[origo] címlap hírek levelezés internet előfizetés [OK.hu]


TÖRTÉNHETETT-E MÁSKÉNT A VILÁGEGYETEM SZÜLETÉSE?

aszterix - 2007. 01. 14. 01:06 Nyitóüzenet megjelenítése
előző 325/430. oldal 322 323 324 325 326 327 328 következő Ugrás a(z) oldalra
Privát Emil
2010. 06. 27. 02:03

"az (elképzelt) tér nem anyag, SOHA nem fogják kimutatni !!!!!!!!!!"

A tér nem elképzelt (legfeljebb az euklidészi, amiről Euklidész álmodott)

A fizikai tér - bár tényleg nem anyag - legalább 2 anyagból van.
Ezt nem álmodtam, ez kimutatható. A teret alkotó két anyag egyikét negatív elektromosságú elektromos mezőnek hívjuk, a másikat pedig pozitív elektromosságú elektromos mezőnek.
Ezek semlegesült egyvelegének/ötvözetének tényleg nincs anyagi tulajdonága, azaz pl. közegellenállása nulla.

Abból tudható, hogy teret 2 elektromos anyagmező alkotja, mert a két anyagmező szétválasztható. Pl. feltöltott kondenzátor fegyverzeteinek egyike körül pozitív anyagmező van, a másik körül pedig negatív.
astrojan
2010. 06. 27. 01:09

Ha valaha kiderül, hogy mégis van DVAG, javasolni fogom a Nobel-bizottságnak, hogy Neked ítélje oda a Nobel-díjat:))
Ajjaj, az nem lesz jó mert a DVAG-on sötét energiát-vákuum energiát értek ami vélhetően létező (anyag), azt kellene kimutatni, hogy ezt a vákuumenergiát gravitonok alkotják. Ez persze legalább olyan joggal feltételezhető mint pl. a Higgs bozon vagy a gluonok, de kimutatni ? Az irdatlan áthatolóképességük miatt keresztülmennek a műszereken, nem lesz könnyű..

És jól mondod, a matematikában elképzelt dolgokkal is lehet számolni, ez tökéletesen rendben is van. Csakhogy a fizikának a fizikailag létező anyagi világról illene szólnia, ellenkező esetben nincs joga fizikának hívni magát. Mert akkor ő csak matematika. Esetleg metafizika.

Mégegyszer hangsúlyoznám,
a graviton elképzelt anyag, egyszer talán kimutatják,
az (elképzelt) tér nem anyag, SOHA nem fogják kimutatni !!!!!!!!!!


bnum 2094, angyalok szárnycsapásai.. Jól van bnum, erről van szó..:)

Elminster
2010. 06. 26. 22:45

Az ettől eltérő esetekben, csak időben és térben korlátozott esetekben fordul elő.
Az említett szabadesés esetén, csak addig amíg a megfigyelt (észlelt) térrészben a gravitáció homogén.

pl. erős gravitációs térben zuhansz, s egyszer csak függőleges erőhatást fogsz érezni. Ez az árapály jelenség.

Pontosan ugyanezt mondtam én is a vita indulása előtt.

Idézet tőlem, a 2064-ből:
A speciális relativitáselmélet csakis inerciális mozgást végző megfigyelők esetében érvényes fizikai összefüggéseket tartalmaz. A gravitációs térben lévő megfigyelő viszont csak akkor tekinthető tehetetlen mozgásúnak, ha szabadesésben van. Azonban itt is van egy nem elhanyagolható részlet! Mégha a megfigyelő és a hozzá rögzített vonatkoztatási rendszer szabadesésben van is, egy potenciálos gravitációs térben szinte törvényszerűen a gravitációs centrum felőli vég potenciálja kimutathatóan kisebb lesz, mint a távolabbi végé. A potenciálkülönbség miatt a vonatkoztatás rendszer két vége között erőhatás lép fel, amit árapály-erőnek hívunk. Minekutána pedig van a rendszer pontjai között egy erőhatás, így a vonatkoztatási rendszerünk már nem tekinthető inerciálisnak, így ebben a vonatkoztatási rendszerben már nem igazak a specrel illetve a Newtoni összefüggések.
Egyszerűen a vonatkoztatási rendszert olyan korlátozott méretűre kell szabni, hogy a gravitációs tér hatása a két végén elhanyagolható potenciálkülönbséget okozzon.

