ELMEORVOS MIKOR VIZSGÁLT?

Kedves Tuarego!
Jó érzéssel tölti el az embert az a tudat, hogy vannak ezen a fórumon, hasonló gondolkodásúak is.Én magam is a ciklikus világmodell híve vagyok, bár ebben a kérdéskörben semmi sem lehet elég biztos .Ennek elennére több mindenre választ adhat ez a világkeletkezési modell. Engedelmeddel ezt a tórusz-t vagy toroidot szerkezetet tovább fejleszteném azzal, hogy a tórusz hiperbólikus szakaszába ill. szingularitásba állított tengely mentén én ezt a tóruszt megforgatnám. Annál is inkább mert ez a tengely körüli forgás, vagy nevezhetném spinnek, legalább annyira jellemzője az anyagi világnak mint az előbbi formáció és mivel a tórusz maga is forgástest, igy magától értetődik a gondolat... Visszatérve a forgatáshoz mint lehetséges mozgásformához... akkor ez a tórusz nem csak ellaposodik, hanem a teljes erővonalrendszer mentén a szlippek jóvoltából kűlönböző torzulások illetve anyagi csomósodások jöhetnek létre, amely aztán a külső kerület mentén spirásllis karok formájában kiteljesedhetnek Ezáltal könnyen kialakulhat egy újabb spirális galaxis. Persze lehet, hogy mindez csak fantazmagória.

Igen a fórumban van 1-2, enyhe fos színű bejegyzés.
A tapasztalat megtanítja az embert, hogy egészsége érdekébe ne olvasson el mindent.

Okosabb úgy se leszel tőle, fedje jótékony homály azt amit felböfög.
Bármi is az.

A ciklikus világmodellben szerintem nem törvényszerű, hogy időben szimmetrikus legyen.
Lehet egy dinamikusabb kezdet és egy lassúbb vég.
Mint egy csutka nélküli alma. :O)

Nekem tetszenek a rajzaid.

�" nem!

A Fórum arra való, hogy kiengedjem a hülyeségemet magamból, amúgy fotocellás kultúrált eszközbe.

Soosmik!

Szerintem erre a hangnemre nincs szükség.
Mondja el mindenki az álláspontját, azért vitatkozunk.
Érvek és ellenérvek terepe ez a Fórum.

860
elminster.

"A világról és keletkezéséről való okoskodást a tények megismerésével kell kezdeni".

Nagyon jó ha elismered, hogy még nem jutottál túl ezen a fázison. Ez bizony látszik az írásaidon, amit a 499 alatt írtál , az nem más, mint egy tébolyultagyban született lidérces álomvilág, hűen tükrözi a tanulatlan buta magatartásodat. Tudás semmi, de a pofád annál nagyobb, kretén szülők szerencsétlen hintalóeszű gyereke vagy. A fizikát megtanulni, megérteni sohasem fogod. Aki az Űrteleszkóp felvételeit látva nem érti meg, hogy a világ nem tágul, és végtelen, az hülye.

Némileg módosítottam azon az modellen, amit a 809 hsz-ben bemutattam már.

A ciklikus világmodell térszerkezetének teoretikus alakja itt már nem normál körgyűrű (tórusz), hanem egy olyan tórusz, aminek a keresztmetszete egy ellipszis, ami szerintem jobban igazodik a változó sebességű pályamozgáshoz, hasonlóan a Kepler-törvények szerinti bolygópályákhoz, csak itt nem síkban, hanem a tórusz felületéhez igazodva történik a ciklikus folyamat ősrobbanástól ősrobbanásig.

Ez a modell kezelni tudja ily módon a változósebességgel - helyenként gyorsulva - táguló univerzumot is.



Ugyanez oldalnézetben:

Kedves csimbe!

Örülök, hogy ilyen higgadtan nyilatkozol, a téged ért inzultusok után, s ezzel példát mutatsz abban, hogyan kell megadni a tiszteletet a másiknak akkor is, ha bizonyos fokú anonimitás választ el minket egymástól. Az internetes álnevek mögött ugyanis emberek vannak, s nem vall civilizált viselkedésre, ahogyan itt egyesek nekibődülnek.

