Gondoltam szólok, hogy az antianyagnak is "normál" tömege van.
Gyengébbek kedvéért: az antianyag tömege is pozitív skalár.

A dolog rejtélye ott leledzik - konyhanyelven megfogalmazva -, hogy a vákuumfluktuáció során megjelenő részecskepár a saját maguk létezéséhez szükséges energiát "kikölcsönzik" a vákuumból, míg a valóság "nem néz oda". Persze a részecskepár töredék pillanat alatt újból annihilálódik, úgyhogy a "kikölcsönzött" energiát még a rovancs előtt visszaszolgáltatják, jöjjön az bárhonnan is.
Hawking-ék arra a trükkre jöttek rá, hogy ha az eset a fekete lyuk eseményhorizontja közelében történik, a részecskepár egyik tagját véglegesen elnyelheti a fekete lyuk, és ekkor már esély sem marad a sikkasztott energia észrevétlen visszaszolgáltatására. A részecskepár ezzel az aktussal "valódivá" válik, és a létezésükhöz szükséges energia le kell, hogy vonódjon valahonnan. A pontos matematikát nem ismerem, de a végkövetkeztetés az, hogy a valódivá kényszerített részecskepár létezéséhez szükséges energia magától a fekete lyuktól lesz levonva. A két részecskéből egyet visszakapott, a másik meg elszállt (Hawking-sugárzás), tehát az eset során éppen egy részecskényi energiával lett a fekete lyuk megrövidítve.

Mivel a keletkező részecske pároknak az egyik tagja normál, másik tagja antirészecske.
Ha a normál részecske elszökik, az antianyag bele esve a fekete lyukba annak tömegét csökkenti.

Ha gravitációs térben ezek a részecskék azonos módon viselkednek, akkor a valószínűségük azonos a normál és antirészecskének a bele esésre,
ezért bár kívülről a fekete lyuk sugározni fog, tömege nem csökken.

Egy valamit szeretnék kérdezni ami nem világos előttem. Ha jól tudom a Hawking sugárzás az abból adódik hogy virtuális részecskepár keletkezik a feketelyuk körül amiből az egyiket elnyeli a feketelyuk a másik viszont ki tud szabadulni. Viszont ettől miért csökken/ párolog a feketelyuk?

Hogy kibújtak az őrült szobazsenik, mint bolondgombák az eső után!

Az a végtelen nagy arc! Az a kolosszális beképzeltség, hogy mindenki hülye csak én vagyok villamos! Az a vak bátorság, hogy elismert egyetemi fizikatanároknak is megmondjuk a tutit! Ez már valami! Ez már "minőség"!

Csak kár, hogy a negatív tartományban található...

Csak annyi, hogy a kvantumelektrodinamika egyik kiinduló pontja és alapja a speciális relativitáselmélet volt, az elmélet ezért természetes módon Lorentz-invariáns. Az áltrelbe való beillesztés már nem magától értetődő, a Hawking-sugárzás levezetése meggyőzőnek látszik, de nem biztos, hogy helyes - a végső szót a majdani kvantumgravitációelmélet mondja ki.

dgy

Szerintem, te szerencsétlen. Mondtam valahol, hogy ez elfogadott?

Az elfogadott most az "izé", büszke lehetsz rá. És az izédnek ugyan van matematikai modellje, bár fingod nincs, hogy az izéd micsoda. Hát például megjósolta, hogy az elektron NEM elemi részecske, hanem kettő részből áll. Oszt láss csodát, tényleg kettőből államint ezt ki is mutatták.

Magyarázatot ad
hova tűnt az antianyag,
miért egyforma a pozitron és az elektron tömege,
hogyan lesz a fotonból elektron és pozitron, vagy ami ugyanaz a kérdés, hogyan lesz a fotonból proton és antiproton (= miért nem találják a kvarkokat),
miért bomlik a neutron elektronra és protonra,
miért vannak spirál alakú részecskenyomok az ütköztetéskor,
miért cirkulárisan poláros a foton,
mitől alakul ki a lézerfény főleg ha zöld, vagy nem zöld,
miként ugrik elő a tömeg nélküli elemi részecskékből a tömeg (= miért nem találják a Higgs bozont),
miért annihilálódik az elektron a pozitronnal és miért nem annihilálódik a protonnal satöbbi.

Nem érted? Sajnálhatod. Szajkózzad csak a légbőlkapott izédet.

Egy jóslást is tegyek, a proton NEM 3 alkotórészből áll (nincsenek kvarkok), hanem KETTŐ alkotórészből épül fel. Egyik a holon ellentétes töltésű párja, a pozitív töltésrészecske, a másik alkotórész pedig egy graviton-fél, ami az elektronban lévő graviton-fél párja.


Tisztesség - ha volna benned - azt kívánná, hogy legalább megpróbálnád megérteni a modellt a fülétől a farkáig. Nem vitatom, nehéz dolgod van, ugyanis képtelen vagy kérdezni és valószínűleg neked nem is válaszolok.

De álnéven még megpróbálhatod :))

Hát én meg aszondom, hogy az elektron nem egyszerű tórusz ám, hanem Möbiusz-szalag-szerű képződmény.
De ezt csak mondom. (ha be is kellene bizonyítanom, nagy bajban lennék)

http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%B6bius-szalag

A hivatkozott weblapon látható szalag - és hasonmása az elektron - közt azért van némi különbség. Az elektron ugyanis nem zöld.