Nehogy azt hidd, hogy ilyen fontos dolog felett elsiklottam. Eleve úgy indult a vita (nem én kezdtem, hanem fizikai analfabéták kötöttek bele), hogy ismertettem az általános relativitáselmélet alapján miért lehetetlen globális inerciarendszereket használni, miért csak lokálisak léteznek, és ebből következően a fénysebesség állandósága és átléphetetlensége is miért csak lokálisan érvényes.
Az ok pedig az, hogy például éppen a gravitáció miatt az inerciarendszerek nem terjeszthetőek ki a végtelenségig.

Tehát IR-re gravitációs térben való zuhanás nagyon rossz példa.

Tévedsz.
Ez az egyetlen szóba jöhető példa!
Gondolkozz el a dolgon és szólj ha találtál a szabadeső testen kívül más esetet, amikor gravitációs térben kijelölhető egy inerciarendszer. (Elárulom: Einsteinnek sem sikerült találnia...)
Elminster
2010. 06. 26. 22:36

Ott tévedsz, hogy egyértelműnek veszed, hogy a háromszöged geometriai középpontja egyben a kicsinyítés hasonlósági centruma is.

EZ NEM ÍGY VAN!

A nagyítás vagy kicsinyítés középpontja lehet bárhol. És persze a metrikusan táguló térben bárhol fel is vehető.

Úgyhogy végkövetkeztetés: a háromszöggel való bűvészkedésed semmit sem ér.

egy metrikus tágulású térben minden pont egybeesik a kezdőponttal

Ez a mantrád ami kikapcsolja a tudatod. :O)

Nem a mantrám, hanem a metrikus tágulás törvényszerűsége.
Még tanulmányozd egy kicsit a metrikus tágulást!
bnum2
2010. 06. 26. 22:04

Az inerciális rendszer ami egyenesvonalú egyenletes mozgást végez.
Az ettől eltérő esetekben, csak időben és térben korlátozott esetekben fordul elő.
Az említett szabadesés esetén, csak addig amíg a megfigyelt (észlelt) térrészben a gravitáció homogén.

pl. erős gravitációs térben zuhansz, s egyszer csak függőleges erőhatást fogsz érezni. Ez az árapály jelenség.
Feketelyukakkal kapcsolatban is említve van.

Tehát IR-re gravitációs térben való zuhanás nagyon rossz példa.
Esetleg korlátozó paraméterekkel.
bnum2
2010. 06. 26. 21:48

1. a középpont nem látható, de kiszámolható.
/eredetileg csak 3 látható pontunk volt/

Ez a számítás akkor is megtehető, ha nem felülről figyeljük a három pontot, hanem valamelyik ponton "ülünk".

Látjuk a másik két pontot, megmérjük a távolságukat, a többi számolható.

Az eddig leírtak igazak az adott háromszögre, bárhogy is "táguljanak" a pontjai.

A háromszögön belül vegyünk fel újabb 3 pontot. Ha ezek a pontok nem szögfelezőre esnek, és nem hasonlóak az előző háromszöghöz, akkor az előző megállapításaink már nem lesznek igazak.
Az újabb pontokból nem tudjuk megállapítani az eredeti háromszög közepét.

De az ettől függetlenül az eredeti közép továbbra is létezik és kicsinyítés esetén /a tágulás időben visszafelé/ összes pontja ebben a középpontban találkozik.



Ha az egyik csúcsból (a) figyeljük a másik kettőt, akkor (a)-(b), (a)-(c) távolságot látunk, de valójában a középpontból mozogtak kifelé a pontok, s a középpont ettől közelebb található.

Az univerzum esetén se állíthatod, hogy létezik benne olyan háromszög, aminek nincs középpontja, legfeljebb azt, hogy a felvett háromszög túl kicsi, ahhoz, hogy a közepe egybe essen a valódi középponttal.
Esetleg azt, hogy nem tudod megállapítani, a háromszög adatait, de azt nem állíthatod, hogy nem létezik.
Ha a tágulást visszafele tudnánk pontosan követni, akkor a valódi középpont felé közelednének a térbeli pontok.
Ahonnan eleve eltávolodtak, bár a megfigyelő nem látja a középpontot (mivel matematikai) csak a többi térbeli pont közeledését, vagy távolodását.

egy metrikus tágulású térben minden pont egybeesik a kezdőponttal

Ez a mantrád ami kikapcsolja a tudatod. :O)

Még tanulmányozd egy kicsit a háromszög táguló pontjait!
Elminster
2010. 06. 26. 21:17

Én a helyedben nem analfabétáznék, ugyanis az állításodat nem tudtad alátámasztani, mert nem tudtad megmondani azt, hogy mihez képest és mikortól végez egyenletes mozgást a szabadon eső test (nyugalomban is lehet, ha nem hat rá erő),

Kérlek, a nyugalmi helyzet csak speciális esete az egyenesvonalú egyenletes mozgásnak. Nem véletlenül emlegetik együtt a kettőt.

mekkora a sebessége

Önmagához képest nulla, egy vízszintesen v sebességgel hajított testhez képest v.

