![[origo] fórum](../forumlogo.gif){kind=small}
Várom az "ÉRTÉKES" válaszodat is!
Bartika, nem azért mert én mondom, hanem azért mert aki annyira nem érti a fizika alakpjait mint Elmike és te, az csak butaságok ír ására képes.
Ja. Azt felejtsük el, amit a tanáraink tanítottak, azt meg jegyezzük meg, amit te mondasz. Ez az elképzelésed a tudományos vitáról? És még te mondod, hogy a fizika dogmatikus...
2. A tömegekre ható gravitációs erőket F1=m1*g2 és F2=m2*g1 alakban már többször leírtam, ideje, hogy megjegyezd!
F1=m1*g2=G*m1*m2/R^2. Szóval nemtudom miért hülyézed le Elminstert, mikor a kér képlet teljesen ugyanaz.
Azaz MINDIG csaka ható erők felét olvashatjuk le a két test közé tett erőmérőről.
A ható erők összege mindig 0, szóval 0-t olvasnánnk le, ha ez igaz lenne. Többször többen is megindokoltuk, miért van így (a rugó egyensúlyából következik). Most te jössz: indokold meg, miért kellene a két ellentétes irányú erőt abszolút értékben összeadni, hogy utána ennek a felét mutassa az erőmérő?
Te is megkapod majd a 'beosztásodat'.
Hallo astrojan
Nézd így is lehetne. Tesla sem szerette Einstein elméletét, de sajnos másikat kidolgozni nem volt ideje.
Einsteinnél szigorúan véve csak egy hiba van "megmondja, hogy mi a gravitáció". Ettől ő is eltekinthetett volna Newton hasonlóan, akinek az elméletén kb. 300 évig számoltak a mérnökök, gondolkodtak az emberek stb.
És itt külön kell választani a dolgokat. Newton elmélete azon bukott meg, hogy vele nem lehetett megmagyarázni a Merkúr anomáliáit.
Érdekes módon Einsteint nem ez a csillagászati felfedezés tette naggyá, hanem egy napfogyatkozási mérés 1919-ben (aminek az eredményein egyesek napjainkig kételkednek), de Eddington letette a garast Einstein mellett és ezzel elmélete világhírűvé lett és vele a nem szemléletes fizika elkezdte diadalútját..
A konkurens, "érthetőbb" Lorentz elmélet tökéletesen azonos eredményt ad, de Einstein elméletével egyszerűen jobban lehetett számolni ezért fejlesztették.
Lehet a téridőt kritizálni (nekem se tetszik, a fogalom), de aki a Maxwell egyenleteket ennek a matematikai felfogásnak a segítségével sajátítja el, soha nem fog Lorentz komplikált "őskori" matematikájával bíbelődni.
Az más kérdés hogy a gravitáció rejtélyét Einstein megoldotta-e? Ráadásul különösebben nem zavarta, (talán tetszett is neki?) hogy a számunkra természetesnek tűnő (a mai csillagászati eszközök által jelenleg bizonyított!) Euklideszi teret valami zavaros téridővel váltotta fel (elvileg csak a könnyebben számolás volt az indok, de a gyakorlatban elég hamar összekeveredett a 4 D-s világgal)
Azonban ez a 20 sz.-ban keletkezett új gravitációs elmélet matematikailag hibátlan egészen a szingularitásokig.
De hol vagyunk még ettől? Hisz Einstein elméletére is csak ritkán van szükség. A kvantumfizikus sem tudja használni, mert képtelenség kvantálni, de ahol szükség van rá, ott beválik. (pl. GPS), hogy aztán az idő rövidül, vagy a tömeg nő, az mindegy, az eredmény kijön.
A te elgondolásodat az a tény támasztja alá, hogy felfedeztek 2 olyan anyagot vagy erőt az univerzumban, amiről idáig fogalmunk sem volt. De óvnálak attól, hogy ebből a felfedezésből rögtön új elméletet kreálj. Ugyanis a fizika mérő tudomány, amíg valahol meg nem bukik a relativitás, eszük ágában sincs a fizikusoknak új elmélet után nézni, nekik a régi mindig jobb, amíg jól lehet vele számolni.
Pl. ha bebizonyosodna a teleportáció, és ezt egy új elmélet matematikailag le tudná írni a "c" nagy bajba kerülne és komoly problémát okozna a relativitásban hívőknek. Ilyen új "leírás" azonban 90 éve nem volt! (persze ettől a jövőben még lehet!)
Ép így, ha valaki új elmélettel meg tudná magyarázni a fekete lyukakat
, akkor kezdenének gondolkodni a ralativitás megújításán.
De akinek az elmélete csak a téridőt tudja kihajítani, azért aligha fogják felforgatni az egész fizikát.
Az még a baj a nyomó gravitációval, hogy "túl jó, tehát gyanús."
Mennyi baj van a "mi anyagunkkal "is. Ami < 5 %.. Miért lenne könnyebb dolgunk a maradék 95 %-kal? Ráadásúl ezt kézbe foghatjuk, analizálhatjuk stb.… a másikakat meg csak távcsövekkel és közvetlen módon tudjuk vizsgálni.
