![[origo] fórum](../forumlogo.gif){kind=small}
A cső gravitációja elenyésző.
Az adott problémában azt kell eldönteni, hogy a fénysebesség azonos-e a levegőben és a vákuumban?
Ha azonos akkor egy idő különbség / 1/ 299 792 458 művelet adja a távolságot méterben.
Ha a tényleges fénysebesség ettől kisebb, akkor az időkülönbség alapján nagyobb távolságot számolsz.
Az adott problémában azt kell eldönteni, hogy a fénysebesség azonos-e a levegőben és a vákuumban?
Ha azonos akkor egy idő különbség / 1/ 299 792 458 művelet adja a távolságot méterben.
Ha a tényleges fénysebesség ettől kisebb, akkor az időkülönbség alapján nagyobb távolságot számolsz.
Igen. Tehát ha levegőben méred a távolságot fénnyel és idővel, akkor a távolságot nagyobbnak méred a valóságosnál.
Számításaim szerint a fénysebesség a levegőben: 299 704 002,905m/s
ez azt jelenti, hogy 1 / 299 792 458 sec alatt a fény még nem tesz meg 1 métert.
Mivel minden métert 1,000295142-szer nagyobbnak mérünk, ezért nagyobb távolságokon már jelentős lesz az eltérés.
Hétköznapokban vagy nem fénnyel mérünk, vagy nem túl nagy távolságot, de amúgy is mindig a berendezésnek hiszünk.
730 534,61m esetén, ez a valóságban 730 319,06m, de a fény (rádió hullám)
0,002 436 801 161 870 48sec alatt teszi meg, mint a 730 534,61m-t a vákuumbéli fény.
Ezek után ha a számított fénysebességhez képest 59,6ns-al hamarabb érkeznek a neutrínók, azok még mindig a valóságos fénysebesség 0,9997294 részével haladnak, tehát a vákuumbéli fénysebesség alatt.
Számításaim szerint a fénysebesség a levegőben: 299 704 002,905m/s
ez azt jelenti, hogy 1 / 299 792 458 sec alatt a fény még nem tesz meg 1 métert.
Mivel minden métert 1,000295142-szer nagyobbnak mérünk, ezért nagyobb távolságokon már jelentős lesz az eltérés.
Hétköznapokban vagy nem fénnyel mérünk, vagy nem túl nagy távolságot, de amúgy is mindig a berendezésnek hiszünk.
730 534,61m esetén, ez a valóságban 730 319,06m, de a fény (rádió hullám)
0,002 436 801 161 870 48sec alatt teszi meg, mint a 730 534,61m-t a vákuumbéli fény.
Ezek után ha a számított fénysebességhez képest 59,6ns-al hamarabb érkeznek a neutrínók, azok még mindig a valóságos fénysebesség 0,9997294 részével haladnak, tehát a vákuumbéli fénysebesség alatt.
A cső szimmetriatengelyében haladó vékony lézersugár egyenesen halad, míg a vele párhuzamosan indított - csövön kívüli lézersugár - elméletileg elhajlik, mégpedig a cső felé - a cső gravitációja miatt.
Jó matematikus biztos ki tudja számolni, hogy mekkora hibát okoz a gravitáció hatása - közelítőleg.
Jó matematikus biztos ki tudja számolni, hogy mekkora hibát okoz a gravitáció hatása - közelítőleg.
Ha a fény vákuumban 1 / 299 792 458 sec alatt meg tesz 1m-t, akkor ennyi idő alatt levegőben ettől kevesebbet, vagy többet tesz meg?
Valszeg kevesebbet.
Nincs vákuum, és nem lehet ezt mérni..tehát nincs válasz.
Ha a fény vákuumban 1 / 299 792 458 sec alatt meg tesz 1m-t, akkor ennyi idő alatt levegőben ettől kevesebbet, vagy többet tesz meg?
Az alap kérdés az, hogy mennyit mérünk kívül ha belül a vákuumban 1m-t?
természetesen nem a pontos érték kell (bár az se lehetetlen), de azt lehet tippelni, hogy kívül a levegőben, kevesebbet, vagy többet mérünk a hosszának?
/természetesen ugyan azokkal a berendezésekkel, tehát a mérési hiba is hasonló lehet/
természetesen nem a pontos érték kell (bár az se lehetetlen), de azt lehet tippelni, hogy kívül a levegőben, kevesebbet, vagy többet mérünk a hosszának?
/természetesen ugyan azokkal a berendezésekkel, tehát a mérési hiba is hasonló lehet/
A méter a fény által a vákuumban a másodperc 1 / 299 792 458-ad része alatt megtett út hossza.
Igen. De akkor nem értem a kérdésed. Mi lenne ha a belsejét pontosan megmérnéd, a külsejét meg nem?
Fogalma sincs senkinek az mekkora pontosan. Meg kellene mérni. Ám csak rosszult tud mérni bárki., hibásan.
Mit nem tudsz mérni?
vákuumot. 1 másodpercet, és az utat (amit a fény megtesz). Vagyis semmit, ez igy egy elvi definició, pontosabban matematikai!
Mit nem tudsz mérni?
vákuumot. 1 másodpercet, és az utat (amit a fény megtesz). Vagyis semmit, ez igy egy elvi definició, pontosabban matematikai!
http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A9ter
1983-ban a Súlyok és Mértékegységek Nemzetközi Konferenciája Párizsban tartotta 17. ülését, ahol elfogadták az egységes rendszert és megállapították:
A méter a fény által a vákuumban a másodperc 1 / 299 792 458-ad része alatt megtett út hossza.
A méter a fény által a vákuumban a másodperc 1 / 299 792 458-ad része alatt megtett út hossza.
