![[origo] fórum](../forumlogo.gif){kind=small}
Szerintem meg az a megoldás, hogy:
a vélhetően téves állításokhoz válaszul a helyes verziót kell írni.
Különben ez a topic a tévhitek terjesztésének eszközévé válik.
a vélhetően téves állításokhoz válaszul a helyes verziót kell írni.
Különben ez a topic a tévhitek terjesztésének eszközévé válik.
Üdv mindenkinek!
A #9793-ban egy több évvel ez előtt felvetett gondolatom ismételt felvezetését kezdtem el.
Reakciók? ", igen.. Nagyon vegyesek. Volt olyan is aki az általam is évek óta
használt: nű'=nű*rD(v) ; E'=E*rD(v); I'=I*rD(v) függvények létezésére is
kedvesen felhívták a figyelmemet..
Sőt voltak aki arról is győzködtek, hogy a G és a k között nincs semmiféle összefüggés.
Mert a G értéke G=6,67428E-11 [m³/kg/s²] ugyanakkor a
k'=0,010004494 [m^5/kg/s^4] faktorral képzett
k=G/k'= 6,67128186027099E-09 [s²/m²] konstansnak semmi köze
sincs az ( rD(+v)-rD(-v) )/(k*|v|) értékéhez..
Hiába hívtam fel sokak figyelmét arra, hogy számoljon!
m*( rD(+v)-rD(-v) )/(k*|v|) = m*a minden relatív v értéknél érvényes egyenlőség a k konstans nélkül nem állna fenn.
Váltig állítják még most is néhányan, hogy csak véletlen egybeesés..
Nos, nincs semmiféle véletlen egybeesés. A relatív sebesség okozta frekvencia változásra, energia változásra, valamint impulzus változásra érvényes.
( Azaz a minden nű értékénél egyaránt érvényes nű'=nű* rD(v) függvény +v -v értékeknél képzett differenciája is érvényes .. minden v és minden nű, E, I értéknél.)
Így a:
"I=m * (gyök((c+v)/(c-v))-gyök((c-v)/(c+v))) / (k*v)
F= "I/t
vagy másként:
x = v/c behelyettesítéssel Einstein rel. Doppler függvényével:
"I=m * (gyök ((1+x)/(1-x))-gyök ((1-x)/(1+x)))/(k*v)
F= "I/t
Még a k' értékét finomítani kell, de lényeg így is látszik..
Bármekkora v sebesség változáshoz:
F = m * (gyök ((1+x)/(1-x))-gyök ((1-x)/(1+x)))/(k*v*t)
F = m * (gyök((c+v)/(c-v))-gyök((c-v)/(c+v))) /(k*v*t)
valamint s=v/2*t behelyettesítéssel:
F = m * (gyök ((1+x)/(1-x))-gyök ((1-x)/(1+x)))/(k*s)
F = m * (gyök((c+v)/(c-v))-gyök((c-v)/(c+v))) /(k*s)
továbbá a:
a = (gyök ((1+x)/(1-x)) - gyök((1-x)/(1+x)))/(k*s)
vagy arra, hogy
a = (gyök((c+v)/(c-v))-gyök((c-v)/(c+v))) /(k*s)
függvények mindegyike a gravitációs állandó 1/k' szorosaként létező k állandóról sok mindent lehet mondani, rólam is sok mindent lehet mondani, de egyet nem:
Azt csak hazugságként, a tények letagadásaként lehet kimondani, hogy
a k állandó nem áll szoros függvénykapcsolatban a G gravitációs állandóval.
Lehet tagadni a zárt függvénykapcsolat tényének létét, lehet próbálkozni a felismerés degradálásával, de az összefüggés ténye, tény marad.
A tények pedig makacs dolgok.. Így ezen a tényen sem változtat az alaptalan tagadásának ostoba próbálkozása.
Ha pedig akadna olyan valaki aki azt feltételezné, hogy az elmúlt pár napban "vezetett rá" a jó megoldásra, ajánlom szíves figyelmébe a 5-6 évvel korábbi azon fórum jegyzeteimet, amelyekben a fenti összefüggés elfogadására buzdítottam a díszes "tudós" fórumozókat.
( Sajnálatos módon amint látom nem sok látványos sikerrel.. )
De még a saját blogomban legutóbb egy évvel ez előtt ( a több évvel korábbiból csonkított ) írásomban is ugyanerről írtam:
Amiből szintén sajnálatos módon dr. Egressy úr is csak a jeltovábbítási sebesség relativitását találta kiemelésre, köszönetre méltónak.
A gravitációs állandónak és a tömeg tehetetlenségi állandójának kapcsolatát vagy észre sem vette, vagy nem tartotta említésre méltónak.
Jelzem, hogy ez a "mekkmester" az egyetlen ebben a körben aki a függvényt évekkel ez előtt levezette és évek óta (számos más ismerettel együtt) megpróbálja megértetni a tisztelt játszótársakkal.
Amint látom, ezen a fórumon nem túl nagy sikerrel.
Egyben megragadom az alkalmat, és itt is, nagy tisztelettel megköszönöm annak a sok száz levélírónak a kedvességét, akik tegnap óta gratulációikkal megtiszteltek!
Egyben kérem türelmüket. Ígérem mindenkinek fogok válaszolni, de sok levélre, sokáig tart válaszolnom. Megértésüket, nagyon szépen köszönöm!
Üdv Mindenkinek!
Tisztelettel: Gézoo
A #9793-ban egy több évvel ez előtt felvetett gondolatom ismételt felvezetését kezdtem el.
Reakciók? ", igen.. Nagyon vegyesek. Volt olyan is aki az általam is évek óta
használt: nű'=nű*rD(v) ; E'=E*rD(v); I'=I*rD(v) függvények létezésére is
kedvesen felhívták a figyelmemet..
Sőt voltak aki arról is győzködtek, hogy a G és a k között nincs semmiféle összefüggés.