Nyilván van a sötét anyagban atomos H2… de miért az lenne a döntő hányad? Sok ismeretlen részecske/k/ is alkothatja, amik ki tudja milyen okból, nem tudtak barionos anyaggá fejlődni, talán még helye sincs számukra a mi fogalmi rendszerünkben.
A sötét energiáról végképp semmit sem tudunk. Nem kizárt persze, hogy úgy viselkedik ahogy a nyomós gravitációnak szüksége van, de lehet az ép úgy egységes mint sok részből álló valami. Nemcsak a véletlen miatt néz ki olyannak, amilyennek ma találjuk? Hisz volt idő amikor nem volt olyan erős, mint ma. És biztos, hogy ez a hatás marad? (év milliárdokról van szó!)
Amíg nincsenek matematikai konkrétumok, addig csak egy gondolatnak számit a nyomó gravitáció. Logikus, amit írsz, de egyáltalában nem biztos, hogy a természet ilyen egyszerűen oldotta meg ezt az ügyet. Nincs kezünkben semmiféle sötét anyag, lehetetlen megvizsgálni. Az antianyaggal, sokkal jobb a helyzet, azt már 100 mp-ig vizsgálgatták Genf mellett…
A fizikus csak a tényeket fogadja el, ha az egyenleteivel tud számolni, a szemléleségre ügyet sem vet. A tömeg nélküli kvarkok, gluonok stb. a legjobb példák erre. "Nem a fizika feladata annak eldöntése, hogy létezhetnek ilyen objektumok".
.
Egyébként kuriozumkét megemlítem, Newton előtt Descartes valami "áramlási, örvénylő gravitációt" agyalt ki, amit Newton sikere lesöpört. Nem lehetetlen, hogy lenne valami kapcsolat a két koncepció között. Ez bizonyíték lenne arra: "semmi új a nap alatt".
Nézd így is lehetne. Tesla sem szerette Einstein elméletét, de sajnos másikat kidolgozni nem volt ideje.
Einsteinnél szigorúan véve csak egy hiba van "megmondja, hogy mi a gravitáció". Ettől ő is eltekinthetett volna Newton hasonlóan, akinek az elméletén kb. 300 évig számoltak a mérnökök, gondolkodtak az emberek stb.
És itt külön kell választani a dolgokat. Newton elmélete azon bukott meg, hogy vele nem lehetett megmagyarázni a Merkúr anomáliáit.
Érdekes módon Einsteint nem ez a csillagászati felfedezés tette naggyá, hanem egy napfogyatkozási mérés 1919-ben (aminek az eredményein egyesek napjainkig kételkednek), de Eddington letette a garast Einstein mellett és ezzel elmélete világhírűvé lett és vele a nem szemléletes fizika elkezdte diadalútját..
A konkurens, "érthetőbb" Lorentz elmélet tökéletesen azonos eredményt ad, de Einstein elméletével egyszerűen jobban lehetett számolni ezért fejlesztették.
Lehet a téridőt kritizálni (nekem se tetszik, a fogalom), de aki a Maxwell egyenleteket ennek a matematikai felfogásnak a segítségével sajátítja el, soha nem fog Lorentz komplikált "őskori" matematikájával bíbelődni.
Az más kérdés hogy a gravitáció rejtélyét Einstein megoldotta-e? Ráadásul különösebben nem zavarta, (talán tetszett is neki?) hogy a számunkra természetesnek tűnő (a mai csillagászati eszközök által jelenleg bizonyított!) Euklideszi teret valami zavaros téridővel váltotta fel (elvileg csak a könnyebben számolás volt az indok, de a gyakorlatban elég hamar összekeveredett a 4 D-s világgal)
Azonban ez a 20 sz.-ban keletkezett új gravitációs elmélet matematikailag hibátlan egészen a szingularitásokig.
De hol vagyunk még ettől? Hisz Einstein elméletére is csak ritkán van szükség. A kvantumfizikus sem tudja használni, mert képtelenség kvantálni, de ahol szükség van rá, ott beválik. (pl. GPS), hogy aztán az idő rövidül, vagy a tömeg nő, az mindegy, az eredmény kijön.
A te elgondolásodat az a tény támasztja alá, hogy felfedeztek 2 olyan anyagot vagy erőt az univerzumban, amiről idáig fogalmunk sem volt. De óvnálak attól, hogy ebből a felfedezésből rögtön új elméletet kreálj. Ugyanis a fizika mérő tudomány, amíg valahol meg nem bukik a relativitás, eszük ágában sincs a fizikusoknak új elmélet után nézni, nekik a régi mindig jobb, amíg jól lehet vele számolni.
Pl. ha bebizonyosodna a teleportáció, és ezt egy új elmélet matematikailag le tudná írni a "c" nagy bajba kerülne és komoly problémát okozna a relativitásban hívőknek. Ilyen új "leírás" azonban 90 éve nem volt! (persze ettől a jövőben még lehet!)