Mindazonáltal én a témával kapcsolatos - általad parttalannak nevezett - vitákat nem tartom értelmetlennek. Hiszen ezek a fórumok elsősorban vitafórumok.

Persze nincsenek túlzott illúzióim ezzel a médiával kapcsolatban, s ha jól belegondolunk, alig több ez, mint egy virtuális Hyde-park. A tudományos kérdések nem itt dőlnek el, valljuk be! Talán emiatt is volt, hogy mintegy 13 évnyi internetes gyakorlatom ellenére csak alig több mint egy éve léptem be ilyen "csetelő" fórumra Tuarego néven - azóta sem használtam más nevet - mert korábban én is értelmetlennek és fölöslegesnek találtam az itteni szószaporítást.

A Darwin-200 évforduló cikksorozatainál kialakult viták azonban arra késztettek, hogy én is hozzászóljak kedvenc témámhoz, az evolúcióhoz.

Az eltelt egy év tapasztalatai vegyesek. Egyrészt igazolódott az a korábbi nézetem, hogy újszerű, komoly elméletek kifejtésére nem ideális ez a média, mert a hozzászólások tengerében bármely, különlegesen érdekes és megalapozott vélemény is ugyanolyan gyorsan süllyed alá, mint az érdektelen. Minél nagyobb a vita, minél több a hozzászóló, annál gyorsabban süllyed az összes vélemény. Mert ugyebár igen kevesen veszik a fáradságot, hogy több száz bejegyzéssel korábbra visszaolvassanak! Amennyiben pedig kevés a hozzászóló, akkor pedig a teljes érdektelenségbe fulladhat a topik.

Mindezen hátrányok mellett helyenként előfordult érdemi és hasznos vita is néhány esetben, amikor úgy éreztem, hogy kölcsönösen gyarapodtunk tapasztalatban vitapartnereimmel, annak ellenére, hogy nem egyezett meg álláspontunk teljesen.

Ebben a reményben léptem be erre a fórumra is, és majd elválik, hogy volt-e értelme.
Valamennyiünkön múlik, hogy legyen…

Kedves Tuarego!
Köszönöm, hogy kiállsz mellettem, de egy cseppet sem érzem sértve magamat. Ebben a témában annyi a bizonytalanság és nézetkülönbség, hogy nincs értelme parttalan vitákba bonyolódni. Az, hogy leírhattam a témával kapcsolatos gondolataimat, már megelégedéssel tölt el. :)

"A materializmus viszont az anyag mindenhatóságában hisz. "

Hú, ez kamu! Remélem nem épül be másokba!

Kedves Csimbe!

Mások nevében kérek elnézést tőled, s remélem nem fogsz véglegesen távozni az origo tudományos fórumairól.

Ne hidd, hogy mindenki úgy áll a dologhoz, mint ahogyan az néhány hozzászóló durva megnyilvánulásából kitűnik.

Én például egyáltalán nem ítélem el, hogy előadtad elméletedet, még ha nem is értek mindenben egyet vele.

Igenis, ezek a fórumok azért vannak, hogy a témához kapcsolódva minden ki elmondhassa a véleményét. Márpedig te éppen a topik címében feltett kérdésre válaszoltál a magad elképzelése szerint.

Ezzel természetesen lehet vitatkozni, de a hozzászólás jogát nem lehet elvitatni tőled, ezért semmiképpen sem volt elfogadható az a durva hang, amivel téged illettek egyesek.

Azt persze én sem tagadhatom, hogy nekem is más a világképem, továbbá vallásos elemek is megjelentek az elméletedben, ami a tudományos bizonyítási módszertől idegen, azonban ezt meg lehet mondani kulturált formában is.

Nyilván te sem tagadhatod, hogy az éterrel kapcsolatos elméletedben sok olyan elem van, amit jelenleg egyetlen kísérleti, tapasztalati tény sem támogat. Ezért inkább egy teóriaként kell kezelni.

