Keresés

Iszolda

A társaság, találkozók, elveszett topikok, és a Fórum történelme

Egy súlyzó hány test?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Egy súlyzó hány test?)
Astrojan válasz | megnéz 2008.01.03 04:16:51 © (556)

Nem lehetséges, hogy egyszerűen csak azt akarod mondani, hogy a nagyobb tömegek környezetében a gravitációs erő okozta nyomás olyan naggyá válik ami az orbitális elektront nagy erővel belenyomja a magba, a hidrogénatom ezáltal megszűnik létezni, semmi esély a konvencionális H2 molekula kialakulásához, mert már csak a tülekedő neutron molekulák kialakulásáról lehetne esszét írni ??


A relativisták ezzel ugyanúgy nem értenének egyet, mert szerintük a gravitáció nem erő, legfőképpen nem nyomóerő és ezáltal nem nyomhatja bele az elektront a protonmagba. Szerintük. És csatlakozom, BUÉK

Előzmény: cíprian (551)

Táguló Föld elmélet :)
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Táguló Föld elmélet :))
Astrojan válasz | megnéz 2008.01.04 02:16:50 © (7)

A másik, hogy a Föld magjáról tudjuk, hogy hűl.


Ugyan honnan tudnánk? Azt képzelik egyesek, hogy hűl, ami nem egészen ugyanaz.


És innentől jogos a kérdésfelvetés: Azonos mennyiségű anyag csökkenő hőmérséklet mellett csökkenő térfogatú kellene legyen.


Igen, így is van, ez éppen azt támasztja alá, hogy nem hűl a Föld magja mert idővel kotyogna a kérgében mint egy záptojás. Nem kotyog, hanem folytonosan láva tör a felszínre ahelyett, hogy mondjuk beszippantaná a tengervizet.


Tehát a Föld magja inkább melegszik mint hűl, de legalábbis a térfogata (= anyaga, tömege) nő. Mitől melegszik? DVAG-ot nyeli.


Ha meteor hullik rá attól csak a kérge lenne egyre vastagabb, az vulkánkitöréseket nem okoz.

Előzmény: flugi (5)
Astrojan válasz | megnéz 2008.01.05 03:45:44 © (12)

A föld pedig szivacsos szerkezetű, tele van zárványokkal...


A Föld nem szivacsos szerkezetű, te a földkéregről beszélsz de annak semmi jelentősége nincs, hogy ez a vékony megszilárdult hártya tartalmaz-e folyadékot vagy sem. Néhány száz km mélyen a föld már folyékony s ha van is benne bármiféle zárvány, az nyomásegyensúlyban van. Ha a nyomás nő -ez történik folyamatosan- akkor ez a folyadék a felszínre tör. Ha a belső, folyékony, kéreg alatti magmanyomás csökkenne akkor a szilárdnak tekintett földkérgen keresztül az elöbbi esettel ellentétesen nem törne elő láva, hanem mondjuk az atlanti törésvonal beszippantaná a tengervizet. Nagyon durván (csak szemléltetésképpen) 1 C fokos magmahőmérséklet csökkenés 60m mély tengert szippantana be (majd kiszámolgatjátok, tök mindegy mennyi).


A holdak honnan veszed, hogy kihűltek? A tömegüknek megfelelő maghőmérsékletük van. Ha egy csillagászati objektum kis tömegű akkor a belső hőmérséklete is kisebb.

Csillagtömeg pedig a csillagképződés során felizzik magától !!!!!

Ezen azt értem, hogy az összenyomódó kozmikus gázfelhő nyeli a DVAG-ot, árnyékolja a gravitációs gravitonsugárzást ami kitölti a világegyetemet ezt manapság sötét energiának hívják. Ha a születő csillag felizzott, akkor és csakis ezután beindulhatnak a nukleáris hőtermelő atommagreakciók.



flugi 8, honnan tudod, hogy nem termelődik energia ?? Csak megjegyzem, hogy a bolygók több hőt adnak le mint amennyivel el tudunk számolni (árapályerők vagy belső rotáció okozta súrlódás, esetleges radioktív bomlási hő, meteorbecsapódási hőtermelés stb).

Előzmény: _vs120_ (9)

Csillagközi utazás - reálisan
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Csillagközi utazás - reálisan)
Astrojan válasz | megnéz 2008.01.06 05:14:02 © (71)

De nagyonis idetartozik, csak ez tartozik ide, teljes mértékben egyetértve Stocek 61-el.


Ákos az 1947-ben Kievben kiásott félbevágott kétüléses hengerről kérdez, de ez nem múzeumi hatáskör hanem a hadseregé.

Podlipki -be (Kaliningrad) szállították, ahol aztán az első szovjet rakétakisérleti központ épült. A 3m átmérőjű eszközt eredetileg az 1900-as évek elején ásták ki a cári korszakban, de visszatemették nagyon okosan. Amúgy kösz a linket.

Előzmény: Davius (55)

Dulifuli szerint a világ
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Dulifuli szerint a világ)
Astrojan válasz | megnéz 2008.01.24 05:33:52 © (3097)

Hogy miért van így, azt igazán senki sem tudja, de tudjuk, hogy így van, ilyen a világ..


Nem a világ ilyen, hanem a látszó világ ilyen. Azért van így, mert a relelm figyelembe veszi, hogy a relativisztikus sebességgel távolodó lámpa fényének egyre több és több idő kell, hogy a Földet elérje (egyre hosszabb és hosszabb távolságokat kell megtennie). A földről emiatt úgy látszik, hogy a lámpa órája lassul. De a valóságban természetesen nem lassul. Nehéz megérteni.


És ez egészen addig így lesz amíg ennek ellenkezőjét tisztességes kisérlet alá nem támasztja, hiába hisztek szilárdan, kisérlet kell az idődilatáció bizonyításához.


Gergő mivel támasztod alá, hogy nem csak a látszó világ ilyen, hanem valóban megváltozik az órák járása ???

Előzmény: Gergo73 (3096)
Astrojan válasz | megnéz 2008.01.25 03:02:03 © (3104)

Ha így lenne, akkor egy közeledő óra gyorsabban járna, mint az ugyanakkora sebességgel távolodó óra. ...mindketten ugyanakkora mértékben lassulnak le..


Azt akarod mondani, hogy a relativisztikus sebességgel közeledő lámpa fényének egyre több és több idő kell, hogy a Földet elérje mert egyre rövidebb és rövidebb utat kell megtennie ???? S emiatt látszik a földről úgy, hogy a lámpa órája lassul ???


Természetesen egyre kevesebb és kevesebb idő kell a fénynek a földetéréshez, mivel közeledik, emiatt a lámpa órájának gyorsabbnak kellene látszania.


Amúgy a relelmmel ne akard bizonyítani a relelmet. Senki olyan kisérletet nem végzett ami relativisztikus sebességgel közeledő lámpa óráját vizsgálta volna. Sőt még a távolodóét sem. Nem az számít, hogy mit mond a relelm, hanem, hogy mit mond a kisérlet amit ráadásul soha el nem végeztek.



gligeti 3100, Időközben lehoztak volna egy GPS holdat és összehasonlították a soha fel nem lőtt de megerőszakolt etalon párjával? Elmulasztottam valamit ? :)


Csak ez számít, a kisérlet. Ez a kisérlet pedig soha nem lett elvégezve. Csak a Hafele Keating típusu kisérlet alkalmas a kérdés eldöntésére ahol visszahozták az órát. Ha Hafele tisztességes kisérletet csinált volna akkor már meg lenne oldva a kérdés. De nem csinált.


Ha ennyi idő alatt nem tudtad megérteni, hogy a GPS óra menetközbeni viselkedését más is okozhatja akkor rajtad nem lehet segíteni. Vissza kell hozni a GPS órát (ahogy Hafele is visszahozta és nem menetközben olvasta le az órákat) !!!

Előzmény: Gergo73 (3101)
Astrojan válasz | megnéz 2008.01.25 04:35:29 © (3106)

Természetesen egyre kevesebb és kevesebb idő kell a fénynek a földetéréshez, mivel közeledik, emiatt a lámpa órájának gyorsabbnak kellene látszania.


Ennek nyilvánvalóan igaznak kell lennie. De a relativitáselmélet nem ezt mondja.


Éppen ez a baj.


Gyorsabbnak kellene látszania, rövidebbek lesznek a beütések között eltelt idők, 1 földi másodperc alatt mondjuk nem egyet hanem kettőt kattan (senki nem vizsgálta) de a rel szerint lassabbnak látszana (ha egyszer valaki kisérletileg megfigyelné, de sohasem figyelte meg).


Mikor érted már meg, hogy a relativitáselmélet szerint lassul le és nem a kisérletek szerint ???


Folyamatosan azt bizonygatod, hogy a relativitáselmélet szerint lelassul, de fogd már fel, hogy nem érdekel mit csinál a relelm szerint. Engem az érdekel, hogy mit csinál a kisérletek szerint. Nincs rá kisérlet. Nem érted?

Előzmény: Gergo73 (3105)
Astrojan válasz | megnéz 2008.01.25 05:25:40 © (3109)

Rendben, akkor csak annyit mondj meg, a földön előzőleg egyeztetett órák közül egyet elküldünk a fenébe, távolodáskor az órajeleit (sec jeleit) nyilván ritkábban látjuk. Most megfordul a rakéta és jön visszafelé.


A visszaúton indított jeleket a földi másodpercnél ritkábban vagy gyakrabban fogjuk látni a földről nézve ?


1. szerinted

2. relelm szerint

3. kisérletek szerint

4. szerintem gyakoribbak lesznek a jelek, úgy tűnik mintha a rakéta órája sietne.

Előzmény: Gergo73 (3107)
Astrojan válasz | megnéz 2008.01.26 02:49:54 © (3128)

Szépen összefoglaltad, feltételezem, hogy a véleményed (1) azonos a relelm (2) vélekedésével.


A kérdés az maradt, hogy mi a helyzet a kisérletek (3) szerint ????? Ja, hogy nincsenek ilyen kisérletek? Hát ez pech.


Annak sincs magyarázata miért lassulnának le az órák menet közben? Hát ez is pech.


A különböző sebességű óráknak semmi okuk nincs, hogy megváltoztassák a járásukat. Ilyen a világ? Majd ha kisérletek ezerszeresen bizonyítják akkor elhiszem. Ugyanis csupán arról van szó, hogy logikátlan e a világ. Ezt nem elég okoskodással alátámasztani. Csak ha kisérletek ezrei (jó túloztam, de mindenképpen több, halálbiztos kisérlet) bizonyítják a logikátlanságot.



gligeti 3111, ne aggódj értem az érvelésedet, szerinted Hafele miért hozta vissza az órákat amikor okoskodhatott volna úgy mint te ? Miért volt szükség a Hafele kisérletre? Azt hiszem sose fogod megérteni, hogy lehetsz bármilyen okos (vagy buta), csak kisérlet döntheti el hogyan vélekedjünk a világról. No persze nem olyan vacak kisérlet mint amit Hafele csinált..

Előzmény: Gergo73 (3110)
Astrojan válasz | megnéz 2008.01.26 05:09:58 © (3135)

Az órák lelassulásának a relativitáselméletben mindenesetre van magyarázata: az hogy mind az órához, mind a megfigyelőhöz kötött rendszerben minden fénysugár c sebességgel mozog..


Ezt most tényként közlöd, pedig csak egy abszurd feltételezés. Mi támasztja alá? Csak a MM kisérlet nulla eredménye. Nem sok. A továbbiak pedig ettől a feltételezéstől függnek, ami vagy igaz vagy nem.

Előzmény: Gergo73 (3134)

Mi a tömeg?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Mi a tömeg?)
Astrojan válasz | megnéz 2008.02.06 02:39:05 © (17)

Senki nem tudja mi a tömeg, foton, proton. Ha érdekel a kérdés nézd meg ezt:


fotonmodell és anyag modell


A tömeg nem egy fizikailag létező dolog, az anyagot felépítő elemi részecskéknek nincs tömege, a tömeg tulajdonságot az egymás körül keringő elemi részecskék (=tórusz) tehetelensége hozza létre. Ez a tórusz maga az elektron, vagy a proton, s a keringés okozza az elektron és a proton spinjét. Ebből következik, hogy az elektron és a proton nem elemi részecskék. A foton sem. A neutron két tóruszból áll, egy nagyobb átmérőjű elektron és benne a fánk közepében egy kisebb átmérőjű proton tóruszból. A neutront a benne keringő elemi elektromos töltésegységek tartják össze.


Ugyanúgy mint a lézerfényt. A lézerfény kristályt is ezek az elektromos töltések tartják össze.

Előzmény: szistyu (8)
Astrojan válasz | megnéz 2008.02.07 05:41:49 © (22)

1. Látom magam előtt szistyu (jogos) következő kérdését, akkor mi az arányossági tényező?

2. Már csak azt kellene kitalálni, hogy mi az energia?


De megtisztelnétek azzal, ha nem magyaráznátok el hogyan kell mérni az energiát.


Nembeszélve arról, hogy a kétféleképpen definiált tömegnek azonosnak kellene lennie, nem keverve, mert 1 álló anyagnak csak egy tömege van, függetlenül a leírás módjától: F/a =  m  =  E/c2 --------------> F/a = E/c2


E = Fc2/a


Hú, mit kapok én ezért.. De átalakítva sem rossz: Ev = FTC2 (jó, jó ezt csak a móka kedvéért)

Előzmény: cíprian (21)
Astrojan válasz | megnéz 2008.02.13 05:18:09 © (143)

A fotonnak nincs tömege.


Az elemi részecskéknek nincs tömege, a fotonnak van. Nyugalmi tömege nincs. De ha nyugszik akkor már nem foton.


A 4 elemi részecske = Graviton A és B, elektromos töltés + és minusz, de ezt nehogy megkeresd a tankönyveidben..


A graviton még szép, hogy részt vesz a gravitációs kölcsönhatásban, mert ő okozza. A graviton minden másban is résztvesz, alkotórésze az elektronnak, protonnak és vélhetően a többi részecskének is.


A stabil részecskékben a gravitonpálya pontosan körbezáródik, a protonban kisebb a pályasugara mint az elektronban.


A tér meg nem okoz semmit, mert az nincs is. Sem görbe, sem egyenes.

Előzmény: Aurora11 (141)
Astrojan válasz | megnéz 2008.02.14 04:15:40 © (150)

szépek a delfinek, így néznek ki a részecsketóruszok, a pozitív töltésegység által bejárt pálya a protonban. A tóruszok közepében egy egy fél graviton kering (graviton B), ezt járja körül a + töltés.

Az elektronban meg a negatív töltés kering a graviton A körül.


 proton modell

Előzmény: ineo (146)
Astrojan válasz | megnéz 2008.02.14 04:52:24 © (152)
Kösz, de neked is legyen egy kis dolgod, te majd teszel bele színes kvarkokat amennyit akarsz, nekem nem kell. Már csak azért is mert kvarkok nincsenek.
Előzmény: mmormota (151)
Astrojan válasz | megnéz 2008.02.16 04:31:45 © (172)

..a fény hogyan áll meg?


Ha az ábráról az jutna eszedbe amit melléírok akkor láthatnád hogyan áll meg.


A graviton sebessége c2. Két fél gravitonból áll (A és B), egyenes pályán halad ami olyan mint egy kifeszített DNS.


Ha a graviton töltéseket szállít akkor lelassul, sebessége c lesz, ez maga a fény.


Ha a (megfelelően nagy energiájú) fény lelassul nullára (ütközés után) akkor kettéhasad mint egy zippzár, ez a párkeltés.


Az egyik feléből elektron tórusz (ábra), míg a másik feléből pozitron tórusz lesz. A tórusz belsejében a graviton (A) fénysebességgel köröz és a töltés ugyanennyivel követi miközben spiráloz, tehát valójában egyik sem állt meg csak az egész rendszer nem megy sehova.

A tömeg tulajdonság előugrott, ez az egyhelyben pörgő-keringő részecsketórusz tehetetlenségéből származik.


Nagyobb energiájú foton proton-antiproton párt hozhat létre amiből következik, hogy a pozitron és a proton ugyanaz az anyag, csak energiájában különbözik tehát valójában antianyag nincs. Az antiproton elnevezés így helytelen.

Előzmény: egy mutáns (161)
Astrojan válasz | megnéz 2008.02.23 05:02:05 © (709)

Ellent kell mondanom,

mert pl. fekete lyuknak nincs térfogata - egyes fizikusok szerint.


Amikor pl bolygó méretű fekete lyukról beszélsz akkor az eseményhorizont átmérőjére gondolsz, tökmindegy mennyi anyag van benne.


A szingularitással kevered, ami a valóságban természetesen nem létezik.

Előzmény: Privatti (705)
Astrojan válasz | megnéz 2008.02.24 05:05:33 © (770)

Most teljesen mindegy, hogy mit tekintesz a BH átmérőjének, ha jobbat nem tudsz megteszi az eseményhorizont átmérője. A lényeg az, hogy legyen valamiféle átmérője. Úgysem tudjuk, hogy a BH-ban lévő anyag miféle formában van jelen. Olyan ez mint a Nap átmérője. Nem tudod pontosan mekkora, de biztosan tudod, hogy van neki.


Egy dolog a nagyon fontos, a térfogata nem nulla, az átmérője nem nulla.


A szingularitást felejtsd el, az ezt jósoló elméletek rosszak, ettől rossz a relativitáselmélet is, mert neki kell a (nemlétező) szingularitás.


Nem kell semmit megszelidíteni, mert az egész egy hülyeség. A BH belsejében is ugyanúgy ottvan az anyag mint pl a Napban. A BH közepében lévő nyomás

nem tart a végtelenhez,

a nyomásnak jól meghatározott maximuma van, egy bizonyos BH méret felett már tovább nem nő. A maximális középponti nyomást a külső gravitációs nyomóerő (DVAG) szabja meg. Nincs benne szingularitás. Sem durva, sem szelíd.

Előzmény: Aurora11 (712)
Astrojan válasz | megnéz 2008.02.25 05:25:37 © (777)

..nem hiszem, hogy az lenne a feketelyuk anyagának kiterjedése..


Hát persze, fogalmunk nincs miféle anyag van a BH -ban, mit lehet a kiterjedésének nevezni.


..az eseményhorizont szerintem csak annyit jelent, hogy ott a gravitáció olyan nagy, hogy a fotonok nem jutnak ki..


Úgy van. És éppen ezért tekinthetjük a BH átmérőjének az eseményhorizontot. Mert ettől lesz lyuk, semmi mástól. Innentől kezdve minden csak befelé esik, kivéve a gravitációs sugarakat.


Az eseményhorizont annyit jelent, hogy itt a DVAG (befelé) "áramlási sebessége" éppen = c, befelé sokkal több graviton áramlik mint kifelé, befelé fúj a gravitonszél éppen fénysebességgel. Egy kifelé tartó foton tehát éppen c sebességű szembeszelet kap, elmozdulni ezért nem tud, ott áll az eseményhorizonton. Ez a foton hozzánk a földre soha nem érkezik meg, mert a mi szemszögünkből áll.


Nem áll viszont a szembe fújó DVAG-hoz képest, a foton a DVAG-hoz képest éppen fénysebességgel mozog mint mindig.



Privatti 775, a Földnek soha nem lesz eseményhorizontja, sem almányi, sem atomnyi. Akkor lehet neki ha megnő a tömege legalább 1.4 Naptömegre. Ennél kisebb tömegű (párolgó) fekete lyukak csak Hawking agyában léteznek. Meg a tiedben.

Előzmény: Aurora11 (773)
Astrojan válasz | megnéz 2008.02.26 03:54:36 © (781)

Nocsak, tudsz te normálisan is válaszolni,


..vákuumban lévő - gyakorlatilag surlódásmentes alátámasztású propeller valamelyest forgásba jönne. S ezzel megdőlne az energiamegmaradás törvénye!

Vagy rosszul gondolom?


Igen rosszul gondolod. Mert a propellert egy olyan külső közeg (levegő, golyózápor, vízsugár) hajtja ami a felszínről pattan le.


A gravitonok pedig (gigantikus mennyiségben) úgyszólván kölcsönhatás nélkül átmennek a propeller anyagán és tök mindegy nekik, hogy a propeller meg van e hajlítva propeller formájúra vagy sem. A gravitonok a propeller alakjától függetlenül csakis a tömege arányában hatnak kölcsön a propellerrel. Semmiféle körbehajtó erő nem lép fel, csupán a propeller súlya.


Mindenki tudja, hogy a relelm mit állít az időről, én naívan mást állítok. Majd ha lehoznak egy GPS órát akkor megbeszélhetjük, melyik naív elképzelés talál jobban.

Előzmény: Privatti (779)
Astrojan válasz | megnéz 2008.02.27 05:54:57 © (785)

Igen, némileg valamiképpen kölcsönhatnak a tárggyal, sodorják a tárgyakat a Föld felé mert alulról kevesebb graviton érkezik. Sodorja a fényt is, ezt akkor látjuk ha a foton elmegy a Nap mellett görbül a pálya.


Semmi okunk azonban feltételezni, hogy a DVAG csak oldalirányban van hatással a fotonra. A Föld felé eső fotonra ugyanúgy hatással van, a foton gyorsul. Senki nem tudta és nem is akarta ezt a kicsiny sebességkülönbséget kimérni, de a GPS figyelembe veszi mint áltrel hatást.


A tárgyak melegszenek a DVAG nyelés hatására, lásd a Föld is meleg sőt tágul, folyton kitör egy kis láva, tűzhányó. Mielőtt elkezdené valaki a radioaktív Földet emlegetni, a csillagok is emiatt gyulladnak be !! Ha a csillagok keletkezésük közben nem kapnának a DVAG-ból energiát, soha nem indulhatna be a magfúzió.



Aurora 784, de olyan. A graviton is részecske mint a foton. Csak a foton összetettebb részecske (nem elemi részecske). A graviton 2 részecskéből áll (A és B) míg a foton 4 részecskéből (graviton A és B valamint + és minusz elektromos töltés).


De könyörgöm ne magyarázd el, mit mond ezekről a relelm meg a többi fizikus.

Előzmény: Privatti (783)
Astrojan válasz | megnéz 2008.02.28 04:28:11 © (792)

Az elemi részecskéknek nincs tömege, s mivel az anyagi világot 4 elemi részecske építi fel ezért a tömeg maga nem alapvető tulajdonsága az anyagnak. A tömeg tulajdonság akkor ugrik elő amikor ezek a részecskék úgymond megállnak a rohanásban és egymás körül kezdenek keringeni.


Tehát a gravitonoknak (A és B) valamint az elektromos töltéseknek nincs tömegük.

A graviton sebessége több nagyságrenddel nagyob mint c, s ha töltéseket kap magára akkor lelassul, sebessége = c (ez lesz maga a fény)


A graviton nem alakulhat át semmilyen más részecskévé, lévén elemi részecske. Az anyagi világunk (barionos) részecskéi a 4 elemi részecske kombinációjával alakulnak ki.


Nincsenek azonos előjelű tömegek meg különböző előjelű tömegek, a tömeg az egyhelyben pörgő keringő részecskék tehetetlenségéből adódik, ennek semmiféle előjele nincs. Minden tömeg nyeli a DVAG-ot ezért minden tömeg között egymás felé mutató erő lép fel, ezt hívjuk tömegvonzásnak, de az erő nem vonzóerő hanem nyomó.



Privatti 788, próbáld meg értelmezni amit 785-ben írtam: a csillagok is emiatt gyulladnak be. Itt nem lehet hamukázni radioaktivitással meg súrlódással, egy tiszta hidrogénfelhőből is csillag születik. Ezt az interstelláris galaktikus ködöt valami felmelegíti olyan magas hőmérsékletre, hogy termonukleáris fúzió indulhat meg. A Földön ehhez a fúzióhoz atombombát kell robbantani, a robbanás szolgáltatja a fúzióhoz szükséges hőmérsékletet


Előszöris mi nem részecske:

nem részecske a tér

nem részecskék a függvények

nem részecske a víz, vagy hang hullám (ezek a hullámok részecskék hullámzását jelentik természetesen, de ezek a hullámok önmagukban nem részecskék


Ezzel szemben részecskék a radiohullámok (EM hullámok), a fény, ezek nem is terjednek gömbszerűen, hanem egyenes vonalban. Ha nem így lenne nem létezhetne lézer.


Az elemi részecskéket nevezhetjük kvantumoknak is, a gravitonok energiacsomagok, ezek mozgatják a világot. Az EM töltések fogalmam nincs micsodák, de nem hullámok. Gravitonhoz kapcsolódva spirális mozgásuk van, ebből származik az anyag hullámtermészete, de a töltések is alapvetően részecskék.