Ép így, ha valaki új elmélettel meg tudná magyarázni a fekete lyukakat
, akkor kezdenének gondolkodni a ralativitás megújításán.
De akinek az elmélete csak a téridőt tudja kihajítani, azért aligha fogják felforgatni az egész fizikát.
Az még a baj a nyomó gravitációval, hogy "túl jó, tehát gyanús."
Mennyi baj van a "mi anyagunkkal "is. Ami < 5 %.. Miért lenne könnyebb dolgunk a maradék 95 %-kal? Ráadásúl ezt kézbe foghatjuk, analizálhatjuk stb.… a másikakat meg csak távcsövekkel és közvetlen módon tudjuk vizsgálni.
Nyilván van a sötét anyagban atomos H2… de miért az lenne a döntő hányad? Sok ismeretlen részecske/k/ is alkothatja, amik ki tudja milyen okból, nem tudtak barionos anyaggá fejlődni, talán még helye sincs számukra a mi fogalmi rendszerünkben.
A sötét energiáról végképp semmit sem tudunk. Nem kizárt persze, hogy úgy viselkedik ahogy a nyomós gravitációnak szüksége van, de lehet az ép úgy egységes mint sok részből álló valami. Nemcsak a véletlen miatt néz ki olyannak, amilyennek ma találjuk? Hisz volt idő amikor nem volt olyan erős, mint ma. És biztos, hogy ez a hatás marad? (év milliárdokról van szó!)
Amíg nincsenek matematikai konkrétumok, addig csak egy gondolatnak számit a nyomó gravitáció. Logikus, amit írsz, de egyáltalában nem biztos, hogy a természet ilyen egyszerűen oldotta meg ezt az ügyet. Nincs kezünkben semmiféle sötét anyag, lehetetlen megvizsgálni. Az antianyaggal, sokkal jobb a helyzet, azt már 100 mp-ig vizsgálgatták Genf mellett…
A fizikus csak a tényeket fogadja el, ha az egyenleteivel tud számolni, a szemléleségre ügyet sem vet. A tömeg nélküli kvarkok, gluonok stb. a legjobb példák erre. "Nem a fizika feladata annak eldöntése, hogy létezhetnek ilyen objektumok".
.
Egyébként kuriozumkét megemlítem, Newton előtt Descartes valami "áramlási, örvénylő gravitációt" agyalt ki, amit Newton sikere lesöpört. Nem lehetetlen, hogy lenne valami kapcsolat a két koncepció között. Ez bizonyíték lenne arra: "semmi új a nap alatt".
Kiváncsian várom.
Bár most van mit emésztenie, mert két linkre is felhívtam a figyelmét.
Az egyik a G = mg jelölése, a másik pedig az értékes számjegyek fogalma.
Az egyik a G = mg jelölése, a másik pedig az értékes számjegyek fogalma.
Az még a baj a nyomó gravitációval, hogy "túl jó, tehát gyanús."
Nem igazán.
Egyetlen baj van a nyomó gravitációval: MŰKÖDÉSKÉPTELEN.
És akkor ezt fejtse ki egy nálam sokkal szakavatottabb valódi fizikus:
A másik példa Newton gravitációs törvénye, amelynek tulajdonságait a múlt alkalommal vizsgáltuk. Felírtam a gravitációs erőt megadó egyenletet is:
hogy érzékeltessem a matematikai szimbólumok információhordozó képességét. E képlet szerint a gravitációs erő egyenesen arányos a két tárgy tömegével, és fordított arányban áll a köztük lévő távolság négyzetével. Az erő hatására a testek megváltoztatják sebességüket vagy mozgásukat az erő irányába olyan mértékben, ami az erő nagyságával egyenes, a test tömegével pedig fordított arányban áll. Mindez szavakkal is kifejezhető, s nem feltétlenül szükséges felírnunk az egyenleteket. Mindazonáltal ez matematikai jellegű törvény, olyan alaptörvény, amelynek a mozgatórugóit nem ismerjük. Mit is csinálnak a bolygók? Talán ránéznek a Napra, felbecsülik, milyen távol vannak tőle, aztán saját belső kis számítógépükkel kiszámítják a távolság négyzetének inverzét, és ennek alapján döntik el, hogyan mozogjanak? Nyilvánvaló, hogy ez nem lehet a gravitáció működésének magyarázata! A mechanizmus működési elvét mélyebben kell keresni, s ezt eddig már sokan meg is próbálták. Magát Newtont is kifaggatták erről: "Hiszen ez nem jelent semmit, nem magyaráz semmit", mondták neki. Newton így válaszolt: "Megmondja, hogyan mozognak. Ez elég. Én azt mondtam meg, hogyan mozognak, és nem azt, hogy miért!" De sokan nem elégedtek meg ezzel a kijelentéssel, és megpróbáltak olyan elméleteket kidolgozni, amellyel a működés "miért"-jére is választ adnak. Érdemes ezek közül megemlíteni egyet, amely szerint a gravitációs hatás nagyszámú részecske kölcsönhatásának eredményeképp jön létre - ami egyúttal magyarázná is e törvény matematikai jellegét.
