Nem lehet mindent matematikával leírni.. Elég lenne fúzióra utaló jelenséget (pl. erős gamma sugárzást) demonstrálni, és/vagy analitikai módszerrel kimutatni, hogy valóban lértejöttek olyan atommagok, amik előtte nem voltak jelen.
Hát ez meg hogy lehet? Talán az ünnepek miatt, vagy mi a szösz, ilyen jót írtál. Valóban nem kell leírni egyenletekkel ha betesz tíz tojást a mikróba és kivesz belőle egy kiló aranyat ami előtte nem volt bent és a Dynamónak sincs benne a keze. Ez bizonyíték lenne.
Ő persze állítja, hogy analizálták a mintát amit kivett a mikróból, meg amit mindenféle hókuszpókusszal előállított, de ezt nem hiszi el senki, én sem.
De a lehetőséget meg kell adni, bizonyítson, mert a fő baj az, hogy a tudós urak mindent biztosan tudnak, mert ők még nem láttak atommagátalakulást mikrohullámú sütőben.
Pedig a világról "semmit" sem tudunk, csak rengeteget képzelünk.
Nagyon mély tévedésben élsz Teve, a legcsekélyebb mértékben sem gondolom, hogy a valóság maga a tér vagy az idő lenne. Nem írtam le csak ezerszer, a valóságnak az anyagi világot tekintem, amit összesen kettő féle energiarészecske épít fel, tömegük nincs.
A tér és az idő csak kettő a millióféle fogalom közül amit az emberek kitaláltak, megalkottak, definiáltak és a valósághoz ezeknek a fogalmaknak csak gondolati szinten van közük, hiszen a valóságban létező anyagi világ működése alapján alkottuk a fogalmainkat. Még csak nem is mindet mert ki is tudunk találni fogalmakat aminek nemsok vagy semmi valós alapja nincs, így mese, fantázia stb.
Így legalább azt tisztáztuk, hogy a specrel nincs összhangban az abszolút térrel és idővel.
Miféle abszolút térrel meg idővel? Nincs semmiféle abszolút tér, abszolút idő, sőt abszolút meg nem abszolút téridő sincs,
a specrel a valósággal nincs összhangban,
logikai hiba van benne. Amíg a c+c =/= 2c, ami a matematika megcsúfolása, addig a relelm nyilvánvalóan téves leírása a természetnek, mégha annyira kedves is nektek a pecrel. :)
..a másik zseblámpából kijövő foton mekkora sebességgel távolodik tőlem?
Nézd meg hol tartanak a fotonok mondjuk 1 év múlva. Az egyik foton ment 1 fényévet, a másik foton szintén ment 1 fényévet az ellenkező irányba. Nem nehéz kiszámolni, hogy a fotonok 2 fényév távolságra jutottak egymástól összesen 1 év alatt.
Egymáshoz képest a sebességük pontosan 2c. Ezért nem szeretnek koordinátarendszert tenni a fotonra, mert akkor kibukna a relelm tarthatatlan bugyutasága. De ne tegyél rá koordinátarendszert,
csak számold ki, 1+1=2.
De az sem rossz ha a lézerfény egy fotonjára ülsz és nézed a szomszéd fotont ott van e melletted egy hét múlva, egy hónap múlva, egy év múlva vagy száz év múlva.
Mindig ott lesz melletted. Na akkor számold ki mekkora az ő sebessége a Te fotonodhoz képest..
(ha valakit zavar, hogy a fotonra ültél, akkor ne ülj rá, a fotonok akkor is egyszerre érnek célba, a sebességük egymáshoz képest nulla lesz).
Jogosan. Dehát erre való a kisérlet. A Magyari kisérlet kora reggel volt, február közepe, a Nap elég alacsonyan állt, ezért nemsok hatása volt a különböző irányokban kifeszített kötelekre, mert az egyiket elölről világítja meg, a szemben lévő kötelet meg "alulról". Az oldalsó kötelek meg szimmetrikusak. Magyari meg is jegyzi, hogy ezek a kora reggeli "laboratóriumi" körülmények a fogyatkozás végére változtak és itt el is rontották a görbe jobb oldalát.
A mérés közben feltámadó nyugati szelet meg láthatod a grafikonon.
A 99-es ismétlésnél meg különböző tornyokon mértek, volt gyárkémény, "Eiffel torony" és kisebb nagyobb rádióadók. Mondjuk a gyárkéményen nem volt kötél. Itt a Nap állása magasabb, nem is lett olyan szép a grafikonjuk. Az Eiffel torony alakú adó meg olyan stabil volt (és alacsony), hogy nem tudtak kitérést mérni.
A Wang effektusnál sincs kötél, az Allais effektus meg bányában is működik napfogyatkozáskor, ott sincs kötél és viszonylagos szélcsend van ott lenn, az ingák mégis megzavarodnak.
A Saxl-Allen kisérletben meg torziós ingákat használtak, zárt térben, szerintem ott sem volt kötél.
Na nem ő csinálta, de ő ásta ki a cikket az enyészetből és már ez is nagy dolog. Pont (majdnem) olyan alakú a görbe mint amit Wang kapott graviméterrel 1997-ben, kínában. Csak Magyari ezt már 1961-ben kimérte egy egyszerű teodolittal. Ügyes.
Na ehhez mit szólnak a relativisztikus térgörbítők? Tudom, semmit.
Nem fognak kapni (akik kimutatták a H2-t) mert a pár ezer fizikus nem kapkod a fejéhez. Szégyenében igen.
Nem vettek észre egy triviális dolgot csupán azon fizikusi szemlélet miatt, miszerint a világ az amit mérni tudnak. Márpedig a H2-t nem tudták mérni, csak az atomosat. Most szembesülniük kellene azzal, hogy egyetlen kémikus sem volt köztük aki riadót fújt volna, miszerint a molekuláris hidrogén sokkal stabilabb mint az atomos, tehát mindenképpen utána kellett volna nézni, lehet e a hiányzó anyag molekuláris hidrogén, mielőtt a H2-t kizárták és kitalálták a mesét az exotikus wimpekről.
De véleményem szerint nem is nagyon zárták ki, egyszerűen csak nem vették figyelembe mert nem látták. Évtizedek óta kürtölik tele a világot a misztikus sötét anyaggal és az a legegyszerűbb anyag, a hidrogén? Hát ez gáz.
Tehát az anyag valóban hiányzott és jogosan nevezhetik sötétnek. Egymást, letaposva kellene vizsgálniuk a H2-t, az eloszlását, mennyiségét satöbbi.
A sötét energia szintén nem létezik, de ez egy másik történet. Vákuumenergia van helyette ami gravitonokból áll, de ez a gigantikus energia nem gyorsitja a Világegyetem tágulását. Lassitja. A gyorsulás nagyon gyenge lábakon áll, ha lehet egyáltalán lábaknak nevezni, én biztosan nem adtam volna érte Nobelt.
És igazad van, ma is az az elfogadott szemlélet, hogy az a misztikus sötét anyag és energia csak létezik. De ez elég nagy baj.
..a nevetésre ingerlő: "a tömeg a tehetetlenség mértéke" elvileg értelmetlen mondat..
Márpedig ez egy teljesen értelmes mondat, ugyanis a tömeg valóban nem más mint az objektum tehetetlenségének a mértéke. A tömeg egy illúzió, nem alapvető tulajdonsága az anyagnak, az elemi részecskéknek nincsen tömege.
A tömeg akkor ugrik elő amikor az elemi részecskék körpályára állnak, ezek a stabil részecskék: elektron, proton, pozitron, antiproton. Azok a részecskék amelyek nem körpályán mozognak (ezért nem is stabilak) elspiráloznak, igy tömeg tulajdonságuk nem is ugrik elő, de impulzussal, energiával, frekvenciával jellemezhetők.
A graviton párok egyenes vonalban mozognak, mert egymás kalimpálását pontosan kiegyenlitik, tömegük nincs.
A fotonok négy elemi részecskéből állnak és bár egymás körül keringenek egyenes vonalban haladnak (nem terjednek, mert az valamiféle eloszlást, gömbszerű szétterjedést asszociálna), ezért kézzelfogható tömegük nincs.
