![[origo] fórum](../forumlogo.gif){kind=small}
Cáfolták is, például Darwin példaképe Lyell. És éppen ez volt az, ami a fizikusokat kiakasztotta, hogy a geológia ellenőrizhetően hosszabb időtartamokat hozott ki, mint amire a fizika a Nap feltételezett működése alapján következtetett.
Kínos egy időszak volt, hiszen juszt se találtak magyarázatot a dologra, míg valamelyik hányaveti kutató nem hagyott a laborfiókban egy darab furcsa követ néhány fotólemezzel együtt, hogy az egész sztori egy teljesen új fizika megszületését okozza.
(Megjegyzem, a véletlennek itt semmi köze nem volt a dologban. Előbb utóbb valaki észrevette volna a radioaktív sugárzást valamilyen módon, és a lavina akkor indult volna el...)
Kínos egy időszak volt, hiszen juszt se találtak magyarázatot a dologra, míg valamelyik hányaveti kutató nem hagyott a laborfiókban egy darab furcsa követ néhány fotólemezzel együtt, hogy az egész sztori egy teljesen új fizika megszületését okozza.
(Megjegyzem, a véletlennek itt semmi köze nem volt a dologban. Előbb utóbb valaki észrevette volna a radioaktív sugárzást valamilyen módon, és a lavina akkor indult volna el...)
Kelvinnek a Föld életkorára vonatkozó nézeteit már a geológusok is cáfolhatták volna, úgy tudom már akkor is végeztek üledékes közetek korának meghatározására különféle, leülepedési sebességen alapuló teszteket.
A véletlen és a felkészültség szerepének egyikét sem lehet kizárni, mint tényezőt.
Véletlen volt/lehetett az, hogy Henri Becquerel fotoanyaggal együtt tartotta az uránszurokérc mintát, de az általa okozott hatás beható vizsgálata felkészültségének tulajdonítható.
Véletlen volt/lehetett az, hogy Henri Becquerel fotoanyaggal együtt tartotta az uránszurokérc mintát, de az általa okozott hatás beható vizsgálata felkészültségének tulajdonítható.
Sem Kelvin, sem Darwin nem foglalkozott olyasmivel, ami által Közülük bárki felfedezhette volna a radioaktivitást.
A genetikai mutációk, természetes kiválasztódás, stb., túlságosan hosszú folyamatok, és túl sok tényező játszik szerepet bennük ahhoz, hogy pl. megállapíthassuk azt, hogy "egy bizonyos faj azért éppen ott bukkant fel, ahol felbukkant, mert ott az átlagosnál nagyobb volt a radioaktív háttérsugárzás". Egyébként a mai Kongó területén a mai Okló város helyén valamikor "természetes atomreaktor" működött: olyan sok volt az urán, hogy spontán beindult a láncreakció. Tehát azon a környéken kb. olyan lehetett akkor a radioaktív háttérsugárzás, mintha pl. a Paksi Atomerőmű sugárvédelem nélkül a szabadban működne! Akkor ugyan ember még nem élt a Földön, de növények és állatok már éltek, és lám, kutya bajuk sem lett a sugárzástól, vagy pedig a természetes kiválasztódás során azon fajok azon egyedei maradtak fenn, amely fajok illetve egyedek bírták ezt az intenzív sugárzást......
A genetikai mutációk, természetes kiválasztódás, stb., túlságosan hosszú folyamatok, és túl sok tényező játszik szerepet bennük ahhoz, hogy pl. megállapíthassuk azt, hogy "egy bizonyos faj azért éppen ott bukkant fel, ahol felbukkant, mert ott az átlagosnál nagyobb volt a radioaktív háttérsugárzás". Egyébként a mai Kongó területén a mai Okló város helyén valamikor "természetes atomreaktor" működött: olyan sok volt az urán, hogy spontán beindult a láncreakció. Tehát azon a környéken kb. olyan lehetett akkor a radioaktív háttérsugárzás, mintha pl. a Paksi Atomerőmű sugárvédelem nélkül a szabadban működne! Akkor ugyan ember még nem élt a Földön, de növények és állatok már éltek, és lám, kutya bajuk sem lett a sugárzástól, vagy pedig a természetes kiválasztódás során azon fajok azon egyedei maradtak fenn, amely fajok illetve egyedek bírták ezt az intenzív sugárzást......
Hát azt garantálom, hiába tiszteled Darvint attól nem fogod felfedezni a rádióaktivitást. :O)
A tudomány inkább a nemtiszetettel halad előre. Nem elfogadva az elődök gondolatát születhetnek új elméletek, figyelembe véve, hogy mi azért láthatunk olyan messze, mert a vállaikon állunk.