Mert a G értéke G=6,67428E-11 [m³/kg/s²] ugyanakkor a
k'=0,010004494 [m^5/kg/s^4] faktorral képzett
k=G/k'= 6,67128186027099E-09 [s²/m²] konstansnak semmi köze
sincs az ( rD(+v)-rD(-v) )/(k*|v|) értékéhez..
Hiába hívtam fel sokak figyelmét arra, hogy számoljon!
m*( rD(+v)-rD(-v) )/(k*|v|) = m*a minden relatív v értéknél érvényes egyenlőség a k konstans nélkül nem állna fenn.
Váltig állítják még most is néhányan, hogy csak véletlen egybeesés..
Nos, nincs semmiféle véletlen egybeesés. A relatív sebesség okozta frekvencia változásra, energia változásra, valamint impulzus változásra érvényes.
( Azaz a minden nű értékénél egyaránt érvényes nű'=nű* rD(v) függvény +v -v értékeknél képzett differenciája is érvényes .. minden v és minden nű, E, I értéknél.)
Így a:
"I=m * (gyök((c+v)/(c-v))-gyök((c-v)/(c+v))) / (k*v)
F= "I/t
vagy másként:
x = v/c behelyettesítéssel Einstein rel. Doppler függvényével:
"I=m * (gyök ((1+x)/(1-x))-gyök ((1-x)/(1+x)))/(k*v)
F= "I/t
Még a k' értékét finomítani kell, de lényeg így is látszik..
Bármekkora v sebesség változáshoz:
F = m * (gyök ((1+x)/(1-x))-gyök ((1-x)/(1+x)))/(k*v*t)
F = m * (gyök((c+v)/(c-v))-gyök((c-v)/(c+v))) /(k*v*t)
valamint s=v/2*t behelyettesítéssel:
F = m * (gyök ((1+x)/(1-x))-gyök ((1-x)/(1+x)))/(k*s)
F = m * (gyök((c+v)/(c-v))-gyök((c-v)/(c+v))) /(k*s)
továbbá a:
a = (gyök ((1+x)/(1-x)) - gyök((1-x)/(1+x)))/(k*s)
vagy arra, hogy
a = (gyök((c+v)/(c-v))-gyök((c-v)/(c+v))) /(k*s)
függvények mindegyike a gravitációs állandó 1/k' szorosaként létező k állandóról sok mindent lehet mondani, rólam is sok mindent lehet mondani, de egyet nem:
Azt csak hazugságként, a tények letagadásaként lehet kimondani, hogy
a k állandó nem áll szoros függvénykapcsolatban a G gravitációs állandóval.
Lehet tagadni a zárt függvénykapcsolat tényének létét, lehet próbálkozni a felismerés degradálásával, de az összefüggés ténye, tény marad.
A tények pedig makacs dolgok.. Így ezen a tényen sem változtat az alaptalan tagadásának ostoba próbálkozása.
Ha pedig akadna olyan valaki aki azt feltételezné, hogy az elmúlt pár napban "vezetett rá" a jó megoldásra, ajánlom szíves figyelmébe a 5-6 évvel korábbi azon fórum jegyzeteimet, amelyekben a fenti összefüggés elfogadására buzdítottam a díszes "tudós" fórumozókat.
( Sajnálatos módon amint látom nem sok látványos sikerrel.. )
De még a saját blogomban legutóbb egy évvel ez előtt ( a több évvel korábbiból csonkított ) írásomban is ugyanerről írtam:
Amiből szintén sajnálatos módon dr. Egressy úr is csak a jeltovábbítási sebesség relativitását találta kiemelésre, köszönetre méltónak.
A gravitációs állandónak és a tömeg tehetetlenségi állandójának kapcsolatát vagy észre sem vette, vagy nem tartotta említésre méltónak.
Jelzem, hogy ez a "mekkmester" az egyetlen ebben a körben aki a függvényt évekkel ez előtt levezette és évek óta (számos más ismerettel együtt) megpróbálja megértetni a tisztelt játszótársakkal.
Amint látom, ezen a fórumon nem túl nagy sikerrel.
Egyben megragadom az alkalmat, és itt is, nagy tisztelettel megköszönöm annak a sok száz levélírónak a kedvességét, akik tegnap óta gratulációikkal megtiszteltek!
Egyben kérem türelmüket. Ígérem mindenkinek fogok válaszolni, de sok levélre, sokáig tart válaszolnom. Megértésüket, nagyon szépen köszönöm!
Üdv Mindenkinek!
Tisztelettel: Gézoo
...Egyszerűen meg kell mutatni, mi az a képlet, amely mentén realitása van Gézoo elképzelésének...
Ezt te sem gondolhatod komolyan. Ezen a fórumon is meg a másikon is elég hosszasan értekeztünk gézoo-nak arról, hogy miért rossz az aktuális elképzelése. Nem egyszerűen csak egy képlet bemutatásával, hanem fizikai magyarázatokkal. Mennyit volt hajlandó (képes) végiggondolni, megérteni a többiek álláspontjából? A virtuális fénysebességtől az energia és impulzus nemmegmaradáson keresztül a specrel hosszkontrakciójáig mindenféle marhaságot összehordott, de a fürdőszobai mérlegre ható erőkről szóló nagyívű értekezése sem volt akármi. Bele kell törődni a megváltoztathatatlanba: gézoo barátunk egy műveletlen tahó, aki kényszeresen hazudozik mindenfélét, hátha így virtuálisan egyszercsak emberrel tévesztik össze. Volt ő már kutató, fizikatanár meg a jóég tudja miminden. Eleinte még azt gondoltam, hogy képes felfogni mekkora ökörségeket tálal ide. Tévedtem. Gézoo egy elmekórtani eset, legfeljebb abban reménykedhetünk, hogy előbb utóbb eléri az emberi kor végső határát és nyugovóra tér. Mert amíg internetközelébe engedik, addig szellemi fekáliájával mindent igyekszik összemaszatolni, mert számára ez az éltető elem.