Tételezzük fel, hogy a világűrben számtalan sok részecske repül összevissza, igen nagy sebességgel. Minden irányból egyforma számban érkeznek, és egyszer csak ez a részecskezápor elér minket. A Föld és a Nap gyakorlatilag átlátszó számukra. Gyakorlatilag, - de mégsem teljesen. Ezért közülük néhány elnyelődik. Lássuk, mi történik ekkor! A 8. ábrán F-fel a Földet, N-nel a Napot jelöltük. Ha a Nap nem volna a közelben, a részecskék minden irányból egyformán bombáznák a Földet, s az a néhány részecske, amely elnyelődik, impulzust adna át neki.
Ez azonban nem mozdítaná el a Földet egyik irányba sem, mivel ugyanannyi részecske érkezik minden irányból: jobbról is, balról is, fentről is, lentről is. Ám ha a Nap a közelben van, akkor a Nap irányából kevesebb részecske érkezik, mivel ott egy részük elnyelődik. Vagyis a Nap így egy "árnyékzónát" vet a Földre, abban az értelemben, hogy irányából kevesebb részecske érkezik, mint az ellenkező irányból. Könnyen belátható, hogy minél távolabb van a Nap, annál kisebb az árnyékolási szög, vagyis a Nap hatása annál kevesebb részecskét érint, tehát a távolság növekedtével a Nap - kimutathatóan - a távolság négyzetével fordított arányban, egyre kisebb és kisebb hatást kelt. A Föld tehát egy olyan kiegyensúlyozatlan impulzust kap a Nap irányába, ami a távolság négyzetével fordított arányban változik. És ez a hatás egy nagyszámú, de egyedileg nagyon egyszerű jelenség - minden irányból érkező részecskék egymást követő becsapódásai - révén magyarázható. Ez a kép nagyban csökkentené a gravitációs erőt leíró matematikai képlet iránti ellenérzésünket, hiszen az alapjelenség így sokkal egyszerűbb lenne, s abból már következnék a távolság négyzetével való fordított arányosság.
A baj csupán az, hogy ez az elgondolás, ha alaposabban megvizsgáljuk, tévesnek bizonyul. Minden elméletnek, amit kigondolunk, meg kell vizsgálnunk az összes lehetséges következményét, hogy lássuk, jóslatai összhangban állnak-e a tapasztalattal. Nos, ez az elmélet néhány olyan következménnyel járna, ami nem áll fenn. A Nap körül keringő Föld - mozgása miatt - az elmélet szerint elölről több részecskébe ütközne, mint hátulról. (Ugyanez történik akkor, ha valaki esőben szalad: az eső az arcát erősebben veri, mint fejének hátulsó részét!) Vagyis a mozgó Föld a vele szembejövő részecskék felé fut, míg a hátulról érkező részecskék elől elszalad: ezért szemből több részecskét nyel el, mint hátulról, ami egy olyan erőt eredményezne, amely mozgását lassítaná. Ki lehet számítani, hogy ez a lassulás olyan mértékű lenne, hogy a Föld ma már aligha keringhetne a Nap körüli pályán. Ezért ezt az elméletet már el is dobhatjuk. Azt mondhatják erre: "Igaz, de azért ez az elmélet mégis szép volt, és sikerült megszabadulnunk benne a matematikától. Talán kitalálhatnánk egy hasonlót, jobbat, ami nem vezetne ellentmondásra." Nos, elképzelhető, hogy meg lehet ezt tenni, a végső választ ma még senki sem tudja. Eddig még egyetlen olyan elméleti leírást sem sikerült kigondolni, amely ne jósolná meg újra a fenti jelenséget; vagy ne lenne matematikailag még nehezebb, vagy ne jósolna meg más olyan jelenségeket, amelyek a valóságban nem léteznek. Vagyis ma a gravitáció elméletének nincs más - a matematikai leírástól eltérő - modellje.
(Forrás: Richard Feynman - A fizikai törvények jellege)
hogy érzékeltessem a matematikai szimbólumok információhordozó képességét. E képlet szerint a gravitációs erő egyenesen arányos a két tárgy tömegével, és fordított arányban áll a köztük lévő távolság négyzetével. Az erő hatására a testek megváltoztatják sebességüket vagy mozgásukat az erő irányába olyan mértékben, ami az erő nagyságával egyenes, a test tömegével pedig fordított arányban áll. Mindez szavakkal is kifejezhető, s nem feltétlenül szükséges felírnunk az egyenleteket. Mindazonáltal ez matematikai jellegű törvény, olyan alaptörvény, amelynek a mozgatórugóit nem ismerjük. Mit is csinálnak a bolygók? Talán ránéznek a Napra, felbecsülik, milyen távol vannak tőle, aztán saját belső kis számítógépükkel kiszámítják a távolság négyzetének inverzét, és ennek alapján döntik el, hogyan mozogjanak? Nyilvánvaló, hogy ez nem lehet a gravitáció működésének magyarázata! A mechanizmus működési elvét mélyebben kell keresni, s ezt eddig már sokan meg is próbálták. Magát Newtont is kifaggatták erről: "Hiszen ez nem jelent semmit, nem magyaráz semmit", mondták neki. Newton így válaszolt: "Megmondja, hogyan mozognak. Ez elég. Én azt mondtam meg, hogyan mozognak, és nem azt, hogy miért!" De sokan nem elégedtek meg ezzel a kijelentéssel, és megpróbáltak olyan elméleteket kidolgozni, amellyel a működés "miért"-jére is választ adnak. Érdemes ezek közül megemlíteni egyet, amely szerint a gravitációs hatás nagyszámú részecske kölcsönhatásának eredményeképp jön létre - ami egyúttal magyarázná is e törvény matematikai jellegét.