A tudomány inkább a nemtiszetettel halad előre. Nem elfogadva az elődök gondolatát születhetnek új elméletek, figyelembe véve, hogy mi azért láthatunk olyan messze, mert a vállaikon állunk.
Kedves Anna. Nagyon érdekesek a hozzászólásai gratulálok.
Az én példaképem viszont Darvin.
off
Akit Kelvin durván letámadott, "nincs idő a maga törzsfejlődésére" és Darvin kiállt továbbra is az elmélete mellett, Végül Kelvin kért bocsánatot a halott Darvintól, mikor felfedezték a rádióaktiv sugárzást. It azért megkérdezném:
Ha Kelvin tisztelte volna Darwint, akkor elképzelhető, hogy pont ő fedezte volna fel a rádióaktivitást?
on
Tehát az egészség közvetetten a biológusok semmibe vétele, amit itt leir. én igy érzem és ez nagyon helytelen szemlélet.
Az én példaképem viszont Darvin.
off
Akit Kelvin durván letámadott, "nincs idő a maga törzsfejlődésére" és Darvin kiállt továbbra is az elmélete mellett, Végül Kelvin kért bocsánatot a halott Darvintól, mikor felfedezték a rádióaktiv sugárzást. It azért megkérdezném:
Ha Kelvin tisztelte volna Darwint, akkor elképzelhető, hogy pont ő fedezte volna fel a rádióaktivitást?
on
Tehát az egészség közvetetten a biológusok semmibe vétele, amit itt leir. én igy érzem és ez nagyon helytelen szemlélet.
...így csak-csak köze kéne legyen a gravitációhoz.
Abban az esetben a komolyan vennénk a relativitás elméletét, s nem csak beszélnének róla, de akkor azt is el kéne fogadni, hogy néhány elfogadott megállapítás nagyon tévúton jár.
"A felfúvódást nem a gravitáció okozza."
Ha nem, akkor mi? Tudjuk, hogy a jelenséget Einstein gravitációs elmélete jósolta meg, így csak-csak köze kéne legyen a gravitációhoz.
Ha nem, akkor mi? Tudjuk, hogy a jelenséget Einstein gravitációs elmélete jósolta meg, így csak-csak köze kéne legyen a gravitációhoz.
A felfúvódást nem a gravitáció okozza.
A kettő között az a közös, hogy a lufi modell egy hibás szemléletet sugall, ugyanúgy ahogy a gumilepedős is.
Elgondolkodtál már azon, hogy a gumilepedőn miért mozognak a golyók?
Egymáshoz közelednek, mert a lepedő görbülete arra kényszeríti őket.
De miért van a görbület?
Azért mert a lepedőre merőlegesen elgörbíti a gravitáció.
(húzza a golyó tömegét)
Tehát a gumilepedő nem tesz mást, mint 90 fokkal elforgatja a vektorokat, de nem magyaráz meg semmit.
Csak úgy tesz mintha megmagyarázna, ezek után senki se mer kérdezni.
A kettő között az a közös, hogy a lufi modell egy hibás szemléletet sugall, ugyanúgy ahogy a gumilepedős is.
Elgondolkodtál már azon, hogy a gumilepedőn miért mozognak a golyók?
Egymáshoz közelednek, mert a lepedő görbülete arra kényszeríti őket.
De miért van a görbület?
Azért mert a lepedőre merőlegesen elgörbíti a gravitáció.
(húzza a golyó tömegét)
Tehát a gumilepedő nem tesz mást, mint 90 fokkal elforgatja a vektorokat, de nem magyaráz meg semmit.
Csak úgy tesz mintha megmagyarázna, ezek után senki se mer kérdezni.
nem alakul ki fekete lyuk a gyorsítóban, mert ahhoz min 1.4 naptömeg kell.
Természetes módon.
"Természetes" módon kialakulhat egy LED?
Még is létezik.
Részecskegyorsítóval nem lehet veszélyes méretű fekete lyukat készíteni..
Akkor az nem is lesz fekete lyuk.Mert ha fekete lyuk alakulna ki, akkor az NEM PÁROLOGNA EL !!!!! A párolgás csupán Hawking képzelgése, aki negatív anyagot talált ki a párolgáshoz, ezt a párolgást senki a gyakorlatban nem figyelte meg, semmilyen kisérlet nem támasztja alá.
Szerencsére más okból nem alakul ki fekluk a gyorsítóban, mert ahhoz min 1.4 naptömeg kell..
Van még egy főkérdés: Felfoghatóvá tehető-e a VE fúvódásának oka a gravitáció gumilepedős modellje - és/vagy fúvódásának lufi-modellje segítségével?