Szerintem meg az a megoldás, hogy:
a vélhetően téves állításokhoz válaszul a helyes verziót kell írni.
a vélhetően téves állításokhoz válaszul a helyes verziót kell írni.
Ezt te sem gondolhatod komolyan.
Mi a búbánatos fenét írsz "helyes verzióként" olyan minden fizika alapot nélkülöző ostobasághoz, mint amit például gézoo most a 9982-ben követett el?
Mi a "helyes verziója" egy valóságban nemlétező, kitalált fizikának? A gézoo lázálmaiban létező "tömeg tehetetlenségi állandó"-nak vagy a "jeltovábbítási sebesség relativitása" baromságnak?
Mindenkinek észre kell vennie: gézoo-mekkmester ugyanúgy egy sohasemvolt avantgárd fizikát hamisít éppen a szemünk láttára, ahogyan egy másik avantgárd szélhámos, Pierre Plantard hamisított egy sohasemvolt történelmet.
Cyprian,
Én nem tudom megítélni Gézoo fizikai felkészültségét, de felhívnám a figyelmedet, egy fórumon igen is szükség van ilyen "elelemondogató" emberre. Mert , ha mindenki csak az elfogadott téziseket szajkózza, az nem vezet semmire. Ha nincs vita, kihal az érdeklődés. A fórum bezárhat!
Mellesleg ne felejtsd el Planck tanai sem ugy jutottak uralomra, hogy meggyőzte ellenfeleit.... hanem ugy, hogy azok kihaltak...
Ő legalább is igy mondta. Aztán furcsa módon saját elmélete meghaladta 20 év mulva!
Egyébként nem is igen értelek benneteket, ha valaki mondjuk vitába szállna
mondjuk a centrifugális erővel (ami nincs is szerintem, csak egy hasznos gyakorlati leírás van róla) és képletekkel akarná bebizonyítani igazát, annak inkább mosolyt kellene fakasztania komoly fizikusokban és nem felháborodott indulatokat...!
Egyetlen tudomány ahol nem lehet csalni, mert rájönnek, a matematika! Mitől féltek? Hogy valaki rosszul fogja megtanulni őmiatta a matekot?? Az olyan ugysemtanulja meg a hibátlant sem, légy nyugodt. Másrészt ez az egyetlen tudomány ahol nemtöbbségi szavazással dölnek el a dolgok. Itt az igazság mindig kiderül!
A másik érv: a katolikus vallás a szentéavatási procedurára mindig kjelöl egy kötelezően ellentétes nézetet valló személyt ő az u. n. "ördög ügyvédje", nem befolyásolja érdemben a folyamatot, de arra jó, hogy minden kétes esete ujra kelljen vizsgálni...
Szóval ha csak ennyi Gézoo, akkor is megéri a topiknak. Persze azért a szitkozódásokból le lehetne venni egy kicsit!
Szóval ha nem is vagy megelégedve Gézoo képességeivel célszerütlen már a topik érdekében is őt kirekeszteni.
Mert nagyon sokan nem értik a vitát, de azt megértik, hogy valakinek ellenvéleménye van az általuk is igencsak értetlenül szemlélt hivatalos téridő görítésnek és tértorzulásoknak (az iskolába még ilyesmit meg sem emlitettek nekik!) és kiváncsivá teszi őket egy matematikához náluk jobban értő egyén véleménye. Ti meg ugy akarjátok az ellenvéleményt megoldani, hogy elhallgattjátok? Idáig ezt fel sem tételeztem volna matematikusokról.. inkább a politikusok szeretik ezt csinálni.
Ez egy olyan teoriánál amelyben éridő Mindenhatóként viselkedik, miért baj az ha van ellenvélemény? Lehet a matematikai rész hibátlan, a hétköznapi nyelvre történt átforditása az elméletnek nem tul sikeres. "Csak hódolat illet nem birálat" ez nem az exakt tudomány felfogása!!
Szia Gézoo!
A legutóbb felírtam Einstein könyvecskéjéből a képletet. Javaslom eszerint haladni.
A relativisztikus Doppler képletet nem lehetséges a klasszikus fizika képleteivel összeházasítani.
Gondolom meg van nálad Einstein könyve. Ott üsszefüggést lehet találni a gravitációs potenciál és a centrifugális potenciál viszonyára is. Szerintem ezek adnak egy kevés kapaszkodót.
A legutóbb felírtam Einstein könyvecskéjéből a képletet. Javaslom eszerint haladni.
A relativisztikus Doppler képletet nem lehetséges a klasszikus fizika képleteivel összeházasítani.
Gondolom meg van nálad Einstein könyve. Ott üsszefüggést lehet találni a gravitációs potenciál és a centrifugális potenciál viszonyára is. Szerintem ezek adnak egy kevés kapaszkodót.
" Ezen a fórumon is meg a másikon is elég hosszasan értekeztünk gézoo-nak arról, hogy miért rossz az aktuális elképzelése."
Du-ma.. Üres du-ma.. Csak Cyprian írt függvényt, Hanjó az én függvényem töredékeit.. senki más még csak meg sem közelítette a
"I=m*((rD(+v)-rD(-v))/(k*|v|) függvényt.
"de a fürdőszobai mérlegre ható erőkről szóló nagyívű értekezése sem volt akármi."
Ajánlom figyelmedbe http://phet.colorado.edu/en/simulations/translated/hu A Tömegvonzás című oktató anyagot:
Hosszas, több éven át tartó magyarázatok után sem értettétek meg, hogy két test gravitációs mezejében mindkettőre külön-külön és egyenlő nagyságú erő hat.
Mindkét test szabadon eshet a másik test által keltett gravitációs erőtérben.
