![[origo] fórum](../forumlogo.gif){kind=small}
Mit nem értesz az elektromosan semleges vezető fogalmából?
Mi van, nem tudod se idézni, se körülírni?
Ezt előre sejtettem!
Ezt előre sejtettem!
Nem ártana ha figyelmesebben olvasnál.. Nem egészen azt írtam amire hivatkozol.. így pedig semmi értelme a hivatkozásodnak.
Ami pedig a "neutrális vezető mentén végzett mozgás"-t illeti, javaslom olvasd a Nobel díjas Lorentz írását a relativitás elméletben is használt transzformációk indoklásáról.
Ami pedig a "neutrális vezető mentén végzett mozgás"-t illeti, javaslom olvasd a Nobel díjas Lorentz írását a relativitás elméletben is használt transzformációk indoklásáról.
"Ha egy mozgási polarizációban mondjuk U= 1 V potenciál különbséget mérünk, egy neutrális vezető mentén végezve a mozgást, ...
Megpróbáltam elképzelni, hogy milyen ez a szituáció:
Mágnespatkó légrésében - az erővonalakra merőlegesen mozgatunk egy fémpálcát, melynek - a légrésből kilátszó végei közt feszültséget mérünk.
(itt ugye mozgási polarizáció ténye forog fenn?)
Leírásodban van még valami leföldelt vezető is (azaz nincs villamos töltése), ami gondolom szintén a légrésben van. Ez valami fémlemez?
Kérdésem: Afölött mozgatjuk a pálcát vele párhuzamos síkban?
Vagy mi van?
Mit jelent otthon nálatok a "neutrális vezető mentén végzett mozgás" ?
Megpróbáltam elképzelni, hogy milyen ez a szituáció:
Mágnespatkó légrésében - az erővonalakra merőlegesen mozgatunk egy fémpálcát, melynek - a légrésből kilátszó végei közt feszültséget mérünk.
(itt ugye mozgási polarizáció ténye forog fenn?)
Leírásodban van még valami leföldelt vezető is (azaz nincs villamos töltése), ami gondolom szintén a légrésben van. Ez valami fémlemez?
Kérdésem: Afölött mozgatjuk a pálcát vele párhuzamos síkban?
Vagy mi van?
Mit jelent otthon nálatok a "neutrális vezető mentén végzett mozgás" ?
A topic témájára visszatérve kérdezhetnénk, hogy mik ezek a rel.Doppler hatására létrejövő jelenségek?
Ha egy mozgási polarizációban mondjuk U= 1 V potenciál különbséget mérünk, egy neutrális vezető mentén végezve a mozgást, akkor ezzel azt mértük, hogy a vezetőben lévő töltéshordozók által kisugárzott mező a rel.Doppleres elől sűrűsödésének és hátul a ritkulásának hatás eredője éppen akkora erőt hoz létre, mintha ugyanezen töltéshordozó egy U=1 V potenciál különbséget okozó erőtérben állna.
Így ha megérjük a töltéshordozó relatív sebességét, és az ebből számolt rel.Doppler eredménye a méréssel kapottal egyezik, akkor egyértelmű, hogy a neutrális vezető mezőjét, fénysebességű, azaz foton típusú energia csomagok okozzák.
Ha a mágneses mezőben való mozgás relatív sebességével szintén elvégezzük ezt a próbát, akkor ugyanezt a megállapítást tehetjük a mágneses mezőre is.
Azaz ha megérjük a töltéshordozó relatív sebességét, és az ebből számolt rel.Doppler eredménye a méréssel kapottal egyezik, akkor egyértelmű, hogy a mágnes mezőjét, fénysebességű, azaz foton típusú energia csomagok okozzák.
Így újabb kérdés merül fel: Milyen a foton kisugárzás irányának és az erővonalak irányának az összefüggése? És miért pont merőleges?
Ha egy mozgási polarizációban mondjuk U= 1 V potenciál különbséget mérünk, egy neutrális vezető mentén végezve a mozgást, akkor ezzel azt mértük, hogy a vezetőben lévő töltéshordozók által kisugárzott mező a rel.Doppleres elől sűrűsödésének és hátul a ritkulásának hatás eredője éppen akkora erőt hoz létre, mintha ugyanezen töltéshordozó egy U=1 V potenciál különbséget okozó erőtérben állna.