Tételezzük fel, hogy a világűrben számtalan sok részecske repül összevissza, igen nagy sebességgel. Minden irányból egyforma számban érkeznek, és egyszer csak ez a részecskezápor elér minket. A Föld és a Nap gyakorlatilag átlátszó számukra. Gyakorlatilag, - de mégsem teljesen. Ezért közülük néhány elnyelődik. Lássuk, mi történik ekkor! A 8. ábrán F-fel a Földet, N-nel a Napot jelöltük. Ha a Nap nem volna a közelben, a részecskék minden irányból egyformán bombáznák a Földet, s az a néhány részecske, amely elnyelődik, impulzust adna át neki.
Ez azonban nem mozdítaná el a Földet egyik irányba sem, mivel ugyanannyi részecske érkezik minden irányból: jobbról is, balról is, fentről is, lentről is. Ám ha a Nap a közelben van, akkor a Nap irányából kevesebb részecske érkezik, mivel ott egy részük elnyelődik. Vagyis a Nap így egy "árnyékzónát" vet a Földre, abban az értelemben, hogy irányából kevesebb részecske érkezik, mint az ellenkező irányból. Könnyen belátható, hogy minél távolabb van a Nap, annál kisebb az árnyékolási szög, vagyis a Nap hatása annál kevesebb részecskét érint, tehát a távolság növekedtével a Nap - kimutathatóan - a távolság négyzetével fordított arányban, egyre kisebb és kisebb hatást kelt. A Föld tehát egy olyan kiegyensúlyozatlan impulzust kap a Nap irányába, ami a távolság négyzetével fordított arányban változik. És ez a hatás egy nagyszámú, de egyedileg nagyon egyszerű jelenség - minden irányból érkező részecskék egymást követő becsapódásai - révén magyarázható. Ez a kép nagyban csökkentené a gravitációs erőt leíró matematikai képlet iránti ellenérzésünket, hiszen az alapjelenség így sokkal egyszerűbb lenne, s abból már következnék a távolság négyzetével való fordított arányosság.
A baj csupán az, hogy ez az elgondolás, ha alaposabban megvizsgáljuk, tévesnek bizonyul. Minden elméletnek, amit kigondolunk, meg kell vizsgálnunk az összes lehetséges következményét, hogy lássuk, jóslatai összhangban állnak-e a tapasztalattal. Nos, ez az elmélet néhány olyan következménnyel járna, ami nem áll fenn. A Nap körül keringő Föld - mozgása miatt - az elmélet szerint elölről több részecskébe ütközne, mint hátulról. (Ugyanez történik akkor, ha valaki esőben szalad: az eső az arcát erősebben veri, mint fejének hátulsó részét!) Vagyis a mozgó Föld a vele szembejövő részecskék felé fut, míg a hátulról érkező részecskék elől elszalad: ezért szemből több részecskét nyel el, mint hátulról, ami egy olyan erőt eredményezne, amely mozgását lassítaná. Ki lehet számítani, hogy ez a lassulás olyan mértékű lenne, hogy a Föld ma már aligha keringhetne a Nap körüli pályán. Ezért ezt az elméletet már el is dobhatjuk. Azt mondhatják erre: "Igaz, de azért ez az elmélet mégis szép volt, és sikerült megszabadulnunk benne a matematikától. Talán kitalálhatnánk egy hasonlót, jobbat, ami nem vezetne ellentmondásra." Nos, elképzelhető, hogy meg lehet ezt tenni, a végső választ ma még senki sem tudja. Eddig még egyetlen olyan elméleti leírást sem sikerült kigondolni, amely ne jósolná meg újra a fenti jelenséget; vagy ne lenne matematikailag még nehezebb, vagy ne jósolna meg más olyan jelenségeket, amelyek a valóságban nem léteznek. Vagyis ma a gravitáció elméletének nincs más - a matematikai leírástól eltérő - modellje.