A nyugalmi tömegük nulla kifejezésnek nincs értelme, mert nyugalmi foton nem létezik. Ha a foton megáll, akkor elbomlik, szerencsés esetben pozitron-elektron vagy proton-antiproton pár keletkezhet belőle, de ez nemcsak a két tipikus frekvenciájú foton esetében történhet meg, mert pl. az atommagban a megfelelő izotópok energiája besegithet a párkeltésben.
Ebben segíthetek, a sötét anyag molekuláris hidrogén. Sajnos a fizikuscsemeték ezt elcseszték, mert a H2 nem látszik a légkör alatt, a H2 IR csíkjait ugyanis elnyeli a levegőréteg, ezért azt a fizikusok nem látták. Ők feltérképezték a Világegyetem hidrogénkészletét 21 cm-en, mert ez jól látszik a földfelszínen, de ez az atomos hidrogén mikrohullámú vonala. Ez alapján megállapították, hogy hiányzik kb tízszeres mennyiségű anyag. Keresték mindenhol de nem találták, ezért elnevezték sötét anyagnak és kitaláltak hozzá mindenféle szép mesét az axionokkal meg a wimpekkel.
De.
Abban a pillanatban amikor fellőttek egy IR spektroszkópot a légkör fölé, megtalálták az atomos hidrogén mennyiségének tízszeresét molekuláris hidrogén formájában. Ettől kezdve a sötét anyagra többé nincs szükség, megvan a hiányzó anyag.
Ez volt olyan húsz éve már, az ESA lőtte fel a rakétát a világűrbe. De a fizikusak, talán szégyenükben erről nem igyekeznek tudomást venni.
Osztán miért is nem? Csak nem tán megint a relelm agymenései miatt? Ha ráülsz egy fotonra, akkor a mozi gyorsabban pereg melletted, gyakrabban jönnek szembe a muslicák és nagyobbat is ütnek. Semmi okod olyan hülyeséget feltételezni, hogy az idő nem halad csak azért mert egy fotonon ülsz. Idő nem létezik, mert az emberi fogalom/definició, de az események zajlanak körülötted, akár fotonon ülsz, akár repülőn.
Igazán elolvashatnád a hsz-t amire válaszolsz, de ennek ellenére köszönöm kérdésed, ezt írtam:
Ha lineárisan poláros fénnyel dolgozol akkor nem fotonnal hanem foton nyalábbal de legalábbis foton párral küszködsz.
Jól van, hátha érthetőbb lesz igy: ami a polárszűrőn átmegy az nem foton, hanem foton nyaláb amiben sok foton van. Két (ellenkezőleg) cirkulárisan poláros foton együtt alakithat ki egy lineárisan polarizált képzetet, de a foton maga cirkulárisan poláros részecske kvartett. Benne van az összes elemi részecske ami felépiti a teljes Világegyetemet az összes részecskéjével együtt. R és L foton.
De ne nézzük, mert lineárisan poláros foton nincs. Az egy foton cirkulárisan poláros.
Ha lineárisan poláros fénnyel dolgozol akkor nem fotonnal hanem foton nyalábbal de legalábbis foton párral küszködsz, ami semmiképpen sem nevezhető egyszerűbb helyzetnek. Magát a fotont sem értetted meg, igy nem lesz könnyű kibabrálni velem..
Ne dőlj be minden marhaságnak, minden kisérletnek lehet hibás értelmezése, van is. Főleg ha az a koppenhágai értelmezésen alapul.
Tekintsünk egyfajta cirkulárisan poláros fotonnyalábot ha neked úgy jobban tetszik. Megvizsgálsz egy fotont és látod, hogy balos. Megvizsgálsz egy másik fotont és látod, hogy az is balos. Mind balos. Ez a saját állapotuk, a keletkezésük után már nem függ semmitől, mind balos a laborban és akkor is ha egy fényév távolságban vizsgálod őket.
Ha kilométerenként leválogatod őket egyesével akkor is balos.
Ezen fotonok állapota a többitől független, nincs is nekik antipárjuk, a fotonok NEM párosával keletkeznek, legfeljebb elérhető, hogy párosával keletkezzenek.
Az örökmozgó létezik, a graviton az. Szokatlan tulajdonság, de enélkül nem lehetne spinje az elektronnak vagy a protonnak, nem mozoghatnának az atomok vagy nem tudnánk magasat ugrani.
Az nem teljesen világos azonban, hogy egy csatolt rendszer, mondjuk két ellenkezőleg cirkulárisan poláros foton ha egymástól eltávolodik akkor miért kellene megkérdezniük a másikat a saját állapotukról. Mindkettőnek megvan a saját állapota, ez már a születésükkor eldőlt és párban vannak. Ha az egyik piros a másik meg kék (a szemléletesség kedvéért) akkor ha az egyiket megvizsgálod és az piros, bizonyos lehetsz benne, hogy a másik csak kék lehet, távolodjanak el akármilyen messze egymástól.
Pedig most az egyszer igaza van, nincs azonnali távolhatás. Fénynél sokkal gyorsabb az van, csak nem mindenki tudja megmérni. Csak olyan gyorsan terjedhet információ vagy bármi más mint amilyen a leggyorsabb részecske a természetben. Ez vélhetően a graviton. A gravitációról az elvetemültebbek azt tartják, hogy azonnali hatású - mert pl holdfogyatkozáskor nem látszik (gravitációs) aberráció - de ez az előbbiek alapján nem igaz. A Hold olyan 1 fénysecre van tőlünk, de ha a gravitonok sebessége mondjuk 1 Mc akkor az aberráció csak 1 mikrosec lenne amit nyilván senki nem tud kimérni.
A koppenhágai értelmezés teljesen abszurd, ennek következménye lenne az azonnali távolbahatás, szegény Heisenberg foroghat a sírjában.
Szerintem igenis lehet információt küldeni.
Igazad van, lehet mondjuk postán vagy üzenhetek a Józsival. De egyik sem lesz azonnali.
Jaj Feri ne bomolj, valóságos időeltérés csak akkor keletkezik ha visszahozod az órát és az mást mutat. Ez többnyire akkor van ha elromlik az óra, akarommondani ez mindig így van. Ha ezt az elemi dolgot valaki tagadja akkor annak nem elég bután okoskodni, azt gondosan megtervezett kisérletek százaival kell alátámasztani.
Tudsz akár egyetlen ilyen kisérletet?
Nem, valószínűleg nem tudsz ilyen gondosan megtervezettkisérletről.
Hafele csalását ne is említsük, ahol pedig egyetlen órát röptettek fél napig azt nem nevezhetjük gondos kisérletnek. Na ebből a nanoszekundumos kisérletből volt kb 3.
El is olvastad azt a két mondatot amire válaszoltál? Próbáld megérteni..
Ha egy űrhajós lassabb járást prognosztizál a földi órákra akkor a prognózis rossz, mert a földi órák NEM JÁRNAK MÁSKÉNTattól, hogy ő prognosztitál vagy sem. A hold nem hazudós.
..az azonos órák azonos járása, és az azonos atomok azonos viselkedése a saját koordinátarendszerükben értendő, amelyben éppen nyugalomban vannak.
És miből gondolod, hogy egy egyenletes sebességgel haladó tárgy, amire még erő sem hat és minden más fizikai tulajdonságában ekvivalens a másikkal, csupán attól, hogy a másikhoz képest mozog, annak másképpen rezegnének/viselkednének az atomjai?
Az atomok rezgése a hőmérsékletükkel arányos, de egy mozgó tárgy hőmérséklete nem függ a mozgásállapotától (vákuumban nyilván, mert a súrlódástól természetesen függ)
Jah, csak nem azért, hogy kompatibilis legyél a relelmmel??
Nem tudom képes vagy-e megérteni egy ilyen egyszerű mondatot mint ez itt: A földi óra teljesen nyilvánvalóan NEM JÁR MÁSKÉNT attól, hogy te nézegeted vagy sem.
Ha lassabb járást prognosztizál akkor egy ovodás is megértheti, hogy a prognózis rossz.
Ennek megértéséhez talán az éticsigák nemi életének alapos ismeretére lehet szükséged, mert magadtól úgylátom nem fog menni.
Köszönöm a válaszodat, ne is álljunk meg itt. Ha másként látod, akkor másképpen jár-e a földi óra amikor Te nézed??? Akármit és akárhogyan számolsz ki, mi köze van annak a földi óra járásához?