Szánalmas nem is az, hogy nem értitek, hanem az, hogy nagy arccal ti akarjátok megmagyarázni, hogy nem így van..
Du-ma.. Üres du-ma.. Csak Cyprian írt függvényt, Hanjó az én függvényem töredékeit.. senki más még csak meg sem közelítette a
"I=m*((rD(+v)-rD(-v))/(k*|v|) függvényt.
"de a fürdőszobai mérlegre ható erőkről szóló nagyívű értekezése sem volt akármi."
Ajánlom figyelmedbe http://phet.colorado.edu/en/simulations/translated/hu A Tömegvonzás című oktató anyagot:
Hosszas, több éven át tartó magyarázatok után sem értettétek meg, hogy két test gravitációs mezejében mindkettőre külön-külön és egyenlő nagyságú erő hat.
Mindkét test szabadon eshet a másik test által keltett gravitációs erőtérben.
Szánalmas nem is az, hogy nem értitek, hanem az, hogy nagy arccal ti akarjátok megmagyarázni, hogy nem így van..
Amint látom, ezen a fórumon nem túl nagy sikerrel.
Máshol se, hülyegyerek!
Ha úgy hiszed, hogy van értéke az agyrémeidnek, akkor miért istenhátamögötti fórumokra írod, vagy a senki által nem olvasott blogszemetedre? Miért nem a Fizikai szemlé-be?
Ja, hogy azok értenek hozzá! És első pillantásra látják az ostobaságaidban a kapitális hibákat. Így máris más a gyerek fekvése! Mivel a hozzáértők nem adhatják egy szintnél alább a folyóirataik minőségét, a működésképtelen ostobaságaiddal kénytelen vagy olvasatlan eldugott fórumokon "megváltani a világot"
Sok sikert hülyegyerek!
Egyben megragadom az alkalmat, és itt is, nagy tisztelettel megköszönöm annak a sok száz levélírónak a kedvességét, akik tegnap óta gratulációikkal megtiszteltek!
Hazudsz!
De ezt már tőled megszoktuk. Mármint, hogy magad hamisítasz saját magadnak egyetértőket és támogatókat.
Gézoo! Én nem hiszem, hogy te ebben a valóságban élsz. Igaza lehet Petymegnek, te orvosi eset vagy. A te és a környezeted érdekében javaslom, hogy tényleg fordulj pszichiáterhez.
Kedves Cyprian!
Köszönöm kedvességedet, de itt megtalálod a gravitációs állandó Einstein által használt változatának hibáját bemutató és egyben az eredeti Lebegyev féle levezetési mód alapján helyesen levezetett gravitációs potenciál függvényét:
http://forum.szkeptikus.hu/viewtopic.php?p=18341#p18341
Javaslom, az állandó g értéke helyett a levezetésemben szereplő helyes értéket tekintsük kiindulási alapnak.
Ami pedig a Newton-Einstein "vegyítést" illeti.. Legalább te ne értsd félre a leírtakat.
Az itteni:
http://gezoo-vilaga.blog.hu/2011/06/10/megtalaltam_a_higgs_bozont_vagy_csak_azt_hogy_miert_nem_kell_lennie
levezetésem a kis sebességek tartományában a Newtoni F=m*a függvénnyel azonos F értéket képezve bemutatja azt,
hogy a relativisztikus Doppler függvények helyes alkalmazásával, valóban igaz az, hogy a Newtoni elvek a modern relativitási elvek határterületeként is értelmezhetők, mert ezen területen azonos eredményt ad mindkét elmélet függvényrendszere.
Egyben praktikusan ellenőrizhetővé teszi ez az egybeesés a tömeg tehetetlenségi állandójának értékét is.
Köszönöm kedvességedet, de itt megtalálod a gravitációs állandó Einstein által használt változatának hibáját bemutató és egyben az eredeti Lebegyev féle levezetési mód alapján helyesen levezetett gravitációs potenciál függvényét:
http://forum.szkeptikus.hu/viewtopic.php?p=18341#p18341
Javaslom, az állandó g értéke helyett a levezetésemben szereplő helyes értéket tekintsük kiindulási alapnak.
Ami pedig a Newton-Einstein "vegyítést" illeti.. Legalább te ne értsd félre a leírtakat.
Az itteni:
http://gezoo-vilaga.blog.hu/2011/06/10/megtalaltam_a_higgs_bozont_vagy_csak_azt_hogy_miert_nem_kell_lennie
levezetésem a kis sebességek tartományában a Newtoni F=m*a függvénnyel azonos F értéket képezve bemutatja azt,
hogy a relativisztikus Doppler függvények helyes alkalmazásával, valóban igaz az, hogy a Newtoni elvek a modern relativitási elvek határterületeként is értelmezhetők, mert ezen területen azonos eredményt ad mindkét elmélet függvényrendszere.
Egyben praktikusan ellenőrizhetővé teszi ez az egybeesés a tömeg tehetetlenségi állandójának értékét is.
Elmike! Előbb értsd meg a fürdőszoba mérlegre ható erőket!
Két éve nem tudod felfogni, pedig ideje lenne..
Két éve nem tudod felfogni, pedig ideje lenne..
Nyilván nem a 'magasröptű' érthetetlenségekre céloztam, hanem az alapfogalmak és és összefüggések értelmezésére.
Illusztrálni nem kívánom, mert már unalmassá válna.
Illusztrálni nem kívánom, mert már unalmassá válna.
Azt hiszem nem szabad beleszólnom, mert nagyon kevés időt tudok fordítani a fórumozásra, lényegében félig kívülállóként szólaltam meg. Nem korrekt, ha egy félig kívülálló beszél a fórumozók helyett.
Elmike! Előbb értsd meg a fürdőszoba mérlegre ható erőket!
Két éve nem tudod felfogni, pedig ideje lenne..
Két éve nem tudod felfogni, pedig ideje lenne..
Hazudsz!