(Forrás: Richard Feynman - A fizikai törvények jellege)
És ha már az Feynman-nál vagyunk, megszívlelendő tanácsként álljon itt az Öreg álláspontja az új fizikai törvények felfedezőiről:
Az amatőrök és a megszállottak (az emberek szeretik az ilyeneket!) nagyon egyszerű feltevéseket tesznek, de ezekről azonnal látható, hogy rosszak, úgyhogy figyelmen kívül hagyhatók. Az efféle dolgokban még járatlan hallgatók épp ellenkezőleg: nagyon bonyolult feltevéseket tesznek, amik nagyon is azt a látszatot keltik néha, mintha jók lennének, de én tudom, hogy nem lehet helyes, mert a valóságról mindig kiderül, hogy egyszerűbb, mint gondolnánk. Amire e munkánál leginkább szükségünk van, az a képzelőerő, de ez a fantázia egyáltalán nem szárnyalhat szabadon, hanem csak nagyon is meghatározott kényszerek között. A világ egy olyan új szemléletét kell kialakítanunk, ami minden ismert ténnyel összhangban áll, de valamilyen jóslatában eltér az eddigiektől, mert különben az egész fabatkát sem ér. És ebben az eltérésben persze meg kell egyeznie a természettel.
Az origós-zsenik ez utóbbi feltételnek képtelenek megfelelni. "Szép" elméleteket kreálnak, csak elfelejtik leellenőrizni a kreálmányuk minden következményét. És általában vannak az ilyen fórumon olyanok, akik első pillantásra észreveszik a kreálmányban a fundamentális hibát. Ahogy Murphy-törvénykönyve írja: Működésképtelen elképzelése mindenkinek van. A különbség az közöttünk, hogy aki ért egy kicsit a dologhoz, az már maga észreveszi a hibát a működésképtelen elképzelésében, és nem égeti magát ország-világ előtt, amikor nagyképűen megírja egy istenhátamögötti fórumon. (Természetesen csak itt, mivel a működésképtelen elméleteket lehetetlen a Fizikai Szemlébe berakatni...)
Az ostoba hazudozásod helyett tanuld meg a fizika alapjait.
Ezt jegyezd meg! És ne hazudozz tovább! Ne írj több butaságot se!
Ezt jegyezd meg! És ne hazudozz tovább! Ne írj több butaságot se!
Te tényleg orvosi eset vagy!
Ugyanis épeszű ember nem merészelné úgy a dokumentált múltat elhazudni, ahogy te teszed! Hülyegyerek! Mondtam, hogy húzd meg magad, mivel bárki utánanézhet a múltban történteknek, és a saját szemével meggyőződhet, hogy TE HAZUDOZOL össze-vissza.
Ezt pedig a múlt lehazudásával sem tudod megakadályozni, írhatsz te bármi valótlant a vitapartnereidről. Egyrészt végtelen ostobaság az ellenőrizhető dolgokban hazudnod, másrészt olyan gennyes paraszt hozzáállás, amivel csak azt éred el, hogy senki se fog emberszámba venni.
TE állítottad 2009-ben, hogy a gravitációs kölcsönhatásban az egyik test más erővel vonzza a másikat, mint amivel a másik vonzza az egyiket. ÉN voltam (többek között) az 2009-ben aki ezt a kapitális hibát a fejedre olvastam, és leírtam: a gravitációs erő mindkét test esetén ugyanannyi.
Igazolásul az archívumból Relativitások arénája 2132 gézootól az őseredeti gézoofizikai ostobaság:
Látom, hogy csak elferdítéssel operálsz, másként még belekötni sem tudsz.
Az eredetit ide másolom:
"Nem. Állításod szerint a Te vonzod a Földet 600/1e23 N erővel,
ennyivel nyomja a Föld a mérleget. "
Ez sem korrekt. Mint leírtam Én vonzom a Földet F1=600/1e23 N erővel
a Föld vonz engemet F2= 600 (1-1/1e23) N erővel
A vonzóerő eredője Fe=F1+F2= 600 N
Az eredetit ide másolom:
"Nem korrekt.. Az előző hozzászóló elmeroggyantak hülyeségeket írtak.
Mert:
1 A 600 N eredő erő hat a mérlegre az egyik oldalról.
2, Az alátámasztás 600 N a másik oldalról
3. eredőjük zéró, a mérleg semerre sem mozog.
"Állítottad, hogy a mérlegre ható erők eredője Fe=600N"
Ez nem igaz! Azt állítottam, hogy a gravitáció okozta erők eredője 600N és ez hat a mérlegre, de az alátámasztásről nem volt szó."
Mert:
1 A 600 N eredő erő hat a mérlegre az egyik oldalról.
2, Az alátámasztás 600 N a másik oldalról
3. eredőjük zéró, a mérleg semerre sem mozog.
"Állítottad, hogy a mérlegre ható erők eredője Fe=600N"
Ez nem igaz! Azt állítottam, hogy a gravitáció okozta erők eredője 600N és ez hat a mérlegre, de az alátámasztásről nem volt szó."
"Nem. Állításod szerint a Te vonzod a Földet 600/1e23 N erővel,
ennyivel nyomja a Föld a mérleget. "
Ez sem korrekt. Mint leírtam Én vonzom a Földet F1=600/1e23 N erővel
a Föld vonz engemet F2= 600 (1-1/1e23) N erővel
A vonzóerő eredője Fe=F1+F2= 600 N
A válaszom ugyanott a 2136-ban:
Ez sem korrekt. Mint leírtam Én vonzom a Földet F1=600/1e23 N erővel
a Föld vonz engemet F2= 600 (1-1/1e23) N erővel
A vonzóerő eredője Fe=F1+F2= 600 N
a Föld vonz engemet F2= 600 (1-1/1e23) N erővel
A vonzóerő eredője Fe=F1+F2= 600 N
EZ SEM KORREKT!