A graviton párok is DNS szerűen mozognak, ez is hullámtermészetet generál.

Előzmény: Aurora11 (791)
Astrojan válasz | megnéz 2008.02.29 05:54:20 © (797)

Magukat a részecskéket mozgatják spirálisan a gravitonok?


A fény foton esetében a graviton pár DNS-re szuperponálódik a 2 elektromos töltés.


Itt tudod megérteni hogyan alakul ki a váltakozó elektromos és mágneses tér képzete: fotonmodell. Ha a fenti képet nézed, a töltések és a gravitonok egymáshoz való viszonya a ciklusok alatt változó.


Először egy négyszög alakzatot foglalnak el, ez megfelelhet a mágneses tér vektornak.


Félfordulattal később a 4 részecske egyvonalba kerül, ekkor a rendszerből a C negatív töltésegység kilóg, ez felel meg az elektromos tér vektornak.


Újabb félfordulat múlva négyszög alakzatban állnak, viszont a töltések az ellenkező oldalra kerültek, a nyíl mutatja a vektor irányát.


Ismét fél fordulat, a 4 részecske egyvonalban, de most a D pozitív töltés lóg ki a sorból, lásd nyíl.


A foton így eleve cirkulárisan poláros. A többi kérdésedet nem értem.

Előzmény: Aurora11 (795)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.01 04:07:46 © (822)

Köszi, de egy dolgot azért szögezzünk le


Mert az energiaszintek azért kvantáltak,meg a töltések,mert a Schrödinger-egyenlet hullámfüggvény megoldás csak egyes meghatározott energiaértékeknél teljesíti bla bla bla..


Az energiaszintek nem ezért kvantáltak, a természet nem azért működik úgy ahogy, mert bármilyen függvény bármilyen eredményre vezet. A természet a mi ostoba függvényeink nélkül is pontosan tudja a fizikát, már az emberiség megjelenése előtt is jól működött a világ. Sőt.


Miért is akarod a részecskéket elkenni?



Privatti 803, hol volt 300 évvel ezelőtt sötét energia? El vagy te tévedve kissé. Nagyon. És nincs kizárva, hogy fékezi a Földet a sötét energia DVAG.


Nem fékezi mérhetően.


Ellentmondások meg a te fejedben léteznek. A kényszerképzeteiddel nincs összhangban a nyomó gravitáció. Mert azt gondolod, hogy a tökéletes ismeretlenségbe burkolózó gravitonok úgy kell viselkedjenek ahogy te elképzeled.


A graviton nem olyan részecskesugárzás mint amilyeneket megszoktunk. Más.

Előzmény: Aurora11 (798)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.04 04:44:10 © (851)

Azért akarom elkenni,mert a határozatlansági relációt...


Jaa, csakhogy Heisenberg nem tudja megváltoztatni a természetet azzal, hogy ő megfigyeli.


A részecskék határozott kiterjedésűek !!!!!!!!!!!


Csak Heisenberg bizonytalan méretűnek látja őket. Mert korlátozottak a lehetőségei a megfigyelés módját illetően. A megfigyelésnek vannak korlátai, a részecskék nincsenek elkenve. Csak elkenve látjuk őket. Rosszul van értelmezve a határozatlansági reláció.


A gravitonok a jelenlegi módszereinkkel láthatatlanok,

keresztülmennek az anyagon mint a neutrínók,

egyenes vonalban terjednek (a tér nem görbe)

sebességük c2 (becslés)

elemi részecskék, szemben a többi részecskével aminek felépítésében a gravitonok részt vesznek,

a gravitonok maga a sötét energia.


A sötét anyag egyszerűen H2 molekula.

Előzmény: Aurora11 (824)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.05 04:51:53 © (861)

..és klasszikus fizika törvényeit követő elemi részecskének tekinted a gravitont.


Igen, a valószínűség a megfigyelésre vonatkozik, nem a részecskére. A részecske golyószerű, a mozgása kalimpáló, hullámszerű. De a részecske maga nem hullám.


Ettől a kvmechanika jó lehet, mert az a megfigyelésre vonatkozik, ugyanúgy mint az áltrel. A dolgok ott sem változnak reálisan, csak úgy látszanak. De mivel minden dolgot úgy észlelünk, hogy látjuk vagy mérjük, így ez a félreértelmezett valóságkép kevés gondot okoz.


Ja a sötétanyag a galaxisokban levő sötét halo?


Olyasmi, a lényeg az, hogy a fizikusok amit nem látnak, vagy nem tudnak mérni az nekik nincs. Nagy hiba, mert a molekuláris H2 nagyon nehezen mérhető, sokáig láthatatlan volt. A teleszkópokkal csak az atomos hidrogént tudták kimutatni 21 cm-en. És mivel a disszociációs egyensúly a H2 felé van eltolva a hidrogén zömét figyelmen kívül hagyták. Ebből lett a hiányzó sötét anyag.


A c2 nagyságrendet jelöl, azt jelenti, hogy kb 300 000 c. Nyilván a c2 nem sebesség, csak az egyszerűség kedvéért szoktam így használni.

Előzmény: Aurora11 (855)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.06 04:26:59 © (884)

Így egyesül ebben a modellben a részecskekép és a hullámkép? Igen.


És ezt hogy egyesíted a Selényi nagyszögű interferenciakísérletével,hogy egy részecske már interferál önmagával?


Sehogy, nem különösebben hiszem, hogy valóban mindig egyesével mennek a fotonok. A foton egyenes vonalban terjed, nincs gömbhullám. A tér minden irányába indul foton, ez látszik gömbhullámnak. Ha a foton gömb alakban terjedne, energiája négyzetesen veszne. Nem vesz. Csak a fény intenzitása vesz mert egyre kevesebb foton jut egységnyi gömbfelületre. A foton energia marad, száma (sűrűsége) csökken.


Egy bizonytalan (kétrés) kisérletre támaszkodva nem lenne szabad felrúgni a logikát. A lézerfény a tanú arra, hogy a fény nem nagyszögben vagy gömbalakban terjed. De ha tűvel kiszúrod egy sötét szoba falát, akkor is látod, hogy a napfény nem nagyszögben terjed.


Nem tudjuk mi az oka a kétrés kisérlet interferencia eredményeinek.

Ugyanúgy mint ahogy nem tudjuk mi az oka az MM kisérlet negatív eredményeinek (talán rosszul gondolkodunk).


De mi a sötét energia? A gravitonok összessége? Igen.


A graviton a fénysebesség 300 000-ezerszeresével terjed,számodra c2-t, 90 000 000 000 km/s-ot jelent? Igen, kb.

Előzmény: Aurora11 (862)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.07 05:37:08 © (892)

Hogy mehet a fény a fénysebesség 300 000 -szeresével?


Nem a fény megy c2 -el, hanem a graviton párok DNS pályán, egyenes vonalban. A két graviton fél kalimpálása egymást tökéletesen kiegészíti, ezért lesz egyenes a pálya miközben egymás körül keringenek.


Ennek ellenére van lehetőség az akár c2 körüli foton sebességre is. A fekete lyuk eseményhorizontja alatt egy befelé igyekvő foton sebessége rendkívül megnőhet a befelé áramló DVAG sodrás miatt. Kifelé már nem jön semmi. Az eseményhorizonton pedig a kifelé tartó foton kívülről szemlélve áll.


Az okot nem mondhatom el, de nyomós oka van.


A graviton-részecske spirált milyen kölcsönhatás tartja egyben? Fogalmam nincs


..lehet, hogy igazad van, de az elismert tökfejekkel nem lesz könnyű dolgod. :(


Ühüm. De a kevésbé elismertekkel sincs... :)

Előzmény: Aurora11 (885)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.09 03:24:31 © (921)

..ha atomnyi méretű volt a világegyetem és felfúvodott az infláció miatt, akkor az akkori elemi részecskéknek nem kellett volna felfúvodnia?


Jó kérdés lenne, ha lett volna felfúvódás. De nem volt. Mivel szingularitás nincs ezért nem kellett a világegyetemnek egy pontból képződnie. Felrobbanhatott egy (nagyon nagy) fekete lyuk mint egy kézigránát, ez volt a Nagy Bumm. De semmiképpen nem egy matematikai vagy egy atomi méretű pont robbant fel, ez csak a relelm vízilója.


Persze lehetett a robbanás sebessége sokkal nagyobb mint c, hiszen a gravitonok amik szétszórták az anyagot, sokkal nagyobb sebességűek. De ezt nem nevezném felfúvódásnak, mert az elképzelt felfúvódás csak a másodperc igen kis törtrésze

(10-30 sec) lenne és erre csak azért van szüksége a relelmnek, hogy a matematikai pont, magyarul a semmi és egy focilabda mérete közötti szakadékot áthidalja.


Nem lehet, hogy régi elemi részecskék voltak azok az anyagtömörülések, amikből a mostani galaxisok lettek? Nem lehet.


DVAG = Dark energy Vacuum energy Aether Gravity

Előzmény: Aurora11 (920)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.10 05:29:27 © (933)

Atomnyi méretű sohasem volt a világegyetem, nincs olyan erő ami atom méretűvé nyomná össze, de még csak diónyi sem volt, eltekintve a tudós urak agykörfogatától.


Nagyon fontos, hogy ha nincs vonzóerő, mert nincs, akkor kell egy erő ami összenyomja a világegyetemet elég picire. Ez az elég pici egy nagyon nagy fekete lyuk mérete, galaxis méret jobban közelíti mint a dió.


Azt tudod mit jelent, hogy virtuális? Azt, hogy látszólagos, nem létező. Ezzel ne számolj, mert ez nincs. Virtuális részecske nem létezik sem pozitív hátmég negatív energiával. A virtuális részecskék száma tehát csak akkor nő meg ha te képzelődsz. Máskor nem.



Privatti 924, A fizika szerint természeti törvény tiltja "nagyon nagy" tömegű fekete lyuk felrobbanását..


a te fizikád szerint lehet, az enyém szerint pedig pontosan megköveteli. Ez a relelmes hamuka a megálló időről meg csak akkor jöhet számításba ha lehoznak egy GPS -t és a valóságban is meglesz a 0.3 sec eltérés. Inkább neked kellene mutatni egy kisérletet ahol megáll az idő.


A relelm meg nem természeti törvény ha nem tudnád.

Előzmény: Aurora11 (922)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.11 05:20:29 © (941)

Akkor, hogy lehet, hogy vonzó kölcsönhatás energiája negatív..


Úgy, hogy nincsenek vonzó kölcsönhatások. Minden csak nyomó. Ami vonzónak látszik ott kisebb a nyomás.


Az egy dolog, hogy matematikailag mit lehet leírni, de azt sem lenne szabad elfelejteni, mi lehet ebből fizikai realitás. Negatív anyag nem létezhet, mert vagy van anyag vagy nincs. Mivel az energia az anyag megjelenési formája, erre is lehet mondani: vagy ott van egy térrészban az energia vagy nincs ott.


Csak azt nem lehet mondani, hogy negatív energia vagy negatív anyag van jelen. Meg, hogy virtuális anyag van jelen. Az nincs.


De miért gondolod, hogy valóságosabbak lennének a pozitív eneriájú, ebből következően valós impulzusú részecskék..


Azért mert a valós azt jelenti, hogy valós. A virtuális meg azt jelenti, hogy nem valós.


Milyen műszerrel méred a nem valós, virtuális részecskéket? Vagy hol láttál olyat?


Azt olvastam, hogy az anyag a tértől és a tér az időtől (anyag az időtől) elválaszthatatlan..


Ha olvasol valamit nem jelenti azt, hogy az úgy is van. Most itt azt olvashatod, hogy elválasztható. Csak anyag van. Tér nincs. Idő sincs. Semmi más nincs, csak anyag. A térnek semmi köze az anyaghoz. Az anyag (fogalom) létezik a fizikai valóságában is, az összes többi fogalom emberi kitaláció. Téridő sincs.


Soha nem volt atomnyi méretű a világegyetem. A tér viszont mindig végtelen kiterjedésű, ha kiszedegeted belőle az anyagot akkor is.

Előzmény: Aurora11 (938)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.12 05:22:11 © (952)

Mondta valaki hogy egy pontból képződött? Ki mondta?


Nem kell messze menni, pl Wikipédia, Gravitational singularity:


According to general relativity the initial state of the universe, at the beginning of the Big Bang, was a singularity, or single point.


Lefordítsam? Persze ha nem fogadod el a relativitáselméletet akkor igazad lehet és akkor egyetértünk, az Univerzum soha nem volt matematikai pont, sem atomnyi méretű, valamint szilvamag méretű sem.



Aurora 942, Ha le lehet írni matematikailag egy jelenséget akkor szerintem létezőnek tekinthetjük..


A jelenséget nem, egy jelenség az nem anyag, hanem anyagi tulajdonság ahol csak az anyag létezik fizikailag, a valóságban. Tehát a jelenség csak mint fogalom létezik a fejünkben.


Az Univerzumban csak anyag létezik, más nem. Az Univerzumot nem tölti ki szeretet, gyűlölet, hatalomvágy, pénzéhség. Ezeket a fogalmakat is le lehet írni de ettől még fizikailag nem léteznek.

Előzmény: Privatti (949)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.13 04:55:57 © (977)

Az Univerzumban csak anyag létezik, más nem.


Rendben akkor tisztázzuk, mi van még a Világegyetemben az anyagon kívül ?


Pl. ilyenek: virtuális anyag, tér, idő, téridő, időtér, görbeség, távolság, magasság, térfogat, tükörkép, geometria, számtan, történelem, szín, szag, szellemek, istenek, manók, angyalok,

mi jöhet még ?

Előzmény: Aurora11 (976)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.14 04:52:47 © (992)
Én megelégszem annyival, hogy anyag, tér, idő, alagúthatás.

Aha. És a téridő ? És a virtuális fotonok meg részecskék ? Az nincs ?

Akkor sík is létezik ? És ha a tér nem anyag akkor mitől rugalmas ? (Ha kiveszem belőle az anyagot akkor visszatér az eredeti görbeségébe, tehát rugalmas a semmi)

Ha az összes anyagot kiveszem a térből akkor marad az idő meg az alagúthatás ????

stb, stb
Előzmény: Aurora11 (980)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.19 03:25:28 © (44268)
A fényt minden inerciarendszerbeli megfigyelő c-nek MÉRI.

A megfigyelők kétféle módszerrel mérik a fénysebességet, az egyik az MM interferométer a másik egy háromlábú szék.
Sosem fogom megérteni, hogy háromlábú székkel hogyan mérnek fénysebességet.

Ami sokkal nagyobb baj, hogy az MM interferométerrel sem lehet fénysebességet mérni.
Előzmény: beereer (44151)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.20 03:22:13 © (44297)
A fényt minden inerciarendszerbeli megfigyelő c-nek MÉRI.
Tehát a 299,792,458 m/s az egy mese? Netán Albert Einstein szerencseszáma, amit megálmodott? Honnan is van ez a szám?


Mivel inerciarendszerek nincsenek ezért egyetlen inerciarendszerbeli megfigyelő sem mérheti a 299 792,458 m/s -t, tehát mese.

A szád onnan van, hogy a földfelszínen, vízszintes irányban mérve ennyit lehet kiátlagolni c-re a pontosabb forgótükrös mérésekkel.
De sehol egy inerciarendszer ahol valaki is mérne. Tehát helyesen:

A relativisták szerint a fénysebességet minden inerciarendszerbeli megfigyelő c-nek KÉPZELI (mert még nem mérte soha)

És nem Einstein szerencseszáma hanem inkább Bay Zoltáné, aki törvénybe iktatta ezt a számot 1983-ban.
Előzmény: Gergo73 (44269)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.21 03:47:50 © (44369)
Tehát szerinted a fény sebessége nem állandó,

Pontosan. A Föld felé tartó fotonok gyorsabbak mint c (néhány cm/sec az eltérés a magasságtól függően).

csak még nem sikerült ettől eltérő sebességet tapasztalnunk. Miért?

Földi körülmények között kicsik az eltérések, nem tudunk ilyen pontosan fénysebességet mérni. A GPS figyelembe veszi a leeső fény picivel nagyobb sebességét, azt mondja rá, hogy áltrel hatás.

Csak a tisztánlátás végett, a Michelson interferométer nem egy fénysebességmérő készülék !! Hiába forgatod nem méri a fénysebességet.

Nagyobb fénysebességeltérésekre a fekete lyukaknál lehet számítani. Az eseményhorizonton pl a befelé haladó foton sebessége 2c, míg a (radiálisan) kifelé tartó foton sebessége = 0.

A c-től eltérő fénysebességeket a Silvertooth egyutas lézerinterferométer összeállítással lehet mérni. Forgatod az interferométert és csupán ettől változnak a csíkok. Kiszámítható, hogy a Föld 380 km/sec sebességgel száguld a Kráter/Leo felé.

Éppen abba az irányba és éppen annyival amekkora sebességet a COBE is kimér a háttérsugárzáshoz képest.


Gergő (44298), Erre nem érdemes reagálni, akkora baromság.

lehet, hogy nem érdemes, de azért én örömmel reagálok erre a kis baromságodra. :)
Előzmény: ivivan (44299)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.22 05:38:39 © (44484)
Akkor nem igaz a relativisztikus sebességösszeadási törvény?

Jókat lehet vele számolgatni, de azt akarod mondani, hogy c + c = c ? Akkor nem.

Akkor ilyen esetekben a fotonnak van nyugalmi tömege?

Semmi köze szerintem a nyugalmi tömeghez, mert a foton mindig c sebességgel halad a DVAG -hoz képest. Csak kívülről látszik úgy mintha állna. Ezt úgy értsd, hogy látszana, mert hát a foton ha hozzánk képest áll akkor nyilván sohasem ér a szemünkbe.

A fotonnak nincs nyugalmi tömege, mert az őt alkotó elemi részecskéknek sincs tömege (ezek az elemi részecskék a gravitonok és a töltések)


ivivan (44372), a fény sebességét mindig vízszintes irányban mérik, én a függőleges irányú, a Föld felé eső fényről beszélek. Ha a forgótükröt átfordítanák vízszintes tengelyűre úgy, hogy a fény fel-le menjen, akkor sem tudnák a fénysebességnövekedést kimutatni mert éppen kikompenzálódna a különbség. Amennyivel lassabb felfelé menet ugyanannyival gyorsabban esik lefele. Az a picinyke különbség ami marad, azt még nem tudják mérni. De szerintem eddig motiváció hiányában nem is akarták. (Pontosabban az MM interferométerrel akarták, de az erre a célra nem alkalmas)

A GPS-ről akkor lehetne vitázni ha lehoznának egy GPS órát és végre megláthatnánk valóban másként jártak e az órák odafönn vagy sem. Nincs (tisztességes) kisérlet. Kisérlet nélkül csak annyit mondhatunk, hogy az áltrel szerint. Szerintem meg másként. Kisérlet dönt.

Jó cikket ástál ki, szerintem olvasható, nekem ezek vannak (a tiedet is betettem)
http://astrojan.nhely.hu/silverth.htm

A cm/sec különbséget a gravitáció okozza és függőleges irányú. A 380 km/sec más, ezt a Föld mozgása okozza a "háttérsugárzásban" vagy a DVAG -ban..
Előzmény: Aurora11 (44370)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.23 02:25:13 © (44490)
Úgy, hogy nem magyarázni kell, hogy milyen lenne egy kisérlet ha elvégeznénk vagy úgyis tudjuk mi lesz a kisérlet eredménye ha nem végeznénk el stb. Ha minden tudományban ilyen okosak lennének az emberek mint a fizikusok, akkor soha egyetlen kisérletet sem kellene elvégezni mert úgyis tudnák előre a kisérletek eredményét.

Egy idődilatációs kisérlet összeállítása egyértelmű:

1. szinkronizálj a Földön két egyforma órát
2. az egyiket vidd el jó messze jó sokáig
3. hozd vissza az órát és nézd meg többet mutat e valamelyik.

hiszen éppen azt kell eldönteni, hogy valóban másként jár az óra vagy csak röptében valamilyen általad elképzelhetetlen okból másnak látszik

Ha lehozás közben akármi történik az órákkal akkor én nyertem. Ugyanis akkor az órák nem a relelm miatt járnak másként, hanem a fellövés közben történt velük valami....

És miért is nem alkalmas az MM interferométer az éterszél kimutatására?

Azért mert a Silvertooth interferométer az alkalmas, azzal ki lehet mérni.

Ha a kávéskanalammal nem lehet kimérni, akkor a kávéskanál úgy néz ki, hogy nem alkalmas erre a célra. Érted? Egyszerűen nem méri ki. Ezért nem alkalmas.


muallim (44488), ha találsz kisérletet űrrepülőgépen (hetekig akár hónapokig) szállított atomórákról amit visszahoztak és a teljes (összes) rezgések számát összehasonlították az eredetileg ugyanolyan földi óra teljes rezgéséinek számával akkor azzal előállhatsz. Az, hogy szerinted lehetett ilyen az nem ér semmit.
Előzmény: ivivan (44485)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.24 05:37:48 © (44537)
3. Az, hogy ez nem valamiféle látszat, abból is nyilvánvaló, hogy egy megutaztatott óra kevesebbet mutat, ha visszahozod és ismét mellé teszed egy helyben maradónak.


Ezt nem hiszem el, hol van ez a kisérlet ? Nem tudod megérteni, hogy ez a fajta kisérletből csak elkeserítően kevés féle van? Vagy a HK kisérletre vagy olyan büszke?


Meg a két másik, a Hafele Keatingnél is rövidebb idejű repülőgépes próbálkozás szintén nanoszekundumos eltérésekkel. Ezt csak fizikusok hihetik el akiknek bele van verve a fejébe a logika megcsúfolása.


Nem igaz, nincs ilyen (tisztességes) kisérlet csak olyan gyenge lábakon álló amelyen röhögnöm kell.



muallim (44495), bajban vagy, müonok a tengerszinten is keletkeznek, azt számolják össze (csatlakozom Bign-hez)



ivivan, átgépeltem a Silvertooth cikket .pdf formátumban, így talán jobban olvasható


http://astrojan.nhely.hu/silverto.pdf

Előzmény: mmormota (44536)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.25 01:03:43 © (44608)

Igen, egyetértve Bign 44552 -el, a HK kisérletet a csaló tudósok kategóriájába kell sorolni.


Hafele–Keating-kísérlet


Alul magyar nyelvű összefoglaló + magyar wiki link (ne zavarjon senkit, hogy én írtam,   http://astrojan.nhely.hu/hafele.htm  )


Ki ne maradjon: köszönet érte Dubois

Előzmény: TEODOR (44541)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.25 01:42:57 © (44611)

Ha már a HK kisérletnél tartunk, paradox módon


pontosan ez a kisérlet támasztja alá az abszolút idő hipotézisét.


A 4 reptetett óra közül csak egyetlenegynek volt többé kevésbé elfogadható karakterisztikája, a 447 számú órának, de ez az óra semmiféle (relativisztikus) lépcsőt nem mutat és így ez a híres kisérlet éppen az abszolút idő hipotézisét támasztja alá.


Vagy az Eastward Test átlagolt eredmények grafikon kihúzása, csaló extrapolációja, ahol az erőltetett lépcső létét a grafikon menete a legcsekélyebb mértékben sem indokolja és ha nincs lépcső akkor nincs idődilatáció sem.

Előzmény: Gergo73 (44609)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.25 02:30:23 © (44614)

Mi az, hogy "elfogadható karakterisztikája"? Te megmondod, hogy melyik óra járása tetszik és melyiké nem?


Igen Gergő pontosan így van. Mit akarsz mérni egy olyan órával ami össze vissza jár? Csak olyan órát használhatsz a kisérleteidhez amik konzisztensen járnak. Ez azt jelenti, hogy a kék és a piros vonalaknak


párhuzamosaknak kell lenniük


Ha ez nincs meg az azt jelenti, hogy az órák járása a repülés után más volt mint a repülés előtt, Nem tudod, hogy mikor romlott el az óra, ezt a mérést nem tudod használni semmire. Nem használhatod a rossz óra adatait ne nevettesd ki magad.


Csak egyetlen óra volt amiben a piros és a kék vonalak nagyjából párhuzamosak tehát a többi órát nem veheted figyelembe mert a szórás legalább egy nagyságranddel meghaladja a várt vagy kívánt relativisztikus hatást.


A korrekciók meg lélegzetelállítóan arcátlanok


clock 408 (Eastward)  'corrected' from +166ns to    -55ns;
clock 361 (Westward) 'corrected' from    -44ns to +284ns.


Ha a hibák sokkal kisebbek lettek volna akkor sokkal több óra felhasználásával lehetne statisztikázni, ehhez nyilván értesz.

