![[origo] fórum](../forumlogo.gif){kind=small}
Szerinted ezzel ellent mondtál nekem?
Semmiképpen sem venném a bátorságot, hogy ilyesmire vetemedjek.
Minekutánna látszik a válaszodból, hogy abszolút tisztában vagy a felvetett problémával és teljesen tudományosan foglaltál állás a felvetett kérdésben, eszembe sem jutna állástfoglalni a véleményeddel szemben, még a személyiségi jogok megsértésének bűnébe esnék és kiváló jogérzékű topikgazdánk méltán moderálná ki alantas szándékkal megfogalmazott, a topik emelkedett tudományos hangvételéhez méltatlan megnyílvánulásomat.
Tehát a topik témájánál maradva, a keringőmozgást végző elektron vagy nem gyorsul (Ellentétben a teljesen botor és tudománytalan, sőt áltudományos mechanika tankönyvek teljesen megalapozatlan állításával) vagy gyorsul ugyan, de mint azt találóan és fizikailag teljesen megalapozottan állítottad, kitüntetést kapott és ettől nem sugárzik a boldogságtól. Sőt még azt az akrobatikus mutatványt is tudja, hogy a hidrogén atom egy szem elektronja nem síkban kering, mint a fentebb említett áltudományos mechanika tankönyvek szerint kellene hogy legyen, hanem mostmár tudjuk, hogy a kitüntetése következtében ezek a blőd elavult törvényekre neki nincs szüksége és tud ő gömbhéjat formázva is keringeni.
Továbbra is a mellébeszélés rögös útját járod.
Gravitációs és elektromos térről illetve benne mozgó anyagról (részecskéről) volt szó.
Ne kezdj bele keverni bonyolultabb rendszereket, amelyek csak az alap feltevést fedik el.
Ennyi erővel a gravitációs térben keringő űrhajóst is vizsgálhatnánk,
figyelembe véve, hogy előző este babfőzeléket volt-e vacsorára, vagy esetleg más.
A kondenzátorra vissza térve:
A kondenzátor nem tekinthető tökéletesen zárt rendszernek, éppen ezért bizonyos idő után elveszíti a töltését.
Ha mágnesesség ellen nincs leárnyékolva, akkor természetesen ez is elősegíti.
De valójában mit is állítottál:
van egy egyensúlyban lévő (+- elektromos töltés) feltöltött kondenzátorod, s miután ezt az egyensúlyt mágneses térrel felborítod (3. erő) ezek után energiát veszít.
Szerinted ezzel ellent mondtál nekem?
Akkor fuss neki még egyszer!
Gravitációs és elektromos térről illetve benne mozgó anyagról (részecskéről) volt szó.
Ne kezdj bele keverni bonyolultabb rendszereket, amelyek csak az alap feltevést fedik el.
Ennyi erővel a gravitációs térben keringő űrhajóst is vizsgálhatnánk,
figyelembe véve, hogy előző este babfőzeléket volt-e vacsorára, vagy esetleg más.
A kondenzátorra vissza térve:
A kondenzátor nem tekinthető tökéletesen zárt rendszernek, éppen ezért bizonyos idő után elveszíti a töltését.
Ha mágnesesség ellen nincs leárnyékolva, akkor természetesen ez is elősegíti.
De valójában mit is állítottál:
van egy egyensúlyban lévő (+- elektromos töltés) feltöltött kondenzátorod, s miután ezt az egyensúlyt mágneses térrel felborítod (3. erő) ezek után energiát veszít.
Szerinted ezzel ellent mondtál nekem?
Akkor fuss neki még egyszer!
várható-e energia áramlás bármilyen irányba erőegyensúly esetén?
Nos szerinted egy feltöltött kondenzátorban egyensúlyban vannak az erők?
Ha igen akkor ha ezt a kondenzátort egy állandó mágneses térbe helyezem és nem piszkálom, akkor egyensúlyban vannak az erők?
Ha most is igen a válaszod, akkor még azt kérdezném, hogy a poynting vektor szerinted nem az energiaáramlással arányos?