Így ha megérjük a töltéshordozó relatív sebességét, és az ebből számolt rel.Doppler eredménye a méréssel kapottal egyezik, akkor egyértelmű, hogy a neutrális vezető mezőjét, fénysebességű, azaz foton típusú energia csomagok okozzák.
Ha a mágneses mezőben való mozgás relatív sebességével szintén elvégezzük ezt a próbát, akkor ugyanezt a megállapítást tehetjük a mágneses mezőre is.
Azaz ha megérjük a töltéshordozó relatív sebességét, és az ebből számolt rel.Doppler eredménye a méréssel kapottal egyezik, akkor egyértelmű, hogy a mágnes mezőjét, fénysebességű, azaz foton típusú energia csomagok okozzák.
Így újabb kérdés merül fel: Milyen a foton kisugárzás irányának és az erővonalak irányának az összefüggése? És miért pont merőleges?
A szabvány szerint arra az üdítőre lehet ráírni, hogy gyümölcs tartalma van, amelyben s gyümölcs (legtöbb esetben miután almát használnak ) az alma sűrűség 1%.
Miután ezt sem tudod.. és tudatlanságod okán fel sem tudod ismerni azt, hogy mások mennyit tudnak, abszolút értelmetlen és teljesen alaptalan a kijelentésed.
Miután ezt sem tudod.. és tudatlanságod okán fel sem tudod ismerni azt, hogy mások mennyit tudnak, abszolút értelmetlen és teljesen alaptalan a kijelentésed.
Azt, hogy Te mennyire ismered, azt meg már láttuk!
Csak a sűrűség fogalmát nem ismeri.. De legalább beszélgetni szeret.
Reménytelen vagy.
Jó beszélgessünk. Közben utánanéztem, az alma sűrűsége hozzávetőleg 1,5 kg/dm3 (tévedtem, beismerem nem 3 kg/dm3).
Ehhez hasonló a körte sűrűsége. Az Alexander (Bosc kobak) húsa valamivel tömörebb mint pl. atéli vajkörtéé.
Ehhez hasonló a körte sűrűsége. Az Alexander (Bosc kobak) húsa valamivel tömörebb mint pl. atéli vajkörtéé.
A tudomány a beszélgetésekkel kezdődik.
A beszélgetések pedig azzal kezdődnek, hogy a résztvevők azonos szabályokhoz tartják magukat.
Na és igen: A szemléltető példáról senki sem képzeli, hogy másról szól, mint amire példának hozták.
A beszélgetések pedig azzal kezdődnek, hogy a résztvevők azonos szabályokhoz tartják magukat.
Na és igen: A szemléltető példáról senki sem képzeli, hogy másról szól, mint amire példának hozták.
A tudomány ott kezdődik, hogy pontosan megnevezzük amiről szeretnénk értekezni. Aki ezt nem tudja, menjen vissza az alapokhoz és később csatlakozzon a fórumhoz.
Van egy olyan érzésem, hogy őt csak a brahizás vagy a szimpla kötözködés hajtotta.. Kétlem, hogy olyan buta lenne, hogy nem értette volna elsőre..
Az alma sűrűsége teljesen egyértelmű fogalom: alma tömege/alma térfogata.
alma darabszám / térfogat, s ha esetleg túl tudsz lépni azon, hogy 1db alma osztva 1db alma térfogatával, akkor esetleg megérted a hasonlatot.
Ami nem az alma anyagának a sűrűségére, hanem a térfogatban az alma sűrűségére vonatkozott.
Az alma sűrűsége teljesen egyértelmű fogalom: alma tömege/alma térfogata.
Értés és a látás között van némi különbség.. Ha csak látod, akkor "rosz" ha érted is, akkor pedig jó. "MindenkineK érdeme szerint.."
rosz = rossz
Akkor most minek a sűrűségét írtad le? (Nem az almáét az biztos!)
Tehát a példa rosz!
Tehát a példa rosz!