Azonban védelmedben el kell mondani azt is, hogy már nem egy tudományos fórumon felvetődött az éter új értelmezésben való vissza hozatala a kozmológiába, s a Higg-bozont, ill. a Higgs teret is sokan egyfajta éterként képzelik, vagyis ebben "közegben" nyernek tömeget egyes részecskék.

Természetesen ez még nincs bizonyítva, no meg az ellenkezője sem.
Szintén a védelmedben mondom, hogy ha neves tudósok olyan elméletekkel állnak elő, ami szintén nincs semmiféle tapasztalattal alátámasztva ( húrelmélet, bránelmélet, multiverzumok), s ezekkel járják a világot, szinte "megélnek belőle"; nos , akkor nehogy ne lehessen már egy internetes fórumon kifejtened a te elméletedet is?!

Remélem továbbra is figyelemmel kíséred ezen tudományos fórumokat, s alkalmasint hozzá is szólsz és nem vette el a kedvedet a korábbi inzultus.

Üdvözlettel
Tuarego

Kedves Elminster és a Többiek!

Mint e fórum olvasója válaszoltam egy feltett kérdésre, miszerint történhetett-e másként a Világegyetem születése? Nyilvánvaló, hogy a saját véleményemet írtam és nem a tudomány jelenlegi álláspontját visszhangzom. Mindenki úgy ítéli meg, ahogy akarja. Nekem viszont nem áll szándékomban vitatkozni róla. További kellemes fórumozást.

Első körben szívesen rávágja az ember: Hülyeség.

Pedig valójában nem az, csak a tudomány más fogalmakat használ.
Jelenleg még nem ismerünk több univerzumot, sőt a jelenlegit se nagyon, de az már ismert, hogy az anyagi világ energetikailag egy "Dirac-tenger" felett lebeg,
Ami ha nem teljesen igaz, akkor is nyilvánvaló, hogy a legősibb dolog a vákuum, ami nem üres. Tehát lehet tekinteni egy teret kitöltő legősibb óceánnak.

Ne haragudj ezt nem tudtam követni.

Az lézersugár indulása és a hátralökődés az egyértelmű, bár már akkor észak-nyugati irányba kell haladnia.
Ezt próbáld valahogy szemléletesebben.

Amit az enyémre írtál "Ez ellentmondásra vezet, tehát valahol hiba van.",
én nem látom az ellent mondást.

Az anyag sűrűsödik, felmelegszik, fény, hő sugárzás formájában energiát, tehát tömeget veszít.

Az elektromágneses sugárzásból sokkal ritkábban lesz (párkeltés) anyag.

Tehát az univerzum anyagának egy része folyamatosan EM sugárzássá alakul.
A tömeg-energia ekvivalencia miatt, ez tömegveszteséget jelent.

A fény nem csökkenti az impulzust, mert a sugárzás (általában) gömbszimmetrikus.
Tehát a maradék tömeg egyre jobban gyorsul (ha rendelkezik impulzussal).

Véleményem szerint, ez is okozhatja az univerzum gyorsuló tágulását,
s ebben a megoldásban nincs sötét energia.

"pl. nem tudom figyelembe vették-e, hogy BB óta az univerzum tömege fokozatosan csökken, tehát a fékező gravitáció erejének is csökkennie kell, míg az impulzus megmarad.

A csökkenés oka: az anyag egyre nagyobb része alakul át elektromágneses sugárzássá. Ami viszont nem vesz részt a gravitációs kölcsönhatásban."

Ez ellentmondásra vezet, tehát valahol hiba van.

Megírom egy régi gondolatkísérletem, melyre még sose kaptam olyan reakciót, hogy téves volna:

Ismert, hogy a fénysugár képes részecskét/tágyat meglökni, tehát impulzusa van.
Relatíve nyugvó égitest mellé világítunk távolról lézerrel, délről észak felé. (Ekkor déli irányban hátralökődünk, az impulzusmegmaradás elvének megfelelően)
A lézersugár elhaladván az égitest mellett, most északnyugati irányba tart.
(Ebből következően impulzusvektora egy dél-északi, és egy kelet-nyugati irányú vektor eredője.) Kelet-nyugati összetevőre csak úgy tehetett szert, hogy az égitest mozgásállapotát megváltoztatta (mégpedig anélkül, hogy érintkezésbe lépett volna annak anyagával).
Az égitest tehát kimozdult korábbi nyugvó állapotából - azazs neki is van már
impulzusa, mely két vektor eredője: az egyik vektor dél-északi, a másik nyugat-keleti irányba mutat.
S minthogy az égitestnek immár van mozgási energiája, feltételeznünk kell, hogy a lézerfény energiája lecsökkent, azaz spektruma az eredetihez képest immár vöröseltolódott.