Mindezek után tölts fel egy hengerkondenzátort, tedd állandó mágneses térbe úgy, hogy a mágneses tér iránya legyen párhuzamos a kondenzátort alkotó hengerek alkotóival és számítsd ki a poynting vektort a kondenzátor fegyverzetei között. Aztán magyarázd meg a kapott eredményt, vagy cáfold az alább vázolt szokásos tudományos módon.
Az általad felsoroltakat mind cáfolja (tehát ezt felveheted a 0-ás sorszámmal),
a mellébeszélés. :o)
Aminek a lényege:
én nem értek veled egyet, de nem akarom, vagy tudom az állításaidat cáfolni, ezért mellé beszélek.
ha "igazad lenne", akkor XY tudósok hülyék lennének stb.
Miközben semmi ilyesmit nem írt rajtad kívül senki, de ezek után a saját feltételezéseddel jól elvagy.
Leegyszerűsítve a kérdést:
a mellébeszélés. :o)
Aminek a lényege:
én nem értek veled egyet, de nem akarom, vagy tudom az állításaidat cáfolni, ezért mellé beszélek.
ha "igazad lenne", akkor XY tudósok hülyék lennének stb.
Miközben semmi ilyesmit nem írt rajtad kívül senki, de ezek után a saját feltételezéseddel jól elvagy.
Leegyszerűsítve a kérdést:
várható-e energia áramlás bármilyen irányba erőegyensúly esetén?
...amit szerinted én cáfolni merészeltem.
Mostmár ugyancsak tudományos alapossággal teljes erkölcsi és logikai tisztasággal megalapozva megtanulhatjuk, hogy a cáfolat formailag úgy fest, hogy:
1, Azt én nem tudom elképzelni, tehát nem lehetséges.
2, Nem hiszem el.
3, Szerintem egészen másképp van.
4, Lehet azonban másképp is.
5, Én tudom, hogy nem úgy van.
6, Biztosan van egy olyan effektus is.
A kisérleti tapasztalatok, ha nem ezt igazolják, akkor hibásan előkészített, hamis premisszákból kiinduló pénzpazarlásról lehet csak szó.
Ezentúl mindenképpen szem előtt fogom tartani ezeket a valóban a tudomány fejlődését, a gondolatok szabad áramlását elősegítő nézeteket, mielőtt kérdezni merészelnék, nehogy otromba módon a kiváló elmék személyiségi jogaiba gázoljak.
...amit szerinted én cáfolni merészeltem.
Látom mégse kaptad elő Maxvelltől a megfelelő passzust amit én cáfolni merészeltem.
Ha egy töltött részecske gyorsulva közeledik, vagy távolodik az atommagtól, akkor tapasztalhatod az energia felvételt, vagy leadást ahogy ki lett számolva.
Ha viszont egyensúlyba vannak az erők (akár gravitációs, akár elektromos),
akkor nincs energia áramlás, mert semmi ok rá.
Erre lennek kíváncsi, hogy hol írja Maxvell, hogy energia sugárzás várható egyensúlyba lévő erők esetén is?
Gyorsulásról írt, ami azt jelenti, hogy az egyensúlyi helyzethez képest elmozdul.
Mint ahogy a te mozgási energiád se változik, hiába gyorsulsz álló helyzetben a föld felszínén.
Ellenben ha emelkedsz, vagy zuhansz akkor igen.
Így van ez az elektronnal is, ha elmozdul az egyensúlyi pályáról.
Ha egy töltött részecske gyorsulva közeledik, vagy távolodik az atommagtól, akkor tapasztalhatod az energia felvételt, vagy leadást ahogy ki lett számolva.
Ha viszont egyensúlyba vannak az erők (akár gravitációs, akár elektromos),
akkor nincs energia áramlás, mert semmi ok rá.
Erre lennek kíváncsi, hogy hol írja Maxvell, hogy energia sugárzás várható egyensúlyba lévő erők esetén is?