Talán ha újra átgondolod és nem a földhözragadt szemlélettel, hanem a leírásnak megfelelően érted... azaz a 100x100x100 méteres térfogatban egyenletesen eloszlott a három alma tömege.., akkor belátod, hogy az összesen 1000 000 000 liter térfogatú, eredetileg 3 db egész alma, alma/ (1/3 liter) sűrűsége az új térfogatban 0,000000003 alma/literré változott.
( Vagy ha úgy jobban érthető - a kedvedért elgázosítottuk az almákat és egyenletesen töltik ki az egymilliárd literes térfogatot. )
( Vagy ha úgy jobban érthető - a kedvedért elgázosítottuk az almákat és egyenletesen töltik ki az egymilliárd literes térfogatot. )
Ekkor ugyanazon három darab alma sűrűsége 0,000000003 db/liter..
Súlyos tévedés, a szétdobálástól az alma sűrűsége nem változik, becslésem szerint úgy 3 kg/dm3.
Tényleg, van valakinek pontos adata az alma sűrűségére?
![[origo]](../origo_logo.gif){kind=logo}
A topik címbéli kérdésére eddig ilyen válaszokat kaptam:
"a részecske a lehetséges állapotok szuperpozíciójaként létezik" .... "egyszerre van minden lehetséges állapotban, csak épp nem mindegyikben ugyanakkora mértékben" (Bartimaeus)
"Az elektron tehát semmihez sem hasonlít, azok közül a dolgok közül, amit képes az agyunk felfogni, ebből következően, amit az elektron csinál, az sem hasonlít semmihez, amire emberi fogalmunk van. Egyszerűen felesleges azon agyalni, hogy milyen emberi fogalomnak megfelelő viselkedést mutat az elektron, mert nincs rá fogalmunk." (Elminster).
Valószínűleg nem vagyok egyedül, akit ezek a válaszok nem elégítenek ki ebben a formában. Hiszen, ha egy részecske, ami egy valóságos fizikai objektum, mert tömege, töltése, energiája van, akkor nemcsak hogy "létezik", hanem valamit "csinálnia" is kell. Avagy, ha valaki azt állítaná, hogy nem csinál semmit, mert mondjuk "áll", akkor meg azt kell megmagyaráznia, hogy miért áll.
Ha meg valaki azt állítja, hogy a részecske mindenhol van egyszerre - különböző valószínűséggel - , vagy "ködszerűen el van kenődve", akkor azt is meg kell magyaráznia, hogy ezt fizikailag "hogyan csinálja".
Azt a hozzáállást pedig végképp nem tudom elfogadni, hogy felesleges "agyalni" az elektron viselkedésének megmagyarázásán, mert "úgysem lehet rá emberi fogalmunk", meg hogy...
"Egyszerűen csak el kéne fogadni a tényt, hogy az elemi részecskék egyáltalán semmi olyasmire nem hasonlítanak, mint amit mi az emberi érzékeinkkel a makroszkopikus környezetünkben tapasztalunk és a fogalmainkban leképezni tudunk" (Elminster).
Ezek a kijelentések egy tudományos topikban meglehetősen disszonáns módon hangzanak, s misztikus, vallásos jellegű felszólításként is értelmezhetők, miszerint nem kell agyalni, hanem egyszerűen csak el kell fogadni a jól ismert kvantummechanikai (tankönyvi) szöveg "dogmáját".
Miért ne lehetne bármilyen elméletet, bármilyen tudományos hipotézis megkérdőjelezni? És miért volna felesleges ilyen alapvető fizikai kérdéseken agyalni?...
Továbbá azt is megkérdőjelezem, hogy ne lehetne emberi fogalmakkal magyarázni az elektron viselkedését, hiszen töltése, tömege, energiája van, s ezek mind emberi fogalmak szerint mérhető mennyiségek, továbbá az atommagból kiszabadult elektron jól megfigyelhető, éles csíkot húz a ködkamrában, s emberi fogalmak szerint is meghatározható pályát ír le. Vagy az így kiszabadult elektron talán egy másfajta elektron?...Amire talán másfajta fizikai törvények lennének érvényesek?...
Láthatjuk, hogy nem is egy kérdés merül fel, ezért ezen a topikon szívesen veszünk minden olyan véleményt, elképzelést, ami magyarázattal szolgál ezekre a kérdésekre.