Ez azért jó, mert ha a fénynél gyorsabban mész akkor hamarabb odaérsz. Ha visszanézel akkor láthatod mi történt az előbb ott, ahonnan jöttél. És kész. Semmilyen időgép nincs benne.

Az időgép olyan, hogy visszamész Almániába a dínók korába és megijeszted a Tirannoszarbuszt, vagy elugrasz a jövőbe és ott beszélgetsz az ükonokáddal, megkérdezed tőle miért voltak ilyen bénák a mai fizikusok.

De a fénynél gyorsabb sebesség NEM ilyen. A jövőbe nem tudsz így menni sehogysem, a múlt eseményeit pedig legfeljebb megláthatod a fény által közvetítve, de befolyásolni a megtörtént eseményeket nem tudod.

Tehát a gyors rakéta nem lesz időgép még akkor sem ha ezt speciel már ki is számítottad. Rosszul. Az okoskodás és a számítás szép dolog de

csak egy baj van az ikerparadoxonnal: nincs kisérletileg alátámasztva. A valóságban semmi sem történik az idő folyásával, viszont minden megfigyelő másképpen érzékeli (= ezt számoltad ki)

A kérdés akkor dönthető el amikor az iker visszatér a Földre: nincs ilyen (tisztességes) kisérlet, egyedül a csalás Hafele Keating és két kisebb repülőút.

Kedves szecskavágó!
Igen érdekes volt a hozzászólásod, és nem is lenne szabad elmenni mellette.
Megvárom az illendőség kedvéért, míg a címzettek, Elminster és Petymeg hozzászólnak, aztán nekem is lenne kérdésem.
tisztelettel,
cyprian.

Nem bántottál meg, csak elcsodálkoztattál.

Elnézést, nem akartalak megbántani abban az érzésedben, hogy jól tudod a specrelt. Itt mindenki jól tudja a specrelt, tisztelet a kivételnek :)

Emil! Kérlek nézd el nekem, ha esetleg tudálékosnak látszom, mert ez nálam foglalkozási betegség. Környezetvédelmi szakértő vagyok, és ha egy kérdést tesznek fel nekem, nem mondhatom azt, hogy nem tudom, mert nem kapom meg a megbízást. Ha nem tudom valóban, akkor hímelek-hámolok, vagy azt mondom, hogy majd utána nézek, de ekkor a megbízóm már gyanúsan néz rám :( 4xy (167)

"A specrel szerint ha a mozgó óra mellé ülsz, ténylegesen ugyanúgy ketyeg, mint amikor az álló mellett ülsz. Ezt nem szabad másképp magyarázni, mert akkor sohasem érted meg a specrelt."

Látom továbbra is kavarsz!
Én egy szóval nem említettem ezt a szituációt.
Mi okból figyelmeztettél hát?
Egyáltalán miből gondoltad hogy nem értem a specrelt?

A specrel szerint ha a mozgó óra mellé ülsz, ténylegesen ugyanúgy ketyeg, mint amikor az álló mellett ülsz. Ezt nem szabad másképp magyarázni, mert akkor sohasem érted meg a specrelt.

"Nem kavarás. A Lorentz-elv feltételezése szerint a mozgó rúdban ténylegesen lassúbb az óra üteme, akkor is ha rajta vagy a rúdon. A specrel feltételezése szerint nem lassabb az ütem"

De, ez kavarás. Nézz bele Einstein könyvébe! Most ugyan nincs nálam, de szerintem jelezte benne, hogy relatíve mozgó vonaton lévő óra ketyegése - a sín rendszeréből vizsgálva - nem olyannak mutatkozik, mint amilyennek azt a newtoni mechanika sugallja.

Egy kérdés: Lorentz a "tényleges" fogalmán mit értett?

Nagyon érdekel, hogy amire én jutottam az Ives-Stilwell kísérletek kapcsán, te már régen jól ismerted.

Nem ezt írtam.
Egyébként a spanyolviaszt találtam fel ifjúkoromban, de azért hasznos volt a vele töltött idő :)

Nem kavarás. A Lorentz-elv feltételezése szerint a mozgó rúdban ténylegesen lassúbb az óra üteme, akkor is ha rajta vagy a rúdon. A specrel feltételezése szerint nem lassabb az ütem. Viszont a matematikájuk átjárható egymásba.
Ezt viszont csak úgy lehet megérteni, ha megismered mindkét elvet. Addig kavarásnak tekinted.