Gyorsulásról írt, ami azt jelenti, hogy az egyensúlyi helyzethez képest elmozdul.
Mint ahogy a te mozgási energiád se változik, hiába gyorsulsz álló helyzetben a föld felszínén.
Ellenben ha emelkedsz, vagy zuhansz akkor igen.
Így van ez az elektronnal is, ha elmozdul az egyensúlyi pályáról.
Ha nem tudod idézni, akkor nyilvánosan hazugnak kell, hogy nevezzünk.
Hogy minek akartok nevezni, az a jelen tudományosan megalapozott és teljesen etikus véleményedhez képest elhanyagolható részletkérdés, csak ügyelj arra, hogy ne sértsen emberi és egyébb jogokat amelyek a fórum szabályzatban is kellő súllyal vannak kodifikálva. De hát végül is ettől lesz tudományosan elfogadható ez a diskurzus, Majd én is dícsérlek, ha úgy adódik, nehogy szó érje a ház elejit...
Ez így van, de azt az esetet sem lehet kizárni, hogy ezzel együtt egy olyan jelenség is fellép bizonyos körülmények fennállása esetén, ami ellensúlyozza ezt az energiavesztést. Úgy tűnik, hogy van ilyen energianyerő, vagyis gerjesztő folyamat, mert ennek minősülhet a kitüntetett pályán hullámmozgással keringő elektron, amit De Broglie-hullámként, ill. vezérlőhullánként is ismerünk.
Hát ez a "nem kizárható" nem egy erős érv... Ezenkívül mit csinál a De Broglie hullám? Visszaveri a sugárzást, vagy micsoda? Mert ha nem, akkor észlelnünk kellene, hogy a stabil pályán lévő elektron is sugároz. De nem észleljük. Gerjesztét emlegetsz, de az mindig valami külső energiabevitelt jelent. Honnan veszi az energiát a De Broglie hullám? És egyáltalán mi az? Minek a hulláma? Mi "hullámzik"?
A sugárzási feltételezést egy hibás elképzelésből vezették le.
Hát ez a sok szerencsétlen komolyan vette a Maxwell egyenletekből levezethető elektrodinamikát, amely a gyorsuló mozgást végző töltésről azt a teljesen téves eredményt adja, miszerint sugároznia kellene. Nade mostmár tudhatjuk teljesen tudományosan megindokolva, hogy egyrészt Maxwell nem pápa volt, másrészt bnum2 néven mégis csak van egy pápa.
Ha már ilyen szépen levezetted, talán nem túl megerőltető, hogy megoszd velünk is eme nagyszerű levezetést amúgy tudóshoz és tudományos igényű diskurzushoz méltóan matematikai formulákba megfogalmazva. Ezzel bizonyára sikerülne elejét venni a dollármilliók haszontalan elköltésének és végre az igazi tudományt finanszírozhatnák.
Maga a levezetésed pedig nyílvánvalóvá tenné ennek a topiknak is a tudományos színvonalát, ami azért fontos lehet, még a jogban kevéssé jártas topiktársaknak is.
Ez a kijelentés is teljesen korrekt tudományos és etikai szempontból is. Maxwell meg mehet a sóhivatalba a marhaságaival.
Szabadon idézve Privát Emilt:
Idéznéd, hogy hol van ez leírva Maxwelnél,
s ő hanyadik pápa is volt most nem ugrik be hirtelen?
Ha nem tudod idézni, akkor nyilvánosan hazugnak kell, hogy nevezzünk. :-)
Azt a kvantummechanikai felfogást viszont én kevésbé tudom elfogadni, hogy azért nem sugároz az elektron az atommag körül, mert "nem kering", hanem egy valószínűségi hullámfüggvényként van jelen, meg "el van kenődve a világegyetemben". Mikor ilyeneket hallok, én is el vagyok kenődve, de piszkosul...
Az elkenődésed oka egészen pontosan mi is? Te már megoldottad és ismered a "helyes" megoldást csak még nem fogadja el a nagyközönség? Esetleg csak azt nem tudod elképzelni, hogy hogyan is merészelnek olyan elméleteket közzétenni, amit te már nem tudsz elképzelni? Mert ez az eljárás sérti emberi jogaidat?