Előzmény: Gergo73 (44612)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.26 02:07:35 © (44722)

A legjobb indulattal csak azt mondhatom, hogy az áltrel bizonyítékaként ezerszer idézett Hafele Keating kisérlet nem ér semmit, szállítás közben az atomórák pontossága drasztikusan lecsökkent az egyáltalán nem elég pontosról a tragikusan pontatlanra.


Az olyan nagy örömmel idézett másik két repülőgépes kisérlet amelyet a HK kisérlet megismétlésének kiáltanak ki, de a legcsekélyebb mértékben sem a HK kisérlet ismétlése mert ahhoz még véletlenül sem hasonlít mert a HK kisérletben legalább 4 reptetett óra volt, körbementek a Földön, ott legalább vannak mérési adatok, grafikonok, utánajárható.


mmormota nem szégyelli belinkelni most már sokadszor az egyetlen egy atomóra sokkal rövidebb ideig tartó reptetését, mert ha csak egyetlen kisérlet van akkor nincs vita, nincs szórás, nincs rosszul és mégrosszabbul járó óra csak a halálpontos kimérése a relelm által kívánt eltérésnek.


De honnan tudod kedves mmormota, hogy mennyire volt pontos a repülőgépen szállított egyetlen árva atomóra ??????????????????????????????????????????


Nem mmormota, ez szar, nem a relativitáselmélet bizonyítása. Egyetlen mérés a világon semmilyen tudományban nem jelent semmit. Főleg azokután, hogy a HK kisérletről kiderült, hogy kifejezetten rossz szándékú, a relelm alátámasztására fabrikált, szándékos csalás.


Kapjatok már a fejetekhez.


Ja, és Gergő, az SR ben semmilyen logikai hibát nem látok, megérthetted volna már ennyi év alatt. A természetben meg végképp nem látok logikai hibát.


Csak te összetéveszted a természetet az SR -el...


A kettő együtt nem jön össze....

Előzmény: Gergo73 (44615)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.26 02:40:21 © (44726)

Pöf, pöf, rengeteg mérés van, sokba is kerülnek, mindenféléről szólnak, csak egyetlen mérés sincs ami nyilvánvalóvá tenné ezt az egyszerű dolgot: elviszek egy órát sétálni és amikor visszahozom, hangsúlyozom

visszahozom,

akkor megnézem az órákat látható e rajtuk a relelm által kitalált különbség.


Te meg jössz itt folyton az ezernyi kisérleteddel amiből egyik sem erről szól.

Előzmény: Gergo73 (44724)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.26 03:38:45 © (44730)

ő kiválaszt egy 101. állítást, ami bassza a csőrét..


Nem hinném, a relelm alapvető állítása, hogy az órák a valóságban másként járnak ha mozognak.


Csak ezt az egy állítást kellene alátámasztani, ha lehet rendesen. Az összes többit már nem kell, mert utána már akármit elhiszünk.


Bosszantó, mi ?

Előzmény: Gergo73 (44728)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.27 01:49:30 © (44911)

A relativisztikus Doppler pedig igazolva van nagy pontossággal.


Azt akarod ezzel mondani, hogy hagyjuk a fenébe az óravisszahozásos kisérleteket, azoknak semmi értelme mert úgyis szarul vannak megcsinálva, mert a valóságban előforduló (nem az elméletekben mert az engem nem érdekel) relativisztikus idődilatációt nem ezek, hanem a relativisztikus doppler igazolja ?


Rendben, HK leírva, HK ismétlésnek kikiáltott 38 nsec leírva, repülőgép körözés leírva. Nézzük a Dopplert.


Szerinted amikor mondjuk egy hajókürt felé mész egy vitorlázó repülőgéppel és a kürtnek magasodik a hangja akkor a hang hullámhossza megváltozik a valóságban, vagy csak te érzed úgy a füleddel, vagy a műszereiddel ?


(Segítségül a hajón az egyik matróz állandóan figyeli és méri a kürt hangját nincs e valami változás a hangmagasságban. Nincs.)



ivivan 44732, neked azt kell megértened, hogy az eddig elvégzett kísérletek igazolták az idődilatációt menet közben. Minden kisérlet igazolja, nem vitatja senki, én sem. Menet közben minden rendben van, relelm működik. A rengeteg fajta kisérlet mind mind erre vonatkozik, menet közben vizsgálva az objektumokat, ami fény segítségével látszik belőle. Eddig tiszta ?


A kérdés az, hogy ezek a gyönyörű és hasznos eredmények a valóságnak is megfelelnek vagy csak úgy látszanak.


Na most ezt a dolgot nem lehet másként eldönteni, csak ha ténylegesen visszahozod az órát és azt a földön összehasonlítod a repületlen etalonnal.

GPS órát nem hozott még vissza senki, viszont HK pontosan emiatt tervezte a kisérletét (az más kérdés, hogy nem volt elég jó)

Előzmény: Gergo73 (44731)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.28 02:02:15 © (45088)

A hajón nem változik a hangmagasság,


No lám, a valóságban semmilyen idődilatáció nincs


de a hajóhoz képest mozgó többi hajón igen.


Ha te mozogsz akkor megváltozott frekvenciát érzékelsz természetesen, de tudhatnád, hogy a hanggal valójában semmi nem történik, egyrészt abból, hogy a frekvencia attól függ, hogy TE milyen sebességgel mész, másrészt bárhol a térben megállhatsz, mintát vehetsz a hangból és láthatod, hogy tényleg


semmi nem történt a hanggal.


Akármilyen Dopplert használsz.


Ezért is ismételték meg a HK kísérletet pontosabb (???) órákkal.


De honnan tudod kedves Gergő, hogy mennyire volt pontos a repülőgépen szállított egyetlen árva atomóra  ??????????????????????????????????????????


Neked azt mondták... :)

Előzmény: Gergo73 (44942)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.29 01:25:43 © (45253)

Mindenkinek az a valóság, amit mér..


Ez a baja a fizikusoknak, ilyen elementáris baromságot is le mernek írni arcpirulás nélkül. Nem kérlek, a valóságnak ezernyi arca van, de valóság csak egy van.


Akkor mi lehet a virtuális valóság, mi a mese vagy mi lehet a látszat, a látszó világ ? Vagy nincs is olyan ?


Ha a kutyaszart kikloffolom bepanírozom és kisütöm s az rántotthúsnak látszik, akkor az neked már rántotthús lesz ?


Ez hangnál igaz,


Na látod, a Doppler nem alkalmas arra, hogy idődilatációt bizonyíts vele.


de a fény esetében nem igaz, hiszen nincs közvetítőközeg... Így nincs érteleme a "bárhol a térben megállhatsz" kifejezésnek..


Miért ne állhatnál meg a térben ? Nem kell abszolút megállnod, a hajóhoz képest ne változzon a távolságod. Leesik a repülőd és már meg is álltál. Megoldható ??


Amúgy nem tudod, hogy van e közvetítő közeg, csak hiszel valamit. Számomra létezik közvetítő közeg (DVAG gravitonok) amely résztvesz a fény terjedésében.

Előzmény: ivivan (45097)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.29 22:52:59 © (45439)

A fatengelyes logika így működik:

Egy órát nem befolyásol, hogy ki figyeli meg -> tehát az eltérés csak látszólagos lehet -> látszólagos eltérés nem okozhat valódi következményt -> tehát az iker paradoxon nem létezhet.


A kifinomult, fizikus logika meg így:


Egy órát igenis csakazértis befolyásol, hogy ki figyeli meg -> tehát az eltérés csak valóságos lehet -> látszólagos eltérés is okozhat valódi következményt -> tehát az ikerparadoxon a valóságban is létező, mi hiszünk benne csak még nem mérte meg senki.


De nem is szabad (lehozni GPS-t végképp tilos), mert a relatimisztikus doppler úgyis bizonyítja. Igaz, hogy ez a hangnál nem jött be, de az csak síma doppler, annak nincs tévéje. Meg a Li ionok, amiknek még órájuk sincs.


Látszólagos eltérés = másnak látszik mint ami a valóságban. Nagyító, görbe tükör, mesefilm, sebesség okozta eltérések pl elmosódás (gyorsan mész elmosódottnak látod a tájat, látszólag elmosódott). De a táj a valóságban ettől nem mosódik el :)


Nem kell különösebben definiálni, csak egyetlen dolgot kell tudni róla:


Ha csak látszólagos akkor a valóság más lehet..


Ez még akár egy fizikusnak is mehetne.

Előzmény: mmormota (45348)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.29 23:22:57 © (45441)

Hümm, akkor elmosódott ? Mindig tanul az ember :)

Előzmény: Gergo73 (45440)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.30 05:19:54 © (45452)

Nyilván a lehozás alatt ugyanúgy állnia kellene, mint amikor felvitték.


Micsoda?? A felvitel idejére leállították a Cs atomokat ???????????


hogy ki figyeli meg .. Nem befolyásolja az órát. Az marad olyan, amilyen volt.

Én megnézem ezt látok, más mondjuk gyorsan megy, megnézi mást lát, egy harmadik személy a Holdon állva műszerrel leolvassa megint mást lát.


Azt akarod mondani, hogy hiába lát mindenki mást, az óra járása a valóságban nem változik, marad olyan amilyen volt ?? Tehát a valóságban nem is történik semmiféle idődilatáció, csak látszólag ?

Előzmény: ivivan (45445)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.31 05:23:07 © (45589)

Azt kellene egyszer megértened (bár tényleg nem könnyű), hogy arra válaszolj amit kérdezek, mert a többi hablatyolásod nem érdekel


hiába lát mindenki mást, az óra járása a valóságban nem változik, marad olyan amilyen volt ??

Igen, vagy nem.

Előzmény: Gergo73 (45453)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.01 04:20:48 © (45652)

Ha úgy érted a "valóságban" dolgot, hogy az óra mellett álló megfigyelő szerint, akkor igen, igazad van.


Pontosan úgy értem. És azért fontos ez, mert a rel hívők azt állítják, hogy az idődilatáció - ikerparadoxon valóságos, ténylegesen bekövetkező dolog. Ezért ezt csak akkor és csakis akkor dönthetjük el ha az órát visszahozzuk és nem távolról, menetközben olvasgatjuk le az időadatokat.


Ha visszahoztad az órát akkor láthatod, hogy az időkükönbségek ténylegesen megvannak-e. Függetlenül attól, hogy ezt a visszahozott órát bárki más aki nagy sebességgel halad vagy bármilyen más körülmények között nézegeti -e még vagy sem.



Privatti 45593, És nincs döntnök, ki közös nevezőre hozhatná az eltérő tapasztalatokat.


Dehogynincs. Az az ember aki egy asztalon látja a földi etalon és a visszahozott órát



egy mutáns 45595, Te szerinted mennyi idő múlva látom meg a fényt?


Nem fogsz megharagudni remélem, nekem teljesen mindegy mikor látod meg a fényt.

Azt kell megértened, hogy nem kifogásolom a relelm által számított LÁTSZÓ dolgokat. Azt nem hiszem el, hogy tényleg megtörténnek a változások, tehát magyarul a hosszkontrakció csak látszólagos és ebből következően az idődilatáció is csak látszólagos. De látszólag megvan, ezt nem vitatom.



Gergő 45605, Nem értem az "óra járása" kifejezést.


Hát ha ilyen elemi problémáid vannak akkor nem csoda ha értetlen vagy.


Viszont ha Az óra marad olyan, amilyen volt akkor


semmiféle valóságos idődilatáció nincs.


Az egész csak egy áprilisi tréfa lehetett :)

Előzmény: ivivan (45594)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.01 05:31:18 © (45655)

Igen, vagy nem ?

Előzmény: Gergo73 (45654)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.02 02:32:56 © (45765)

Astrojan, Dulifuli, és társai úgy gondolják, hogy (1) és (3) nyilvánvalóan megegyezik..


Nem nyilvánvalóan, nagyon tévedsz.


Úgy gondolják, hogy megegyezik, ha érted a különbséget. Ezt gondoljuk, és azért gondoljuk így, mert az idődilatáció valós megléte nincs kisérletileg alátámasztva. Látszólag megvan, de nem tudni, hogy valóságban is megvan-e.


A helyzet éppen fordított, úgy gondoljuk (de legalábbis én úgy gondolom) kisérlet kell a kérdés eldöntéséhez, mint bármely más, normális tudományban.


Ti, viszont görcsösen ragaszkodtok ahhoz, hogy nem kell kisérlet, mert nektek nyilvánvalóan igazatok van és csakis igazatok lehet mert ti kisérlet nélkül is tudjátok mit mutatnának a visszahozott órák:


1. alátámasztja a relelm mindkét feltevését (transzlációs és gravitációs időeltolódás, mindkettő valóságos)

2. csak az egyik feltevés valós voltát támasztja alá (transzlációs) a másik látszólagos

3. csak a másik feltevés valós voltát támasztja alá (gravitációs), a sebességből származó csak látszólagos

4. egyik feltevést sem támasztja alá, mindkettő látszólagos. egyik sem valós.


(Akkor valós ha visszahozod az órát és látod a különbséget mert mást mutat a repült óra. Ha ugyanazt mutatja mint a megfelelő földi etalon, akkor a relelm idődilatáció csak


látszólagos.)


Akármilyen Dopplerrel vizsgáltad menet közben..

Előzmény: Gergo73 (45731)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.02 05:11:21 © (45767)

Nincs mit tenni, neked definíció szerint azt jelenti, nekem meg nem jelenti ezt definíció szerint.


Ha valóban az előzetesen a földön egyszerre indított atomórák összesen lerezgett számát küldenék le sms ben akkor el kellene gondolkodnom a jövőbelátás paradoxonon. De erről a legcsekélyebb módon nincs szó.


Nem az egyedi atomórák lerezgett számát küldi le a GPS. Minden GPS holdon amúgyis van 4 db atomóra, ezt eleve átlagolják

A GPS holdak mind a 24-en ugyanazt az időadatot küldik le amit a földi master control állomás szabályoz

Hogy lehetne jövőbelátáson töprengeni amikor a földön még rá sem kapcsolják az osztóműveket az órákra, majd valamikor távolról elindítják őket ha pályára álltak (így értetted ivivan?).


A GPS nek csak a jeladás sebessége (a jelek sűrűsége) számít, egy olyan leküldött 1 sec jel ami a földfelszínen 1 sec-nek látszik. Nem küldi le a rezgések abszolút számát, pedig ez lenne összehasonlítható egy azonos földön maradt óra teljes rezgéseinek számával. Addig igazgatják az osztóművet amíg a leküldött sec jel a lehető legpontosabban 1 sec-nek látszik.

Előzmény: Gergo73 (45766)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.03 03:13:13 © (45874)

A GPS holdak mind a 24-en ugyanazt az időadatot küldik le amit a földi master control állomás szabályoz

Nem ugyanazt küldik le. Mindegyik a sajátját küldi le..


És akkor minek a GPS System Time? (Composite Clock = Paper clock is referenced to the Master Clock (MC) at the USNO)


Nem küldi le a rezgések abszolút számát, pedig ez lenne összehasonlítható egy azonos földön maradt óra teljes rezgéseinek számával.

Leküldi,


Igen? És egy darab GPS műhold hány különböző órajelet küld le szerinted ???

Előzmény: Gergo73 (45813)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.04 02:20:18 © (45948)

Nem küldi le a rezgések abszolút számát, pedig ez lenne összehasonlítható egy azonos földön maradt óra teljes rezgéseinek számával. Leküldi,


Igen? És egy darab GPS műhold hány különböző órajelet küld le szerinted ???

Természetesen egyet..



Ooops, itt nekiszaladtál a falnak, mert egy holdon 3, helyenként 4 atomóra van. Ha mindegyiknek leküldené a rezgései abszolút (teljes) számát akkor eleve 3 vagy 4 órajelet kellene leküldenie. :)


Az idődilatáció (a valós idődilatáció) megállapításához az kell, hogy a visszahozott óra összes rezgéseinek számát összahasonlítsd a földön maradt etalonóra teljes rezgéseinek számával (amely óráknak természetesen egyszerre indították a földön a számlálóit, ebből egyet fellőttek GPS pályára míg a másik maradt a földön rezegni).


Az osztókat ebben az esetben felejtsd el, erre a célra nem kell az osztókkal szorozni. :)

Előzmény: Gergo73 (45875)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.05 04:18:14 © (46068)

De amit javasolsz, meggyőző kísérlet lenne, igen. Szervezd meg, hogy lehozzák.


Ez a beszéd. Nincs esély rá, láthatod mekkora az ellenállás, mindenki tökéletesen elégedett a logikai "bizonyítékkal" (GPS, Doppler stb) valamint a 39 nanoszekundumos repülőúttal. Gravity Próbát sok sok dollárért fellőnek a relelm kitalálásainak ellenőrzése felkiáltással, de GPS órát - ráadásul ami már nem kell odafent, úgyis csak leesne - úgyszólván tilos lehozni.



Dubois 45953, Az üzenetekben egyetlen óra számlálóját használják fel.


Honnan veszed ezt? Betehetnéd a linket, ha van.


ftp://tycho.usno.navy.mil/pub/gps/gpssy.txt


Each satellite transmits a navigation message containing its orbital elements, clock behavior, system time and status messages.  In addition, an almanac is also provided..


(a GPS System Time = Composite Clock = Paper clock is referenced to the Master Clock (MC) at the USNO)

Előzmény: Gergo73 (45950)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.05 04:29:55 © (46069)

Van, aki erre azt mondja, akkor ez nyilván látszat. Nincs a "látszat" kellően definiálva.


Dehogynem, pont ez az, ameddig mindenki mást mér addig az látszat.


Állj meg és megtalálod a valóságot. Ez is látszik de mégsem csak látszat mert az összes megfigyelő mindig ugyanazt fogja mérni (mert állnak vagyis a távolságuk a mért cucchoz nem változó) vagy ha úgy tetszik relatívan nem változik a távolságuk.

Előzmény: mmormota (46065)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.06 00:45:22 © (46164)

A hang vagy egy felületi vízhullám terjedési sebessége függ attól, hogy a megfigyelő közeledik vagy távolodik a forrástól?


Nem függ. Ki nem szarja le, hogy van e megfigyelő a közelben vagy a távolban, mit csinál a megfigyelő, röpköd vagy nem, egyáltalán megszületett e már egy megfigyelő vagy még csak a szervetlen világ létezik.


A hang vagy vízhullám terjedési sebessége teljes egészében független attól, hogy te éppen becsukod a szemed vagy éppen a vizet nézed, füldugód van, esetleg süket vagy, a hang terjedési sebességét nem érdekli, hogy te figyeled őt vagy sem.


Amit a fizikusok menetközben megfigyelnek az nem a terjedési sebesség. Terjedési sebességet álló megfigyelő tud mérni.



Dubois 46078, jó cikket adtál és úgy tűnik igazad van, csak 1 óra aktív.


De az is kiderül belőle, hogy nem a Cs rezgéseinek abszolút számát adja le a 1.5 GHz -es L band-on a GPS, hanem egy sokváltozós produktumot.


This (L-Band) signal is affected by the (Frequency Synthesizer Distributor Unit) FSDU (which is commanded by the NDU), atmospheric effects, ephemeris uncertainties, monitor station variations, spacecraft effects and other factors. All of these factors are fed into a Kalman filter, which is a computer algorithm for processing discrete measurement data in an optimal fashion.

Előzmény: théta (46073)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.06 04:19:20 © (46173)

Csak épp ennek köze nincs az információtartalomhoz.


Hogyne lenne.


Az L-Band szignál függ az FSDU-tól amit az NDU szab meg, ezenkívül légköri hatásoktól, efemeris bizonytalanságoktól, monitorállomás változásaitól, műholdi hatásoktól és még egyéb faktoroktól. Ezt gyúrja össze a Kalman filter -egy program- ami a konkrét mérési adatokat kezelhető formára alakítja.


Még magyarabbul, az L-Band órajel amit a GPS a földre lesugároz, nemcsak a GPS Cs órától függ hanem ezer más dologtól.


Nem a Cs órajelet sugározzák le.

Előzmény: mmormota (46167)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.06 04:39:59 © (46175)

Azt külön bizonyítani sem kell, hogy azért mert nagyítón nézem a vonalzót, nem változtak meg a beosztásai, csak én a megfigyelő számára.


A valóságban nem változik meg a vonalzó beosztása, ez elég nyilvánvaló, de csak a normális (primitív) emberek számára. Fizikus ész azt mondja: nagynak látom?


akkor megnőtt !

Előzmény: Bign (46156)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.07 02:39:13 © (46287)

Azt látod, hogy az MM csak akkor adhat negatív eredményt, ha a fénysebesség minden irányban azonos (a kísérleti berendezéshez, mint megfigyelőhöz képest)?


Nem igaz, akkor is negatív eredményt ad ha az MM interferométer nem alkalmas az éterszél kimérésére.


A Silvertooth interferométer az alkalmas eszköz. Ezzel lehet kimérni az "éterszelet".


Nem elgondolkodtató, hogy senki nem reagált a cikkre amit találtál?


Experimental detection of the ether


Nem illik bele a remekül összekotyvasztott relelmbe (nincs valóság, nincs nagyobb sebesség mint c mert még nem láttunk nagyobbat, bárkihez képest c vel megy a fény erre esküszünk de csak az MM nulla eredménye támogatja, Silvertooth meg nem érdekes nem kell minden aprósággal foglalkozni..)

Előzmény: ivivan (46184)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.09 01:10:30 © (46449)

Nekem tetszett, honnan vetted? A többieknek nem kell ez a fajta ismeret, őket az ilyesmi irritálja.



pint 46289, pletykalap.


Experimental detection of the ether


Nem gondolom, hogy kíváncsi lennél rá, de ha nem pattintod meg akkor nem tudod elolvasni (ivivannak jár köszönet a cikk előbányászásáért)

Előzmény: cyprus_people (46297)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.10 02:46:19 © (46529)
Minden olyan megértési kísérlet, amelyik nem veszi figyelembe a mozgást, hanem csak az órák lassabb járásával foglalkozik, eleve kudarcra van ítélve.


Ezt úgy érted, hogy ha nem veszünk figyelembe mozgást, tehát a két óra ne mozogjon egymáshoz képest, ne körözzenek, távolságuk konstans, mondjuk legyenek egy asztalon.


Egy ilyen esetben nem tudod megérteni melyik óra jár lassabban ??



cyprus_people (46500), boldogan hajlítgatják a semmit, a tér egy fogalom, nem anyag, nem lehet hajlítgatni. Ráadásul tökéletesen rugalmas semmi mert ha kiveszed belőle az anyagi testet akkor visszanyeri eredeti alakját a semmi vagyis az üres tér. Vagy az üres téridő, az se rossz.

Előzmény: Dubois (46452)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.12 02:57:34 © (46601)

Minden mozgó óra ténylegesen lelassul. Nem olyan bonyolult dolog ez.


Persze, hogy nem bonyolult. Csak nem igaz.


Azt hiszed az a probléma, hogy nem értjük mit mond a relelm? Értjük, csak nem hisszük.



privatti 46595, hogy ténylegesen van -e idődilatáció vagy nincs azt könnyű eldönteni. Vissza kell hozni az órákat és megnézni melyik mutat többet, esetleg ugyanannyit.


A relativitáselmélet csak addig érdekes amíg mozgásban vagy. Ha visszahozod az órát és azok már nem mozognak egymáshoz képest relatívan akkor azt is meglátod, hogy ténylegesen mi történt a repülő órákkal.


Hosszkontrakcióra ez nem igaz, mert ha visszahozol valamit akkor nagyon ügyesen azt állítjátok, hogy visszanyeri eredeti hosszát az objektum. Bár abban már többen egyetértünk, hogy a hossz soha nem is változik meg valójában. Csak látszólag.


Hogy mitől is emlékezne a tárgy az eredeti hosszára az még kérdéses.


Ráadásul nagy gyorsulással gyorsított és aztán akármilyen lassan lefékezett objektum is az eredeti hosszát nyerné vissza..

Előzmény: Gergo73 (46597)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.12 23:09:41 © (46642)

Más kérdés a hosszkontrakció. Ebben veled vagyok.


Velem leszel az idődilatációban is. Talán később. Semmilyen kisérleti bizonyíték nincs.


Van a 39 nanoszekundumos repülős kisérlet Amerikába meg vissza, meg egy másik nagyon rövid repülős körözés, szégyellem leírni, ezen áll a relativitáselmélet. Ez még csak alátámasztásnak sem elég nemám bizonyítéknak vagy ne túlozzunk, kísérletileg eldöntött ténynek.


Ez kéremszépen kisérlet nélkül, önkényesen eldöntött, megtanított, bemagolt és vallásos áhitattal terjesztett kitaláció (= valóságos idődilatáció).