Megint.
Te vagy az az ostoba fórumbohóca, aki embertelen hülyeségeket állít még az egyszerű mérlegről is, hogyaszongya gézoo vonzza a Földet F1=600/1e23 N erővel a Föld vonzza gézoot F2= 600 (1-1/1e23) N erővel, a mérleg meg az "eredő erőt" mutatja Fe=F1+F2= 600 N.
Ez akkora kapitális baromság, hogy a fal adja a másikat. És te "produkáltad" ezt, hülyegyerek! Le se tagadhatod, mert tipikusan gézoofizikai nonszensz, ami tudomást sem vesz olyan piszlicsáré dolgokról, mint mondjuk Newton Harmadik Törvénye a hatás-ellenhatásról.
És akkor a helyes megoldás tőlem, 2009.10.13 Relativitások arénája 2216. (már csak az archívumból kotorható elő):
Akkor most, hogy Gézoo orrát felhúzva sértődötten távozott, mert egyértelmű válaszokat kértünk tőle, ideje végre tisztába tenni Gezoo, a Föld és a mérleg szappanopera hosszúságú "problémáját".
Gézoo-nak beletört ebbe a bicskája és csak zagyva kitérő magyarázkodásra futotta tőle, pedig általános iskola felső tagozat fizikaismeretét kell csak használni hozzá. Igen, Newton bácsiról van szó!
Tehát ez testek konfigurációja a kérdéses esetben (a rugó erőit a láthatóság kedvéért kihagytam, a jelzett erőket pedig a támadási pontjukból indítottam):
Első ismeret: Newton általános gravitációs törvénye.
Képlettel:
F = G*m1*m2/r²
Akinek szeme van lássa: az erő képlete szimmetrikus, ugyanazt a gravitációs vonzóerőt adja, ha a Föld (m1) vonzza Gézoo-t (m2)
F1 = G*m1*m2/r²
mint amikor Gézoo (m2) vonzza a Földet (m1)
F2 = G*m2*m1/r²
ugyanis a szorzás kommutatív művelet, így m1*m2 = m2*m1.
A szimmetria pedig nem véletlen!
Második ismeret: Newton III. törvénye.
Tehát, ha a Föld vonzza Gézoo-t F1 = 600N erővel, akkor Newton III. törvénye szerint Gézoo is vonzza a Földet F2 = 600N erővel. A kölcsönös vonzóerő két alaphelyzetet tesz lehetővé:
1. mindkét test az erőhatás miatt gyorsuló mozgást végez. Az erő ugyanakkora, viszont Newton II. törvénye alapján (Harmadik ismeret!) az erő okozta gyorsulás fordítottan arányos a gyorsított tömeggel, így a kisebb tömegű test arányosan nagyobb gyorsulást szenved, mint a nagyobb. (Szerintem ezt az arányt keveri Gézoo bele a vonzóerők arányába hibásan. És még én keverem össze szerinte a gyorsulást az erővel!)
A gyorsuló mozgás lehet az erők vonalába eső, ekkor szimpla szabadesésről van szó, de ha bármelyik testnek a gravitációs erőtől eltérő irányú megfelelő nagyságú v sebessége van, akkor keringő bolygómozgás jön létre, ugyanis a görbe vonalú mozgás is gyorsuló mozgás a fizikában.
2. megfelelő alátámasztás esetén mindkét test nyugalomban van, ugyanis az alátámasztás pontján ébredő egy-egy ellenerő azonos nagyságú, de ellentétes irányú a testre ható gravitációs erővel. Mivel az egy testre ható vonzóerő és alátámasztási erő egyvonalba esik, így eredőjük nulla (sőt forgatónyomaték se lép fel), azaz a test nyugalomban van.
Itt felhasználtuk a negyedik ismeretet: Newton IV. törvényét.
Mérleg nélküli esetben a Föld és Gézoo kapcsolata ez utóbbi 2. pont szerinti nyugalmi állapot. (Mivel a gravitációs erő a súlypontra hat, az alátámasztási pedig a talpra, egy imbolygó részeg Gézoo esetén a kettő erő kikerülhet az egyvonalból, és az így jelentkező forgatónyomaték feldöntheti Gézoo-t. Na, ez nem nyugalmi állapot!)
Jöjjön be a képbe a mérleg, amit egy szimpla, tömeg nélküli csavarrugóval szemléltettem az ábrán. A mérleg-rugó Gézoo és a Föld közé kerül, így a talaj alátámasztását átveszi Gézoo esetében: a Föld vonzza Gézoo-t F1 = 600N erővel, a rugó pedig alátámasztja F3 = 600N erővel, ugyanis Gézoo a mérlegen is nyugalomban van, így a rá ható erők eredője nulla kell, hogy legyen.
Minden merev test (és az egyensúlyi állapot beállása után a rugó is ennek tekinthető) közvetíti a rá ható erőt az erő hatásvonalában eső túloldalra, azaz köznapian: amennyivel nyomja a rugót Gézoo, a rugó annyival nyomja a Földet (F4 = F1), ami pedig pontosan ugyanazzal az alátámasztó erővel egyenlíti ezt ki, mint ami a rugómentes állapotban is fellépett. Így rugó is nyugalomban van, sőt a Föld is, hiszen az F4 = 600N erővel szemben áll az az F2 = 600N, amivel Gézoo vonzza a Földet.
Akkor mit is mutat a mérleg?
Az egyensúlyi állapotot úgy éri el a rugó, hogy a nyomóerővel szemben egy belső rugóerő lép fel amint a rugó hossza megrövidül. A rugóra kétoldalt szimmetrikusan hat Gézoo súlyereje és a Föld alátámasztó ereje, ezekkel szemben pedig az összenyomódásból eredő rugóerő hat. Megfelelő megrövidülés, azaz az egyensúlyi állapot elérésekor a rugóerő azonosan egyenlő a nyomóerővel.
