Azért nem teljesen ugyanaz a két felírás, de a különbséget gézoo akkor sem tudná észrevenni, ha a fejére kulázna.

A földön vagy a mérlegen álló gézoo esetén a rendszer minden tömege nyugalomban van, ergo a gyorsulások nem értelmezhetőek. Ez esetben tehát csak ostoba parasztvakítás a Newton-II. belekavarása a dologba. Senki nem mozdul sehová, így nincs gyorsulás, Newton-II. nem használható, a fellépő erők felírására csakis a gravitációs törvényt használhatjuk: az erő egyenesen arányos a tömegekkel és fordítottan a távolságuk négyzetével. Ennyi.

Pontosítok: inerciarendszerben helyes amit írtál (ez esetben nem valamely test felől nézzük a dolgot, hanem egy közözs, külső inerciarendszerből), de, mint Elminster írta, ez nem változtat azon, hogy megegyezik a két erő.

Majdnem így van. Csak nem 95%-ban hanem kb 70%-ban ami a sötét energia. Mert a sötét anyag az közönséges anyag (molekuláris hidrogén), csak nem látjuk a földfelszínről nézve, ez kb kitesz 25% -ot.

A gravitációt a sötét energia pontosabban a vákuum energia okozza ami gravitonokból áll (= DVAG). Ettől lesz szemléletes a fizika. Azért nem szemléletes most, mert senki nem tudja mi a gravitáció, ezt 100 éve elfelejtették Einstein jóvoltából, azóta a nyomó gravitációt nem tanítják, a fizikusoknak úgy kell elmagyarázni mi az.

Néhány szerencsétlen ostobaság miatt amiből az egyik az, hogy a fényvezetés közegét összekeverték a gravitációs éterrel, az étert kihajították az ablakon, pedig csak a fényvezető éter közeget kellett volna kidobni, mert kemény éter nincs, vákuumenergia viszont van, ezek a gravitonok ami alkothatja a Világegyetem anyagának túlnyomó többségét.

A graviton láthatatlan mert nagyon nagy az áthatolóképessége, nehéz közvetlenül kimutatni, átmegy a múszereken, rosszul akarják megtalálni.

Viszont mégis könnyű a kimutatása, mert a gravitonok együttes hatása óriási és tömegarányos. Egy kalapácsot ráteszel a mérlegre és a mérleg már mutatja is a gravitonok hatását.

A gravitáció a próbatestet két ellentétes irányból érő gravitációs sugarak (gravitonok) nyomóerejének különbsége.

Ez a különbség a Földön vízszintes irányban mérve nyilván nulla, függőleges irányban meg maximális, a Föld igencsak csekély mértékű gravitonelnyelő képessége miatt, ami azt jelenti, hogy a Földön keresztülhatoló, alulról érkező gravitációs sugárzás némileg gyengébb, mint a próbatestet felülről érő nyomóerő. Ez a nyomóerő gigantikus !!! A különbség viszont csekély és tömegarányos.

A gravitonok nemcsak nyomás alatt tartják az anyagot hanem résztvesznek a barionos anyag felépítésében is, az anyaggal szerves kölcsönhatásban vannak ami a mi szemléletünknek szokatlan, ezért nem értjük hogyan tartja a gravitonsugárzás irtózatos nyomás alatt a protonokat és az elektronokat miközben úgyszólván akadálytalanul áthatol a csillagokon vagy a Földön, mintha az üvegből lenne.

És valóban igazad van abban is, hogy az einsteini elképzelést néhányan megértették, az egyiket idemásolom okulásul:

"..nagyszerű matematikai öltözékbe bújtatott hulladék, amely elkápráztatja, meghökkenti és elvakítja az olvasót a benne rejlő logikai hibák felismerésében. Az elmélet egy koldushoz hasonlítható akit rózsaszínű ruhájában a tájékozatlan és buta emberek királlyá koronáztak..., kiagyalói ragyogó elmék, de inkább metafizikusok mint tudósok.." Nikola Tesla

"Ezt jegyezd meg végre! ..."
- Hátrább az agarakkal, Gézoo!
Láthatod, hogy ugyancsak megjegyeztem, ebből tudtam meg azt, hogy feltehetően fogalmad sincs a vektorok összegzéséről.

Ha egy felfüggesztett rugós erőmérőre m tömeget akasztasz, vajon 0-t mutat-e az erőmérő?
Ugyanis, ebből az állításodból az következne:

"... Vagyis az összes rugós erőmérő a rá ható erő-ellenerő erőpár erőinek összege helyett csak a felét mutatja. ..."