Vagy Te tudsz olyan kisérletről ahol visszahozták az órát ???


De nehogy kinevettesd magad a Hafele Keating kisérlettel ..


Ja és messziről nézve gyorsanmozgó redszerek közt természetesen a relelm jól leírja a látszó dolgokat, nem kérdéses, mozgás közben idődilatáció látszik. Pont.


Experimental detection of the ether


???

Előzmény: cíprian (46602)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.13 03:17:01 © (46648)

A látszólagos idődilatáció nem vezet ellentmondáshoz. Látszatra akármi történhet, a látszó világ lehet bármilyen abszurd, nem baj. Ha látsz egy filmet visszefelé forgatva nem történik semmi csoda, ez a látszat, ettől a valóságban az idő nem jár visszafelé.


A példád jó, jó lehet a valóságos idődilatáció meglétének kimutatásához. Tehát C elmegy A mellett akkor tA = tBC.


Az, hogy Te honnan nézed messziről a gyorsan mozgó órákat, az az órák járására egy cseppet sincs hatással.


Az órák relativisztikus járási sebességének megállapításához egy olyan jellegű kisérlet kell amit felvázoltál. Ez felér egy óra visszahozásával mindenféle zavaró gyorsítás nélkül.


Ugyanis vannak akik éppen a gyorsuló szakaszok miatt esnek zavarba az idődilatáció értelmezésekor.

Előzmény: ivivan (46139)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.15 00:29:13 © (46706)

csak hát az MM kísérlet erre rácáfolt. Aki persze nem ismeri a Pithagorasz-tételt (mint pl. Astrojan), az nem érti, miért cáfol rá.


Szóljál már valamit a Silvertooth kisérletre, mert az arra alkalmatlan MM kisérlet nulla, sikertelen, képtelen, semmi eredményével szemben itt egy eszköz ami képes kimutatni azt amit az MM keresett, ráadásul az eredmény összhangban van a COBE méréseivel, 370 km/sec ala Leo.


Hiába szajkózzátok MM istenek kisérletét ha a forgatás közben a karokban történő ellentétes értelmű változások miatt az képtelen kimutatni a fénysebesség változásait, ahogy a radírom sem képes erre.


Experimental detection of the ether


A kimutatáshoz egyutas interferométer kell. Kapjatok már a fejetekhez.

Előzmény: Gergo73 (46664)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.15 01:25:46 © (46709)

Nekem nincs ötletem, a Silvertooth által használt egyutas interferométert forgatod és érdekes módon mindig az égbolt egyazon pontja felé nézve (Leo) maximuma van a változásoknak. Pontosan azt teszi a műszer amit Michelson Morley szeretett volna látni de az ő eszközével erre képtelen volt akármeddig forgatta.


Nem muszáj figyelembe venni a kisérletet Gergő, de ez esetben előbb utóbb mindenki rajtatok fog röhögni (ez nem neked szól ciprian). Úgyhogy szedjétek össze magatokat a cáfolással, mert a Silvertooth kisérlet működik, a Michelson blöff meg nem, mert a kétkaros kétutas interferométer a szokásos forgatásával a mérésre alkalmatlan.


Nyomd meg ezt a linket itt, ez a Silvertooth kisérlet (kösz ivivan):


Experimental detection of the ether

Előzmény: cíprian (46707)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.15 04:27:18 © (46713)

Kösz, végre valaki belenézett. Azt hiszem a 4. egyenlettől a balhét nekem kell elvinni mert az átgépelésnél v helyett én írtam frekvenciát. Az eredeti pdf szöveg nem a legjobban olvasható, de az 1 ábrán látható a V sebesség, így a 4,5,6,7 egyenletekben V szerepel. Ha ezzel egyetértesz akkor hamarosan javítom, és ezzel máris sokat segítettél.


A V sebességet 6 és 7. ben persze kiejti állítván, hogy n és t független a V sebességtől.

Előzmény: Gergo73 (46710)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.17 00:36:47 © (46779)

Az űrhajós rendszerében ennyi, de ez csak egy rendszer.


Úgy van. Egyetlen apró pici különbség, hogy az űrhajós rendszere a valóság, ami az összes többi gyorsanmozgó gravitációs rendszerből másnak látszik.


Az űrhajós rendszerében ugyanis az űrhajóhoz képest áll az óra, úgyértem nem mozog gyorsan. Az összes többi rendszerben ez nem valósul meg.

Előzmény: mmormota (46778)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.17 02:51:54 © (46781)

és ha a világ olyan, amilyennek a SR leírja (magyarán minden IR-ben minden fénysugár ugyanazzal a c-vel terjed), akkor ez a kőkemény valóság.


Szép lassan beszaladsz a csőbe, Mi köze van az űrhajós öregedésének a fény terjedési sebességéhez ????????????????????????


Nem lehetséges esetleg hogy az öregedésnek a hang terjedési sebességéhez van köze áfonyalekvárban ?

Előzmény: Gergo73 (46780)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.17 03:19:14 © (46784)

Mi köze van az űrhajós öregedésének a fény terjedési sebességéhez ????????????????????????

Nagyon sok. Erről szól a SR és az ÁR.  
Köszönöm Gergő.


Megdöntötted a relativitáselméletet.


Azt nagyon jól tudjuk, hogy erről szól a relelm, csak ezzel hallgatólagosan elismerted, hogy az öregedés folyamata semmit nem változik attól, hogy gyorsan repül az óra vagy lassan, az idődilatáció jelensége a fény terjedési tulajdonságaitól függ.

Előzmény: Gergo73 (46782)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.17 04:04:13 © (46787)

Nem az idődilatáció jelensége függ tőle, hanem az idődilatáció mint jelenség létezése függ tőle.


Értjük Gergő, szorul a hurok. Azt mindenki tudja, hogy az SR szerint így van, az SR azt mondja, hogy ez az igazság.


Az űrhajós nem érzi, hogy ő másként öregedett volna, csak éppen ez az igazság..


Csakhogy ezt az igazságot a nagy semmi támasztja alá.

(HK, Chesapeake bay körözés, Panam 39 nanosec)

Előzmény: Gergo73 (46785)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.17 04:27:28 © (46790)

Nem az idődilatáció jelensége függ tőle, hanem az idődilatáció mint jelenség létezése függ tőle. :)

Előzmény: Gergo73 (46788)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.17 21:30:03 © (46849)

Astrojan néha elfogadja az idődilatációt látszólagosnak, máskor meg az éterről beszél.


Nem, nem. Az idődilatáció mindig látszólagos. Nem néha. Mindig. A valóságban nem történik semmi az órákkal. Látszólag történik ha a megfigyelő gyorsan mozog.


Miért ne beszélhetnék éterről? Az én éterem a sötét energia gravitonsugárzás (DVAG), nem a klasszikus rigid éter, nyilván.



Gergő 46791, azért vihogok, mert az óra lelassulásának nincs semmiféle konkrét okozója a rel modellben. Egyszerűen a fényterjedés sajátosságai miatt jön létre a látszólagos idődilatáció és mivel az óra lassulásának egyéb oka nincs ezért a valóságban nem is lassul le.


Csak úgy látszik, mert a fényt látod nem az órát. Az óra jár rendesen de a fényterjedés bezavar. Most már te is ezt állítod csak nem akarod beismerni mert az neked rosszul esik.

Előzmény: ivivan (46793)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.17 23:55:40 © (46853)

..visszajön, a végén egyeztetjük az óráinkat. Az övén 160 hónap telt el (40/3 év), a mienken 200.


Hurrá! Végre eldőlt. Hol van ez a kisérlet ??? :)



ivivan, tekintsd úgy.

Előzmény: HondaVuk (46852)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.18 03:06:29 © (46860)

Aha. Csak nekem még potméteres TVm van, azzal szoktam beállítani a képet olyan specrelesre. Addig tekerem amíg jó nem lesz. Persze közben jár az agyam, 1-v2/c2, gyök izé, azért enélkül nekem sem menne...



Gergő, Mi köze van az űrhajós öregedésének a fény terjedési sebességéhez ????????????????????????   Nagyon sok. Erről szól a SR és az ÁR


tehát az űrhajós öregedése attól függ, hogyan terjed a fény (gyorsan, lassan, egyformán, cikkcakkban stb)


Az én öregedésem is attól függ hogyan terjed a fény vákuumban ???? Vagy csak az űrhajósé függ ettől.


Ha megváltozna a fény terjedési sebessége, mondjuk lelassulna, akkor lassabban öregednék esetleg gyorsabban ? Vagy nem is változna semmit mert a sajátidőm nem változik semmit sem akármilyen tulajdonságai legyenek a fénynek ?


(Ha nem tetszik a terjedési sebesség, akkor legyen a fény bármilyen általad kedvelt tulajdonsága)

Előzmény: HondaVuk (46854)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.18 03:49:42 © (46862)

Szia, csak az a helyzet, hogy nekem a fény egy 4 darabból álló foton részecske és ezek DNS-spirális mozgása okozza a hullámjelleget. Külön nem létezik fényhullám. A kettős tulajdonság csak annyit jelent, ahogy mondod egyes műszerekkel részecskét fogunk fel más műszerekkel pedig ezen részecskék hullámjellege dominál a mérés közben. De ekkor is a fotonrészecskék hordozzák a hullámjelleget.

Előzmény: cíprian (46861)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.18 04:56:41 © (46865)

Igen, ha megüt egy bizonyos energiát akkor kifut belőle egy elektron meg egy pozitron. Ha nagyobb energiát is megüt akkor kifuthat belőle egy proton meg egy antiproton.


De az elektron is két darabból áll (egy graviton fél = graviton A, meg egy negatív töltésrészecske = C), a pozitront meg graviton B és pozitív töltésrészecske = D építi fel.


A proton, antiproton is ugyanezekből áll, csak nagyobb frekvenciával keringenek, ezért az átmérő kisebb, a tehetetlenség 1800 -szor nagyobb. Mivel ugyanazokból a részecskékből áll a pozitron és a proton ezért nem helyes az antianyag elnevezés, magyarul ilyen értelemben nincs antianyag mégha antiprotonnak hívjuk is.


Foton és anyagmodell


Tehát nem elektron meg pozitron van a fényben hanem csak az alkotórészeik vannak a fotonban. Az alkotórészeknek tömege nincs, a tömeg akkor keletkezik amikor a foton száguldó egyenesvonalú mozgása megáll és az alkotórészek egymás körül egy tóruszt alkotva kezdenek keringeni. Ennek tehetetlensége okozza a tömeget.


Így értem a 4 darabot (= graviton A, graviton B, elektromos töltés minusz C és töltés pozitív D)

Előzmény: cíprian (46864)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.19 00:36:34 © (46917)

Vagyis a foton az élete során rövid ideig tömeggel rendelkezik, amikor végbemegy a részleges párkeltés?


Ez szerintem az elektron energiánál nagyobb (de a protonnál kisebb) foton energiánál megvalósul, ezen esetekben jöhetnek létre a rövid élettartamú különféle részecskék. Ezeknél a tórusz közepén köröző gravitonfél nem zárul pontosan körré és ezért nem stabil.


Pontosan körbe záródik az elektron, pozitronban, az energiát növelve nincs pontos kör, majd egy sokkal nagyobb energiánál ismét pontosan körbezáródik a tóruszban köröző graviton A vagy B. Csak 2 frekvencia van ami kör, ezek adják a stabil részecskéket (elektron, pozitron, proton, antiproton)


A neutron egy elektron tórusz közepébe nyomódott proton tórusz, a neutront az elektromos töltések tartják egyben, de a töltések keringésében nem tökéletes a szinkron (a neutronban amíg az elektron megtesz egy kört addig a proton sokkal több kört tesz meg), ezért a neutron néha szétesik. Ez az atommagban nem tűnik fel mert a felszabaduló elektron keres egy másik protont magának. Ha nem talál könnyen akkor sugárzó izotóp lesz az atommag, talán.


Messzemenő gondalatok következnek ebből. Vajon helyesek-e? Nekem tetszik :)

Előzmény: cíprian (46866)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.19 23:59:53 © (46927)

A fizika arról szól, hogy ha ezt meg ezt a mérést (kísérletet) elvégzed, akkor mit kapsz eredményül.


Az összes többi tudomány meg arról, hogy ha ezt meg ezt a mérést (kísérletet) elvégzed, akkor a kapott adatokat értelmezve mit kapsz eredményül. :)

Előzmény: Gergo73 (46926)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.21 00:39:40 © (46970)

..a tér és az idő természete ilyen..


Röhögnöm kell, nem is vihognom,


A térnek nincs semmiféle természete, semmilyen szerkezete, semmilyen jellemzője azon kívül, hogy az egy koordináta rendszer.


A tér természetéről beszélni ugyanakkora marhaság mint mondjuk egy egyenes természetéről beszélni, az egyenes szerkezetéről vagy jellemzőiről amik meghatározóak lennének az anyagi világra.


Tiszta röhej amit hajtogatsz, gondold meg: a síkok hatása a tavi kabócák nemi életére. a síkoknak semmi hatása nincs semmire mert a síkok, egyenesek, paralelepipedonok, hexaéderek, a tér és az idő mind ember alkotta FOGALOM


mikor érted már meg.


A teret kitöltő anyagnak (DVAG, atomok, részecskék, sugárzások) van viselkedése, tulajdonságai, mozgása folytán egy másik anyagra lehet hatása. Az anyagnak érted, az anyagnak lehet természete.


A térnek nics természete


És cseppet sem érdekel, hogy az SR szerint van -e neki, mert ha ezt mondja az SR akkor már helyből egy hatalmas baromságot állít.

Előzmény: Gergo73 (46930)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.21 01:36:49 © (46979)

agyalmányok, végülis az enyém is az de azt remélem a yin-yang modell több mint érdekesség.


Kisebb energiáknál a szétnyíló zippzár esetén a két fél elveszítené egymással a kapcsolatot, ahonnan a fotonná való visszarendeződés, ráadásul szóródás nélküli tehát az eredeti irányt megtartó foton rekombináció szerintem igencsak valószínűtlen.


Másrészt a megfelelő energiájú foton sem okoz magától párkeltést, csak abban az esetben ha ütközik valamivel, tehát a foton megáll. Kisebb energiáknál sem tartom valószínűnek, hogy az amúgy nagyon stabilnak látszó foton elcsalinkázzon. A foton alkotórészei nagyon szeretik egymást, képesek akár 10 milliárd évig utazni szóródás nélkül. A Hubble 7-8 milliárd fényévre ellát és ott élesen leképezhető galaxisokat lát. Ha a fény nem egyenes vonalban terjedne akkor ilyen nagy de még sokkal kisebb távolságokon belül is csak valami homályos derengést kellene látnunk szerintem.



HondaVuk, Fogalmunk sincs, hogy a térnek van-e szerkezete vagy sincs.


Arról van fogalmad, hogy az egyenesnek van e szerkezete?

Előzmény: cíprian (46971)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.22 00:25:48 © (47025)

Arról van fogalmad, hogy az egyenesnek van e szerkezete?

Az egyenes egy matematikai konstrukció.


Rendben, feltételezem, hogy ugyanezt állítanád a síkról is.


A térrel ugyanez a helyzet, csak bele van marva az agyadba, meg Einstein is megmondta, hogy az anyagi világ térben létezik. Csakhogy ez nem igaz, akármennyire is azt képzeled, hogy tapasztalod a teret.


Nem a teret tapasztalod, hanem az anyagi világot látod. Látsz egyet itt, látsz egyet ott. A kettő között távolság (fogalom) definiálható, de attól távolság még nem létezik. Ugyanígy a tér sem létezik, nem volt szükséges keletkeznie, nem tágul és nem görbül. Mert NINCS.



pint 46983, a tér csak mentális modell, a valóságnak nem része..


Végre. Kezded ám döntögetni a relelmet. Ha a tér a valóságnak nem része akkor a nemlétező tér görbülete


a valóságra semmilyen hatással nem lehet.


Gravitációt nem okozhat, de az égvilágon semmi mást sem okozhat.


Köszönöm pint.



HondaVuk, nyomó gravitáció, barátkozz meg vele..

Előzmény: HondaVuk (46982)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.22 01:21:35 © (47031)

protontóruszok persze vannak, azokra kell építeni.


Úgy van drágám, a proton az anyag. A tórusz meg annak az alakja a nemlétező térben. Mint a kockacukor. Kocka nem létezik, de a kocka alakú cukor az létezik. Kockakő, kockahas, leveskocka, Rubik kocka, dobókocka ezek mind léteznek mert mind anyag. Csak a


kocka nem létezik


Nincs tér, ezért nincs is értelme beszélni róla.


Melyikünkre értetted a lelkiszegényt ? A tér fogalom, attól, hogy hatása nem lehet az anyagi világra miért ne lenne értelme beszélni róla ?

Előzmény: Gergo73 (47030)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.22 01:51:00 © (47033)

Ez hihetetlen, Te tényleg nem vagy képes megérteni az anyag és az elvont, emberi elme által kitalált, megfogalmazott és remekül használható fogalmak közötti különbséget ? Matematikus létedre hasalsz a kockáról? A hexaédernek nincs csúcsa (a valóságban) mert a csúcsa egy végtelenül kicsi kiterjedésű tehát kiterjedés nélküli matematikai pont. Az élek egyenesek, ami végtelen sok, kiterjedés nélküli pontból épül fel. A hexaéder éle nem anyag. A hexaéder nem anyag. A csúcsa nem anyag.


A tér a leíráshoz kell, nem pedig ahhoz, hogy gravitációt okozzon.


A gravitációt a DVAG gradiens okozza.

Előzmény: Gergo73 (47032)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.22 02:23:18 © (47036)

Az ÁR nem azt mondja, hogy a térgörbület okozza ezt meg amazt.


Tényleg? Megegyeztünk.


A térgörbület nem okoz gravitációt.


A gravitációt a DVAG gradiens okozza. Miről vitáztunk itt évekig ?

Előzmény: Gergo73 (47034)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.22 03:43:20 © (47039)

Mint mondtam, ez az "ez okoz amazt" elképzelés naiv. Az ókorban ... elment, de a későbbi fejlemények fényében tarthatatlan vagy inkább megmosolyogtató elképzelés.


Tényleg megmosolyogtató. Te csak kis naív nyugodtan egyed nagykanállal a ciánt hiszen nem okoz bajt. Beszaladhatsz az alagútba bátran, mert ha jön is a vonat neked nem árthat, nem okoz semmit, vagy akár beugorhatsz a Tiszába, úgysem halsz meg mert a víz fulladást nem okoz (neked). Aki nem így gondolja az naív. Úristen mi lehet a te matematikus fejedben. Szia.

Előzmény: Gergo73 (47037)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.23 01:27:38 © (47060)

Mint mondtam, ez az "ez okoz amazt" elképzelés naiv...


Ez az elképzelés naív, hogy mivel a matematikában nem beszélhetünk okságról, ezért a tapsztalati tudományokban sem. A tapasztalati tudományokban alapvető jelentősége van az okság elvének.


Végre valaki normális, zene füleimnek, szegény fizikus matematikusok bármit odadobnának, hogy mentsék a nimbuszt meg a relelmet. A logikát már rég feladták, most az okságot is oda kellene vetni, csak nehogy a nyomó gravitáció valahogy visszafurakodjon a fizikába. Azért mert fogalmuk nincs mi okozza a gravitációt azt akarják lenyomni a torkunkon, hogy a gravitációnak nincs is oka. Egy biztos, térgörbület nem okozhatja, mert tér az nincs.


Nem baj ha néhány fizikust nem érdekel mi okozza a gravitációt, normális tudósok mind az okokat keresik, pl mi okozza a betegségeket, mi okozza, hogy elindul az autó és mi okozza, hogy nem.


A fizika pillanatnyilag ott tart, hogy megpróbálja leírni az eseményeket, az sem könnyű. Ha a fizikusok nem képesek az okokat feltárni az sem baj, majd megteszi valaki más.



ivivan, gradiens = változás, bizonyos fizikai mennyiségek nagyságának fokozatos, folytonos változása. A Földtől távol a DVAG homogén, izotróp eloszlású. A Földhöz közeledve a Föld egyre nagyobb (látszó) felületen szűri meg a gravitonsugárzást, így a lefelé irányuló és a Földön keresztülhaladt (alulról jövő) sugárzás különbsége egyre nagyobb lesz. Minél közelebb vagy a földhöz, az erők különbsége annál nagyobb. Ez a DVAG gradiens. Kb 4000 km mélyen Földben maximuma van, beljebb csökken. A Föld középpontjában a különbség = 0. A földfelszínen lévő különbség okozza a súlyod. Gravitációnak hívjuk.

Előzmény: csl (47047)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.24 01:45:28 © (47157)

Kicsit sokat kérdeztél, véleményem szerint a nyomó gravitáció mindre ad választ, de most csak néhány:


Fel tudsz sorolni olyan kísérleteket aminek végkifejletésről mást mond a te modelled és mást az áltrel?


Allais effektus, napfogyatkozáskor megváltozik az ingák járása.

Silvertooth kisérlet, a fénysebesség nem állandó.


Nálad is elhajlik a fény a gravitációs térben?


Nálam igen. A relelmben nem, mert ott a tér hajlik el.


Nálad is másképp telik az idő?


Nem. A GPS óráknál nincs anomália, mert még egyet sem hoztak vissza.


Léteznek fekete lyukak?


Igen. A DVAG nyomás hozza létre, mert az egyik oldalon (bal) olyan nagy a tömeg, hogy az a DVAG gravitonokat nagy részben vagy teljesen elnyeli. A jobbról érkező gravitonok így hatalmas nyomással préselik az elektronokat/atomokat a tömeghez.


Nyomó gravitációban nincs szingularitás. Relelmben van, ami teljesen természetellenes.


Következik az elméletedből, hogy ha ugyanakkora tömeget kisebb térfogatra (gömbbe) zsúfolunk bele, akkor megnő a gravitáció?


Persze.



ivivan, Tehát a DVAG változása okozhat gravitációt, de a tér változása nem..


Pontosan. A DVAG anyagot jelöl = sötét energia gravitonok. Ezért okozhat gravitációt.


A tér nem anyag, nem létezik, tehát (tömeg hatására) nem görbülhet és legfőképpen nem okozhat semmit, kiváltképp nem gravitációt.

Előzmény: HondaVuk (47064)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.25 03:28:30 © (47240)

Végtelen kis tömegű test külső szemlélő számára soha nem zuhan be - ebben nagyjából biztos vagyok.


Na látod ebben biztos lehetsz, mert végtelen kis tömegű test nincs.


Az összes többi test viszont belezuhan, méghozzá legalább olyan sebességgel mintha a Napba zuhanna bele. Itt jön elő a relelm hülyesége, mert ha növeled a Nap tömegét és/vagy a sűrűségét akkor az áltrel azt akarja lenyomni a torkomon, hogy lassul a bezuhanás sebessége pedig nyilvánvalóan gyorsul.


Tök mindegy, hogy közben eltűnik a szemed elől a csillag mert fekete lyukká vált. A fekete lyuk ugyanolyan csillag mint a többi attól eltekintve, hogy nem látszik. Az anyaga persze másmilyen, de a tömege szempontjából közönséges csillag.


Ezen már meg is bukott az áltrel.

Előzmény: mmormota (47237)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.25 04:14:55 © (47242)

Rendben, ez a külső szemlélő meg azt lát belőle ami látszik. A valóságot nem látja, nem baj. A fizikusok meg azt hiszik, hogy amit látnak az a valóság.


Pedig a valóságban már régen beleesett a tárgy a BH -ba (ezt jelzi a sajátidő), de te ezt nem fogod meglátni soha mert az eseményhorizontnál már megáll a fény, ezért soha nem ér ide. Amikor a tárgy mégközelebb kerül a BH nevű csillaghoz, akkor meg az összes fény, bármely irányba indul is, csak befelé mehet a sodrás miatt.


Egy a lényeg, a relelm a látszatot írja le, nem a valóságot.

Előzmény: mmormota (47241)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.26 01:17:42 © (47280)

A sebesség nyilván nem távolságfüggő..


Hogyhogy nem távolságfüggő? Kérdezz meg egy fizikust. Távolról nézve ugyanaz a sebesség sokkal kisebb sebességnek látszik.


Éppen azt próbáljátok bizonygatni, hogy amit a fizikusok látnak az nekik a valóság,  pl XRive 47245. Tehát ha távolról lassúnak látszik egy csillag akkor az a valóságban is lassú (a fizikus észjárás szerint)


Ja, hogy a látott sebességet átszámítjátok valódi sebességre ? Feltételezve, hogy ismeritek a távolságot ?


