Home Tovább
Fórum

Keresés

Iszolda

A társaság, találkozók, elveszett topikok, és a Fórum történelme

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.31 02:45:56 © (51626)

Az E=mv2 a newtoni mozgási energia képlet eredeti formája 1686-ból. Talán egy régebbi tankönyvből tanult Einstein és ezért gondolta, hogy E=mc2  :))

Előzmény: Gergo73 (51625)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.31 02:13:46 © (51624)
Az E=mv2 a newtoni mozgásegyenlet eredeti formája 1686-ból. Talán egy régebbi tankönyvből tanult Einstein és ezért gondolta, hogy E=mc2  :))
Előzmény: paramia (51622)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.30 02:23:05 © (51619)

Rosszul érted, mi köze ennek az egyenletnek a relativitáselmélethez ??


Az energia és a  tömeg között felállítható valamiféle kapcsolat. Einstein adott egy formulát, E=mc2, de a képlet helyességét nem ellenőrizte senki. Csak annyit sikerült megállapítani, hogy mondjuk atomrobbanásnál energia szabadul fel egy bizonyos mennyiségű U235 vagy Pu239 tömeg rovására. De hogy pontosan mennyi? Az elveszett tömeget ÉS a felszabadult energiát egyszerre pontosan (!!) nem ismerjük.


Az E=mc2 képlet hasraütésszerű, lehetne bármi más pl. E=3mc2/4 vagy E=1.48 mc2, nem tudni mi a jó képlet és azt sem, milyen körülmények között lehet használni.


Most az ELTE-n sikerült kiszámolni egy többé kevésbé pontosan ismert tömeget egy semennyire pontosan nem ismert, nem létező de feltételezett részecskéből, nagyon nagy számítógépes kapacitás bevetésével. Jól van..



Kilroy 51616, a relelm ..csak rossz lehet.. Nem gondolom ezt, a relelm nagyon jó a látszó valóság leírására. De a valóság más. A relelm nem rossz lehet, hanem rossz a valóság leírására. Segítek megérteni a különbséget és a következményeket ha kívánod.


Persze ha lenne rendes bizonyíték az idődilatációra, pl visszahoztak volna néhány GPS órát, vagy akár geostacionáriusra is lenne telepítve GPS jellegű órajelsugárzó, akkor nem dumálhatnék bele ilyen könnyedén, de nincs. Nincs bizonyíték, csak a vakhit. Vakhittétel.

Előzmény: paramia (51617)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.23 16:38:03 © (51611)

Hoppá, lehet, hogy csak akkor jó egy MM interferométer ha nem mér semmit...


Ha nem nyúlsz hozzá, mindent stabilan tartasz (természetesen Teve, hőmérséklet, nedvesség, légnyomás mittudomén..) és napi ciklusokat mérsz, akkor rossz az interferométer. Mert a relelm nem lehet rossz. Ez a ti bajotok..

Előzmény: Gergo73 (51610)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.23 01:45:41 © (51608)

Nagyon egyértelmű mit mértek, vagy mit kell tenni. Veszel egy MM interferométert és még véletlenül sem forgatod, hanem hagyod békén, hogy a Föld forogjon alatta.


Nézed a csíkokat. Ha mozognak baj (nektek), ha nem mozognak akkor örülhettek.


Ezt nézed néhány napig, van -e napi ciklus, esetleg havonta a Föld pályamozgás miatt. Mi ebben a lehetetlen? Még én is meg tudnám csinálni..


Stationary Michelson-Morley Experiment


Sajnos nem egy cikk, de ezt kell csinálni.

Előzmény: ivivan (51604)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.22 02:15:58 © (51602)

Ahhoz mit szóltok, hogy a Michelson interferométerrel (is) ki lehet mutatni a Föld pályamenti mozgását ? :)))


http://www.orgonelab.org/EtherDrift/Munera2002.pdf


Ha a fénysebesség minden megfigyelőhöz képest mindig ugyanaz, akkor az MM interferométer nem mérhetne napi, vagy éves ciklusokat...

Astrojan válasz | megnéz 2008.12.12 03:54:09 © (51595)

Kösz, de az egy mutáns levezetése jó szerinted ?


Én semmi másról nem beszélek csak erről. Nem baj ha nem érted a levezetést, vagy nem olvastad, csak akkor azt mondjad.

Előzmény: Gergo73 (51594)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.12 01:19:00 © (51593)

..a c2 mást jelent, egész pontosan c-szer c-t..


Természetesen, de most a kérdés az, hogy az általad is lehetségesnek tartott nagy C, amit egy mutáns 51584 -ben bevezetett és amely nagy C nem egyenlő c fénysebességgel, na ennek a négyzete lehet-e 300 000 c ? Tehát, nagy C:


A C2 kifejezi a 300 000 c sebességet ?


(Érteném a nemleges választ ha nem kezdted volna a c2-et magyarázni..)

Előzmény: Gergo73 (51591)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.11 00:46:44 © (51590)

Kösz Gergő a korrekt választ, bár eredetileg azt reméltem megnézed egy mutáns 51584 felvetését/levezetését C2 -ről:


Vezessük be az x hely és t idő helyett a következő koordinátákat:

X=x, azaz a hely maradjon ugyanaz

T=ct, azaz az idő helett használjunk egy azzal arányos távolságegységet, arányossági tényező a fény sebessége.

A sebesség ekkor általában:

v=x/t helyett V=X/T, ami =x/ct=v/c, ahol v a hagyományos x/t sebesség.

Ekkor a fény új sebessége (most C-val jelölve)

C=1, mértékegység nélkül, és akkor C2=1 marad a graviton sebességére.


A C2 kifejezi a 300 000 c sebességet ?

Előzmény: Gergo73 (51589)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.10 05:10:42 © (51586)

Gratulálok, Te vagy az első aki konstruktívan áll a dologhoz.


Gergőt megkérjük, hogy szóljon hozzá. A jelölésnek azt kell kifejeznie, hogy a graviton sebessége kb 5 nagyságrenddel nagyobb mint a fénysebesség.



ivivan 51540 -ben foglaltam össze a gondokat, linkekkel.


Az "áramlás" abban nyilvánul meg, hogy a gravitonsugárzás kiegyensúlyozatlanná, anizotróppá válik tömegek közelében, az egyik irányba (a tömeg felé) több megy mint visszafelé, ezen sodrás által alakul ki a gravitációs mozgás. A C2 a gravitonokra vonatkozik, nem az "áramlásra".

Előzmény: egy mutáns (51584)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.09 02:14:18 © (51582)

..és még ezt sem sikerül tisztázni...  igyekezhetnétek egy kicsit.. :)


47761,

47351 (a c2 300 000 c -t jelöl az egyszerűség kedvéért, ALT szövegben van a pontosítás),

884 (A graviton a fénysebesség 300 000-ezerszeresével terjed, számodra c2-t, 90 000 000 000 km/s-ot jelent? Igen, kb.)

861 (A c2 nagyságrendet jelöl, azt jelenti, hogy kb 300 000 c. Nyilván a c2 nem sebesség, csak a szemléletesség kedvéért szoktam így használni.)

851

Előzmény: ivivan (51581)

Örvények
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Örvények)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.08 02:58:54 © (735)

A fény amikor behatol egy elektronos atomi rendszerbe akkor energiája az elektron energiájává alakul..


Azt hogyan magyaráznád, hogy a lézerfény behatol az üvegbe, elnyelik az elektronok (melyik elektronok, Si, O, Na, Pb ?) és minden elektron ugyanabba az eredeti irányba sugározza vissza a fotont ?


Ha elektron energiába megy át a foton (ezáltal mint foton megszűnik) akármilyen kis időre is, akkor az elektronok hogyan emlékeznek milyen irányból jött a foton, annak érdekében, hogy pontosan ebbe az eredeti irányba emittálják a kilépő fotont.


Szóródnia kellene a tér minden irányába !

Előzmény: Aurora11 (734)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.07 01:38:32 © (51579)

Feledékeny vagy, idézlek 2005 jan 13 -ból


A c négyzet igen sajátos, mint sebesség. Négyzetméter per négyzetmásodperc dimenzióval. :-)


Most hányszor akarod még elsütni? Igazad van, de a c2 jelölést ennek ellenére megtartom. Még jó, hogy ez a legnagyobb problémád..

Előzmény: mmormota (51577)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.06 01:15:48 © (51576)

És van a gravitonoknak tömege?


A világot 4 elemi részecske építi fel: graviton A, graviton B, elktromos töltés + és elektromos töltés -. Ezeknek nincs tömege, a tömeg akkor ugrik elő amikor ezek kombinálódva "megállnak". A graviton nem áll meg de töltéssel kombinálódva nem száguld el egyenesen, hanem egyhelyben kering (tórusz). A tórusznak sem lesz ettől tömege, mert a tömeg egy illúzió, a tórusz keringésből adódó tehetetlenségének a mértéke.


A graviton A és B együtt alkotja a gravitont, ez egyenes vonalban terjed, sebessége c2, esetleg olyan értelemben lehet neki tömeget tulajdonítani mint a fotonnak (a foton nyugalmi tömege nulla)


mmormota ha azt mondanám, hogy 5 nagyságrenddel nagyobb mint a fény akkor boldogabb lennél?

Előzmény: ivivan (51575)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.06 00:14:10 © (51573)

..a fekete lyuk nem veszik bele saját magába?


Nem saját magába, a saját szingularitásába miért nem esik bele? De erre nem kell válaszolnod, ha azt mondanád, hogy megáll ott az idő..


Nem az volt, hogy a DVAG áramlása okozza a gravitációt (mintegy magával ránt mindent).. De.


Még egyszer leírom mit értek "áramlás" alatt: több graviton lép be mint amennyi kifelé jön. Így a DVAG mindig befelé "áramlik" (nem véletlenül teszem idézőjelbe, mert nem egy közönséges áramlás, inkább áramlás különbség) de a gravitonok kifelé is jöhetnek. Csak több megy be mint ki az árnyékolás miatt.


A c2 kb. 300 000 c nagyságrendű sebességet jelöl.

Előzmény: ivivan (51571)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.05 01:33:28 © (51568)

És mit gondolsz miért nem foglalkozik a relelm ezzel a kritikus ponttal?

Mert itt véget ér a tudománya.

Attól, hogy nem beszél róla senki, a kérdés még nem oldódik meg.



egy mutáns 51565, egy bolygóból kijön a másik oldalon, csillag tömegnél már egyre nagyobb rész nyelődik el, az elnyelt rész hevíti a csillagot, anyaggá alakul, úgy értem konvencionális anyaggá mert a graviton is anyag, a graviton működteti a világot, az atomot. BH méretnél az elnyelés már feltűnő, és talán van egy BH tömeghatár ahol az összes bemenő graviton elnyelődik. Ennél nagyobb tömegű BH belsejében már nem nő tovább a középponti nyomás. A graviton sebessége mindig c2, az "áramlás" úgy jön létre, hogy több graviton lép be mint amennyi jön kifelé.


A fénysebeség az eseményhorizont környékén irányfüggő, befelé 2c, kifelé = 0 (nem c2). Az eseményhorizonton belül már csak egyirányú a fényterjedés, befelé, maximálisan c2 lehet. (a c2 egy jelölés, nagyságrendet jelöl, ne kössetek bele)

Előzmény: Gergo73 (51561)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.04 00:46:43 © (51560)

Szívesen segítek a magam egyszerű módján megkülönböztetni az eseményhorizontot a BH közepén a relelm által elképzelt és megkövetelt szingularitástól.


Míg az eseményhorizonton úgyszólván semmi különleges nem történik attól eltekintve, hogy a DVAG "áramlása" éppen fénysebességet ér el, és egy radiálisan kifelé tartó fénysugár az eseményhorizonton áll, ezt a fotont soha nem láthatjuk meg mert nem ér ide. Befelé 2c a foton sebessége.


A szingularitásban egyetlen pontba kellene tömörülnie az anyagnak, ezáltal fizikailag megsemmisülve. Ez a logikai bukfenc, anyagmegsemmisülésre ugyanis semmilyen megfigyelésünk nem utal (anyag nem vész el), kizárólag a relelm TÉVES gondolatmenetéből következik. Ez a kényszerű következtetés önmagában megkérdőjelezi a relativitáselmélet logikáját.


A fekete lyuknak bele kellene vesznie saját szingularitásába, de nem teszi. Persze jön az áthidaló megoldás, hogy az idő itt lelassul, de hát hol van arra kisérleti bizonyíték, hogy az idő a valóságban is lelassul ?


A nyomó gravitáció nem igényli szingularitás feltételezését a BH közepén, mert a középponti nyomásnak határt szab a BH-n kívüli Univerzum DVAG nyomása.

Előzmény: ivivan (51554)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.03 05:03:07 © (51551)

Rendben van, a tiéd lehet lemniszkátaformájú vagy amilyet akarsz, az enyém végtelen. Mint a sík. Vagy az egyenes. Nem kör, hanem egyenes.


Első közelítéssel megfelel ha belenézel a Hubble távcsőbe és kiválasztasz egy olyan galaxist a világ végén ahol nem látsz gravitációs lencsét (ezt most nyilván jó elkerülni, de szerencsére ritka), ez lesz az egyenes, hívhatod x tengelynek is ha jól esik.

Előzmény: Gergo73 (51550)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.03 03:54:31 © (51549)

uramisten, ebben annyi hülyeség van...


Egyetértek, amit leírtál abban tényleg csak néhány kötözködő hülyeség van, kivéve ezt a néhány sort amit valóban kifelejtettem a felsorolásból, s most pótolom.


A tér mint matematikai fogalom végtelen. Fizikailag pedig nem létezik, mert nem anyag, tehát sem nem véges, sem nem végtelen, sem nem görbíthetetlen, sem nem sárgászöld, sem nem semmilyen, mert nincs.


Bár szerintem úgysem érted meg, felesleges is kínlódnod.


..éter létezik (= DVAG) ..


Ez lerövidítve így hangzik: DVAG = sötét energia (ha) létezik, nem fékezi a Földet.


De szerintem úgysem érted meg, felesleges is kínlódnod.


Logikai bukfencek
1. Szingularitás:
érted? Ő maga a logikai bukfenc.


Á, nem hiszem, hogy érted, hiszen olvasni sem tudsz.

Előzmény: pint (51545)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.02 03:25:12 © (51542)

A tér mint matematikai fogalom végtelen. Fizikailag pedig nem létezik, mert nem anyag, tehát sem nem véges, sem nem semmilyen, mert nincs. OK?


Ezt bízd azokra..  Nem bízom. :)

Előzmény: Gergo73 (51541)
Astrojan válasz | megnéz 2008.12.02 02:16:21 © (51540)
Problémák a relativitáselmélet körül
Rohán János
 

Mi az amit biztosan lehet tudni?

 

1. A tér egy matematikai fogalom, geometriai konstrukció amelyet a gondolkodó ember hozott létre, fizikailag nem létezik
2. A tér nem görbíthető mert tér nem létezik
3. Görbült tér így nem okozhat és nem okoz gravitációt
4. A tér nem tud felfúvódni mert tér nem létezik
5. A tér végtelen

 

Ellentmondásos vagy megkérdőjelezhető kisérletek

 

1. Hafele Keating kisérlet
2. Michelson interferométeres kisérletek forgatás közben
3. Gravitáció elnyelési vizsgálatok (Eötvös)
4. Pound és Rebka

 

A relativitáselméletet megkérdőjelező kisérletek

 

1. Allais effektus,

Foucault inga !!! gyorsul
Az inga gyorsul, tehát napfogyatkozáskor a gravitációs erő nő.
A Hold már a Nap által gyengített DVAG sugárzásból nyeli el a maga részét, ezért az össz elnyelés kisebb lesz mint amikor a két égitest egymás mellett látható

Saxl és Allen

Torziós inga !!! lassul
2 hét múlva is mértek amikor a Hold szembenállt a Nappal:
kb ugyanannyival lassúbb a szembenálláskor a (torziós) inga

2. Silvertooth, Marinov
3. Hafele Keating 447. sz. óra, valamint a 361 sz. óra Westward trip


Félreértelmezett kisérletek, téves gondolatok

 

1. A GPS mint az idődilatáció bizonyítéka: NEM IGAZ, egyetlen GPS órát sem hoztak még vissza
2. Poincare: a Föld felizzana és elpárologna ha lenne éter: NEM IGAZ, éter létezik (= DVAG) s a Föld nem párolog el !
3. A hidrogén molekula nem sugároz láthatóan és ha nem látjuk akkor az nincs is, mondják a fizikusok, ezért kitalálták a wimpeket. Pedig attól, hogy nem látjuk, a molekuláris hidrogén még jelen van az Univerzumban. A sötét anyag egyszerűen H2 molekula !
4. A gravitáció a leggyengébben kölcsönható erő a természetben: NEM IGAZ, mert a legerősebb !! Csak azért látszik gyengének mert az anyagban nagyon gyengén nyelődik el, a gravitonok áthatolóképessége nagyon nagy
5. Fénysebesség maximális: ezt az einsteini gondolatot nem támasztja alá semmi
6. A müonok nem érhetnék el a földfelszínt mert a sztratoszférában keletkeznek: NEM IGAZ, a tengerszinten keletkeznek !!
7. Heisenberg: ha nem tudunk egyszerre 2 féle információt begyűjteni egy részecskéről mert közben meglökjük, attól még a részecskének (egyidejűleg) megvannak ezek a tulajdonságai.

 

Logikai bukfencek

 

1. Szingularitás: nem létezik
2. A fény minden megfigyelőhöz képest c sebességgel halad: ezt a szentenciát már minden fizikustanonc bemagolja, de logikailag képtelenség (leírni le lehet, csak nem igaz).
3. Ha a világegyetem kora csak 13 Gév, akkor a galaxisok az ősrobbanás helyéről 0 idő alatt jutottak el oda ahol a most látható fényüket kibocsátották. Ez a fény ugyanis 13 Gévig utazott amíg ideért hozzánk.

4. Ha a tér tágulna akkor tágulnia kellene az atomoknak, a galaxisoknak és a méterrúdnak is. Ezáltal a feltételezett tágulást észre sem tudnánk venni.

Astrojan válasz | megnéz 2008.12.01 03:04:46 © (51528)

Az idő egyértelműen létezik..


Az időjárással kevered :)


Amúgy meg tudnád mondani miből van az idő, ha már szerinted létezik?

Előzmény: ivivan (51527)
Astrojan válasz | megnéz 2008.11.28 23:44:26 © (51526)

A tér és az anyag között semmiféle kölcsönhatás nem lehet, mert a tér nem anyag.