Gyuszika! A tömegnélküli semmi nem képvisel energiaértéket. Illene lenne már értelemszerüen megtanulnod a fizikát

Na felvilágosítalak kedves astrojan, hogy amit itt alább összehordtál, annak se füle, se farka.

Ez mind csak a te kitalációd, a fizikai valósághoz semmi köze, matematikai modellje nincs, azaz semmit sem lehet kiszámolni belőle, semmilyen ellenőrizhető modellt nem lehet belőle készíteni, csak "tóruszok" megy "jin-jang ábrák" vannak.

Többször megkértek már téged finoman arra, hogy az ostoba agyszüleményeidet NE TÜNTESD FEL ÚGY, MINTHA AZ LENNE AZ ELFOGADOTT TANKÖNYVI ISMERET! Ugyanis nem az. Színtiszta ostobaság csupán. Ilyenkor a tisztesség - ha volna benned - azt kívánná, hogy legalább egy "szerintem"-et hozzábiggyessz a légbőlkapott alaptalan és működésképtelen kitalációidhoz!

Ühüm. Ez a ti bajotok, az elektron egy jelenség, aham.

Na felvilágosítalak kedves gyula, az elektron 2 elemi részecske alkotórészből felépülő, tórusz burkolófelületet alkotó, eléggé egyszerű részecskepáros anyagi objektum. Nem jelenség.

A jelenség az amit az elektron okoz, például, működteti a mosógépet, TV-t, számítógépet.

Az elektron egyik alkotórésze egy elemi töltésrészecske, a holon.
A másik alkotórész egy graviton-fél, de mivel a névalkotók ezt nem tudták, ezért ezen másik alkotórész neve a spinon lett.

Nincs ebben semmiféle jelenség, hacsak az nem, hogy az alkotó elemi részecskék inkább energiatermészetűek mintsem a megszokott anyagi kinézetűek, mivel az elemi részecskéknek tömege nincs, a tömeg éppen az elektron felépülésével ugrik elő (a tömeg ugyanis a tóruszban keringő energiarészecskék tehetetlenségéből származik). De ettől az elektron még anyag, annak ellenére, hogy energia !!

Ja, és fogadok, hogy nem lesz meg a Higgs bozon. De kvarkot sem fogsz látni egyet sem. Meg gluont sem, mert az atommagot elektronok ragasztják össze. Meg Hawking sugárzást sem, mert az sincs.

Gondolkodj el ezen, mielőtt az ostobaságaidat rámzúdítod, na persze kérdezhetnél is, de ezt tudom nem szoktál..

Köszönöm a választ. Van ennek valami köze a c max hoz?

Ezeknek a bonyolult folyamatoknak a részletes leírásáért és magyarázatáért ötven éve adták ki a Nobel-díjakat a kvantumelektrodinamika (QED) megalapítóinak.

Amit mi "foton" néven ismerünk, az már ezeknek a bonyolult elemi kölcsönhatásoknak az eredőjeként fellépő összetett jelenség. Hasonlóképpen az "elektron" nevezetű izé is az "eredeti" elektronnak, valamint a vákuum fotonjainak kölcsönhatásaképpen előálló bonyolult jelenség.

Izgalmas további jelenségek várhatók, ha a vákuum nem alapállapotú, hanem valamilyen speciális "gerjesztett" állapotban van, vagy geometriailag erősen torzult, pl fekete lyuk közelében (az utóbbinak eredménye az ún Hawking-sugárzás).

dgy

Ideje volt.
Már csak azért is, hogy Tuarego Mestert megüsse a guta.

Hát ez tulajdonképpen semmi! Hiszen Tuarego többször megmondta már személyesen nekem is hogy:


Csak nem fogok bedőlni Nóbel-díjasoknak! Talán nem is mértek. De ha mértek is, biztos félremagyarázzák.

A gyorsulva táguló Világegyetem érdekében szőtt világméretű tudósi összeesküvés :) újabb állomása:



dgy

Az a gond szerintem, hogy a foton útközbeni viselkedése nem vizsgálható.
Útja végén ugyan nyomot hagy, de hogy miért épp azt a szemcsét választotta a fotolemezen, amelyben energiája elnyelődött - és miért nem inkább a szomszédosat - az sem tudható. (Sőt az sem tudható, hogy a foton választotta a szemcsét, vagy a szemcse választotta őt.)

Nagyon érdekes kérdés, nem hallottam erre választ soha senkitől.

Hali.

Mivel a fénysebességet vákumban mérik, a vákumban pedig folyamatosan keletkeznek (és semmisülnek meg) virtuális részecskék , az lenne a kérdésem ezeknek semmilyen hatása nincs a fotonra az utja közben?

Azért, hogy K/r alakú lehessen a képlete, ahol r a tömegközépponttól mért táv.
Egyébként K/r - K/R alakú lenne, ahol R a tömegközéppont és a viszonyítás pont távolsága. Mivel az előző egyszerűbb, ezt választották. De ez szubjektív és nem kötelező.
1xű