Sőt! Egy egetverő ostobaság!
Gondolkozz ember! Newton univerzális gravitációs törvénye!!!!!!!
Nesze, itt a wikipédiáról (bár magad is megnézhetted volna):
Az erő irányától eltekintve és csak az erő nagyságát vizsgálva a törvény a következő képlettel fejezhető ki
ahol
* F a két objektum közötti gravitációs erő nagysága
* m1 az első objektum tömege
* m2 a második objektum tömege
* r a két objektum közti távolság
* G a gravitációs állandó, amelynek ma elfogadott értéke (2006 CODATA):
ahol
* F a két objektum közötti gravitációs erő nagysága
* m1 az első objektum tömege
* m2 a második objektum tömege
* r a két objektum közti távolság
* G a gravitációs állandó, amelynek ma elfogadott értéke (2006 CODATA):
Akkor most, hogy Gézoo is látja hogyan kell számolni a gravitációs erőt, számoljunk! (Oké, tekintsünk el attól, hogy a törvény szigorúan csak pontszerű tömegekre igaz, most közelítőleg jó lesz nekünk is.)
Mennyivel vonzza a Föld Gézoot?
m1 = 5,97*10^24 kg
m2 = 85 kg
r = 6373000 m
F = G*(m1*m2/r^2) = 6,67*10^-11*(5,97*10^24*85/6373000^2)
F = 833,36 N
Mennyivel vonzza Gézoo a Földet?
m1 = 85 kg
m2 = 5,97*10^24 kg
r = 6373000 m
F = G*(m1*m2/r^2) = 6,67*10^-11*(85*5,97*10^24/6373000^2)
F = 833,36 N
Banyek! Ez ugyanannyi!
Gézoo, megbuktál fizikából, nálad ugyanis a két erő eltérő!
Hülyeségeket írogatsz, ostobán magyarázkodsz és hazudsz folyamatosan. Hogy bírja a lelkiismereted?
Bárki utánanézhet: 2009-ben gézoo-mekkmester még azt állította, hogy ami erővel egy test vonzza a Földet, az nem egyenlő azzal az erővel, amivel a Föld vonzza a testet. És többünk magyarázata ellenére is gézoo-mekkmester hosszú hetekig makacsul ragaszkodott a tévképzetéhez. Feketén-fehéren ott van az archívumban, mindenki előkeresheti.
Az lehet, hogy gézoo-mekkmester 2009 óta végre helyesen megtanulta a gravitációs erőt, de egyrészt erre a helyében nem lennék büszke, mert általános iskolában erre összesen van két hét a nebulónak és nem két év, másrészt pedig én már 2009-ben is helyesen tudtam az összefüggést, ellentétben az akkori gézooval. Akkor kinek is kell megtanulni a fizika alapjait? Annak aki már 2009-ben is tudta, vagy annak, aki csak az elmúlt két évben "világosodott fel"?
Gézoo! Végeztem veled. Egyszerűen nem vagy tisztességes és kompetens vitapartner. Én pedig egy bizonyos szint alá nem vagyok hajlandó lesüllyedni. Hazudozz csak össze-vissza, hülyegyerek, de tudd: mindenki utánanézhet, hogy ki is a hülye, és láthatja, hogy te voltál és te vagy.
Csak bosszantsd, majd még ignorálni fog és akkor mi lesz veled?
Bárki utánanézhet: 2009-ben gézoo-mekkmester még azt állította, hogy ami erővel egy test vonzza a Földet, az nem egyenlő azzal az erővel, amivel a Föld vonzza a testet. És többünk magyarázata ellenére is gézoo-mekkmester hosszú hetekig makacsul ragaszkodott a tévképzetéhez. Feketén-fehéren ott van az archívumban, mindenki előkeresheti.
Gézoo-t ez a leg kevésbé sem zavarja, hiába is dörgölöd bele az orrocskáját saját mocskába. Majd hazudozik valami mást, lehetőleg jó sokat, hogy elfedje egy újabb mocsokkal a régit, miközben még ki is oktat.
Ritka nagy tahó, de azért reménykeltő, hogy a legtöbb fórumon már kitelt a becsülete. (Azaz alapból ki van tiltva.) Az orgó moderációjának erkolcsi etikai ingerküszöbét még nem érte el a gézooságok ide okádása, egyenlőre itt még garázdálkodhat. Esetleg visszavonulhatna saját blogjához is, de akkor hol maradnak a visszajelzések? A megnem étett zseni pózában akkor hogyan tettszeleghetne? A perverziójának kiéléséhez kell a közönség, mint a kabátját fiatal hölgyek előtt széttáró aberrált barmoknak is.