Ezzel szemben az influenzavírus hatással van az emberi anyagra meg az agyra, a hőenergia hatással van a kőzetekre de nincs hatással a térre, a mozgó autó hatással van az útmenti fára de nincs hatással az időre, legfeljebb az időjárásra.


Tér és idő nem létezik, téridő sem létezik, értelemszerűen bármelyik (fogalom) torzulása sem okozhat gravitációt. A görbült téridő nem oka a gravitációnak.


A fizikusok nem keresik az okokat és ez olyan mintha egy orvos nem keresné a betegség okát hanem beérné a tüneti kezeléssel. Vagy azt mondaná: ne várjatok tőlem gyógyítást, én csak leírom a betegségeket.


A gravitációt a DVAG gradiens okozza.


Amit persze kecsesen le lehet írni térgörbületként. Csak nem igaz.

Előzmény: Gézoo (51523)
Astrojan válasz | megnéz 2008.11.26 00:52:27 © (51521)

De nem fizikai tulajdonsága a hullámhossza! A hullámhosszt mindig a frekvenciából és a sebességből számoljuk..


Ehhez képest érdekes, hogy a métert is erre definiálták régebben (1976-1983, wiki):


A méter a kripton-86 atom 2p10 és 5d5 energiaszintje közötti átmenetének megfelelő, vákuumban terjedő sugárzás hullámhosszának 1 650 763,73-szorosa.


Ezt valahogy mérni kellett, nem számolni...

Előzmény: ivivan (51519)
Astrojan válasz | megnéz 2008.11.25 01:59:05 © (51517)

Az elnyeléshez az kell, hogy a frekvencia legyen éppen megfelelő.


Ezt honnan veszed? Van erre valami kisérleti vagy más bizonyítékod?


A frekvencia ugyanis mindig ugyanaz, a hullámhossz ami változik amikor változik a fény sebessége.


Nagyon kevés matematikai érzékkel belátható, hogy mindegy melyikkel számolsz addig amíg a fénysebességet állandónak tekinted. A baj akkor kezdődik amikor a fénysebesség is elkezd változni...


Vagyis amit mondasz az önmagában nem ér semmit..

Előzmény: mmormota (51515)
Astrojan válasz | megnéz 2008.11.24 03:28:00 © (51514)

Szerintem ehhez nem kell áltrel, mert én egy nagyon egyszerű dolgot állítok:


A mozgó hangszórómembránra ragasztott Fe izotóp abszorber csak akkor nyel el ha éppen megfelelő a sebessége.


Mit kompenzálhat ez a sebesség? Ezt fontold meg, ehhez nem kell wikipédia mert ezt sehol sem találod meg, csak itt és most.


Én azt állítom, hogy azért mert a leeseő fény sebessége változott meg egy picit és ezt tudja kiegyenlíteni a hangszóró mozgása.


Egy hangszóró mozgása nem a gravitációs redshiftet fogja kompenzálni, nem is a gravitációt, hanem a fény megváltozott sebességét állítja helyre a Fe57 hez képest. Ezért tud elnyelni.


Természetesen úgy értem, hogy a redshift a fény megváltozott sebességének a következménye, tehát nem a redshift az elsődleges.

Előzmény: ivivan (51513)
Astrojan válasz | megnéz 2008.11.23 04:29:05 © (51512)

Rendben, a GPS bonyolult rendszer, nem tudom megítélni mitől működik jól.


Annak viszont örülnék, ha hozzászólnál a Pound Rebka kisérlethez, hogyan lehet egy hangszóróval kompenzálni az "elromlott" fény tulajdonságait?


A hangszórómembránra szerelt Fe57 abszorber csak bizonyos sebességeknél nyeli el a 22 m magasról leeső -és ettől megváltozó- gammafotont. Hogyan lehet ezt másként értelmezni minthogy a lefelé eső foton sebességnövekedését kompenzálja ki a hangszóró mozgása?


(Ha nincs magasságkülönbség akkor a kibocsátott foton símán elnyelődik az abszorberen anélkül, hogy az abszorbert mozgatni kellene - Mössbauer)

Előzmény: ivivan (51507)
Astrojan válasz | megnéz 2008.11.22 02:14:15 © (51505)

Nem a GPS hibatűrése alapján kell megbecsülni van -e valóságos idődilatáció vagy csak látszólagos van. A GPS órát erre a célra csak akkor tudod használni ha visszahoztad a Földre.


Különben sem úgy kellene kiszámítani ahogy kihoztad a 3 km eltérést, a GPS azért egy bonyolult rendszer/hálózat.

Előzmény: ivivan (51497)
Astrojan válasz | megnéz 2008.11.21 03:25:21 © (51495)

1. A specrelben nincs éter.


Igen, rendben van. A baj csak az, hogy a valóságban van éter, ez a DVAG.


2. A specrelben a fénysebesség minden inerciális megfigyelő szerint ugyanannyi.


Igen, így van a specrelben. A baj csak az, hogy a valóságban meg nem ugyanannyi. (Pound Rebka, Silvertooth, Marinov)


3. A Gézooelméletnek nincs köze a specrelhez.


Ahhoz nincs. Leginkább az Astrojanelmélethez van köze ami szerint a relelm a látszó világot írja le (remekül), a valóságban azonban nem történnek meg a relelm meseszerű elképzelései, az iker visszatér és ugyanolyan idős lesz mint a tesója (Hafele Keating 447.óra).

Előzmény: NevemTeve (51494)

Mi a tömeg?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Mi a tömeg?)
Astrojan válasz | megnéz 2008.11.07 04:27:41 © (1280)
Előzmény: Aurora11 (1278)
Astrojan válasz | megnéz 2008.11.03 02:28:18 © (1239)

Egyik mozog balra 0,999c-vel, a másik jobbra 0,999c-vel, a közeledési sebességük a kettő egyszerű összege, 1,998c.

Remek, ha egyszer 2c vel közelednek egymáshoz a valóságban, akkor 1000 év alatt 2000 fényévvel lesznek közelebb egymáshoz. Bárhonnan nézed.


Láthatsz meseszerű dolgokat ha felülsz a fotonra, de a valóság attól nem változik meg. A foton menetrendszerűen érkezik az Andromédáról akkor is ha rajta ülsz, meg akkor is ha nem ülsz rajta.

Előzmény: mmormota (1238)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz 2008.10.30 02:35:05 © (51392)

Az okozza a gondot, hogy a gravitációs vöröeltolódást a fény sebességnövekedése okozza.


Ez következik a Pound és Rebka kisérletéből, mivel ők a leeső fény sebességnövekedését kompenzálták a hagszóróval. A hangszóróra szerelt detektor csak abban az esetben nyel el amikor a fénysebességnövekedést éppen kompenzálta a lefelé mozgó hangszórómembrán.


Egy hangszóró mozgása nem a gravitációt kompenzálja ám, hanem egyszerűen sebességet !!


A fénysebesség nem állandó..


mmormota tudom előre: a megnemértés újabb magaslataira értél, nem értettél meg semmit, senki nem ért semmit aki nem azt mondja amit te.. :))

Előzmény: cíprian (51391)
Astrojan válasz | megnéz 2008.10.27 04:13:46 © (51324)

Aha, szóval Einstein azt akarta mondani, hogy az egyik erő nem különböztethető meg a másiktól ha azok egyforma nagyok...


A gondolat lényege hibás, össze szeretné mosni a külső gyorsítást (autóülés) a gravitációs sugárzás okozta gyorsítással. Ég és Föld, az egyik alma a másik körte, az egyik rakétahajtás a másikkal meg lehet utazni a csillagok között !!


Einsteinnek óriási szerepe van a kettő összemosásában..

Előzmény: mmormota (51323)
Astrojan válasz | megnéz 2008.10.27 03:14:54 © (51322)

Tényleg lehetne találni egy olyan létezhetetlen körülményt amivel ki lehetne menteni az einsteini okoskodást ?


Ez kb olyan mintha azt állítanám: egy csukott szemű színvak mucugoró a vaksötét mocsár fenekén semmilyen módon nem tudja megkülönböztetni a pirosat meg a kéket :)

Előzmény: Simply Red (51313)
Astrojan válasz | megnéz 2008.10.26 02:01:30 © (51308)

Hogyan különbözteted meg a két esetet a lift belsejéből? Mérleggel megfelel? pl 14589


De! Ha netalán tényleg nem lehetne megkülönböztetni (annak ellenére, hogy meg lehet) akkor sem szabadna egy kalap alá venni a kettőt mert két teljesen különböző dolog. Látszólag lehet bizonyos hatásaiban hasonló, de éppen ez a probléma: a relem nem a valóság leírását keresi hanem megelégszik a látszattal.


A világ megismeréséhez nem elegendő a látszó dolgok matematikai formulákba öntött leírása (amivel pillanatnyilag nagy büszkén megelégszik a fizika), meg kell ismerni a valóságban lezajló folyamatokat is.


Amúgy meg vágd el a köteleket és megtudod.


1. A lifted tengerszinten volt (mivel 1g hatott rád) hamarosan véged béged.

2. Ha a világűrben lévő 1g -vel gyorsított liften vágod el a kötelet akkor legfeljebb nem gyorsulsz a végtelenbe, de bajod nem esik :)

Előzmény: ivivan (51303)
Astrojan válasz | megnéz 2008.10.25 04:20:33 © (51291)

..mindegy, hogy gravitációs téren esik-e át a tér... Jaj, ne már, biztos, hogy ezt a hülyeséget akartad írni?


Minden folyamat lelassul..

Hol van a kisérlet ??


A fejedben lassulnak le a folyamatok, a valóságban nem.


Elolvastad 51261-et ? Abszolút nem mindegy, hogy külső erő gyorsít, mint egy autóülés, vagy pedig úgymond egy "belső" erő gyorsít, mert ekkor a gravitációs sugárzás fogja közvetlenül minden molekuládat gyorsítani.


A második eset akkor valósul meg ha kiugrasz egy repülőgépből és szabadon esel. Ekkor gyorsulsz mert minden atomodat külön külön gyorsítja a gravitáció.


Az autóülésben nem ez történik mert ott az atomok egymást nyomják, a hátsó feled atomjai nyomják az elöl utazó sejtjeidet. Érted a különbséget ?


Ez a különbség azért lényeges mert ezen bukik Einstein híres liftes gondolatkisérlete (is).

Előzmény: Aurora11 (51289)
Astrojan válasz | megnéz 2008.10.24 03:19:12 © (51261)

Gézoo drága, ezt szántad kisérlet helyett ? Nem lesz elég.


Arról nem beszélve, hogy egy kicsit (nagyon) el is tévedtél: az autó ülése nem az összes sejtedet gyorsítja hanem csak a nadrágodat. A nadrágod a bőrödet, a bőröd az irhádat stb. Nagyon lényeges különbség még ha nem is érted.


Amennyiben valami az összes sejtedet egyformán gyorsítja akkor éppen szabadon esel, súlytalan vagy és nem érzel semmiféle erőt. Két alapvetően különböző eset...


Az órák esetében a súrlódással keveredtél össze, ez zavarhatja a cágeros faliórát, a toronyórát, a vízórát, de hogyan zavarja mondjuk a napórát ??


Szóval megismétlem, kisérlet kell, anélkül nem lehetsz elég okos. Nem az érdekel, hogy Te vagy bárki más miket gondol a súrlódásról, hanem az, hogy mikor mutatták ki tisztességes kisérlettel, hogy a gravitációs körülmények hatással vannak a Cs vagy Rb atomórák rezgéseire. :)


De a hegymászó piknikező apuka atomórás kisérletével nem leszek elégedett...

Előzmény: Gézoo (51238)
Astrojan válasz | megnéz 2008.10.23 01:14:58 © (51236)

a gravitáció okozta módosulás így is bejön, ezért a fenti óra sokkal gyorsabban járna..


A gravitáció sem hat rá. Blöff az egész. Mutassatok egy kisérletet ahol a gravitáció hatással volt az órákra.


Hogy mindenki értse: olyan kisérlet kell amikor néhány órát (nem egyet !!) felvisznek mondjuk egy hegyre, ott járatják ellenőrzött körülmények (hőmérséklet, miegymás) között mondjuk néhány hétig, majd visszahozzák és összehasonlítják az etalon órával.


Az órákat előzőleg megfigyelés alatt kell tartani azért, hogy lehessen látni hogyan járnak az órák, grafikonon ábrázoljuk. Csak akkor lehet az órákat használni ha lent stabilan járnak és nem összevissza mint a Hafele kisérletben.


A visszahozás után az órákat ismét megfigyelés alatt kell tartani, azért, hogy látni lehessen elromlottak e az órák a szállítástól, rázkódástól, hidegtől mittudomén mitől, grafikonon ábrázoljuk.


Ha a visszahozott órák ugyanolyan tempóban járnak mint mielőtt felvitték volna a hegyre (az előzetes megfigyelés grafikonja és a visszahozás utáni megfigyelés grafikonja szigorúan párhuzamos) na akkor és csakis akkor lehet valamit mondani a relativisztikus időváltozásról (ami a grafikonon egy lépcsőben nyilvánulna meg).


Ha nincs lépcső akkor nincs gravitációs idődilatáció sem.

Előzmény: ivivan (51191)
Astrojan válasz | megnéz 2008.10.22 02:15:02 © (51190)

Azt képes vagy megérteni, hogy a geostacionárius pálya 35 786 km magasan van ?


Ide, mondom ide ha telepítesz egy GPS jellegű órát, ami lesugározza az órajeleket akkor ezeket az órajeleket nem kell torzítani. Mert a GPS pályán keringő órákat még a Földön megerőszakolják, de a geostacionáriuson nem kell.


Mindezt azért mert hozzánk képest nem mozog. ÁLL.


Érted-e már okoska? Nem kell elhinned, de legalább megérted-e amit mondok?

Előzmény: ivivan (51180)
Astrojan válasz | megnéz 2008.10.21 03:22:23 © (51171)

Abban igazad van, hogy nem abszolút változáson esik át a mozgó rendszer, hanem csak mi látjuk másnak a mozgó rendszer idejét...


Hohóó, hány éve vártam, hogy ezt végre valaki belássa. Köszönöm Aurora.


A geostacionáriusra telepített "GPS" órajelet nem kellene torzítani, nem kellene megerőszakolni, az hozzánk pontos időközökben érkezne le. Csak a fény futásidejét kellene figyelembe venni amíg a foton a 30 000 km magasságból földet ér.


Mindezt azért mert hozzánk képest nem mozog. ÁLL. Nincs sebességkomponens.


A gravitáció sem hat rá. Blöff az egész. Mutassatok egy kisérletet ahol a gravitáció hatással volt az órákra. (De remélem senkinek sem lesz arca a műkedvelő hegymászó apuka háromnapos játszadozásával előhozakodni.. Tudományos igényű kisérletre gondolok, ez talán elvárható.)


Tudom Dubois, te most belinkeled a grafikonodat, csakhát ezt a grafikont nem támasztja alá semmiféle kisérlet. Vagy szerinted vittek már fel geostacionáriusra órát ?

Előzmény: Aurora11 (51151)
Astrojan válasz | megnéz 2008.10.20 03:23:16 © (51141)

Nem vitatom ám én, hogy ezeket a meseszerű dolgokat LÁTJUK, kiszámolhatod a tikk takkokat amit LÁTSZ, közben váltogathatod a rendszereidet, meg a megfigyelőket. Tehát nem azt vitatom amit leírtál


Azt vitatom, hogy ezek a dolgok a valóságban is megtörténnek-e.


Nem történnek meg és nincs is rá kisérleti bizonyíték.


A (feltételezett) hosszkontrakció meg az idődilatáció egymással szervesen összefügg, egymásból számoljuk őket. Hosszt nem tudsz mérni a távolból csak a LÁTOTT fényjelek beérkezési idejét tudod mérni. Ebből számolod a vélt hosszkontrakciót, de érdekes módon a tárgy visszatér és pontosan emlékszik az eredeti hosszára. Halálpontosan. Súrlódásmentesen tágult és zsugorodott.


Vagy pedig nem csinált semmit.

Előzmény: Aurora11 (51117)
Astrojan válasz | megnéz 2008.10.19 03:41:27 © (51112)

..m nem függ a sebességtől..


Bruhaha, egyetértek. A baj csak az, hogy idődilatáció sem létezik, a valóságban nem történik meg az órák átállása, hanem csak látszólag. Értelemszerűen, csak a másik rendszerből nézve látszik úgy. Ezért a tömeg sem változik a valóságban.


mmormota emlékeztetlek, hogy a hosszkontrakció nem létezik a valóságban ...!

Előzmény: Aurora11 (51110)
Astrojan válasz | megnéz 2008.10.14 03:13:58 © (50993)

Kösz Gergo.



Galfi Gergo 50969, Köszi de ha kekeckedés nélkül is tudsz írni akkor örülök a véleményednek. Sőt az is lehet, hogy azzal együtt is.

Előzmény: Gergo73 (50961)
Astrojan válasz | megnéz 2008.10.13 04:07:57 © (50949)

Gergo megnéznéd ezt az egy oldalnyi számtant ha szépen megkérlek? Találsz-e az átalakításokban matematikai hibát ? http://astrojan.nhely.hu/tau.htm

Előzmény: Gergo73 (50948)
Astrojan válasz | megnéz 2008.10.10 02:41:39 © (50848)

..ez a kép akkor is kialakul, ha a fotonok szigorúan egymás után, egyesével mennek.


Ebből nyilvánvalóan következik, hogy nem egymással interferálnak a fotonok, tehát ez nem interferencia kép. Az elhajlás a rés szélein következik be aminek mértékét a fotoncsomag mozgási tulajdonságai és a réshez való viszonya szabja meg (foton = 4 egymás körül keringő részecske, lásd fotonmodell), szerintem.


A másik lehetőség, hogy nem mennek egyesével a fotonok.

Előzmény: Simply Red (50731)

Gabonakörök
(Fórum » FILOSZ » Rejtélyes dolgok » Gabonakörök)
Astrojan válasz | megnéz 2008.06.21 02:13:58 © (140)

Az idegenkérdés közelebbi tanulmányozásával mindenki gyaníthatja ki gyártja őket, a földönkívüliek nem szórakoztatni járnak ide.

Ezek itt értelmes lények munkái: unatkozó humán egyetemisták, minket szívató földi humanoidok. Gabonakör fotók:


Gabonakörök  http://astrojan.nhely.hu/cropcirc.htm


Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz 2008.06.21 00:08:47 © (48593)

..a fekete lyukak mindent elnyelnének, s így a világegyetem hamar kiürülne.


Mit szólnál egy nyomó-gravitációs magyarázathoz ?

