A kölcsönhatás alapvetően megváltoztatja a részecskék tulajdonságát. Igen, ezért a holon elemi részecske valamint a spinon elemi részecske tulajdonságai együttműködve egymással, egymással kölcsönhatva egy alapvetően más tulajdonságot mutató új részecskét hoz létre, ez lesz az elektron.

De így van ez máshol is, pl az atomok együttműködve totálisan más tulajdonságú molekulákat hoznak létre, vagy a csillagok együttműködve teljesen más tulajdonságú galaxisokat hoznak létre, stb.

A szabad proton a Standard modell szerint ...bizonyos atommagban pozitív béta bomlással elbomolhat. Akkor a Standard modell úgy ahogy van hülyeség, mert a proton nem bomlik el b+ bomlással !

A b+ bomlásnál foton bomlik el párkeltéssel, ahol a keletkező elektront fogja be az atommag és az elektron szintén keletkező párja, a pozitron pedig kisugárzódik.

Letehetnél már arról, hogy folyton a hivatalos állásponttal (= egy másik modellel) cáfolod a tóruszmodellt.

A standard modell szerint úgy van, a tóruszmodell szerint meg így.

a standard modell konkrét, ellenőrizhető jóslatokat ad. a tóruszmodell...? Hjahh, itt van például a Higgs bozon amiről konkrét jóslatot tesz a tóruszmodell. Az ellenőrzése folyamatban van horribilis összegeket beleölve millió fizikus haszonélvezetére.

A tóruszmodell azt jósolja konkrétan, hogy Higgs bozonok nem léteznek, kár keresni.

Ahogy elnézem az eltelt egy év alatt nem valami sikeres a keresgélés mert csak a háttérrel küzdenek annak ellenére, hogy már a teljes LHC energiatartományt végignyálazták.

A tóruszmodell azt jósolja konkrétan, hogy neutronok nincsenek, a neutronnak vélt részecske mindig egy proton-elektron részecske páros. Ellenőrizhető, hagyd szabadon a neutront és meglátod mire bomlik

A tóruszmodell azt jósolja konkrétan, hogy kvarkok nincsenek.

A tóruszmodell azt jósolja konkrétan, hogy gluonok nincsenek, az atommagban magelektronok vannak, ezek ragasztanak nem az enyv.

A tóruszmodell azt jósolja konkrétan, hogy az elektronok nem elemi részecskék, hanem kettő alkotórészből épülnek fel, ellenőrzésére lásd holon-spinon részecskepáros.

A tóruszmodell azt jósolja konkrétan, hogy a protonok kettő és nem három alkotórészből épülnek fel.

A tóruszmodell azt jósolja konkrétan, hogy a protonok nem bomlanak b+ módon, a mag által befogott elektron és a kilökött pozitron fotonból származik.

Számtalan más dolgot is megjósol a tóruszmodell, de nem gondolom, hogy neked azt érdemes lenne felsorolnom.

A spinon és holon csak olyan elektronból jött létre, ami nagyon erős kölcsönhatás alatt volt.. Természetesen, magától miért esne szét amikor az elektron normálisan egy stabil részecske, annyira, hogy a tudós világ elemi részecskének véli.

Két féldisznó is csak nagyon erős kölcsönhatásra jön létre és mégsem mondod, hogy az eredetije kvázidisznó volt vagy kváziféldisznók jöttek létre az egész disznóból..

Vagy az LHC -ben szerinted nincsenek erős kölcsönhatás alatt az ütköző részecskék? Kétféle mércével mérsz.

..de a Standard modell a kísérletekkel összhangban van. A kisérletekkel a tóruszmodell is összhangban van, csak az elcseszett értelmezésekkel nincs összhangban természetesen.

..a modelledben a tóruszokat milyen erőhatások hozzák létre? Ezek nem örvények ! A tóruszban egy graviton-fél kering ami egy energiarészecske. A graviton körül közben egy töltésrészecske spirálozik / kering. Ezek okozzák maguk az erőt.

Az egyik elektromos erőt okoz (ez az elektromos töltésrészecske, nyilván), míg a graviton a mágneses erőért felel.

A (holo)graviton alkotórészei (tehát a két fél-graviton) körbe mennek. Ha a két ellentétes polaritású graviton-fél összekapcsolódik, akkor tökéletesen kiegyenlítik egymás kalimpálását, ezért a holograviton már egyenesen megy, nagyon gyorsan.

Mezők nem léteznek, ezek hatását ne várd mert a mezőket ezek a részecskék építik fel, ezen hatások összességét érzékeled mezőként. Tehát nem a mezők okoznak erőket, hanem az elemi részecskék okozzák a mezőnek nevezett fikciókat.

..az elektrogyenge kölcsönhatás által biztosított előny a folyamat ideje alatt miképpen erősödik fel oly módon, hogy például a 20 aminosav.. szinte teljesen átment D-ből L formába..

http://www.termeszetvilaga.hu/tv99/tv9902/marko.html

Azért ne keverjük az aminosavakat ide, mert az élő szervezetbe beépülő L aminosavakat enzimek válogatják ki és már olyan fehérjéket eszünk amik eleve L aminosavakat tartalmaznak, D aminosavak normálisan nem épülnek be, felszívódásuk is lassúbb. Egyes bacillusok tartalmazhatnak D aminosavakat is, ugyanis a fejlettebb szervezetek nincsenek felkészülve (jól) ezek lebontására és ez a bacillusnak kényelmes. Kis mennyiségben meg mindenhol előfordulhatnak D aminosavak.

..viszont ellentmond a többi feltételezéssel..

Biztos lehetsz benne, hogy ellentmond mondjuk a graviton - töltésrészecske leves feltételezésnek ? Amikor ezt vélhetően senki meg nem fontolta és még csak meg sem fontolhatta, mivel én találtam ki ?

Az erős kölcsönhatást nem ismerjük, igen. Mert nincs is olyan. Elektron van a magban, ez a töltések közötti közelség okozza az erős kölcsönhatásnak gondolt erőt. Megfontolta ezt már valaki? Vélhetően nem, mert ezt én találtam ki.

Aurora kérlek mellőzzük a határozatlansági relt, az nem tud megtiltani semmit.

Az új elmélet tartalmazni fogja a kvarkok koncepcióját ? Nem fogja, mert kvarkok nincsenek.