Pont ugyanezt kell tenni amikor a BH-ba esik bele egy tömeg, a látott sebességet át kell számítani valódi sebességre. Az eseményhorizonthoz közelítve vagy inkább túllépve ez lehetetlen ? Akkor itt az ideje elővenni a józan eszedet, számolni kell és extrapolálni. Még mindig jobban jársz mintha azt találod ki, hogy a csillag tömegének növekedésével a testek esési sebessége csökken, mert ez bizony nem igaz. Vegyétek már észre, hogy miközben görbítitek a nemlétező teret, lassítjátok a nemlétező időt, ez a diszkrepancia


a relativitáselmélet teljes csődje


mert a csillagtömeg növekedésével a gravitációs gyorsítóerő sohasem csökken, legfeljebb maximumot ér el. Mást látsz? Az csak a látszat. Az EH alatt a valóságot meg nem láthatod, na bumm.



Gergő 47238, nocsak, jön meg az eszed ?


HondVuk 47250, tudnék.

Előzmény: HondaVuk (47279)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.26 02:49:05 © (47282)

Nem kell a mellébeszélés, az ilyen-olyan, hosszú ideje megalapozott és ezerszer bizonyított elméletek...


Azt akarod ezzel mondani, hogy a  a csillag tömegének növekedésével a testek esési sebessége csökken ?


és ez hosszú ideje megalapozott és ezerszer bizonyított elmélet ??? Hol láttál te ilyet (a relelmen kívül) ? Én nem arról beszélek, hogy mit látsz, nem vetted észre? Az a relelm hatásköre.


Engem az érdekel, hogy mi történik a valóságban. Azt nem láthatod mindig, nem láthatod, ha gyorsan mész és végképp nem láthatod ha a BH eseményeire vagy kíváncsi.


Igen, az emberek magabiztosak a hitükben. Ilyen emberfajta a fizikus például. De ha csak mellébeszélni van kedved az sem baj, én sem vitázom akárkivel.

Előzmény: Arilou (47281)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.26 03:31:52 © (47285)

Az a probléma, hogy nem tetted hozzá: a relelm szerint.


És ezt úgy vezeted fel mintha a valóságban lenne így.


Ha 1 méterről figyeled meg, akkor is csak ugyanolyan közvetett módon tudod megfigyelni, mint ha 1 milliárd fényévre lenne.


Ki beszél itt erről ? Az órák jó ha 1 méterre vannak egymástól, csak a lényeget nem értetted meg. Ahhoz, hogy 2 órát össze tudj hasonlítani azok


nem mozoghatnak egymáshoz képest


Mert akkor tudsz egy relelm nélküli kontrollt bevezetni. Ezért kell visszahozni az órát.


És ekkor látod meg, hogy történt e valami a repült óra járásával. Máskor nem.


A fekete lyukak esetén pedig olyan mértékű lesz a lassulás, hogy végül a test az eseményhorizonton megáll.


Na látod szakértő, ez az ami teljes képtelenség és bizonyítja a relelm alkalmatlanságát a valóságos események leírására. Ebből az ostobaságból az következne, hogy az anyag az eseményhorizonton szaporodik fel ez viszont semmilyen elméletből nem következik (kivéve a tiédet). Az eseményhorizonton nincs statikus anyag, az a lyuk belsejében van.

Előzmény: Arilou (47283)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.26 03:59:26 © (47287)

Csak az idő NEM telik másképp. Erről szól a nyomó gravitáció, amit nem értesz.


A valóságban ugyanaz történik, akárhonnan nézed: A test beleesik a fekete lyukba. Csak abban van különbség, hogy mennyi idő alatt. Messziről nézve a végtelen idő alatt. Közelről nézve meg hamarabb.


Majd ha sikerül átgondolnod mit is jelent ez amit írtál esetleg van remény.


Valóság csak egy van. Ezer helyről ezerféleképpen látszik. Ezt jelenti amit írtál, csak nem érted.


A relelm erről az ezer helyről szól, leírja hogy ezeken a helyeken mi látszik. Ez a látszat. De a valóság egyik sem. Az csak akkor látszik amikor nem mozogsz, és a grav potenciálod is azonos, egyszerű szavakkal a két óra egymás mellett van egy asztalon.


Az órák által mutatott értékek összehasonlításához talán tényleg szükséges, hogy a két óra ne mozogjon egymáshoz képest.


Na látod, menni fog. Nem érdekel a sebességük, az érdekel, hogy mennyit mutatnak amikor visszahoztad őket. Mert ezáltal konzerválják az esetleges menetközbeni sebességkülönbséget. Ha visszahozás után nincs különbség az órák által mutatott időben akkor te hiába láttál rajta bármilyen sebességet menet közben, érted ugye ?


A hosszkontrakció nem konzerválódik, csak az óra (persze csak ha tényleg lenne valódi rel hatás)

Előzmény: Arilou (47284)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.26 23:36:38 © (47351)

Nem tudom, hogy végeztek-e ilyen kísérletet, amikor az órákat vissza is hozták és összehasonlították..


Igen végeztek. Három ilyen kisérletről tudok, ezt itt a fórumon már teszteltük, eddig nem sikerült többet találni:


1. Hafele Keating kisérlet ami nyilvánvalóan szándékos csalás, ha szükséged van rá szívesen elmagyarázom miért.


2. Egy utasszállítón vitt egyetlen atomóra Európából Amerikába és vissza. Az eredmény 39 nanosec relativisztikus ugrás. A cikket nem találtuk meg.


3. Pár órás repülőgépes körözés Chesapeake bay felett.


Az összes többi kisérlet "menet közben" történt ahol nincs mód visszahozni az órákat. Ezek a kisérletek természetesen alátámasztják, hogy a relelm által hangoztatott (látszólagos) idődilatáció menet közben kimérhető, csak azt nem tudni, hogy a valóságban is megtörténik -e.


Ha szerinted az idődilatáció és a hosszkontrakció látszólagos, akkor nyilván a tömegnövekedés is az.


Egyáltalan nem nyilván. A hosszkontrakció szervesen összefügg az idődilatációval, ha nincs hosszkontrakció akkor nincs idődilatáció sem (valóságos) és fordítva.


A tömegnövekedés viszont energiabefektetést jelent így a részecske a valóságban is nyerhet valami pluszt, annak ellenére, hogy a tömegről egyedi véleményem van és nem bizonyos, hogy az állítólagos tömegnövekedés nem csupán energia/impulzus növekedés. A tömeg nem alapvető tulajdonsága az anyagnak, az elemi részecskéknek nincs tömegük, a tömeg a részecskék együttműködésekor kialakított tulajdonság.


47331, Tehát valami olyasmiről van szó, hogy az univerzumból minden irányból egyenletesen érkeznek ezek a nyomó gravitonok, igaz? És ha két test egymás közelébe kerül, akkor ezek valamennyit kitakarnak ebből a gravitonáramlásból, és a másik oldalról érkező gravitonok egymás felé nyomják a két testet, amit mi eddig vonzásnak hittünk.

Pontosan.


47339, a c2 300 000 c -t jelöl az egyszerűség kedvéért, ALT szövegben van a pontosítás.


47335, Honnan erednek ezek a gravitonok ? Igen ez gond. De gond az is, hogy a CMBR honnan ered, ami ugyanúgy (csaknem) homogén.


A kérdés az, valóban véges az Univerzum ? Valóban gömb ? Talán.

Lehet akár végtelen DVAG véges (ősrobbanásos) Univerzummal.


Azt se felejtsd el, hogy a DVAG = sötét energia. Tehát a kérdésed azt is jelenti, honnan ered a sötét energia ?


Ha viszont minden pontban mindenfelől érkeznek, akkor az valami olyasmit feltételez, hogy a gravitonok folyamatosan keletkeznek a tér minden pontjában,


Nincs kizárva a "keletkezésük" viszont egyáltalán nem szükséges, hogy a tér minden pontjában keletkezzenek, bizonyára nem is keletkeznek a tér minden pontjában. Már csak azért sem mert a tér végtelen sok pontból áll. Bizonyos kitüntetett helyeken akár keletkezhetnek is. A keletkezést itt felszabadulásnak értem, mert a graviton alkotórészei (A és B) elemi részecskék, tehát fizikailag nem keletkezhetnek. Kiszabadulásuk a BH -ból viszont elképzelhető, a tengelyirányban kitörő jetek szuperluminal sebességűek.

Előzmény: Arilou (47288)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.27 02:17:10 © (47355)

Igen, kb ezt válaszoltam volna én is, a gravitáció nem a felülettel, hanem a tömeggel arányos.


1 db nukleon pl mindig a gravitonok x százalékát veri vissza vagy nyeli el.


A gravitonok nem ilyen egyszerűen viszonyulnak az (atomos) anyaghoz, hogy vagy lepattannak, vagy elnyelődnek. Az anyag és a gravitonok szerves egységet alkotnak, gravitonok építik fel az anyagot a töltések részvételével. Fogalmam nincs hogyan csinálják, a DVAG gravitonok működtetik az atomos világot, az atomok ugyanis örökmozgók.


Egy a lényeg, a gravitonok működését nem lehet a mechanikus világszemléletünkkel leírni, mert ha úgy viselkednének amint azt ismereteink szerint elvárjuk tőlük akkor ez ekvivalens azzal, hogy rég ismernünk kellene a gravitonok tulajdonságait.


Mindezekmellett úgy gondolom, hogy valamiféle elnyelés létezik, az elnyelt gravitonok hevítik a testet, a csillagok ezáltal melegszenek fel a képződésük során, ezért nem hűl ki a Föld, és ezért nem lehet találni 3400 K -nél hidegebb fehér törpét.


Az elnyelt energia tömeg/anyagnövekedést okoz és ezért törnek ki a tűzhányók. Ellenkező esetben a milliárd éves hűlési folyamat során a föld magmának inkább kotyognia kellene a földkéregben ahelyett, hogy folytonosan kipréselődik belőle.


Azt is megkockáztatom, hogy az Ia szupernovák is felrobbanhatnak a gravitonelnyelés - tömegnövekedés miatt.

Előzmény: Arilou (47353)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.28 01:10:02 © (47368)

Egy új elméletnek akkor is nagyon sok értelme van ha csak ugyanannyit tud mint az általánosan elfogadott. A nyomó gravitáció nem ilyen.


1. A nyomó gravitáció fizikai okot jelöl meg a gravitáció okaként, míg a relelmnek halvány fogalma nincs mi okozza a gravitációt (már ezzel is bőven több mint a relelm)

2. Nyomó gravitációban nem kell feladni a logikus gondolkodást és az okság elvét. Nincs olyan abszurdum, hogy a fény mindig csak fénysebességgel csapódik be a megfigyelőbe, akármilyen gyorsan is megy az. Nem szégyenítjük meg a matematikát, hogy 2 + 2 = 2. Látszólag lehet annyi, látszólag lehet akármennyi, de a valóságban 2 + 2 = 4. A relelm a látszó világ leírására alkalmas, ez sem kevés.

3. Nyomó gravitációban nincs szingularitás, mert korlátot tud adni a BH középpontjában uralkodó nyomásra. A relelm ilyet nem tud.

4. Nem kell olyan ostobaságot feltételezni, hogy ha növeled egy test gravitációját (tömegét) akkor egyszercsak visszafelé kezd repülni az anyag és egy orbitális pályán fog összegyűlni csak azért mert te úgy véled látni.

5. Magyarázatot ad az Allais effektusra amire a relelm képtelen

6. Magyarázatot tud adni mitől melegszik fel egy hideg gázfelhő a csillagképződés során, miért nem hűl tovább egy fehér törpe (mutass egy fekete törpét ivivan)

7. Továbbmutató lehetőségeket tár fel az űrutazáshoz, relelmmel nem fogsz űrhajót meghajtani

8. Teljesen más kozmológia következik belőle, ahol véletlenül sincs szerepe az Univerzum össztömegének, a Világegyetem tágulását a gravitációs vonzás nem fékezi le, mert gravitációs vonzás nem létezik

9. A Világegyetem nem egy matematikai pontból (a semmiből) keletkezett az Ösrobbanás során, mint ahogy a relem alapján álló kozmológiában vélhetnénk.

10. Összhangban van a Silvertooth kisérlettel, míg a relelm egy sikertelen nulla eredményű (MM) kisérlettel van összhangban, amely kétutas interferométer a fénysebesség mérésére nem alkalmas.

11. Nincs valóságos hosszkontrakció ami még a relelmben is ellenőrizhetetlen, ugyanígy nincs valóságos idődilatáció sem csak látszólagos. Az órák egyformán járnak akármilyen sebességgel repülnek is. A valóságos relelmi idődilatáció egyetlen bizonyítéka egyetlen mérés, egyetlen nyomorúságos eredménye = 39 nanoszekundum. Ettől hiszi mindenki, hogy a visszatérő iker fiatal marad, míg a földi tesója már rég megöregedett.

Előzmény: Arilou (47356)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.28 04:18:23 © (47370)

Akkor viszont az lenne a következő kérdés, hogy ez az új elmélet milyen pluszt tud nyújtani a régiekkel szemben? Mert gondolom, egy új elméletnek akkor van értelme, ha meg tud magyarázni olyasmit is, amit a régi nem.


Nem bizonyítékokat kértél hanem pluszt meg magyarázatot. Azt adtam.


Bizonyíték csak egyféle lehet, ha visszahoznak egy (néhány) órát és összehasonlítják a földi etalonnal. Ha másként járt az óra pusztán a sebessége végett akkor a relelm igazat mond.


Ha nem járt másként az óra repülés közben akkor a relativisták tévednek. Le kell hozni egy GPS órát, 30 éve keringenek fenn atomórák, bár igaz, hogy egy egy óra csak olyan 5-8 évig működőképes, ezen idő alatt nagyságrendileg 0.1 sec eltérést szedhet össze.

Előzmény: Arilou (47369)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.03 04:16:28 © (47604)

Nem kell rajta filozofálni... IR-ben mozgó óra lelassul, mozgó rúd megrövidül, így ahogy mondom és ahogy egy óvodás is megérthetné.


Nem lassul le, csak álmodozol, jó lenne ha lelassulna, mert akkor nem maradnátok szamarak, a rúd meg nem rövidül le, ezt már mmormota is elkottyintotta csak azóta tagadja, talán szégyelli.


Azt nem lehet megérteni az óvodástól jelentősen eltérő agyatokkal, hogy nincs rá kisérleti bizonyíték ??? (ą)

Előzmény: Gergo73 (47598)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.03 22:26:25 © (47613)

Az SR szerint valóban lelassul.


Ebben a rövidke mondatban sikerült két dolgot vészesen összekeverned. Mert azt írhattad volna, hogy az SR szerint lelassul. Ez tiszta sor, neki ez a véleménye.


Az, hogy valóban lelassul -e, csak akkor derül ki amikor visszahozod az órát, köze nincs az SR-hez. Senki nem hozott vissza órát.


Légyszíves próbáld ezt megérteni, ne kínozzuk egymást feleslegesen. Hányszor írjam le, hogy az összes menet közbeni ún. bizonyítékkal (GPS, rel Doppler, mittudoménmi) egyetértek, mind azt jelzi, hogy menet közben idődilatáció látszik. A relelm arról szól, hogy menetközben megfigyelve a világot azt milyennek látjuk.


Hogy tényleg megtörténnek e a menetközben látott elváltozások azt csak egyféle módon döntheted el, visszahozod az órát.


Mi az alapján állítjuk, hogy lelassul.


Ki nem szarja le, hogy az SR szerint mit csinál az óra. Semmi okotok nincs rá, hogy elhiggyétek, csak a 39 nanoszekundum = 0.000 000 039 sec. Egyetlen óra, közlemény nélkül, grafikon nélkül, azt tódítva, hogy ez a Hafele Keating megismétlése. Hazugság, ez nem a HK megismétlése, köze nincs hozzá.


Te milyen modell alapján állítod, hogy nem lassul le?

Eszem ágában nincs bármiféle modell alapján ezt állítani. Azért állítom ezt, mert nincs rá semmiféle kisérleti bizonyíték, nem lehet megérteni ?

Előzmény: ivivan (47607)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.04 00:59:37 © (47618)

..a világ azonos felépítésű atomórái egyszerre járnak, mintha összeesküdtek volna..


Tudod Gergő, ettől óra az óra. Ha nem így lenne nem tudnánk időt mérni, még akkor is ha ez a te matamatikai beállítottságú észjárásodnak olyannyira hihetetlen.


az előbbinek egy csomó olyan következménye van, ami durván ellentmond a tapasztalatnak


??????????????????????????? Viccelsz?

Előzmény: Gergo73 (47615)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.04 01:13:09 © (47620)

Muszáj volt ezt a hülyeséget leírnod?


Mivel az atomok egyformán ketyegnek, ezért tudunk vele időt mérni, én ezt mondtam.

Előzmény: Arilou (47619)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.04 03:17:31 © (47626)

Attól, hogy a nagyjából egy helyen levő és egymáshoz képest lényegében nem mozgó órák a pontosságukon belül egyszerre ketyegnek, nem következik, hogy az egymástól igen távol levő és egymáshoz képest igen nagy sebességgel mozgó órák is egyszerre ketyegnek.


Persze, hogy nem következik, csak feltételezhető. Az ellenkezőjét bizonyítani kellene, ez a másként járás nincs bizonyítva. Csak a másként látszás van. A GPS is másként látszik. Ha lehozzák, akkor egyikünk véleményét alátámaszthatja az órák összehasonlítása a földön maradt etalonnal.


Ha ez a másként járás meglehetősen nagy pontossággal ki lenne mutatva, (visszahozták volna az órát) többféle kisérletben, mert külön külön bizonyítani kellene az egyenesvonalú egyenletes mozgás hatását, a körmozgás hatását, a gyorsulás hatását, a gravitációs terek hatását. Ezzel szemben mi a helyzet: 39 nanosec kumulált hazugság/ tévedés/ csalás, hol a közlemény ?


Azért mert millióan elhiszik a meséteket attól még nem lesz igaz.

Előzmény: Gergo73 (47623)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.04 03:56:01 © (47629)

Ha ki lehetne mutatni, hogy a c csökkenésével minden óra sebessége csökken,


Akkor vedd úgy, hogy megdőlt a relativitáselmélet. Semmi köze a fénysebességnek mondjuk a hangsebességhez, az autók sebességéhez, a gravitációs ingák sebességéhez stb. Egyáltalán, a fénysebességnek csak a fotonok terjedési sebességéhez van köze.


Nyilván először fel kell oldani az 1983as törvényt amely állandónak kiáltotta ki a fénysebességet. A sevresi méteretalon hossza meg nem függ a fénysebességtől.


Fénysebességet pedig tudsz mérni, függőleges tengelyű forgótükrös módszerrel mérik, de 150 000 km/sec fénysebességet meg tudsz mérni egy csomó más módszerrel is, pl a Holdon van egy tükör és 2 másodpercről hirtelen 4 másodpercre nőne a lézerfény visszaérkezése.


Csak a Michelson interferométerrel nem tudsz fénysebességet mérni, mert az nem egy fénysebességmérő készülék.

Előzmény: Arilou (47627)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.05 00:16:54 © (47640)

a mérések alapján tartjuk fixnek a c-t..


Milyen mérések ? Az az egyetlenegy Michelson interferométeres mérés (és annak ezerféle klónja) ami nem alkalmas fénysebességmérésre, s amivel nem lehet kimutatni csak a semmit?


Silvertooth kisérlet, vajon miért nem érkezik hozzászólás, csak nem azért mert ez a kisérlet egyedül dönti a relativitáselméletet ? Ez a mérés nem tartja fixnek a fénysebességet, ám.

Előzmény: emp (47637)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.05 00:40:51 © (47643)

Nocsak, a valóságban nem történnek meg ezek a relelmi exotikus hosszúságváltozások ??

Előzmény: mmormota (47641)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.05 01:20:27 © (47646)

Igen mmormota, és ezer másik rendszerben ezer másik távolságadat, gondolod hogy ezt nem értjük? Vagy csak akkora bajban vagy, hogy nem tudsz mást kitalálni?


Pontosan ez jeleni azt, hogy a gyorsmozgású rendszereidben nem látod jól a valóságot (mert valóság csak egy van, anyáknapja meg sok).


A valóságot akkor látod ha nem sietsz annyira.


Számtalanszor magyaráztad már ugyanazt feleslegesen, hogy az SR szerint hogy van, mi nem értjük, hogy az SR szerint hogy van stb. de engem nem érdekel, hogy az SR szerint hogy van. Az érdekel, hogy a valóságban hogy van.


Én csak erre emlékszem, ahol már rég beláttad, hogy a hosszúságkontrakció csupán virtuális, látszat, a valóságban nem történik meg:


Ebben meg is egyeztünk


ideje lenne már beletörődni.

Előzmény: mmormota (47644)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.06 00:54:38 © (47674)

aki lelkesen használja a "valóságban" fogalmát, de még soha nem definiálta azt..


De hiszen arra válaszoltál, ott van lila betűkkel. Nem olvasol, vagy nem érted?


A valóságot akkor látod ha nem sietsz annyira.


A valóság akkor látható ha nem mozogsz gyorsan és azonos gravitációs viszonyok között olvasod le az órákat, ie mindkét óra egymás mellett van egy asztalon.


Ha gyorsan mész akkor egy torzított valóságot látsz ezt hívják látszatnak. Ezt leírtam már százszor, milyen definíciót akarsz még ? Ez a definíció, nem gyorsulsz, nem mész gyorsan és a DVAG gradiens ugyanolyan, nem változó.


Ha az egyik órát megutaztatod gyorsan, akkor menetközben a torzított valóságot látod. Ha visszahozod az órát akkor meglátod, hogy menetközben történt e vele valami, mert a kettyegések teljes, összes számát hasonlítod össze a földi etalonnal.


Ha ugyanannyi akkor bukta az idődilatáció, visszatér az iker és egyforma idősek lesznek a földi tesóval. Vedd észre, hogy csak a relelm állítja, hogy idősebb lesz az egyik, de kisérlet nincs rá.


Csak menetközbeni, a torzított valóságot megfigyelő kisérletek vannak, de ezt a látszatot nem is vitatja senki.


A Silvertooth kisérletre meg azért nem reagáltok, mert fingotok nincs mit kellene reagálni, nincs kit idézni mert senki nem volt képes komolyan belekötni, inkább úgy tekintik mintha nem is lenne. De hadd idézzem ezen topic 1. (első) hozzászólását:


leha, mint azt Einstein is megmondta: száz kisérlet sem bizonyíthatja, hogy igazam van, de egy is bizonyíthatja, hogy nincs.

És ekkor nem kell magyarázni, hogy a száz kisérlet miért nem volt jó

Előzmény: ivivan (47648)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.06 01:31:10 © (47676)

Amit meg akarsz figyelni, nb az egyik óra ott van a karodon, sose veszed le.


A másik óra ha előtted van az asztalon, akkor láthatod, hogy egyformán járnak, hiszen ettől órák. Ehhez az asztalon lévő órához képest nem mozogsz gyorsan.


Ha gyorsan mozogsz az asztalon lévő órához képest (vagy fordítva, az óra mozog gyorsan) akkor csak a torzított valóságot látod, ez a látszat. Ezt írja le a relelm.

Előzmény: Arilou (47675)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.07 02:44:31 © (47698)

a fényterjedés sebessége attól is függ, hogy merre mozgunk az éterben.


Ezt árnyalám egy kicsit, mert valójában a fényterjedés sebessége egyáltalán nem függ attól, hogy a megfigyelő mozog vagy sem, úgyértem a fény egy év alatt 1 fényév utat fog megtenni a mi mozgásunktól, létezésünktől, megfigyeléseinktől függetlenül.


100 év alatt 100 fényévet és 1000 év alatt 1000 fényévet halad a fény.


Ha most mi nagy sebességgel szembemegyünk a fotonnal, akkor mi történik? A fotonbecsapódás pikoszekundumos idejére nekünk esetleg úgy tűnhetne, azt gondolhatnánk, hogy a fénysebesség megnőtt. Dehát a fénysebesség ettől nem nőtt meg ! A fénysebesség a DVAG -hoz képest állandó (ezért a -megfigyelt-fénysebesség független a kibocsátó test sebességétől, mozgás és gravitációs állapotától).


És az előbbiekből következően a megfigyelő mozgásállapotától is.


A foton becsapódási sebességet kellene valahogy mérni.


Sajnos nemnagyon vannak olyan eszközök amivel egyszerűen tudnánk (pontos) fénysebességet mérni, az MM interferométer mindenesetre erre a célra nem alkalmas.


Arilou, mit gondolsz ? (Most ne az MM -re koncentrálj, jó?)

Előzmény: emp (47687)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.07 17:33:04 © (47716)

ha ezek a dvag részecskék minden irányban összevissza repkednek, akkor mennyiben különbözik a viselkedésük pl egy gáz molekuláitól?