Ötödik ismeret: rugók mechanikája.
Az összefüggés csak általában igaz, ezért erőmérésre használt rugók esetében törekedni kell arra, hogy a mérendő tartományban a fellépő rugóerő karakterisztikája tényleg lineáris legyen, azaz a rugóerő egyenes arányban álljon a megrövidüléssel (vagy nyúlással).
Tehát egyensúlyi állapotban a rugóerő azonos nagyságú Gézoo súlyerejével, így egyértelmű összefüggés van a rugó megrövidülése és Gézoo tömege között, ha és amennyiben k nem függ a rugóerőtől és a g nehézségi gyorsulást állandó értékűnek tekintjük.
Gézoo súlyereje, azaz amennyivel a Föld vonzza Gézoo-t:
F1 = G*m1*m2/r² = m2*g
ahol g = G*m1/r² (G és m1 konstans, r pedig a felszín távolsága a Föld tömegközéppontjától, ez utóbbi változó, de egy adott felszín pontra állandónak vehető)
Egyensúlyi állapotban
Fr = F1
k*s = m2*g
amiből
m2 = k*s/g illetve m2 = (k*s*r²)/(G*m1)
összefüggés adódik. Megfelelő kalibráció esetén tehát a mérleg-rugó s megrövidüléséből megkapjuk Gézoo m2 tömegét (természetesen a változékony felszíni nehézségi gyorsulás okozta minimális hibával).
Kérem, ezt mutatja a mérleg! Ugye nem volt bonyolult?
Gézoo-nak beletört ebbe a bicskája és csak zagyva kitérő magyarázkodásra futotta tőle, pedig általános iskola felső tagozat fizikaismeretét kell csak használni hozzá. Igen, Newton bácsiról van szó!
Tehát ez testek konfigurációja a kérdéses esetben (a rugó erőit a láthatóság kedvéért kihagytam, a jelzett erőket pedig a támadási pontjukból indítottam):
Első ismeret: Newton általános gravitációs törvénye.
Két pontszerű m1 és m2 tömegű test között fellépő vonzóerő egyenesen arányos a tömegek szorzatával és fordítottan a távolságuk négyzetével.
Képlettel:
F = G*m1*m2/r²
Akinek szeme van lássa: az erő képlete szimmetrikus, ugyanazt a gravitációs vonzóerőt adja, ha a Föld (m1) vonzza Gézoo-t (m2)
F1 = G*m1*m2/r²
mint amikor Gézoo (m2) vonzza a Földet (m1)
F2 = G*m2*m1/r²
ugyanis a szorzás kommutatív művelet, így m1*m2 = m2*m1.
A szimmetria pedig nem véletlen!
Második ismeret: Newton III. törvénye.
Két test kölcsönhatása során mindkét testre azonos nagyságú, egymással ellentétes irányú erő hat.
Tehát, ha a Föld vonzza Gézoo-t F1 = 600N erővel, akkor Newton III. törvénye szerint Gézoo is vonzza a Földet F2 = 600N erővel. A kölcsönös vonzóerő két alaphelyzetet tesz lehetővé:
1. mindkét test az erőhatás miatt gyorsuló mozgást végez. Az erő ugyanakkora, viszont Newton II. törvénye alapján (Harmadik ismeret!) az erő okozta gyorsulás fordítottan arányos a gyorsított tömeggel, így a kisebb tömegű test arányosan nagyobb gyorsulást szenved, mint a nagyobb. (Szerintem ezt az arányt keveri Gézoo bele a vonzóerők arányába hibásan. És még én keverem össze szerinte a gyorsulást az erővel!)
A gyorsuló mozgás lehet az erők vonalába eső, ekkor szimpla szabadesésről van szó, de ha bármelyik testnek a gravitációs erőtől eltérő irányú megfelelő nagyságú v sebessége van, akkor keringő bolygómozgás jön létre, ugyanis a görbe vonalú mozgás is gyorsuló mozgás a fizikában.
2. megfelelő alátámasztás esetén mindkét test nyugalomban van, ugyanis az alátámasztás pontján ébredő egy-egy ellenerő azonos nagyságú, de ellentétes irányú a testre ható gravitációs erővel. Mivel az egy testre ható vonzóerő és alátámasztási erő egyvonalba esik, így eredőjük nulla (sőt forgatónyomaték se lép fel), azaz a test nyugalomban van.
Itt felhasználtuk a negyedik ismeretet: Newton IV. törvényét.
Ha egy testre egyidejűleg több erő hat, akkor az erőhatások egymást nem zavarva, egymástól függetlenül adódnak össze.
Mérleg nélküli esetben a Föld és Gézoo kapcsolata ez utóbbi 2. pont szerinti nyugalmi állapot. (Mivel a gravitációs erő a súlypontra hat, az alátámasztási pedig a talpra, egy imbolygó részeg Gézoo esetén a kettő erő kikerülhet az egyvonalból, és az így jelentkező forgatónyomaték feldöntheti Gézoo-t. Na, ez nem nyugalmi állapot!)
Jöjjön be a képbe a mérleg, amit egy szimpla, tömeg nélküli csavarrugóval szemléltettem az ábrán. A mérleg-rugó Gézoo és a Föld közé kerül, így a talaj alátámasztását átveszi Gézoo esetében: a Föld vonzza Gézoo-t F1 = 600N erővel, a rugó pedig alátámasztja F3 = 600N erővel, ugyanis Gézoo a mérlegen is nyugalomban van, így a rá ható erők eredője nulla kell, hogy legyen.
Minden merev test (és az egyensúlyi állapot beállása után a rugó is ennek tekinthető) közvetíti a rá ható erőt az erő hatásvonalában eső túloldalra, azaz köznapian: amennyivel nyomja a rugót Gézoo, a rugó annyival nyomja a Földet (F4 = F1), ami pedig pontosan ugyanazzal az alátámasztó erővel egyenlíti ezt ki, mint ami a rugómentes állapotban is fellépett. Így rugó is nyugalomban van, sőt a Föld is, hiszen az F4 = 600N erővel szemben áll az az F2 = 600N, amivel Gézoo vonzza a Földet.