Erős kölcsönhatás kiszabadulása ? Igen, például amikor elektron kiszabadul vagy beszabadul a magba.

A folyadékot nem értem, mi viselkedik folyadékként, az erős kölcsönhatás ?

Hogy mi van mögötte, vissza lehet-e vezetni már ismert dolgokra, az egy másik kérdés.

Hát nyilván erről beszélek, nincs külön kölcsönhatás ami erős, hanem ez ugyanaz a kölcsönhatás mint az elektromos, csak közelről, közvetlen közelről hat egymásra a pozitív és a negatív töltésrészecske, a kétfajta tórusz rendezetten egymás mellett pörög az atommagban és nem "bolygónyi" távolságban, mint például a héjelektronok esetében.

Elektron van a magban de ..az eredeti elképzelések szerint ez ellentmond a megfigyeléseknek.

Véleményed szerint melyek azok a megfigyelések aminek ellentmond? Annális inkább, hogy az atommag képes elektront felvenni vagy más izotópok könnyedén adnak le elektront a magból.

A graviton-töltésrészecske-leves NEM tartalmazza a kvarkokat, szakadj már le róla ez egy másik modell, itt nincsenek kvarkok.

Ha a magban lévő elektron úgy csinál mintha lenne erős kölcsönhatás akkor semmi de SEMMI jogod továbbra is feltételezni a különálló erős kölcsönhatást mintha misem történt volna.

Csak akkor tarthatod meg az erős kölcsönhatást, ha a magban lévő elektron NEM TUD ÚGY TENNI mintha erős kölcsönhatás lenne.

fefe nem muszáj ezt olvasnod ha felzaklatod magad.

Az anyagnak, mint abszolút létezőnek..

Na ez az amit hiába magyarázol egy fizikusnak vagy egy matematikusnak. Nekik ugyanúgy abszolút létező az általunk alkotott fogalomrendszer, például a sebesség, a tér (nem is egy, hanem többféle tér, persze fogalmunk nincs, hogy melyik a jobban létező), az idő, a téridő, a gömb, a sík, a szavak, a számok vagy a protontórusz.

A protontórusz Gergő, egy létező anyagi részecske által bejárt felület, de a felület Gergő NEM LÉTEZIK Gergő, mert az csak egy matematikai fogalom, nem a protontórusz létezik Gergő, hanem a töltés-energiarészecske létezik, mert ő az anyag.

De nem hinném, hogy ezt valaha is megértenéd, Gergő.

Egy fogalomnak nem gondolom, hogy neki tudsz menni biciklivel, Gergő, legalábbis úgy nem, hogy az koppanjon.

Végre egy vegyész!

Kell-e valamit keresni, ami ténylegesen görbült?

Igen, kell. A természettudományok ezt teszik. A matematika értelemszerűen nem teszi ezt, de az nem is természettudomány (az más kérdés, ha be akarod valahova sorolni a matematikát akkor esetleg beszorítod a természettudományok közé, mint a természet tanulmányozására szolgáló, ember által létrehozott, a természetben nem létező eszközt)

A fizikának illene természettudománynak lennie. Ha nincs olyan dolog a természetben ami görbül akkor tévúton jársz.

..ha nem létezők, akkor "idő" és "sebesség" fogalmad sem lehet.

El nem tudom képzelni, hogyan keverheted össze a fogalmakat a természettel. A természetben létező dolog az anyag.

Mindenféle fogalmam lehet, ne szerencsétlenkedj már. Ezerféle fogalmat találtunk már ki és millió félét még nem találtunk ki. Lehet idő fogalmam, mert azt kitaláltuk, definiáltuk és használjuk mindannyian. Sebesség fogalmunk is van a rendőrök nagy örömére. Fogalom, érted? Fogalom, a fejedben, az van. A természetben ez nincs, csak mozgó anyag. Csak az anyag létezik, ami mozog, büdös, mérgező, nehéz, meleg, színes, drága, szép, hosszú, szórakoztató vagy unalmas.

Nem érted, hogy mik a fogalmak ?

A "görbület" egy ugyanolyan fogalom, mint a "sebesség"..

Nem, nem ugyanolyan fogalom. Több dolgot mosol össze egy mondatban egy könnyed mozdulattal. A görbület csak akkor ugyanolyan fogalom amikor egy vaslemez görbületéről beszélsz, mert a vaslemez egy anyag.

Sebességfogalmat akkor használsz amikor egy anyagi objektum mozgását akarod leírni, az idő is egy anyagi objektum ciklikus mozgásához köthető, pl Föld keringése, Rb atom rezgése, homokóra lepergése, tiktakkos óra tiktakkolása.

Ha a görbületet nem egy anyagi objektumra, hanem egy matematikai fogalomra értelmezed akkor azt már azért sem tekintheted létezőnek, minekután maga a matematikai fogalom sem egy természetben létező dolog, lévén kitalált/idealizált/matematikai fogalom maga a tér is.

Fogalmak nem léteznek a természetben, a fogalmakat mi alkotjuk. Mindet. A természetben csak anyag van.

A görbületet használhatod a természet valamiféle közelítő leírására, csak azt nem lenne szabad elfelejteni, hogy a matematika NEM a természet maga, a természetben ettől nem görbül semmi, a természetben a gravitációnak valóságos, anyagi oka van (ami nem görbület, hanem egy gradiens, DVAG gradiens)

Ezt az okot nem ismeritek és ezért hajlamosak vagytok összezagyválni az idealizált matematikai világot a természet anyagi világával.

A természetben anyag van hatással egy másik anyagra, a mi kitalált fogalmainktól függetlenül.

A változás nem létezik, csak a változó anyag. Csak anyag létezik.

Ez az anyag aztán mozog, változik, kölcsönhat, szeretkezik, sugároz, durrog, tágul, definíciókat hoz létre amelyek fogalom szinten léteznek satöbbi.

Tér nincs, feltétlenül. A relációkat Te kreálod amelyek szintén fogalmak. Van egy csomó tér fogalmunk, mindet mi találtuk ki.

Lehet olyan világ a Te agyadban amit Te kitalálsz, de ettől a tér még nem lesz valós mert a teret mi találtuk ki, Te is kitalálhatsz egyet vagy többet.

Persze, hogy lehet az üres tér görbült. Ha ilyen görbültre definiálod. Csak a definíció szabja meg milyen legyen a tered.