és mi mekkora gyorsulással közeledünk hozzá, ha pl. m a tömege és h magasságból ejtjük?

Precízen g-vel.

Még cifrább a helyzet egy függőlegesen felfelé hajított test esetén.

Persze hogy cifrább, mert nem tartozik ide. A felfelé haladó test nem inerciális mozgású, ezen a szakaszon. Majd csak a holtpont után a lehulláskor.

"... A két nézőpont NEM CSERÉLHETŐ FEL! ..."
- Erre felhívnám a figyelmedet:
"... Az Einstein előtti fizikában inerciarendszer az volt, amiben nem hatott semmilyen erő, itt pedig az, amiben a gravitáció hatása ki van küszöbölve! (Azaz a koordinátarendszer Minkowski-féle, lapos téridőben van.) A Föld felszínén álló megfigyelő koordinátarendszere nem inerciarendszer einsteini értelemben, az inerciarendszerek hozzá képest -g-vel gyorsulva esnek a Föld középpontja felé. ..."

Nem kell felhívnod a figyelmemet. Én magam hoztam az idézetet az ELTE weboldaláról. Természetesen olvastam. Sőt ez igazol engem abban az állításban, hogy a szabadeső testek tehetetlen mozgást végeznek, így a hozzájuk rögzített vonatkoztatási rendszer inerciarendszer.

Legyen két egyenlő tömegű test az északi és déli póluson egyenlő magasságban.

Legyen.

Ejtsük el egyszerre őket.

Ejtsük.

Vajon az északi és a déli pólusokon álló megfigyelők ellentétes irányban végeznek-e gyorsuló mozgást egy időben?

Nem.

Na jó, a részletesebb magyarázat:

- A két megfigyelő egymáshoz képest nyugalomban van.

- Mindkét megfigyelő az északi szabadeső testhez viszonyítva -g gyorsulással mozog egyszerre szembe vele.

- Mindkét megfigyelő a déli szabadeső testhez képest -g gyorsulással mozog egyszerre vele szemben.

- Az északi megfigyelő nem inerciarendszerben van, ezért az általa megfigyelt mozgások leírásához inerciaerőket kell feltételeznie a két szabadeső testre. Ezek az inerciaerők (esetünkben a gravitációs erő) a megfigyelő szerint gyorsítják az északi szabadeső testet és a déli szabadeső testet.

- A déli megfigyelő nem inerciarendszerben van, ezért az általa megfigyelt mozgások leírásához inerciaerőket kell feltételeznie a két szabadeső testre. Ezek az inerciaerők (esetünkben a gravitációs erő) a megfigyelő szerint gyorsítják a déli szabadeső testet és az északi szabadeső testet.

Érdekesebb kérdés, hogy miként lehet az egyik szabadeső testről nézve leírni a másik szabadeső test mozgását? Hiszen mindkettő inerciális mozgású, mégis a laikus (és hibás) megoldás szerint annak kéne kijönnie, hogy 2g gyorsulással haladnak egymás felé.
Na itt jön elő az áltrel másik trükkje, hogy a görbült téridőben a mozgásvektorok (pontosabban az impulzusvektorok) nem tologathatók olyan büntetlenül egyszerűen, mint ahogy a Newtoni fizika sík terében tettük szimpla párhuzamos eltolással. Ez már egy kicsit bonyolult, de a végeredménye az, hogy mindkét szabadeső test a másik rendszerében leírva inerciális mozgású marad.
Elminster
2010. 06. 26. 20:46

Első közelítésben maradjunk a síkon / 2D /.
Legyen rajta 3 (álló) pont.

Legyen.

Ha a három pontot egy háromszög csucsainak tekintjük, a háromszög szögfelezőinek metszéspontja a beírt kör középpontja.
Tekintsük ezt a háromszög közepének.

Tekintsük.

Kérdéseim:

Sorold.

1. látható-e ez a középpont?

Mivel meghúztad a szögfelezőket, így egyértelműen látható.

2. azért mert nem látható, létezik-e ez a matematikai pont?

Létezik.

3. ha változtatjuk a háromszög méreteit, pontjai közelebb-távolabb kerülnek ehhez a ponthoz. Természetesen egymáshoz képest is közelebb-távolabb kerülnek, de létezik-e háromszög a síkban amelyiknek nincs ilyen középpontja?

