[origo] címlap hírek levelezés internet előfizetés [OK.hu]


Einstein buktája

Socratus - 2007. 04. 27. 17:52 Nyitóüzenet megjelenítése
előző 503/1057. oldal 500 501 502 503 504 505 506 következő Ugrás a(z) oldalra
Bartimaeus
2011. 06. 12. 20:18

Alátámasztás nélkül szabadon esnek egymás felé a külön gyorsító erők hatására.

És a két figura, ami ott húzza a rajzon, csak dísz? Ezenkívül, hova teszed az erőmérőt, ha nincsenek megtámasztva?
Nos, nem. Csak adott feltételekkel.. egyébként nem.

Igen, azzal a feltétellel, hogy ugyanarra a testre hatnak.
dubito
2011. 06. 12. 20:37

Elmister,

Légy szíves begyél annyi fáradságot h elolvasd a nyomó gravitáció elképzeléseit. Az elképzelés szerint az égitestek LEÁRNYÉKOLJÁK a sötét energia egy részét és a gravitáció ennek folyományaként jönne létre... amolyan LÁTSZ"LAGOS erőként stb.
Még azt is hozzáteszik hogy ez az erő robbantja fel a szupernovákat, köztük az Ia-st is (nem kell tömeget lopniuk nagyon!) ha elérik az 1,4-et fölrobbantja őket a sötét energia azonnal. De ez az erő fűti a föld magját is.. ezért a vulkánikus tevékenység soha nem alszik ki stb. Ez egy szép elképzelés, de bizonyitékok nélkül nem fizkai elmélet, legfeljebb gondolat. Ezt értettem a " a túl szép tehát gyanus" mondaton.

Hogy ez így nem müködhet vagy mégis működhet, azt én nem tudom megitélni... de te sem mert az univerzum 70%-t kitevő sötét energia és több mint 20%-nyi sötét anyagról nincsenek ismereteink!!. Én csak arra értettem, amit leírta, h az igy tul egyzerű lenne, nem azért mert lehetetlen.. hanem mert valószinütlen.. nem a sötét enegia és az anyag, az LÉTEZIK, de halvány fogalmunk sincs róla ki ő mi ő. És nem ismerjük a a müködésüket sem. Igy a LEÁRNYÉKOLÁS (kérdés persze matematikailag ezt hogy kellene leirni) addig szóba sem jöhet, amíg ezeket az erőket a tudomány meg nem ismeri.

Ezért fölösleges a gravitációt e két erő felfedezése előtti érvekkel VÉDENI. Einstein szerint nincs is GRAVITÁCI"S ERŐ, amit mi annak hiszünk az a a téridő hatása.

Engem ne akarj meggyőzni én nem vitatom a EINSTEIN EGYENLETET.. csak az TÉRIDŐ-t nem tartom az URISTENNEK..de ettől függetlenül a relativitás matematikailag jó. Jobb mint Newton. De azzal is lehetett számolni, pedig az alkotó nem volt hajlandó elárulni miért müködik.
Einstein megmondta és rosszul tette, mert azóta kritizálják! A reativ. matematikái része kifogástalanul . egészen a szingularitásig.

Az pedig messze van még, úgy h ne vitatkozzunk az esetleg néhány évszázad múlva sorrakerülő új gravtációs törvény felett MA. Az utódok majd megteszik, ha szükségét látják a módosításnak. Mi már akkor nem leszünk!!
Gézoo
2011. 06. 12. 20:42

"És a két figura, ami ott húzza a rajzon, csak dísz? Ezenkívül, hova teszed az erőmérőt, ha nincsenek megtámasztva?"

Nagyon jó megfigyelés! Ezzel a két figurával jelezték az erők nagyságát, a tömegek gyorsulását okozó erők nagyságát a rajzon nem tudták másként ábrázolni.

"Nos, nem. Csak adott feltételekkel.. egyébként nem."

Igen, azzal a feltétellel, hogy ugyanarra a testre hatnak.

Nos, én szívesen egyetértenék veled, de ha Elmike, Hanjó, Izsákocska, vagy Petyike meglátja azt amit írtál, akkor megint kimegy náluk a biztosíték.



hanjó
2011. 06. 12. 20:58

Tőle még az is kitelhet, hogy ha valakit ignorál, azt hiszi, hogy nem saját magával tol ki.
Bartimaeus
2011. 06. 12. 21:02

Még mindig kitértél a válasz elől, Gézoo!
Gézoo
2011. 06. 12. 21:19

Milyen kérdésről véled, hogy kitértem volna előle?
Bartimaeus
2011. 06. 12. 21:26

10012:
Azaz MINDIG csaka ható erők felét olvashatjuk le a két test közé tett erőmérőről.