Astrojan válasz | megnéz 2008.06.17 00:29:27 © (48489)

Valóban patthelyzet van, de ennek belátása láthatóan óriási nehézségekbe ütközik:


..a relativitáselmélet vonatkozásában, tekintve, hogy az állításod csak feltételezés..


Mint ahogy a relativitáselmélet állítása is csak feltételezés, miszerint a mozgó órák más sebességgel járnak.


100 év volt rá, hogy rendesen megmérjék ezt az idődilatációt, természetesen úgy, hogy visszahozzák az órákat. Megnézni külön külön a sebesség hatását, az eltérő gravitációs viszonyok hatását, óra a Holdon, geostacionáriuson, mittudomén stb.


Ezzel szemben az egyetlen kisérlet egyetlen órájával ezeket összemosva 39 nanosec. Meg a HK kisérlet nulla eredménye.


Tehát joggal mondhatjuk, hogy a relelm állítása (is) csak feltételezés. Patt.


(Tévedés ne essék, nem az a feltételezés, hogy másként járni látszik! Mert az ezer módon alátámasztott/bizonyított.)

Előzmény: Kilroy (48474)

Elpusztulhat a világegyetem - baleset az
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Elpusztulhat a világegyetem - baleset az)
Astrojan válasz | megnéz 2008.06.12 02:19:01 © (110)

azért hinném el, mert kontrollként ott van a fizikusok és csillagászok több tízezres kontrollja.. :)))))))))))))

Előzmény: HondaVuk (109)
Astrojan válasz | megnéz 2008.06.11 23:04:22 © (108)

Tisztelt Astrojan! Megfigyeltünk egy fekete lyuk keletkezését a gyorsítóban!


T. Vuki, tegnap este 6h 05m 44s -kor megfigyeltem egy vadi új Big Bangot a verandán. Vedd elő a paraszti eszedet és hidd el, mert nem mese. A baj csak az, hogy azonnal elpárolgott.


Fogadok, hogy nem hiszed el. Jobb esetben kérni fogod a bizonyítékokat, kevesled, kötözködsz, hahotázol stb..


Miből állapítod meg, hogy fekete lyuk keletkezett? Bemondja a TV híradó? Érted egyáltalán a problémát ?

Előzmény: HondaVuk (104)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz 2008.06.09 03:00:59 © (48434)

Ez az Astrojan gondolatkísérlet (= 0 sec/nap).


Úgy van. A tiétek meg a 47 mikrosec/nap gondolatkisérlet. :)

Előzmény: Dubois (48430)
Astrojan válasz | megnéz 2008.06.07 02:58:51 © (48428)

Igen Dubois, a relelm szerint. Szerintem meg nulla.


Ha valaki felvinne egy UTC órát mondjuk egy Astra műholdra - tudod Arilou ami mindig ugyanott van az égen, ezért gyakorlatilag nem kell állítgatni a lavór antennát és bejön rajta a Sky csenöl - és a műhold lesugározná az órajelét akkor az a földfelszínen is UTC órának látszana.


Dehát ennek eldöntése nem okoskodás kérdése, hanem kisérletet kell végezni.

(De nehogy elkezdje valaki a műkedvelő hegymászó apuka és a gyerekek piknikező atomórás kisérletét..)


Geostacionárius esetében az lenne az előny, hogy nem kell visszahozni az órát, mert menetközben is látszana ha van relativisztikus eltérés, mivel ez a fajta menetközben azt jelenti, hogy hozzám képest áll. Igen ÁLL Arilou.

Előzmény: Dubois (48424)
Astrojan válasz | megnéz 2008.06.05 00:42:20 © (48418)

Leírtam a választ, téged nem érdekel (geostacionárius). A te példád rossz, nem jól definiált.


A geostacionáriusról lekiabálod az előzőleg a földön szinkronizált órád állását, akkor azon nem lesz kumulálódó relativisztikus idődilatáció a földfelszínről nézve sem. Mert az űrhajón nyilván nincs. Ez neked nem elég ?


Ha a villamosod hozzád képest mozgásban van akkor te csak képzeled, hogy a példád egyszerű.


Ezerszer elmondtam már, a valóságot akkor látod amikor a vizsgált objektum hozzád képest nem mozog.

Előzmény: Arilou (48417)
Astrojan válasz | megnéz 2008.06.04 23:35:22 © (48416)

Ne haragudj, nincs kedvem végeláthatatlan vitába bonyolódni a példáddal kapcsolatban. Ha lenne űrhajós, ha lenne szinkronizált óra amit a földön elindítottak egy másik ugyanolyan etalonórával egyidejűleg és számlálnák az össz rezgések számát, ha körülötted keringene körpályán és nem a Föld középpontja körül, satöbbi.


Geostacionárius pályán lévő óra nem tenne semmi furcsaságot azonkívül, hogy a fény (jel) a Föld felé esve egy picit gyorsul, egy picit gyorsabban leér mintha c sebességgel jönne.


Érd be ennyivel, kisérlet kell, nem érdekelnek az okoskodások, nemhogy kevés a kisérleti bizonyíték hanem nincs. Értsd már meg, hogy ez itt a katasztrofális probléma.



pintyőke 48414, egyetértek, amit itt összehordtál az tényleg hülyeség.



ivivan 48413, le kell hozni egy GPS órát" és semmilyen más bizonyítékot nem fogad el?


Kedves ivivan, még egy kisérlet sem bizonyíték, az idődilatációt kisérletek tömegének kellene alátámasztania, de egy kisérlet sincs. Hol van neked bizonyítékod, ne nevettess már.


Egyetlen nyomorúságos "bizonyíték" van, a HK kisérlet nulla eredménye. Ez is azt támasztja alá, hogy nincs valódi idődilatáció. Látszólagos az van, ezt nem vitatja senki.

Előzmény: Arilou (48415)
Astrojan válasz | megnéz 2008.06.04 02:25:40 © (48412)

Tényleg jó példa, arra, hogy miként lehet ostobaságokat kiszámolni egy olyan elmélet alapján ami nincs (nemhogy kellően) de sehogysem alátámasztva.


Ha lenne ilyen (vagy hasonló) tisztességes kisérlet legalább egyszer és az eredmény alátámasztaná az idődilatáció valóságos voltát, tehát ha csak egyszer is visszajött volna egy űrhajós (értelemszerűen visszahoztak volna egy órát) akkor lenne értelme számolgatni egyéb esetekre is.


De pillanatnyilag mi a helyzet? Az egyetlenegy mérés 39 nanoszekundum áll szemben a Hafele Keating kisérlet egyetlen elfogadhatóan járó (447. számú) órájának nulla, semmi, =0 azaz zéró eredményével.


Ha kisérlet nem támasztja alá a valós idődilatációt, akkor hiábavaló a számolgatás mert a bányászok arany nélkül fognak visszatérni, holtan.

Előzmény: egy mutáns (48410)
Astrojan válasz | megnéz 2008.06.02 00:47:10 © (48402)

"Sebességösszeadás" helyett valami más kifejezést kéne használni.


Egyetértek. Legyen helyette mondjuk népbutítás vagy szerencsétlenkedés. :)

Előzmény: Privatti (48393)

Elpusztulhat a világegyetem - baleset az
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Elpusztulhat a világegyetem - baleset az)
Astrojan válasz | megnéz 2008.06.01 03:03:30 © (100)

Á, nem. Csak a skizofrének tudnak olyat. A belőlük kirepülő lángoló, felheccelt részecskék meg közben azt kiabálják: a sötétlő fekete lyukból jöttünk, benne voltunk a fekete lyukban. Ebből minden pszichiáter tudni fogja, volt ott fekete lyuk, csak elpárolgott.


A fekete lyuk részecskék nagyon fontos és különleges részecskék, más tanszékeken nem keletkezhetnek, például nagyenergiájú ütközések közben, csakis és kizárólag fekete lyukban. Szép ez a fizik.a

Előzmény: big4 (99)

Mi a tömeg?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Mi a tömeg?)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.30 03:35:03 © (1230)

Vagy értelemszerűen pontatlan akármilyen sebességnél Einstein tömeg/energia képlete. :)

Előzmény: mmormota (1229)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.29 03:34:35 © (1224)

Az elemi részecskéknek tömege nincs (grav A és B, elektromos töltés + és -).

A fotonnak nyugalmi tömege nincs, dehát nyugalomban lévő foton sincs.

Hátha tényleg érdekel: hogyan ugrik elő a tömeg?

Előzmény: ACdrian (1213)

Elpusztulhat a világegyetem - baleset az
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Elpusztulhat a világegyetem - baleset az)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.29 00:26:35 © (96)

Hümm. Hogyan állapítod meg, hogy fekete lyuk keletkezettt, csak gyorsan elveszett ?


Én például lekvárból tudok aranyat csinálni. Egy baj van vele, hogy akármilyen nagyon rövid időn belül visszaalakul a kiindulási anyaggá. Mire te képes lennél megvizsgálni az aranyat már késő, ismét lekvár az egész. Felmerülhetne benned, hogy hazudtam: arany nem is volt soha.


Amúgy kösz, hogy nem tekinted a nyomó gravitációt tündérmesének :)

Előzmény: HondaVuk (95)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.26 02:26:26 © (48323)

Groteszk dolog látni a Phoenix felszínen tartózkodási idejének számlálóját, mert az nyilvánvalóan nem igaz. Azt kellett volna felírni, hogy ennyi ideje látjuk a marsfelszínen a robotot és nem pedig azt, hogy ennyi ideje tartózkodik már a felszínen. Így keveredik a relelm látszó valósága is a tényleges helyzettel.


és tudjuk, hogy a rádiójel pontosan 1 perc alatt ér ide az űrhajótól


Ha tudjuk, De honnan tudnánk ? Hiszen pont ebből akarsz lövetkeztetni a rakéta távolságára. Fogalmad nincs hol a rakéta enélkül. Ha a GPS -re akarsz ezzel utalni akkor a kérdés elég pongyola.

Előzmény: Arilou (48321)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.26 01:16:24 © (48320)

Persze, így már sokkal jobb.


Minden ami mozog, az illúzió, ami annyit tesz, hogy egy picit (a nagy sebesség vagy a gravitáció hatására esetleg nagyon) másnak látszik mint ami a valóságban van.


arról lehetetlen valós információkat kapni


Bizonyos körülmények között igen, pl a BH eseményhorizonton belüli világról fény segítségével nem kapsz információt mert a fény innen már nem tud kikapaszkodni.


Más, gyorsanmozgó rendszerekről jöhet információ, csak tudni kell, hogy a valóságban nem az a pillanatnyi helyzet amit a fény segítségével látsz. Ha a valóságos helyzetre vagy kíváncsi akkor azt számítani kell, mint mondjuk itt:


1. a hold kicsinek látszik ha megméred, de a távolság meghatározásával számíthatod a valódi méretét.


2. perceken belül láthatod a Phoenix űrszonda marslandolását, de a fény késik 15 percet ezért tudod, hogy mire meglátod már rég leszállt


3. ha egy görbe tükörben hatalmasnak látod magad attól még nem leszel nagyobb


satöbbi. Nem az a valóság amit látsz, hanem az amit kiszámítasz

Előzmény: Arilou (48296)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.25 01:20:22 © (48281)

Astrojannak pl csak az a valóság, ami a közvetlen közelében van, minden, ami picit távolabb van, az már mérhetetlen, értelmezhetetlen illúzió.


Te Arilou, ez most egy kifejezetten rosszindulatú acsarkodás vagy nem értettél meg semmit amit magyaráztam ? Én ilyen marhaságot soha sehol nem mondtam.


A valóság megállapításához az kell, hogy Te (a megfigyelő) és a dolog amit megfigyelsz egymáshoz képest ne mozogjanak valamint egyező gravitációs potenciálon legyetek. Ez a legcélszerűbben akkor teljesül ha az a bizonyos óra (órák) előtted van az asztalon. Vagy távolabb.

Előzmény: Arilou (48259)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.24 01:23:58 © (48233)

Néhány fizikai probléma, amire NEM használható a matematika:..
5. A feketelyuk szingularitásának leírása


Az még nem merült fel benned, hogy a BH közepén nincs szingularitás ? Nem a matematika mond csődöt hanem a relativitáselmélet, hiszen egyedül az állít ilyen képtelen ostobaságot, hogy ott bizonyos fizikai tulajdonságok a végtelenbe tartanak.


A matematika igenis képes lehet leírni a fekete lyuk közepén uralkodó viszonyokat, ugyanis a BH középponti nyomásának korlátot szab a DVAG nyomása. A fekete lyukban sohasem lesz nagyobb nyomás mint amit az egyik oldalról teljesen leárnyékolt DVAG tud okozni.

Előzmény: Holden (48207)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.22 03:09:49 © (48071)

Nem. Ezek az összefüggések maguk a természeti törvények..


Borzasztó nagyot tévedsz, ezek az összefüggések a természeti törvények megközelítő leírására tett emberi erőfeszítések. Semmi egyéb közük a természeti törvényekhez, a matematikai összefüggéseid nélkül a természet remekül működik, nincs rád szüksége. A te matematikai zsenilitásodra nekünk van szükségünk, de arra sem nagyon.. :)


Arilou jó úton jársz... Ciprian 48044, neked is szurkolok

Előzmény: Gergo73 (48064)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.18 03:03:53 © (47923)

Igen, ezt szeretném, ha erre összedobnál valami elméletet, hogy ez pontosan miért és hogyan történhet.


A relelm szerinted megmagyaráz bármit is, hogy pontosan miért és hogyan történik ?

Nem. Ő csak azt mondja, hogy ilyen a világ, meg görbe a tér. Ami nincs, mert tér nem létezik.


Tőlem természetesen elvárod ugyanezt. A relelm sem mondja meg, hogy mitől van a kontrakció, csupán leírja a látszó világot. Nem mondja meg, hogy mi okozza a gravitációt, csak leírja.


Mindezek mellett azt gondolom, hogy a keringő GPS hálózat jelszinkronizációs sajátosságai miatt van csúszás a földi órákhoz képest, ami geostacionárius műholdon nem jelentkezne, tehát egy geostacionárius holdra atomórát és jeladót telepítve ez a shift nem jelentkezne (Sagnac effektus), attól eltekintve, hogy a fény a föld felé esve egy picit gyorsul.


Addig úgyis hiábavaló az okoskodás amíg kisérletileg nincs tisztázva, megváltozik e


1. az egyenesvonalú egyenletes mozgást végző órák járása

2. a keringő órák járása

3. az eltérő gravitációs potenciálú helyen lévő órák járása

4. a gyorsuló/lassuló mozgást végző órák járása (konkrétan a Rb atomóra, esetleg hibás időt mutatna, fellövéskor be sincsenek kapcsolva)


Mindezt kisérletileg! Nem a számított grafikonokra vagyok kíváncsi !!!!!!!!!


Ha az atomok fenn másként rezegnek akkor nincs teendő.


Ha az atomok odafenn ugyanúgy rezegnek mint itt a földön, akkor majd kitaláljuk miért látszanak másként. Ráér.

Előzmény: Arilou (47904)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.18 01:03:23 © (47902)

Jó, de akkor te végül is mit állítasz..


A legfontosabb, hogy tisztességes kisérlet kell annak eldöntésére, hogy a gyorsanmozgó órák földről látszó eltérése valóságos és tényleg megtörténik, vagy csak úgy látszik.


Ha csak úgy látszik, akkor a repülő atomok rezgése a valóságban nem változik, az eltérést más okozza, pl a jelátvitel sajátosságai, 47851.


Ha tényleg megtörténik, s az atomok másképpen rezegnek odafenn mozgás közben akkor semmi gond, buktam az egész hülyeségemmel.


mivel magyarázod, hogy a gps órák látszólag, a földről nézve gyorsabban járnak.


Ki mondta ezt? A GPS órák látszólag a földről nézve pontosan UTC időt jeleznek, hiszen ez a dolguk, a GPS óra a földről UTC -nek látszik, nem látszik gyorsabbnak.


Az atomok fenn ugyanúgy rezegnek, másként látszanának, de el van állítva az osztó, a GPS órák meg vannak erőszakolva, ezért a földről nem látszanak másként.


Az összevissza keringő órák járásával bármi történik, azt a földről (Schriever AFB) központilag úgy korrigálják, hogy UTC nek látszon.

Előzmény: Arilou (47898)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.17 23:59:48 © (47895)

Tehát elfogadja, hogy odafent az atomok gyorsabban rezegnek.


Valamit nagyon félreértettél, ezt tőlem nem láthattad sehol. Elég lett volna ha csak 2-vel korábbi hozzászólást gondosan elolvasod, én ezt állítom és ezzel értek egyet:


repülés közben az atomok rezgése nem állítódik el


Légyszíves ne terjesszél ettől eltérő hülyeséget az én nevemben. Kérdezzél, téged képesnek tartlak, hogy megértsd miről van szó. A többiek reménytelenek.


Az atomok rezgését egy csomó dolog befolyásolja, pl hőmérséklet, de az, hogy az atomóra komlpexum mozog, az nem.


Hiába szajózza Gergő, hogy ő tudja, nem igaz, nem tudja csak hiszi, mert ezt állítja a szent relelm. Nem tudhatja mert nincs rá kisérlet. Föl nem foghatja.

Előzmény: Arilou (47864)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.17 04:14:27 © (47862)

Azért kell lehozni, mert azt nem tudni, hogy az atomok rezgése is elállítódott-e repülés közben.

Ezzel az érvvel a lehozott óra eredményét is megtámadhatnád.


Úgy érted, hogy repülés közben az atomok rezgése nem állítódik el ????


Mert ez esetben megegyeztünk..

Előzmény: Gergo73 (47853)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.15 23:12:28 © (47851)

GPS órákról tudjuk, hogy előrébb járnak (jóval), mint a lenti azonos társaik,


Hát persze, mert fellövés előtt el lettek állítva.


ehhez nem kell lehozni őket. Ehhez nem is kell, mert mi állítottuk el az osztót.


Azért kell lehozni, mert azt nem tudni, hogy az atomok rezgése is elállítódott-e repülés közben, vagy csak valami történik a fénnyel, az összevissza keringés következtében, miközben a Föld forog a 24 GPS holdból álló hálózat alatt, ezáltal az egész komplexum jelátvitele shiftelődik.


Felesleges replikáznod, a relelm szerint elállítódik az atomok rezgése. De ezt hiába szajkózod, mivel a nagymamám szerint meg nem állítódik el.


Ha látszólag állítódik el és a valóságban nem, akkor erről semmilyen esélyed nincs menetközben megbizonyosodni.


Ezért kell visszahozni a GPS órát.