Akkor mit is mutat a mérleg?
Az egyensúlyi állapotot úgy éri el a rugó, hogy a nyomóerővel szemben egy belső rugóerő lép fel amint a rugó hossza megrövidül. A rugóra kétoldalt szimmetrikusan hat Gézoo súlyereje és a Föld alátámasztó ereje, ezekkel szemben pedig az összenyomódásból eredő rugóerő hat. Megfelelő megrövidülés, azaz az egyensúlyi állapot elérésekor a rugóerő azonosan egyenlő a nyomóerővel.
Ötödik ismeret: rugók mechanikája.
A húzó-nyomó vagy nyírásra terhelhető fémrugók többségében a fellépő F erő arányos az s elmozdulással:
Fr = k*s
A k arányossági tényezőt rugómerevségnek nevezik.
Fr = k*s
A k arányossági tényezőt rugómerevségnek nevezik.
Az összefüggés csak általában igaz, ezért erőmérésre használt rugók esetében törekedni kell arra, hogy a mérendő tartományban a fellépő rugóerő karakterisztikája tényleg lineáris legyen, azaz a rugóerő egyenes arányban álljon a megrövidüléssel (vagy nyúlással).
Tehát egyensúlyi állapotban a rugóerő azonos nagyságú Gézoo súlyerejével, így egyértelmű összefüggés van a rugó megrövidülése és Gézoo tömege között, ha és amennyiben k nem függ a rugóerőtől és a g nehézségi gyorsulást állandó értékűnek tekintjük.
Gézoo súlyereje, azaz amennyivel a Föld vonzza Gézoo-t:
F1 = G*m1*m2/r² = m2*g
ahol g = G*m1/r² (G és m1 konstans, r pedig a felszín távolsága a Föld tömegközéppontjától, ez utóbbi változó, de egy adott felszín pontra állandónak vehető)
Egyensúlyi állapotban
Fr = F1
k*s = m2*g
amiből
m2 = k*s/g illetve m2 = (k*s*r²)/(G*m1)
összefüggés adódik. Megfelelő kalibráció esetén tehát a mérleg-rugó s megrövidüléséből megkapjuk Gézoo m2 tömegét (természetesen a változékony felszíni nehézségi gyorsulás okozta minimális hibával).
Kérem, ezt mutatja a mérleg! Ugye nem volt bonyolult?
Én nem tudom megítélni Gézoo fizikai felkészültségét, de felhívnám a figyelmedet, egy fórumon igen is szükség van ilyen "elelemondogató" emberre. Mert , ha mindenki csak az elfogadott téziseket szajkózza, az nem vezet semmire. Ha nincs vita, kihal az érdeklődés.
Rosszul látod a helyzetet. Gézoo-val nem az a baj, hogy a mai elfogadott tudományos tételekkel szemben álló dolgokat állít, hanem:
- Hülyeséget. Hidd el, sokszor végiggondoltam, végigszámoltam, amiket Gézoo írt, próbáltam az ő szempontjából végignézni a dolgokat, és mindig az jött ki, hogy (legjobb esetben is) hibás, amit állít. És persze ezt soha nem ismeri el.
- Arrognáns, nagyképű és lekezelő modorú. Teszi ezt nem csak más fórumozókkal szemben, hanem olyan tudósokkal szemben is, akik (vele ellentétben) bizonyítottak már, és leraktak valamit az asztalra. Lehet, hogy nem tökéletes az elmélet, de ez nem is elvárható. Ami viszont elvárható, az az, hogy minimális tiszteletet tanusítson azon tudósok irányába, akik nélkül a számítógép sem létezne, amin a hülyeségeit leírja. Az már szinte mellékes, hogy jó lenne, ha ez más fórumozókkal szemben is működne.
Gézoo!
Ezt az ökörséget írtad 9414.-ben kétszer is és még ki tudja hány helyen hányszor:
"... Vagyis az összes rugós erőmérő a rá ható erő-ellenerő erőpár erőinek összege helyett csak a felét mutatja. ..."
- Aki ilyet ír, az ne próbáljon másokat simfelni, mert amint már korábban írtam, igen-igen nevetségessé teszi magát!
Ezt az ökörséget írtad 9414.-ben kétszer is és még ki tudja hány helyen hányszor:
"... Vagyis az összes rugós erőmérő a rá ható erő-ellenerő erőpár erőinek összege helyett csak a felét mutatja. ..."
- Aki ilyet ír, az ne próbáljon másokat simfelni, mert amint már korábban írtam, igen-igen nevetségessé teszi magát!
Elmike ügyes vagy! Már félig megértetted:
De a folytatást az abszolút hozzá nem értésed bizonyítására odaírtad:
Nem a szimmetria okán, hanem azért mert :
g1=G*m1/R² és g2=G*m2/R²
Ezért! m2 tömegre ható erő: F= m2*g1
valamint
m1 tömegre ható erő: F= m1*g2
Ezt jegyezd meg! És ne hazudozz tovább! Ne írj több butaságot se!
"Akinek szeme van látja : az erő képlete szimmetrikus, ugyanazt a gravitációs vonzóerőt adja, ha a Föld (m1) vonzza Gézoo-t (m2)
F1 = G*m1*m2/r²
mint amikor Gézoo (m2) vonzza a Földet (m1)
F2 = G*m2*m1/r²"
F1 = G*m1*m2/r²
mint amikor Gézoo (m2) vonzza a Földet (m1)
F2 = G*m2*m1/r²"
De a folytatást az abszolút hozzá nem értésed bizonyítására odaírtad:
"ugyanis a szorzás kommutatív művelet, így m1*m2 = m2*m1.