Azért mert egyrészt nem kering, másrészt az atommagnak egy negatív töltésű burkolata van ami elektronokból áll (= magelektronok !). Emiatt alakulhatnak ki a stabil elektronpályák ahova az elektronok "be vannak pattintva".
Neutronok nincsenek, ehelyett a magelektronok (piros gyűrűk) ragasztják össze a protonokat (kék gyűrűk), a neutronoknak vélt részecske MINDIG egy proton-elektron páros, ahol a proton tórusz a kb háromszoros átmérőjű elektrontóruszban foglal helyet.
Ez a kinyilatkoztatás nyílván tolerálható, hiszen csak néhány tudóst hülyéz le (igaz, csak implicit módon, de úgy már nem ütközik érzékeny jogi felfogásoddal) akik nem fórumoznak itt, tehát rendben van a dolog.
A sugárzási feltételezést egy hibás elképzelésből vezették le.
Mennyi gravitációs energiát ad le egy szabályos pályán keringő műhold?
Semennyit., pedig a pályáján állandóan gyorsul, a sebessége viszont állandó.
Közben még energiát se veszít.
Mennyi gravitációs energiát ad le egy szabályos pályán keringő műhold?
Semennyit., pedig a pályáján állandóan gyorsul, a sebessége viszont állandó.
Közben még energiát se veszít.
Ez a kijelentés is teljesen korrekt tudományos és etikai szempontból is. Maxwell meg mehet a sóhivatalba a marhaságaival. (Kellő finomsággal, implicite itt is le lett hülyézve a megvilágosodott elméleti kutató által a renitens maffiózó...)
Ez így van, de azt az esetet sem lehet kizárni, hogy ezzel együtt egy olyan jelenség is fellép bizonyos körülmények fennállása esetén, ami ellensúlyozza ezt az energiavesztést. Úgy tűnik, hogy van ilyen energianyerő, vagyis gerjesztő folyamat, mert ennek minősülhet a kitüntetett pályán hullámmozgással keringő elektron, amit De Broglie-hullámként, ill. vezérlőhullánként is ismerünk.
Mint fejlett jogérzékű embert kérdezlek: az ítéletet a feltételezések, vagy a tények alapján kell meghozni? Mert a tények ellentmondanak a keringő elektron esetének, de ez láthatóan nem birizgája a jogi értelmezgetésedet, tehát mehet, az még nem olyan nagy baj ha nyílvánvaló félrevezetés.
Csak azok a bejegyzések lettek kivéve a topikból, amikben személyeskedő, sértő megnyilvánulások voltak, s azoké, akik a többszöri figyelmeztetés ellenére sem fogták vissza magukat. Senkinek nem kell tartania attól, hogy cenzúrázom a témával kapcsolatos véleményét, ha nem sérti meg a fórum szabályzatában előírt személyiségi jogokat.
Ezt tökéletesen teljesítetted. Gyakorlatilag az összes, korunk meghatározó elméleti fizikusa egy kretén az itt elhangzó vélemények alapján, de a fórumtársaknak ez a tevékenysége a topik moderációja szerint rendben van, hiszen itt csupán a tudományosság szabályai szerinti tudományos vita, beszélgetés folyik.
Mit lehet erre mondani?
Gratulálok és további tudományos eredményekben gazdag tevékenységet kívánok neked és minden kedves megvilágosodottnak.
"Látod, itt is vagy egy különbség
van. Ugyan is van kötött elektron ami kering, és a szabadon lévő elektron.
Ez már a protonnál is nagy különbség.
Ezért van, hogy a keringő, kötött elektron elektromágneses sugárzást nem bocsát ki.
Ahol sugárzás van, ott nem kötött az elektron.
A körmozgás, a keringés gyorsuló mozgásnak számít, így ha az elektron bárhol keringene, akkor SUGÁROZNIA KELLENE.[quote]
Mivel energiája állandó, semmi oka, hogy energiát sugározzon.
