A konkrét vitában nem mindig.

Szaktekintélyekre hivatkozni: TUDOMÁNYOS IGÉNYESSÉG. Ezért becsülöm nagyra Elminstert!

Nem. Nem! NEM!!!!!

Az, hogy TE nem érted meg a magyarázataimat, nem jogosít fel arra, hogy a saját félreértelmezéseidet az "én számba add"!
Olyan hülyeségeket, mint amit te hiszel, hogy állítok, én soha nem mondtam!

(Egyébként végtelen kiterjedésű térben is történhetett Nagy Bumm. Ez esetben a végtelen tér egyetlen pontjából indult ki az általunk látható univerzum tágulása. A többi pontból meg a többi részé.)

Mármint te. Mivel kétféle elképzelés van:
1. véges idővel ezelőtt és véges térrészből tágult szét az univerzum.
erről szól a BB.

2. végtelen térrészben létezik, létezett, létezni fog az univerzum.
Az észlelések magyarázata hibás, mert soha nem volt BB, mivel az ellentmond a térbeli és időbeli végtelenségnek.

S te kevered a kettő tulajdonságait.

Szerinted végtelen térrészben volt a BB, amikor eleve abból következtettek rá, hogy a galaxisok egymástól távolodnak.
Tehát ha időbe visszamegyünk, akkor közelednek.
Egy bizonyos időpontban 1 pontban találkoznak.
Ebben a pontban volt a BB.
Nem végtelen sok pontban, mert akkor nincs közeledés-távolodás.



Mintha abban legalább megegyeztünk volna, hogy az univerzum 3 tér és 1 idő dimenzióból áll.
De nem érted, hogy ennek következményei vannak, és nem tüntetheted el a térből a háromszög közepét.

Amíg a fenti 2 elméletet nem tudod megkülönböztetni addig kár vitastkoznod, vagy bárkit is hülyézned.

Az utóbbi mondatodban rejlik az egész gondolatmeneted bukása.
Gondolkodj el azon, okoska, hogy a végtelen sok pontból véletlenszerűen kiválasztott véges számú csoportok geometriai középpontja mindig egybeesik-e, vagy ugyanúgy végtelen számú pontként beterítik a teljes teret, mint ahogy a gömbfelületre felrajzolható összes háromszög összes geometriai középpontja is a teljes gömbfelületen szóródik szét?

Az egész háromszöges szerencsétlenkedésed nem ér semmit.
HA az univerzumnak a háromdimenziós térben VAN széle, akkor és csak akkor VAN geometriai középpontja is a háromdimenziós térben.


A Földnek mint háromdimenziós testnek a háromdimenziós térben VAN széle (azon állunk) így a háromdimenziós térben VAN középpontja.
A FÖLDFELSZÍNNEK viszont a saját kétdimenziós felületén NINCS széle, így a saját két dimenziójában NINCS közepe sem!

Kevered a dimenziókat! A háromdimenziós test-Föld közepe nem tartozik hozzá a kétdimenziós földfelszín pontjaihoz. De már ezt is számtalanszor kifejtettük, láthatóan eredmény nélkül.


Oszt aztán miért, okoska??????
300 millió év múlva 14 milliárd éves lesz az univerzum. Azokról a pontjairól, amelyekről 13,7 milliárd év alatt MÉG nem ért ide a fény, 300 millió év múlva beérkezik. 300 millió év múlva pontosan 14 milliárd fényévnyire fogunk ellátni, és legmesszebb tőlünk pont ugyanúgy a mikrohullámú háttérsugárzás (nagyobb) gömbje lesz, mint ahogy most tőlünk 13,7 milliárd fényévnyi fényútnyira az "van".