A szimmetria pedig nem véletlen!
A szimmetria pedig nem véletlen!
Nem a szimmetria okán, hanem azért mert :
g1=G*m1/R² és g2=G*m2/R²
Ezért! m2 tömegre ható erő: F= m2*g1
valamint
m1 tömegre ható erő: F= m1*g2
Ezt jegyezd meg! És ne hazudozz tovább! Ne írj több butaságot se!
. Vagyis az összes rugós erőmérő a rá ható erő-ellenerő erőpár erőinek összege helyett csak a felét mutatja. ..."
Ezt jegyezd meg végre! Nem butaság, aki ezt nem tudja az semmit sem tud a fizikáról.
Ezt jegyezd meg végre! Nem butaság, aki ezt nem tudja az semmit sem tud a fizikáról.
Ennyit tudsz mondogatni: "Jegyezd meg végre!". De miért kéne bárkinek is megjegyeznie valamit, amit nem hisz el? És miért kéne elhinnie valamit, csak mert azt mondod?
Elmike ügyes vagy! Már félig megértetted:
B@zmeg hülyegyerek! Pofád befogod a lekezelő stílosoddal, mert te még MOST SEM ÉRTED! Hiába nagy az arcod, paraszt!
Te írtad anno a Relativitások arénája 2107-ben
Pedig nagyon egyszerű..
A Föld tömege kb 60e23 kg az én tömegem 60 kg
A mérleg mutat 600 N erőt.
Így én vonzom magam felé a Földet F1=600/1e23 N erővel , a Föld magafelé engemet F2=600*(1-1/1e23) N erővel a kettő erő eredője
Fe=600*(1-1/1e23) + 600/1e23=600 N
A Föld tömege kb 60e23 kg az én tömegem 60 kg
A mérleg mutat 600 N erőt.
Így én vonzom magam felé a Földet F1=600/1e23 N erővel , a Föld magafelé engemet F2=600*(1-1/1e23) N erővel a kettő erő eredője
Fe=600*(1-1/1e23) + 600/1e23=600 N
Tagadod?
Miféle "megértésről" makogsz, hülyegyerek, amikor TE MAGAD ÍRTÁL két különböző nagyságú erőt? Te vagy az a hülyegyerek, aki az évek során esetleg rájött, hogy akkor régen ostobaságot irkált. (Bár ezt kétlem.)
De a folytatást az abszolút hozzá nem értésed bizonyítására odaírtad:
Mi van, hülyegyerek? Nem ismered a "kommutatív" kifejezést?
Nem a szimmetria okán, hanem azért mert :
g1=G*m1/R² és g2=G*m1/R²
g1=G*m1/R² és g2=G*m1/R²
És? KI NEM SZ@RJA LE?
g1 g2
De még EZT is megírtam az akkori összefoglalómban. Nem vetted észre? Akkor ismét idézek magamtól:
1. mindkét test az erőhatás miatt gyorsuló mozgást végez. Az erő ugyanakkora, viszont Newton II. törvénye alapján (Harmadik ismeret!) az erő okozta gyorsulás fordítottan arányos a gyorsított tömeggel, így a kisebb tömegű test arányosan nagyobb gyorsulást szenved, mint a nagyobb.
Ezért! m2 tömegre ható erő: F= m2*g1
valamint
m1 tömegre ható erő: F= m1*g2
valamint
m1 tömegre ható erő: F= m1*g2
És mire akarsz kilyukadni, hülygyerek, hogy az összefüggést két részre bontottad? A dolog ugyanazt mutatja így is, mint ahogy én leírtam: gézoo UGYANAKKORA erővel vonzza a Földet, mint amekkorával a Föld vonzza gézoot. Ezen semmit sem változtat, hogy a két erőt
F1 = G*m1*m2/r²
F2 = G*m2*m1/r²
alakban írjuk fel (ahogy én tettem)
vagy
g1=G*m1/R²
g2=G*m1/R²
F= m2*g1
F= m1*g2
alakba bonyolítva bűvészkedünk vele (á la gézoo-mekkmester).
Ezt jegyezd meg! És ne hazudozz tovább! Ne írj több butaságot se!
Nagy a pofád paraszt!
De ne feledd: az összes ostobaságod és az összes hazudozásod bárki számára visszakereshető! Az összes. Bárki utánanézhet, hogy milyen alak is vagy te.
A helyedben én meghúznám magamat...
Nem a szimmetria okán, hanem azért mert :
g1=G*m1/R² és g2=G*m2/R²
Ezért! m2 tömegre ható erő: F= m2*g1
valamint
m1 tömegre ható erő: F= m1*g2
g1=G*m1/R² és g2=G*m2/R²
Ezért! m2 tömegre ható erő: F= m2*g1
valamint
m1 tömegre ható erő: F= m1*g2
Ez csak akkor lenne helyes, ha inerciarendszerben írtad volna föl! m1 felől nézve m2 gyorsulása valóban g1 lenne, ha m1 nem gyorsuló rendszer lenne. De az! Más kérdés, hogy a Föld esetén elhanyagolhatjuk ezt, mivel tömege nagyon nagy a rajta lévő tárgyakhoz képest, így a gyorsulása nagyon kicsi.
![[origo]](../origo_logo.gif){kind=logo}
Előzőleg már nyitottam itt egy topikot Önbecspás és népámítás címmel. Ma ismét jártam Fekete úr honlapján, ahol egy új linkkapcsolót talátam, amely a www.antieinstein.tar.hu címen nyitja meg a szerző új honlapját, amelyen gallyravágja a modern fizika összes elméletét és modelljeit. Tehát akit érdekel, hogy pl. Einstein mennyi hülyeséget hordott össze, annak mindenféleképpen javaslom ennek az oladlanak és Fekete úr főoldalának a www.atomfizika.tar.hu oldalnak a meglátogatását is.
Socratus