A földi óra teljesen nyilvánvalóan NEM JÁR MÁSKÉNT attól, hogy te nézegeted vagy sem.
Mást látsz ha gyorsan mész és mást ha lassan mész, de akárhogyis mész a földi óra ettől nem fog másként kettyegni, csupán
másként LÁTOD.
A többieknek: Nem írtam le csak kb ezerszer, vissza kell hozni GPS órákat.
Szóval 3. Gondoltam, hogy nem elég az 1 és 2 válasz, végülis kevés ember jár erre aki értelmesen is tud válaszolni. A problémádra megoldást kinál az indexfórum, itt van a fejlécen, egy x. Csak megnyomod és már nem is kell olvasnod tőlem, ezt teszem én is.
Kár, kár, dehát te is ismételted: az órák máshogy járnak.
Próbáljuk meg mondjuk így: te elmész egy rakétával jó messze és jó gyorsan, viszel magaddal órát, közben nézed a földfelszínen lévő órát. Másképp látod járni a földön maradt órát?
1. Igen, hiszen gyorsan megyek
2. Nem, ugyanolyannak látom az órát (órajelet) mint amikor ott ültem mellette.
az órák máshogy járnak. Nehéz tagadni, mert közvetlenül mérhető.
Igen, közvetlenül mérhető, de nem méri senki. Ha mérnék (tisztességes kisérletekkel !!!) akkor kiderülhetne a semmi. Egyetlenegy órát felvinni egy kisérletben, hát eszednél vagy? Hazugság az egész, hiába mantrázod, az órák nem járnak másként.
Aztán egy másik kisérletben megint egyetlenegy órát, el sem hiszem, hogy ennyire önteltek a fizikusok, nekik egy kisérlethez elég egyetlen atomóra.
Ez olyan mintha egy új gyógyszert egyetlen patkányon próbálnának csak ki, de azt is a gyártók (akiknek speciel érdeke a kedvező eredmény).
Az órák nem járnak másként. Főleg a sebességtől nem, hiszen arra semmi fizikai okuk nincs. Másként és másként látod, a sebességedtől függően.
Igazad van, a kontrakciót nem lehet bizonyítani, mert mire visszahozod a rudat az visszanyeri eredeti hosszát. Mondják ők. Csak időt lehet mérni, ezért kell visszahozni az órát. Az ilyen irányú kisérletek egyrésze csalás (HK kisérlet) míg a maradék 3 vagy hazugság (ie a HK ismétlése) vagy egyetlen atomóra rövidtávú röptetéséből áll ahol nem ismert az órák viselkedése sem röptetés előtt, közben és után. Egyetlen órával kisérletet csinálni a fizika szégyene.
Csak látszólag van kontrakció, a valóságban nem történik meg, de nem is történhet, hiszen ahány helyről nézed annyiféle kontrakciót látsz.
Igen, például azzal, hogy tévesen képzeltük, hogy KELLENE a csíkoknak eltolódni forgatás közben. De nem kellene. Mert ami az egyik karban + delta t az a másik karban - delta t és ezek bizony nem megkülönböztethetőek, ettől nem várható csíkeltolódás. Forgatáskor a fénysugarak felcserélődnek, teljesen mindegy, hogy az egyes fénysugár van balról vagy a forgatás után a kettes fénysugár van balról, ezt az interferométer nem tudja megkülönböztetni.
A müon zápor meg éppen az idődilatációra példa, de még lehet, hogy arra sem.
Természetesen arra sem, csak a saját hülyeségünkre példa. A tudós fizikus urak nincsenek tisztában a részecskék életidejének jelentésével. Hatalmas tévedés, hogy a müonok által megtett út az 600 méter, egyetlen ilyen müon sincs. Ez egy statisztikai átlagolás, néhány müon sokkal rövidebb távolságot tesz meg, néhány meg sokkal többet.
Ez utóbbiak érnek le a földszelszínre, ezeket számolták össze.
(a kozmikus primer protonokra ugyanez érvényes, egy kis részük a levegőrétegbe ütközve azonnal elbomlik/felrobban, nagyrészük a sztratoszférában, egy kicsiny részük meg a földfelszín közelében kelti a müonokat. Ezeket számolták össze)
Jól van, rendben, nem a fizika rossz. A fizikusok rosszak. Itt egy kicsit meg ott egy kicsit.
Rossz a relativitáselmélet, extrém körülmények között, valamint rossz az értelmezése normál körülmények között.
Rossz a kozmológia minden körülmények között.
Tévedés a részecskék határozatlansága, mert a megfigyelésnek a (többi) részecskékre semmi hatása nincs.
Tévedés a szingularitás, a szingularitásból történő BB.
Tévedés a Higgs bozony, a gluon, a kvark.
Tévedés a sötét anyag, a sötét energia (értelmezése). Vakkuumenergia létezik (= gravitonok) de ez nem a tágulás gyorsító sötét energia, mert olyan nincs, a tágulás lassul (csak egyetlen nagyon távoli SN alapján vélik gyorsulónak, ahol óriási a hibahatár)
Tévedés a fénysebesség állandósága, a lefelé eső foton gyorsul (PR kisérlet)
Nem az egész fizika rossz, valóban, igazatok van.. :)
..a matematikát ne vedd semmibe.. Jó ég, dehogy veszem semmibe, nagyon fontos és hasznos dolog, egyetértek veled.
A repülős hasonlathoz én annyit tennék hozzá, hogy a Lorentz-kontrakció nem valóságos fizikai esemény. Nem nyomódik össze semmi. Hohóó, Te vagy az én emberem, persze, hogy nem történik semmi, úgy van ahogy mondod:
a megfigyelőknek más a mérési elve, másképp olvassák le az adatokat, a valóság más vetületét mérik.
Ne hagyd magad, semmilyen mérési bizonyíték nincs az eszement kontrakció, idődilettancia mellett, meg a rel tömegnövekedés mellett, amit már ki is kezdett a dégyé ikon is. Ja van összesen 4 atomóra három különböző kisérletben néhány nanoszekundumos hamisítással, le kell hozni a GPS órákat. Téves az egész fizika.
Hírmérnök:..Einstein elméletét metafizikainak minősítve oktatnák.. Épp itt az ideje :)
Értem. Azt akarod ezzel mondani, hogy amit látsz, az nem az igazi mérete a repülőnek, mert a repülőgép valódi méretének (= saját méret) megismeréséhez még utólagos számításokat kell végezned kölönböző egyenletek felhasználásával?
És ez neked teljesen természetes valamint nem gondolod azt az idiótaságot, hogy ezzel a repülőgép hosszkontrakción esett volna át, mert kisebbnek látod ?
És ezért nem definiálod át a hosszúságfogalmat és nem gondolod azt, hogy a távolság relatív?
Ha távolról nézel egy repülőt akkor az kicsi, egy közeli megfigyelő ugyanakkor nagynak látja.
Maradhatnánk ennél az egyszerűsített példánál egy pillanatra? A repülő mérete akkor most függ attól, hogy a megfigyelők mindahányan más és más méretűnek látják?
Számítással akarod eldönteni?? Te tényleg nem értettél semmit az elmúlt tíz évből. Bármilyen baromságot kiszámíthatsz, nem ér semmit.
Csak, mondom csakis és csak kisérlettel lehet eldönteni a kérdést. Van ilyen kisérlet?
Nincs. Van összesen öt darab atomóra néhány nanoszekundumos hazugsággal, jó vagy rosszindulatú mérési hibával, nincsenek leközölve, nem ellenőrizhető a pontosság, hol vannak az adatok satöbbi.
Nyomod a sódert, hogy az idő relatív, meg a hossz relatív, de azt nem vagy kepes felfogni, hogy csak a mérés relatív, minden megfigyelő mást és mást érzékel, menetközben a mérés szubjektív. A tömeg ráadásul már nem is relatív.
Ha távolról nézel egy repülőt akkor az kicsi, egy közeli megfigyelő ugyanakkor nagynak látja. De ettől a repülő nem lesz kisebb vagy nagyobb. A repülő ettől nem lesz relatív.
Visszahozod az órát és megláthatjuk igazad van e. Számítással akarod eldönteni?
Röhögnöm kell.