Ha csökken, gerjesztett állapotból, akkor energiát bocsát ki.
A gravitáció más mint az elektromos töltés, de ez nem jelenti, hogy az egyik esetben a körmozgás energia leadó lenne, a másiknál nem.
van. Ugyan is van kötött elektron ami kering, és a szabadon lévő elektron.
Ez már a protonnál is nagy különbség.
Ezért van, hogy a keringő, kötött elektron elektromágneses sugárzást nem bocsát ki.
Ahol sugárzás van, ott nem kötött az elektron.
Mivel energiája állandó, semmi oka, hogy energiát sugározzon.
Ha csökken, gerjesztett állapotból, akkor energiát bocsát ki.
A gravitáció más mint az elektromos töltés, de ez nem jelenti, hogy az egyik esetben a körmozgás energia leadó lenne, a másiknál nem.
A körmozgás, a keringés gyorsuló mozgásnak számít, így ha az elektron bárhol keringene, akkor SUGÁROZNIA KELLENE.
Ez így van, de azt az esetet sem lehet kizárni, hogy ezzel együtt egy olyan jelenség is fellép bizonyos körülmények fennállása esetén, ami ellensúlyozza ezt az energiavesztést. Úgy tűnik, hogy van ilyen energianyerő, vagyis gerjesztő folyamat, mert ennek minősülhet a kitüntetett pályán hullámmozgással keringő elektron, amit De Broglie-hullámként, ill. vezérlőhullánként is ismerünk.
Ilyen módon az atommag-elektron rendszer stabilitását úgy kell tekinteni, mint ahol a gravitációs vonzóerővel a keringő elektron centrifugális erő tart egyensúlyt, míg az oldalgyorsulást szenvedő töltés energia veszteségét a De Broglie hullámok (állóhullámok) energia gerjesztése kompenzálja. Hogy pontosan miként működik ez a gerjesztés, azt még vizsgálni kell, de annyit már tudunk, hogy az elektronok atommag körüli stabilitása a kitüntetett pályákkal áll összefüggésben, a kitüntetett pályák pedig az állóhullámot felvevő De Broglie hullámokkal.
Azért mert egyrészt nem kering, másrészt az atommagnak egy negatív töltésű burkolata van ami elektronokból áll (= magelektronok !). Emiatt alakulhatnak ki a stabil elektronpályák ahova az elektronok "be vannak pattintva".
Neutronok nincsenek, ehelyett a magelektronok (piros gyűrűk) ragasztják össze a protonokat (kék gyűrűk), a neutronoknak vélt részecske MINDIG egy proton-elektron páros, ahol a proton tórusz a kb háromszoros átmérőjű elektrontóruszban foglal helyet.
Neutronok nincsenek, ehelyett a magelektronok (piros gyűrűk) ragasztják össze a protonokat (kék gyűrűk), a neutronoknak vélt részecske MINDIG egy proton-elektron páros, ahol a proton tórusz a kb háromszoros átmérőjű elektrontóruszban foglal helyet.
Volna egy két kérdésem nekem is ezzel kapcsolatban.
Mit jelent az, hogy az atommagnak negatív töltésű "burkolata" van, ami elektronokból áll? A hidrogén atomnak csak egy elektronja van. Akkor annak ez az elektronja burkolatként működik?
Azt látom, hogy tórusz alakot képzelsz mind a protonok, mind az elektronok alakjának. A szövegben azt írod, hogy a kétféle tórusz átmérője közti arány 1:3-hoz, de az ábrán nem ilyen az arány, s ha olyan lenne már nem is annyira meggyőző a "bepattintás". Sőt azt a kísérletet se felejtsük el, amikor Rutherford felfedezte az atommagot, s megállapította, hogy az atommag az atommag belsejében egy nagyon kis térrészt foglal el, az egyharmad aránytól legalább nagyságrenddel kisebbet.