Az engem nem érdekel, hogy a relelm szerint nem lehet látszólagos az eltérés, egyáltalán az sem érdekel mi hogyan történik a relelm szerint.


Csak az érdekel, hogy mi van a visszahozott órán, repülés közben hányat rezgett a Rb vagy a Cs atom.


És most nyomathatod, hogy de a relelm szerint az ám a valóság amit látsz, mert ez nyilvánvalóan nem igaz (lásd a távoli repülő a valóságban is pici lesz esetét) De talán ezt még magatok sem hiszitek igazán..

Előzmény: Gergo73 (47845)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.15 03:13:16 © (47840)

Magyarán ha nincs idődilatáció, akkor bukik a relativitáselmélet.


Ez jó hír, ideje tisztázni. A csomó más dologról meg azt hisszük, hogy tudjuk..

Előzmény: Gergo73 (47837)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.15 01:18:41 © (47836)

Jól van Gergő, vicces vagy, de komolyra fordítva a szót, nekem eszem ágában nincs megismételni a HK kisérletet. Le kell hozni egy GPS órát. Pillanatnyilag szerintem ez a legtöbb amit a relelm érdekében (vagy ellene) tenni lehet.


Ha kiderülne, hogy nem valóságos az idődilatáció, nem dőlne össze a világ, a relelm is ugyanolyan jól használható lenne mint most, csak azt tudnánk meg, hogy a relelm a látszó világot írja le, ez nem baj. Csak jó tudni. Például a fekete lyukak környékén változtatni kell az elképzeléseken. Meg még egy pár helyen.

Előzmény: Gergo73 (47835)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.15 00:38:36 © (47834)

Akkor legyen igazad, nem azt a kísérletet ismételték meg..


Rendben, köszönöm.


a dilatációt csak a HK kísérlet bizonyíthatja..


Szörnyű vagy, a dilatációt csak a visszahozott GPS óra bizonyíthatja, a HK kisérlet az ellenkezőjét bizonyította, a 447. sz óra bizonyítja (alátámasztja), hogy semmi sem történt repülés közben az óra járásával. A másik három óra meg összevissza járt, nézd már meg az ábrát, mondjuk a 408. sz. óra kék vonalának párhuzamosnak kellene lennie a hozzátartozó piros vonallal. Az óra járása teljesen megváltozott repülés közben, használhatatlanná vált.


Ha a két vonal párhuzamos maradt volna és a repülés után egy lépcsőt látsz a kék vonal és a piros vonal között, akkor lenne relativisztikus dilatácós nyúlás vagy mi.

De így csak az látszik, hogy szar az óra.


Rosszul tűri a zötykölődést?


Igen, de tök mindegy, nekünk látni kellene a viselkedését repülés előtt és után, több atomórával elvégezve a kisérletet, nem eggyel, egy ilyesvalami ábrán.


Nem az a cél, hogy minél nagyobbat szedjen össze,


De igen, az a cél. Az a cél, hogy ki lehessen hámozni a zajból a valóságos eltérést ha van. Például


1 hónap körözés után 0.01 sec

2 hónap körözés után 0.02 sec

3 hónap körözés után 0.03 sec

4 hónap körözés után 0.04 sec


stb. Ennek van értelme, ez kisérlet. De egy fél napos kisérlet egyetlen mérés 0.000 000 039 sec eltérésének, ne haragudj... nulla kisérleti értéke van.

Előzmény: Arilou (47833)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.14 22:47:35 © (47832)

Én végülis örülök, hogy csak ilyen marhaságokat tudtok válaszolni. Annak megértésére azonban képesnek érezlek, nem azt mondtam, hogy nem szabad megismételni a Hafele kisérletet hanem azt,


hogy nem ismételték meg.

Tiszta?


Ha meg fel lennének téve a grafikonok, az is hazugság lenne.

Előfordulhat az is, nagyon kicsi a számított eltérés, nagy lehet a szórás, az óra járása sohasem stabil, szállítás közben egész más a járása, ki tudja? Ti mindenesetre vakon/látatlanban hisztek benne annak ellenére, hogy most(anában) derül ki a relelm sarokpontjának tekintett HK kisérletről, hogy hazugság.


Vissza kell hozni egy GPS órát !!! Az is csak 0.1 sec eltérést szedhetett össze.

Előzmény: Arilou (47830)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.14 22:13:01 © (47827)

Csak az a baj, hogy ezt a weblapot te írtad :)


Miért lenne ez baj? Ráadásul nem igaz, légyszíves nézd meg a legelső, apróbetűs sor linkjeit, ott találod az eredeti Kelly dokumentumot, én csak egy icipicit segítek a megértésben. Dubois már megértette, különbenis ő találta ezt a nagyon hasznos irodalmat.


Nos, a transzatlanti odavissza járat 39 nanosec -es bizonyítéka, ami nem közlemény hanem annak behazudása, hogy ő a Hafele Keating kisérlet megismétlése, halálpontos de fogalmunknincs milyen pontosságú egyetlenegy atomórával, véletlenül sem a HK útvonalon, semmilyen körülmény sem azonos az eredeti HK kisérlet körülményeivel, tehát nem a HK kisérlet megismétlése. A szállított atomórának nincs meg a repülést megelőző előélete és a repülést követő utóélete, a pontosságának grafikonos ábrázolása, köztes adatok, semmi.


Mitől van ekkora arcotok, ki van nyírva a Hafele Keating kisérlet és a relativitáselmélet a teljes ökörségével 39 nanoszekundum vélt vagy valós eltérésén táncol örömében.


Ez a videó lenne a relativitáselmélet egyetlen bizonyítéka ?


(Meg ott van még egy kis körözés egy öböl felett repülővel, néhány órás repülőúttal, ki ne felejtsük)

Előzmény: Arilou (47817)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.14 04:15:32 © (47816)

Na ne nevettess.. 47351- ben kérdeztelek, szükséged van e a Hafele Keating csaláskisérlet magyarázatára. Nem volt. Erre most beteszed a HK kisérletet mint bizonyítékot.


A Hafele Keating kisérlet szándékos hamisítás


Olvasd el, vagy kérdezzél.


Ebben a kisérletben az egyetlen óra ami (többé kevésbé) használható az a 447. számú óra. Ez pedig éppen azt bizonyítja, hogy semmiféle relativisztikus ugrás nem mutatható ki.

Előzmény: Arilou (47815)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.13 02:07:01 © (47805)

Kérdés, hogy lehet -e függetleníteni az erőtől, mivel tömeg nem is létezik, a tóruszok tehetetlensége látszik tömegnek. Ez a keringési tehetetlenség a külső erőhatásnak ellenáll, így a tömeg értelmezéséhez szükséges az erő (a gravitáció is erő).

Előzmény: Arilou (47804)

Elpusztulhat a világegyetem - baleset az
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Elpusztulhat a világegyetem - baleset az)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.13 01:05:47 © (84)
Ha igaz a feketelyukak párolgásának elmélete akkor nem kéne félnünk semmitől.

Csak nem igaz. Egyedül Hawking nem teljesen egészséges fejében létezik a párolgás. Virtuális részecskék nincsenek, már a nevében is benne van. Fekete lyuk nem létezik 1.4 naptömeg alatt, a relativitáselmélet nem tudja kezelni a fekete lyuk környékét, az idő nem lassul le sem a BH környékén, sem máshol. Szingularitás nem létezik csak a relelm mesében.

Ebből következően tényleg nem várható a fekete lyuk képződés mert ahhoz nagy tömeg kell, a teret nem lehet görbíteni mert tér nem létezik, az csak egy fogalom, nem anyag.

Fekete lyuk a DVAG sodrás miatt alakul ki, s ahhoz, hogy 1 oldalról leárnyékolja valami a DVAG graviton részecskéket nagy anyagmennyiség (min. 1.4 naptömeg) kell, 2 proton nem elég, akármilyen kis helyre szorulnak össze.

Tehát ez esetben nem kell aggódnunk, viszont sokkal jobban kellene érteni a világ működését, ám a relelm látszó világa nagyon félrevezető..
Előzmény: Aurora11 (77)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.11 01:11:36 © (47783)

Én megmérem repülés közben ... Mert tudok számolni.


Most megméred vagy kiszámolod? Nem mindegy mert pont ezen folyik a vita.


A relelm azt állítja, hogy nem kell számolni, mert amit lát az a valóság. Ha ez így van akkor a repülőgép méreteket sem kell számolni csak megfigyelni.


Ha kisebbnek látod a repülőt akkor az a valóságban is kisebb, ez a relativista észjárás.


Ha rövidebbnek látod a gyorsanmozgó méterrudat akkor az a valóságban is kisebb, mondjátok ti.


A müonok tengerszinten keletkeznek amit te összeszámolsz.. Bizonyíték?


miféle bizonyíték, nem én állítok olyan marhaságot, hogy elállítódik a müon órája, ami ráadásul nincs is neki. A cikkírónak kell bizonyítania, hogy a kozmikus sugárzás nem éri el a földfelszínt. De ebbe már most belebukott mert eléri, itt van. Pont elegendő mértékben éri el a felszínt.


 Kozmikus sugárzás a földfelszínen

Előzmény: ivivan (47774)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.09 23:45:56 © (47772)

Nem mindenkinek az a valóság, amit ő lát, tapasztal?


Most viccelsz ? A repülőgépet picinek látod ott fenn, akkor az most pici ? Ha meg lejön akkor nagy lesz ? Hiszen definíció szerint ez a látszat. A valóságban nem lesz pici mert messze van...


A müonok tengerszinten keletkeznek amit te összeszámolsz, óriási tévedés azt hinni, hogy azok 10 km magasból érkeznek.

Előzmény: Arilou (47771)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.09 02:38:34 © (47761)
Jól van, de annyiszor elmondtam már mit értek alatta, c2 egyszerűsített formában azt jelöli, hogy kb 5 nagyságrenddel nagyobb mint a c. Úgysem tudom mennyi, ez egy becslés. Tehát a c2 jelölés = kb (!) 300 000 x 300 000 km/sec.

S ha valaki megint Kopeikinnel jönne, az ő gondolatmenete logikailag zsákutca, neki nem is jöhetett ki más csak c.
Előzmény: Arilou (47760)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.09 02:05:50 © (47759)

Áltrelben akármekkora sebesség lehet


Ezzel ismét megdöntenéd a relelmet, mert a valóságban akármekkora sebesség nem létezik, csak a relelm mesében.


ezekből a feltételekből akár egész korrekt becslést adhatnál az ismeretlen paraméterekre:


DVAG sebesség nagyságrendje = c2

DVAG sűrűség: mivel az Univerzum anyagának 70%-át alkotja míg a neutrínók 0.3%-ot, így minden neutrínóra 200 graviton esne.


A Big bang remnant neutrínók számát 100 -ra becsülik cm3 -ként

(a proton sűrűség = 4 proton / m3 = 5% anyag. Ha ehhez hozzászámoljuk a 20% sötét anyagot ami szintén hidrogén, akkor is csak 20 proton /m3 vákuumban)


Így a gravitonsűrűségre 20 000 000 000 / m3 jönne ki.


Nem szeretek számolgatni, mert nemsok fogódzkodó van.


Elnyelés: Csak annyit lehet sejteni, hogy nagyon kicsi.


Viszont az isten állatkertje az nagy. Ezért.

Előzmény: Arilou (47754)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.08 23:33:16 © (47755)

az okozza a gondot, hogy míg a gravitáció alapvetően nem árnyékolható..


Honnan vetted ezt ? Egy aprócska logikai hiba miatt véli úgy a világ, hogy a gravitáció nem árnyékolható. Sajnos ezt a hibát éppen Eötvös követte el. Kár.


A dvag elmélettől csak annyit lehet megkövetelni, hogy a megszokott esetekben elég pontosan adja vissza a hagyományos gravitációt. :)))))


Most úgy tűnik, a paraméterek jó megválasztásával erre képes. :))))))))


Csak még azzal nem tud elszámolni, hogy mi lesz az elnyelt dvag részecskékkel.


Mivel a DVAG gravitonok részt vesznek az anyag felépítésében ezért a lehetőség adott. Egy példa: töltés részecskék megkötésével fotonná alakulhat. A foton felépítése: 1 graviton A + 1 graviton B + 1 töltés (+) + 1 töltés (-)


De az anyag is hasonló módon épül fel, pl a proton (tórusz) = 1 graviton B + 1 töltés (+)


Tehát a graviton az anyagi világ szerves része, ezért nem nehéz elszámolni vele.


A többiek meg csak károgjanak..


Ha a dvag olyan, amilyennek mondod, akkor fékeznie kéne a testek mozgását, nem?


Nem. Nem fékezi mérhetően. De a sötét energia sem fékezi a testek mozgását (mérhetően). És a DVAG = Sötét energia.


Nem ismerjük a graviton tulajdonságait, így nem tehetünk jóslásokat a viselkedésével kapcsolatban a mechanikus szemléletünk alapján.

Előzmény: Arilou (47739)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.08 02:44:52 © (47730)

Hozzávetőleg felvázoltad az Allais effektus magyarázatát. Ez a helyzet. Napfogyatkozáskor látszik.

Előzmény: Arilou (47729)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.08 00:15:34 © (47728)

A gravitonoknak nincs tömegük önmaguknak. Részt vesznek a tömegalkotásban. Én nem mondtam, hogy nem nő az anyagok (csillagok, bolygók, föld, BH) tömege, de elsősorban hő termelődik, ettől melegszenek fel a csillagok a képződésük során, amint írtam neked 47355 -ben. Véleményem szerint nő a tömeg valamilyen mechanizmus szerint a DVAG elnyelés hatására. Na nem gyorsan..


akkor néha csak találkoznak egymással, és ütköznek, vagy nem?


Ezt nem tudom megkockáztatni, mert a gravitonok tömeg nélküli részecskék, legalábbis az alkotórészei (A és B). Inkább a neutrínók egymás közti ütközéséhez lehetne hasonlítani a gravitonok ütközését, ha egyáltalán van értelme erről beszélni. Bizonyára a szóródásra és az árnyékkúp élességére volnál kíváncsi, szerintem nem nagyon szóródik.


Még a fény is elég jól képes milliárd évekig egyenes vonalban haladni, s az a része amely leképezhetően a Földre megérkezett egy távoli galaxisról az biztosan nem szóródott semmilyen ütközéssel.

Előzmény: Arilou (47725)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.07 22:58:18 © (47724)

Hát a gázmolekulák állandóan ütköznek miközben kalimpálva rezegnek és forognak ezért az útjuk nem egyenesvonalú hanem összevissza cikkcakkos. Az ütközések miatt nyomást okoznak.


A DVAG gravitonok egyenesvonalú egyenletes mozgást végeznek úgyszólván semmitől sem befolyásolva a tömegen átsuhannak mint a neutrínók. Sebességük c2, a gravitonokkal kijelölt tér nem görbe. Gigászi mennyiségükkel alkotják a világegyetem 70% -át, míg a látható anyag csak 5%. Ezen hatalmas mennyiségű graviton igen kis része nyelődik el az anyagban arra nyomóerőt gyakorolva, a többi továbbmegy a Föld másik oldalán kilépve folytatja útját az eredeti irány megtartásával.



ivivan 47718, ugyanezt mondtam én is, ha a megtett utat osztod a utazáshoz szükséges idővel akkor az egész útra vonatkozó sebességet kapsz.


De amikor szembemész a fotonnal akkor nem az egész útra keresel információt, sebességadatot, hanem csak az ütközés pillanatára. A foton útja, sebessége és menetideje a Holdig meg vissza attól semmit nem változik, hogy te gyorsan mozogsz vagy nem mozogsz gyorsan az észlelés pillanatában. Akármekkora fénysebességet is sikerülne mérni a gyors mozgású megfigyelőnek, az csak a becsapódás pillanatára vonatkozik, a Holdig tartó fénysebesség, meg a foton visszaútja a becsapódásig független a te méricskélésedtől akármilyen gyorsan mész is.


És a Hold távolságát nem azért ismerjük mert már voltunk ott... :)



Gergő 47719, Bármikor is csináljuk ezt, a lézerimpulzus indítása és visszaverődése között mindig ugyanannyi idő telik el milliomod másodpercnyi pontossággal.


Látod Gergő az ilyen képzelgések vezetnek a relelm vakon történő elfogadásához is. Esetenként akár 85 000 km es úthossz különbség is előállhat s ez csaknem 0.25 sec. Nem ám milliomod, hol élsz te?

Előzmény: Arilou (47717)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.07 17:33:04 © (47716)

ha ezek a dvag részecskék minden irányban összevissza repkednek, akkor mennyiben különbözik a viselkedésük pl egy gáz molekuláitól?


Nagyon sokban, körülbelül annyival mint a gázok viselkedése a neutrínók viselkedésétől. A gázok nem mennek át az anyagon míg a neutrínók (és a gravitonok is) csaknem akadálytalanul keresztülmennek a Földön. Ég és Föld.



ivivan 47702, ha még néhányszor elolvasod talán magadtól is rájöhetsz mit akartam mondani, teljesen mindegy, hogy mozogsz vagy nem amikor megfigyeled a fényt, mert a foton 1000 évig tőled függetlenül egy bizonyos sebességgel terjedt, tehát a terjedési sebessége (homogén DVAG-ban) = c. Amit te mérhetsz ha gyorsan mész vele szembe az nem a fény terjedési sebessége (mert az = c), hanem a foton sebessége és a te sebességed közötti sebességkülönbség. Persze ezt sem nagyon tudjuk mérni, nincsenek eszközök, nincs akarat sem.


mert szerinted a DVAG áramlik..


Igen de ez az áramlás annyit jelent, hogy a nagy tömeg felől kevesebb graviton jön mint az árnyékolatlan oldalról. Ezért hívom inkább gradiensnek ami lehet bizonyos értelemben sűrűség, ha figyelembe vesszük a gravitonok irányát.


Ha fény hasonlatot mondanék akkor olyasmi mint egy nagy lámpa (pl. Nap) meg egy kis lámpa közötti térben a fotonok eloszlása. A Napról több foton érkezik, míg a másik irányból, a kisebb lámpa felől meg kevesebb foton érkezik.


Miért gondolod, hogy az MM nem lenne képes kimutatni az éterhez képesti mozgást?


Ahogy Gergő is mondja, de az MM nem képes kimutatni, nem tudja és kész, majd valaki megmagyarázza, hogy miért. Ami tőlem telik az itt van: Michelson kisérlet


Azért mert a Silvertooth kisérlet ki tudja mutatni és ez maximálisan elég, a többi sikertelen kisérlet nem szorul magyarázatra, legfeljebb jó ha meg tudjuk magyarázni.



pint 47710, ezzel teljesen visszakanyarodtunk az éterelmélethez


Csak te kanyarodtál vissza, de mindenesetre örülök, hogy végre leküzdve hányingeredet megpróbálsz értelmesen is bekapcsolódni...