De ha belinkeli valaki azt a 3 nanoseces kisérletet akkor kiugrok az ablakon. Vagy az ajtón.
Én. Szörnyű, elszomorító amit írsz, betagozódni a többiekhez birkák, ki merne kritizálni mert kiközösítik, ki akar ellenfelet magának. Ez a (fizika) tudomány vége, végzete amit itt leírtál. Senki nem merészeli kritizálni a relelmet, térgörbítést, a rovargyűjteményt, koppenhágai szörnyűséget, szingularitást, hosszkontrakciót, tömegnövekedést, (nem, azt már megtette a gyula, is), fénysebességmaximumot, kvarkot, gluont, higgset, Hawkin got, Einsteint satbet..
Ebből ugyanis az következik, hogy semmiképpen nem vonhatják vissza a higgset, ha a fene fenét eszik akkor is kipréselünk egy higgsnek látszó tárgyat. A tudomány meg le van sz bocsánat ejtve.
.az SM tkp. egy "népmozgalmi" elmélet...- "ha nincs más ötleted, fejlesztgesd, részletezd kicsit"- minél többen vegyünk benne részt és minél több pénzt nyerjünk el az SM-hez tartozó kutatásokra. Igy ez a népi elmélet ... mint egy középkori kereskedőváros, amit nem egydarab világos koncepció és akarat tervez és épít, hanem az odagyűlő sokféle ember celluxxxal hozzáragaszt ezt-azt és így nő naggyá a rovargyűjtemény..
Kezd tetszeni a dolog, csak így tovább fiúk. Gyerünk Aurora, ébresztő.. :)
Na és ha lenne más ötleted?? Nem, az nem lehet, tapossuk meg.
a jelenlegi elmélet logikátlan. Huhh, jó irányba haladsz.
az 1/2 spinű elektron spinállapotainak azonos energiája mögött is egyféle szuperszimmetria áll..
Á, dehogy. Az egyik elektron jobbos a másik meg balos (tórusz, természetesen). Az energiájuk azonos, mert csupán a spirál menetiránya különbözik a tóruszban. Nincs itt semmiféle szuperszimmetria, hiszen az úgyis logikátlan, bonyolult agyalmány :))
Nincs Higgs mező, viszont szusi az tényleg van, csak nem szeretem a halat.
Nem találták meg a higgs bozont. Szeretnék ha ezt tudnák bejelenteni, de nem tehetik mert nincs meg. Keresgélnek, méricskélnek de nem tudják, hogy mit találnak ha egyáltalán találnak valamit. Minden ütközésnél keletkeznek nyomok, de a sok trillió ütközést figyelmen kívül hagyják, mondván, hogy abban nem látszik higgs bozon.
Kiválogatnak néhány nagyon nagyon különleges eseményt, hátha ezekre rá lehet fogni, hogy ő a higgs.
"It remains an open question, however, whether this is the Higgs boson of the Standard Model of particle physics, or possibly" the something else..
Ha a részecske spinje kettőnek bizonyulna akkor meg feltalálták a gravitont.
..képes hullámként viselkedni pl. az elektron, hiszen ha nem így lenne, nem lenne elektronmikroszkóp..
No no, ehhez semmi köze a hullámnak, kizárólag a részecskének. Az elektronforrás elektronokat sugároz ki, ezeket tekercsekkel fókuszálod. A nyalábból a mintában lévő nehézfémek elnyelnek elektronokat így alakul ki a kép egy fluoreszkáló Zn vegyület ernyőn.
Sehol nem szerepel hogy hullámnak kell lennie az elektronnak, a nyalábban kitakarunk az elektronok rendezett, fókuszált részecskesugarából részeket és kész a kép.
Igazán szép lett a meződ és jól közelíted a problémát, én is azt állítom, hogy ezek a képek nem a rét/mező hanem ezek a képek csak betűk meg szavak, fogalmak képi közelítések, ha úgy tetszik képletek vagy egyenletek.
De semmiképpen sem mondanám a képekről hogy ezek itt a mező. Mert a mező az ott van kinn a tanyán, ami ezekből az elemekből épül fel (és ezek az elemek szintén ott kinn vannak a tanyán, nem keverendők a képekkel).
Mert van a fizikailag létező anyaghalmaz (= rét/mező) és vannak rá a fogalmaink, csak ne keverjük össze a kettőt.
..dimenziók nem léteznek, sem 3, sem 11. Már hogyne léteznének?
Úgy, hogy azok ember alkotta fogalmak. Nincsenek a valóságban, a szervetlen világban nem léteznek fogalmak. Csak anyag létezik, semmi más. Az anyag is érdekes, mert a létező csak az elemi részecskék, ezek energiarészecskék, a megszokott szemléletű tömegük nincs. Ezek építik fel a látható, anyagi világot, atomokat, molekulákat.
A tömeg akkor ugrik elő amikor ezek az elemi részecskék körpályára állnak, a pörgő-keringő energiarészecskék tehetetlenségét érzékeljük tömegként. Nem a higgset.
Főleg nem 11 dimenzió, nem létezik egy sem, nemhogy 11.
A szingularitás pontosan azt jelenti amit írtál, én is ezt mondtam, ha gondosan elolvasod meg is látod. Az egyenleteknek lehet szingularitása, a természetben nincs ilyen.
Nagyobb lesz a tehetetlenséged, ha vízben sétálsz..
Ekkorát már csak Te sem tévedhetsz, a tehetetlenséged pontosan ugyanakkora vízben mint a levegőben. Amikor téged betonba öntenek akkor a tested, mondom a tested tehetetlensége nem változik meg pedig tehetetlenül állsz amíg rád nem köt a beton és el nem vész az összes tehetséged. Egy idő után már tényleg nem kell foglalkoznod a betonnal.
Ha 3 jó erős, olyan darukampóval kikötöznek három oldalról és nem tudsz mozogni akkor ettől nem változik meg a tested tehetetlensége, hogyan keverheted össze a tehetetlenséged (inercia) a mozgásképtelenséggel, nem értelek.
Ha fúj a szél attól nem a tehetetlenségi tömeged változik meg, csupán hat rád egy erő ami a tehetetlen mozgásállapotodat megváltoztatja. Abból neked nem lesz higgs ha átdefiniálod a fogalmakat, becsapod magad.
A fizikához nagyon sok hit kell, mint a valláshoz!
Húúú, megegyezünk előbb utóbb. El tudnánk mi beszélgetni, rendes vagy hogy ilyen normálisan írsz, erre nagyon kevesen képesek itt a fórumon.
Én nagyon hiszek a Higgs-ben, de lehet hogy igazad lesz.
Látod én meg ebben hiszek. A graviton egyszerű és logikus rendszer. A körben pörgő graviton - energiarészecske tehetetlensége okozza a tömeg illúziót, nem kell hozzá Higgs bozon. A graviton részt vesz az anyag felépítésében, megteremtve ezzel a kapcsolatot a gravitáció és a barionos anyagi világ között.
..esetleg a Higgs-lézerek technológiáját kamatoztatnák..
Nincsenek Higgs-lézerek, ne álmodozz. A gravitonokat lehet manipulálni, ezzel lehet utazni.
A komolyan vehető mezőelméletek kvantálása mindig azzal kezdődik, hogy felbontjuk a mező állapotát..
Rosszul kezdődnek a mezőelméletek, már írtam neked, hogy a rétnek NEM a fű, a tehenek meg a kavicsok az elemei, hanem ezek építik fel a rétet, a mezőt. Téves az egész mezőelméletes elképzelés, hátborzongató butaság.
Nézd csak meg a kvantumtérelméleti könyveket. Nem nézem meg.
Hol vannak a részecskék klasszikus mechanikai képletei?
Te tényleg, komolyan azt hiszed, hogy az anyagi világ semmi más, csupán képletek egy könyvben ? Hát mi köze van a Te képleteidnek az anyagi világhoz ? Semmi, semmi, semmi. Borzasztó nagy szarban van a fizika, ha így gondolkoztok.
A graviton párok sokan vannak, gyorsan és egyenesen mennek egy kettős spirális pályán. Nincsen pálya, nem lehet a részecskék helyét és impulzusát egyidejűleg mérni..