Mindebből az következik, hogy a lézersugárnak is kell légyen gravitációja (saját térgörbülete).
Pillanatképként ezt úgy lehetne ábrázolni, hogy a gravitációja olyan csonkakúp, melyben a lézernyaláb henger.

Most erre mit lehet mondani?
Látom csimbe, téged se érdekel nagyon a valódi valóság, jól elvagy te a koponyád belső világában is.
Amit írtál, az ugyanolyan alaptalan mese, mint a Kalevala, a Popol Vuh vagy a Biblia teremtésmítosza, a valóság tényeivel köszönő viszonyban sincs. Annyi a különbség a felsorolt klasszikus mítoszok és a te mítoszod között, hogy te modern fizikai fogalmakat is beleépítettél, bár lövésed sincs azok valódi fizikai tulajdonságairól. Gézoo esetében ezt neveztem "szarka-viselkedésnek": szép csillogó modern fogalmakat használsz a "szarkafészked" építéséhez, de ugyanúgy a valódi funkciójuk ismeretének totális hiányával, ahogy a szarka sincs tisztában a csillogó söröskupak valódi funkciójával.
Amit írtál, az maximum a pszichiátered érdeklődésére tarthat számot, de nem egy tudományos elmélet. Valójában arról szól, hogy te hogyan képzeled a világot és nem arról, hogy a világ milyen. Az pedig, hogy te hogyan képzeled a világot, az csak a világnézetedről és a gondolkodásmódodról (szubjektum) ad információt, nem pedig a valóságról (objektum). És mond meg őszintén, rajtad és a pszichiátereden kívül ki a fenét érdekel a világnézeted?

Egyébként pedig csimbe tudományoskodó halandzsája mutatja legjobban, hogy miért tartom teljesen feleslegesnek saját elképzelések gyártását. Teremtésmítoszt a hülye is tud írni (igen, te is, soosmik!), csak elég tudatlannak kell lenni hozzá, hogy a tények ne zavarjanak, és elég önelégültnek ahhoz, hogy ne zavarjon minket a megírásakor az, hogy a tények nem zavarnak.
A világról és keletkezéséről való okoskodást a tények megismerésével kell kezdeni (én még nem jutottam túl ezen a fázison) és mivel a nálunk tájékozottabb, képzettebb és hozzáértőbb tudósok is ugyanazokból a tényekből dolgoznak, nagy valószínűséggel előbb jutnak a helyes elképzelésekre, mint mi. Azaz ha helyes elképzelésünk lenne, akkor szinte biztos, hogy részleteiben vagy egészben már másnak is eszébe jutott, sőt ő még matematikai alátámasztással is el tudta látni a modellt, így persze feleslegesen okoskodtunk. Ha viszont téves elképzelésre jutunk, akkor evidens, hogy feleslegesen okoskodtunk.
Bőven elég szerintem a rohamtempóban fejlődő tudományt követni és próbálni megérteni, teljesen felesleges mindenféle alaptalan saját elképzeléseket gyártani, pláne "Tudomány" nevű fórumon terjeszteni.

Lipótmezőről mikor szabadultál?

Éterbe ágyazott univerzumok elmélete.