Nem létezik.

4. ha kicsinyítjük a HSZ-et, hol találkoznak a csúcspontjai?

Attól függ, hogy a kicsinyítés hasonlósági középpontját hova veszed fel. Egyébként egyetlen pontban találkoznak, ebben a hasonlósági középpontban. De mint mondtam, ezt te magad jelölted ki úri kedvedben valahová.

Ha ezt feltudod majd fogni, az (el)rettentő nagy tudású eszeddel, majd akkor (esetleg) tovább megyünk.

", én nagyon is fel tudtam fogni. Jól látom, hogy nem tudsz megszabadulni a geometriai formák egyébként érvényes törvényszerűségeitől. Nem tudom, hogy mire akarsz kilyukadni, de már előre szólok: ha az univerzumban kiválasztasz három, négy, öt vagy hatszázhuszonhat galaxist, azoknak lesz geometriai középpontja, de ritka kivételektől eltekintve ez a középpont nem fog soha egybeesni egyetlen másik csoport geometriai középpontjával. És csak ezért lesznek ezek a geometriai középpontok egyben kezdőpontok is, mert valójában egy metrikus tágulású térben minden pont egybeesik a kezdőponttal. Nem tudom mihez kezdesz majd többmilliárd geometriai középponttal, amelyek tulajdonképpen egyenlő sűrűséggel el lesznek osztva a háromdimenziós térben.
Privát Emil
2010. 06. 26. 18:33

"Tér nincs"

Ezt az ostobaságot már sokszor leírtad, de megfigyelhetően még csak meg se sose próbáltad igazolni.
Én pedig többször szóltam, hogy van tér, s véleményemet alátámasztva - indoklást is írtam, szemben veled, aki indoklást sosem írt.

Kérdések hozzád: Szerinted távolság van? Felület van? Térfogat van?

Ha megint nem reagálsz, feltételezhető, hogy amiatt, mert fogalmad sincs ezekről.


hanjó
2010. 06. 26. 17:39

"... Minden megfigyelő egyenrangú, mindegyik ugyanazt látja: minden tőle távolodik."
- Mivel onnan néz körül.
(A pusztán bárhol is nézel körül, úgy tűnik, hogy középen állsz, mégis van térképe. - "... Messze, hol az ég a földet éri ..." /Petőfi/)
hanjó
2010. 06. 26. 17:21

"Hányszor kell még ilyen fizikai analfabétáknak elmagyarázni ..."
- Én a helyedben nem analfabétáznék, ugyanis az állításodat nem tudtad alátámasztani, mert nem tudtad megmondani azt, hogy mihez képest és mikortól végez egyenletes mozgást a szabadon eső test (nyugalomban is lehet, ha nem hat rá erő), mekkora a sebessége és mi mekkora gyorsulással közeledünk hozzá, ha pl. m a tömege és h magasságból ejtjük?
Még cifrább a helyzet egy függőlegesen felfelé hajított test esetén.

"... A két nézőpont NEM CSERÉLHETŐ FEL! ..."
- Erre felhívnám a figyelmedet:
"... Az Einstein előtti fizikában inerciarendszer az volt, amiben nem hatott semmilyen erő, itt pedig az, amiben a gravitáció hatása ki van küszöbölve! (Azaz a koordinátarendszer Minkowski-féle, lapos téridőben van.) A Föld felszínén álló megfigyelő koordinátarendszere nem inerciarendszer einsteini értelemben, az inerciarendszerek hozzá képest -g-vel gyorsulva esnek a Föld középpontja felé. ..."
http://astro.elte.hu/icsip/kozmologia/altrel_alap/riemann_geometria_in.html

Legyen két egyenlő tömegű test az északi és déli póluson egyenlő magasságban.
Ejtsük el egyszerre őket.
Vajon az északi és a déli pólusokon álló megfigyelők ellentétes irányban végeznek-e gyorsuló mozgást egy időben?
bnum2
2010. 06. 26. 16:03

Kedves nagytudásúnak képzelt barátom!

Mivel te is azt írtad, hogy az univerzum 3+1 dimenziós, legalább is annak érzékeljük. Ne bonyolítsuk a magyarázatokat hipergömbökkel.

Első közelítésben maradjunk a síkon / 2D /.
Legyen rajta 3 (álló) pont.

Ha a három pontot egy háromszög csucsainak tekintjük, a háromszög szögfelezőinek metszéspontja a beírt kör középpontja.
Tekintsük ezt a háromszög közepének.