A kérdés az volt, hogy miért van így?
Ezenkívül az is látható, hogy itt nem szabadon esnek a testek, hanem a két test egy közéjük tett erőmérővel van kitámasztva, tehát egyensúlyban vannak.

Másik kérdés volt, hogy mégis mi a baj Elminster gravitációs erő képletével és miben különbözik tőle a tied?
hanjó
2011. 06. 12. 21:34

Kedves Gézoo!

1., Még egyszer felteszem a kérdést, mert gyerekesen csalni próbáltál az idézetekkel, azért-e, mert mind a kettő tőled származik?
"... Vagyis az összes rugós erőmérő a rá ható erő-ellenerő erőpár erőinek összege helyett csak a felét mutatja. ..."

"... Ha ráteszed a mérlegre a 100 kg tömeget akkor 981 [N] erőt vagy 100 kg tömeget fog mutatni. ."
- A kettő közül melyik az igaz, ó mondd, 'tudós' emberke?

2., Igen sokáig rágódsz az "értékes" számjegyeid számát illető válaszon.
Mi ennek a magyarázata, talán csak nem az, hogy még se 14 az a vélt 14-ed?
dubito
2011. 06. 12. 21:39

Astrojan,

A nyomó gravitációddal kapcsolatban elkezdtem böngészni Descartes gravitációs örvényeit... de az ég világon SEMMI, nem lehet megtalálni. Rajzban már Láttam, de mit mondott Newton előtt, hogy képzelte el a gravitációt senki sem tudja. Mintha szégyellték volna és butaságnak tartották volna a hivei..

Newton akkora kiütéses győzelmet ért el a Principájával, hogy Descartes elméletét eltűntették, elnyelte a föld!

Semmit nem találok, pedig már azt is tudom h Magyarországon is járt, Azt is, hogy a korai felkelésbe halt bele, ő alkotta meg a koordináta rendszerünket stb. minden le van írva, kivéve az örvényeket. Még ilyent!
Gézoo
2011. 06. 12. 21:44

"A kérdés az volt, hogy miért van így?"

Azért mert így skálázzuk az erőmérőket. Mert elvben mindenki aki erőt mér, az tanulta az erő-ellenerő elválaszthatatlan kapcsolatát.
Így közmegegyezéssel csak az erőt jeleníti meg az erőmérő.

"Ezenkívül az is látható, hogy itt nem szabadon esnek a testek, hanem a két test egy közéjük tett erőmérővel van kitámasztva,"

Nézd meg újra.. nincs köztük semmi sem, erőmérő sem..:


"Másik kérdés volt, hogy mégis mi a baj Elminster gravitációs erő képletével és miben különbözik tőle a tied?"

1. Elmike éppen azért, hogy a két erő létének tényét letagadhassa, a két test közé tett erőmérő esetére érvényes függvénnyel sumákolt.

2. a két külön erő, külön hat a "saját" 50 kg-os tömegére, azaz mind a két tömeg gyorsul, elmike függvénye csak fele erőre érvényes és csak az egyik test gyorsulására vonatkozik.

3. egyébként pedig elvi hibás maga a függvény is, de az elvi hiba megjelenése a gyakorlatban a Föld:ember viszonylatában olyan csekély (1:1e23) arányú, hogy nem tűnik fel.
Viszont két, közel azonos nagyságú tömeg esetében a hiba a mérendő értékkel azonos nagyságként megduplázza a mérési eredményt.

Gézoo
2011. 06. 12. 21:51

Az összetett mondat első felében "összege helyett" résznél alanyt váltott.
Az új alany az "összege" lett, ennek fele "az egyik erő" jelentésű.

Nem gondoltam volna, hogy a magyar nyelv értelmezése gondot okozhat. Bocs!

Te honnan netezel? Melyik országból?

"2., Igen sokáig rágódsz az "értékes" számjegyeid számát illető válaszon.
Mi ennek a magyarázata, talán csak nem az, hogy még se 14 az a vélt 14-ed?"

Nos, igazából sokkal több értékes számjegy:

k=G/k'= 6,6712 819 015 597 169 084 155 250 043 382e-9 [s²/m²]

Valamint: k' értéke a Föld felszínén végzett mérések szerint:

K1'=0,010005498341239972944336908588978 és
K2'=0,010003489731770649344348082986163 érték között változik.

A 15-14 vagy akárhány jegyes felvezető csak a kedélyek felborzolását szolgálta.

Bartimaeus
2011. 06. 12. 21:54

Azért mert így skálázzuk az erőmérőket. Mert elvben mindenki aki erőt mér, az tanulta az erő-ellenerő elválaszthatatlan kapcsolatát.
Így közmegegyezéssel csak az erőt jeleníti meg az erőmérő..