Az univerzumnak nevezett legtágabb környezetünk, amelynek valós paramétereit nem ismerjük, a védikus teremtéselmélet szerint csak egy, a megszámlálhatatlanul sok közül, melyek lótuszvirágként lebegnek a feneketlen mélységű ősvíz felszínén. Az ősvíz (okozati óceán) az a közeg, amelyből létrejön a teremtett világok sokasága. Valamint az ősvíz az (a transzcendens), amely a teremtett lények számára nem érzékelhető, ezért emberi ésszel nehezen felfogható. Akár a végtelen és a kiterjedés nélküli pont. Ezek valóságos létének elfogadásához erős hitre van szüksége az embernek, mivel be kell látnia a közvetlen megtapasztalás lehetetlenségét. Ilyen közvetlenül megtapasztalhatatlan közeg az ősvíz, vagy más néven az Éter is. A teremtésmítoszok és vallásos kozmológiák különböző formában írják le a világegyetem keletkezését. De valamennyi feltétlenül hisz egy anyagon túli indítékban, egy szellemi Teremtőben. A materializmus viszont az anyag mindenhatóságában hisz. Valamint hisz a tudomány módszereivel megszerzett ismeretek univerzális igazságában. A különböző világnézetű emberek egyaránt hisznek az előfeltételezéseiknek még akkor is, ha képtelenek azok bizonyítására. Az alábbi hipotézisre is érvényes a fenti megállapítás.
Az Éter szubsztanciája, a legnagyobb és egyben a legkisebb struktúrák megalkotója. A legkisebb eleme, a nulla és egy dimenzió közötti folyamatos, változóirányú rezgőmozgás, amely az idővel/ben egy háromdimenziós állapotteret, valós erőteret generál. Ennek kiterjedési formája, alakja folyton változó, de a legnagyobb mérete is több nagyságrenddel kisebb a Planck távolságnál (1,616252•10�'35 m). Ezen éteregység minőségi tulajdonsága igen különleges, mivel kétféle előjelű (Jin-Jang), pozitív-negatív energiát jelenít meg azonos idejű periódusokban. Ennek megfelelően kétféle "töltésű" éteregység alkotja a Nagy Egész semleges Éter szubsztanciáját. Mivel a megszámlálhatatlanul sok éteregység a legkisebb "bármilyen alakú" struktúrákat képezi, hézagmentesen kitöltik a háromdimenziós Éter legnagyobb elemét, amelynek alakja és mérete úgyszintén meghatározhatatlan. Mivel az éteregység saját térben és saját időben létező, azonos periódusok alapján egyszer pozitív, egyszer negatív töltésű, vagyis váltakozva taszít, majd vonz. Ugyanakkor a Nagy Egész, az éteregységek összessége egy meghatározhatatlan ütemben rezeg, fluktuál. A legtalálóbb kifejezés erre, hogy a Káosz állapotában van. (mint az antenna nélküli TV képernyő fehérzajos, "hangyás" képe). Mivel a kettős természetű Nagy Egész végtelen kiterjedésű, lokálisan bárhol és bármikor kialakulhat több, úgynevezett "termékeny" tartománya. Ebben a termékeny tartományban, az átlagot megjelenítő szélsőértékeket meghaladó idejű fluktuáció, azaz átalakulási folyamat jön létre az éteregységekben. Ami azt jelenti, hogy nagyobb sajátidejű, azaz hosszabb életű lesz a Jin és a Jang az éteregységen belül. A megnövekedett időtartam, amely még így is kevesebb a Planck időnél, lehetőséget biztosít egy meghatározott számú szomszédos éteregység számára, hogy rezgőmozgásuk irányát és sebességét összehangolva, /mint ahogy a szinkronúszók teszik,/ kifelé egy nagyobb sajátidejű és térfogatú, új minőséggel bíró struktúrát felmutatva létezzenek. Ezek az új minőséget, (kvantumos összetettséget, mozgás összehangoltságot, tömeget, gravitációt) megjelenítő struktúrák, az Elektron és a Pozitron. Mivel a negatív elektromos töltésű Elektron, vonzó, a pozitív töltésű Pozitron pedig taszító erőt képvisel, egymás hatását semlegesítik. Ugyanúgy, mint a Jin és a Jang éteregység. Az Elektron és a Pozitron állapottérbeli elkülönülése a tömegükből eredő új erő, vagyis a gravitáció hatásának eredménye. Az új minőség, a gravitációs erő is taszító-vonzó hatású. De amíg a különböző elektromos töltések vonzzák egymást és kiegyenlítik hatásukat, addig a különböző gravitációs "töltések" taszítják egymást. A tömegvonzás