Erre írtam azt, hogy az étert belekeverni nagy botorság volna. Mint utaltam rá a gravitáció ma is ugyanúgy működik, mint Newton idejében, az éter meg egyre csak változik. Az egyik étert, mint írod, megdöntötték. Most három újabb különböző éterről beszélsz és "követeled", hogy az Ives-Stilwell méréseket bele kell helyezni az éterbe, hogy "igazi" értelmet nyerjen.

Ráböksz az egyik éterre és azt mondod, ez az igazi. Bizonyára izgalmasabb lehet egy homályos éterbe áthelyezni, mert akkor lehetne a zavarosban halászni.

A gravitáció, az Ives-Stilwell kísérlet eredményei megváltoznak-e attól hogy éterbe helyezed? Más pályán fog keringeni a Hold attól, hogy éterbe helyezed? Az atomok sugárzási frekvenciái az éterben másként változnak?

Az Ives-Stilwell kísérletből levont következtetés azt mondja, hogy egy tehetetlen mozgást végző zárt rendszerben az atomórák mozgása során a frekvencia nemcsak csökkenhet, hanem növekedhet is a rendszer mozgásától függően.

Ez nem a specrel cáfolata, hanem az eltérő matematikai számításból ered. Ha sebességkülönbségekkel számolunk, akkor lehetséges frekvencia növekedés is, ha viszont relatív sebességgel számolunk, akkor csak frekvencia csökkenés jön ki eredményül. A relatív sebességekből simán átszámolhatunk a specrelben is sebességek különbségére a sebesség addiciós képletekkel, és akkor a specrelben is frekvencia növekedés jön ki esetenként.

Amiért hivatkozok a Hafele-Keating kísérlet első néhány méterére, az Ives-Stilwell kísérlet eredményének igazolása, más mérési módszerrel. (Vagyis nem a merőleges Doppler-eltolódás mérésével.)
Az Ives-Stilwell kísérletből levont következtetés azt mondja, hogy egy tehetetlen mozgást végző zárt rendszerben az atomórák mozgása során a frekvencia nemcsak csökkenhet, hanem növekedhet is a rendszer mozgásától függően.
A H&K kísérletet azért végezték, mert az Ives-Stilwell kísérletből következett, előre számítható volt, hogy a jelenségnek fel kell lépnie, és nem egy véletlen ötlet volt, nem egy" mi lenne ha" egy ilyen kísérletet végeznének. (Az én szempontomból nincs nagy jelentősége a mérés pontosságának.)

Ezt a fajta éterszemléletet sikerült véglegesen megdönteni kísérletekkel. Ezeket a kísérleteket az 1960-1970-es években végezték el Dopplerrel, a detektálásra pedig Mössbauer-effektust használtak, ami igen nagy pontosságú mérést tett lehetővé (Isaak és társai, a kísérleteket mások is megismételték).
Megtalálható magyar nyelven: J: D Jackson; Klasszikus elektrodinamika, Typotex, 2004. 559-563. oldalon.

"Huygens szerint a fény terjedése úgy jön létre, hogy a fényt kibocsátó test meglöki a körülötte levő igen finom anyagnak az éternek a részecskéit, majd ezek a meglökött részek rugalmas golyók módjára a mozgásállapotukat továbbadják, és így a fény - ugyanúgy, mint a hang - továbbterjed."

"Huygens azon kevés emberek egyike volt, akit Newton is tekintélynek tartott és tisztelt."

Az éterre nincs szüksége a Lorentz-elvnek sem. Ezt Bell bizonyította be. Azóta Lorentz-Bell elvnek is nevezik, és ilyen formájában teljesen átjárható a specrellel. Csak az első, eredeti Lorentz-elv, a Lorentz-Fitzgerald elv alapult az éterre, de ez sem mechanikai éter volt, hanem elektromágneses éter. A második Lorentz-elv a Lorentz-Abraham elv, ebben már vákuum volt!!!! Már a második Lorentz-elvben sem volt éter.

A Lorentz-Bell elvben igen egyszerű az ikerparadoxon indoklása, mert inerciarendszerből harmadik rendszerből írja fel a a folyamatot, ahol egyidejűség van, mint a klasszikus fizikában azzal a feltétellel, hogy az anyag alkotórészei lelassulnak akkor, ha a test nagyobb sebességre tér át. Ilyen feltételekkel szükségtelen bevezetni a téridőt, maradhatunk a klasszikus fizikán belül. Ebből az is ered, hogy az öregedés lelassul nagyobb sebességen. Az ikerparadoxonban a visszatérő ikernek mindig nagyobb a sebessége, ha a harmadik rendszerből nézzük, és ez az egyszerű oka a lassú öregedésnek. A Lorentz-elvben minden egyszerűbb, de van egy nagy háránya is; a specrelben többnyire egyszerűbbek a számolások.

