpillanatban elkezd esni lefelé, és a továbbiakban is minden egyes pont azonos sebességgel esik.

Vizsgáljuk ezt egy másik inerciarendszerből, ami rúdirányban halad V sebességgel, t=0, x=0 -> t'=0, x'=0.

A rúd eleje és vége nem azonos pillanatban kezd esni, sőt, a belső pontjai sem.
A rúd eleje a t'=0 pillanatban, a vége t'=-V*L/(1-(V/c)2) pillanatban, azaz előbb kezd esni a vége, mint az eleje.
A két pillanat között a rúd egy része még eredeti vízszintes helyzetében van, a másik része pedig már ferdén esik.
A vízszintes és a ferde részek közötti határpont folytonosan változik az időben, halad a rúd végétől az eleje felé. Végül a rúd ferde helyzetben esik lefele. (Mint a liftes példában is.)

Ezért a rúd ebben a rendszerben egy folyamatosan változó töröttvonal alakú, azaz pontjai közötti távolság folyamatosan változik, azaz nem merev test a fenti definíció szerint.

Ennek azonban semmi köze mechanikai, szilárdsági jellemzőihez.

Kérlek mégegyszer, hogy írd meg, hol ebben a butaság, mert nem szeretnék butaságokat terjeszteni.

1xű
Privát Emil
2011. 12. 02. 14:15

"A rúd hossza 3 megfigyelő szerint 3 különböző érték. Normális dolog, semmilyen deformációról nincs szó."

Hogy a speciális relativitáselméletben erről nincs szó, az egy dolog.
Einstein erre valóban nem tért ki, nem foglalkozott vele külön. Ezen elmélete csupán bizonyos jelenségek vizsgálatára terjedt ki, és a velük kapcsolatban végezhető mérések egy részének eredményeire ad prognózist, valamint számítási módszert - képletek formájában.

Így semmilyen tekintetben nem kérdőjelezi meg az ő elméletének helytállóságát az a véleményem, hogy az ikerparadoxon című történetbéli elutazó rendszer deformálódik mialatt gyorsul, majd miután gyorsulását befejezte, bizonyos deformációk megszűnnek, mégpedig azok, amelyeket külső és belső megfigyelő egyaránt tapasztalhatott, míg a csupán külső rendszerben tapasztalható megmarad - azaz az utazó rendszere külső megfigyelő (a hátramaradt testvér) rendszeréből vizsgálva - megmaradónak
találtatnak.
A hátramaradt testvér bizony valóságos alakváltozást - azaz deformációt állapít meg. Az utazó testvérnek pedig nem árt tudomásul vennie, hogy amit ő tapasztal a külvilágról, (pl. hosszkontrakciót) az az ő műszereinek "elhangolódásából" adódik. Műszerei a gyorsulás alatt "hangolódtak" el.
cyprian
2011. 12. 02. 13:59

Tévedsz, rosszul emlékszel. Einstein nem írt abszolút merev testről, csak kellően merevről

Nem. Einstein is azzal kezdte, hogy mechanikailag abszolút merev rudakat használt. Ez nagyon fontos a specrel megértéséhez.
Ha nem hiszed, olvass bele Einstein kiskönyvecskéjének elejébe, hiszen sokat írtál erről a könyvről. Ha valaki nem fogadja el a mechanikailag abszolút merev test definícióját Einsteintől, nem értheti meg a specrel hosszkontrakcióját sem.
Privát Emil
2011. 12. 02. 13:30

"Nem kívánok felújítani egy vitát arról, ami a tankönyvekben egyértelmű definíció."

Tévedsz, rosszul emlékszel. Einstein nem írt abszolút merev testről, csak kellően merevről. Így hát az a rendszer, amelyet mérések elvégzésére használunk - azaz a vonatkoztatási rendszer - legyen kellően merev ahhoz, hogy ne tévedjünk nagyot, amikor mérünk.

Abszolút merev testek szerintem csak a newtoni mechanikában szerepelnek, de csak bizonyos jelenségek modellezésének egyszerűbbé tétele céljából.
Az ilyen testben pl. a hang végtelen sebességgel terjedne. Ha az ilyen (képzeletbeli) testet meglökjük, azonnal mozgásba jön minden pontja, egyszerre, és semmiféle mechanikai deformációt nem szenved.
előző 13/20. oldal 9 10 11 12 13 14 15 16 17 következő Ugrás a(z) oldalra