Olyan hülye vagy, hogy téged mutogatni kéne!
Ember! Az univerzum átlátszóvá válásakor a TELJES TÉRFOGATÁBAN kiszabadultak a fotonok, hogy elinduljanak egyenes vonalban valamerre. Amelyek a kiszabadulás pillanatában 1 fényévnyire voltak az akkori pontunktól, azok kábé egy év alatt elértek "hozzánk". Amelyek 100 fényévnyire voltak, azok az univerzum tágulása miatt párezer év alatt jutottak el. Amelyek tízezer fényévnyiről indultak, azok párszázmillió év alatt értek el "hozzánk". A még messzebbiek 13,7 milliárd év alatt értek el hozzánk (éppen most futnak be). És még odakint úton vannak azok a fotonok, amelyek még messzebbről indultak. Azok majd csak a következő évezred mikrohullámú háttérsugárzását fogják adni.
Úgyhogy 300 millió évvel ezelőtt azok a fotonok érkeztek be mikrohullámú háttérsugárzásként, amelyek anno közelebbről (egy kisebb gömbfelületről) indultak felénk az átlátszóvá váláskor, mint a most beérkezők.


A hiba a te készülékedben van.
Nem is csodálom, mert térbeli gondolkodásod nagyon "egysíkú". Nem tudsz megszabadulni a hibás szavannai tévképzetektől, és nem tudsz például egy dinamikusan táguló univerzumban gondolkodni.
Gyakorolj!

Nem. Nem. Nem.

Te azt állítod a vonat akár hol van ott a pályaudvar.
Én meg azt, hogy minden sínpár találkozik a pályaudvaron, illetve a sínen visszafele menve találkoznak a sínek.

Nem teljesen ugyan az.

Ba..meg!!!
Ne idegelj fel!!!!!!!

ERRŐL TÉPEM A SZÁMAT H�"NAPOK �"TA! BA...MEG.

Az univerzum összes jelenlegi pontja tekinthető kiindulópontnak, mivel időben visszafelé követve a nulla dimenziós Nagy Bumm szingularitásba futnak vissza!

Örülök, hogy kezded belátni az igazamat (illetve a kozmológusok igazát), de ne próbáld úgy feltüntetni, hogy te magad jöttél volna rá!

Nem. Azt bizonygatom, hogy létezik, függetlenül, attól, hogy kitudjuk-e jelölni, vagy nem.
A hasonlósági centrum egybe esik a metrikus tágulással.
Vedd elő a kedvenc tárgyadat a lufit és rajzolj rá egy háromszöget.
Ha felfújod, lejjebb engeded a háromszög kisebb-nagyobb lesz, de ha a gumi homogén, akkor a háromszög hasonlósági középpontja csak a rádiusz irányába fog lemozdulni, ami a modelledben az idő.
térben mozdulatlan.

Az univerzumban tudjuk, hogy végtelen sok pont van, csak az ettekithetőség kedvéért lett leegyszerűsítve 3-ra.


A Földnek se, ennek ellenére véges, és létezik középpontja.


Korábban ezt az idő problémát is felvetettem.
Most ellátunk 13,7G fényévnyire, és azt látjuk ami 13,7G éve történt.
Ha megnéznénk 300 millió év múlva. Akkor már 14G fényévnyire kéne ellátnunk, de 13,7G elé nem láthatunk.
De ennek igaznak kell lennie 300 millió évvel ezelőtt is.
Akkor elvileg 13,4G fényévnyire láthattunk volna és még nem láthattuk volna azt amit most.
Ez azt jelenti, hogy nem csak a térben vagyunk látszólag a középontban, hanem az időben is.
Pont most vagyunk akkora távolságba a BB-től, hogy láthassuk az elinduló fényét.

Ez biztosan nem igaz, ezért a hiba a BB modellben van.


Az ideális lufi modell "gumija" tetszőleges mértékben tud egyenletesen nyúlni, vagy össze húzódni.
Amikor végtelenül összehúzódik, akkor az összes felszíni pontja 1 pontban, a lufi középpontjában találkozik.
illetve eleve onnan indultak.


Nem csak a modellel van baj. A fő baj a kozmológusoktól független értelmezéssel van baj.
Azt nem írta le egyetlen egy kozmológus se, hogy az univerzumban lévő háromszögnek (vagy akárhány szögnek, ez csak a modell egyszerűsítése) nem létezik középpontja.

Azt se írta le egyse, hogy Ő tévedhetetlen.
A tévedhetetlenségükben csak azok a tanulók hisznek, akiknek meg kell tanulniuk a kozmológusok elméleteit.