Dicséretes az igyekezeted, hogy ezeket a dolgokat a saját elképzeléseid szerint így kigondoltad, de neked is be kell látnod, hogy a gyakorlati bizonyítás elmaradhatatlan ahhoz, hogy komolyan lehessen venni ilyen merész elképzeléseket, amik teljesen átszabnák a részecskefizikát. Én nem zárom ki, hogy nem lehet szükség a jövőben a jelenlegi a Standard Modell újragondolására, de minden új elméleti modellnek magyaráznia kell a már eddig megállapított kísérleti tapasztalatokat is. Ez a te elméleteddel, hipotéziseddel kapcsolatban nem áll fenn, már ahogy én látom legalábbis...
Azért mert egyrészt nem kering, másrészt az atommagnak egy negatív töltésű burkolata van ami elektronokból áll (= magelektronok !). Emiatt alakulhatnak ki a stabil elektronpályák ahova az elektronok "be vannak pattintva".
Neutronok nincsenek, ehelyett a magelektronok (piros gyűrűk) ragasztják össze a protonokat (kék gyűrűk), a neutronoknak vélt részecske MINDIG egy proton-elektron páros, ahol a proton tórusz a kb háromszoros átmérőjű elektrontóruszban foglal helyet.
A magban a protonok közösen használják a magelektronokat, az elektronokat két szomszédos protontórusz "vezeti meg", de a szerkezet rugalmas és a magelektron a protontóruszok alkotta nanocsövön tengelyirányban elmozdulhat az izotópátalakulásokkal összefüggésben. Itt egy példa: He5
Neutronok nincsenek, ehelyett a magelektronok (piros gyűrűk) ragasztják össze a protonokat (kék gyűrűk), a neutronoknak vélt részecske MINDIG egy proton-elektron páros, ahol a proton tórusz a kb háromszoros átmérőjű elektrontóruszban foglal helyet.
A magban a protonok közösen használják a magelektronokat, az elektronokat két szomszédos protontórusz "vezeti meg", de a szerkezet rugalmas és a magelektron a protontóruszok alkotta nanocsövön tengelyirányban elmozdulhat az izotópátalakulásokkal összefüggésben. Itt egy példa: He5
Megint elfelejtetted odaírni a zöldséged elejére vagy végére, hogy "Szerintem"!
Ugyanis, ha tisztességes ember lennél, akkor mindig világossá tennéd, hogy mely állításod mögött nincs semmi tudományosan elismert modell, azaz melyek csupán a saját szuverén elképzeléseid. A fenti zagyvaság például ez a kategória.
Mennyi gravitációs energiát ad le egy szabályos pályán keringő műhold?
Semennyit., pedig a pályáján állandóan gyorsul, a sebessége viszont állandó.
Közben még energiát se veszít.
Az elektron is keringhet a pályáján anélkül, hogy a sebessége változna, vagy energiát sugározna ki, s így energiát se veszít.
Semennyit., pedig a pályáján állandóan gyorsul, a sebessége viszont állandó.
Közben még energiát se veszít.
Az elektron is keringhet a pályáján anélkül, hogy a sebessége változna, vagy energiát sugározna ki, s így energiát se veszít.
Te is azt csinálod, amit Nagyokos Gézuka. Úgy tekinted a két kölcsönhatást pontosan egyformának, hogy a tényszerű fizikai ismereteinkről eleve elfeledkezel.
A gravitációs kölcsönhatás NEM UGYANOLYAN, mint az elektromágneses!
Két különböző kölcsönhatás. Erre utal az is, hogy két különböző nevük van. Néhány dologban hasonlóak (pl. az elektromos és a gravitációs mező is konzervatív) de nagyon sok dologban különbözőek (az említett nem konzervatív mágneses mező mellett említésre érdemes, hogy a gravitációs "töltések" csakis vonzzák egymást).
Az pedig fizikailag tényszerű tapasztalat, hogy a gyorsuló töltés elektromágneses sugárzást bocsát ki. Erre alapul az egész rádiózás.