Kérdéseim:
1. látható-e ez a középpont?
2. azért mert nem látható, létezik-e ez a matematikai pont?
3. ha változtatjuk a háromszög méreteit, pontjai közelebb-távolabb kerülnek ehhez a ponthoz. Természetesen egymáshoz képest is közelebb-távolabb kerülnek, de létezik-e háromszög a síkban amelyiknek nincs ilyen középpontja?
4. ha kicsinyítjük a HSZ-et, hol találkoznak a csúcspontjai?

Ha ezt feltudod majd fogni, az (el)rettentő nagy tudású eszeddel, majd akkor (esetleg) tovább megyünk.
Elminster
2010. 06. 26. 14:41

Ne is. A sötét energia cáfolatára vonatkozó cikk is kétszer lett belinkelve a fórumra.
Lapítottatok, mint az a bizonyos az árokparton.

Az a cikk csak EGY vélemény. Még akár téves is lehet.
A sötét energiára vonatkozó feltételezések nem egyetlen mérési anyagból (a megkritizált WMAP adatokból) hanem legalább három független vizsgálatból származnak.

Ha az egyiket megtorpedózzák, az nem jelenti azt, hogy a többi is hibás lenne, hiszen azokra nem vonatkoznak a kifogások. De ezt mintha a cikked is említette volna, csak valahogy nem figyeltél fel rá, mert te úgy ugrottál az egyelőre kétes cáfolatra, mint gyöngytyúk a takonyra...

OK, ez igaz, de ő nem ezt írta.

Pontosan ezt írta, csak olyan csekély a tudásod, hogy egy mondatból nem érted meg, neked két oldal magyarázat kell, hogy a hiányzó információkat is egyúttal pótoljuk.

Amúgy egy biztos dolog bizonyítására miért kell elkölteni milliárdokat?
Azért mert nem bizonyított.

Így van. A tudományban egyébként soha semmi nincs bizonyítva, hanem csak egyelőre nincs megcáfolva. Az LHC a részecskefizika standard modelljének egyik elemét van hivatott ellenőrizni. Ha ez megvan még az sem jelenti, hogy a modell teljes és véglegesen jó. Akárki lerakhat az asztalra egy jobb modellt, ami minden addigi ismeretet magyaráz, sőt előremutatóan ellenőrizhető további jóslatokat tesz. Akár te is kidolgozhatsz egyet, bár ahhoz még egy kicsit fel kéne szívnod magad fizikából...

egy biztos ebben az elméletben, hogy hibás, mivel nem derülhetnek ki a hibák.

Ha úgy véled hogy hibás, akkor mutass rá a hibákra édes barátom! De ne itt, egy isten háta mögötti fórumon tépd a szádat, hanem tudományos körökben: folyóiratokban konferenciákon. Az lesz a végeredménye, hogy röhögve lesöpörnek a színről azok, akik például a szimmetriákkal gyakorlottan dolgoznak, hiszen ezredrészét sem ismered annak a matematikai apparátusnak, ami képes kiszámolni egy ilyen modell minden elemét.

Könnyű laikusként kritizálni a tudományos munkát és az eredményeket, hiszen nem akadályoz ebben a tudatlanságod. Tisztában sem vagy azzal, hogy mennyire keveset tudsz a témáról!
Elminster
2010. 06. 26. 14:20

Illesszük hipotetikusan össze a sokcentrumú megfigyeléseket - amint a középkorban tették azt a földabroszokkal -, akkor vajon milyen lesz az eredő kép?

Olyan, hogy nincs középpont és nincs kezdőpont a jelenlegi 3D térben. Minden megfigyelő egyenrangú, mindegyik ugyanazt látja: minden tőle távolodik.
Elminster
2010. 06. 26. 14:13

"... a szabadeső test inerciális mozgást végez, és hozzá képest mi, a földön álló megfigyelők végzünk gyorsuló mozgást...."
- Mi is szabadon esünk a test felé, tehát mi is inerciális mozgást végzünk.

Nem! Nem és nem!

Hányszor kell még ilyen fizikai analfabétáknak elmagyarázni, hogy inerciális mozgást végző megfigyelő SEMMI de SEMMI erőhatást nem érezhet!

A szabadoneső test esetében ez megvalósul. SÚLYTALAN.

A földi megfigyelőnek viszont NYOMJA A LÁBÁT A TALAJ! Erő hat rá! Érzi! Gyorsuló rendszerben van! A földön álló megfigyelő NEM inerciarendszerben van!