Előzmény: Arilou (47708)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.07 02:44:31 © (47698)

a fényterjedés sebessége attól is függ, hogy merre mozgunk az éterben.


Ezt árnyalám egy kicsit, mert valójában a fényterjedés sebessége egyáltalán nem függ attól, hogy a megfigyelő mozog vagy sem, úgyértem a fény egy év alatt 1 fényév utat fog megtenni a mi mozgásunktól, létezésünktől, megfigyeléseinktől függetlenül.


100 év alatt 100 fényévet és 1000 év alatt 1000 fényévet halad a fény.


Ha most mi nagy sebességgel szembemegyünk a fotonnal, akkor mi történik? A fotonbecsapódás pikoszekundumos idejére nekünk esetleg úgy tűnhetne, azt gondolhatnánk, hogy a fénysebesség megnőtt. Dehát a fénysebesség ettől nem nőtt meg ! A fénysebesség a DVAG -hoz képest állandó (ezért a -megfigyelt-fénysebesség független a kibocsátó test sebességétől, mozgás és gravitációs állapotától).


És az előbbiekből következően a megfigyelő mozgásállapotától is.


A foton becsapódási sebességet kellene valahogy mérni.


Sajnos nemnagyon vannak olyan eszközök amivel egyszerűen tudnánk (pontos) fénysebességet mérni, az MM interferométer mindenesetre erre a célra nem alkalmas.


Arilou, mit gondolsz ? (Most ne az MM -re koncentrálj, jó?)

Előzmény: emp (47687)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.06 01:31:10 © (47676)

Amit meg akarsz figyelni, nb az egyik óra ott van a karodon, sose veszed le.


A másik óra ha előtted van az asztalon, akkor láthatod, hogy egyformán járnak, hiszen ettől órák. Ehhez az asztalon lévő órához képest nem mozogsz gyorsan.


Ha gyorsan mozogsz az asztalon lévő órához képest (vagy fordítva, az óra mozog gyorsan) akkor csak a torzított valóságot látod, ez a látszat. Ezt írja le a relelm.

Előzmény: Arilou (47675)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.06 00:54:38 © (47674)

aki lelkesen használja a "valóságban" fogalmát, de még soha nem definiálta azt..


De hiszen arra válaszoltál, ott van lila betűkkel. Nem olvasol, vagy nem érted?


A valóságot akkor látod ha nem sietsz annyira.


A valóság akkor látható ha nem mozogsz gyorsan és azonos gravitációs viszonyok között olvasod le az órákat, ie mindkét óra egymás mellett van egy asztalon.


Ha gyorsan mész akkor egy torzított valóságot látsz ezt hívják látszatnak. Ezt leírtam már százszor, milyen definíciót akarsz még ? Ez a definíció, nem gyorsulsz, nem mész gyorsan és a DVAG gradiens ugyanolyan, nem változó.


Ha az egyik órát megutaztatod gyorsan, akkor menetközben a torzított valóságot látod. Ha visszahozod az órát akkor meglátod, hogy menetközben történt e vele valami, mert a kettyegések teljes, összes számát hasonlítod össze a földi etalonnal.


Ha ugyanannyi akkor bukta az idődilatáció, visszatér az iker és egyforma idősek lesznek a földi tesóval. Vedd észre, hogy csak a relelm állítja, hogy idősebb lesz az egyik, de kisérlet nincs rá.


Csak menetközbeni, a torzított valóságot megfigyelő kisérletek vannak, de ezt a látszatot nem is vitatja senki.


A Silvertooth kisérletre meg azért nem reagáltok, mert fingotok nincs mit kellene reagálni, nincs kit idézni mert senki nem volt képes komolyan belekötni, inkább úgy tekintik mintha nem is lenne. De hadd idézzem ezen topic 1. (első) hozzászólását:


leha, mint azt Einstein is megmondta: száz kisérlet sem bizonyíthatja, hogy igazam van, de egy is bizonyíthatja, hogy nincs.

És ekkor nem kell magyarázni, hogy a száz kisérlet miért nem volt jó

Előzmény: ivivan (47648)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.05 01:20:27 © (47646)

Igen mmormota, és ezer másik rendszerben ezer másik távolságadat, gondolod hogy ezt nem értjük? Vagy csak akkora bajban vagy, hogy nem tudsz mást kitalálni?


Pontosan ez jeleni azt, hogy a gyorsmozgású rendszereidben nem látod jól a valóságot (mert valóság csak egy van, anyáknapja meg sok).


A valóságot akkor látod ha nem sietsz annyira.


Számtalanszor magyaráztad már ugyanazt feleslegesen, hogy az SR szerint hogy van, mi nem értjük, hogy az SR szerint hogy van stb. de engem nem érdekel, hogy az SR szerint hogy van. Az érdekel, hogy a valóságban hogy van.


Én csak erre emlékszem, ahol már rég beláttad, hogy a hosszúságkontrakció csupán virtuális, látszat, a valóságban nem történik meg:


Ebben meg is egyeztünk


ideje lenne már beletörődni.

Előzmény: mmormota (47644)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.05 00:40:51 © (47643)

Nocsak, a valóságban nem történnek meg ezek a relelmi exotikus hosszúságváltozások ??

Előzmény: mmormota (47641)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.05 00:16:54 © (47640)

a mérések alapján tartjuk fixnek a c-t..


Milyen mérések ? Az az egyetlenegy Michelson interferométeres mérés (és annak ezerféle klónja) ami nem alkalmas fénysebességmérésre, s amivel nem lehet kimutatni csak a semmit?


Silvertooth kisérlet, vajon miért nem érkezik hozzászólás, csak nem azért mert ez a kisérlet egyedül dönti a relativitáselméletet ? Ez a mérés nem tartja fixnek a fénysebességet, ám.

Előzmény: emp (47637)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.04 03:56:01 © (47629)

Ha ki lehetne mutatni, hogy a c csökkenésével minden óra sebessége csökken,


Akkor vedd úgy, hogy megdőlt a relativitáselmélet. Semmi köze a fénysebességnek mondjuk a hangsebességhez, az autók sebességéhez, a gravitációs ingák sebességéhez stb. Egyáltalán, a fénysebességnek csak a fotonok terjedési sebességéhez van köze.


Nyilván először fel kell oldani az 1983as törvényt amely állandónak kiáltotta ki a fénysebességet. A sevresi méteretalon hossza meg nem függ a fénysebességtől.


Fénysebességet pedig tudsz mérni, függőleges tengelyű forgótükrös módszerrel mérik, de 150 000 km/sec fénysebességet meg tudsz mérni egy csomó más módszerrel is, pl a Holdon van egy tükör és 2 másodpercről hirtelen 4 másodpercre nőne a lézerfény visszaérkezése.


Csak a Michelson interferométerrel nem tudsz fénysebességet mérni, mert az nem egy fénysebességmérő készülék.

Előzmény: Arilou (47627)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.04 03:17:31 © (47626)

Attól, hogy a nagyjából egy helyen levő és egymáshoz képest lényegében nem mozgó órák a pontosságukon belül egyszerre ketyegnek, nem következik, hogy az egymástól igen távol levő és egymáshoz képest igen nagy sebességgel mozgó órák is egyszerre ketyegnek.


Persze, hogy nem következik, csak feltételezhető. Az ellenkezőjét bizonyítani kellene, ez a másként járás nincs bizonyítva. Csak a másként látszás van. A GPS is másként látszik. Ha lehozzák, akkor egyikünk véleményét alátámaszthatja az órák összehasonlítása a földön maradt etalonnal.


Ha ez a másként járás meglehetősen nagy pontossággal ki lenne mutatva, (visszahozták volna az órát) többféle kisérletben, mert külön külön bizonyítani kellene az egyenesvonalú egyenletes mozgás hatását, a körmozgás hatását, a gyorsulás hatását, a gravitációs terek hatását. Ezzel szemben mi a helyzet: 39 nanosec kumulált hazugság/ tévedés/ csalás, hol a közlemény ?


Azért mert millióan elhiszik a meséteket attól még nem lesz igaz.

Előzmény: Gergo73 (47623)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.04 01:13:09 © (47620)

Muszáj volt ezt a hülyeséget leírnod?


Mivel az atomok egyformán ketyegnek, ezért tudunk vele időt mérni, én ezt mondtam.

Előzmény: Arilou (47619)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.04 00:59:37 © (47618)

..a világ azonos felépítésű atomórái egyszerre járnak, mintha összeesküdtek volna..


Tudod Gergő, ettől óra az óra. Ha nem így lenne nem tudnánk időt mérni, még akkor is ha ez a te matamatikai beállítottságú észjárásodnak olyannyira hihetetlen.


az előbbinek egy csomó olyan következménye van, ami durván ellentmond a tapasztalatnak


??????????????????????????? Viccelsz?

Előzmény: Gergo73 (47615)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.03 22:26:25 © (47613)

Az SR szerint valóban lelassul.


Ebben a rövidke mondatban sikerült két dolgot vészesen összekeverned. Mert azt írhattad volna, hogy az SR szerint lelassul. Ez tiszta sor, neki ez a véleménye.


Az, hogy valóban lelassul -e, csak akkor derül ki amikor visszahozod az órát, köze nincs az SR-hez. Senki nem hozott vissza órát.


Légyszíves próbáld ezt megérteni, ne kínozzuk egymást feleslegesen. Hányszor írjam le, hogy az összes menet közbeni ún. bizonyítékkal (GPS, rel Doppler, mittudoménmi) egyetértek, mind azt jelzi, hogy menet közben idődilatáció látszik. A relelm arról szól, hogy menetközben megfigyelve a világot azt milyennek látjuk.


Hogy tényleg megtörténnek e a menetközben látott elváltozások azt csak egyféle módon döntheted el, visszahozod az órát.


Mi az alapján állítjuk, hogy lelassul.


Ki nem szarja le, hogy az SR szerint mit csinál az óra. Semmi okotok nincs rá, hogy elhiggyétek, csak a 39 nanoszekundum = 0.000 000 039 sec. Egyetlen óra, közlemény nélkül, grafikon nélkül, azt tódítva, hogy ez a Hafele Keating megismétlése. Hazugság, ez nem a HK megismétlése, köze nincs hozzá.


Te milyen modell alapján állítod, hogy nem lassul le?

Eszem ágában nincs bármiféle modell alapján ezt állítani. Azért állítom ezt, mert nincs rá semmiféle kisérleti bizonyíték, nem lehet megérteni ?

Előzmény: ivivan (47607)
Astrojan válasz | megnéz 2008.05.03 04:16:28 © (47604)

Nem kell rajta filozofálni... IR-ben mozgó óra lelassul, mozgó rúd megrövidül, így ahogy mondom és ahogy egy óvodás is megérthetné.


Nem lassul le, csak álmodozol, jó lenne ha lelassulna, mert akkor nem maradnátok szamarak, a rúd meg nem rövidül le, ezt már mmormota is elkottyintotta csak azóta tagadja, talán szégyelli.


Azt nem lehet megérteni az óvodástól jelentősen eltérő agyatokkal, hogy nincs rá kisérleti bizonyíték ??? (ą)

Előzmény: Gergo73 (47598)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.28 04:18:23 © (47370)

Akkor viszont az lenne a következő kérdés, hogy ez az új elmélet milyen pluszt tud nyújtani a régiekkel szemben? Mert gondolom, egy új elméletnek akkor van értelme, ha meg tud magyarázni olyasmit is, amit a régi nem.


Nem bizonyítékokat kértél hanem pluszt meg magyarázatot. Azt adtam.


Bizonyíték csak egyféle lehet, ha visszahoznak egy (néhány) órát és összehasonlítják a földi etalonnal. Ha másként járt az óra pusztán a sebessége végett akkor a relelm igazat mond.


Ha nem járt másként az óra repülés közben akkor a relativisták tévednek. Le kell hozni egy GPS órát, 30 éve keringenek fenn atomórák, bár igaz, hogy egy egy óra csak olyan 5-8 évig működőképes, ezen idő alatt nagyságrendileg 0.1 sec eltérést szedhet össze.

Előzmény: Arilou (47369)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.28 01:10:02 © (47368)

Egy új elméletnek akkor is nagyon sok értelme van ha csak ugyanannyit tud mint az általánosan elfogadott. A nyomó gravitáció nem ilyen.


1. A nyomó gravitáció fizikai okot jelöl meg a gravitáció okaként, míg a relelmnek halvány fogalma nincs mi okozza a gravitációt (már ezzel is bőven több mint a relelm)

2. Nyomó gravitációban nem kell feladni a logikus gondolkodást és az okság elvét. Nincs olyan abszurdum, hogy a fény mindig csak fénysebességgel csapódik be a megfigyelőbe, akármilyen gyorsan is megy az. Nem szégyenítjük meg a matematikát, hogy 2 + 2 = 2. Látszólag lehet annyi, látszólag lehet akármennyi, de a valóságban 2 + 2 = 4. A relelm a látszó világ leírására alkalmas, ez sem kevés.

3. Nyomó gravitációban nincs szingularitás, mert korlátot tud adni a BH középpontjában uralkodó nyomásra. A relelm ilyet nem tud.

4. Nem kell olyan ostobaságot feltételezni, hogy ha növeled egy test gravitációját (tömegét) akkor egyszercsak visszafelé kezd repülni az anyag és egy orbitális pályán fog összegyűlni csak azért mert te úgy véled látni.

5. Magyarázatot ad az Allais effektusra amire a relelm képtelen

6. Magyarázatot tud adni mitől melegszik fel egy hideg gázfelhő a csillagképződés során, miért nem hűl tovább egy fehér törpe (mutass egy fekete törpét ivivan)

7. Továbbmutató lehetőségeket tár fel az űrutazáshoz, relelmmel nem fogsz űrhajót meghajtani

8. Teljesen más kozmológia következik belőle, ahol véletlenül sincs szerepe az Univerzum össztömegének, a Világegyetem tágulását a gravitációs vonzás nem fékezi le, mert gravitációs vonzás nem létezik

9. A Világegyetem nem egy matematikai pontból (a semmiből) keletkezett az Ösrobbanás során, mint ahogy a relem alapján álló kozmológiában vélhetnénk.

10. Összhangban van a Silvertooth kisérlettel, míg a relelm egy sikertelen nulla eredményű (MM) kisérlettel van összhangban, amely kétutas interferométer a fénysebesség mérésére nem alkalmas.

11. Nincs valóságos hosszkontrakció ami még a relelmben is ellenőrizhetetlen, ugyanígy nincs valóságos idődilatáció sem csak látszólagos. Az órák egyformán járnak akármilyen sebességgel repülnek is. A valóságos relelmi idődilatáció egyetlen bizonyítéka egyetlen mérés, egyetlen nyomorúságos eredménye = 39 nanoszekundum. Ettől hiszi mindenki, hogy a visszatérő iker fiatal marad, míg a földi tesója már rég megöregedett.

Előzmény: Arilou (47356)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.27 02:17:10 © (47355)

Igen, kb ezt válaszoltam volna én is, a gravitáció nem a felülettel, hanem a tömeggel arányos.


1 db nukleon pl mindig a gravitonok x százalékát veri vissza vagy nyeli el.


A gravitonok nem ilyen egyszerűen viszonyulnak az (atomos) anyaghoz, hogy vagy lepattannak, vagy elnyelődnek. Az anyag és a gravitonok szerves egységet alkotnak, gravitonok építik fel az anyagot a töltések részvételével. Fogalmam nincs hogyan csinálják, a DVAG gravitonok működtetik az atomos világot, az atomok ugyanis örökmozgók.


Egy a lényeg, a gravitonok működését nem lehet a mechanikus világszemléletünkkel leírni, mert ha úgy viselkednének amint azt ismereteink szerint elvárjuk tőlük akkor ez ekvivalens azzal, hogy rég ismernünk kellene a gravitonok tulajdonságait.


Mindezekmellett úgy gondolom, hogy valamiféle elnyelés létezik, az elnyelt gravitonok hevítik a testet, a csillagok ezáltal melegszenek fel a képződésük során, ezért nem hűl ki a Föld, és ezért nem lehet találni 3400 K -nél hidegebb fehér törpét.


Az elnyelt energia tömeg/anyagnövekedést okoz és ezért törnek ki a tűzhányók. Ellenkező esetben a milliárd éves hűlési folyamat során a föld magmának inkább kotyognia kellene a földkéregben ahelyett, hogy folytonosan kipréselődik belőle.


Azt is megkockáztatom, hogy az Ia szupernovák is felrobbanhatnak a gravitonelnyelés - tömegnövekedés miatt.

Előzmény: Arilou (47353)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.26 23:36:38 © (47351)

Nem tudom, hogy végeztek-e ilyen kísérletet, amikor az órákat vissza is hozták és összehasonlították..


Igen végeztek. Három ilyen kisérletről tudok, ezt itt a fórumon már teszteltük, eddig nem sikerült többet találni:


1. Hafele Keating kisérlet ami nyilvánvalóan szándékos csalás, ha szükséged van rá szívesen elmagyarázom miért.


2. Egy utasszállítón vitt egyetlen atomóra Európából Amerikába és vissza. Az eredmény 39 nanosec relativisztikus ugrás. A cikket nem találtuk meg.


3. Pár órás repülőgépes körözés Chesapeake bay felett.


Az összes többi kisérlet "menet közben" történt ahol nincs mód visszahozni az órákat. Ezek a kisérletek természetesen alátámasztják, hogy a relelm által hangoztatott (látszólagos) idődilatáció menet közben kimérhető, csak azt nem tudni, hogy a valóságban is megtörténik -e.


Ha szerinted az idődilatáció és a hosszkontrakció látszólagos, akkor nyilván a tömegnövekedés is az.


Egyáltalan nem nyilván. A hosszkontrakció szervesen összefügg az idődilatációval, ha nincs hosszkontrakció akkor nincs idődilatáció sem (valóságos) és fordítva.


A tömegnövekedés viszont energiabefektetést jelent így a részecske a valóságban is nyerhet valami pluszt, annak ellenére, hogy a tömegről egyedi véleményem van és nem bizonyos, hogy az állítólagos tömegnövekedés nem csupán energia/impulzus növekedés. A tömeg nem alapvető tulajdonsága az anyagnak, az elemi részecskéknek nincs tömegük, a tömeg a részecskék együttműködésekor kialakított tulajdonság.