Ami pedig elektromágneses sugárzást bocsát ki, az energiát veszít.
A körmozgás, a keringés gyorsuló mozgásnak számít, így ha az elektron bárhol keringene, akkor SUGÁROZNIA KELLENE.
Látod, itt is vagy egy különbség a gravitációs és az elektromágneses kölcsönhatás között. A gyorsuló gravitációs "töltés" nem sugároz ki energiát, míg a gyorsuló elektromos töltés ezt teszi.
Szerintem inkább tanuljon még egy kicsit mindenki, és ne próbáljon egy megértett fizikai jelenséget automatikusan ráhúzni olyan dolgokra, amikre nem passzolnak. Gézuka az elektromos mező tulajdonságait próbálta ráerőszakolni a mágnesesre, te pedig a gravitációs kölcsönhatás tulajdonságait próbálod ráhúzni az elektromágnesesre. Ugyanolyan hiba.
azért nem sugároz az elektron az atommag körül, mert "nem kering"
A sugárzási feltételezést egy hibás elképzelésből vezették le.
Mennyi gravitációs energiát ad le egy szabályos pályán keringő műhold?
Semennyit., pedig a pályáján állandóan gyorsul, a sebessége viszont állandó.
Közben még energiát se veszít.
Az elektron is keringhet a pályáján anélkül, hogy a sebessége változna, vagy energiát sugározna ki, s így energiát se veszít.
Ezek után természetesen az összes olyan feltételezés is hibás, ami nem a keringésre épül.
..azért nem sugároz az elektron az atommag körül, mert "nem kering", hanem egy valószínűségi hullámfüggvényként van jelen..
Az elektron az atommag körül NEM kering ! És nincs is szétkenve, mert az elektron NEM hullámfüggvény, ezért megértem ha el vagy kenyődve...keringés során sugárzással miért nem veszíti el energiáját az elektron és miért nem zuhan bele az atommagba.
Azért mert egyrészt nem kering, másrészt az atommagnak egy negatív töltésű burkolata van ami elektronokból áll (= magelektronok !). Emiatt alakulhatnak ki a stabil elektronpályák ahova az elektronok "be vannak pattintva". Neutronok nincsenek, ehelyett a magelektronok (piros gyűrűk) ragasztják össze a protonokat (kék gyűrűk), a neutronoknak vélt részecske MINDIG egy proton-elektron páros, ahol a proton tórusz a kb háromszoros átmérőjű elektrontóruszban foglal helyet.
A magban a protonok közösen használják a magelektronokat, az elektronokat két szomszédos protontórusz "vezeti meg", de a szerkezet rugalmas és a magelektron a protontóruszok alkotta nanocsövön tengelyirányban elmozdulhat az izotópátalakulásokkal összefüggésben. Itt egy példa: He5
Egyébként, ha nem is szoros jelleggel, de van analógia a kvantumfizika 'szétkent' jellegére máshol is.
Pl. a társadalmi jelenségek is ilyenek. Egy-egy egyed sokféle látszólag ellentétes dolgot végez, de összességében mégis idővel kirajzolódik egy tendencia. Egy-egy egyed vizsgálatából nem lehet következtetni a nagy átlagra, tendenciára.
De az állatvilág is ad hasonló jelenségeket. Pl a termeszek, hangyák életvitele, de léteznek olyan alacsonyabb rendű fajok, melyek sejtes állapotból alkalmanként egy organizációvá állnak össze, majd újból szétválnak.
S végül, inkább csak rossz vicc gyanánt gondoljunk csak egyes nőnemű társaink számunkra férfi aggyal rendelkezők részére felfoghatatlanul illogikus gondolkodására.
Persze ezek nem szoros analógiák, de ezekre gondolva talán könnyebben tudunk egy hasonló, eddig ismeretlen működési mechanizmust elképzelni.
Pl. a társadalmi jelenségek is ilyenek. Egy-egy egyed sokféle látszólag ellentétes dolgot végez, de összességében mégis idővel kirajzolódik egy tendencia. Egy-egy egyed vizsgálatából nem lehet következtetni a nagy átlagra, tendenciára.