A rfény sebesség nagysága hibás, 1 mérés eredménye, aminek hibája van. tehát 299792 458 +- 30 ez az érték. és akkor természetesen a hibán belül egyenlő a cső hossza.
A fizika nem definiál semmit, a kémia sem a biológia sem, mindent a matematika definiál.
A fizika nem definiál semmit, a kémia sem a biológia sem, mindent a matematika definiál.
Itt nem a mérési hibán van a hangsúly.
Vegyünk egy cső darabot és gondolat kísérlethez méltóan a két végét zárjuk le 0 vastagságú üveggel és állítsunk elő benne teljes vákuumot.
A pontos mérések alapján kijelenthetjük, hogy a fény 1/299 792 458sec alatt
haladt keresztül rajta.
A definíció alapján, a mérésünk pontosságának megfelelő mértékben ez 1m.
Mi történik, ha a fény, nem a csövön belül, hanem kívül halad?
A cső hossza ugyanakkorának, rövidebbnek, vagy hosszabbnak mérődik?
Esetleg vízbe tesszük?
Vegyünk egy cső darabot és gondolat kísérlethez méltóan a két végét zárjuk le 0 vastagságú üveggel és állítsunk elő benne teljes vákuumot.
A pontos mérések alapján kijelenthetjük, hogy a fény 1/299 792 458sec alatt
haladt keresztül rajta.
A definíció alapján, a mérésünk pontosságának megfelelő mértékben ez 1m.
Mi történik, ha a fény, nem a csövön belül, hanem kívül halad?
A cső hossza ugyanakkorának, rövidebbnek, vagy hosszabbnak mérődik?
Esetleg vízbe tesszük?
A mester remélhetőleg nem tekintély elven veszi semmibe az új megnyitási módot, hanem a játék szabályainak megfelelően mattot ad.
Tudod ez egy tiszta érthető eset a sakkban. Csak az itt okoskodó "sakkozók" amikor mattot kapnak, akkor elkezdik kioktatni a mestert, hogy hülye szabályokat alkalmazott és ez nem is igazi győzelem, mert nem is a saját gondolatait használta, hanem biztosan valami hülye könyvből akart plagizálni, pedig ahhoz végképp nincs érzéke, hogy az ő kitűnő gondolatait kövesse, tehát nem is győzöt és a matt az csak látszat... :o)
A távolságot a geometria definiálja. A távolság a szakasz hossza. Ez a definició. Távolságot teljes pontossággal nem tudunk mérni. Hol vannak a nulla dimenziós pontok? Tehát minden távolság mérése hibás. Jelenleg a Legkisebb hibát a vákuumban mért fényterjedés idejének megméréséből való kiszámitással kapjuk.
Akkor az a minimum, hogy nem minősíted 0-nak a tudásom,
Hol tettem ezt?
Kiélezve a kérdést:
egy vákuum csőnek különbözhet-e a belső és külső hossza?
egy vákuum csőnek különbözhet-e a belső és külső hossza?
Értem az állitásod lényegét, de érdemben nem tudom minősiteni a tartalmát.
Akkor az a minimum, hogy nem minősíted 0-nak a tudásom, mert még ha az lenne is, akkor se vagy az, aki ezt eldönthetné.
Versenysakkozó voltam jóideig, tudom mit beszélek.
Én is sakkoztam sokszor. Szerinted az én sakktudásom (ismerem a lépéseket, még a suszter mattról is hallottam.) hogy aránylik % osan a tiedhez? 100 partiból tudnék nyerni egyet is ellened? (nem)
Tehát te mesternek képzeled magad, aki értékelni tudja a másikat:
Vagy nem tudsz értelmezni egy szöveget, vagy direkt félreértelmezed.
A méterre vonatkozó állításomra semmi ellenérved nem volt.
Mivel nekem ez magas. Értem az állitásod lényegét, de érdemben nem tudom minősiteni a tartalmát.
"Úgy látszik a fizikusok kevésbé sportszerűek."
Tudnál írni ebbéli hited alapját képező eseteket?
Ha nem, javaslom sürgősen szerezz be másik szemüveget.
Tudnál írni ebbéli hited alapját képező eseteket?
Ha nem, javaslom sürgősen szerezz be másik szemüveget.
![[origo]](../origo_logo.gif){kind=logo}
Bár nem vagyok csillagász sem fizikus, van egy elméletem. VItassuk meg!
Induljunk onnan hogy nagy bumm. Anyag lökődik a térbe, hogy honnan arra még visszatérek. Kialakul a ma ismert világegyetem gáz és porfelhők, galaxisok, csillagok, bolygók, stb.
Tudjuk hogy bizonyos csillagok, életük végén fekete lyukká alakulnak.
Nos ezekre alapítom az elképzelésemet. Miután minden erre alkalmas csillagból fekete lyuk lett, természetüknél fogva minden közelükben lévő anyagot magukba szívnak, beleértve egymást is. Eljutunk addig amíg már csak kettő fekete lyuk alkotja az egész világegyetemet! Most következik a lényeg amikor ez a kettő egymásba olvad, egyetlen időpillanatra az egész világegyetem összes anyaga egyetlen szupergravitációs pontban összpontosul és elérve egy bizonyos kritikus tömeget, robbanás szerűen a térbe lökődik.
Eszerint a világegyetem születése NEM EGYSZERI TÖRTÉNÉS VOLT, HANEM EGY CIKLIKUS FOLYAMAT RÉSZE!
Hát röviden ennyi.
És még valami: Szerintem bizonyíthatatlan, legalábbis gyakorlatban.
Üdvözletem, Aszterix