Tehát azért mert valamire nem vagyunk képesek, nem bizonyítja annak a dolognak a nemlétét. Az univerzum esetén amúgy se matematikai pontról, legfeljebb egy Planck hossz átmérőjű gömbről beszélhetünk.

"... a meddő vita ebből az állításodból indult ..."
- A vita nem volt meddő, mert nem tartottál szükségesnek egy másik vonatkoztatási rendszert:

"... Önmagához képest nulla ..."
- Majd
"... egy vízszintesen v sebességgel hajított testhez képest v. ..."
- Ami valószínűleg elírás, mert ahhoz viszonyítva a sebessége -v.

"... Az Einstein előtti fizikában inerciarendszer az volt, amiben nem hatott semmilyen erő, itt pedig az, amiben a gravitáció hatása ki van küszöbölve! (Azaz a koordinátarendszer Minkowski-féle, lapos téridőben van.) A Föld felszínén álló megfigyelő koordinátarendszere nem inerciarendszer einsteini értelemben, az inerciarendszerek hozzá képest -g-vel gyorsulva esnek a Föld középpontja felé. ..."

"... Egyenesvonalú egyenletes mozgást végez másik inerciarendszerhez viszonyítva. ..."
- Ennyi.
A sebességére pedig legnagyobb valószínűséggel semmi se mondható.

Ugyanis ne felejtsük el azt sem, hogy a meddő vita ebből az állításodból indult a 2065-ből:


A szabadon eső test gyorsuló mozgást végez a földfelszíni megfigyelő rendszerében, de az általános relativitáselmélet szerint az nem inerciarendszer. Így ha valami hozzá képest gyorsuló mozgást végez precízen g gyorsulással, akkor az puszta látszat. Valójában a "gyorsuló" test mozog inerciálisan.

A vitaindító téves kijelentésed kábé olyan szintű, mint amikor a villamosból kinézve megállapítod, hogy a villanyoszlopok gyorsuló mozgást végeznek.

Ba....meg!
Ne idegelj fel!

Egyenesvonalú egyenletes mozgást végez másik inerciarendszerhez viszonyítva.

Newton Első Törvénye!!!!!

A földfelszínen álló megfigyelő NEM inerciarendszer, így az, hogy gyorsulónak véli a szabadeső testet, nem számít semmit.

Szaktekintélyekre hivatkozni, nem más, mint elvhűség, de én a te azon állításodra vagyok kíváncsi mindössze, hogy:

"... A súlytalan testre tehát nem hat a súlyerő (pontosabban: az erők eredője nulla), így nincs ráható gyorsító erő, ergo egyenesvonalú egyenletes mozgást végez. ..."
- Egyenesvonalú egyenletes mozgást végez, de nem tudjuk azt, hogy merre és mekkora sebességgel, mert nem árultad még azt el eddig.

"... én a veled való meddő vitát itt és most befejeztem. ... Ha az áltrelt akarod kritizálni, mert úgy érzed, hogy intellektusod mellett Einstein és az őt követő egy-két fizikusnemzedék elbújhat ..."
- Úgy tűnik eddig, mintha te nem tudnál egy egyszerű kérdésben termékeny lenni, mert most meg szabadkozol, semmint egyenes választ adnál, avagy azt mondanád, hogy félresikerült mondat mindössze, de te bújócskázol, s amint látom, sértődgetsz is!

Nem én mentem bele, hanem már Einstein is leszögezte:

ha inerciarendszereket keresünk a gravitációs térben (hogy azokban a specrel igaz lehessen), akkor csak és kizárólag a szabadeső vonatkoztatási rendszerek jöhetnek szóba, amelyek mérete olyan korlátos, hogy a vonatkoztatási rendszeren belül a gravitációs tér homogénnek tekinthető, így árapályerők sem lépnek fel.

Kérlek, ezt emészd meg.
A többi kötözködésed csak "vakvágány, terelés" a te szóhasználatod szerint.