Nagyon sokban, körülbelül annyival mint a gázok viselkedése a neutrínók viselkedésétől. A gázok nem mennek át az anyagon míg a neutrínók (és a gravitonok is) csaknem akadálytalanul keresztülmennek a Földön. Ég és Föld.



ivivan 47702, ha még néhányszor elolvasod talán magadtól is rájöhetsz mit akartam mondani, teljesen mindegy, hogy mozogsz vagy nem amikor megfigyeled a fényt, mert a foton 1000 évig tőled függetlenül egy bizonyos sebességgel terjedt, tehát a terjedési sebessége (homogén DVAG-ban) = c. Amit te mérhetsz ha gyorsan mész vele szembe az nem a fény terjedési sebessége (mert az = c), hanem a foton sebessége és a te sebességed közötti sebességkülönbség. Persze ezt sem nagyon tudjuk mérni, nincsenek eszközök, nincs akarat sem.


mert szerinted a DVAG áramlik..


Igen de ez az áramlás annyit jelent, hogy a nagy tömeg felől kevesebb graviton jön mint az árnyékolatlan oldalról. Ezért hívom inkább gradiensnek ami lehet bizonyos értelemben sűrűség, ha figyelembe vesszük a gravitonok irányát.


Ha fény hasonlatot mondanék akkor olyasmi mint egy nagy lámpa (pl. Nap) meg egy kis lámpa közötti térben a fotonok eloszlása. A Napról több foton érkezik, míg a másik irányból, a kisebb lámpa felől meg kevesebb foton érkezik.


Miért gondolod, hogy az MM nem lenne képes kimutatni az éterhez képesti mozgást?


Ahogy Gergő is mondja, de az MM nem képes kimutatni, nem tudja és kész, majd valaki megmagyarázza, hogy miért. Ami tőlem telik az itt van: Michelson kisérlet


Azért mert a Silvertooth kisérlet ki tudja mutatni és ez maximálisan elég, a többi sikertelen kisérlet nem szorul magyarázatra, legfeljebb jó ha meg tudjuk magyarázni.



pint 47710, ezzel teljesen visszakanyarodtunk az éterelmélethez


Csak te kanyarodtál vissza, de mindenesetre örülök, hogy végre leküzdve hányingeredet megpróbálsz értelmesen is bekapcsolódni...

Előzmény: Arilou (47708)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.07 22:58:18 © (47724)

Hát a gázmolekulák állandóan ütköznek miközben kalimpálva rezegnek és forognak ezért az útjuk nem egyenesvonalú hanem összevissza cikkcakkos. Az ütközések miatt nyomást okoznak.


A DVAG gravitonok egyenesvonalú egyenletes mozgást végeznek úgyszólván semmitől sem befolyásolva a tömegen átsuhannak mint a neutrínók. Sebességük c2, a gravitonokkal kijelölt tér nem görbe. Gigászi mennyiségükkel alkotják a világegyetem 70% -át, míg a látható anyag csak 5%. Ezen hatalmas mennyiségű graviton igen kis része nyelődik el az anyagban arra nyomóerőt gyakorolva, a többi továbbmegy a Föld másik oldalán kilépve folytatja útját az eredeti irány megtartásával.



ivivan 47718, ugyanezt mondtam én is, ha a megtett utat osztod a utazáshoz szükséges idővel akkor az egész útra vonatkozó sebességet kapsz.


De amikor szembemész a fotonnal akkor nem az egész útra keresel információt, sebességadatot, hanem csak az ütközés pillanatára. A foton útja, sebessége és menetideje a Holdig meg vissza attól semmit nem változik, hogy te gyorsan mozogsz vagy nem mozogsz gyorsan az észlelés pillanatában. Akármekkora fénysebességet is sikerülne mérni a gyors mozgású megfigyelőnek, az csak a becsapódás pillanatára vonatkozik, a Holdig tartó fénysebesség, meg a foton visszaútja a becsapódásig független a te méricskélésedtől akármilyen gyorsan mész is.


És a Hold távolságát nem azért ismerjük mert már voltunk ott... :)



Gergő 47719, Bármikor is csináljuk ezt, a lézerimpulzus indítása és visszaverődése között mindig ugyanannyi idő telik el milliomod másodpercnyi pontossággal.


Látod Gergő az ilyen képzelgések vezetnek a relelm vakon történő elfogadásához is. Esetenként akár 85 000 km es úthossz különbség is előállhat s ez csaknem 0.25 sec. Nem ám milliomod, hol élsz te?

Előzmény: Arilou (47717)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.08 00:15:34 © (47728)

A gravitonoknak nincs tömegük önmaguknak. Részt vesznek a tömegalkotásban. Én nem mondtam, hogy nem nő az anyagok (csillagok, bolygók, föld, BH) tömege, de elsősorban hő termelődik, ettől melegszenek fel a csillagok a képződésük során, amint írtam neked 47355 -ben. Véleményem szerint nő a tömeg valamilyen mechanizmus szerint a DVAG elnyelés hatására. Na nem gyorsan..


akkor néha csak találkoznak egymással, és ütköznek, vagy nem?


Ezt nem tudom megkockáztatni, mert a gravitonok tömeg nélküli részecskék, legalábbis az alkotórészei (A és B). Inkább a neutrínók egymás közti ütközéséhez lehetne hasonlítani a gravitonok ütközését, ha egyáltalán van értelme erről beszélni. Bizonyára a szóródásra és az árnyékkúp élességére volnál kíváncsi, szerintem nem nagyon szóródik.


Még a fény is elég jól képes milliárd évekig egyenes vonalban haladni, s az a része amely leképezhetően a Földre megérkezett egy távoli galaxisról az biztosan nem szóródott semmilyen ütközéssel.

Előzmény: Arilou (47725)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.08 02:44:52 © (47730)

Hozzávetőleg felvázoltad az Allais effektus magyarázatát. Ez a helyzet. Napfogyatkozáskor látszik.

Előzmény: Arilou (47729)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.08 23:33:16 © (47755)

az okozza a gondot, hogy míg a gravitáció alapvetően nem árnyékolható..


Honnan vetted ezt ? Egy aprócska logikai hiba miatt véli úgy a világ, hogy a gravitáció nem árnyékolható. Sajnos ezt a hibát éppen Eötvös követte el. Kár.


A dvag elmélettől csak annyit lehet megkövetelni, hogy a megszokott esetekben elég pontosan adja vissza a hagyományos gravitációt. :)))))


Most úgy tűnik, a paraméterek jó megválasztásával erre képes. :))))))))


Csak még azzal nem tud elszámolni, hogy mi lesz az elnyelt dvag részecskékkel.


Mivel a DVAG gravitonok részt vesznek az anyag felépítésében ezért a lehetőség adott. Egy példa: töltés részecskék megkötésével fotonná alakulhat. A foton felépítése: 1 graviton A + 1 graviton B + 1 töltés (+) + 1 töltés (-)


De az anyag is hasonló módon épül fel, pl a proton (tórusz) = 1 graviton B + 1 töltés (+)


Tehát a graviton az anyagi világ szerves része, ezért nem nehéz elszámolni vele.


A többiek meg csak károgjanak..


Ha a dvag olyan, amilyennek mondod, akkor fékeznie kéne a testek mozgását, nem?


Nem. Nem fékezi mérhetően. De a sötét energia sem fékezi a testek mozgását (mérhetően). És a DVAG = Sötét energia.


Nem ismerjük a graviton tulajdonságait, így nem tehetünk jóslásokat a viselkedésével kapcsolatban a mechanikus szemléletünk alapján.

Előzmény: Arilou (47739)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.09 02:05:50 © (47759)

Áltrelben akármekkora sebesség lehet


Ezzel ismét megdöntenéd a relelmet, mert a valóságban akármekkora sebesség nem létezik, csak a relelm mesében.


ezekből a feltételekből akár egész korrekt becslést adhatnál az ismeretlen paraméterekre:


DVAG sebesség nagyságrendje = c2

DVAG sűrűség: mivel az Univerzum anyagának 70%-át alkotja míg a neutrínók 0.3%-ot, így minden neutrínóra 200 graviton esne.


A Big bang remnant neutrínók számát 100 -ra becsülik cm3 -ként

(a proton sűrűség = 4 proton / m3 = 5% anyag. Ha ehhez hozzászámoljuk a 20% sötét anyagot ami szintén hidrogén, akkor is csak 20 proton /m3 vákuumban)


Így a gravitonsűrűségre 20 000 000 000 / m3 jönne ki.


Nem szeretek számolgatni, mert nemsok fogódzkodó van.


Elnyelés: Csak annyit lehet sejteni, hogy nagyon kicsi.


Viszont az isten állatkertje az nagy. Ezért.

Előzmény: Arilou (47754)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.09 02:38:34 © (47761)
Jól van, de annyiszor elmondtam már mit értek alatta, c2 egyszerűsített formában azt jelöli, hogy kb 5 nagyságrenddel nagyobb mint a c. Úgysem tudom mennyi, ez egy becslés. Tehát a c2 jelölés = kb (!) 300 000 x 300 000 km/sec.

S ha valaki megint Kopeikinnel jönne, az ő gondolatmenete logikailag zsákutca, neki nem is jöhetett ki más csak c.
Előzmény: Arilou (47760)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.09 23:45:56 © (47772)

Nem mindenkinek az a valóság, amit ő lát, tapasztal?


Most viccelsz ? A repülőgépet picinek látod ott fenn, akkor az most pici ? Ha meg lejön akkor nagy lesz ? Hiszen definíció szerint ez a látszat. A valóságban nem lesz pici mert messze van...


A müonok tengerszinten keletkeznek amit te összeszámolsz, óriási tévedés azt hinni, hogy azok 10 km magasból érkeznek.

Előzmény: Arilou (47771)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.11 01:11:36 © (47783)

Én megmérem repülés közben ... Mert tudok számolni.


Most megméred vagy kiszámolod? Nem mindegy mert pont ezen folyik a vita.


A relelm azt állítja, hogy nem kell számolni, mert amit lát az a valóság. Ha ez így van akkor a repülőgép méreteket sem kell számolni csak megfigyelni.


Ha kisebbnek látod a repülőt akkor az a valóságban is kisebb, ez a relativista észjárás.


Ha rövidebbnek látod a gyorsanmozgó méterrudat akkor az a valóságban is kisebb, mondjátok ti.


A müonok tengerszinten keletkeznek amit te összeszámolsz.. Bizonyíték?


miféle bizonyíték, nem én állítok olyan marhaságot, hogy elállítódik a müon órája, ami ráadásul nincs is neki. A cikkírónak kell bizonyítania, hogy a kozmikus sugárzás nem éri el a földfelszínt. De ebbe már most belebukott mert eléri, itt van. Pont elegendő mértékben éri el a felszínt.


 Kozmikus sugárzás a földfelszínen

Előzmény: ivivan (47774)

Elpusztulhat a világegyetem - baleset az
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Elpusztulhat a világegyetem - baleset az)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.13 01:05:47 © (84)
Ha igaz a feketelyukak párolgásának elmélete akkor nem kéne félnünk semmitől.


Csak nem igaz. Egyedül Hawking nem teljesen egészséges fejében létezik a párolgás. Virtuális részecskék nincsenek, már a nevében is benne van. Fekete lyuk nem létezik 1.4 naptömeg alatt, a relativitáselmélet nem tudja kezelni a fekete lyuk környékét, az idő nem lassul le sem a BH környékén, sem máshol. Szingularitás nem létezik csak a relelm mesében.


Ebből következően tényleg nem várható a fekete lyuk képződés mert ahhoz nagy tömeg kell, a teret nem lehet görbíteni mert tér nem létezik, az csak egy fogalom, nem anyag.


Fekete lyuk a DVAG sodrás miatt alakul ki, s ahhoz, hogy 1 oldalról leárnyékolja valami a DVAG graviton részecskéket nagy anyagmennyiség (min. 1.4 naptömeg) kell, 2 proton nem elég, akármilyen kis helyre szorulnak össze.


Tehát ez esetben nem kell aggódnunk, viszont sokkal jobban kellene érteni a világ működését, ám a relelm látszó világa nagyon félrevezető..

Előzmény: Aurora11 (77)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.13 02:07:01 © (47805)

Kérdés, hogy lehet -e függetleníteni az erőtől, mivel tömeg nem is létezik, a tóruszok tehetetlensége látszik tömegnek. Ez a keringési tehetetlenség a külső erőhatásnak ellenáll, így a tömeg értelmezéséhez szükséges az erő (a gravitáció is erő).

Előzmény: Arilou (47804)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.14 04:15:32 © (47816)

Na ne nevettess.. 47351- ben kérdeztelek, szükséged van e a Hafele Keating csaláskisérlet magyarázatára. Nem volt. Erre most beteszed a HK kisérletet mint bizonyítékot.


A Hafele Keating kisérlet szándékos hamisítás


Olvasd el, vagy kérdezzél.


Ebben a kisérletben az egyetlen óra ami (többé kevésbé) használható az a 447. számú óra. Ez pedig éppen azt bizonyítja, hogy semmiféle relativisztikus ugrás nem mutatható ki.

Előzmény: Arilou (47815)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.14 22:13:01 © (47827)

Csak az a baj, hogy ezt a weblapot te írtad :)


Miért lenne ez baj? Ráadásul nem igaz, légyszíves nézd meg a legelső, apróbetűs sor linkjeit, ott találod az eredeti Kelly dokumentumot, én csak egy icipicit segítek a megértésben. Dubois már megértette, különbenis ő találta ezt a nagyon hasznos irodalmat.


Nos, a transzatlanti odavissza járat 39 nanosec -es bizonyítéka, ami nem közlemény hanem annak behazudása, hogy ő a Hafele Keating kisérlet megismétlése, halálpontos de fogalmunknincs milyen pontosságú egyetlenegy atomórával, véletlenül sem a HK útvonalon, semmilyen körülmény sem azonos az eredeti HK kisérlet körülményeivel, tehát nem a HK kisérlet megismétlése. A szállított atomórának nincs meg a repülést megelőző előélete és a repülést követő utóélete, a pontosságának grafikonos ábrázolása, köztes adatok, semmi.


Mitől van ekkora arcotok, ki van nyírva a Hafele Keating kisérlet és a relativitáselmélet a teljes ökörségével 39 nanoszekundum vélt vagy valós eltérésén táncol örömében.


Ez a videó lenne a relativitáselmélet egyetlen bizonyítéka ?


(Meg ott van még egy kis körözés egy öböl felett repülővel, néhány órás repülőúttal, ki ne felejtsük)

Előzmény: Arilou (47817)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.14 22:47:35 © (47832)

Én végülis örülök, hogy csak ilyen marhaságokat tudtok válaszolni. Annak megértésére azonban képesnek érezlek, nem azt mondtam, hogy nem szabad megismételni a Hafele kisérletet hanem azt,


hogy nem ismételték meg.

Tiszta?


Ha meg fel lennének téve a grafikonok, az is hazugság lenne.

Előfordulhat az is, nagyon kicsi a számított eltérés, nagy lehet a szórás, az óra járása sohasem stabil, szállítás közben egész más a járása, ki tudja? Ti mindenesetre vakon/látatlanban hisztek benne annak ellenére, hogy most(anában) derül ki a relelm sarokpontjának tekintett HK kisérletről, hogy hazugság.


Vissza kell hozni egy GPS órát !!! Az is csak 0.1 sec eltérést szedhetett össze.

Előzmény: Arilou (47830)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.15 00:38:36 © (47834)

Akkor legyen igazad, nem azt a kísérletet ismételték meg..


Rendben, köszönöm.


a dilatációt csak a HK kísérlet bizonyíthatja..


Szörnyű vagy, a dilatációt csak a visszahozott GPS óra bizonyíthatja, a HK kisérlet az ellenkezőjét bizonyította, a 447. sz óra bizonyítja (alátámasztja), hogy semmi sem történt repülés közben az óra járásával. A másik három óra meg összevissza járt, nézd már meg az ábrát, mondjuk a 408. sz. óra kék vonalának párhuzamosnak kellene lennie a hozzátartozó piros vonallal. Az óra járása teljesen megváltozott repülés közben, használhatatlanná vált.


Ha a két vonal párhuzamos maradt volna és a repülés után egy lépcsőt látsz a kék vonal és a piros vonal között, akkor lenne relativisztikus dilatácós nyúlás vagy mi.

De így csak az látszik, hogy szar az óra.


Rosszul tűri a zötykölődést?


Igen, de tök mindegy, nekünk látni kellene a viselkedését repülés előtt és után, több atomórával elvégezve a kisérletet, nem eggyel, egy ilyesvalami ábrán.


Nem az a cél, hogy minél nagyobbat szedjen össze,


De igen, az a cél. Az a cél, hogy ki lehessen hámozni a zajból a valóságos eltérést ha van. Például


1 hónap körözés után 0.01 sec

2 hónap körözés után 0.02 sec

3 hónap körözés után 0.03 sec

4 hónap körözés után 0.04 sec


stb. Ennek van értelme, ez kisérlet. De egy fél napos kisérlet egyetlen mérés 0.000 000 039 sec eltérésének, ne haragudj... nulla kisérleti értéke van.

Előzmény: Arilou (47833)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.15 01:18:41 © (47836)

Jól van Gergő, vicces vagy, de komolyra fordítva a szót, nekem eszem ágában nincs megismételni a HK kisérletet. Le kell hozni egy GPS órát. Pillanatnyilag szerintem ez a legtöbb amit a relelm érdekében (vagy ellene) tenni lehet.


Ha kiderülne, hogy nem valóságos az idődilatáció, nem dőlne össze a világ, a relelm is ugyanolyan jól használható lenne mint most, csak azt tudnánk meg, hogy a relelm a látszó világot írja le, ez nem baj. Csak jó tudni. Például a fekete lyukak környékén változtatni kell az elképzeléseken. Meg még egy pár helyen.

Előzmény: Gergo73 (47835)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.15 03:13:16 © (47840)

Magyarán ha nincs idődilatáció, akkor bukik a relativitáselmélet.


Ez jó hír, ideje tisztázni. A csomó más dologról meg azt hisszük, hogy tudjuk..

Előzmény: Gergo73 (47837)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.15 23:12:28 © (47851)

GPS órákról tudjuk, hogy előrébb járnak (jóval), mint a lenti azonos társaik,


Hát persze, mert fellövés előtt el lettek állítva.


ehhez nem kell lehozni őket. Ehhez nem is kell, mert mi állítottuk el az osztót.


Azért kell lehozni, mert azt nem tudni, hogy az atomok rezgése is elállítódott-e repülés közben, vagy csak valami történik a fénnyel, az összevissza keringés következtében, miközben a Föld forog a 24 GPS holdból álló hálózat alatt, ezáltal az egész komplexum jelátvitele shiftelődik.


Felesleges replikáznod, a relelm szerint elállítódik az atomok rezgése. De ezt hiába szajkózod, mivel a nagymamám szerint meg nem állítódik el.


Ha látszólag állítódik el és a valóságban nem, akkor erről semmilyen esélyed nincs menetközben megbizonyosodni.


Ezért kell visszahozni a GPS órát.


Az engem nem érdekel, hogy a relelm szerint nem lehet látszólagos az eltérés, egyáltalán az sem érdekel mi hogyan történik a relelm szerint.


Csak az érdekel, hogy mi van a visszahozott órán, repülés közben hányat rezgett a Rb vagy a Cs atom.


És most nyomathatod, hogy de a relelm szerint az ám a valóság amit látsz, mert ez nyilvánvalóan nem igaz (lásd a távoli repülő a valóságban is pici lesz esetét) De talán ezt még magatok sem hiszitek igazán..

Előzmény: Gergo73 (47845)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.17 04:14:27 © (47862)

Azért kell lehozni, mert azt nem tudni, hogy az atomok rezgése is elállítódott-e repülés közben.

Ezzel az érvvel a lehozott óra eredményét is megtámadhatnád.


Úgy érted, hogy repülés közben az atomok rezgése nem állítódik el ????


Mert ez esetben megegyeztünk..

Előzmény: Gergo73 (47853)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.17 23:59:48 © (47895)

Tehát elfogadja, hogy odafent az atomok gyorsabban rezegnek.


Valamit nagyon félreértettél, ezt tőlem nem láthattad sehol. Elég lett volna ha csak 2-vel korábbi hozzászólást gondosan elolvasod, én ezt állítom és ezzel értek egyet:


repülés közben az atomok rezgése nem állítódik el


Légyszíves ne terjesszél ettől eltérő hülyeséget az én nevemben. Kérdezzél, téged képesnek tartlak, hogy megértsd miről van szó. A többiek reménytelenek.


Az atomok rezgését egy csomó dolog befolyásolja, pl hőmérséklet, de az, hogy az atomóra komlpexum mozog, az nem.


Hiába szajózza Gergő, hogy ő tudja, nem igaz, nem tudja csak hiszi, mert ezt állítja a szent relelm. Nem tudhatja mert nincs rá kisérlet. Föl nem foghatja.

Előzmény: Arilou (47864)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.18 01:03:23 © (47902)

Jó, de akkor te végül is mit állítasz..


A legfontosabb, hogy tisztességes kisérlet kell annak eldöntésére, hogy a gyorsanmozgó órák földről látszó eltérése valóságos és tényleg megtörténik, vagy csak úgy látszik.


Ha csak úgy látszik, akkor a repülő atomok rezgése a valóságban nem változik, az eltérést más okozza, pl a jelátvitel sajátosságai, 47851.


Ha tényleg megtörténik, s az atomok másképpen rezegnek odafenn mozgás közben akkor semmi gond, buktam az egész hülyeségemmel.


mivel magyarázod, hogy a gps órák látszólag, a földről nézve gyorsabban járnak.


Ki mondta ezt? A GPS órák látszólag a földről nézve pontosan UTC időt jeleznek, hiszen ez a dolguk, a GPS óra a földről UTC -nek látszik, nem látszik gyorsabbnak.


Az atomok fenn ugyanúgy rezegnek, másként látszanának, de el van állítva az osztó, a GPS órák meg vannak erőszakolva, ezért a földről nem látszanak másként.


Az összevissza keringő órák járásával bármi történik, azt a földről (Schriever AFB) központilag úgy korrigálják, hogy UTC nek látszon.

Előzmény: Arilou (47898)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.18 03:03:53 © (47923)

Igen, ezt szeretném, ha erre összedobnál valami elméletet, hogy ez pontosan miért és hogyan történhet.


A relelm szerinted megmagyaráz bármit is, hogy pontosan miért és hogyan történik ?

Nem. Ő csak azt mondja, hogy ilyen a világ, meg görbe a tér. Ami nincs, mert tér nem létezik.


Tőlem természetesen elvárod ugyanezt. A relelm sem mondja meg, hogy mitől van a kontrakció, csupán leírja a látszó világot. Nem mondja meg, hogy mi okozza a gravitációt, csak leírja.


Mindezek mellett azt gondolom, hogy a keringő GPS hálózat jelszinkronizációs sajátosságai miatt van csúszás a földi órákhoz képest, ami geostacionárius műholdon nem jelentkezne, tehát egy geostacionárius holdra atomórát és jeladót telepítve ez a shift nem jelentkezne (Sagnac effektus), attól eltekintve, hogy a fény a föld felé esve egy picit gyorsul.


Addig úgyis hiábavaló az okoskodás amíg kisérletileg nincs tisztázva, megváltozik e


1. az egyenesvonalú egyenletes mozgást végző órák járása

2. a keringő órák járása

3. az eltérő gravitációs potenciálú helyen lévő órák járása

4. a gyorsuló/lassuló mozgást végző órák járása (konkrétan a Rb atomóra, esetleg hibás időt mutatna, fellövéskor be sincsenek kapcsolva)


Mindezt kisérletileg! Nem a számított grafikonokra vagyok kíváncsi !!!!!!!!!


Ha az atomok fenn másként rezegnek akkor nincs teendő.


Ha az atomok odafenn ugyanúgy rezegnek mint itt a földön, akkor majd kitaláljuk miért látszanak másként. Ráér.

Előzmény: Arilou (47904)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.22 03:09:49 © (48071)

Nem. Ezek az összefüggések maguk a természeti törvények..


Borzasztó nagyot tévedsz, ezek az összefüggések a természeti törvények megközelítő leírására tett emberi erőfeszítések. Semmi egyéb közük a természeti törvényekhez, a matematikai összefüggéseid nélkül a természet remekül működik, nincs rád szüksége. A te matematikai zsenilitásodra nekünk van szükségünk, de arra sem nagyon.. :)


Arilou jó úton jársz... Ciprian 48044, neked is szurkolok

Előzmény: Gergo73 (48064)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.24 01:23:58 © (48233)

Néhány fizikai probléma, amire NEM használható a matematika:..
5. A feketelyuk szingularitásának leírása


Az még nem merült fel benned, hogy a BH közepén nincs szingularitás ? Nem a matematika mond csődöt hanem a relativitáselmélet, hiszen egyedül az állít ilyen képtelen ostobaságot, hogy ott bizonyos fizikai tulajdonságok a végtelenbe tartanak.