Mivel említés történt a Hafele-Keating kísérletről, s egyik bizonyítékaként van elkönyvelve a relativitás elméletre.

A kísérletben 4 atomórát mozgattak.
négy óra leolvasott eltérései:

keleti irányú utazás: �' 196, �' 54, + 166, �' 97 nanosecundum
nyugati irányú utazás: + 413, �' 44, + 101, + 26 nanosecundum

"Az órák pontosságának menet közbeni változásai miatt az eredmények nagyon erősen szórtak"
"A problémákon Hafele és munkatársa úgy próbáltak segíteni, hogy az utazás periódusából időnként kiválasztottak egy-egy órát és azt a másik három óra átlagához igazították"

Összefoglalva: tehát a fenti "egyértelmű" bizonyítékot, úgy tudták összehozni, hogy menet közben állítgatták az órákat.
Ebből keleti irányú utazás esetén: -59 ns
nyugati irányú utazás esetén: 273 ns
lett.
A wikipediaban szerepelnek az akkor született kifogások.
A siralmas az, hogy ennek ellenére nem ismételték meg, s mindenkinek úgy van beadva, hogy egyértelműen bizonyított.

Az étert, mint hipotetikus közeget a 19. században vezették be.
Newton 1727. március 20-án elhunyt.

Tehát ha a 19. században kérdezték (miután akkor már egy ideje halott volt), biztosra vehetjük a feltételezést, hogy nem ellenkezett.

Azt elkel ismerni, hogy ekkor más tudományos kérdésekre is hasonlóan reagált.

"Szerintem így volt:
"Amikor Newtont megkérdezték, hogy a gravitációs vonzásban szerepet játszik-e az éter, akkor nem ellenkezett." :-)"

Honnan az infó?

Megjegyzem a "talán igen, talán nem" típusú válasz szerintem hülyéskedés.
Newton vsz. viccelődött.

A forrásra nem emlékszem, lehetett Vavilov könyve Newtonról, vagy az egyik fizika történeti könyv (talán Kudrjavcev írta), de a Leibniz filozófiája (Simonovitsné, lehet, hogy más a címe) is sok részletet tartalmaz és Nádor: A természettörvény fogalma …Newton munkáiról, ezek valamelyikében szerepelt a kérdés.

Szerintem így volt:
"Amikor Newtont megkérdezték, hogy a gravitációs vonzásban szerepet játszik-e az éter, akkor nem ellenkezett." :-)

Lorentz-elvből három is van, de minduntalan az elsőt, a Lorentz-Fitzgerald elvet vélik a Lorentz elvnek.

lehet, hogy csupán blöff - amit állít.

"Amikor Newtont megkérdezték, hogy a gravitációs vonzásban szerepet játszik-e az éter, akkor azt válaszolta, hogy akár az is lehet."

A Wikipédián azt írta valaki, hogy a XIX. században vezették be. Newton már rég nem élt.
Igaz a cikk nem tartalmaz hivatkozásokat, tehát amit állít, tehát lehet, hogy csupán blöff.

Te honnan vetted, hogy Newtont kérdezték róla?

"Nem is értem a mai fizika oktatás miért magyarázza félre a Lorentz-elvet."

Mindig rá kellene szólni arra, aki félremagyarázza. Persze ehhez kellene valami dokumentum is, amire hivatkozni lehet. Van ilyen magyarra lefordítva?
Ha van, érdemes volna kitenni a webre.

Amikor Newtont megkérdezték, hogy a gravitációs vonzásban szerepet játszik-e az éter, akkor azt válaszolta, hogy akár az is lehet. Gravitációs vonzás ma is van.

Tudom, hogy a merőleges frekvencia eltolódás érdekel téged, és ezt te sajátidőben nézed, úgy ahogy Jánossy is leírta. Hraskó sajátidőn keresztül vezeti be a specrelt. Ha a specrel érdekel, ajánlom a könyvet. Azonban ha továbbra is a klasszikus fizika szerinti út-idő diagramban akarsz maradni, akkor inkább jobb ha Lorentz-elvben nézed. Nem igaz, hogy a Lorentz-elv azonos a Lorentz-Fitzgerald éterelméletével. Nem is értem a mai fizika oktatás miért magyarázza félre a Lorentz-elvet. Nem ismerik? Nem hiszem, pl. E. Szabó László nagydoktorija első részében a Lorentz-elv és a specrel elvi egyenértékűségével foglalkozik.

És foglalkozik az Ives-Stilwell kísérlettel és következményeivel?

A Westendben a Libriben ezen a héten még láttam két példányt a polcon.
Teljesen más, mint Hraskó előző könyve. Az nehéz olvasmány előadások meghallgatása nélkül. Ez a könyv könnyű és élvezhető.

"én a Librinél vettem meg."

Nemrég jártam egy Libriben, Bp.-en az Allee plaza nevű komplexumban, ahol fizika tárgyú könyvet nem találtam. Ezoterika polc asszem volt...