Tehát egy szabadoneső test és egy földi megfigyelő viszonyában a szabadoneső test végez inerciális mozgást, a földi megfigyelő pedig gyorsuló mozgást. A két nézőpont NEM CSERÉLHETŐ FEL! Erre nem vonatkozik a relativitás elve, az csak inerciális-inerciális megfigyelőkre vonatkozik. (De már ezt is írtam. Elkeserítő, hogy teljesen eredmény nélkül...)

bnum2
2010. 06. 26. 13:04

rájöttem, hogy veled felesleges foglalkozni.


Ne is. A sötét energia cáfolatára vonatkozó cikk is kétszer lett belinkelve a fórumra.
Lapítottatok, mint az a bizonyos az árokparton.

Lehet, hogy számodra torz, hogy nem léteik külön a "macska mosolya".
Nem érted?
A Higs-bozon az a részecske ami képviseli a tömeget, külön az anyagtól. :O)

az LHC-t a részecskefizika standard modelljének ellenőrzésére építették

OK, ez igaz, de ő nem ezt írta.
Amúgy egy biztos dolog bizonyítására miért kell elkölteni milliárdokat?
Azért mert nem bizonyított. Csak te és ezen elmélet támogatói (tekintély alapon) vesznek rá mérget, illetve kényszerítik az elfogadását.

Ami még nem is lenne baj, de mivel más gondolat szóba se jöhet, egy biztos ebben az elméletben, hogy hibás, mivel nem derülhetnek ki a hibák.
/túl sok pénzt fektettek bele/
A hiba ott kezdődik, hogy elfelejtették Occam borotváját, és egyre több bizonyítatlan feltételezést raknak bele a tudományos elméletekbe.

A másik hozzászólásodra is írtam, de elszállt és nem fárasztom magam megismételni.
hanjó
2010. 06. 26. 12:55

"... - a diagram semmiképpen nem tekinthető szabályosan kiszerkesztett téridő diagramnak, pusztán csak egy személtetőeszköz ..."
- Sebaj, én is pongyolán kérdeztem.

»... A válasz evidens: MI vagyunk a kör középpontjában. Azonban minden másik galaxis minden másik megfigyelője hasonló "pohár-ábrákat" rajzolhat, amelyen ő van a kör közepén ...«
- Mivel nekünk a Föld a megfigyelés központja.
Illesszük hipotetikusan össze a sokcentrumú megfigyeléseket - amint a középkorban tették azt a földabroszokkal -, akkor vajon milyen lesz az eredő kép?
Valahol csak illeszkedniük kell egymáshoz azoknak, ha véges az Univerzum.
Tulajdonképpen erre kérdeztem rá, de a személtetéshez csak egyetlen "poharam" volt.
hanjó
2010. 06. 26. 12:46

"A dolog, ami velük történik ugyanaz az üres semmiben zuhanva ..."
- Két objektum, ezért van mihez viszonyítani.

"... A súlytalan testre tehát nem hat a súlyerő (pontosabban: az erők eredője nulla), így nincs ráható gyorsító erő, ergo egyenesvonalú egyenletes mozgást végez. A szabadeső súlytalan testhez rögzített vonatkoztatási rendszer inerciarendszer. ..."
- Mihez képest végez egyenletes mozgást és milyen sebességgel egy h magasságból eső m tömegű test, mekkora gyorsulással haladunk vele szembe mi, ha az eredő pillanatnyi sebesség v = gt?

"... a szabadeső test inerciális mozgást végez, és hozzá képest mi, a földön álló megfigyelők végzünk gyorsuló mozgást...."
- Mi is szabadon esünk a test felé, tehát mi is inerciális mozgást végzünk.

"... az végez gyorsuló mozgást, amelyik a seggén érzi a gyorsulás inerciaerejét."
- Szegény diákok!
Elminster
2010. 06. 26. 11:17

Ami egy kísérleti és kutató hely és nem Higgs-bozon előállító berendezés.

Akkor a neve se LHC (Nagy Hadronütköztető) lenne, hanem pl. HBG (Higgs-bozon generátor). :O)

Nem kizárt, hogy valamibe belefogják magyarázni (a sötét energia után, bármi jöhet), de valójában SOHA nem fogják megtalálni.