Jaj Máriám, hát mikor akartam én ezeket egyidejűleg vagy nem egyidejűleg mérni. Mi köze van a Te mérésednek az anyagi világhoz? Semmi, semmi, semmi.
Ha Te nem mérsz, akár egyidejűleg akár nem egyidejűleg, ha Te kihalsz az emberiséggel együtt, az anyagi világ akkor is határozottan tökéletes háborítatlansággal működik tovább.
Magyarul kifejezve, nincsenek röpködő bogyók..
Persze, persze, nem bogyók. Nem tudjuk pontosan mifélék, ezért hívod őket kvantumoknak. Tömegük nincs, kiterjedésük nagyon kicsi, energiakvantumok. Jó lenne tudni mik ezek, de semmiféleképpen ne keverd össze őket a képletekkel, egyenletekkel meg vektorokkal.
Ezek csak klasszikus képek, a modern fizikában ennek nincs helye. Ez a baj látod. A fizika teljesen elszakadt az anyagi világtól és azt képzeli, hogy a leírásra használt matematikai eszközök maga az anyagi világ. Ez egy terméketlen, szörnyű tragédia.
Nincs más lehetőség, muszáj léteznie a Higgs-bozonnak. Nem muszáj, tévedsz.
Csak egyetlen lehetőség van, ez a graviton.
Elfogult vagy, mert egyiket sem mutatták még ki, de Te annyit olvasod ezt a matematikai zsonglőrködést, hogy azt hiszed a higgsnek kell léteznie. Annyiban igazad van, a Higgs tényleg létezik, a tömege kb 80 kg. De az a pici tömegű kváziserészecske aminek nem lenne semmi mása csak a tömege, na ez nincs.
Nem fogják megtalálni és ha azt állítják, hogy megvan akkor az hazugság, 10 milliárd dollárért már lehet hazudni. Kevesebbért is szoktak.
A gravitációs hullámokat miért kellene kimutatni? Nincsenek gravitációs hullámok, csak gravitonok vannak. A graviton párok sokan vannak, gyorsan és egyenesen mennek egy kettős spirális pályán. Átmennek a mérőműszereden is, kevés nyomot hagyva. Azért nem tudod kimutatni, mert rosszul keresed. A mutatót akarod leolvasni a műszeren, pedig a graviton a műszer súlyát adja, ez a hatása.
A műszert rá kell tenned egy mérlegre és akkor ki tudod mutatni a gravitont. A nagyobb műszert jobban nyomja a graviton.
Az egyedi graviton pörög, körbe megy. Ezt lehet kimutatni. Tévedsz a kvázirészecskéket illetően, az elektron tulajdonságait választották szét, különvált a spin-tulajdonsága a töltés tulajdonságától.
A szilárd anyag mind valamiféle kristály (többé kevésbé), még a fehérjék is kristályosíthatók. Itt pontosan ugyanazok az elektronok vannak mint pl egy gázban vagy folyadékban, miféle kvázielektronról képzelődsz Te a vasban vagy a rézdrótban? Ezek maguk az elektronok.
Nem, a szingularitás nem ez. A szingularitás matematikai fogalom, valójában még a matematikában sem létezik, mert csupán egy végtelenbe tartó függvény extrapolációja.
Az Univerzum nem lufi, még csak nemis a benne lévő levegő. Egy léggömb görbülete ha már itt tartunk soha nem válik nagyobbá vagy kisebbé, mert a kis gömb meg a nagy gömb görbülete is CSAK gömbölyű. Egyik sem gömbebb a másiknál.
A lufi hasonlat erőltetett és értelmetlen, dimenziók nem léteznek, sem 3, sem 11.
És a természetben nincsenek törvények, a törvényeket mi találjuk ki, ezek mankók, segítenek nekünk leírni a természetet, eligazodni a természetben, de a törvények csak a fejünkben léteznek. Hasznos fogalmak, de nem léteznek.
Kösz, de ugye érted ezt a mondatot:
"..még tisztázásra vár, hogy a részecske a..Higgs-bozon, vagy valami egzotikusabb.."
Előszöris, ha a háttérzajból mégiscsak kikerekedne egy valamiféle részecske a 2ezer trllió ütközesből aprólékosan kiválogatva néhány tízet, akkor még mindig halvány fogalmuk se nincsen, hogy az lehetne e az elképzelt, vagy inkább elképzelődött higgs. Vagy nem.
Graviton lehet Aurora, vagy töltés. Ezek a felépítő atomok (= elemi részecskék). A többi molekula (összetett részecske). De ezeket sem így kellene keresni, hanem úgy ahogy a rácsban lévő elektront elbontották. Ott a graviton.
Nekem meg az jut eszembe róla, hogy ha két részecske össze van kötve, mondjuk két foton cirkulárisan poláros, az egyik jobbos a másik balos, akkor ha az egyiket megvizsgálod, ezzel pontosan lehet tudni a másik foton polaritását akár megvizsgálod a másikat akár nem.
Megvizsgálhatod őket a laborban, akár 10 millió fényévnyire egymástól eltávolodva, az eredmény mindig ugyanaz lesz. Ehhez nem kell fénynél nagyobb sebesség. Hiszen össze vannak párosítva.
Nem egészen, a tudomány jelen állása (bár nem szeretem tudománynak nevezni a fizikát) szerint a nemlétező tér a fénysebességet sok sokszorosan meghaladó sebességgel felfúvódott. Mi ez ahhozképest a csekély 1 millió fénysebességhez képest.
A fizika jelen állásának fogalma sincs mi a gravitáció, miből keletkezett az anyag a semmiből és képes azt a baromságot állítani hogy a tér meg az idő az ősrobbanáskor keletkezett. Képes azt állítani, hogy ez a keletkezett idő megáll ha a fekete lyuk gyorsan forog. Meg ha nem forog gyorsan.
A tudomány jelen állása még mindig azon kesereg, hogy nem tudja hol a sötét anyag, de a Világegyetemet felépítő hidrogént nem hajlandó tudomásul venni, talán szégyenében.
A tudomány jelen állása nem képes határt szabni a fekete lyuk központi nyomásának és azt képzeli, hogy ott szingularitás van.
A tudomány jelen állása a Higgs bozonokat kergeti, de valahogy sehol sem találja.
Ez a fénysebességmaximum szerinted alá van támasztva valamivel? Nincs. Einstein a hasára ütött és azt mondta: ennél nagyobb sebességet még nem láttam, tehát nincs. Ennyi a fénysebességmaximum. Nem folytatom de hosszú a lista.
Tételezzük fel, hogy a (kozmológiai) vöröseltolódás sebességet jelez (ami ugye nem bizonyos, de feltetelezni lehet). És képzeljük azt, hogy egy tűzijáték egyik szikráján élünk.
Sajnos bármelyik szikrán ülsz, azt látod, hogy MINDEGYIK szikra tőled távolodik, akármerre nézel. Nézhetsz a robbanás irányába vagy az ellenkező irányba, nem látsz különbséget. Az egyetlen megkötés az, hogy ne lássad a szélét, a frontját a robbanásnak, mert odáig nem látsz el.
Na most az Ősrobbanással ez a helyzet, mert a szélső galaxisok sebességlimitje c2, ezért ezeket a galaxisokat soha nem láthatod meg, mert gyorsabban távolodnak mint ahogy a fény ideérhetne róluk.
Hát, egymás mellet nem látnád, mert ahhoz vissza kellene ugranod ide, de ez mellékes.
A csillagászok azt próbálják kibogarászni, hogy hogyan fejlődnek a galaxisok meg a csillagok, ehhez állnak rendelkezésre a millió fajta "időlenyomatok" mivel a sok csillagnak mind különböző a fejlődési állapota, különböző "korúak" de mindet egyszerre látjuk, hasonlóan mint ahogy a gyerekeket is meg az öregeket is egyszerre látjuk. Velük könnyebb a dolgunk, mert ugye tudjuk hogyan születik a gyerek, hogyan cseperedik meg mi lesz a vége.
A galaxisokkal pl nehezebb, mert ki kell találni, hogy honnan vannak a spirálkarok, azok éppen befelé tartanak a központi nagy fekete lyukba vagy netalán éppen abból jönnek kifelé (erre is van elképzelés), összeugranak a galaxisok halmazokká vagy szétrepülnek, meg egyáltalán hová tartunk, honnan jöttünk.