..a görbületet az anyag okozza.. Na ez az ami nem igaz. Egy fogalom görbületét csak definíció tudja okozni. Szervetlen anyag nem.

Most sem jelent sokkal többet, az idő valamiféle periodikus mozgásokra alapozott definíció (esetünkban a Föld keringése és forgása), egy ember által létrehozott fogalom ami a természetben nem létezik.

Az anyaghoz vagy az Univerzumhoz vajmi kevés köze van, egészen biztosan nem keletkezett az Ősrobbanással. Egy álló anyagi világban (ahol nincs semmiféle mozgás) semmi értelme nem lenne az idő fogalomnak, mert az idő mégcsak nemis az anyaghoz hanem az anyag periodikus/ciklikus mozgásához köthető.

Azt kitalálni, hogy az idő az Ősrobbanással keletkezett, a természet totális félreértése. A tér dettó.

Ez csupán azért érdekes, mert ha tér nincs, akkor nem tud felfúvódni és más mechanizmust kell kitalálni a megfigyelhető világegyetem leírására.

Nem ugyanaz a gond vele, mert én sohasem emeltem négyzetre a cét, a cnégyzet jelölés csupán egy szemléltető eszköz, annyit jelent, hogy a gravitonok sebessége jó nagy. De a gyengébb felfogásúaknak már átjavítottam kb 1 Mc -re, te mormota ezt jegyezd meg.

Inkább azon rugóznál, hogy mi van Chou órájával, ami nem is óra, csak a fizikához nem értő fizikusoknak ez NEM magától értetődő szenzáció..

De sokkal több elemi részecskét kénytelen használni, mint kettő. Háát, ez legyen az ő baja..

Ez egy olyan modell ami a világon mindent megmagyaráz.

Egy olyan modellt, ami mindent leír, akkor készíthetnénk, ha minden jelenséget ismernénk a világon.

Nem azt mondtam, hogy mindent leír, hanem azt, hogy mindent megmagyaráz. Ez nem leírás, hanem egy FIZIKAI modell, nem matematikai, hanem fizikai. A matematikai leír, a fizikai megmagyaráz. Csak a kettő együtt egy egész.

Egy fizikai modell alkotásához nem kell ismerni a világ összes jelenségét, elég ha az ismert jelenségeket meg tudja magyarázni, a később megismerteket is beleértve. De vigyázz, meglehetősen sok jelenséget félreértelmeznek a tudós urak, minden kisérlet egyfajta értelmezés is egyben, a legjobb példa mindjárt itt van, a Chou órája.

A nagy bizonyíték az idődilatációra, aztán tessék, mégcsak nem is óra, semmilyen számlálóműve nincsen, csupán egy metronóm, egy Al frekvencia jeladó, az persze a pontosabb fajtából.

Vagy említhetném a Pound és Rebka kisérletet, ahol a leeső fény sebességnövekedését gravitációs redshiftnek értelmezték.

Vagy a Hafele Keating kisérletet úgy értelmezték, hogy az bizonyítja az idődilatációt. Közben tök rosszak voltak az órák.

Vagy az Eötvös féle gravitációs árnyékolási kisérleteket, ahol Eötvös félreértette a gravitációt, összezagyválta a vonzó gravitációt a nyomó gravitációval, mert a nyomó gravitációt valójában nem ismerte.

Vagy a Világegyetem tágulását úgy értelmezték, hogy visszafele göngyölítve egy matematikai pontból indult az Ősrobbanás, mert rossz a kiindulás ugye, az einsteini térgörbítés.

Vagy a kedvenced, a Heisenberg féle határozatlansági reláció, Bohr szegény úgy értelmezte, hogy ha a megfigyelés bizonytalanná válik a parányok világához közelítve, akkor a parányok maguk a bizonytalanok..

A gravitációt részecskék impulzusából adódó erőnek tartod? Nem.

..az egészhez az kellene, mint bizonyíték, hogy ezeket a szemben álló hatalmas erőket önmagukban is ki tudd mérni, és ne csak elméletileg tételezd fel őket. Nem kívánsz tőlem túl sokat?

Szerinted kimérte valaki a téridő létezését? A kvarkokat? A gluonokat? A Higgs bizonyokat? A húrokat? A bránokat? A párhuzamos Univerzumokat? A dimenziókat?

Csak pont a gravitonok által okozott erőt akarod kiméretni velem, de neked nem jó a mérleg, mert a mérleg pont ezt méri, a két erő különbségét, a testsúlyodat.

Ha egymagában akarod mérni az erőt akkor a mérleget el kell vinned egy fekete lyuk felszínére és ha ez a fekete lyuk elég nagy és így az egyik oldalról (alulról) érkező DVAG graviton sugárzást teljes egészében leárnyékolja akkor a mérleg kimutatja a DVAG gravitonsugárzás teljes erejét, önmagában. Hja, hogy a mérlegbe közben belepaszírozza a sugárzás a testedet?

Hát ez pech.

Mivel a gravitáció nagyon gyenge kölcsönhatás, ezért ezek a felismerések nagyon soká fognak bekövetkezni. Nem jött még el az ideje. De eljött az ideje.

Mindig padlót fogok amikor elmagyarázom, hogy a gravitáció a legerősebb kölcsönhatás, csak nem látod ezeket a nagy erőket mert minden irányból hatnak. Erre belököd a szokásos dumát, hogy a gravitáció a leggyengébb kölcsönhatás.

A megmutatkozó erő (eredő erő, amit mi gravitációs erőnek hívunk) az árnyékoló tömeg mennyiségétől függ. Ha csak 2 atomot figyelsz a világűrben, távol az árnyékoló, planetáris gravitációt okozó tömegektől akkor a két atom között valóban kicsi lesz a gravitációs erő (eredő erő), de az atomokat ettől még hatalmas erő nyomja minden oldalról.

De egymás irányában csak elenyésző erő generálódik, mert egy egy atom csak nagyon, nagyon kevés DVAG gravitont tud leárnyékolni. Erre azt hiszed, hogy a gravitáció egy gyenge kölcsönhatás. A kölcsönhatás nagyon erős a gravitonokkal, az atomok között viszont csak kicsi erő generálódik, úgyszólván nulla.