A matematika igenis képes lehet leírni a fekete lyuk közepén uralkodó viszonyokat, ugyanis a BH középponti nyomásának korlátot szab a DVAG nyomása. A fekete lyukban sohasem lesz nagyobb nyomás mint amit az egyik oldalról teljesen leárnyékolt DVAG tud okozni.

Előzmény: Holden (48207)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.25 01:20:22 © (48281)

Astrojannak pl csak az a valóság, ami a közvetlen közelében van, minden, ami picit távolabb van, az már mérhetetlen, értelmezhetetlen illúzió.


Te Arilou, ez most egy kifejezetten rosszindulatú acsarkodás vagy nem értettél meg semmit amit magyaráztam ? Én ilyen marhaságot soha sehol nem mondtam.


A valóság megállapításához az kell, hogy Te (a megfigyelő) és a dolog amit megfigyelsz egymáshoz képest ne mozogjanak valamint egyező gravitációs potenciálon legyetek. Ez a legcélszerűbben akkor teljesül ha az a bizonyos óra (órák) előtted van az asztalon. Vagy távolabb.

Előzmény: Arilou (48259)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.26 01:16:24 © (48320)

Persze, így már sokkal jobb.


Minden ami mozog, az illúzió, ami annyit tesz, hogy egy picit (a nagy sebesség vagy a gravitáció hatására esetleg nagyon) másnak látszik mint ami a valóságban van.


arról lehetetlen valós információkat kapni


Bizonyos körülmények között igen, pl a BH eseményhorizonton belüli világról fény segítségével nem kapsz információt mert a fény innen már nem tud kikapaszkodni.


Más, gyorsanmozgó rendszerekről jöhet információ, csak tudni kell, hogy a valóságban nem az a pillanatnyi helyzet amit a fény segítségével látsz. Ha a valóságos helyzetre vagy kíváncsi akkor azt számítani kell, mint mondjuk itt:


1. a hold kicsinek látszik ha megméred, de a távolság meghatározásával számíthatod a valódi méretét.


2. perceken belül láthatod a Phoenix űrszonda marslandolását, de a fény késik 15 percet ezért tudod, hogy mire meglátod már rég leszállt


3. ha egy görbe tükörben hatalmasnak látod magad attól még nem leszel nagyobb


satöbbi. Nem az a valóság amit látsz, hanem az amit kiszámítasz

Előzmény: Arilou (48296)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.26 02:26:26 © (48323)

Groteszk dolog látni a Phoenix felszínen tartózkodási idejének számlálóját, mert az nyilvánvalóan nem igaz. Azt kellett volna felírni, hogy ennyi ideje látjuk a marsfelszínen a robotot és nem pedig azt, hogy ennyi ideje tartózkodik már a felszínen. Így keveredik a relelm látszó valósága is a tényleges helyzettel.


és tudjuk, hogy a rádiójel pontosan 1 perc alatt ér ide az űrhajótól


Ha tudjuk, De honnan tudnánk ? Hiszen pont ebből akarsz lövetkeztetni a rakéta távolságára. Fogalmad nincs hol a rakéta enélkül. Ha a GPS -re akarsz ezzel utalni akkor a kérdés elég pongyola.

Előzmény: Arilou (48321)

Elpusztulhat a világegyetem - baleset az
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Elpusztulhat a világegyetem - baleset az)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.29 00:26:35 © (96)

Hümm. Hogyan állapítod meg, hogy fekete lyuk keletkezettt, csak gyorsan elveszett ?


Én például lekvárból tudok aranyat csinálni. Egy baj van vele, hogy akármilyen nagyon rövid időn belül visszaalakul a kiindulási anyaggá. Mire te képes lennél megvizsgálni az aranyat már késő, ismét lekvár az egész. Felmerülhetne benned, hogy hazudtam: arany nem is volt soha.


Amúgy kösz, hogy nem tekinted a nyomó gravitációt tündérmesének :)

Előzmény: HondaVuk (95)

Mi a tömeg?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Mi a tömeg?)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.29 03:34:35 © (1224)

Az elemi részecskéknek tömege nincs (grav A és B, elektromos töltés + és -).

A fotonnak nyugalmi tömege nincs, dehát nyugalomban lévő foton sincs.

Hátha tényleg érdekel: hogyan ugrik elő a tömeg?

Előzmény: ACdrian (1213)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.30 03:35:03 © (1230)

Vagy értelemszerűen pontatlan akármilyen sebességnél Einstein tömeg/energia képlete. :)

Előzmény: mmormota (1229)

Elpusztulhat a világegyetem - baleset az
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Elpusztulhat a világegyetem - baleset az)
Astrojan válasz | megnéz 2008.06.01 03:03:30 © (100)

Á, nem. Csak a skizofrének tudnak olyat. A belőlük kirepülő lángoló, felheccelt részecskék meg közben azt kiabálják: a sötétlő fekete lyukból jöttünk, benne voltunk a fekete lyukban. Ebből minden pszichiáter tudni fogja, volt ott fekete lyuk, csak elpárolgott.


A fekete lyuk részecskék nagyon fontos és különleges részecskék, más tanszékeken nem keletkezhetnek, például nagyenergiájú ütközések közben, csakis és kizárólag fekete lyukban. Szép ez a fizik.a

Előzmény: big4 (99)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz 2008.06.02 00:47:10 © (48402)

"Sebességösszeadás" helyett valami más kifejezést kéne használni.


Egyetértek. Legyen helyette mondjuk népbutítás vagy szerencsétlenkedés. :)

Előzmény: Privatti (48393)
Astrojan válasz | megnéz 2008.06.04 02:25:40 © (48412)

Tényleg jó példa, arra, hogy miként lehet ostobaságokat kiszámolni egy olyan elmélet alapján ami nincs (nemhogy kellően) de sehogysem alátámasztva.


Ha lenne ilyen (vagy hasonló) tisztességes kisérlet legalább egyszer és az eredmény alátámasztaná az idődilatáció valóságos voltát, tehát ha csak egyszer is visszajött volna egy űrhajós (értelemszerűen visszahoztak volna egy órát) akkor lenne értelme számolgatni egyéb esetekre is.


De pillanatnyilag mi a helyzet? Az egyetlenegy mérés 39 nanoszekundum áll szemben a Hafele Keating kisérlet egyetlen elfogadhatóan járó (447. számú) órájának nulla, semmi, =0 azaz zéró eredményével.


Ha kisérlet nem támasztja alá a valós idődilatációt, akkor hiábavaló a számolgatás mert a bányászok arany nélkül fognak visszatérni, holtan.

Előzmény: egy mutáns (48410)
Astrojan válasz | megnéz 2008.06.04 23:35:22 © (48416)

Ne haragudj, nincs kedvem végeláthatatlan vitába bonyolódni a példáddal kapcsolatban. Ha lenne űrhajós, ha lenne szinkronizált óra amit a földön elindítottak egy másik ugyanolyan etalonórával egyidejűleg és számlálnák az össz rezgések számát, ha körülötted keringene körpályán és nem a Föld középpontja körül, satöbbi.


Geostacionárius pályán lévő óra nem tenne semmi furcsaságot azonkívül, hogy a fény (jel) a Föld felé esve egy picit gyorsul, egy picit gyorsabban leér mintha c sebességgel jönne.


Érd be ennyivel, kisérlet kell, nem érdekelnek az okoskodások, nemhogy kevés a kisérleti bizonyíték hanem nincs. Értsd már meg, hogy ez itt a katasztrofális probléma.



pintyőke 48414, egyetértek, amit itt összehordtál az tényleg hülyeség.



ivivan 48413, le kell hozni egy GPS órát" és semmilyen más bizonyítékot nem fogad el?


Kedves ivivan, még egy kisérlet sem bizonyíték, az idődilatációt kisérletek tömegének kellene alátámasztania, de egy kisérlet sincs. Hol van neked bizonyítékod, ne nevettess már.


Egyetlen nyomorúságos "bizonyíték" van, a HK kisérlet nulla eredménye. Ez is azt támasztja alá, hogy nincs valódi idődilatáció. Látszólagos az van, ezt nem vitatja senki.

Előzmény: Arilou (48415)
Astrojan válasz | megnéz 2008.06.05 00:42:20 © (48418)

Leírtam a választ, téged nem érdekel (geostacionárius). A te példád rossz, nem jól definiált.


A geostacionáriusról lekiabálod az előzőleg a földön szinkronizált órád állását, akkor azon nem lesz kumulálódó relativisztikus idődilatáció a földfelszínről nézve sem. Mert az űrhajón nyilván nincs. Ez neked nem elég ?


Ha a villamosod hozzád képest mozgásban van akkor te csak képzeled, hogy a példád egyszerű.


Ezerszer elmondtam már, a valóságot akkor látod amikor a vizsgált objektum hozzád képest nem mozog.

Előzmény: Arilou (48417)
Astrojan válasz | megnéz 2008.06.07 02:58:51 © (48428)

Igen Dubois, a relelm szerint. Szerintem meg nulla.


Ha valaki felvinne egy UTC órát mondjuk egy Astra műholdra - tudod Arilou ami mindig ugyanott van az égen, ezért gyakorlatilag nem kell állítgatni a lavór antennát és bejön rajta a Sky csenöl - és a műhold lesugározná az órajelét akkor az a földfelszínen is UTC órának látszana.


Dehát ennek eldöntése nem okoskodás kérdése, hanem kisérletet kell végezni.

(De nehogy elkezdje valaki a műkedvelő hegymászó apuka és a gyerekek piknikező atomórás kisérletét..)


Geostacionárius esetében az lenne az előny, hogy nem kell visszahozni az órát, mert menetközben is látszana ha van relativisztikus eltérés, mivel ez a fajta menetközben azt jelenti, hogy hozzám képest áll. Igen ÁLL Arilou.

Előzmény: Dubois (48424)
Astrojan válasz | megnéz 2008.06.09 03:00:59 © (48434)

Ez az Astrojan gondolatkísérlet (= 0 sec/nap).


Úgy van. A tiétek meg a 47 mikrosec/nap gondolatkisérlet. :)

Előzmény: Dubois (48430)

Elpusztulhat a világegyetem - baleset az
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Elpusztulhat a világegyetem - baleset az)
Astrojan válasz | megnéz 2008.06.11 23:04:22 © (108)

Tisztelt Astrojan! Megfigyeltünk egy fekete lyuk keletkezését a gyorsítóban!


T. Vuki, tegnap este 6h 05m 44s -kor megfigyeltem egy vadi új Big Bangot a verandán. Vedd elő a paraszti eszedet és hidd el, mert nem mese. A baj csak az, hogy azonnal elpárolgott.


Fogadok, hogy nem hiszed el. Jobb esetben kérni fogod a bizonyítékokat, kevesled, kötözködsz, hahotázol stb..


Miből állapítod meg, hogy fekete lyuk keletkezett? Bemondja a TV híradó? Érted egyáltalán a problémát ?

Előzmény: HondaVuk (104)
Astrojan válasz | megnéz 2008.06.12 02:19:01 © (110)

azért hinném el, mert kontrollként ott van a fizikusok és csillagászok több tízezres kontrollja.. :)))))))))))))

Előzmény: HondaVuk (109)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz 2008.06.17 00:29:27 © (48489)

Valóban patthelyzet van, de ennek belátása láthatóan óriási nehézségekbe ütközik:


..a relativitáselmélet vonatkozásában, tekintve, hogy az állításod csak feltételezés..


Mint ahogy a relativitáselmélet állítása is csak feltételezés, miszerint a mozgó órák más sebességgel járnak.


100 év volt rá, hogy rendesen megmérjék ezt az idődilatációt, természetesen úgy, hogy visszahozzák az órákat. Megnézni külön külön a sebesség hatását, az eltérő gravitációs viszonyok hatását, óra a Holdon, geostacionáriuson, mittudomén stb.


Ezzel szemben az egyetlen kisérlet egyetlen órájával ezeket összemosva 39 nanosec. Meg a HK kisérlet nulla eredménye.


Tehát joggal mondhatjuk, hogy a relelm állítása (is) csak feltételezés. Patt.


(Tévedés ne essék, nem az a feltételezés, hogy másként járni látszik! Mert az ezer módon alátámasztott/bizonyított.)

Előzmény: Kilroy (48474)
Astrojan válasz | megnéz 2008.06.21 00:08:47 © (48593)

..a fekete lyukak mindent elnyelnének, s így a világegyetem hamar kiürülne.


Mit szólnál egy nyomó-gravitációs magyarázathoz ?


Gabonakörök
(Fórum » FILOSZ » Rejtélyes dolgok » Gabonakörök)
Astrojan válasz | megnéz 2008.06.21 02:13:58 © (140)

Az idegenkérdés közelebbi tanulmányozásával mindenki gyaníthatja ki gyártja őket, a földönkívüliek nem szórakoztatni járnak ide.

Ezek itt értelmes lények munkái: unatkozó humán egyetemisták, minket szívató földi humanoidok. Gabonakör fotók:


Gabonakörök  http://astrojan.nhely.hu/cropcirc.htm


Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz 2008.10.10 02:41:39 © (50848)

..ez a kép akkor is kialakul, ha a fotonok szigorúan egymás után, egyesével mennek.


Ebből nyilvánvalóan következik, hogy nem egymással interferálnak a fotonok, tehát ez nem interferencia kép. Az elhajlás a rés szélein következik be aminek mértékét a fotoncsomag mozgási tulajdonságai és a réshez való viszonya szabja meg (foton = 4 egymás körül keringő részecske, lásd fotonmodell), szerintem.


A másik lehetőség, hogy nem mennek egyesével a fotonok.

Előzmény: Simply Red (50731)
Astrojan válasz | megnéz 2008.10.13 04:07:57 © (50949)

Gergo megnéznéd ezt az egy oldalnyi számtant ha szépen megkérlek? Találsz-e az átalakításokban matematikai hibát ? http://astrojan.nhely.hu/tau.htm

Előzmény: Gergo73 (50948)
Astrojan válasz | megnéz 2008.10.14 03:13:58 © (50993)

Kösz Gergo.



Galfi Gergo 50969, Köszi de ha kekeckedés nélkül is tudsz írni akkor örülök a véleményednek. Sőt az is lehet, hogy azzal együtt is.

Előzmény: Gergo73 (50961)
Astrojan válasz | megnéz 2008.10.19 03:41:27 © (51112)

..m nem függ a sebességtől..


Bruhaha, egyetértek. A baj csak az, hogy idődilatáció sem létezik, a valóságban nem történik meg az órák átállása, hanem csak látszólag. Értelemszerűen, csak a másik rendszerből nézve látszik úgy. Ezért a tömeg sem változik a valóságban.


mmormota emlékeztetlek, hogy a hosszkontrakció nem létezik a valóságban ...!

Előzmény: Aurora11 (51110)
Astrojan válasz | megnéz 2008.10.20 03:23:16 © (51141)

Nem vitatom ám én, hogy ezeket a meseszerű dolgokat LÁTJUK, kiszámolhatod a tikk takkokat amit LÁTSZ, közben váltogathatod a rendszereidet, meg a megfigyelőket. Tehát nem azt vitatom amit leírtál


Azt vitatom, hogy ezek a dolgok a valóságban is megtörténnek-e.

 

Nem történnek meg és nincs is rá kisérleti bizonyíték.


A (feltételezett) hosszkontrakció meg az idődilatáció egymással szervesen összefügg, egymásból számoljuk őket. Hosszt nem tudsz mérni a távolból csak a LÁTOTT fényjelek beérkezési idejét tudod mérni. Ebből számolod a vélt hosszkontrakciót, de érdekes módon a tárgy visszatér és pontosan emlékszik az eredeti hosszára. Halálpontosan. Súrlódásmentesen tágult és zsugorodott.


Vagy pedig nem csinált semmit.

Előzmény: Aurora11 (51117)
Astrojan válasz | megnéz 2008.10.21 03:22:23 © (51171)

Abban igazad van, hogy nem abszolút változáson esik át a mozgó rendszer, hanem csak mi látjuk másnak a mozgó rendszer idejét...


Hohóó, hány éve vártam, hogy ezt végre valaki belássa. Köszönöm Aurora.


A geostacionáriusra telepített "GPS" órajelet nem kellene torzítani, nem kellene megerőszakolni, az hozzánk pontos időközökben érkezne le. Csak a fény futásidejét kellene figyelembe venni amíg a foton a 30 000 km magasságból földet ér.


Mindezt azért mert hozzánk képest nem mozog. ÁLL. Nincs sebességkomponens.


A gravitáció sem hat rá. Blöff az egész. Mutassatok egy kisérletet ahol a gravitáció hatással volt az órákra. (De remélem senkinek sem lesz arca a műkedvelő hegymászó apuka háromnapos játszadozásával előhozakodni.. Tudományos igényű kisérletre gondolok, ez talán elvárható.)


Tudom Dubois, te most belinkeled a grafikonodat, csakhát ezt a grafikont nem támasztja alá semmiféle kisérlet. Vagy szerinted vittek már fel geostacionáriusra órát ?

Előzmény: Aurora11 (51151)
Astrojan válasz | megnéz 2008.10.22 02:15:02 © (51190)

Azt képes vagy megérteni, hogy a geostacionárius pálya 35 786 km magasan van ?


Ide, mondom ide ha telepítesz egy GPS jellegű órát, ami lesugározza az órajeleket akkor ezeket az órajeleket nem kell torzítani. Mert a GPS pályán keringő órákat még a Földön megerőszakolják, de a geostacionáriuson nem kell.


Mindezt azért mert hozzánk képest nem mozog. ÁLL.


Érted-e már okoska? Nem kell elhinned, de legalább megérted-e amit mondok?

Előzmény: ivivan (51180)
Astrojan válasz | megnéz 2008.10.23 01:14:58 © (51236)

a gravitáció okozta módosulás így is bejön, ezért a fenti óra sokkal gyorsabban járna..


A gravitáció sem hat rá. Blöff az egész. Mutassatok egy kisérletet ahol a gravitáció hatással volt az órákra.


Hogy mindenki értse: olyan kisérlet kell amikor néhány órát (nem egyet !!) felvisznek mondjuk egy hegyre, ott járatják ellenőrzött körülmények (hőmérséklet, miegymás) között mondjuk néhány hétig, majd visszahozzák és összehasonlítják az etalon órával.


Az órákat előzőleg megfigyelés alatt kell tartani azért, hogy lehessen látni hogyan járnak az órák, grafikonon ábrázoljuk. Csak akkor lehet az órákat használni ha lent stabilan járnak és nem összevissza mint a Hafele kisérletben.


A visszahozás után az órákat ismét megfigyelés alatt kell tartani, azért, hogy látni lehessen elromlottak e az órák a szállítástól, rázkódástól, hidegtől mittudomén mitől, grafikonon ábrázoljuk.


Ha a visszahozott órák ugyanolyan tempóban járnak mint mielőtt felvitték volna a hegyre (az előzetes megfigyelés grafikonja és a visszahozás utáni megfigyelés grafikonja szigorúan párhuzamos) na akkor és csakis akkor lehet valamit mondani a relativisztikus időváltozásról (ami a grafikonon egy lépcsőben nyilvánulna meg).


Ha nincs lépcső akkor nincs gravitációs idődilatáció sem.

Előzmény: ivivan (51191)
Astrojan válasz | megnéz 2008.10.24 03:19:12 © (51261)

Gézoo drága, ezt szántad kisérlet helyett ? Nem lesz elég.


Arról nem beszélve, hogy egy kicsit (nagyon) el is tévedtél: az autó ülése nem az összes sejtedet gyorsítja hanem csak a nadrágodat. A nadrágod a bőrödet, a bőröd az irhádat stb. Nagyon lényeges különbség még ha nem is érted.


Amennyiben valami az összes sejtedet egyformán gyorsítja akkor éppen szabadon esel, súlytalan vagy és nem érzel semmiféle erőt. Két alapvetően különböző eset...


Az órák esetében a súrlódással keveredtél össze, ez zavarhatja a cágeros faliórát, a toronyórát, a vízórát, de hogyan zavarja mondjuk a napórát ??


Szóval megismétlem, kisérlet kell, anélkül nem lehetsz elég okos. Nem az érdekel, hogy Te vagy bárki más miket gondol a súrlódásról, hanem az, hogy mikor mutatták ki tisztességes kisérlettel, hogy a gravitációs körülmények hatással vannak a Cs vagy Rb atomórák rezgéseire. :)


De a hegymászó piknikező apuka atomórás kisérletével nem leszek elégedett...

Előzmény: Gézoo (51238)
Astrojan válasz | megnéz 2008.10.25 04:20:33 © (51291)

..mindegy, hogy gravitációs téren esik-e át a tér... Jaj, ne már, biztos, hogy ezt a hülyeséget akartad írni?


Minden folyamat lelassul..

Hol van a kisérlet ??


A fejedben lassulnak le a folyamatok, a valóságban nem.


Elolvastad 51261-et ? Abszolút nem mindegy, hogy külső erő gyorsít, mint egy autóülés, vagy pedig úgymond egy "belső" erő gyorsít, mert ekkor a gravitációs sugárzás fogja közvetlenül minden molekuládat gyorsítani.


A második eset akkor valósul meg ha kiugrasz egy repülőgépből és szabadon esel. Ekkor gyorsulsz mert minden atomodat külön külön gyorsítja a gravitáció.


Az autóülésben nem ez történik mert ott az atomok egymást nyomják, a hátsó feled atomjai nyomják az elöl utazó sejtjeidet. Érted a különbséget ?


Ez a különbség azért lényeges mert ezen bukik Einstein híres liftes gondolatkisérlete (is).

Előzmény: Aurora11 (51289)
Astrojan válasz | megnéz 2008.10.26 02:01:30 © (51308)

Hogyan különbözteted meg a két esetet a lift belsejéből? Mérleggel megfelel? pl 14589


De! Ha netalán tényleg nem lehetne megkülönböztetni (annak ellenére, hogy meg lehet) akkor sem szabadna egy kalap alá venni a kettőt mert két teljesen különböző dolog. Látszólag lehet bizonyos hatásaiban hasonló, de éppen ez a probléma: a relem nem a valóság leírását keresi hanem megelégszik a látszattal.


A világ megismeréséhez nem elegendő a látszó dolgok matematikai formulákba öntött leírása (amivel pillanatnyilag nagy büszkén megelégszik a fizika), meg kell ismerni a valóságban lezajló folyamatokat is.


Amúgy meg vágd el a köteleket és megtudod.


1. A lifted tengerszinten volt (mivel 1g hatott rád) hamarosan véged béged.

2. Ha a világűrben lévő 1g -vel gyorsított liften vágod el a kötelet akkor legfeljebb nem gyorsulsz a végtelenbe, de bajod nem esik :)

Előzmény: ivivan (51303)
Astrojan válasz | megnéz 2008.10.27 03:14:54 © (51322)

Tényleg lehetne találni egy olyan létezhetetlen körülményt amivel ki lehetne menteni az einsteini okoskodást ?


Ez kb olyan mintha azt állítanám: egy csukott szemű színvak mucugoró a vaksötét mocsár fenekén semmilyen módon nem tudja megkülönböztetni a pirosat meg a kéket :)

Előzmény: Simply Red (51313)
Astrojan válasz | megnéz 2008.10.27 04:13:46 © (51324)

Aha, szóval Einstein azt akarta mondani, hogy az egyik erő nem különböztethető meg a másiktól ha azok egyforma nagyok...


A gondolat lényege hibás, össze szeretné mosni a külső gyorsítást (autóülés) a gravitációs sugárzás okozta gyorsítással. Ég és Föld, az egyik alma a másik körte, az egyik rakétahajtás a másikkal meg lehet utazni a csillagok között !!


Einsteinnek óriási szerepe van a kettő összemosásában..

Előzmény: mmormota (51323)
Astrojan válasz | megnéz 2008.10.30 02:35:05 © (51392)

Az okozza a gondot, hogy a gravitációs vöröeltolódást a fény sebességnövekedése okozza.

 

Ez következik a Pound és Rebka kisérletéből, mivel ők a leeső fény sebességnövekedését kompenzálták a hagszóróval. A hangszóróra szerelt detektor csak abban az esetben nyel el amikor a fénysebességnövekedést éppen kompenzálta a lefelé mozgó hangszórómembrán.


Egy hangszóró mozgása nem a gravitációt kompenzálja ám, hanem egyszerűen sebességet !!