Mivel a dolog egyébként nem tartozik az univerzum keletkezéséhez (maximum az áltrel összefüggésein keresztül lazán), ezért én a veled való meddő vitát itt és most befejeztem. Ha az áltrelt akarod kritizálni, mert úgy érzed, hogy intellektusod mellett Einstein és az őt követő egy-két fizikusnemzedék elbújhat, akkor nosza nyiss egy áltrelt szapuló témát!

"Nézz utána: a szabadeső testre a gravitáción kívül más erő nem hat. ..."
- Hol írtam én azt, hogy hat rá más erő?
Persze, hogy nem, de van neki egy vk sebessége, amelyet tehetetlenségénél fogva megőriz.

Te azt írtad, hogy a szabadon eső test egyenesvonalú egyenletes mozgást végez, csak éppen a mozgása irányát és a sebességét nem adtad meg ilyen ajdeblőd "magyarázaton" kívül:

"... Önmagához képest nulla, egy vízszintesen v sebességgel hajított testhez képest v. ..."
- Úgy látszik, hogy a saját példáddal se vagy tisztában?

(A Coriolis-erő jelenségének - amire utaltam - magyarázatánál találod meg a megoldást. Nyilván ez az erő csak földi kényszererő.)

Semmit se szóltam a légellenállásról, az vakvágány, vagy terelés, nyilván légüres térre redukált jelenségről van szó.

"... A lényeg az, hogy ha nagyon bele akarunk menni a részletekbe ..."
- Belementél már korábban az árapály-erő emlegetésével.

Így nem tudjuk meg.
Nézz utána: a szabadeső testre a gravitáción kívül más erő nem hat. Esetedben pedig elkezdtél a Föld forgásából származó inerciaerőkkel is foglalkozni, amelyek ugyanúgy módosítják a szabadeső test mozgását, mint például a légellenállás. Az eredmény: a test már nem szabadeső.

A lényeg az, hogy ha nagyon bele akarunk menni a részletekbe akkor a Földön még szigorúan vett szabadeső testek sem léteznek. Ez azonban nem változtat az áltrel eredeti kijelentésén hogy: gravitációs térben tehetetlen mozgást csak a szabadeső testek végeznek, így csak a hozzájuk rögzített vonatkoztatási rendszer tekinthető inerciarendszernek. Azzal a kiegészítéssel, hogy a potenciálos inhomogén gravitációs térben az inerciarendszer határait olyan kicsire kell meghúznunk, hogy azon belül a gravitációs tér homogénnek legyen tekinthető.

Azt hittem, hogy megtudjuk a szabadon eső test sebességét.
A h magasságban lévő test az elejtés pillanatában a Föld forgása miatt vízszintes (Nyugat --> Kelet) irányú kerületi sebességgel rendelkezik.
Mely vk sebesség a magasságon kívül a földrajzi helyzettől is függ, az egyenlítőn maximális, a pólusokon 0.
(Lásd Coriolis-féle erő.)

Akkor, ha jól számolok vk = (R + h) ω cos φ
ahol R a Föld sugara, ω a szögsebesség φ a földrajzi szélességi koordináta értéke.

"Kérlek, a nyugalmi helyzet csak speciális esete az egyenesvonalú egyenletes mozgásnak. ..."

"... Önmagához képest nulla, ..."
- Idézlek 2087.-ből:
"... A súlytalan testre tehát nem hat a súlyerő (pontosabban: az erők eredője nulla), így nincs ráható gyorsító erő, ergo egyenesvonalú egyenletes mozgást végez. ..."
- Nincs nyugalomban, nulla a sebessége, de egyenesvonalú egyenletes mozgást végez.
Ez azért kissé egyveleg.
Végül azt se mondtad meg, hogy mihez képest végez egyenesvonalú egyenletes mozgást a test és az milyen irányú?

"... Precízen g-vel. ..."
- Ahogyan az autó alatt/alá szalad az út.
Ebből szinte az szűrhető le, hogy ha h magasságban elengedek egy testet, az a kozmoszban ott marad ahol elengedtem, mert a rá ható erők eredője zérus és a Föld meg puff nekiszalad.

"... A felfelé haladó test nem inerciális mozgású, ezen a szakaszon. ..."
- Már miért ne lenne az, hisz' közben szabadon esik?
Teljesül rá a súlyerő + tehetetlenségi erő = 0 kritérium.