Miért nem vagy képes ezt megérteni? A kölcsönhatás nem az ami az atomok között van, a kölcsönhatás a gravitonokkal történik !

Remélhetőleg elégedett vagy a mélyebb indoklással vagy tán nem logikát keresel benne? Azt hiába keresel mert annyi nincs benne mint tyúkszemben a látóideg.

A fizikus logika ez: tanuld meg azt a rengeteg marhaságot amit ÉN mondok (mert mások mégnagyobb marhaságokat mondanak)

Aztán meg hidd el és kussolj.

Nincs ismert hatás ami megállíthatná a további összeomlást..

Hazugság. A relelm a fizikusok szerint sem alkalmas a fekete lyuk leírására, pont ott nem jó. A nem extrém helyeken írja le a LÁTSZÓ világot. De a valóság ott is más. Ha logikát keresel akkor nyomó gravitáció. Az összeomlást a csillag felszíne állítja meg. Mint ahogy a Földön sem esel bele a magmába (a föld magjába) mert megállít a földféreg amin állsz, a talaj.

A fizikusok szerint mind a két óra lassabban jár (az egyik innen nézve, a másik amonnan nézve). Na innentől kezdve egy szót sem lenne érdemes rá vesztegetni.

Ez csak akkor lehetséges ha az órák nem a valóságban járnak másként hanem csak úgy látszanak.

De ezt mormota is így éli meg tudat alatt, lásd 472, csak nem mondhatja ki, mert akkor szembeköthetné magát a tükör előtt.

Fogd fel mormota, hogy a sajátidő a valóság. És ez egy millió tonna matematikával is így van.

 A GPS óra magához képest változatlan így van Ez az egyik verzió

 na de a saját valósága eltérhet egy másik óra saját valóságától. És ez a másik verzió.

Ezek között kell döntened. Nem térhet el a két óra valósága, hiszen Te mondtad, hogy az órák saját valóságával az ég egy világon semmi sem történik: A belehulló anyag ideje saját magához képest nem is fog megváltozni.

Ez pontosan annyit jelent, hogy akármi történik az órákkal, a mozgásállapotban vagy gravitációs állapotukban beálló bármilyen változás az órák járását nem változtatja meg. Te mondtad. Már csak meg kell értened amit mondtál.

A behulló anyagot gyorsíthatod, hatalmas gravitációs erőtérbe helyezheted, az órájuk járása ettől nem változik meg.

Kit érdekel, hogy ezt most Te honnan szemléled és mit látsz belőle? Most itt nem az a kérdés, hogy hogyan írod le messziről nézve, ez nem számít. A kérdés az, hogy az óra járásával történik e valami vagy semmi sem történik vele. Erről kell döntened.

Azt állítottad, hogy semmi sem történik vele, lásd kék mondat. A kérdés könnyen eldönthető:

Vissza kell hozni egy GPS órát

és megnézni mennyit kettyegett. Mert menetközben másként látszik, ez tény. De a valóságban ugyan mennyit? Hiszen a sajátideje nem változott még szerinted sem, akármennyit gyorsítasz rajta. Ezt csak akkor tudod eldönteni ha visszahozod az órát.

Vagyis lelassulnának a Földiekhez képest és kevesebbet mutatnának. Ezt írtad most.

A belehulló anyag (megfigyelő) ideje saját magához képest nem is fog megváltozni.. Ezt meg 2 napja.

Nem érzed úgy, hogy döntened kellene? Az elsőben a sajátidő változásra voksolsz, a másodikban meg arra, hogy akár a fekete lyukba hulló óra járása NEM VÁLTOZIK MEG.

(A Hafele Kisérletben tévedsz, nagyon nem volt meg az eredmény, az órák legalább tízszer olyan rosszak voltak mint a kívánt pontosság. Az eredményeket kozmetikázták, így fabrikálták meg a kívánt eredményt, példa:

clock 408 (Eastward)  'corrected' from +166ns to    -55ns;
clock 361 (Westward) 'corrected' from    -44ns to +284ns.

Érted mi ez? Plusz 166 ról korrigálták mínusz 55-re. Erre nem mondhatod, hogy  teljesen jó volt a kisérlet, semennyire sem volt jó. Addig szépítgették az eredményt amíg jó lett.

A linked nem kisérlet, csak egy óra. A Chou kisérletben meg nem hozták vissza az Aluminium órát, menetközben hasonlították össze a frekvenciákat, ami röhej, mert az világos, hogy eltérő lesz mozgás közben. Mozgás (keringés) közben a GPS óra is jónak látszik annak ellenére, hogy az órák osztóját a fellövés előtt elállítják.

A menetközben látszó eltérést nem vitatja senki, csak a visszahozott óra számít.)

Tényleg szörnyű, az életkedvem megy el tőled. Vannak itt értelmes emberek is?

El se vitték, csak felrakták egy pocra...  Elvitték és felrakták egy pócra. Aztán nem hozták vissza.

..de az öszeszedett elcsúszás az megmarad. Milyen összeszedett elcsúszás? Ez egy frekvencia jeladó, nem számlálja a frekvenciát hanem frekvenciaelcsúszást hasonlít össze menet közben, egy 70 méteres fénykábellel küldi a jelet és látja, hogy másmilyen mint az etalon ami az asztalon maradt.

A relelm mese csak akkor lehet valóságos ha egy órát viszel el sétálni (ez nem óra csak egy jeladó, nem számlálja a jelet), és annak az órának séta közben megváltozik a SAJÁTIDEJE és amikor visszahozod az órát akkor ezt meg is tudod állapítani az asztalon maradt etalon által számlált jellel összehasonlítva.

Ha nem változik meg a sajátideje akkor nincs miről beszélnetek, mert akkor nem változik az óra járása, mint ahogy arra utaltál is 472-ben, miszerint a sajátidő nem változik meg, hacsak nem vezetsz be egy 2.0-ás relativitást is, hogy a változatlan sajátidő is kedved szerint változzon.

Az a gond, hogy a rögeszme teljesen bezárja a gondolataidat. Eleve eldöntötted hogy két jó óra csak különféleképpen járhat..

u.i. Astrojan kedvéért: igen, ez a különbség a mutatott időben megmarad, ha mindkettőt ismét egymás mellé tesszük... :-)))

Most (bár sajnálatos †) egy kis lélegzethez jutottatok a takarítás után, akkor nézzük 472-t is,

Attól függ, kinek az idejében mérve. Külső, az adott távolságot megtartó megfigyelő rendszerében a behulló anyag megállni látszik a horizonton. A behulló objektum viszont véges saját idő alatt eléri a szingularitást.