Akkor a főkérdés az:
Mi történik meg előbb, a Földet semmisítik meg a mesterségesen létrehozott fekete lyukakkal, vagy a Földtől "biztonságos" távolságban hoznak létre egy erre alkalmas részecske gyorsítót? :O)
Mi történik meg előbb, a Földet semmisítik meg a mesterségesen létrehozott fekete lyukakkal, vagy a Földtől "biztonságos" távolságban hoznak létre egy erre alkalmas részecske gyorsítót? :O)
Egyik sem történik meg.
Részecskegyorsítóval nem lehet veszélyes méretű fekete lyukat készíteni se a Földön se máshol.
Akkor a főkérdés az:
Mi történik meg előbb, a Földet semmisítik meg a mesterségesen létrehozott fekete lyukakkal, vagy a Földtől "biztonságos" távolságban hoznak létre egy erre alkalmas részecske gyorsítót? :O)
Mi történik meg előbb, a Földet semmisítik meg a mesterségesen létrehozott fekete lyukakkal, vagy a Földtől "biztonságos" távolságban hoznak létre egy erre alkalmas részecske gyorsítót? :O)
A tudomány fejlődése nagy kalandok sorozataként is felfogható, mely kalandok egy része sajnos horrorisztikus elemeket is tartalmaz.
*1895-ben Thomas Edison a röntgensugárzás hatására fluoreszkáló anyagokat vizsgált, és azt találta, hogy a kalcium-volframát a leghatékonyabb ilyen anyag. 1896 márciusa körül a fluoroscope, amit kifejlesztett, az orvosi röntgenvizsgálatok szabványává vált. Mégis abbahagyta kísérleteit 1903 körül, Clarence Madison Dally nevű üvegfúvójának halála után. Dally a röntgencsöveket a saját kezein próbálta ki, és olyan komoly rákot kapott, hogy mindkét kezét amputálták, hogy az életét megmentsék *
Innen az idézet:
http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B6ntgensug%C3%A1rz%C3%A1s
*1895-ben Thomas Edison a röntgensugárzás hatására fluoreszkáló anyagokat vizsgált, és azt találta, hogy a kalcium-volframát a leghatékonyabb ilyen anyag. 1896 márciusa körül a fluoroscope, amit kifejlesztett, az orvosi röntgenvizsgálatok szabványává vált. Mégis abbahagyta kísérleteit 1903 körül, Clarence Madison Dally nevű üvegfúvójának halála után. Dally a röntgencsöveket a saját kezein próbálta ki, és olyan komoly rákot kapott, hogy mindkét kezét amputálták, hogy az életét megmentsék *
Innen az idézet:
http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B6ntgensug%C3%A1rz%C3%A1s
A nyári szünetben olvastam Sklovszkij Csillagok című könyvét, amely a csillagok életéről: születésükről, fejlődésükről, "halálukról" szól, és amely akár tankönyv is lehetett volna 20-25 évvel ezelőtt csillagászhallgatók számára. Érdekes volt olvasni, hogy 20-25 évvel ezelőtt még szó sem esett pl. I. és II. típusú szupernóvákról, és a neutroncsillagokról is teljesen más elképzelések voltak, mint ma. Tehát a tudomány jelenlegi álláspontját ismerve is érdemes elolvasni régebbi keletű szakirodalmakat is, nagyon érdekes. Vagy érdemes összehasonlítani a Cserepes-Petrovay féle Kozmikus fizika jegyzetet a 30 évvel ezelőtt íródott Balázs-Barcza-féle Kozmikus fizika jegyzettel. Mi még a régebbiből tanultunk a fizika szakon, a csillagász Msc-n már Petrovay Tanár Úr jegyzetéből tanulunk...... Pl. annó még meg sem említették a tachoklínát, pedig ez a vékony réteg jelentős szerepet játszik a csillagok (és a Nap) életében..... Meg a csillagkeletkezésre jellemző akkréciós diszkről sem esik szó a régebbi jegyzetekben.....
A korábban belinkelt omega-m / lambda diagram tulajdonképpen a Friedman egyenleten alapszik. Ebbe a diagramba rajzolták bele a különböző mérések által megadott valószínű paraméter tartományokat. (Természetesen a tartományok átfedő közös része a legvalószínűbb modell!)
Tehát keresgettem a Friedman egyenlettel kapcsolatban a neten, és egy ügyes kis java-appletet találtam a Friedman egyenlet grafikus megoldására: Solving the Friedman Equation
Az a jó benne, hogy a baloldali omega-m / lambda diagrammon (90°-al el van forgatva) bejelölve egy pontot, az meghatároz egy anyagsűrűség-vákuumsűrűség értékpárt, amiből a jobb oldali diagrammon kirajzolja az adott univerzummodell időbeli tágulását. Tuarego gyárthat magának visszazuhanó univerzumot.