Keresésük olyan mintha külön keresnék a macskától a mosolyát.
/mint alice csodaországban /

A keresés ténye bizonyítja, hogy gőzük sincs arról, hogy mi az energia és mi az idő, de "téglákat" csapkodnak egymáshoz.
Mivel az iskolákból hasonló gondolati stuktúrájú emberek jönnek ki, s a lentiek bizonyítják mennyire keverik a szezont a fazonnal, ez természetes folyamat.
Ezért szaladnak az árnyékuk után. :O)

A fenti szemetet elolvasva rájöttem, hogy veled felesleges foglalkozni. Olyan torz és hamis világképed van, hogy értelmetlen bármi tudást veled megosztani, hiszen láthatóan nem vagy hajlandó befogadni.

Csak egyetlen dologra szeretném felhívni nem a te figyelmedet, hanem az olvasóinkét, hogy Anna természetesen jól írta: az LHC-t a részecskefizika standard modelljének ellenőrzésére építették, amelynek előrejelzéseiből több már igazolódott, csak a fránya Higgs-bozon bujkál még. A képletekből (figyelem matematikai számítások itt is!!!!) adódik egy energiaszint a Higgs-bozon megjelenésére. Ezt az energiaszintet kell valahogyan előállítani, és mivel minél nagyobb tömegű valamiket minél nagyobb sebességgel ütköztetünk, annál nagyobb lesz az energiaszint, ezért egy megfelelően nagy gyorsítóra volt szükség, ami megfelelően nagy objektumokat képes közel fénysebességre gyorsítani. Persze használhattak volna csapágygolyókat is (felmágnesezve!), de inkább a biztos mellett döntöttek és ólomatommagokat próbálnak ütköztetni. Azok pedig protonból és neutronból állnak, azaz hadronok. A berendezés neve innen származik. A valódi célja pedig az előbb le lett írva: olyan energiaszint elérése, ahol esetleg a Higgs-bozonok is "láthatóvá válnak".

Tehát bnumnak gyakorlatilag semmiben nincs igaza a hozzászólásában, így szerintem jogosan neveztem szemétnek az egészet.
Elminster
2010. 06. 26. 11:03

NEM! Ne terjeszd a hülyeségedet. Nincs térlátásod és cserélgeted a dimenziókat.

VAN térlátásom. Nem cserélgetem a dimenziókat. És bár ez itt most nem különösebben számít, de osztályelső voltam ábrázoló geometriából, mindenki velem csináltatta meg (vagy próbálta a megoldást kiszedni belőlem) a feladatait, a professzor pedig vizsgán, amikor látta, hogy az alapanyag meg se kottyan egy spirális pályán haladó kúp által simított felülettel próbált megfingatni.

Tehát a "pohár-ábra" egy idődiagram.
Ezen a diagramon hol a T0? A "pohár" alján, vagy a szájánál?

A kozmológiában általában a MOST pillanatát jelölik meg T0-nak, úgyhogy vegyük úgy, a "pohár" szájánál van.

A szájánál, ott van a jelen pillanat, tőle balra a múlt és a bal szélén a O(0,0,0,T) pont.

Korrekt.

Ezzel szemben te az állítod, hogy ahol állok, tehát itt és most van ez a O(0,0,0,T) pont.

Olvass vissza! Ilyet én nem állítottam.
Két állításom volt:
- háromdimenzióban (tiszta térbeli dimenziókban ahol az idő nincs figyelembevéve) a "kezdőpont" egybeesik minden megfigyelő saját térbeli pozíciójával, ugyanis a megfigyelők nem mozdulnak el a hozzájuk rögzített térbeli koordinátarendszer origójából.
- négydimenzióban (azaz az időt is tartalmazó téridőben) a "kezdőpont" egybeesik minden megfigyelőtől felvett (0,0,0,T) vektor végpontjával.

Tehát most is működik az ősrobbanás én vagyok a középpontjában és a közvetlen közelében se észlelhető belőle semmi.

Elég zavaros, de van benne igazság. Az Ősrobbanás még mindig tart, hiszen még mindig távolodik minden mindentől. Igen, te vagy az Ősrobbanás kezdőpontjában, hiszen minden tőled távolodik. De mielőtt nagyon eltelnél a kitüntetett pozíciód büszkeségével, megemlítem, hogy az univerzum összes többi pontján álló összes többi megfigyelő is pontosan ugyanezt észleli: ő van a "kezdőpontban" és minden tőle távolodik.

Amúgy az X,Y,Z tengelyek koordináta rendszert jelentenek, hogy ez mit jelent nézz utána.
Szerinted azt jelenti, hogy a teljes teret kitölti az origó.