"A Lorentz-Bell elvben igen egyszerű az ikerparadoxon indoklása, mert inerciarendszerből harmadik rendszerből írja fel a a folyamatot, ahol egyidejűség van, mint a klasszikus fizikában azzal a feltétellel, hogy az anyag alkotórészei lelassulnak akkor, ha a test nagyobb sebességre tér át. Ilyen feltételekkel szükségtelen bevezetni a téridőt, maradhatunk a klasszikus fizikán belül."

Én ezt "keverés-kavarásnak" tartom.
Pl. Einstein elmélete jól megállt a lábán a "téridő" fogalmának bevezetése előtt is, 1905-ben. (nem szerepelt benne a téridő kifejezés)

Másrészt - sugalmaddal ellentétben Einstein elméletéből is az jön ki, hogy gyorsuló akármiben az anyagi folyamatok egyre lassulnak - nyugvó vonatkoztatási rendszerből megfigyelve.
(a "folyamatlassulás" alóli kivétel nála is csupán a fényterjedés sebessége, amelyre az objektum gyorsulása nincs kihatással)

Továbbá sugalmaddal ellentétben Einstein elmélete is klasszikusfizikai elmélet, hiszen lineáris algebrai műveletekkel - azaz klasszikus módszerekkel számítható benne minden.

Talán nézz utána Hasselkamp 1979-es kísérletének. Már csak a derékszögű vonalzó gyártójátnak hitelességét lehet megkérdőjelezni.

Vágj csak bele, amit eddig írtál, aszerint ez egyáltalán nem lehet olyan hosszú számítás! (Hely van elég.)

Nagyon érdekel, hogy amire én jutottam az Ives-Stilwell kísérletek kapcsán, te már régen jól ismerted. Nyílván úgy érezted, hogy a tudomány számára egy értéktelen megállapítás, ezért nem közölted le.
Szerintem, ennél sokkal jelentéktelenebb megállapításokat terjedelmes cikk-sorozatokban közölnek a szakirányú lapok.

A sebességre merőleges irányban fény-Dopplert nem lehet kimérni. Pl olyan kísérleteket lehet elvégezni, hogy különböző szögekben megmérjük a Dopplerhatást, majd ezeket az eredményeket extrapoláljuk a merőleges irányra.
Az Ives-Stilwell kísérletekben ilyen módon határozták meg a merőleges frekvencia eltolódást Jánossy szerint.

Van egyszerűbb lehetőség is. Jánossy Lajos:Relativitáselmélet a fizikai valóság című könyvében "E.)A merőleges Doppler-effektus" fejezetben a 34. oldaltól részletesen leírja az Ives-Stilwell kísérleteket, és azoknak értelmezéseit, ha sebességek különbségét használjuk, vagy pedig a relatív sebességeket. Az lenne a jó, ha a könyv szerint haladnánk, mert itt le van írva a kísérletek gyakorlati kivitelezése is, és ez elengedhetetlen a vitánk szempontjából.

A levezetés hosszadalmas, több oldal. Össze tudom foglalni szóban is, ha ismered mi az eltérőség ha sebességek különbségével számolunk, vagy ha relatív sebességgel. Ha nem ismered, akkor ezzel kell kezdenünk.

"miért kérded?
Ismered mi az …"
Nem, nem ismerem. Én csak azt ismerem, amit Ives-Stilwell mért.
Arra várok, hogy levezeted "hogy a merőleges frekvencia eltolódás esetenként nagyobb frekvenciájú is lehet."

Te is írtad. Megmagyaráznád, miért kérded?
Ismered mi az eltérőség a számításokban a ha sebességek különbségét, vagy ha relatív sebességet használunk?

"esetenként nagyobb frekvenciájú is lehet" ???

Csak kétféle éterről beszéltem, mechanikai és fényéterről, és mindkettő megdőlt. A Lorentz-Bell elv már étermentes, és ma már ezt értik Lorentz-elv alatt. A Higgs-éter más tészta, ma ez a divatos éter.

Másrészt te is és a Lorentz-elv is sebesség-különbségeket használtok a specrel relatív sebessége helyett. Ez nem hiba, azonban sebesség-különbségek használata esetén teljesen természetes, hogy a merőleges frekvencia eltolódás esetenként nagyobb frekvenciájú is lehet.