A behulló óra sajátideje akkor most változik vagy nem változik szerinted. Letehetnéd a garast valahova, mert a kettő együtt nem megy.

Ha a behulló anyag sajátideje nem változik, akkor ugye elég hamar beleesik a lukba. De akkor visszahozva az órát (nehogy beleköss, még hamarabb visszahozzuk mielőtt nagyon beleesne) az etalonhoz hasonlítva nem is lesz semmi eltérés, hiszen a repült óra sajátideje nem változott. Ugyanúgy mint az asztalon várakozó etalonnak, neki értelemszerűen nem változik a sajátideje.

Valami más elképzelésed van esetleg? Vagy semmilyen?

A fizikusok ott tévednek, azt hiszik engem érdekel a külső szemlélő véleménye. Nem érdekel !!!! Az érdekel mit látok itt az asztalon amikor előttem vannak az összegyűjtött órák.

A belehulló óra sajátideje megváltozik ?

Mondjuk saját magához képest. Nem kell mérned, a mérés csak később következik amikor visszahoztam az órát. Most nincsenek külső megfigyelők, meghaltak a lukban†.

Változik a sajátidő vagy nem ?

Ha nem érted, akkor mondjuk így: vele együtt esik egy órásmester aki nem halt meg és tekeri az órát, elállítja a sietését. Az óra így saját magához képest lassul. Vagy gyorsul ha éppen olyan kedve van a mesternek.

Nem világos?

Ha az órásmester eltekeri, akkor az óra nem a saját idejét mutatja, hanem bármit amire tekerik. További hülye kérdések?!

Jó akkor kérdezek egy hülyét.

Az órásmestert helyettesítsd be egy olyan változtató erővel ami az órára van hatással amikor esik bele a lukba.

Ez a változtató erő egyre erősebb lesz ahogy az óra egyre beljebb esik, ez változtatja meg az óra járását (szerinted).

Bocs leesett, azt hitted a mester az órát állítja előre, feltételeztem, hogy érted, de rendben pontosítok.

Az órásmester nem előreállítja az órát mint mi tesszük tavasszal meg ősszel, hanem az órásmester azt a gombot állítja amitől sietni fog az óra, vagy késni, mert az órákon van egy ilyen gomb.

Amikor rosszul jár a karórád akkor az órás ezt a gombot állítgatja addig amig az óra megfelelően pontos járású nem lesz. A pontos idő beállítása a karórádon az egy másik esemény.

Na, nem tudom tiszta e.  Most már olyan szóljon aki érti is amit olvas.

Ez a változtató erő egyre erősebb lesz ahogy az óra egyre beljebb esik, ez változtatja meg az óra járását (szerinted).

Francot. Jól van, jól van ez már beszéd, nem kell a rizsa. A francot nekem azt jelenti, hogy nem.

Ahogy az óra beljebb és beljebb esik, az esés nem változtatja meg a járását, egyetértek ezzel, megegyeztünk, a sajátidőt nem éri behatás a fekete lyukban, sem repülés közben, sem a GPS-en, sehol.

Ha az etanol óra százat kattan az asztalon, a lyukba eső óra is százat kattan mert a sajátidejét nem éri változás akárhol repül a francba. Innen nézve másként látszik, ez lenne a relativitáselmélet.

Bajban vagy mormota azért rizsázol, mellébeszélsz. Mondd ki a francot: Nem változik a sajátidő (a sietés nem változik a gyengébbek kedvéért, a járás sebessége nem változik a méggyengébbek kedvéért)

Rizsa, mellébeszélés, humbugolás, kerülöd a választ mint a cica a forró egeret.

Meg kell mondani, mihez képest mérjük. A kontrollokhoz képest mérjük !

Hány ezerszer mondjam el, mérni csak akkor fogunk amikor az órát visszahoztad és itt vannak az asztalon. Nem értesz a szóból? Akkor dől el, hogy mit tettek az órák a sajátidejükkel addig amig repültek.

Ha a sajátidejük változott akkor ezt meglátjuk az asztalon. A kontrolok 365 napon állnak, a repültek meg mást mutatnak.

Ha a sajátidejük nem változott akkor az összes óra egyformát mutat, az asztalon lévő 5 etalon és az 5 repült óra is mindegyik 365 napot mutat.

Tehát a kérdés, változik a sajátidő vagy nem változik a sajátidő (érinti a fekete lyuk az óra rendszerében a járás sebességét és ezáltal az óra végtelenül lelassul vagy nem érinti és az óra véges sajátidő alatt beleeseik a lukba)

Ne rizsázz, ez az egyszerű kérdés.

Nem ezt kérdeztem.

A kérdés: változik a sajátidő vagy nem változik a sajátidő (érinti a fekete lyuk az óra rendszerében a járás sebességét és ezáltal az óra (végtelenül) lelassul vagy nem érinti és az óra véges sajátidő alatt beleeseik a lukba)

472-ben állást foglaltál a második verzió mellett: véges sajátidő alatt beleeseik a lukba.

Változik a sajátidő vagy nem változik a sajátidő ?

Kösz, hogy elmegyaláztad részletesen mit mondtál 472-ben, de nem ezt kérdeztem.

Változik a sajátidő vagy nem változik a sajátidő ?

Köszönöm a beszélgetést. Aludj inkább.

Az óra saját magához képest természetesen nem tud lelassulni, maga a kérdés felvetése is sík hülyeség.

Hogy a fenébe ne tudna lelassulni egy óra, a hétköznapi életben erre azt mondják késik az óra. Ezer oka lehet, hogy lelassul egy óra csak éppen az nem amit ti mantráztok, az egyenes vonalu egyenletes mozgás hatására, na ettől nem lassul le.

Ez olyan mintha a szeretett példáddal élve azt mondanánk, hogy egy autó saját magához képest (mondjuk megy százzal) nem tud lelassulni.

Fékezek, és az autó sebességéhez képest a következő időpillanatban az autó sebessége kisebb lesz, lelassul.