Olvass vissza és mutasd be, hogy hol állítottam ilyesmit! Te csak az általam leírtakat értelmezed félre. Lehet, hogy rosszul magyarázok, te pedig csökönyösen nem tudsz a háromdé tévképzetektől megszabadulni, de azt azért nagyon alaposan vésd az eszedbe: én semmi saját elképzelést nem írtam le. Amiről írok az a konszenzusos elképzelése az általános relativitáselméletre alapuló metrikus tágulásnak. A metrikus tágulásnak pedig definíció szerint nincs kezdőpontja vagy középpontja a saját háromdimenziós terében. Vagy pedig a lufianalógia alapján (ami a metrikus tágulás egyik legszemléletesebb bemutatása) mondhatjuk azt is, hogy a jelenlegi terünk minden pontja egyben a kiindulópont is. Ahogyan visszakövetjük egy kitüntetett pontját a térnek időben, az együttmozgó koordinátarendszer szerint azt fogjuk tapasztalni, hogy az a pont a térben sehová nem mozdul el, és a végén az összes többi térponttal együtt a Nagy Bumm szingularitásába olvad. Az pedig matematikailag egy nulla dimenziós pont, ergo a szingularitás pontja megegyezik a jelenlegi terünk minden pontjával.

Számodra hasonlóan megoldhatatlan feladat meghatározni a Föld felszínének koordinátáját is, hiszen hozzánk képest itt van a talpunk alatt közvetlenül, a kínainak (stb.) meg sok km-el arrébb és neki is a talpa alatt.

Na mi van? Kezded kapisgálni?
Igen, minden megfigyelő értelemszerűen a saját pozíciójába rakja a kezdőpontot. Ha nem lenne Nap, meg Hold, és nem forogna a Föld (azaz nem lenne kimutatható forgástengelye), akkor a magyar és a kínai fickó koordinátarendszere egyenrangú lenne, csak megállapodás kérdése lenne, hogy melyiket használjuk. Figyelem! Megállapodás! Nem pedig bármi fizikai tartalommal rendelkező "kezdőpont".
Esetünkben egy gömbi koordinátarendszer a célravezető. Ebből az egyik koordináta evidens: a sugárirányú, viszont marad még kettő szögkoordináta, ami megállapodás kérdése. A forgástengely mindkét megfigyelő számára adott, tehát az az irány is evidens választás a szélességi koordináták alapjául. Maradt egy, a hosszúsági koordináta. Édes barátom! Mi alapján döntöttek a térképészek, hogy honnan számolják a hosszúságot? Úgy van. Megállapodtak, hogy a Greenwich-i csillagvizsgálótól.

Ennek a megoldása nem az, hogy mindenki az origo pontján áll, hanem egy alkalmas origot választva (pl. Föld középpontja) mindenki közel azonos távolságba lesz attól az 1db origótól.

Pontosan ezt állítottam én is, amikor azt mondtam, hogy az univerzum minden pontján álló minden megfigyelő azonos távolságra van a kezdőponttól, és ez a távolság 13,7 milliárd év. Sőt még egy gondolati 4D modellt is vázoltam a 2039-ben, ami szinte minden elemében megfeleltethető a földi gömbi koordinátarendszernek (figyelembe véve az idő plusz egy koordinátáját).
Vegyük végig akkor a "hipergömb" elképzelés szerint a koordinátákat! Adott a jelenlegi univerzum, ami egy "hipergömb" háromdimenziós felülete. Erre a felületre minden ponton merőleges egy koordináta, azt minden megfigyelő időnek tekintheti. Ez ugyanúgy evidens választás minden megfigyelőnek, ahogy a földi gömbi koordinátarendszerben evidens volt a sugár választása. Maradt három térkoordinátánk. Azonban az univerzum nem forog, így nincs forgástengelye! Hűha, már erre alapozva sem lehet legalább egy irányt értelemszerűen kitűzni. Ellentétben a földi koordinátarendszerrel nem egy, hanem három megállapodást igénylő térkoordinátánk van! És mivel NINCS abszolút koordinátarendszer és lehetetlen az univerzum megfigyelői között egy "térképészeti konferencián" konszenzust találni, ezért értelemszerűen minden megfigyelő a három térkoordinátájának kezdőpontját magára helyezi, a három irányt pedig kitűzi valamerre logikus irányba. Például a Tejútrendszer vizsgálatakor értelemszerű, hogy az egyik irány a középpont felé álljon, egy a Tejút síkjára merőlegesen, egy pedig a menetirányunkba. (A WMAP mikrohullámú háttérsugárzás térképek is ezt használják, mert nagyobb léptékben már nincs ilyen nyilvánvalóan "hasznos" irány.)
előző 325/430. oldal 322 323 324 325 326 327 328 következő Ugrás a(z) oldalra