tulajdonképpen azt jelenti, hogy az azonos gravitációs potenciával rendelkező egységek vonzzák egymást. Ezért egy időben azonos helyen, vagyis közös sajáttérben nem tartózkodhat az Elektron és a Pozitron még akkor sem, ha bizonyos időnként (a fluktuációs sajátidő elteltével) átalakulnak egymássá. Ez a kvantumos fluktuáció, mint a "virtuális" részecskék előbukkanása és eltűnése, ma már megfigyelhető jelenség. Mint ahogy megfigyelhető jelenség az új minőségű anyagi részecskék (Elektron/Pozitron) hullámtermészete is, amely az éteregységek alkotta állapottérben terjedő hullámként mutatkozik. Mivel az éteregységek mindenütt ott vannak, hiszen ők alkotják a 3D teret és bármikor a megkívánt elektromos potenciát kínálják a "termékeny tartományban" elkülönült nagyobb struktúráknak a fluktuációik által. Az új anyagi struktúrák, elektromosnál jóval gyengébb gravitációs hatásuk ellenére [42:1], az éteregységek segítik a Pozitron és Elektron gravitáció általi térbeli elkülönítését és tartós fennmaradását. Mindez jóval látványosabban jelentkezik egy újabb kvantumos minőségű, mintegy 1800x nagyobb tömeggel, erősebb gravitációval rendelkező, de az elektronnal azonos elektromos töltéssel bíró Proton és Elton páros esetében. Amelyek a nagyobb gravitációs hatásuk miatt, nem tudnak olyan közel kerülni egymáshoz a térben, mint az Elektron és a Pozitron. Minél több különböző gravitációs "töltésű" anyag keletkezik az éteregységekből, annál jobban eltávolodnak egymástól a termékeny tartományban, vagyis a lokális állapottérben. A taszító gravitációs potenciával rendelkező Elton, (antiproton) a Pozitronnal képez (antiatomot). Amely a nem ismert "sötét anyagot" képviseli a térben. A taszító gravitáció, amely a kétféle anyagot eltaszítja egymástól, ma "sötét energia"néven szerepel, amelynek tértágító hatást tulajdonítanak. Az ismert anyagi világ építőelemeit, az (e,) (p,) (E,) (P,) részecskéket, a folyamatosan fluktuálódó Éter szüli a termékeny tartományában. A belőlük összekombinálódó egyre nehezebb, bonyolultabb struktúrájú atomok szülői a Fénylő Csillagok és Nóvák, amelyek később a Galaxisokat, mint az általunk látható legnagyobb struktúrákat építik fel.
A táguló univerzum látványa nem egy ősrobbanásnak nevezett aktus eredménye, hanem a folyamatosan keletkező, gravitációval rendelkező új minőségű anyag térhódítása. Az azonos gravitációs "töltésű" anyag tömegei vonzódnak egymáshoz (tömegvonzás). Amikor a sűrűsödő anyaghalmazban a gravitáció, mint tömegvonzás legyőzi az elektromágnességet, a kétféle gravitációs potenciával bíró anyag eltaszítja egymást és a közöttük lévő teret a semleges éteregységek töltik ki tovább növelve a kétféle anyag közötti távolságot. Az egymástól távolodó galaxisok különböző típusú (Proton, Elton) atomokból állnak. A galaxis halmazok, amelyek tagjai néha összeütköznek, összeolvadnak, azonos típusú anyagból állnak. Az azonos típusú galaxisok közepén lévő "fekete lyukak" összeütközése, a Kvazár jelensége. A fűtő anyagát elégetett csillagok maradványa továbbra is vonzza környezete anyagát mindaddig, amíg a kompakt struktúra fejlődési határát el nem éri (Fekete Lyuk, Kvazár). Azt követi a lebomlás folyamata, melynek során úgynevezett "elfajult anyaggá", terméketlen éterré alakul vissza. Ez a fekete lyukak elpárolgása.
A sajátidejű fluktuációk, mint az átalakulási folyamatok az állapottérben, hierarchikus rendben egymásba ágyazott sorozatai, az Éter + Új anyagi struktúrák sajátidői, a végtelen idő perturbációjaként mutatkoznak. Az Új anyagi struktúrák elkülönült halmazai is fluktuálnak, úgymint a végtelen térben végtelenszámú univerzumok megjelenése és eltűnése. Az Univerzumok, mint egyéni adottságokat, minőségeket felmutató entitások, az Éterben születnek és ámulatba ejtik azokat a benne lakó lényeket, akik erre képességet szereznek a fejlettségük okán, majd sajátidejük elteltével elenyésznek, feloldódnak az Éter végtelenségben.