Mihez képest változik a saját idő? Saját magához képest. Minden időpillanatban változhat a járás sebessége, hiszen ezt állítjátok ti relativisták.

Ha nem változik a sajátidő akkor természetesen ha visszahozod az órát és leteszed az asztalra a többi kontrollhoz, akkor az összes óra ugyanazt fogja mutatni.

Ekkor már helyből bajban vagytok, mert egyik óra járási sebessége sem változott, akárhol jártak előtte.

Persze, mellé teszel egy olyat amelyikben jobban bízol..

Nem teszek mellé ! Akkor állapítom meg mi történt vele amikor visszahoztam. Hányszor mondjam, nem érdekelnek a külső megfigyelők sem a belső megfigyelők. Menetközben nem viszonyítok semmit mert ez a relelm hatásköre. A menetközben.

Ha visszahoztam az órát és mást mutat mint a kontroll, akkor a sajátidejével történt valami. Ha ugyanannyi akkor meg semmi sem történt vele.

Ezért kell visszahozni az órát, de mintha ezt már egyszer említettem volna neked :)

Közlemény ??

Olyan mértékben elfogult vagy, hogy nem vagy képes felfogni hogyan kellene kinézni egy tisztességes kisérletnek.

Ismétlésnek nevezik de nem ismétlés, hazugság. Hefeléék négy órát vittek (mind szar volt). A legjobban teljesítő órán viszont semmi relativisztikus lépcső nem volt.

Ezek egyetlenegy órát vittek. Nézd meg a grafikont, az óra járása megváltozott a kisérlet után, egyértelmű, hogy a repülés közben érte valami az órát, rázkódás, hideg, légnyomás bármi amitől elállítódott az óra. Tökmindegy mi történt vele, nem stabil az óra. És egy kisérlet nem kisérlet.

A relativisztikus méréshez több óra kell, öt vagy akár tíz, a rosszul teljesítőket ki kell zárni, ezen azt értem, hogy ha az óra nem stabil és a kisérlet után nem olyan sebességgel jár mint a kisérlet előtt akkor az az óra alkalmatlan.

A Hafelééek egyetlen pozitívuma, hogy viszonylag részletes adatok állnak rendelkezésre de azt is csak privát lehetett megszerezni lásd Kelly.

Azért hajtogatom a GPS óra visszahozását mert ott akár egy tizedmásodperc is összegyűlhetett ha igazat mond a relelm. Bár a GPS órák erre bizonyára nincsenek felkészítve, az elv a fontos.

1. vissza kell hozni az órát

2. sokkal több órát kell visszahozni, minimum ötöt ami stabilan jár, több lehet de egyet? Röhejes.

3. a földi órák stabil környezetben járnak, az USNO-ban is legalább 50 db van. Ebben a stabil környezetben sem egyformán járnak, a nem stabilakat rendszeresen kizárják és cserélik.

4. a földkörüli út az óráknak tortúra, felszállás, leszállás rezgés stb., hiába állítják hogy védelem volt mégis más lett az óra járása a kisérlet után. A GPS legalább nem rezeg, több éve repül stabil környezetben.

Azért az jó jel, hogy végre mellőzöd azokat a kisérleteket ahol az órát nem is hozták vissza, pl Chou. Ráadásul nem is óra.

Erre a grafikonra gondoltam

visszatérés után lejt a görbe míg a kisérlet előtt vizszintes. Ez a baj.

A millió kisérleti bizonyítékból maradt 4 darab óra (= 3+1). Engedd meg, hogy ne higgyem el. Kösz. Aluka.

Ha a sebességéhez képest méred.. De NEM mérem. Nem méricskélek menet közben, csak ha visszahoztam az órát.

Ha lassít az autó a valóságban, akkor ....továbbra is változatlan az autód sebessége. Aha. Értem már, szóval lassít az autó és továbbra is változatlan a sebessége. Szép ez a relelm, magyarázzál még egy kicsit, hadd tanuljunk..

Nincs univerzum idő.. Hát aztán, semmilyen idő sincs, mert idő nem létezik. Semmilyen méricskélés nem érdekel, csak az asztalon lévő 5 db etalon óra, ehhez hasonlítok. Visszahozom mind az 5 repült órát és megnézem mennyit tiktakkolt és van e különbség a kontrollhoz képest. Mit habratyolsz itt mindenféle mérésről, nem érted meg, hogy csak egyszer kell leolvasni az órákat, akkor amikor visszahoztad őket.

Ez a ti bajotok, ilyen elemi dolgot nem tudsz megérteni. Csak akkor mérek ha már visszahoztam az órákat.

Ha a sajátidő változott repülés közben akkor lesz eltérés, ha nem változott akkor meg egyformák lesznek az órák és mindegyik 365 napot mutat.

mmorcona, tudod mi a különbség egy metronóm és egy óra között? Az egyik számolja is a tiktakkolást...

Az autó saját magához képest áll. Nem lassít, nem gyorsít. Saját magához képest.

Igen, vannak ilyen autók. Úgy hívják őket, hogy : parkoló autók. Saját magukhoz képest parkolnak. Aztán olyan is van, hogy az autó saját magához képest nem áll, hanem mondjuk felrobban.

De nem tudom érzékelted e, hogy nem akarom mérni saját magához képest az óra sebességét menetközben, mert az elég triviális, hogy az egyforma körülmények között lévő órák egyformán járnak. Ha ezek a körülmények változnak, akkor változhat az órák járási sebessége is, pl rázkódás, hideg, meleg, ütés, nyomás, úthenger miegymás.

De az egyenesvonalú egyenletes mozgás nem tartozik bele, ettől nem változik az óra járási sebessége, ezt akarom mondani.

Mormotának van 2 kisérlete összesen 4 db órával néhány nanosec mérési eredménnyel és nagy adag elfogultsággal.

Van még négy másik repült óra is amit visszahoztak de 3 közülük olyan összevissza járt, hogy azokat ki kellett volna zárni a kisérletből. Ehelyett hozzáigazitották az órákat a számított értékekhez. A 4. óra (447.sz) amely a legstabilabban járt, meg éppen a várakozások ellenkezőjét támasztja alá, nem mutatott semmiféle relativisztikus "ugrást".

Szóval a kisérletekben szereplő órák felét Kellynek hála, úgy ahogy van ki kellett dobni ezért maradt 4 db óra a nyolcból, sokkal kevesebb repülési idővel, erre vagy olyan büszke mormota?