Mint sokadjára írom, az erő és az ellenerő összege mindig 0, így nem lenne értelme a kettő összegét mérni.

Nézd meg újra.. nincs köztük semmi sem, erőmérő sem..:

Akkor ez mi:"Azaz MINDIG csaka ható erők felét olvashatjuk le a két test közé tett erőmérőről."?

2. a két külön erő, külön hat a "saját" 50 kg-os tömegére, azaz mind a két tömeg gyorsul, elmike függvénye csak fele erőre érvényes és csak az egyik test gyorsulására vonatkozik.

A képlete mindkét testre érvényes, csupán az erő irányát kell ellentétesnek venni.
3. egyébként pedig elvi hibás maga a függvény is, de az elvi hiba megjelenése a gyakorlatban a Föld:ember viszonylatában olyan csekély (1:1e23) arányú, hogy nem tűnik fel.
Viszont két, közel azonos nagyságú tömeg esetében a hiba a mérendő értékkel azonos nagyságként megduplázza a mérési eredményt.

Mi a hiba, ha a te képleted is ugyanarra vezet? Ami azt illeti, pont fordítva: a képletedben használt g az F=G*m1*m2/R^2-ből van kifejezve, egyszerűen kiemelve valamelyik tömeget. Szóval a kettő tök ugyanaz.
Gézoo
2011. 06. 12. 22:03

Mint sokadjára írom, az erő és az ellenerő összege mindig 0, így nem lenne értelme a kettő összegét mérni.
Igen, tévesen. Nem baj..

Akkor ez mi:"Azaz MINDIG csaka ható erők felét olvashatjuk le a két test közé tett erőmérőről."?

Szó szerint az: Csak az egyik erőt olvashatod le ..

" képlete mindkét testre érvényes, csupán az erő irányát kell ellentétesnek venni."

A két lehetőség között 1:2 arány a különbség, nem az irány a lényeg!

"Mi a hiba, ha a te képleted is ugyanarra vezet? Ami azt illeti, pont fordítva: a képletedben használt g az F=G*m1*m2/R^2-ből van kifejezve, egyszerűen kiemelve valamelyik tömeget. Szóval a kettő tök ugyanaz."

Olvasd el ezt:

http://forum.szkeptikus.hu/viewtopic.php?p=18341#p18341

És meglátod, hogy sokkal többről van szó, mint eddig képzelted.

Bartimaeus
2011. 06. 12. 22:19

gen, tévesen. Nem baj..

Természetesen semmi indoklás.

Szó szerint az: Csak az egyik erőt olvashatod le ..

Amit írtam, arra vonatkozott, hogy azt írtad, nincs köztük erőmérő, korábban meg azt, hogy van. El kéne dönteni, hogy most hogy is van ez.

A két lehetőség között 1:2 arány a különbség, nem az irány a lényeg!

Hol van ez az 1/2, mert én nem látom...

Olvasd el ezt:

http://forum.szkeptikus.hu/viewtopic.php?p=18341#p18341

És meglátod, hogy sokkal többről van szó, mint eddig képzelted.

Nekem csak egy egyszerű kérdésem lenne, nem hinném, hogy ezt az egészet végig kéne rágnom hozzá, mivel általános iskolai matek az egész.
Korábban ezt írtad:
"Nem a szimmetria okán, hanem azért mert :
g1=G*m1/R² és g2=G*m2/R²

Ezért! m2 tömegre ható erő: F= m2*g1
valamint
m1 tömegre ható erő: F= m1*g2"
Namármost ha g1 vagy g2 helyére behelyettesíted az általad leírt képletet, akkor F=G*m1*m2/R^2. Ez megegyezik azzal amit Elminster írt.
Izsák1
2011. 06. 12. 22:35

az tanulta az erő-ellenerő elválaszthatatlan kapcsolatát.
gézám! mire is hat az erő és az ellenerő?
Láthatóan ezt még mindig nem tudod.
Kérdezd meg a 13 éves fiad, bizonyára tud segíteni...
Így közmegegyezéssel csak az erőt jeleníti meg az erőmérő.
gézám! mire is hat az erő és az ellenerő?

gézám! ha az erő az erőmérőre hat, és tegyük fel, csak úgy próbaképpen, hogy az ellenerő nem az erőmérőre hat, akkor miért kellene közmegegyezés ahhoz, hogy csak az erőt mutassa? Hiszen ebben az esetben az ellenerő nem rá hat, nem is mutathatja!
gézám! mire is hat az erő és az ellenerő?
Láthatóan ezt még mindig nem tudod.
Kérdezd meg a 13 éves fiad, bizonyára tud segíteni...
Gézoo
2011. 06. 12. 22:36

Volt, többször is: két erő eredője vagy 2*F vagy nulla.. te a nullát favorizálod, hibásan.