Egy biztos, nem a semmiből lettünk és nem is semmisülhetünk meg, az anyag nem vész el, csak átalakul.
Aki azt mondja, hogy tér keletkezett az Ősrobbanással, meg ráadásul az anyag is, az hazudik. Vagy csak rendkívül buta.
Van valamilyen módszer arra, hogy mondjuk az 1000 évvel ezelőtti Napot és Földet megfigyeljük?
Igen, van. Megkérsz egy ebet, hogy ugorjon el veled 1000 fényévre és akkor egy baromi erős távcsővel (mondjuk viszed magaddal a Hubblet) megfigyelheted a Napot. Ha megtalálod a csillagos égen. A Földet persze nehezebb lesz, mert a Naptól nem látsz semmit. Miért is jó ez neked? Na jó, költői kérdés volt, nem jó semmire.
Ennél sokkal egyszerűbb, ha a sok ezer évvel ezelőtti csillagokat vagy galaxisokat figyeled meg. Ha felnézel az égre, a néhány naprendszeri objektumon kívül a sok milliárd csillag és ugyancsak sok milliárd galaxis mind ilyen, a sok ezer, millió évvel ezelőtti állapotukat látod.
Ennek viszont nagyonis van jelentősége, mert a fizikusok azt képzelik, hogy a tér tágul, ezért ha látnak egy kvazárt mondjuk 13milliárd fényév távolságban akkor azt nem tudják hogyan került oda, hiszen szerintük az Univerzum csupán 13 milliárd éves. Dehiszen ez a fény már 13 milliárd éve jön felénk ! És akkor hol marad az Ősrobbanás, amihez idő is kellene, hogy a kvazárunk odáig repüljön ahol ezt a kvazárfényt kibocsátotta?
Igenám csak tér nincs, téridő sincs, tehát nincs ami felfúvódjon.
Tágulni csak az Univerzum tud, mert az Univerzum létezik és csak létező anyag tud tágulni. És itt jön a baj, mert akkor a 13 milliárd éves Univerzum életkora nem elég ahhoz, hogy kvazárunk 13 milliárd fényév távolságra eljusson, ahol ő a fényét kibocsátotta és ez a fény további 13 milliárd évig jött felénk. Mert ez a kettő együtt már 26 milliárd év.
Na persze ha a robbanás c2 sebességgel történt, akkor nem kellene olyan hülyeségeket feltételezni, hogy a nemlétező tér tágul, meg a metrika így meg úgy hókuszpókusz, akkor beleférne az időkeretbe a távoli kvazár. Is.
Na, ezzel a c2 sebességgel ugorhatsz el 1000 fényévnyire is (a gyengébbeknek ez a c2 kb 1 Mc sebességet jelöl).
Semmiféle hosszból nem számolok erőt. Aha. Pedig ez volt a kérdés. Elég lett volna csak annyit írnod, nem számolok vissza semmiféle nyugalmi hosszra, mert erre voltam kíváncsi.
Értem. Fogalmad sincs mit is kellene válaszolnod. Nem azt kérdeztem jelentős e szerinted az eltérés, hanem, hogy melyik hossz/átmérő az igazi, amely átmérő meghatározza a becsapódás nagyságát. Nem kell a mellébeszélés.
A relativisztikusan mért, vagy a nyugalmi hosszra visszaszámolt átmérő.
Tartsd szem előtt, hogy nincs relativisztikus tömegnövekedés. Sem.
Nekem nem mindegy, hogy egy 10 m-es objekt közelít vagy egy 1000 méteres, de a példát érted? Vagy segítsek?
A kérdés az, hogy a relativista hosszmérés alapján kalkulálod a becsapódás erejét vagy visszaszámolsz a nyugalmi hosszra ami a test valódi mérete ? (A sebesség, összetétel és egyéb paraméterek ne zavarjanak, mindkét számolásnál ugyanaz.)
A nyugalmi hossz nem változik. Észrevetted, hogy ezt mormota 839-ből idéztem? Nem, de mielőtt teljesen értelmetlenül telefirkálnád a lapot mindenféle űrhajókról meg kiderítésekről amire nem vagy képes, engem meg nem érdekel, azt válaszold meg, hogyha relativisztikus sebességgel érkezik egy aszteroida (tegyük fel mormota) akkor melyik átmérőjével számolod ki a várható becsapódással felszabaduló energiát/impulzust,
a rel mérésed eredményével vagy a nyugalmi hosszra visszaszámolt átmérővel számolsz, he ??
Te viszont azt vitatod, hogy a mozgásban mért hossznak is van értelme.
Ezért kár volt ekkora cikket írnod, mert állításod hazugság/tévedés. Ugyanis a mozgásban mért hossznak van értelme, csak nem igaz. Te írtad: Ha a nyugalmi hosszra van szükség, ki lehet számítani a mért hossz és sebesség alapján, tényleg.
Pontosan ezt állítom én is, tíz évig ezt nem értetted meg.
A nyugalmi hossz nem változik.
Valóban, az aszteroida átmérője nem változik meg attól, hogy gyorsan megy = a nyugalmi hossz nem változik.
A hosszkontrakció nem történik meg, csak a mérés körülményei változnak, de a valós hossz a mérésből visszaszámolható.
Ha az aszteroida átmérőjére vagy kiváncsi akkor nem a rel mérés eredménye alapján kell impulzust számolnod, hanem vissza kell számolni a nyugalmi/valóságos hosszára/átmérőjére, mert a becsapódáskor az ezzel számolt energia fog felszabadulni és nem a relativisztikus hosszmérésed alapján számolt: feldughatod a relativisztikus hosszmérésedet.
Anális inkább mert a relativisztikus tömegnövekedés sem történik meg, bruhaha.:)
Valójában nem számítok tőled értelmes válaszra, de válaszodból ítélve nem értettel az évtizedes vitából semmit.
Ha a testek hossza (amit nyugalmi hossznak ködösítesz) nem változik repülés közben, akkor nincs miről vitázni, ez rendben van.
Ez esetben a méréssel van probléma, ami mást és mást mér a változatlan hosszu testen, egyszer ekkorának méri máskor meg másmilyennek méri ugyanazt a hosszt.
Még mielőtt lekurváznál ezredszerre is én csak ennyit állítok, a testek hossza nem változik tehát a hosszt olyan körülmények között akarod mérni ahogy azt nem lehetne, vagyis lehet, de akkor a rel szabályokkal vissza kell számolni és akkor megkapod a test valódi hosszát.
De nem, téged nem érdekel a testek valódi hossza, téged az érdekel, hogy azt milyen hosszúnak látod.
De mondok egy példát, egy gyorsan mozgo aszteroida közelít a Földhöz és a fizikus társadalom eszét vesztve vizsgálja a hosszát. Szerinted melyik adat érdekli a világot, az a hossz ami egy látszólagos hossz, vagy netalán arra volnánk kíváncsiak, hogy az aszteroidának mekkora a valóságos hossza ????
..sok híres tudós félreértette a specrelt, és mások nem merték kijavítani őket. Tudod milyen nagy a tudományokban a tekintélyelvűség, egyesek agyon sztárolása.
Ez már egész jól hangzik, ezen az úton már el lehet indulni pl. megtörténik-e a valóságban a hosszkontrakció ?
mormota veled erről már megegyeztünk, csak nem mered bevállalni: nem történik meg. Mozgásállapottól függően mást és mást mérek, de a valóságban a hossz nem változik.
De megismétlem a kérdést amire nem válaszolt senki: relativisztikus sebességgel repül egy bot és a hossza relativisztikusan növekszik. Lehetséges ez ??
..az elektromágneses mező nem okoz tömegnövekedést.
Ez csak annyit jelent, hogy az egész relativisztikus bűvészkedés egy nagy humbug. Mint ahogy nem okoz idődilatációt sem, meg hosszkontrakciót sem. A valóságban ezek az események nem történnek meg, csupán arról van szó, hogy ha az objektumok gyorsan mennek akkor távolról szemlélve relativisztikusan látszanak. De a hosszukkal meg a tömegükkel a valóságban nem történik semmi. Meg a sajátidejükkel sem.
Tudom, hogy nem rám vagy kíváncsi, de ez a helyzet.
