Igen, pontosan így van:))

leptonok - Az elemi részecskék egyik osztálya, ide tartoznak az elektron, a müon, a tauon és antirészecskéik, valamint a hozzájuk tartozó neutrínók és antirészecskéik. Az első három részecske egymástól csak tömegükben tér el, a müon tömege az elektronénak kb. 210-szerese, a tauon tömege az elekt ro nénak kb. 3550-szerese, mindegyik egységnyi negatív töltésű és feles spinű. Az elektron stabilis, a müon átlagos élettartama 2 mikrosec, elektronra és neutrínókra bomlik, a tauon átlagos élettartama hét nagyságrenddel kisebb a müonénál, főleg elektronra és neutrínókra vagy müonra és neutrínókra bomlik. A neutrínók elektromosan semlegesek, tömegértékükre jelenleg csak felső korlát ismeretes. Gravitációs, elektromágneses és gyenge köl­csön ha tás ban vesznek részt. A leptonok a leptonszámmal jellemezhetők, a ré szecs ké ké 1, az antirészecskéké -1. A leptonszámok összege minden ré szecs ke re ak cióban szigorúan megmaradó mennyiség, e törvényt elsőként Marx György ismerte fel. A megmaradási tétel közelítőleg külön-külön is érvényes az elektronszámra, müonszámra és tauonszámra, amelyet csak a neutrínó-oszcilláció sért meg. Jelenleg a leptonokat és a kvarkokat elemi ré szecs kék nek tartjuk, ezeket nem tudjuk más, ismert elemi részecskékből összerakni. Az elektron, a neutrínója és két kvark (u, d), továbbá a müon, a neutrínója és két kvark (c, s), illetve a tauon, a neutrínója és két kvark (t, b) az elemi részecskék három ismert generációját alkotják.

Szerinted a tükörről ugyanaz a valami verődik vissza, ha ezt a valamit fotonnak nevezzük?

"Lapátokról "visszapattanó' foton szerintem nem a legjobb elképzelés. ..."
- Nem kormozott felületről van szó.

"... Foton abszorpciója, majd egy másik foton kisugárzása szerintem jobb modell. ..."
- Akkor a lapátkán nézd az impulzusváltozást

Érdekes. Az elejét nem értem.
Tér nincs, Téridő nincs. vagyis mint önálló valami. a tér és idő vagy téridő a mozgóponthoz rendelhető fizikai jellemző. Tehát pl a Nap-Föld mozgás vizsgálatánál a Naphoz (pontosabban a középpontjához) rendelhető 1 téridő, és a Földhöz. A földről nézve a fény elgörbül a Nap mellett. Relativ görbülés.

Lapátokról "visszapattanó' foton szerintem nem a legjobb elképzelés. Foton abszorpciója, majd egy másik foton kisugárzása szerintem jobb modell. Ha így képzeljük el, akkor ez úgy látom, megegyezik Einstein foton-impulzus modelljével, amit már gondolom, elolvastál. Vagy van különbség szerinted?

Köszi, de ebben az esetben más a helyzet, mert a lapátokról 'visszapattanó' foton impulzusváltozása (ha elhanyagoljuk a lapátka sebességét és pozitív előjellel veszem a visszafelé haladó foton impulzusát):

E/c - (- E/c) = 2 E/c

(Megjegyzés: A nem kormozott lapátú radiométerekről van szó.)

Lehet, hogy ezért nem sikerült még senkinek sem kimutatnia kvarkcsillagot, de kíváncsi leszek, hogy vajon az LHC-ben mennyi ideig "lesz életképes" a kvark-gluon plazma. Hiszen az Univerzum is csak a másodperc törtrészéig volt kvark-gluon plazma állapotban....

(Meg kell jegyezni, hogy a radiométerek megvilágítva forognak. Mitől?)

Ezt vezette le Einstein: a foton impulzusából hogyan lesz mozgási tömeg.
Még egyszer idézem, 2. pont:

http://www.hrasko.com/peter/ekvi.pdf

"... A tömeghiányra érvényes a képlet, ..."
- Még annyit, hogy pl. a pozitron-elektron párképződésre is.
(E = 2 me²)

Az E = m c²-ből számolható tömeget relatív tömegnek is nevezik.
(Meg kell jegyezni, hogy a radiométerek megvilágítva forognak. Mitől?)

én azt olvastam, h. csak az általad említett igen nagy energiaszinteken is csak igen rövid ideig fordulhatnak elő szabad kvarkok.

tehát az einsteini ekvivalencia formula nem alkalmazható a fotonra?

Az E=mc^2 csak részben alkalmazható. A tömeghiányra érvényes a képlet, azonban a mozgási energiára már nem alkalmazható.
Ha Anna által felírt energia-impulzus képletet a test sebességére akarjuk megoldani, akkor csak sorbafejtés után kapjuk meg az energiát:

E=mc^2 + 1/2mv^2 + 3/8mc^2(v^4/c^4) + ......

Itt ha v=0, csak akkor E=mc^2, egyébként ha a testnek sebessége van, már nem érvényes. De mint tudjuk, a fotonnak nem lehet a sebessége nulla. tehát filozófiai ellentmondás van a fenti képletben. Ez a filozófiai ellentmondás 30 éven keresztül foglalkoztatta Einsteint, és csak 1938-ban állt elő olyan megoldással, amely a fotonra nézve is kielégíti a kinetikai energia fogalmát, de csak 1946-ban tudta publikálni. Itt található Einsein végső megoldása, a 2. pont alatt:

http://www.hrasko.com/peter/ekvi.pdf

Azért nem, mert ha már több száz GeV a Fermi-energia, részecskéikre válnak a hadronok, tehát lényegében kvark-gluon plazma jön létre. Ezt akarják kísérletileg is létrehozni az LHC-ben ólom-ólom atommagok ütköztetésével......

A kvarkbezárás jelensége nem zárja ki a kvarkcsillagok létezését?

"Ez most vicces hozzászólás akart lenni? ..."
- Az, mert a kettő elválaszthatatlan és a kvantum energiája a frekvenciával egyenesen arányos.

Ajánlom figyelmedbe EZT.

Ez most vicces hozzászólás akart lenni?
Mert ha komoly a kérdés, akkor ott súlyosabb problémák vannak, mint eddig gondoltam.
A hullámokkal kapcsolatban van egy alapösszefüggés:

Azaz a hullám fázissebessége egyenlő a hullámhosszának és a frekvenciájának a szorzatával. Adott v sebességnél az egyik hullámparaméterből számolható a másik. Gyengébbek kedvéért: minden összefüggés ugyanúgy megadható hullámhosszal, mint frekvenciával, csak a
λ=v/f
vagy az
f=v/λ
behelyettesítést kell megcsinálni.

"... Ez utóbbi p=h/λ a fontos egyébként. Mutatja, hogy a kvantumok impulzusához nem tömeg kell, hanem hullámhossz. ..."
- Én meg azt hittem, hogy frekvencia.

Nem.

Egyébként az ekvivalencia formula csak egy töredéke a teljes összefüggésnek, ami a négyesimpulzus-vektorból vezethető le. Az megadja minden részecske minden impulzus- és energia-komponensét. Ha tömeggel rendelkezik a részecske, akkor és csak akkor a sajátrendszerében vizsgálva (p=0) az E=m*c^2 ekvivalencia formulára egyszerűsödik a dolog.