De az állatvilág is ad hasonló jelenségeket. Pl a termeszek, hangyák életvitele, de léteznek olyan alacsonyabb rendű fajok, melyek sejtes állapotból alkalmanként egy organizációvá állnak össze, majd újból szétválnak.
S végül, inkább csak rossz vicc gyanánt gondoljunk csak egyes nőnemű társaink számunkra férfi aggyal rendelkezők részére felfoghatatlanul illogikus gondolkodására.
Persze ezek nem szoros analógiák, de ezekre gondolva talán könnyebben tudunk egy hasonló, eddig ismeretlen működési mechanizmust elképzelni.
![[origo]](../origo_logo.gif){kind=logo}
A topik címbéli kérdésére eddig ilyen válaszokat kaptam:
"a részecske a lehetséges állapotok szuperpozíciójaként létezik" .... "egyszerre van minden lehetséges állapotban, csak épp nem mindegyikben ugyanakkora mértékben" (Bartimaeus)
"Az elektron tehát semmihez sem hasonlít, azok közül a dolgok közül, amit képes az agyunk felfogni, ebből következően, amit az elektron csinál, az sem hasonlít semmihez, amire emberi fogalmunk van. Egyszerűen felesleges azon agyalni, hogy milyen emberi fogalomnak megfelelő viselkedést mutat az elektron, mert nincs rá fogalmunk." (Elminster).
Valószínűleg nem vagyok egyedül, akit ezek a válaszok nem elégítenek ki ebben a formában. Hiszen, ha egy részecske, ami egy valóságos fizikai objektum, mert tömege, töltése, energiája van, akkor nemcsak hogy "létezik", hanem valamit "csinálnia" is kell. Avagy, ha valaki azt állítaná, hogy nem csinál semmit, mert mondjuk "áll", akkor meg azt kell megmagyaráznia, hogy miért áll.
Ha meg valaki azt állítja, hogy a részecske mindenhol van egyszerre - különböző valószínűséggel - , vagy "ködszerűen el van kenődve", akkor azt is meg kell magyaráznia, hogy ezt fizikailag "hogyan csinálja".
Azt a hozzáállást pedig végképp nem tudom elfogadni, hogy felesleges "agyalni" az elektron viselkedésének megmagyarázásán, mert "úgysem lehet rá emberi fogalmunk", meg hogy...
"Egyszerűen csak el kéne fogadni a tényt, hogy az elemi részecskék egyáltalán semmi olyasmire nem hasonlítanak, mint amit mi az emberi érzékeinkkel a makroszkopikus környezetünkben tapasztalunk és a fogalmainkban leképezni tudunk" (Elminster).
Ezek a kijelentések egy tudományos topikban meglehetősen disszonáns módon hangzanak, s misztikus, vallásos jellegű felszólításként is értelmezhetők, miszerint nem kell agyalni, hanem egyszerűen csak el kell fogadni a jól ismert kvantummechanikai (tankönyvi) szöveg "dogmáját".
Miért ne lehetne bármilyen elméletet, bármilyen tudományos hipotézis megkérdőjelezni? És miért volna felesleges ilyen alapvető fizikai kérdéseken agyalni?...
Továbbá azt is megkérdőjelezem, hogy ne lehetne emberi fogalmakkal magyarázni az elektron viselkedését, hiszen töltése, tömege, energiája van, s ezek mind emberi fogalmak szerint mérhető mennyiségek, továbbá az atommagból kiszabadult elektron jól megfigyelhető, éles csíkot húz a ködkamrában, s emberi fogalmak szerint is meghatározható pályát ír le. Vagy az így kiszabadult elektron talán egy másfajta elektron?...Amire talán másfajta fizikai törvények lennének érvényesek?...
Láthatjuk, hogy nem is egy kérdés merül fel, ezért ezen a topikon szívesen veszünk minden olyan véleményt, elképzelést, ami magyarázattal szolgál ezekre a kérdésekre.