Amikor a bazierősségű ütközésekkel operálsz akkor ugye nem lesznek kölcsönhatások?
Az LHC-ben is kváziprotonokat ütköztetnek ugye. És keresik a kvázihiggs bozontot.
"Az az elektron, ami széthasadt spinonra..." az egy teljesen jo elektron.
A szabad proton miért hasadna ketté? Stabil. A disznó is csak akkor hasad ketté ha kölcsönhatásba kerül a böllérrel meg a késével.
A protont ketté kell hasítani, magától nem bomlik mert benne a keringő alkatrészek frekvenciája éppen akkora ami körpályát eredményez. Ha egy kicsit megváltozna ez a frekvencia (valamitől, a semmitől nem változik meg) akkor a proton elspirálozna, megszűnne proton lenni, mert nem maradna egyhelyben, nem keringhetne egyhelyben.
Ha befolyás alá helyezed, csak akkor várható a "bomlása". Enélkül hiába várod.
4 részecske záródik körbe, ezek a stabilak: elektron, pozitron, proton es antiproton.
A foton ugyanezt (na jó, hasonlót) menetközben csinálja, ő is stabil amíg szabadon mehet.
Nem érted, hogy már megtalálták? A spinon az. Nem ilyen baromi erős ütközésekkel, meg terekkel kell megkeresni, hanem úgy ahogy az elektront kettéhasították.
Ha a protont ugyanigy kettéhasítanák neadjisten, akkor már hinnél nekem?
Dehogy, nekem sehogyan sem hinnél, bármi történjék is. Mert neked a proton három részből áll, vagy mégtöbb kvarkból. Felkvark meg lekvark. Nagy energiával nem látsz semmit mert nem tudod honnan vannak az új részecskék, a közlő energiából vagy a proton alkotórészeiből.
Azt jól mondtad, a hitnek jó nagy szerepe van. A tudomány hit. A hivőket meg nem lehet meggyőzni, előbb harapják le a fejedet.
Ezt úgy értsem, hogy a téridő létezésére sincsen semmilyen bizonyíték? Vagyis a téridő görbítésével agyonmagyarázott gravitációs elméletnek semmivel nincs több bizonyítéka mint a nyomó gravitációnak a gravitonokkal ?
Persze, hogy nincs. De mégis van egy óriási különbség. A téridőt soha nem is fogja kimutatni senki, mert az egy fizikailag nemlétező, ember által kreált fogalom.
A graviton meg létezhet, mert az anyag. Nem olvastad amit írtam 811-ben?
A gravitont kimutatták, csak nem tudják, hogy az ő. Amikor kettévágták az elektront akkor ott volt a graviton magában. Szétválasztották a töltést meg a gravitont, de nem tudták, hogy miből van az elektron, ezért a két részt elnevezték holonnak (ami a töltésrészecske) és spinonnak (= graviton energiarészecske, ő felel a spinért).
Nem gyorsítóban kell kimutatni a gravitont, hamarabb megtalálnák.
Az a "csúcs" 125 -nél egyáltalán nem bizonyos. Mert ott van most már egy másik csúcs is 123 -nál és a fizikusok már arra fogadnak, hogy az a csúcs nem csúcs, a másik csúcs a csúcs. Hümm, hümm
Ja, és még az sincs kizárva, hogy éppen a gravitont fedezik fel, ha neadjisten tényleg csúcsnak nyilvánítanák a nemcsúcsot, bár ez meglepne.
Igazad van a magad módján, de mégsincs. A gravitont kimutatták, csak nem tudják, hogy az ő. Amikor kettévágták az elektront akkor ott volt a graviton magában. Szétválasztották a töltést meg a gravitont, de nem tudták, hogy miből van az elektron, ezért a két részt elnevezték holonnak (töltésrészecske) és spinonnak (graviton, ő felel a spinért).
A mérleggel is igazad van, némileg, de mégsincs. Ha úgy tennéd fel a kérdést, hogy mivel lehetne kimutatni a gravitonok hatását, akkor kézenfekvő lenne a mérleg kisérlet.
De ha netalán azt a kérdést tennéd fel, hogy mivel lehetne kimutatni a térgörbület hatását, akkor nem biztos, hogy az első gondolatod a mérlegre esne. Mert mit csinálhat egy térgörbület ami nincs ???
De nem válaszoltál a sokkal alapvetőbb kérdésre ebben az elfogult világban:
Mennyi kisérleti bizonyíték támasztja alá a téridő létezését ?
Rosszul. A higgs bizontra semmilyen bozonyiték nincs. Találtak néhány puklit a billiónyi ütközésből önkényesen kiválogatott események között, amiről nem tudják eldönteni, hogy azok részecskék lehetnek-e vagy csak a háttérzaj játszadozik, nem ám hogy higgs bozon.
Fogalmuk nem volt hol keressék, ezért átnyálazták a rendelkezésre álló teljes energiatartományt és nem találtak semmit. Ezért megpróbálták eladni ezt a néhány háttérzajnak minősülő halmocskát higgys bozontnak. De egyre több helyen találnak ilyen puklit, ezért most kitalálják, hogy nem is egy hiddel bozont van hanem több.
Háttérzaj? Á, az nem, ezek mind higgs bozonok. Te meg elhitted.
A gravitonok hatását meg látod ha ráállsz a mérlegre. Vagy ha nem állsz rá akkor is.
Ja, hogy az nem graviton, hanem a tér görbül? Hát ez a tragédia.
...ha a Higgs-bozon kérdését nem tudják teljes bizonyossággal eldönteni, akkor a SUSY-val kapcsolatban miért ilyen biztosak?
Nem lehet azért, mert az egész úgy ahogy van egy marhaság? A természet nem egyenletekkel dolgozik, nem ismeri a számokat, sem a geometriát. A természetben nincsenek törvények és képletek, csak a részecskék tömkelegének statisztikus mozgása.
Ez a mozgás (anyag mozgás) alakítja ki az egyre összetettebb komplexumokat amit mi megpróbálunk a matematika segítségével leírni, miközben elfeledkezünk arról az anyagról ami ott mozog és maradnak az egyenletek.
Ha nem jó, kreálnak hozzá egy mezőt, a hasamra ütök, legyen higgs mező. Nem találják? Nem baj, a tíz milliárdot elköltöttük, majd kérünk másikat. Még jó, hogy nem adták ki érte a Nobelt, szegény Higgs lassan adhatná is vissza.
Ez egyáltalán nem nyelvészeti kérdés, ugyanis Einstein volt éppen aki szimplán matematikává degradálta a gravitációt, tiszta geometria szintjére süllyesztette le, elmaszatolva ezzel a fizikai okot, a gravitációt okozó gravitonok szerepét.
Ennek okán nagyonis fontos, hogy térnek nevezd a teret és mezőnek a mezőt. A tér ugyanis tiszta geometria, a mező meg részecskék alkotta anyag. Ilyen értelemben van jogosultsága a mezőnek (field), de a mező nem elsődleges, nem a mező kvantumai a részecskék hanem a részecskék összessége alkot egy "mező" -vel leírható új létezési formát.
Hasonlóan mint a rét sem elsődleges létező aminek az elemei lennének a tehenek meg a fűcsomók hanem pont fordítva ülsz a tehénen, mert a létezők az elemek: talaj, bogarak, fű-fák-bokrok, madarak-tehenek, atomok, végsősoron gravitonok meg töltések. Ezek alkotják a rétet.
A mező ugyanilyen, valami alkotja és felépíti. Virtuális fotonok nincsenek, lehet nyelvészkedni de ha virtuális akkor nincs. Van helyette más, ezek a gravitonok, ezek működtetnek mindent, felépítik az anyagot, hajtják a fényt, működtetik a mágnest.
Hja, jó lenne tudni, hogy hogyan.
A graviton nem virtuális, csak nem látjuk. Ég és föld különbség.
Nem. Amikor azt mondja, hogy tér, akkor arra gondol, hogy tér. Amikor azt mondja, hogy rét akkor arra gondol, hogy rét, esetleg szántóföld, puszta, legelő vagy mező.
De nem egy matematikai, nemlétező fogalomra gondol, hanem egy létező, valóságos, anyagi dologra.
A Te meződ részecskékből épül fel, nem egy különálló létező, hanem a részecskék tömkelege. De a mező az nem tér. Mint ahogy a nagyanyó sem nagyapó. Többnyire.