Az m tömeg súlya G = mg.
Az ellenerő nagysága -G.
Mivel G és -G egy egyenesbe esnek, az összegük: G + (-G) = 0 ennyit fog-e az erőmérő mutatni?
Idézlek: '... aki ezt nem tudja az semmit sem tud a fizikáról.'
Erről van szó Gézoo, ez elemi dolog.

Elmike te nagyon hazug!

Kiemelni egy beszélgetésből kijelentés részleteket hamisítás, hazugság.

Ami pedig a mérleget illeti, szintén hamisítva írtad, idézetnek feltüntetve:
Az eredeti :Az ostoba hazudozásod helyett tanuld meg a fizika alapjait.

Ezt jegyezd meg! És ne hazudozz tovább! Ne írj több butaságot se!

"Ennyit tudsz mondogatni: "Jegyezd meg végre!". De miért kéne bárkinek is megjegyeznie valamit, amit nem hisz el? És miért kéne elhinnie valamit, csak mert azt mondod?"

Bartika, nem azért mert én mondom, hanem azért mert aki annyira nem érti a fizika alakpjait mint Elmike és te, az csak butaságok ír ására képes.

Ez csak akkor lenne helyes, ha inerciarendszerben írtad volna föl! m1 felől nézve m2 gyorsulása valóban g1 lenne, ha m1 nem gyorsuló rendszer lenne. De az!


Ismételten bebizonyítottad, hogy az alap kérdést sem érted, ne rontsd tovább a képet azzal, hogy relativisztikus pongyolát húzol rá, és tetejében azt is rosszul!



Ugyanis, a Földre ható gravitációs gyorsulás valóban kicsi az emberre ható gravitációs gyorsuláshoz viszonyítva, de a Föld tömege éppen ilyen arányban sokkal nagyobb az ember tömegénél, ezért
Ezt szintén jegyezd meg végre! És te se írogass butaságokat!

Kezdjük az alapokkal!

1. G jelölést hagyd meg a G=6,67428E-11 [m³/kg/s²] gravitációs állandó számára! Erőt az 'F' betűvel jelöljük!

2. A tömegekre ható gravitációs erőket F1=m1*g2 és F2=m2*g1 alakban már többször leírtam, ideje, hogy megjegyezd!

Azaz az idézet tőlem továbbrais, sőt azóta hatványozottan érvényes rád:


Te is belátod, hogy elemi dolog lenne ha ismernéd, ha megjegyezted volna.
Tehát tanuld meg, jegyezd meg!

"0,000 000 000 0667 [m³/kg/s²] ez 14 db értékes jegy! ..."
- Csak 3.
Fölöslegesen győzködsz."

Egyébként igaz! Már abból is látható, hogy a fizikához végképp nem is érthetsz, ha még azt sem tudod, hogy az utolsó értékes ( azaz nem hibahatáron túli értékű ) számjegytől kezdve és onnan balra az összes számjegyet nevezzük értékes jegynek.
A hibahatáron túli azaz az utolsó értékes jegytől jobbra található számjegyeket pedig hibatartományba eső azaz köznapi szóval értéktelen szám jegyeknek nevezzük.

Azaz a 14 számjegyre egyező, az 14 db értékes számjegyre egyezőt jelent és nem három értékes számjegyre egyezőt, mint ahogy te hiszed.

Vártam, hogy belekötsz G-be, csak azért, hogy kikerülhesd sz egyenes választ,mert nem tudod és nem mered leírni azt, hogy az erőmérő a ráakasztott m tömegű test súlyát, avagy az erőpárok összegének felét mutatja-e?

"... 1. G jelölést hagyd meg a G=6,67428E-11 [m³/kg/s²] gravitációs állandó számára! Erőt az 'F' betűvel jelöljük! ..."
- Meghajlok nagyságod előtt, és ezek után én is ragaszkodom Gézoo-féle szigorúsággal az egységes jelölésekhez. ezért átfogalmazom az előbbi, a 10004.-ben feltett kérdésemet:

Ha egy felfüggesztett rugós erőmérőre m tömeget akasztasz, vajon 0-t mutat-e az erőmérő?
Ugyanis, ebből az állításodból az következne:

"... Vagyis az összes rugós erőmérő a rá ható erő-ellenerő erőpár erőinek összege helyett csak a felét mutatja. ..."

Az m tömeg súlya F = mg.
Az ellenerő nagysága -F.
Mivel F és -F erők hatásvonala közös, az összegük: F + (-F) = 0.
Ennyit fog-e az erőmérő mutatni?
Idézlek: '... aki ezt nem tudja az semmit sem tud a fizikáról.'