A kozmológiai állandó is jó példa arra, hogy milyen hibákba eshetnek azok, akik csak az egyenletek szemüvegén nézik a világot, s bevezetnek olyan tényezőket, állandókat, melyek mögött nem áll fizikailag igazolt hatás.

Ilyen volt az Einstein által bevezetett kozmológiai állandó, ami csak azért kellett neki, hogy az általa preferált stabil világegyetem egyenletei működjenek. De hogy milyen tényleges erőt képvisel ez a kozmológiai állandó, arra sem bizonyítéka, sem elképzelése nem volt. Később aztán vissza is vonta, s élete legnagyobb tévedésének nevezte a kozmológiai állandót, amikor egyértelművé vált a táguló világegyetem.

Most, hogy a tágulás mellett egy új elem, annak gyorsuló tendenciája került napvilágra, akkor megint előszedték a jó öreg kozmológiai állandót, mint egyfajta jollyjokert. A helyzet emellett most sem sokban különbözik Einstein esetétől, hiszen most sincs tényszerű bizonyíték arra a hatásra, amit a kozmológiai állandóval figyelembe vennének. Ez a tény azonban egyáltalán nem zavarja a fizikusokat, mert ezt az ismeretlen valami(ke)t elnevezték sötét anyagnak és sötét energiának. Ez a módszer körülbelül arra hasonlít, mikor az egyszeri rendőr áthúzatta a döglött lovat egy másik utcába, amelynek a kibetűzése már nem okozott gondot neki.
A sötét anyagnak nevezett valamiről még csak-csak rendelkezünk némi közvetett információval, azonban a sötét energiáról semmivel, ennél fogva tökéletesen megfelel a kozmológiai állandó hagyományainak, s lelkiismeret furdalás nélkül be lehet építeni a kozmológiai képletekbe.

Jómagam egyáltalán nem lepődnék meg, ha egészen más dolgok állnának a mögött, amit jelenleg a sötét anyaggal és sötét energiával próbálunk megmagyarázni.

Elképzelhető például, hogy a csillagközi és galaxis közi térben olyan mennyiségű "normál" anyag van diffúz módon szétterülve, ami jelenlegi eszközeinkkel kimutathatatlan. Arra nézve, hogy még saját naprendszerünkben sem vagyunk teljesen tisztában a tömeg és gravitációs viszonyokkal, álljon itt egy híradás, ami a Pioneer űrszondák anomáliáiról szól:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Pioneer-anom%C3%A1lia

Arról van szó ugyanis, hogy ezek a szondák éppen most értek a naprendszer "határához", s a számítottnál jobban lassulnak. Egyelőre nincs hivatalos magyarázat a lassulás okára, csak feltételezések. Gyanakodnak arra, hogy a csillagközi térben sűrűbb az anyag, mint gondolták, ezért nagyobb a közegellenállás. Vagy esetleg nem jól tudjuk a Naprendszer tömegét, amiből adódik a szökési sebesség, s ha az űrszondák sebessége ezt nem haladja meg, akkor nem tudják elhagyni a Naprendszert.

Ilyen bizonytalanságok mellett hogyan lennénk képesek jelenleg a teljes univerzum összes anyagmennyiségét, átlagos sűrűségét meghatározni?

De nem baj! A kozmológiai állandó még mindig ott van, amit bármi nehézség feloldására szabadon felhasználhatunk!...