Csak bosszantsd, majd még ignorálni fog és akkor mi lesz veled?
Ez a baromarcú létrehozott egy fizika csoportot, majd rögtön ki is tiltott onnan, aminek nem is voltan a tagja. :o))
A csoportjának meg ő és a másodnickjei alkotják a tagságát.
Az már csak hab a tortán, hogy a tiltásával pont kitörölheti...
Mert nem rendelkezik csoportadmin jogosultságokkal a "begyüjtött" topikok felett.
Ez a szerencsétlenség még ezt sem fogta fel.
Elmike, Jajj te kis hazudós..
A tény, ahonnét indult..
A tény, ahonnét indult..
Gézoo válasz | 2009. 10. 23. 14:40
és mennyi erövel vonzza a Föld Gézoot?
F=600*(1-1/1e23) N
380. összes előzmény | előzmény: Izsák1 2009. 10. 23. 14:10
és mennyi erövel vonzza a Föld Gézoot?
F=600*(1-1/1e23) N
380. összes előzmény | előzmény: Izsák1 2009. 10. 23. 14:10
"Bárki utánanézhet: 2009-ben gézoo-mekkmester még azt állította, hogy ami erővel egy test vonzza a Földet, az nem egyenlő azzal az erővel, amivel a Föld vonzza a testet."
"... Ha ráteszed a mérlegre a 100 kg tömeget akkor 981 [N] erőt vagy 100 kg tömeget fog mutatni. ..."
- A kettő közül melyik az igaz, ó mondd, 'tudós' emberke?
- A kettő közül melyik az igaz, ó mondd, 'tudós' emberke?
Szerinted?
Mert szerintem akár egyszerre két skálás mérleggel mindkettőt.
De te ne dőlj be a mérlegnek!
A ható erők összege mindig 0, szóval 0-t olvasnánnk le, ha ez igaz lenne. Többször többen is megindokoltuk, miért van így (a rugó egyensúlyából következik). Most te jössz: indokold meg, miért kellene a két ellentétes irányú erőt abszolút értékben összeadni, hogy utána ennek a felét mutassa az erőmérő?
Na látod ez a baj! Többen "megindokoltátok" a tévedéseteket.
Két külön erő, eredőjük lehet F+F=2*F vagy F-F=0
Ismét:
Egyik erő gyorsítja az egyik tömeget, a másik erő a másik tömeget.
F1=m1*g2=G*m1*m2/R^2. Szóval nemtudom miért hülyézed le Elminstert, mikor a kér képlet teljesen ugyanaz.
Messze nem ugyanaz.. Több szempontból sem.
2. A tömegekre ható gravitációs erőket F1=m1*g2 és F2=m2*g1 alakban már többször leírtam, ideje, hogy megjegyezd!
Elmike majd 2 éve küzd a tévedésének makacs bizonygatásával.. Pedig azóta már megtanulhatta volna rendesen..
Na látod ez a baj! Többen "megindokoltátok" a tévedéseteket.
Talán mindenki másnak is csak annyit kéne írni, hogy "Jegyezd meg végre!"?
Két külön erő, eredőjük lehet F+F=2*F vagy F-F=0
Igen. Ha azonos irányba mutatnak, akkor 2F, ha ellenkező irányba, akkor 0. Ha a test egyensúlyban van, akkor az utóbbi áll fent.
Egyik erő gyorsítja az egyik tömeget, a másik erő a másik tömeget.
Egyensúly van, semmi nem gyorsul sehova!
Ezenkívül tök mindegy, hogy gyorsul-e vagy sem, a kérdésre még mindig nem adtál választ. Ne beszélj mellé!
Messze nem ugyanaz.. Több szempontból sem.
Ja látom. Jó sok szempontot leírtál.
Pedig azóta már megtanulhatta volna rendesen..
Gézukám! Senki nem vevő a tanárbácsi-szövegeidre, szóval szokj le róla!
Egyensúly van, semmi nem gyorsul sehova!
Alátámasztás nélkül szabadon esnek egymás felé a külön gyorsító erők hatására.
Ne beszélj mellé!
"Két külön erő, eredőjük lehet F+F=2*F vagy F-F=0"
Igen. Ha azonos irányba mutatnak, akkor 2F, ha ellenkező irányba, akkor 0. Ha a test egyensúlyban van, akkor az utóbbi áll fent.
Nos, nem. Csak adott feltételekkel.. egyébként nem.
Két külön egymástól független erő.
![[origo]](../origo_logo.gif){kind=logo}
Előzőleg már nyitottam itt egy topikot Önbecspás és népámítás címmel. Ma ismét jártam Fekete úr honlapján, ahol egy új linkkapcsolót talátam, amely a www.antieinstein.tar.hu címen nyitja meg a szerző új honlapját, amelyen gallyravágja a modern fizika összes elméletét és modelljeit. Tehát akit érdekel, hogy pl. Einstein mennyi hülyeséget hordott össze, annak mindenféleképpen javaslom ennek az oladlanak és Fekete úr főoldalának a www.atomfizika.tar.hu oldalnak a meglátogatását is.
Socratus