Én szégyellnék megszólalni is ennyi "bizonyítékkal" a fizika egyik sarokpillérének számító relelm mögött.

..valószínűleg téves a fizikusok egyik legnépszerűbb teóriája.. Az egyik? Dehiszen mindegyik az (úgyszólván).

A sötét anyag molekuláris hidrogén, nincs semmiféle exotikus anyag. Ennek belátásához nem LHC kell, hanem IR spektroszkópok telepítése a világűrbe. Amióta kimutatták a hiányzó mennyiségű H2-t, már nem illene keresgélni az okafogyott sötét anyagot, de a fizikus lassan ébred. Viszi a lendület.

Azóta már egy hidrogén halót is kimutattak a galaxis körül, lassan több lesz a hidrogén mint amennyit a sötét anyaggal kellene pótolni.

De nem. A sötét anyagot keressük továbbra is, mire lehetne használni az LHC-t másra. A Higgs nem lett meg, a kvarkokat nem találják, gluonok sem lettek, fekete lyuk sem lett. Talán ha sötétben keresnék..

Belinkelhetné még valaki néhányszor azt a 2 nyavajás kisérletet az összesen 4 db órával, hátha idetéved valami tudós ember, hadd röhögjön. Összesen 4 óra és néhány nanoszekundumos "mérési hiba", ezen áll a relelm, nem szégyellted belinkelni amit mormota is betett 489-ben például. Kevés, érted? Az a baj vele, hogy összesen 4 db óra. És összesen 2 db kisérlet.

Vagy fogalmazhatok úgy is, hogy összesen 8 db óra, amiből 4 db hazugság volt (HK). Ezért eleve gyanús az egész.

A fekete lyukkal félreérthető voltam, bocs. Úgy értettem az LHC-ben nem lett fekete lyuk, de nem ez a baj (még szép).

Új bekezdés kettőspont. A fekete lyukkal az a baj, hogy a relelm éppen itt bukik meg a térgörbületével, a fekete lyuknál. Nem tudja kezelni a végtelenbe tartó görbeséget, nincs ami határt szabjon a fekete lyuk nyomásnövekedésének.

A Higgs cseppet sem valószínű, hogy meglett, fogalmuk nincs mit találtak ha egyáltalán találtak valamit. A kérdés nem az, hogy a Higgs lett e meg, hanem van-e ott valamiféle új részecske a százbillió ütközésből válogatva, vagy csak a háttérzaj játszadozik kicsit. Erről szóltak a hírek, a Higgset csak hozzáképzeled. Ekkora erővel megtalálhatták a gravitont is ha pl a részecske spinje 2.

1971 - eredeti kísérlet négy órával, Hafele Keating, = 4 hazugság

1975 - második kísérlet, három óra lent, három óra fent, (Chesapeake) = 3

1976 - Briatore and Leschiutta kísérlete, 2 céziumóra, Nem hozták vissza, VHF jeleket néztek = 0

1996 - az NPL kísérlete (Transatlanti), 2 Ce óra, Nem kettő csak 1, a másik kontrol = 1

2010 - az NPL második kísérlete, két céziumóra, Nem kettő csak 1, a másik kontrol = 1

2010 - az UCB kísérlete (University of Californa in Berkeley), két cézium-ion órával

2010 - NIST (Chou) 2 Al órával. Nem óra és csak egy. A másik kontrol, fénykábellel összekötve, nem hozták vissza = 0

http://resource.npl.co.uk/docs/publications/newsletters/metromnia/issue18_einstein.pdf Transatlanti ld 1996

http://www.npl.co.uk/news/time-flies  1 db óra, visszatérve más lett az óra üteme, előző link 1996

http://www.sciencemag.org/content/329/5999/1630.full  Frekvenciát hasonlítottak össze menet közben, Chou = 0

Nocsak, sikerült feltornászni 5 db órára, woow, közülük az egyikről van grafikon, az óra nem volt stabil. A többiről (is) bulvárhírek szólnak, nincs közlemény, nem ellenőrizhetők a körülmények.

Ezért kell több órát vinni EGY kisérleten belül. Nem egyet valamikor és egyet valaki más, máskor teljesen más körülmények között.

Egy normális kisérlet dokumentált, mindenképpen több órát kell vinni és nem nanoszekundumokkal kell játszadozni, mert az órák repülés közben tortúrának vannak kitéve. Ezért hajtogatom mindig, hogy GPS órát (órákat) kell visszahozni.

A 2010-es UCB-ről mutass valami közleményt, bár tartok tőle, hogy az sem kettő hanem csak egy db óra. A másik kontrol.

7 vagy több (valószínű találnék meg) kísérlet különböző intézetektől...

A patkánykisérleteket ne számold bele, nem olvastad a hsz-t amire válaszoltál? Nem 7 kisérlet hanem 3 esetleg 4. A négyből 3 kisérletben csak egyetlen órát használtak ami abszurdum.

Hiába pontosak az órák standard körülmények között a földön, laborban, USNO-ban, azt nem tudod, hogy repülés felszállás zakatolás satöbbi közben mit tesznek az órák.

Eleve feltételezed, hogy az órák akkor is pontosak amikor repülnek és az eltérés (ha van) nem lehet más csak relativisztikus. Egyetlen órával ezt NEM tudod megállapítani, félelmetes tudományos melléfogás, nincs kontrol.

És mi van a világ összes részecskegyorsítójával?

Semmi. A részecskék menet közben repülnek és relativisztikusan látszanak. Ugyanaz van velük mint a GPS-el, a műholdak is menet közben repülnek és relativisztikusan látszanak. Az órájukat ha visszahozod akkor megláthatod, hogy történt e velük valami repülés közben, neadjisten tényleg másként jártak. Vagy nem.

A részecskék nem órák és nincs nekik órájuk. A részecskéket nem tudod visszahozni, ezért kell órákat röptetni.

Téged nem lehet valahogy felkapcsolni csökkentett módból ? El vagy tévedve, nagyon. Nem zavarnak a gondolatkisérleteid, de nem is érdekelnek.

Csak az érdekel, hogy vannak e kisérleti bizonyítékok a relelm mese agymenései mellett vagy nincsenek.