47331, Tehát valami olyasmiről van szó, hogy az univerzumból minden irányból egyenletesen érkeznek ezek a nyomó gravitonok, igaz? És ha két test egymás közelébe kerül, akkor ezek valamennyit kitakarnak ebből a gravitonáramlásból, és a másik oldalról érkező gravitonok egymás felé nyomják a két testet, amit mi eddig vonzásnak hittünk.

Pontosan.


47339, a c2 300 000 c -t jelöl az egyszerűség kedvéért, ALT szövegben van a pontosítás.


47335, Honnan erednek ezek a gravitonok ? Igen ez gond. De gond az is, hogy a CMBR honnan ered, ami ugyanúgy (csaknem) homogén.


A kérdés az, valóban véges az Univerzum ? Valóban gömb ? Talán.

Lehet akár végtelen DVAG véges (ősrobbanásos) Univerzummal.


Azt se felejtsd el, hogy a DVAG = sötét energia. Tehát a kérdésed azt is jelenti, honnan ered a sötét energia ?


Ha viszont minden pontban mindenfelől érkeznek, akkor az valami olyasmit feltételez, hogy a gravitonok folyamatosan keletkeznek a tér minden pontjában,


Nincs kizárva a "keletkezésük" viszont egyáltalán nem szükséges, hogy a tér minden pontjában keletkezzenek, bizonyára nem is keletkeznek a tér minden pontjában. Már csak azért sem mert a tér végtelen sok pontból áll. Bizonyos kitüntetett helyeken akár keletkezhetnek is. A keletkezést itt felszabadulásnak értem, mert a graviton alkotórészei (A és B) elemi részecskék, tehát fizikailag nem keletkezhetnek. Kiszabadulásuk a BH -ból viszont elképzelhető, a tengelyirányban kitörő jetek szuperluminal sebességűek.

Előzmény: Arilou (47288)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.26 03:59:26 © (47287)

Csak az idő NEM telik másképp. Erről szól a nyomó gravitáció, amit nem értesz.


A valóságban ugyanaz történik, akárhonnan nézed: A test beleesik a fekete lyukba. Csak abban van különbség, hogy mennyi idő alatt. Messziről nézve a végtelen idő alatt. Közelről nézve meg hamarabb.


Majd ha sikerül átgondolnod mit is jelent ez amit írtál esetleg van remény.


Valóság csak egy van. Ezer helyről ezerféleképpen látszik. Ezt jelenti amit írtál, csak nem érted.


A relelm erről az ezer helyről szól, leírja hogy ezeken a helyeken mi látszik. Ez a látszat. De a valóság egyik sem. Az csak akkor látszik amikor nem mozogsz, és a grav potenciálod is azonos, egyszerű szavakkal a két óra egymás mellett van egy asztalon.


Az órák által mutatott értékek összehasonlításához talán tényleg szükséges, hogy a két óra ne mozogjon egymáshoz képest.


Na látod, menni fog. Nem érdekel a sebességük, az érdekel, hogy mennyit mutatnak amikor visszahoztad őket. Mert ezáltal konzerválják az esetleges menetközbeni sebességkülönbséget. Ha visszahozás után nincs különbség az órák által mutatott időben akkor te hiába láttál rajta bármilyen sebességet menet közben, érted ugye ?


A hosszkontrakció nem konzerválódik, csak az óra (persze csak ha tényleg lenne valódi rel hatás)

Előzmény: Arilou (47284)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.26 03:31:52 © (47285)

Az a probléma, hogy nem tetted hozzá: a relelm szerint.


És ezt úgy vezeted fel mintha a valóságban lenne így.


Ha 1 méterről figyeled meg, akkor is csak ugyanolyan közvetett módon tudod megfigyelni, mint ha 1 milliárd fényévre lenne.


Ki beszél itt erről ? Az órák jó ha 1 méterre vannak egymástól, csak a lényeget nem értetted meg. Ahhoz, hogy 2 órát össze tudj hasonlítani azok


nem mozoghatnak egymáshoz képest


Mert akkor tudsz egy relelm nélküli kontrollt bevezetni. Ezért kell visszahozni az órát.


És ekkor látod meg, hogy történt e valami a repült óra járásával. Máskor nem.


A fekete lyukak esetén pedig olyan mértékű lesz a lassulás, hogy végül a test az eseményhorizonton megáll.


Na látod szakértő, ez az ami teljes képtelenség és bizonyítja a relelm alkalmatlanságát a valóságos események leírására. Ebből az ostobaságból az következne, hogy az anyag az eseményhorizonton szaporodik fel ez viszont semmilyen elméletből nem következik (kivéve a tiédet). Az eseményhorizonton nincs statikus anyag, az a lyuk belsejében van.

Előzmény: Arilou (47283)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.26 02:49:05 © (47282)

Nem kell a mellébeszélés, az ilyen-olyan, hosszú ideje megalapozott és ezerszer bizonyított elméletek...


Azt akarod ezzel mondani, hogy a  a csillag tömegének növekedésével a testek esési sebessége csökken ?


és ez hosszú ideje megalapozott és ezerszer bizonyított elmélet ??? Hol láttál te ilyet (a relelmen kívül) ? Én nem arról beszélek, hogy mit látsz, nem vetted észre? Az a relelm hatásköre.


Engem az érdekel, hogy mi történik a valóságban. Azt nem láthatod mindig, nem láthatod, ha gyorsan mész és végképp nem láthatod ha a BH eseményeire vagy kíváncsi.


Igen, az emberek magabiztosak a hitükben. Ilyen emberfajta a fizikus például. De ha csak mellébeszélni van kedved az sem baj, én sem vitázom akárkivel.

Előzmény: Arilou (47281)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.26 01:17:42 © (47280)

A sebesség nyilván nem távolságfüggő..


Hogyhogy nem távolságfüggő? Kérdezz meg egy fizikust. Távolról nézve ugyanaz a sebesség sokkal kisebb sebességnek látszik.


Éppen azt próbáljátok bizonygatni, hogy amit a fizikusok látnak az nekik a valóság,  pl XRive 47245. Tehát ha távolról lassúnak látszik egy csillag akkor az a valóságban is lassú (a fizikus észjárás szerint)


Ja, hogy a látott sebességet átszámítjátok valódi sebességre ? Feltételezve, hogy ismeritek a távolságot ?


Pont ugyanezt kell tenni amikor a BH-ba esik bele egy tömeg, a látott sebességet át kell számítani valódi sebességre. Az eseményhorizonthoz közelítve vagy inkább túllépve ez lehetetlen ? Akkor itt az ideje elővenni a józan eszedet, számolni kell és extrapolálni. Még mindig jobban jársz mintha azt találod ki, hogy a csillag tömegének növekedésével a testek esési sebessége csökken, mert ez bizony nem igaz. Vegyétek már észre, hogy miközben görbítitek a nemlétező teret, lassítjátok a nemlétező időt, ez a diszkrepancia


a relativitáselmélet teljes csődje


mert a csillagtömeg növekedésével a gravitációs gyorsítóerő sohasem csökken, legfeljebb maximumot ér el. Mást látsz? Az csak a látszat. Az EH alatt a valóságot meg nem láthatod, na bumm.



Gergő 47238, nocsak, jön meg az eszed ?


HondVuk 47250, tudnék.

Előzmény: HondaVuk (47279)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.25 04:14:55 © (47242)

Rendben, ez a külső szemlélő meg azt lát belőle ami látszik. A valóságot nem látja, nem baj. A fizikusok meg azt hiszik, hogy amit látnak az a valóság.


Pedig a valóságban már régen beleesett a tárgy a BH -ba (ezt jelzi a sajátidő), de te ezt nem fogod meglátni soha mert az eseményhorizontnál már megáll a fény, ezért soha nem ér ide. Amikor a tárgy mégközelebb kerül a BH nevű csillaghoz, akkor meg az összes fény, bármely irányba indul is, csak befelé mehet a sodrás miatt.


Egy a lényeg, a relelm a látszatot írja le, nem a valóságot.

Előzmény: mmormota (47241)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.25 03:28:30 © (47240)

Végtelen kis tömegű test külső szemlélő számára soha nem zuhan be - ebben nagyjából biztos vagyok.


Na látod ebben biztos lehetsz, mert végtelen kis tömegű test nincs.


Az összes többi test viszont belezuhan, méghozzá legalább olyan sebességgel mintha a Napba zuhanna bele. Itt jön elő a relelm hülyesége, mert ha növeled a Nap tömegét és/vagy a sűrűségét akkor az áltrel azt akarja lenyomni a torkomon, hogy lassul a bezuhanás sebessége pedig nyilvánvalóan gyorsul.


Tök mindegy, hogy közben eltűnik a szemed elől a csillag mert fekete lyukká vált. A fekete lyuk ugyanolyan csillag mint a többi attól eltekintve, hogy nem látszik. Az anyaga persze másmilyen, de a tömege szempontjából közönséges csillag.


Ezen már meg is bukott az áltrel.

Előzmény: mmormota (47237)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.24 01:45:28 © (47157)

Kicsit sokat kérdeztél, véleményem szerint a nyomó gravitáció mindre ad választ, de most csak néhány:


Fel tudsz sorolni olyan kísérleteket aminek végkifejletésről mást mond a te modelled és mást az áltrel?


Allais effektus, napfogyatkozáskor megváltozik az ingák járása.

Silvertooth kisérlet, a fénysebesség nem állandó.


Nálad is elhajlik a fény a gravitációs térben?


Nálam igen. A relelmben nem, mert ott a tér hajlik el.


Nálad is másképp telik az idő?


Nem. A GPS óráknál nincs anomália, mert még egyet sem hoztak vissza.


Léteznek fekete lyukak?


Igen. A DVAG nyomás hozza létre, mert az egyik oldalon (bal) olyan nagy a tömeg, hogy az a DVAG gravitonokat nagy részben vagy teljesen elnyeli. A jobbról érkező gravitonok így hatalmas nyomással préselik az elektronokat/atomokat a tömeghez.


Nyomó gravitációban nincs szingularitás. Relelmben van, ami teljesen természetellenes.


Következik az elméletedből, hogy ha ugyanakkora tömeget kisebb térfogatra (gömbbe) zsúfolunk bele, akkor megnő a gravitáció?


Persze.



ivivan, Tehát a DVAG változása okozhat gravitációt, de a tér változása nem..


Pontosan. A DVAG anyagot jelöl = sötét energia gravitonok. Ezért okozhat gravitációt.


A tér nem anyag, nem létezik, tehát (tömeg hatására) nem görbülhet és legfőképpen nem okozhat semmit, kiváltképp nem gravitációt.

Előzmény: HondaVuk (47064)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.23 01:27:38 © (47060)

Mint mondtam, ez az "ez okoz amazt" elképzelés naiv...


Ez az elképzelés naív, hogy mivel a matematikában nem beszélhetünk okságról, ezért a tapsztalati tudományokban sem. A tapasztalati tudományokban alapvető jelentősége van az okság elvének.


Végre valaki normális, zene füleimnek, szegény fizikus matematikusok bármit odadobnának, hogy mentsék a nimbuszt meg a relelmet. A logikát már rég feladták, most az okságot is oda kellene vetni, csak nehogy a nyomó gravitáció valahogy visszafurakodjon a fizikába. Azért mert fogalmuk nincs mi okozza a gravitációt azt akarják lenyomni a torkunkon, hogy a gravitációnak nincs is oka. Egy biztos, térgörbület nem okozhatja, mert tér az nincs.


Nem baj ha néhány fizikust nem érdekel mi okozza a gravitációt, normális tudósok mind az okokat keresik, pl mi okozza a betegségeket, mi okozza, hogy elindul az autó és mi okozza, hogy nem.


A fizika pillanatnyilag ott tart, hogy megpróbálja leírni az eseményeket, az sem könnyű. Ha a fizikusok nem képesek az okokat feltárni az sem baj, majd megteszi valaki más.



ivivan, gradiens = változás, bizonyos fizikai mennyiségek nagyságának fokozatos, folytonos változása. A Földtől távol a DVAG homogén, izotróp eloszlású. A Földhöz közeledve a Föld egyre nagyobb (látszó) felületen szűri meg a gravitonsugárzást, így a lefelé irányuló és a Földön keresztülhaladt (alulról jövő) sugárzás különbsége egyre nagyobb lesz. Minél közelebb vagy a földhöz, az erők különbsége annál nagyobb. Ez a DVAG gradiens. Kb 4000 km mélyen Földben maximuma van, beljebb csökken. A Föld középpontjában a különbség = 0. A földfelszínen lévő különbség okozza a súlyod. Gravitációnak hívjuk.

Előzmény: csl (47047)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.22 03:43:20 © (47039)

Mint mondtam, ez az "ez okoz amazt" elképzelés naiv. Az ókorban ... elment, de a későbbi fejlemények fényében tarthatatlan vagy inkább megmosolyogtató elképzelés.


Tényleg megmosolyogtató. Te csak kis naív nyugodtan egyed nagykanállal a ciánt hiszen nem okoz bajt. Beszaladhatsz az alagútba bátran, mert ha jön is a vonat neked nem árthat, nem okoz semmit, vagy akár beugorhatsz a Tiszába, úgysem halsz meg mert a víz fulladást nem okoz (neked). Aki nem így gondolja az naív. Úristen mi lehet a te matematikus fejedben. Szia.

Előzmény: Gergo73 (47037)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.22 02:23:18 © (47036)

Az ÁR nem azt mondja, hogy a térgörbület okozza ezt meg amazt.


Tényleg? Megegyeztünk.


A térgörbület nem okoz gravitációt.


A gravitációt a DVAG gradiens okozza. Miről vitáztunk itt évekig ?

Előzmény: Gergo73 (47034)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.22 01:51:00 © (47033)

Ez hihetetlen, Te tényleg nem vagy képes megérteni az anyag és az elvont, emberi elme által kitalált, megfogalmazott és remekül használható fogalmak közötti különbséget ? Matematikus létedre hasalsz a kockáról? A hexaédernek nincs csúcsa (a valóságban) mert a csúcsa egy végtelenül kicsi kiterjedésű tehát kiterjedés nélküli matematikai pont. Az élek egyenesek, ami végtelen sok, kiterjedés nélküli pontból épül fel. A hexaéder éle nem anyag. A hexaéder nem anyag. A csúcsa nem anyag.


A tér a leíráshoz kell, nem pedig ahhoz, hogy gravitációt okozzon.


A gravitációt a DVAG gradiens okozza.

Előzmény: Gergo73 (47032)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.22 01:21:35 © (47031)

protontóruszok persze vannak, azokra kell építeni.


Úgy van drágám, a proton az anyag. A tórusz meg annak az alakja a nemlétező térben. Mint a kockacukor. Kocka nem létezik, de a kocka alakú cukor az létezik. Kockakő, kockahas, leveskocka, Rubik kocka, dobókocka ezek mind léteznek mert mind anyag. Csak a


kocka nem létezik


Nincs tér, ezért nincs is értelme beszélni róla.


Melyikünkre értetted a lelkiszegényt ? A tér fogalom, attól, hogy hatása nem lehet az anyagi világra miért ne lenne értelme beszélni róla ?

Előzmény: Gergo73 (47030)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.22 00:25:48 © (47025)

Arról van fogalmad, hogy az egyenesnek van e szerkezete?

Az egyenes egy matematikai konstrukció.


Rendben, feltételezem, hogy ugyanezt állítanád a síkról is.


A térrel ugyanez a helyzet, csak bele van marva az agyadba, meg Einstein is megmondta, hogy az anyagi világ térben létezik. Csakhogy ez nem igaz, akármennyire is azt képzeled, hogy tapasztalod a teret.


Nem a teret tapasztalod, hanem az anyagi világot látod. Látsz egyet itt, látsz egyet ott. A kettő között távolság (fogalom) definiálható, de attól távolság még nem létezik. Ugyanígy a tér sem létezik, nem volt szükséges keletkeznie, nem tágul és nem görbül. Mert NINCS.



pint 46983, a tér csak mentális modell, a valóságnak nem része..


Végre. Kezded ám döntögetni a relelmet. Ha a tér a valóságnak nem része akkor a nemlétező tér görbülete


a valóságra semmilyen hatással nem lehet.


Gravitációt nem okozhat, de az égvilágon semmi mást sem okozhat.


Köszönöm pint.



HondaVuk, nyomó gravitáció, barátkozz meg vele..

Előzmény: HondaVuk (46982)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.21 01:36:49 © (46979)

agyalmányok, végülis az enyém is az de azt remélem a yin-yang modell több mint érdekesség.


Kisebb energiáknál a szétnyíló zippzár esetén a két fél elveszítené egymással a kapcsolatot, ahonnan a fotonná való visszarendeződés, ráadásul szóródás nélküli tehát az eredeti irányt megtartó foton rekombináció szerintem igencsak valószínűtlen.


Másrészt a megfelelő energiájú foton sem okoz magától párkeltést, csak abban az esetben ha ütközik valamivel, tehát a foton megáll. Kisebb energiáknál sem tartom valószínűnek, hogy az amúgy nagyon stabilnak látszó foton elcsalinkázzon. A foton alkotórészei nagyon szeretik egymást, képesek akár 10 milliárd évig utazni szóródás nélkül. A Hubble 7-8 milliárd fényévre ellát és ott élesen leképezhető galaxisokat lát. Ha a fény nem egyenes vonalban terjedne akkor ilyen nagy de még sokkal kisebb távolságokon belül is csak valami homályos derengést kellene látnunk szerintem.



HondaVuk, Fogalmunk sincs, hogy a térnek van-e szerkezete vagy sincs.


Arról van fogalmad, hogy az egyenesnek van e szerkezete?

Előzmény: cíprian (46971)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.21 00:39:40 © (46970)

..a tér és az idő természete ilyen..


Röhögnöm kell, nem is vihognom,


A térnek nincs semmiféle természete, semmilyen szerkezete, semmilyen jellemzője azon kívül, hogy az egy koordináta rendszer.


A tér természetéről beszélni ugyanakkora marhaság mint mondjuk egy egyenes természetéről beszélni, az egyenes szerkezetéről vagy jellemzőiről amik meghatározóak lennének az anyagi világra.


Tiszta röhej amit hajtogatsz, gondold meg: a síkok hatása a tavi kabócák nemi életére. a síkoknak semmi hatása nincs semmire mert a síkok, egyenesek, paralelepipedonok, hexaéderek, a tér és az idő mind ember alkotta FOGALOM


mikor érted már meg.


A teret kitöltő anyagnak (DVAG, atomok, részecskék, sugárzások) van viselkedése, tulajdonságai, mozgása folytán egy másik anyagra lehet hatása. Az anyagnak érted, az anyagnak lehet természete.