Amit írtam, arra vonatkozott, hogy azt írtad, nincs köztük erőmérő,
Nem kell ott erőmérőnek lenni ahhoz, hogy tudhassuk mekkora erő hat..
Elegendő a gyorsulásaikat megfigyelni, a tömegek ismeretében meg van az erő is:
Bármekkora v sebesség változáshoz:

F = m * (gyök ((1+x)/(1-x))-gyök ((1-x)/(1+x)))/(k*v*t)
F = m * (gyök((c+v)/(c-v))-gyök((c-v)/(c+v))) /(k*v*t)

valamint s=v/2*t behelyettesítéssel:

F = m * (gyök ((1+x)/(1-x))-gyök ((1-x)/(1+x)))/(k*s)
F = m * (gyök((c+v)/(c-v))-gyök((c-v)/(c+v))) /(k*s)

Hol van ez az 1/2, mert én nem látom...

A földobott kő gyorsulása azért, mert a Föld ellenkező irányú gyorsulásához viszonyítva akár 1:1e25 arányú, a ható erők által végzett gyorsulás fele akkora, mint akkor ha azonos nagyságúak a tömegek.

nem hinném, hogy ezt az egészet végig kéne rágnom hozzá, mivel általános iskolai matek az egész.


30 rövidke sor.. csak a szűk lényeg.. Benne van a kérdésedre a válasz.
Bartimaeus
2011. 06. 12. 22:38

gézám! mire is hat az erő és az ellenerő?

Reménytelen. Már rég kitűnt, hogy Gézoo egészen mást ért erőpár illetve ellenerő alatt, mint rajta kívül mindenki.
Gézoo
2011. 06. 12. 22:40

Hiszen ebben az esetben az ellenerő nem rá hat, nem is mutathatja!

Ha nem hat akkor bizonyára repül.. Jómadarakkal nem foglalkozok. Ne nézz madárnak!
Elminster
2011. 06. 12. 22:41

Másik kérdés volt, hogy mégis mi a baj Elminster gravitációs erő képletével és miben különbözik tőle a tied?

Hé! Nem az enyém, hanem Newton-é. Egyébként kösz a bizalmat, de én nem tartom magam olyan zseniális elmének, mint mondjuk Newton, úgyhogy nem kívánok az ő eredményeivel, mint idegen tollakkal, ékeskedni.

Egyébként pedig a tény, tény marad: két tömeggel rendelkező test között fellépő erőhatást Newton Általános Gravitációs Törvénye írja le:

F = G*m1*m2/r^2

Ez és csakis ez az egyetlen képlet alkalmas a fizikai összefüggés leírására (mindaddig, míg nem térünk rá az áltrel modelljére).
A gravitációs erőt csakis a fenti képlet írja le, és a nem a Newton Második Törvényéből szalajtott F = m*a, mivel ugyanis ez az összefüggés csupán azt írja le, hogy F erő egy m tömegen a gyorsulást okoz. Ennek pedig semmi köze az égegyadta világon nincs a gravitáció működéséhez.
Ha van gravitációs erő az F = G*m1*m2/r^2 képlet alapján, akkor egy alátámasztás nélküli testen okozhat gyorsulást, ha viszont nincs ilyen erő, akkor önmagában sz@rt sem ér az F=m*a.

Egyébként a különbség ez, bár én kétlem hogy gézoo-mekkmester képes lenne felfogni.
hanjó
2011. 06. 12. 22:41

"Az összetett mondat első felében "összege helyett" résznél alanyt váltott.
Az új alany az "összege" lett, ennek fele "az egyik erő" jelentésű.

Nem gondoltam volna, hogy a magyar nyelv értelmezése gondot okozhat. Bocs! ..."
- Gézoo, ez amit csinálsz ostoba bújócska, még hozzá igen-igen ügyetlen!
Hogyan hangzik hát a teljes mondatod helyesen?

"... Nos, igazából sokkal több értékes számjegy:

k=G/k'= 6,6712 819 015 597 169 084 155 250 043 382e-9 [s²/m²] ..."
- Ha-ha-ha-ha ...!
Jó kemény lehet a rekeszizmod, ha ekkorát mertél ütni a hasadra!
Hogy jöhet ki ennyi 'értékes számjegy' a hibaterjedési törvény értelmében, elmagyaráznád-e?
előző 503/1057. oldal 500 501 502 503 504 505 506 következő Ugrás a(z) oldalra