Nem áll jól a szénátok az összesen kb 3 ellenőrizhetetlen nanoszekundumos kisérlettel, a hazudós/csaló Hafele kisérlettel meg a számtalan téveszmétekkel miszerint a relelm millió módon kisérletileg bizonyítva van.

Még arra sem vagytok képesek, hogy elválasszátok a menetközben látszó világot a valóságos világtól, mivel az erre vonatkozó kisérleteket folytonosan összezagyváljátok egymással.

Vannak kisérletek millószámra amik menetközben kimutatják a látszó relativisztikus hatásokat (de erre elég lenne a GPS is).

És van az összesen 3 (vagy 4) kisérlet ami a tényleges hatásra vonatkozik mert csak ezekben hoztak vissza összesen 5 (vagy 6) órát. Most ha finoman fogalmazok akkor ez nem meggyőző ahhoz, hogy az emberiség elhajítsa a logikát és egy hülyeségben kezdjen hinni. Igen hinni, mert a tudomány hit. Bármilyen hülyeségben lehet hinni.

Na most erre vagy olyan büszke? Vagy talán nem is érted amit írok?

Milyen millió GPS, álmos vagy? Hát, igen. Tényleg jól fejlett a rögeszméd.

Bár ha ezzel a részecskegyorsítós mellébeszéléssel azt akarod mondani, hogy az óravisszahozós kisérletek valóban nagyon gyenge lábakon állnak és ezek helyett mégiscsak inkább a részecskékben kellene hinni, ám tegyed.

Csakhát menetközben a részecskék is másként látszanak. Tényleg nem érted a problémát.

És mi van azokkal a részecskékkel, amelyek nagy sebességük miatt később bomlanak el, mint ahogy kellene?

Ugyan melyik részecskékre gondolhatsz? Talán arra, amelyekről azt képzelik a fizikus urak, hogy 10 km magasan keletkeztek?

Mert ebben a müonos dologban alapvető tévedés van. Előszöris a müonoknak nincs órája, de nem ez a legnagyobb baj.

A nagyobbik baj, hogy azt képzelik, hogy MINDEGYIK müon a sztratoszférában keletkezik. De erről a valóságban nincs szó, csupán a túlnyomó többségük keletkezik ott. A kozmikus sugárzás egy kicsiny része sajnálatos, de eléri a földfelszínt és itt lenn kelti a müonokat anélkül, hogy ezeknek a müonoknak bármit kellene tenniük relativisztikusan.

A részecskéknek nincs jól meghatározott úthossza, az átlagos úthossz egyikre sem jellemző. A müonok is megtehetnek a levegőben rövidebb, de 600 méternél jelentősen hosszabb utat is.

Igy aztán a kozmikus részecskesugárzásnak még a felszínt sem kellene elérnie ahhoz, hogy a felszínen müonokat detektálhassunk. Néhány km magasságban, pl hegyekben pedig már jelentős kozmikus sugárzás terhelés van.

Meg tudnád fogalmazni ugyanilyen velősen azt is, hogy mi az energia? Én is megpróbálkozhatnék vele?

Az energia elemi részecske, gravitonnak hívják. 

Ő mozgatja a világot, részt vesz az atomok felépítésében. Szokatlan tulajdonsága, hogy gyorsan megy, sebessége c2, a kötözködőknek kb 1 Mc. 2 tükörkép formában létezik.

A dimer graviton okozza a gravitáció jelenségét ami ott lép fel ahol tömegek megzavarják a gravitonsugárzás homogenitását. A gravitonsugárzás nagyon erős kölcsönhatásban van az anyaggal de ez a kölcsönhatás homogén gravitonsugárzási környezetben nem tűnik fel. A földi gravitáció két egymással szemben ható óriási erő picinyke különbsége.

Mindenféle energia (hő, mozgási, helyzeti, elektromos, mágneses, bio satöbbi) a gravitonok szerepére vezethető vissza.

Esetleg azt is, hogy pl. mi a töltés?

A töltés elemi részecske.

Csak egyetlen töltés létezik, viszont 2 tükörképi, egymásba nem forgatható formában. Mind a két tükörképi forma ugyanaz az anyag, az egyiket pozitívnak, a tükörképét negatívnak tekintjük mert így szoktuk meg.

A negatív forma van az elektronban, az elektront egy graviton és egy negatív elektromos töltésrészecske alkotja (tórusz).

A pozitív forma van a protonban, a protont egy tükörkép graviton és egy pozitív elektromos töltésrészecske alkotja (tórusz).

A fotonban mind a 4 részecske benne van.

Kettéhasadva keletkezik a fotonból az elektron (pozitron) vagy a proton (antiproton). Tényleg fényből lettünk, az alkotórészek két különböző fotonenergiánál záródhatnak körbe. Egyéb frekvenciáknál nem záródnak pontosan körbe ezért a keletkező törmelék nem stabil, a részecskék elspiráloznak.

A graviton végtelen mennyiségű, az Univerzumok ott vannak ahol a töltések találhatók.

..de mi hajtja? A graviton. Elfelejtettem megírni? Nem, itt van: Ő mozgatja a világot, neki az a tulajdonsága, hogy gyorsan megy. Viszi a fényt, pörgeti az elektront vagy az antiprotont. Az elektron nem kering az atommag körül! Csak pörög magában a tóruszon belül. Mi hajtja a gravitont? Ő maga a hajtóerő. Ez benne a szokatlan, az energia mozog. Mi egy álló világban szeretünk lakni, megszoktuk, hogy este hazamegyünk és ugyanott találjuk az ágyunkat ahol hagytuk.

A graviton gyorsan megy és a szerencsénk az, hogy a graviton a töltéssel körpályára tud állni, ekkor nem megy sehova csak itt pörög. Ezért találjuk meg este az ágyat. Ha nem lenne ez a (2 féle) körpálya akkor az ágy egy másodperc alatt szanaszét villanna, szétsugárzódna, a részecskék elspiráloznának.

Az elemi részecskéknek (= a graviton és a töltés) nincs tömege, a tömeg illúzió amit hiába tudsz mérni makroszkópikusan, attól még nem létezik, a tömeg helyén csak pörgő elektronok meg protonok vannak, ezekben meg tömeg nélküli részecskék keringenek a tórusz felületen. A tórusz belsejében a graviton kering, ekörül spirálozik a töltés ami bejárja a tórusz felületet.