A térnek nics természete


És cseppet sem érdekel, hogy az SR szerint van -e neki, mert ha ezt mondja az SR akkor már helyből egy hatalmas baromságot állít.

Előzmény: Gergo73 (46930)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.19 23:59:53 © (46927)

A fizika arról szól, hogy ha ezt meg ezt a mérést (kísérletet) elvégzed, akkor mit kapsz eredményül.


Az összes többi tudomány meg arról, hogy ha ezt meg ezt a mérést (kísérletet) elvégzed, akkor a kapott adatokat értelmezve mit kapsz eredményül. :)

Előzmény: Gergo73 (46926)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.19 00:36:34 © (46917)

Vagyis a foton az élete során rövid ideig tömeggel rendelkezik, amikor végbemegy a részleges párkeltés?


Ez szerintem az elektron energiánál nagyobb (de a protonnál kisebb) foton energiánál megvalósul, ezen esetekben jöhetnek létre a rövid élettartamú különféle részecskék. Ezeknél a tórusz közepén köröző gravitonfél nem zárul pontosan körré és ezért nem stabil.


Pontosan körbe záródik az elektron, pozitronban, az energiát növelve nincs pontos kör, majd egy sokkal nagyobb energiánál ismét pontosan körbezáródik a tóruszban köröző graviton A vagy B. Csak 2 frekvencia van ami kör, ezek adják a stabil részecskéket (elektron, pozitron, proton, antiproton)


A neutron egy elektron tórusz közepébe nyomódott proton tórusz, a neutront az elektromos töltések tartják egyben, de a töltések keringésében nem tökéletes a szinkron (a neutronban amíg az elektron megtesz egy kört addig a proton sokkal több kört tesz meg), ezért a neutron néha szétesik. Ez az atommagban nem tűnik fel mert a felszabaduló elektron keres egy másik protont magának. Ha nem talál könnyen akkor sugárzó izotóp lesz az atommag, talán.


Messzemenő gondalatok következnek ebből. Vajon helyesek-e? Nekem tetszik :)

Előzmény: cíprian (46866)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.18 04:56:41 © (46865)

Igen, ha megüt egy bizonyos energiát akkor kifut belőle egy elektron meg egy pozitron. Ha nagyobb energiát is megüt akkor kifuthat belőle egy proton meg egy antiproton.


De az elektron is két darabból áll (egy graviton fél = graviton A, meg egy negatív töltésrészecske = C), a pozitront meg graviton B és pozitív töltésrészecske = D építi fel.


A proton, antiproton is ugyanezekből áll, csak nagyobb frekvenciával keringenek, ezért az átmérő kisebb, a tehetetlenség 1800 -szor nagyobb. Mivel ugyanazokból a részecskékből áll a pozitron és a proton ezért nem helyes az antianyag elnevezés, magyarul ilyen értelemben nincs antianyag mégha antiprotonnak hívjuk is.


Foton és anyagmodell


Tehát nem elektron meg pozitron van a fényben hanem csak az alkotórészeik vannak a fotonban. Az alkotórészeknek tömege nincs, a tömeg akkor keletkezik amikor a foton száguldó egyenesvonalú mozgása megáll és az alkotórészek egymás körül egy tóruszt alkotva kezdenek keringeni. Ennek tehetetlensége okozza a tömeget.


Így értem a 4 darabot (= graviton A, graviton B, elektromos töltés minusz C és töltés pozitív D)

Előzmény: cíprian (46864)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.18 03:49:42 © (46862)

Szia, csak az a helyzet, hogy nekem a fény egy 4 darabból álló foton részecske és ezek DNS-spirális mozgása okozza a hullámjelleget. Külön nem létezik fényhullám. A kettős tulajdonság csak annyit jelent, ahogy mondod egyes műszerekkel részecskét fogunk fel más műszerekkel pedig ezen részecskék hullámjellege dominál a mérés közben. De ekkor is a fotonrészecskék hordozzák a hullámjelleget.

Előzmény: cíprian (46861)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.18 03:06:29 © (46860)

Aha. Csak nekem még potméteres TVm van, azzal szoktam beállítani a képet olyan specrelesre. Addig tekerem amíg jó nem lesz. Persze közben jár az agyam, 1-v2/c2, gyök izé, azért enélkül nekem sem menne...



Gergő, Mi köze van az űrhajós öregedésének a fény terjedési sebességéhez ????????????????????????   Nagyon sok. Erről szól a SR és az ÁR


tehát az űrhajós öregedése attól függ, hogyan terjed a fény (gyorsan, lassan, egyformán, cikkcakkban stb)


Az én öregedésem is attól függ hogyan terjed a fény vákuumban ???? Vagy csak az űrhajósé függ ettől.


Ha megváltozna a fény terjedési sebessége, mondjuk lelassulna, akkor lassabban öregednék esetleg gyorsabban ? Vagy nem is változna semmit mert a sajátidőm nem változik semmit sem akármilyen tulajdonságai legyenek a fénynek ?


(Ha nem tetszik a terjedési sebesség, akkor legyen a fény bármilyen általad kedvelt tulajdonsága)

Előzmény: HondaVuk (46854)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.17 23:55:40 © (46853)

..visszajön, a végén egyeztetjük az óráinkat. Az övén 160 hónap telt el (40/3 év), a mienken 200.


Hurrá! Végre eldőlt. Hol van ez a kisérlet ??? :)



ivivan, tekintsd úgy.

Előzmény: HondaVuk (46852)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.17 21:30:03 © (46849)

Astrojan néha elfogadja az idődilatációt látszólagosnak, máskor meg az éterről beszél.


Nem, nem. Az idődilatáció mindig látszólagos. Nem néha. Mindig. A valóságban nem történik semmi az órákkal. Látszólag történik ha a megfigyelő gyorsan mozog.


Miért ne beszélhetnék éterről? Az én éterem a sötét energia gravitonsugárzás (DVAG), nem a klasszikus rigid éter, nyilván.



Gergő 46791, azért vihogok, mert az óra lelassulásának nincs semmiféle konkrét okozója a rel modellben. Egyszerűen a fényterjedés sajátosságai miatt jön létre a látszólagos idődilatáció és mivel az óra lassulásának egyéb oka nincs ezért a valóságban nem is lassul le.


Csak úgy látszik, mert a fényt látod nem az órát. Az óra jár rendesen de a fényterjedés bezavar. Most már te is ezt állítod csak nem akarod beismerni mert az neked rosszul esik.

Előzmény: ivivan (46793)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.17 04:27:28 © (46790)

Nem az idődilatáció jelensége függ tőle, hanem az idődilatáció mint jelenség létezése függ tőle. :)

Előzmény: Gergo73 (46788)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.17 04:04:13 © (46787)

Nem az idődilatáció jelensége függ tőle, hanem az idődilatáció mint jelenség létezése függ tőle.


Értjük Gergő, szorul a hurok. Azt mindenki tudja, hogy az SR szerint így van, az SR azt mondja, hogy ez az igazság.


Az űrhajós nem érzi, hogy ő másként öregedett volna, csak éppen ez az igazság..


Csakhogy ezt az igazságot a nagy semmi támasztja alá.

(HK, Chesapeake bay körözés, Panam 39 nanosec)

Előzmény: Gergo73 (46785)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.17 03:19:14 © (46784)

Mi köze van az űrhajós öregedésének a fény terjedési sebességéhez ????????????????????????

Nagyon sok. Erről szól a SR és az ÁR.  
Köszönöm Gergő.


Megdöntötted a relativitáselméletet.


Azt nagyon jól tudjuk, hogy erről szól a relelm, csak ezzel hallgatólagosan elismerted, hogy az öregedés folyamata semmit nem változik attól, hogy gyorsan repül az óra vagy lassan, az idődilatáció jelensége a fény terjedési tulajdonságaitól függ.

Előzmény: Gergo73 (46782)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.17 02:51:54 © (46781)

és ha a világ olyan, amilyennek a SR leírja (magyarán minden IR-ben minden fénysugár ugyanazzal a c-vel terjed), akkor ez a kőkemény valóság.


Szép lassan beszaladsz a csőbe, Mi köze van az űrhajós öregedésének a fény terjedési sebességéhez ????????????????????????


Nem lehetséges esetleg hogy az öregedésnek a hang terjedési sebességéhez van köze áfonyalekvárban ?

Előzmény: Gergo73 (46780)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.17 00:36:47 © (46779)

Az űrhajós rendszerében ennyi, de ez csak egy rendszer.


Úgy van. Egyetlen apró pici különbség, hogy az űrhajós rendszere a valóság, ami az összes többi gyorsanmozgó gravitációs rendszerből másnak látszik.


Az űrhajós rendszerében ugyanis az űrhajóhoz képest áll az óra, úgyértem nem mozog gyorsan. Az összes többi rendszerben ez nem valósul meg.

Előzmény: mmormota (46778)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.15 04:27:18 © (46713)

Kösz, végre valaki belenézett. Azt hiszem a 4. egyenlettől a balhét nekem kell elvinni mert az átgépelésnél v helyett én írtam frekvenciát. Az eredeti pdf szöveg nem a legjobban olvasható, de az 1 ábrán látható a V sebesség, így a 4,5,6,7 egyenletekben V szerepel. Ha ezzel egyetértesz akkor hamarosan javítom, és ezzel máris sokat segítettél.


A V sebességet 6 és 7. ben persze kiejti állítván, hogy n és t független a V sebességtől.

Előzmény: Gergo73 (46710)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.15 01:25:46 © (46709)

Nekem nincs ötletem, a Silvertooth által használt egyutas interferométert forgatod és érdekes módon mindig az égbolt egyazon pontja felé nézve (Leo) maximuma van a változásoknak. Pontosan azt teszi a műszer amit Michelson Morley szeretett volna látni de az ő eszközével erre képtelen volt akármeddig forgatta.


Nem muszáj figyelembe venni a kisérletet Gergő, de ez esetben előbb utóbb mindenki rajtatok fog röhögni (ez nem neked szól ciprian). Úgyhogy szedjétek össze magatokat a cáfolással, mert a Silvertooth kisérlet működik, a Michelson blöff meg nem, mert a kétkaros kétutas interferométer a mérésre alkalmatlan.


Nyomd meg ezt a linket itt, ez a Silvertooth kisérlet (kösz ivivan):


Experimental detection of the ether

Előzmény: cíprian (46707)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.15 00:29:13 © (46706)

csak hát az MM kísérlet erre rácáfolt. Aki persze nem ismeri a Pithagorasz-tételt (mint pl. Astrojan), az nem érti, miért cáfol rá.


Szóljál már valamit a Silvertooth kisérletre, mert az arra alkalmatlan MM kisérlet nulla, sikertelen, képtelen, semmi eredményével szemben itt egy eszköz ami képes kimutatni azt amit az MM keresett, ráadásul az eredmény összhangban van a COBE méréseivel, 370 km/sec ala Leo.


Hiába szajkózzátok MM istenek kisérletét ha a forgatás közben a karokban történő ellentétes értelmű változások miatt az képtelen kimutatni a fénysebesség változásait, ahogy a radírom sem képes erre.


Experimental detection of the ether


A kimutatáshoz egyutas interferométer kell. Kapjatok már a fejetekhez.

Előzmény: Gergo73 (46664)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.13 03:17:01 © (46648)

A látszólagos idődilatáció nem vezet ellentmondáshoz. Látszatra akármi történhet, a látszó világ lehet bármilyen abszurd, nem baj. Ha látsz egy filmet visszefelé forgatva nem történik semmi csoda, ez a látszat, ettől a valóságban az idő nem jár visszafelé.


A példád jó, jó lehet a valóságos idődilatáció meglétének kimutatásához. Tehát C elmegy A mellett akkor tA = tBC.


Az, hogy Te honnan nézed messziről a gyorsan mozgó órákat, az az órák járására egy cseppet sincs hatással.


Az órák relativisztikus járási sebességének megállapításához egy olyan jellegű kisérlet kell amit felvázoltál. Ez felér egy óra visszahozásával mindenféle zavaró gyorsítás nélkül.


Ugyanis vannak akik éppen a gyorsuló szakaszok miatt esnek zavarba az idődilatáció értelmezésekor.

Előzmény: ivivan (46139)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.12 23:09:41 © (46642)

Más kérdés a hosszkontrakció. Ebben veled vagyok.


Velem leszel az idődilatációban is. Talán később. Semmilyen kisérleti bizonyíték nincs.


Van a 39 nanoszekundumos repülős kisérlet Amerikába meg vissza, meg egy másik nagyon rövid repülős körözés, szégyellem leírni, ezen áll a relativitáselmélet. Ez még csak alátámasztásnak sem elég nemám bizonyítéknak vagy ne túlozzunk, kísérletileg eldöntött ténynek.


Ez kéremszépen kisérlet nélkül, önkényesen eldöntött, megtanított, bemagolt és vallásos áhitattal terjesztett kitaláció (= valóságos idődilatáció).


Vagy Te tudsz olyan kisérletről ahol visszahozták az órát ???


De nehogy kinevettesd magad a Hafele Keating kisérlettel ..


Ja és messziről nézve gyorsanmozgó redszerek közt természetesen a relelm jól leírja a látszó dolgokat, nem kérdéses, mozgás közben idődilatáció látszik. Pont.


Experimental detection of the ether


???

Előzmény: cíprian (46602)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.12 02:57:34 © (46601)

Minden mozgó óra ténylegesen lelassul. Nem olyan bonyolult dolog ez.


Persze, hogy nem bonyolult. Csak nem igaz.


Azt hiszed az a probléma, hogy nem értjük mit mond a relelm? Értjük, csak nem hisszük.



privatti 46595, hogy ténylegesen van -e idődilatáció vagy nincs azt könnyű eldönteni. Vissza kell hozni az órákat és megnézni melyik mutat többet, esetleg ugyanannyit.


A relativitáselmélet csak addig érdekes amíg mozgásban vagy. Ha visszahozod az órát és azok már nem mozognak egymáshoz képest relatívan akkor azt is meglátod, hogy ténylegesen mi történt a repülő órákkal.


Hosszkontrakcióra ez nem igaz, mert ha visszahozol valamit akkor nagyon ügyesen azt állítjátok, hogy visszanyeri eredeti hosszát az objektum. Bár abban már többen egyetértünk, hogy a hossz soha nem is változik meg valójában. Csak látszólag.


Hogy mitől is emlékezne a tárgy az eredeti hosszára az még kérdéses.


Ráadásul nagy gyorsulással gyorsított és aztán akármilyen lassan lefékezett objektum is az eredeti hosszát nyerné vissza..

Előzmény: Gergo73 (46597)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.10 02:46:19 © (46529)
Minden olyan megértési kísérlet, amelyik nem veszi figyelembe a mozgást, hanem csak az órák lassabb járásával foglalkozik, eleve kudarcra van ítélve.


Ezt úgy érted, hogy ha nem veszünk figyelembe mozgást, tehát a két óra ne mozogjon egymáshoz képest, ne körözzenek, távolságuk konstans, mondjuk legyenek egy asztalon.


Egy ilyen esetben nem tudod megérteni melyik óra jár lassabban ??



cyprus_people (46500), boldogan hajlítgatják a semmit, a tér egy fogalom, nem anyag, nem lehet hajlítgatni. Ráadásul tökéletesen rugalmas semmi mert ha kiveszed belőle az anyagi testet akkor visszanyeri eredeti alakját a semmi vagyis az üres tér. Vagy az üres téridő, az se rossz.

Előzmény: Dubois (46452)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.09 01:10:30 © (46449)

Nekem tetszett, honnan vetted? A többieknek nem kell ez a fajta ismeret, őket az ilyesmi irritálja.



pint 46289, pletykalap.


Experimental detection of the ether


Nem gondolom, hogy kíváncsi lennél rá, de ha nem pattintod meg akkor nem tudod elolvasni (ivivannak jár köszönet a cikk előbányászásáért)

Előzmény: cyprus_people (46297)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.07 02:39:13 © (46287)

Azt látod, hogy az MM csak akkor adhat negatív eredményt, ha a fénysebesség minden irányban azonos (a kísérleti berendezéshez, mint megfigyelőhöz képest)?


Nem igaz, akkor is negatív eredményt ad ha az MM interferométer nem alkalmas az éterszél kimérésére.


A Silvertooth interferométer az alkalmas eszköz. Ezzel lehet kimérni az "éterszelet".


Nem elgondolkodtató, hogy senki nem reagált a cikkre amit találtál?


Experimental detection of the ether


Nem illik bele a remekül összekotyvasztott relelmbe (nincs valóság, nincs nagyobb sebesség mint c mert még nem láttunk nagyobbat, bárkihez képest c vel megy a fény erre esküszünk de csak az MM nulla eredménye támogatja, Silvertooth meg nem érdekes nem kell minden aprósággal foglalkozni..)

Előzmény: ivivan (46184)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.06 04:39:59 © (46175)

Azt külön bizonyítani sem kell, hogy azért mert nagyítón nézem a vonalzót, nem változtak meg a beosztásai, csak én a megfigyelő számára.


A valóságban nem változik meg a vonalzó beosztása, ez elég nyilvánvaló, de csak a normális (primitív) emberek számára. Fizikus ész azt mondja: nagynak látom?


akkor megnőtt !

Előzmény: Bign (46156)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.06 04:19:20 © (46173)

Csak épp ennek köze nincs az információtartalomhoz.


Hogyne lenne.


Az L-Band szignál függ az FSDU-tól amit az NDU szab meg, ezenkívül légköri hatásoktól, efemeris bizonytalanságoktól, monitorállomás változásaitól, műholdi hatásoktól és még egyéb faktoroktól. Ezt gyúrja össze a Kalman filter -egy program- ami a konkrét mérési adatokat kezelhető formára alakítja.


Még magyarabbul, az L-Band órajel amit a GPS a földre lesugároz, nemcsak a GPS Cs órától függ hanem ezer más dologtól.


Nem a Cs órajelet sugározzák le.

Előzmény: mmormota (46167)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.06 00:45:22 © (46164)

A hang vagy egy felületi vízhullám terjedési sebessége függ attól, hogy a megfigyelő közeledik vagy távolodik a forrástól?


Nem függ. Ki nem szarja le, hogy van e megfigyelő a közelben vagy a távolban, mit csinál a megfigyelő, röpköd vagy nem, egyáltalán megszületett e már egy megfigyelő vagy még csak a szervetlen világ létezik.


A hang vagy vízhullám terjedési sebessége teljes egészében független attól, hogy te éppen becsukod a szemed vagy éppen a vizet nézed, füldugód van, esetleg süket vagy, a hang terjedési sebességét nem érdekli, hogy te figyeled őt vagy sem.