Egyetlen ilyen természetellenes folyamat van, az a béna agymenése. Érdekes, hogy ezt a marhaságot mindenki beveszi a proton méretű fekete lyukakkal meg az ő szétsugárzásukkal. Magad is látod, hogy ilyen folyamat nincs és mégis azt állítod, hogy ha lenne akkor szétsugárzódna.
De nem lenne.
És nem azért nem lenne mert gyorsan szétsugárzódna, mert ez a szétsugárzás egyedül a hawking agyában ment végbe, máshol sohasem. De ő maga is azt képzelődi, hogy egy létező fekete lyuk szétsugárzódásához cca 1050 év kellene, jó vicc, addigra már milliónyi ciklus lezajlik a Világegyetemben. És egy egy ciklusban valóban szétsugárzódik a Világegyetem. De ez nem a hóking.
pert, tudnál legalább egy ilyen folyamatot írni ahol képződött mondjuk csak egy teniszlabda nagyságú fekete lyuk? De nehogy azt írd, hogy pl a Földet ha összenyomod akkor mekkora fekete lyuk lenne belőle, mert a Föld-méretű objektumból nem lesz fekete lyuk.
Feltételezhetően nem léteznek mikro (méretű) fekete lyukak.
Innentől kezdve a további kérdések eléggé értelmetlenek. A fekete lyuk minimális tömege olyan 1.4 naptömeg. Nem létezik a térnek meg a téridőnek olyan mértékű hajlítása ami kis méretekben fekete lyukat hozhatna létre mert téridő nincs, nem lehet hajlítani se kicsit, se nagyon. Szingularitás nem létezik, ez a relelm tévedése vagy hibája, a valóságban soha nem tart a nyomás a végtelenbe, a nyomás csak a nyomóerő nagyságáig növekedhet. A nyomóerő a graviton.
Ha egy fekete lyukkal találkoznánk az baj lenne, mivel ő a nagyobb ezért beleesnénk és kész, az összes mákos palacsinta átalakulna dezintegrációs palacsintává.
Elképzelhető, hogy a Föld középpontjában egy mikro fekete lyuk lakozik, csak nem igaz. Képzelni lehet.
Ha ott fekete lyuk lenne, akkor nagyon gyorsan belezuhanna a Föld, c2 sebességgel. Nem lenne időnk észrevenni.
Nem gondolnám, hogy az Ősrobbanásnak harangoztak, mert az egész félre van értve, sok Ősrobbanás volt már.
Előszöris nem szingularitás robban fel, mert olyan nincs. Egy nagy fekete lyuk robban fel ilyenkor ami hirtelen keletkezik, a gravitációs kollapszus sebessége c2.
A tér nem tágul, nem fújódik fel, mert nincs olyan.
A robbanás kezdősebessége c2 és folyamatosan lassul, a gyorsulva tágulás egy tévedés, mérési hiba, egyetlen nagyon távoli SN megfigyelésen alapul.
A Világegyetem kora jóval több lehet mint 13.6 Gév, ezért lehetett elég idő ezen szerkezetek kialakulásához.
A Nagy Bumm alternatívája a sok Nagy Bumm, a Világegyetem ciklusos. A hinduk ezt különben tudják, de hogy honnan?
Sajnos nem határozottan fiatalabb, hanem csak nanosec különbségeket hoztak ki. Amit határozottan lehet állítani az csak annyi, hogy a HK kisérletben bődületes csalással hozták ki a kívánt eredményt. Itt 4db órát használtak, de mind rossz volt. Amelyik meg a legkevésbé volt rossz az meg éppen az ellenkezőjét bizonyítja a kisérletből levont következtetéseknek.
A későbbi kisérletekben meg csak egyetlen atomórát röptettek, ami drámai kisérleti melléfogás. Ez volt kétszer vagy háromszor.
Ezenkívül egy kisérletben használtak 3 db órat, erre alapít a relativitáselmélet. Nagyon, nagyon kevés.
Azért kevés, mert nem tudod, hogy mi történik az órákkal repülés közben, pl rázkódik és minden változást relativisztikus változásnak könyvelsz el. Olyat is ami nem az. Tehát még rossz szándékú hamisítás nélkül is tévesen következtetsz (vélhetően).
A müonok meg nem ott keletkeznek ahol Te gondolni véled hanem a tengerszinten vagy a tengerszint közelében. Egyik müonra sincs ráírva, hogy hol keletkezett. Csak a müonok többsége keletkezik a sztratoszférában, egy kis része leér a tengerszintre. Ezt számolod össze.
Szerintem nem érted de ez nem baj, a baj az, hogy nem a relativitáselméletet kellene megérteni hanem a természetet, ami köszönő viszonyban sincs a relativitáselmélettel.
A relelm egy matematikai leíró elmélet, még csak kisérletet sem tesz a gravitáció fizikai mibenlétének megismerésére. A relelmet ha érted az nem hátrány, de ezzel még semmit nem értesz a természet működéséből. Következésképpen nem tudod megállapítani relativisztikus logikával és gondolatkisérlettel hogy mi lesz az ikrekkel, csak azt tudod mondani, hogy mi lesz a relelm szerint. De ilyen kisérlet nem történt, ikrek még nem jöttek vissza, sőt még el sem indultak.
Néhány nanoszekundumos kisérleti hibára alapoz a relelm, amihez összesen néhány darab órát használtak. Nem tudni mi történik az ikrekkel mert a mai kisérleti eredményekből csak annyit állíthatunk biztosan, hogy az egyik iker néhány nanoszekundummal fiatalabbnak látszik (a GPS működése alapján), mondom látszik !!
pert megadta a választ, miért nem jó neked: Úgy tűnik megtartja magának a perdületét.
Kész. Ez a válasz. A perdület megmarad, tehát az idő nem állt meg. Nincs paradoxon csak rossz a relelm amennyiben azt állítja, hogy megáll az idő. Megdöntötted a relelmet.
Ne dőlj be a bomlasztónak, ehhez nem kell semmiféle számítás, nem kell hozzá a relelm ismerete és a matematikája sem.
Csak egy dolog kell hozzá: állítja a relelm, hogy megáll az idő ?? Csak ez az egy dolog a kérdés.
Mert ha az idő megáll és a perdület megmarad akkor az ellentmondás, a relelm megdőlt, logikai hiba van benne, nem csoda ha mormota nem érti.
Hjah, hogy a téridő elkezd forogni (a sírjában)? Vagy kínjában? Szégyellem magam helyettetek is.
Hát igen. Kívülről nézve. De szerinted törődik a csillag azzal, hogy Te őt kívülről nézed? Vagy nem nézed?
Az idő nem áll meg, mert nincs is olyan, az idő emberi definíció. Innen nézve egyre lassabbnak véljük az ottani folyamatokat mert a fény egyre lassabban mászik ki a gravitációs veremből, az eseményhorizonton meg éppen megáll, már nem tud kimászni, ezért az innen kifelé induló fény már sohasem érkezik meg ide.
Ezért képzelik a fizikusok, hogy ott az idő lelassul. De csak a foton lassul le.
Így aztán a perdület is megmarad, csődben van a fizika. Szerintem jó a kérdésed, szia.
Csak idő kérdése ne aggódj. Elolvastad amit írtam? Egyre több puklit találnak, ami normális gondolkodással (nem fizikusi) azt jelzi, hogy 1, az eredetiben miért nem találták meg ezeket, 2, azért mert a háttérzaj szórakozik a billiónyi ütközésből kiválogatott "eredményekkel"
A fizikus persze arra voksol, hogy a 9 gammás, öt szigmás meg a három hagymás eredmények ugye tutibiztosak, tehát az újabb puklik csak újabb higgzek lehetnek.
Azért érdekes, hogy a 121 helyett most már 123 -nál meg már 126GeV -nél is elvándorolt a higgys, előbb utóbb mindenhol talának egy kis háttérzajt, hasokáig nézik. Ezért inkább nem nézik tovább, mert a további kisérletek csak zavart okoznak a gyönyörűséges / csodálatos higges felfedezésben ami nincs. Nem csoda ha már arra fogadnak a fizikus urak, hogy nincs itt semmiféle hígz bozont.
Napi Rutin 