Persze a tényen nem változtat, hogy a megfigyelésekből omega-m=0,25 és lambda=0,75 a legvalószínűbb értékpár az univerzumra, az pedig egy gyorsuló tágulást rajzol ki jobb oldalra.
Tehát keresgettem a Friedman egyenlettel kapcsolatban a neten, és egy ügyes kis java-appletet találtam a Friedman egyenlet grafikus megoldására: Solving the Friedman Equation
Az a jó benne, hogy a baloldali omega-m / lambda diagrammon (90°-al el van forgatva) bejelölve egy pontot, az meghatároz egy anyagsűrűség-vákuumsűrűség értékpárt, amiből a jobb oldali diagrammon kirajzolja az adott univerzummodell időbeli tágulását. Tuarego gyárthat magának visszazuhanó univerzumot.
Persze a tényen nem változtat, hogy a megfigyelésekből omega-m=0,25 és lambda=0,75 a legvalószínűbb értékpár az univerzumra, az pedig egy gyorsuló tágulást rajzol ki jobb oldalra.
Egyébként a két paraméter által megadott síkon a megfigyelések alapján az univerzumunk az omega-m=0,25 és lambda=0,75 pont környékén van, azaz sík nyitott végtelen, volt ősrobbanás és végtelenségig tágulni fog.
No, ez utóbbi konklúzió már meglehetős fenntartással lehet csak elfogadni.
NEM "konklúzió" hanem "mérési eredmény".
Hatalmas a különbség! Remélem fel tudod fogni.
Ez már nem svédasztal, ahol azt a modellt választjuk, ami kedves a szívünknek, ez rabkoszt: azt kell választanunk, amit a mérési eredmények mutatnak.
Azért Az első három perc című könyvet Mindenkinek érdemes elolvasnia,
Persze, hogy érdemes elolvasnia! Ez nem vita tárgya. Amire fel szeretném hívni a figyelmet, az az, hogy mindenki tartsa észben: a kozmológia (és a részecskefizika) olyan sebességgel fejlődik, hogy az említettekhez hasonló ismeretterjesztő könyvek gyakran már mulatságos találgatásokat tartalmaznak. Azóta a kutatók számos kérdést megfelelő alapossággal tisztáztak, erről beszélek én itt gyakran egy most is aktív, széleskörűen elismert kutató weboldáláról idézgetve. (Megjegyzem, Ned Wright oldaláról letölthető a 2009. tavaszi egyetemi kurzusának a jegyzete PDF formátumban. Ez azért más kategória aktualitás szempontjából, mint Hawking múlt századi könyve...)
Azért Az első három perc című könyvet Mindenkinek érdemes elolvasnia,
Persze, hogy érdemes elolvasnia! Ez nem vita tárgya. Amire fel szeretném hívni a figyelmet, az az, hogy mindenki tartsa észben: a kozmológia (és a részecskefizika) olyan sebességgel fejlődik, hogy az említettekhez hasonló ismeretterjesztő könyvek gyakran már mulatságos találgatásokat tartalmaznak. Azóta a kutatók számos kérdést megfelelő alapossággal tisztáztak, erről beszélek én itt gyakran egy most is aktív, széleskörűen elismert kutató weboldáláról idézgetve. (Megjegyzem, Ned Wright oldaláról letölthető a 2009. tavaszi egyetemi kurzusának a jegyzete PDF formátumban. Ez azért más kategória aktualitás szempontjából, mint Hawking múlt századi könyve...)
![[origo]](../origo_logo.gif){kind=logo}
Bár nem vagyok csillagász sem fizikus, van egy elméletem. VItassuk meg!
Induljunk onnan hogy nagy bumm. Anyag lökődik a térbe, hogy honnan arra még visszatérek. Kialakul a ma ismert világegyetem gáz és porfelhők, galaxisok, csillagok, bolygók, stb.
Tudjuk hogy bizonyos csillagok, életük végén fekete lyukká alakulnak.
Nos ezekre alapítom az elképzelésemet. Miután minden erre alkalmas csillagból fekete lyuk lett, természetüknél fogva minden közelükben lévő anyagot magukba szívnak, beleértve egymást is. Eljutunk addig amíg már csak kettő fekete lyuk alkotja az egész világegyetemet! Most következik a lényeg amikor ez a kettő egymásba olvad, egyetlen időpillanatra az egész világegyetem összes anyaga egyetlen szupergravitációs pontban összpontosul és elérve egy bizonyos kritikus tömeget, robbanás szerűen a térbe lökődik.
Eszerint a világegyetem születése NEM EGYSZERI TÖRTÉNÉS VOLT, HANEM EGY CIKLIKUS FOLYAMAT RÉSZE!
Hát röviden ennyi.
És még valami: Szerintem bizonyíthatatlan, legalábbis gyakorlatban.
Üdvözletem, Aszterix