 

A fénysebesség nem állandó..


mmormota tudom előre: a megnemértés újabb magaslataira értél, nem értettél meg semmit, senki nem ért semmit aki nem azt mondja amit te.. :))

Előzmény: cíprian (51391)

Mi a tömeg?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Mi a tömeg?)
Astrojan válasz | megnéz 2008.11.03 02:28:18 © (1239)

Egyik mozog balra 0,999c-vel, a másik jobbra 0,999c-vel, a közeledési sebességük a kettő egyszerű összege, 1,998c.

Remek, ha egyszer 2c vel közelednek egymáshoz a valóságban, akkor 1000 év alatt 2000 fényévvel lesznek közelebb egymáshoz. Bárhonnan nézed.


Láthatsz meseszerű dolgokat ha felülsz a fotonra, de a valóság attól nem változik meg. A foton menetrendszerűen érkezik az Andromédáról akkor is ha rajta ülsz, meg akkor is ha nem ülsz rajta.

Előzmény: mmormota (1238)
Astrojan válasz | megnéz 2008.11.07 04:27:41 © (1280)
Előzmény: Aurora11 (1278)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz 2008.11.21 03:25:21 © (51495)

1. A specrelben nincs éter.


Igen, rendben van. A baj csak az, hogy a valóságban van éter, ez a DVAG.


2. A specrelben a fénysebesség minden inerciális megfigyelő szerint ugyanannyi.


Igen, így van a specrelben. A baj csak az, hogy a valóságban meg nem ugyanannyi. (Pound Rebka, Silvertooth, Marinov)


3. A Gézooelméletnek nincs köze a specrelhez.


Ahhoz nincs. Leginkább az Astrojanelmélethez van köze ami szerint a relelm a látszó világot írja le (remekül), a valóságban azonban nem történnek meg a relelm meseszerű elképzelései, az iker visszatér és ugyanolyan idős lesz mint a tesója (Hafele Keating 447.óra).

Előzmény: NevemTeve (51494)
Astrojan válasz | megnéz 2008.11.22 02:14:15 © (51505)

Nem a GPS hibatűrése alapján kell megbecsülni van -e valóságos idődilatáció vagy csak látszólagos van. A GPS órát erre a célra csak akkor tudod használni ha visszahoztad a Földre.


Különben sem úgy kellene kiszámítani ahogy kihoztad a 3 km eltérést, a GPS azért egy bonyolult rendszer/hálózat.

Előzmény: ivivan (51497)
Astrojan válasz | megnéz 2008.11.23 04:29:05 © (51512)

Rendben, a GPS bonyolult rendszer, nem tudom megítélni mitől működik jól.


Annak viszont örülnék, ha hozzászólnál a Pound Rebka kisérlethez, hogyan lehet egy hangszóróval kompenzálni az "elromlott" fény tulajdonságait?


A hangszórómembránra szerelt Fe57 abszorber csak bizonyos sebességeknél nyeli el a 22 m magasról leeső -és ettől megváltozó- gammafotont. Hogyan lehet ezt másként értelmezni minthogy a lefelé eső foton sebességnövekedését kompenzálja ki a hangszóró mozgása?


(Ha nincs magasságkülönbség akkor a kibocsátott foton símán elnyelődik az abszorberen anélkül, hogy az abszorbert mozgatni kellene - Mössbauer)

Előzmény: ivivan (51507)
Astrojan válasz | megnéz 2008.11.24 03:28:00 © (51514)

Szerintem ehhez nem kell áltrel, mert én egy nagyon egyszerű dolgot állítok:


A mozgó hangszórómembránra ragasztott Fe izotóp abszorber csak akkor nyel el ha éppen megfelelő a sebessége.


Mit kompenzálhat ez a sebesség? Ezt fontold meg, ehhez nem kell wikipédia mert ezt sehol sem találod meg, csak itt és most.


Én azt állítom, hogy azért mert a leeseő fény sebessége változott meg egy picit és ezt tudja kiegyenlíteni a hangszóró mozgása.


Egy hangszóró mozgása nem a gravitációs redshiftet fogja kompenzálni, nem is a gravitációt, hanem a fény megváltozott sebességét állítja helyre a Fe57 hez képest. Ezért tud elnyelni.


Természetesen úgy értem, hogy a redshift a fény megváltozott sebességének a következménye, tehát nem a redshift az elsődleges.

Előzmény: ivivan (51513)
Astrojan válasz | megnéz 2008.11.25 01:59:05 © (51517)

Az elnyeléshez az kell, hogy a frekvencia legyen éppen megfelelő.


Ezt honnan veszed? Van erre valami kisérleti vagy más bizonyítékod?


A frekvencia ugyanis mindig ugyanaz, a hullámhossz ami változik amikor változik a fény sebessége.


Nagyon kevés matematikai érzékkel belátható, hogy mindegy melyikkel számolsz addig amíg a fénysebességet állandónak tekinted. A baj akkor kezdődik amikor a fénysebesség is elkezd változni...


Vagyis amit mondasz az önmagában nem ér semmit..

Előzmény: mmormota (51515)
Astrojan válasz | megnéz 2008.11.26 00:52:27 © (51521)

De nem fizikai tulajdonsága a hullámhossza! A hullámhosszt mindig a frekvenciából és a sebességből számoljuk..


Ehhez képest érdekes, hogy a métert is erre definiálták régebben (1976-1983, wiki):


A méter a kripton-86 atom 2p10 és 5d5 energiaszintje közötti átmenetének megfelelő, vákuumban terjedő sugárzás hullámhosszának 1 650 763,73-szorosa.


Ezt valahogy mérni kellett, nem számolni...

Előzmény: ivivan (51519)
Astrojan válasz | megnéz 2008.11.28 23:44:26 © (51526)

A tér és az anyag között semmiféle kölcsönhatás nem lehet, mert a tér nem anyag.


Ezzel szemben az influenzavírus hatással van az emberi anyagra meg az agyra, a hőenergia hatással van a kőzetekre de nincs hatással a térre, a mozgó autó hatással van az útmenti fára de nincs hatással az időre, legfeljebb az időjárásra.


Tér és idő nem létezik, téridő sem létezik, értelemszerűen bármelyik (fogalom) torzulása sem okozhat gravitációt. A görbült téridő nem oka a gravitációnak.


A fizikusok nem keresik az okokat és ez olyan mintha egy orvos nem keresné a betegség okát hanem beérné a tüneti kezeléssel. Vagy azt mondaná: ne várjatok tőlem gyógyítást, én csak leírom a betegségeket.


A gravitációt a DVAG gradiens okozza.


Amit persze kecsesen le lehet írni térgörbületként. Csak nem igaz.

Előzmény: Gézoo (51523)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.01 03:04:46 © (51528)

Az idő egyértelműen létezik..


Az időjárással kevered :)


Amúgy meg tudnád mondani miből van az idő, ha már szerinted létezik?

Előzmény: ivivan (51527)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.02 02:16:21 © (51540)
Problémák a relativitáselmélet körül
Rohán János


Mi az amit biztosan lehet tudni?


1. A tér egy matematikai fogalom, geometriai konstrukció amelyet a gondolkodó ember hozott létre, fizikailag nem létezik
2. A tér nem görbíthető mert tér nem létezik
3. Görbült tér így nem okozhat és nem okoz gravitációt
4. A tér nem tud felfúvódni mert tér nem létezik
5. A tér végtelen


Ellentmondásos vagy megkérdőjelezhető kisérletek


1. Hafele Keating kisérlet
2. Michelson interferométeres kisérletek forgatás közben
3. Gravitáció elnyelési vizsgálatok (Eötvös)
4. Pound és Rebka


A relativitáselméletet megkérdőjelező kisérletek


1. Allais effektus,

Foucault inga !!! gyorsul
Az inga gyorsul, tehát napfogyatkozáskor a gravitációs erő nő.
A Hold már a Nap által gyengített DVAG sugárzásból nyeli el a maga részét, ezért az össz elnyelés kisebb lesz mint amikor a két égitest egymás mellett látható

Saxl és Allen

Torziós inga !!! lassul
2 hét múlva is mértek amikor a Hold szembenállt a Nappal:
kb ugyanannyival lassúbb a szembenálláskor a (torziós) inga

2. Silvertooth, Marinov
3. Hafele Keating 447. sz. óra, valamint a 361 sz. óra Westward trip


Félreértelmezett kisérletek, téves gondolatok


1. A GPS mint az idődilatáció bizonyítéka: NEM IGAZ, egyetlen GPS órát sem hoztak még vissza
2. Poincare: a Föld felizzana és elpárologna ha lenne éter: NEM IGAZ, éter létezik (= DVAG) s a Föld nem párolog el !
3. A hidrogén molekula nem sugároz láthatóan és ha nem látjuk akkor az nincs is, mondják a fizikusok, ezért kitalálták a wimpeket. Pedig attól, hogy nem látjuk, a molekuláris hidrogén még jelen van az Univerzumban. A sötét anyag egyszerűen H2 molekula !
4. A gravitáció a leggyengébben kölcsönható erő a természetben: NEM IGAZ, mert a legerősebb !! Csak azért látszik gyengének mert az anyagban nagyon gyengén nyelődik el, a gravitonok áthatolóképessége nagyon nagy
5. Fénysebesség maximális: ezt az einsteini gondolatot nem támasztja alá semmi
6. A müonok nem érhetnék el a földfelszínt mert a sztratoszférában keletkeznek: NEM IGAZ, a tengerszinten keletkeznek !!
7. Heisenberg: ha nem tudunk egyszerre 2 féle információt begyűjteni egy részecskéről mert közben meglökjük, attól még a részecskének (egyidejűleg) megvannak ezek a tulajdonságai.


Logikai bukfencek


1. Szingularitás: nem létezik
2. A fény minden megfigyelőhöz képest c sebességgel halad: ezt a szentenciát már minden fizikustanonc bemagolja, de logikailag képtelenség (leírni le lehet, csak nem igaz).
3. Ha a világegyetem kora csak 13 Gév, akkor a galaxisok az ősrobbanás helyéről 0 idő alatt jutottak el oda ahol a most látható fényüket kibocsátották. Ez a fény ugyanis 13 Gévig utazott amíg ideért hozzánk.

4. Ha a tér tágulna akkor tágulnia kellene az atomoknak, a galaxisoknak és a méterrúdnak is. Ezáltal a feltételezett tágulást észre sem tudnánk venni.

Astrojan válasz | megnéz 2008.12.02 03:25:12 © (51542)

A tér mint matematikai fogalom végtelen. Fizikailag pedig nem létezik, mert nem anyag, tehát sem nem véges, sem nem semmilyen, mert nincs. OK?


Ezt bízd azokra..  Nem bízom. :)

Előzmény: Gergo73 (51541)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.03 03:54:31 © (51549)

uramisten, ebben annyi hülyeség van...


Egyetértek, amit leírtál abban tényleg csak néhány kötözködő hülyeség van, kivéve ezt a néhány sort amit valóban kifelejtettem a felsorolásból, s most pótolom.


A tér mint matematikai fogalom végtelen. Fizikailag pedig nem létezik, mert nem anyag, tehát sem nem véges, sem nem végtelen, sem nem görbíthetetlen, sem nem sárgászöld, sem nem semmilyen, mert nincs.


Bár szerintem úgysem érted meg, felesleges is kínlódnod.


..éter létezik (= DVAG) ..


Ez lerövidítve így hangzik: DVAG = sötét energia (ha) létezik, nem fékezi a Földet.


De szerintem úgysem érted meg, felesleges is kínlódnod.


Logikai bukfencek
1. Szingularitás:
érted? Ő maga a logikai bukfenc.


Á, nem hiszem, hogy érted, hiszen olvasni sem tudsz.

Előzmény: pint (51545)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.03 05:03:07 © (51551)

Rendben van, a tiéd lehet lemniszkátaformájú vagy amilyet akarsz, az enyém végtelen. Mint a sík. Vagy az egyenes. Nem kör, hanem egyenes.


Első közelítéssel megfelel ha belenézel a Hubble távcsőbe és kiválasztasz egy olyan galaxist a világ végén ahol nem látsz gravitációs lencsét (ezt most nyilván jó elkerülni, de szerencsére ritka), ez lesz az egyenes, hívhatod x tengelynek is ha jól esik.

Előzmény: Gergo73 (51550)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.04 00:46:43 © (51560)

Szívesen segítek a magam egyszerű módján megkülönböztetni az eseményhorizontot a BH közepén a relelm által elképzelt és megkövetelt szingularitástól.


Míg az eseményhorizonton úgyszólván semmi különleges nem történik attól eltekintve, hogy a DVAG "áramlása" éppen fénysebességet ér el, és egy radiálisan kifelé tartó fénysugár az eseményhorizonton áll, ezt a fotont soha nem láthatjuk meg mert nem ér ide. Befelé 2c a foton sebessége.


A szingularitásban egyetlen pontba kellene tömörülnie az anyagnak, ezáltal fizikailag megsemmisülve. Ez a logikai bukfenc, anyagmegsemmisülésre ugyanis semmilyen megfigyelésünk nem utal (anyag nem vész el), kizárólag a relelm TÉVES gondolatmenetéből következik. Ez a kényszerű következtetés önmagában megkérdőjelezi a relativitáselmélet logikáját.


A fekete lyuknak bele kellene vesznie saját szingularitásába, de nem teszi. Persze jön az áthidaló megoldás, hogy az idő itt lelassul, de hát hol van arra kisérleti bizonyíték, hogy az idő a valóságban is lelassul ?


A nyomó gravitáció nem igényli szingularitás feltételezését a BH közepén, mert a középponti nyomásnak határt szab a BH-n kívüli Univerzum DVAG nyomása.

Előzmény: ivivan (51554)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.05 01:33:28 © (51568)

És mit gondolsz miért nem foglalkozik a relelm ezzel a kritikus ponttal?

Mert itt véget ér a tudománya.

Attól, hogy nem beszél róla senki, a kérdés még nem oldódik meg.



egy mutáns 51565, egy bolygóból kijön a másik oldalon, csillag tömegnél már egyre nagyobb rész nyelődik el, az elnyelt rész hevíti a csillagot, anyaggá alakul, úgy értem konvencionális anyaggá mert a graviton is anyag, a graviton működteti a világot, az atomot. BH méretnél az elnyelés már feltűnő, és van egy BH tömeghatár ahol az összes bemenő graviton elnyelődik. Ennél nagyobb tömegű BH belsejében már nem nő tovább a középponti nyomás. A graviton sebessége mindig c2, az "áramlás" úgy jön létre, hogy több graviton lép be mint amennyi jön kifelé.


A fénysebeség az eseményhorizont környékén irányfüggő, befelé 2c, kifelé = 0 (nem c2). Az eseményhorizonton belül már csak egyirányú a fényterjedés, befelé, maximálisan c2 lehet. (a c2 egy jelölés, nagyságrendet jelöl, ne kössetek bele)

Előzmény: Gergo73 (51561)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.06 00:14:10 © (51573)

..a fekete lyuk nem veszik bele saját magába?


Nem saját magába, a saját szingularitásába miért nem esik bele? De erre nem kell válaszolnod, ha azt mondanád, hogy megáll ott az idő..


Nem az volt, hogy a DVAG áramlása okozza a gravitációt (mintegy magával ránt mindent).. De.


Még egyszer leírom mit értek "áramlás" alatt: több graviton lép be mint amennyi kifelé jön. Így a DVAG mindig befelé "áramlik" (nem véletlenül teszem idézőjelbe, mert nem egy közönséges áramlás, inkább áramlás különbség) de a gravitonok kifelé is jöhetnek. Csak több megy be mint ki az árnyékolás miatt.


A c2 kb. 300 000 c nagyságrendű sebességet jelöl.

Előzmény: ivivan (51571)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.06 01:15:48 © (51576)

És van a gravitonoknak tömege?


A világot 4 elemi részecske építi fel: graviton A, graviton B, elktromos töltés + és elektromos töltés -. Ezeknek nincs tömege, a tömeg akkor ugrik elő amikor ezek kombinálódva "megállnak". A graviton nem áll meg de töltéssel kombinálódva nem száguld el egyenesen, hanem egyhelyben kering (tórusz). A tórusznak sem lesz ettől tömege, mert a tömeg egy illúzió, a tórusz keringésből adódó tehetetlenségének a mértéke.


A graviton A és B együtt alkotja a gravitont, ez egyenes vonalban terjed, sebessége c2, esetleg olyan értelemben lehet neki tömeget tulajdonítani mint a fotonnak (a foton nyugalmi tömege nulla)


mmormota ha azt mondanám, hogy 5 nagyságrenddel nagyobb mint a fény akkor boldogabb lennél?

Előzmény: ivivan (51575)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.07 01:38:32 © (51579)

Feledékeny vagy, idézlek 2005 jan 13 -ból


A c négyzet igen sajátos, mint sebesség. Négyzetméter per négyzetmásodperc dimenzióval. :-)


Most hányszor akarod még elsütni? Igazad van, de a c2 jelölést ennek ellenére megtartom. Még jó, hogy ez a legnagyobb problémád..

Előzmény: mmormota (51577)

Örvények
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Örvények)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.08 02:58:54 © (735)

A fény amikor behatol egy elektronos atomi rendszerbe akkor energiája az elektron energiájává alakul..


Azt hogyan magyaráznád, hogy a lézerfény behatol az üvegbe, elnyelik az elektronok (melyik elektronok, Si, O, Na, Pb ?) és minden elektron ugyanabba az eredeti irányba sugározza vissza a fotont ?


Ha elektron energiába megy át a foton (ezáltal mint foton megszűnik) akármilyen kis időre is, akkor az elektronok hogyan emlékeznek milyen irányból jött a foton, annak érdekében, hogy pontosan ebbe az eredeti irányba emittálják a kilépő fotont.


Szóródnia kellene a tér minden irányába !

Előzmény: Aurora11 (734)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.09 02:14:18 © (51582)

..és még ezt sem sikerül tisztázni...  igyekezhetnétek egy kicsit.. :)


47761,

47351 (a c2 300 000 c -t jelöl az egyszerűség kedvéért, ALT szövegben van a pontosítás),

884 (A graviton a fénysebesség 300 000-ezerszeresével terjed, számodra c2-t, 90 000 000 000 km/s-ot jelent? Igen, kb.)

861 (A c2 nagyságrendet jelöl, azt jelenti, hogy kb 300 000 c. Nyilván a c2 nem sebesség, csak az egyszerűség kedvéért szoktam így használni.)

851

Előzmény: ivivan (51581)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.10 05:10:42 © (51586)

Gratulálok, Te vagy az első aki konstruktívan áll a dologhoz.


Gergőt megkérjük, hogy szóljon hozzá. A jelölésnek azt kell kifejeznie, hogy a graviton sebessége kb 5 nagyságrenddel nagyobb mint a fénysebesség.



ivivan 51540 -ben foglaltam össze a gondokat, linkekkel.


Az "áramlás" abban nyilvánul meg, hogy a gravitonsugárzás kiegyensúlyozatlanná, anizotróppá válik tömegek közelében, az egyik irányba (a tömeg felé) több megy mint visszafelé, ezen sodrás által alakul ki a gravitációs mozgás. A C2 a gravitonokra vonatkozik, nem az "áramlásra".

Előzmény: egy mutáns (51584)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.11 00:46:44 © (51590)

Kösz Gergő a korrekt választ, bár eredetileg azt reméltem megnézed egy mutáns 51584 felvetését/levezetését C2 -ről:


Vezessük be az x hely és t idő helyett a következő koordinátákat:

X=x, azaz a hely maradjon ugyanaz

T=ct, azaz az idő helett használjunk egy azzal arányos távolságegységet, arányossági tényező a fény sebessége.

A sebesség ekkor általában:

v=x/t helyett V=X/T, ami =x/ct=v/c, ahol v a hagyományos x/t sebesség.

Ekkor a fény új sebessége (most C-val jelölve)

C=1, mértékegység nélkül, és akkor C2=1 marad a graviton sebességére.


A C2 kifejezi a 300 000 c sebességet ?

Előzmény: Gergo73 (51589)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.12 01:19:00 © (51593)

..a c2 mást jelent, egész pontosan c-szer c-t..


Természetesen, de most a kérdés az, hogy az általad is lehetségesnek tartott nagy C, amit egy mutáns 51584 -ben bevezetett és amely nagy C nem egyenlő c fénysebességgel, na ennek a négyzete lehet-e 300 000 c ? Tehát, nagy C:


A C2 kifejezi a 300 000 c sebességet ?


(Érteném a nemleges választ ha nem kezdted volna a c2-et magyarázni..)

Előzmény: Gergo73 (51591)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.12 03:54:09 © (51595)

Kösz, de az egy mutáns levezetése jó szerinted ?


Én semmi másról nem beszélek csak erről. Nem baj ha nem érted a levezetést, vagy nem olvastad, csak akkor azt mondjad.

Előzmény: Gergo73 (51594)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.22 02:15:58 © (51602)

Ahhoz mit szóltok, hogy a Michelson interferométerrel (is) ki lehet mutatni a Föld pályamenti mozgását ? :)))


http://www.orgonelab.org/EtherDrift/Munera2002.pdf


Ha a fénysebesség minden megfigyelőhöz képest mindig ugyanaz, akkor az MM interferométer nem mérhetne napi, vagy éves ciklusokat...

Astrojan válasz | megnéz 2008.12.23 01:45:41 © (51608)

Nagyon egyértelmű mit mértek, vagy mit kell tenni. Veszel egy MM interferométert és még véletlenül sem forgatod, hanem hagyod békén, hogy a Föld forogjon alatta.


Nézed a csíkokat. Ha mozognak baj (nektek), ha nem mozognak akkor örülhettek.


Ezt nézed néhány napig, van -e napi ciklus, esetleg havonta a Föld pályamozgás miatt. Mi ebben a lehetetlen? Még én is meg tudnám csinálni..


Stationary Michelson-Morley Experiment


Sajnos nem egy cikk, de ezt kell csinálni.

Előzmény: ivivan (51604)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.23 16:38:03 © (51611)

Hoppá, lehet, hogy csak akkor jó egy MM interferométer ha nem mér semmit...


Ha nem nyúlsz hozzá, mindent stabilan tartasz (természetesen Teve, hőmérséklet, nedvesség, légnyomás mittudomén..) és napi ciklusokat mérsz, akkor rossz az interferométer. Mert a relelm nem lehet rossz. Ez a ti bajotok..

Előzmény: Gergo73 (51610)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.30 02:23:05 © (51619)

Rosszul érted, mi köze ennek az egyenletnek a relativitáselmélethez ??


Az energia és a  tömeg között felállítható valamiféle kapcsolat. Einstein adott egy formulát, E=mc2, de a képlet helyességét nem ellenőrizte senki. Csak annyit sikerült megállapítani, hogy mondjuk atomrobbanásnál energia szabadul fel egy bizonyos mennyiségű U235 vagy Pu239 tömeg rovására. De hogy pontosan mennyi? Az elveszett tömeget ÉS a felszabadult energiát egyszerre pontosan (!!) nem ismerjük.


Az E=mc2 képlet hasraütésszerű, lehetne bármi más pl. E=3mc2/4 vagy E=1.48 mc2, nem tudni mi a jó képlet és azt sem, milyen körülmények között lehet használni.


Most az ELTE-n sikerült kiszámolni egy többé kevésbé pontosan ismert tömeget egy semennyire pontosan nem ismert, nem létező de feltételezett részecskéből, nagyon nagy számítógépes kapacitás bevetésével. Jól van..



Kilroy 51616, a relelm ..csak rossz lehet.. Nem gondolom ezt, a relelm nagyon jó a látszó valóság leírására. De a valóság más. A relelm nem rossz lehet, hanem rossz a valóság leírására. Segítek megérteni a különbséget és a következményeket ha kívánod.


Persze ha lenne rendes bizonyíték az idődilatációra, pl visszahoztak volna néhány GPS órát, vagy akár geostacionáriusra is lenne telepítve GPS jellegű órajelsugárzó, akkor nem dumálhatnék bele ilyen könnyedén, de nincs. Nincs bizonyíték, csak a vakhit. Vakhittétel.

Előzmény: paramia (51617)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.31 02:13:46 © (51624)
Az E=mv2 a newtoni mozgásegyenlet eredeti formája 1686-ból. Talán egy régebbi tankönyvből tanult Einstein és ezért gondolta, hogy E=mc2  :))
Előzmény: paramia (51622)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.31 02:45:56 © (51626)

Az E=mv2 a newtoni mozgási energia képlet eredeti formája 1686-ból. Talán egy régebbi tankönyvből tanult Einstein és ezért gondolta, hogy E=mc2  :))

Előzmény: Gergo73 (51625)