"... 2. A tömegekre ható gravitációs erőket F 1=m 1*g2 ..."
- Elárulok neked valamit: a G = mg is ugyanezt jelenti.
És még valami:
Nézd meg ezen a linken, hogy milyen betűvel jelölik a súlyerőt a BME-n.
(Az egyszerűség kedvéért idézek rögtön az első lapról "... G súlyerő ... G = mg ...".
Lám, ideje lenne őket is megtanítanod a helyes jelölésekre.)

"... még azt sem tudod, hogy az utolsó értékes ( azaz nem hibahatáron túli értékű ) számjegytől kezdve és onnan balra az összes számjegyet nevezzük értékes jegynek. ..."
- A Föld tömege 5,9742·10^24 kg, ezek szerint öt értékes számjegyre ismerjük-e a Föld tömegét?
(Kontrasztként: 6,67428E-11 ez tőled.)

Mint ahogy azt mindenki látja, az 1. pont csak helyreigazítás és nem "belekötés" volt.

Az érdemi választ a 2. pont tartalmazza az általad hiányolt válasszal együtt:


Hogy fel tudd fogni, hogy milyen erők hatnak, íme a Coloradói Egyetem hallgatóinak kiadott segédlet ábrája:
Amelyen jól látható az, hogy mindkét testre külön-külön ugyanakkora erő hat, akármekkora a testek tömegeinek aránya:


Nyilvánvalóan kevered a testek közé tett erőmérő által mutatott, ellenerő nélküli kijelzést az erők értékeivel.
Azaz MINDIG csaka ható erők felét olvashatjuk le a két test közé tett erőmérőről.

Nyilvánvalóan még most sem érted, hogy melyik erő miből származik.

Pedig ezen megértés nélkül semmit sem érthetsz a fizikából.

Ejnye! Ennyire ne legyél csacsi!

A "kontraszt" egyik fele a pozitív a másik fele a negatív hatványokról szól.

Nyilvánvalóan a negatív hatványú tagra leírt bal és jobb irányú számjegyek értelmezése pont ellentétes a pozitív kitevővel meghatározott értékes jegyek esetében!

Hanjó!

A válaszaid alapján nekem úgy tűnik, mintha be lennél oltva ész és értelem ellen.

Kérlek gondolkozz mielőtt leírnád a következő csacsiságot! Te egy értelmes ember vagy.
Nagyon szépen kérlek, hogy: Brahiból ne tettesd magad hülyének!

"... Az érdemi választ a 2. pont tartalmazza az általad hiányolt válasszal együtt: ..."
- Köntörfalazol, mert nem mersz egyenes választ adni a nyilvánvaló ostobaságo miatt!

Mennyit mutat hát az erőmérő a ráakasztott m*g = 100 N súlyú test esetén?

Szépen kértelek, hogy ne tettesd magadat hülyének!

Ha ráteszed a mérlegre a 100 kg tömeget akkor 981 [N] erőt vagy 100 kg tömeget fog mutatni.

Mert? Azért mert az erőmérők és a mérlegek nem mutatják a Földre ható gravitációs vonzóerőt, nehogy az olyan vicces emberkék mint te is vagy éveken át agonizáljanak a kijelzett értékeken.

"... A "kontraszt" egyik fele a pozitív a másik fele a negatív hatványokról szól. ..."
- Hány értékes számjegyre ismerjük hát a Föld tömegét?
- Látod-látod, mindig előbukkan az ismereteid felületessége
Ezt sem ártana megnézned: http://cheminst.emk.nyme.hu/gyakorlat/01-ertekes.pdf
Vannak benne neked való mondatok:
"... A szorzó/váltó számok nem meghatározóak az értékes jegyek számának megállapításában. ..."
"... amikor a nulla csak az 1-nél kisebb számban a helyi értéket jelzi,
akkor nem számít értékes jegynek."
- Bizony-bizony Gézoo!
Jobban jártál volna, ha előbb ezt elolvasod.
Itt van a te 6,67*-10 ^(-11) számod, 'értékesítsd' csak!
Így aztán megint kénytelen leszel lavírozva, köntörfalazva bujkálni az egyenes válasz elől.

"Szépen kértelek, hogy ne tettesd magadat hülyének! ..."
- Pontosan azért kérdeztelek, hogy lássák azt, nem dőltem be ennek az ökörségednek:

"... Vagyis az összes rugós erőmérő a [b]rá ható erő-ellenerő erőpár erőinek összege helyett csak a felét mutatja. ..."[/b]

"... Ha ráteszed a mérlegre a 100 kg tömeget akkor 981 [N] erőt vagy 100 kg tömeget fog mutatni. ..."
- A kettő közül melyik az igaz, ó mondd, 'tudós' emberke?

Tényleg nem tetteted magadat hülyének? Ezt nem hittem volna!

HE-HE-HE ...!