"... Érdekesebb kérdés, hogy miként lehet az egyik szabadeső testről nézve leírni a másik szabadeső test mozgását? ... a végeredménye az, hogy mindkét szabadeső test a másik rendszerében leírva inerciális mozgású marad. ..."
- Tekintettel arra, hogy nem tudjuk a sebességeiket, mert nem árultad el, nehezen hihető.

Az a helyzet, hogy a háromszög középpontja helyén nincs tér. A csúcsai ugye a gömbhéjon fekszenek tehát megadható a koordinátájuk, mert ott anyag van tehát tér is van. gondolom ivek az oldalai. Ezekután meghúznád a középvonalakat, csak nem tudod, mert kimutat a gömbhéjból a gömb belsejébe ahol nincs anyag tehát tér sincs igy oda nem tudsz egyenest (de semmit se) húzni rajzolni.

Szép, szép ez az geometriai bűvészkedés a háromszögeiddel de ugyanúgy semmi köze ahhoz a modellhez, amit a kozmológusok összeraktak, mint ahogy nincs köze soosmik körének és a körön kívül szerinte 600 milliárd fényévnyire történt Nagy Bummnak.
Te most itt azt próbálod bizonygatni, hogy kijelölhető az univerzum geometriai középpontja, és az törvényszerűen egybeesik a méretnövekedésének hasonlósági centrumával. Egyik sem igaz.

Miért nem próbálod felfogni, hogy pontosan mit is mondanak az univerzumról azok a kozmológusok, akik az Einstein-féle tenzoregyenletekből le tudták vezetni a csillagászok által tapasztaltaknak legjobban megfelelő modellt? Ennek a modellnek (a hivatalos kozmológiainak) van néhány következménye:

- az univerzumnak nincs széle, határtalan (A kozmológiai elv!)

- az általunk belátható univerzumrésznek persze van széle: amíg ellátunk. Ez azonban nem a teljes univerzum, ugyanis a véges idővel ezelőtti Nagy Bumm miatt csak korlátozott távolságig látunk.

- az univerzum jóval nagyobb annál, mint ami látszik belőle

- ha az univerzumnak nincs széle, akkor nincs térbeli geometriai középpontja sem (végtelen kiterjedés esetén ez evidens, de véges pozitív görbületű véges tér esetén is csak a lufifelszínre kell gondolni, annak sincs a felszínén középpont)

- egy nemlétező térbeli geometriai középpont értelemszerűen nem lehet kiindulópont sem

- az általunk belátható univerzumrésznek persze van széle, így van középpontja is: mi vagyunk azok. (De ennek semmi messzemenő kozmológiai következménye nincs.)

- minden tér az univerzumhoz tartozik

- az univerzum anyaga nem egy meglévő üres térbe szóródik szét (akkor ugyanis lenne széle, honnét nézve kifelé a nagy üres semmit látnánk, befelé pedig az univerzumot)

- a Nagy Bumm nem hétköznapi értelemben vett kinetikai robbanás

- az univerzum (vagy ami szinonimaként vehető: a tér) metrikus tágulásban van

- az általunk belátható univerzumrésznek van téridőbeli kezdőpontja: a Nagy Bumm szingularitása (pozitív véges térfogatú univerzum esetén ez egybeesik a teljes univerzum téridőbeli kezdőpontjával, viszont sík vagy negatív görbületű végtelen tér esetén a Nagy Bumm is végtelen kiterjedésből indult, amelynek csak egyetlen pontja volt az, amiből az általunk látható rész felnövekedett.)

Próbáld ezeket megemészteni, vagy ha nem megy, akkor legyél te is olyan bátor (botor?) mint soosmik, és mond ki kerek-perec:
"A kozmológusok mind hülyék. A modelljük nem jó. Szerintem az univerzum anyaga - mint egy robbanás - egy meglévő térbe repül szét, így van neki széle, és így létezik a robbanásnak a középpontja. Én ezt keresem, és szarok arra, hogy nálam képzettebb emberek komoly matematikai apparátussal a véleményemnek éppen ellentmondó modellt raktak össze a megfigyelések magyarázatára."