Amit a fizikusok menetközben megfigyelnek az nem a terjedési sebesség. Terjedési sebességet álló megfigyelő tud mérni.



Dubois 46078, jó cikket adtál és úgy tűnik igazad van, csak 1 óra aktív.


De az is kiderül belőle, hogy nem a Cs rezgéseinek abszolút számát adja le a 1.5 GHz -es L band-on a GPS, hanem egy sokváltozós produktumot.


This (L-Band) signal is affected by the (Frequency Synthesizer Distributor Unit) FSDU (which is commanded by the NDU), atmospheric effects, ephemeris uncertainties, monitor station variations, spacecraft effects and other factors. All of these factors are fed into a Kalman filter, which is a computer algorithm for processing discrete measurement data in an optimal fashion.

Előzmény: théta (46073)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.05 04:29:55 © (46069)

Van, aki erre azt mondja, akkor ez nyilván látszat. Nincs a "látszat" kellően definiálva.


Dehogynem, pont ez az, ameddig mindenki mást mér addig az látszat.


Állj meg és megtalálod a valóságot. Ez is látszik de mégsem csak látszat mert az összes megfigyelő mindig ugyanazt fogja mérni (mert állnak vagyis a távolságuk a mért cucchoz nem változó) vagy ha úgy tetszik relatívan nem változik a távolságuk.

Előzmény: mmormota (46065)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.05 04:18:14 © (46068)

De amit javasolsz, meggyőző kísérlet lenne, igen. Szervezd meg, hogy lehozzák.


Ez a beszéd. Nincs esély rá, láthatod mekkora az ellenállás, mindenki tökéletesen elégedett a logikai "bizonyítékkal" (GPS, Doppler stb) valamint a 39 nanoszekundumos repülőúttal. Gravity Próbát sok sok dollárért fellőnek a relelm kitalálásainak ellenőrzése felkiáltással, de GPS órát - ráadásul ami már nem kell odafent, úgyis csak leesne - úgyszólván tilos lehozni.



Dubois 45953, Az üzenetekben egyetlen óra számlálóját használják fel.


Honnan veszed ezt? Betehetnéd a linket, ha van.


ftp://tycho.usno.navy.mil/pub/gps/gpssy.txt


Each satellite transmits a navigation message containing its orbital elements, clock behavior, system time and status messages.  In addition, an almanac is also provided..


(a GPS System Time = Composite Clock = Paper clock is referenced to the Master Clock (MC) at the USNO)

Előzmény: Gergo73 (45950)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.04 02:20:18 © (45948)

Nem küldi le a rezgések abszolút számát, pedig ez lenne összehasonlítható egy azonos földön maradt óra teljes rezgéseinek számával. Leküldi,


Igen? És egy darab GPS műhold hány különböző órajelet küld le szerinted ???

Természetesen egyet..



Ooops, itt nekiszaladtál a falnak, mert egy holdon 3, helyenként 4 atomóra van. Ha mindegyiknek leküldené a rezgései abszolút (teljes) számát akkor eleve 3 vagy 4 órajelet kellene leküldenie. :)


Az idődilatáció (a valós idődilatáció) megállapításához az kell, hogy a visszahozott óra összes rezgéseinek számát összahasonlítsd a földön maradt etalonóra teljes rezgéseinek számával (amely óráknak természetesen egyszerre indították a földön a számlálóit, ebből egyet fellőttek GPS pályára míg a másik maradt a földön rezegni).


Az osztókat ebben az esetben felejtsd el, erre a célra nem kell az osztókkal szorozni. :)

Előzmény: Gergo73 (45875)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.03 03:13:13 © (45874)

A GPS holdak mind a 24-en ugyanazt az időadatot küldik le amit a földi master control állomás szabályoz

Nem ugyanazt küldik le. Mindegyik a sajátját küldi le..


És akkor minek a GPS System Time? (Composite Clock = Paper clock is referenced to the Master Clock (MC) at the USNO)


Nem küldi le a rezgések abszolút számát, pedig ez lenne összehasonlítható egy azonos földön maradt óra teljes rezgéseinek számával.

Leküldi,


Igen? És egy darab GPS műhold hány különböző órajelet küld le szerinted ???

Előzmény: Gergo73 (45813)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.02 05:11:21 © (45767)

Nincs mit tenni, neked definíció szerint azt jelenti, nekem meg nem jelenti ezt definíció szerint.


Ha valóban az előzetesen a földön egyszerre indított atomórák összesen lerezgett számát küldenék le sms ben akkor el kellene gondolkodnom a jövőbelátás paradoxonon. De erről a legcsekélyebb módon nincs szó.


Nem az egyedi atomórák lerezgett számát küldi le a GPS. Minden GPS holdon amúgyis van 4 db atomóra, ezt eleve átlagolják

A GPS holdak mind a 24-en ugyanazt az időadatot küldik le amit a földi master control állomás szabályoz

Hogy lehetne jövőbelátáson töprengeni amikor a földön még rá sem kapcsolják az osztóműveket az órákra, majd valamikor távolról elindítják őket ha pályára álltak (így értetted ivivan?).


A GPS nek csak a jeladás sebessége (a jelek sűrűsége) számít, egy olyan leküldött 1 sec jel ami a földfelszínen 1 sec-nek látszik. Nem küldi le a rezgések abszolút számát, pedig ez lenne összehasonlítható egy azonos földön maradt óra teljes rezgéseinek számával. Addig igazgatják az osztóművet amíg a leküldött sec jel a lehető legpontosabban 1 sec-nek látszik.

Előzmény: Gergo73 (45766)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.02 02:32:56 © (45765)

Astrojan, Dulifuli, és társai úgy gondolják, hogy (1) és (3) nyilvánvalóan megegyezik..


Nem nyilvánvalóan, nagyon tévedsz.


Úgy gondolják, hogy megegyezik, ha érted a különbséget. Ezt gondoljuk, és azért gondoljuk így, mert az idődilatáció valós megléte nincs kisérletileg alátámasztva. Látszólag megvan, de nem tudni, hogy valóságban is megvan-e.


A helyzet éppen fordított, úgy gondoljuk (de legalábbis én úgy gondolom) kisérlet kell a kérdés eldöntéséhez, mint bármely más, normális tudományban.


Ti, viszont görcsösen ragaszkodtok ahhoz, hogy nem kell kisérlet, mert nektek nyilvánvalóan igazatok van és csakis igazatok lehet mert ti kisérlet nélkül is tudjátok mit mutatnának a visszahozott órák:


1. alátámasztja a relelm mindkét feltevését (transzlációs és gravitációs időeltolódás, mindkettő valóságos)

2. csak az egyik feltevés valós voltát támasztja alá (transzlációs) a másik látszólagos

3. csak a másik feltevés valós voltát támasztja alá (gravitációs), a sebességből származó csak látszólagos

4. egyik feltevést sem támasztja alá, mindkettő látszólagos. egyik sem valós.


(Akkor valós ha visszahozod az órát és látod a különbséget mert mást mutat a repült óra. Ha ugyanazt mutatja mint a megfelelő földi etalon, akkor a relelm idődilatáció csak


látszólagos.)


Akármilyen Dopplerrel vizsgáltad menet közben..

Előzmény: Gergo73 (45731)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.01 05:31:18 © (45655)

Igen, vagy nem ?

Előzmény: Gergo73 (45654)
Astrojan válasz | megnéz 2008.04.01 04:20:48 © (45652)

Ha úgy érted a "valóságban" dolgot, hogy az óra mellett álló megfigyelő szerint, akkor igen, igazad van.


Pontosan úgy értem. És azért fontos ez, mert a rel hívők azt állítják, hogy az idődilatáció - ikerparadoxon valóságos, ténylegesen bekövetkező dolog. Ezért ezt csak akkor és csakis akkor dönthetjük el ha az órát visszahozzuk és nem távolról, menetközben olvasgatjuk le az időadatokat.


Ha visszahoztad az órát akkor láthatod, hogy az időkükönbségek ténylegesen megvannak-e. Függetlenül attól, hogy ezt a visszahozott órát bárki más aki nagy sebességgel halad vagy bármilyen más körülmények között nézegeti -e még vagy sem.



Privatti 45593, És nincs döntnök, ki közös nevezőre hozhatná az eltérő tapasztalatokat.


Dehogynincs. Az az ember aki egy asztalon látja a földi etalon és a visszahozott órát



egy mutáns 45595, Te szerinted mennyi idő múlva látom meg a fényt?


Nem fogsz megharagudni remélem, nekem teljesen mindegy mikor látod meg a fényt.

Azt kell megértened, hogy nem kifogásolom a relelm által számított LÁTSZÓ dolgokat. Azt nem hiszem el, hogy tényleg megtörténnek a változások, tehát magyarul a hosszkontrakció csak látszólagos és ebből következően az idődilatáció is csak látszólagos. De látszólag megvan, ezt nem vitatom.



Gergő 45605, Nem értem az "óra járása" kifejezést.


Hát ha ilyen elemi problémáid vannak akkor nem csoda ha értetlen vagy.


Viszont ha Az óra marad olyan, amilyen volt akkor


semmiféle valóságos idődilatáció nincs.


Az egész csak egy áprilisi tréfa lehetett :)

Előzmény: ivivan (45594)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.31 05:23:07 © (45589)

Azt kellene egyszer megértened (bár tényleg nem könnyű), hogy arra válaszolj amit kérdezek, mert a többi hablatyolásod nem érdekel


hiába lát mindenki mást, az óra járása a valóságban nem változik, marad olyan amilyen volt ??

Igen, vagy nem.

Előzmény: Gergo73 (45453)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.30 05:19:54 © (45452)

Nyilván a lehozás alatt ugyanúgy állnia kellene, mint amikor felvitték.


Micsoda?? A felvitel idejére leállították a Cs atomokat ???????????


hogy ki figyeli meg .. Nem befolyásolja az órát. Az marad olyan, amilyen volt.

Én megnézem ezt látok, más mondjuk gyorsan megy, megnézi mást lát, egy harmadik személy a Holdon állva műszerrel leolvassa megint mást lát.


Azt akarod mondani, hogy hiába lát mindenki mást, az óra járása a valóságban nem változik, marad olyan amilyen volt ?? Tehát a valóságban nem is történik semmiféle idődilatáció, csak látszólag ?

Előzmény: ivivan (45445)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.29 23:22:57 © (45441)

Hümm, akkor elmosódott ? Mindig tanul az ember :)

Előzmény: Gergo73 (45440)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.29 22:52:59 © (45439)

A fatengelyes logika így működik:

Egy órát nem befolyásol, hogy ki figyeli meg -> tehát az eltérés csak látszólagos lehet -> látszólagos eltérés nem okozhat valódi következményt -> tehát az iker paradoxon nem létezhet.


A kifinomult, fizikus logika meg így:


Egy órát igenis csakazértis befolyásol, hogy ki figyeli meg -> tehát az eltérés csak valóságos lehet -> látszólagos eltérés is okozhat valódi következményt -> tehát az ikerparadoxon a valóságban is létező, mi hiszünk benne csak még nem mérte meg senki.


De nem is szabad (lehozni GPS-t végképp tilos), mert a relatimisztikus doppler úgyis bizonyítja. Igaz, hogy ez a hangnál nem jött be, de az csak síma doppler, annak nincs tévéje. Meg a Li ionok, amiknek még órájuk sincs.


Látszólagos eltérés = másnak látszik mint ami a valóságban. Nagyító, görbe tükör, mesefilm, sebesség okozta eltérések pl elmosódás (gyorsan mész elmosódottnak látod a tájat, látszólag elmosódott). De a táj a valóságban ettől nem mosódik el :)


Nem kell különösebben definiálni, csak egyetlen dolgot kell tudni róla:


Ha csak látszólagos akkor a valóság más lehet..


Ez még akár egy fizikusnak is mehetne.

Előzmény: mmormota (45348)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.29 01:25:43 © (45253)

Mindenkinek az a valóság, amit mér..


Ez a baja a fizikusoknak, ilyen elementáris baromságot is le mernek írni arcpirulás nélkül. Nem kérlek, a valóságnak ezernyi arca van, de valóság csak egy van.


Akkor mi lehet a virtuális valóság, mi a mese vagy mi lehet a látszat, a látszó világ ? Vagy nincs is olyan ?


Ha a kutyaszart kikloffolom bepanírozom és kisütöm s az rántotthúsnak látszik, akkor az neked már rántotthús lesz ?


Ez hangnál igaz,


Na látod, a Doppler nem alkalmas arra, hogy idődilatációt bizonyíts vele.


de a fény esetében nem igaz, hiszen nincs közvetítőközeg... Így nincs érteleme a "bárhol a térben megállhatsz" kifejezésnek..


Miért ne állhatnál meg a térben ? Nem kell abszolút megállnod, a hajóhoz képest ne változzon a távolságod. Leesik a repülőd és már meg is álltál. Megoldható ??


Amúgy nem tudod, hogy van e közvetítő közeg, csak hiszel valamit. Számomra létezik közvetítő közeg (DVAG gravitonok) amely résztvesz a fény terjedésében.

Előzmény: ivivan (45097)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.28 02:02:15 © (45088)

A hajón nem változik a hangmagasság,


No lám, a valóságban semmilyen idődilatáció nincs


de a hajóhoz képest mozgó többi hajón igen.


Ha te mozogsz akkor megváltozott frekvenciát érzékelsz természetesen, de tudhatnád, hogy a hanggal valójában semmi nem történik, egyrészt abból, hogy a frekvencia attól függ, hogy TE milyen sebességgel mész, másrészt bárhol a térben megállhatsz, mintát vehetsz a hangból és láthatod, hogy tényleg


semmi nem történt a hanggal.


Akármilyen Dopplert használsz.


Ezért is ismételték meg a HK kísérletet pontosabb (???) órákkal.


De honnan tudod kedves Gergő, hogy mennyire volt pontos a repülőgépen szállított egyetlen árva atomóra  ??????????????????????????????????????????


Neked azt mondták... :)

Előzmény: Gergo73 (44942)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.27 01:49:30 © (44911)

A relativisztikus Doppler pedig igazolva van nagy pontossággal.


Azt akarod ezzel mondani, hogy hagyjuk a fenébe az óravisszahozásos kisérleteket, azoknak semmi értelme mert úgyis szarul vannak megcsinálva, mert a valóságban előforduló (nem az elméletekben mert az engem nem érdekel) relativisztikus idődilatációt nem ezek, hanem a relativisztikus doppler igazolja ?


Rendben, HK leírva, HK ismétlésnek kikiáltott 38 nsec leírva, repülőgép körözés leírva. Nézzük a Dopplert.


Szerinted amikor mondjuk egy hajókürt felé mész egy vitorlázó repülőgéppel és a kürtnek magasodik a hangja akkor a hang hullámhossza megváltozik a valóságban, vagy csak te érzed úgy a füleddel, vagy a műszereiddel ?


(Segítségül a hajón az egyik matróz állandóan figyeli és méri a kürt hangját nincs e valami változás a hangmagasságban. Nincs.)



ivivan 44732, neked azt kell megértened, hogy az eddig elvégzett kísérletek igazolták az idődilatációt menet közben. Minden kisérlet igazolja, nem vitatja senki, én sem. Menet közben minden rendben van, relelm működik. A rengeteg fajta kisérlet mind mind erre vonatkozik, menet közben vizsgálva az objektumokat, ami fény segítségével látszik belőle. Eddig tiszta ?


A kérdés az, hogy ezek a gyönyörű és hasznos eredmények a valóságnak is megfelelnek vagy csak úgy látszanak.


Na most ezt a dolgot nem lehet másként eldönteni, csak ha ténylegesen visszahozod az órát és azt a földön összehasonlítod a repületlen etalonnal.

GPS órát nem hozott még vissza senki, viszont HK pontosan emiatt tervezte a kisérletét (az más kérdés, hogy nem volt elég jó)

Előzmény: Gergo73 (44731)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.26 03:38:45 © (44730)

ő kiválaszt egy 101. állítást, ami bassza a csőrét..


Nem hinném, a relelm alapvető állítása, hogy az órák a valóságban másként járnak ha mozognak.


Csak ezt az egy állítást kellene alátámasztani, ha lehet rendesen. Az összes többit már nem kell, mert utána már akármit elhiszünk.


Bosszantó, mi ?

Előzmény: Gergo73 (44728)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.26 02:40:21 © (44726)

Pöf, pöf, rengeteg mérés van, sokba is kerülnek, mindenféléről szólnak, csak egyetlen mérés sincs ami nyilvánvalóvá tenné ezt az egyszerű dolgot: elviszek egy órát sétálni és amikor visszahozom, hangsúlyozom

visszahozom,

akkor megnézem az órákat látható e rajtuk a relelm által kitalált különbség.


Te meg jössz itt folyton az ezernyi kisérleteddel amiből egyik sem erről szól.

Előzmény: Gergo73 (44724)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.26 02:07:35 © (44722)

A legjobb indulattal csak azt mondhatom, hogy az áltrel bizonyítékaként ezerszer idézett Hafele Keating kisérlet nem ér semmit, szállítás közben az atomórák pontossága drasztikusan lecsökkent az egyáltalán nem elég pontosról a tragikusan pontatlanra.


Az olyan nagy örömmel idézett másik két repülőgépes kisérlet amelyet a HK kisérlet megismétlésének kiáltanak ki, de a legcsekélyebb mértékben sem a HK kisérlet ismétlése mert ahhoz még véletlenül sem hasonlít mert a HK kisérletben legalább 4 reptetett óra volt, körbementek a Földön, ott legalább vannak mérési adatok, grafikonok, utánajárható.


mmormota nem szégyelli belinkelni most már sokadszor az egyetlen egy atomóra sokkal rövidebb ideig tartó reptetését, mert ha csak egyetlen kisérlet van akkor nincs vita, nincs szórás, nincs rosszul és mégrosszabbul járó óra csak a halálpontos kimérése a relelm által kívánt eltérésnek.


De honnan tudod kedves mmormota, hogy mennyire volt pontos a repülőgépen szállított egyetlen árva atomóra ??????????????????????????????????????????


Nem mmormota, ez szar, nem a relativitáselmélet bizonyítása. Egyetlen mérés a világon semmilyen tudományban nem jelent semmit. Főleg azokután, hogy a HK kisérletről kiderült, hogy kifejezetten rossz szándékú, a relelm alátámasztására fabrikált, szándékos csalás.


Kapjatok már a fejetekhez.


Ja, és Gergő, az SR ben semmilyen logikai hibát nem látok, megérthetted volna már ennyi év alatt. A természetben meg végképp nem látok logikai hibát.


Csak te összetéveszted a természetet az SR -el...


A kettő együtt nem jön össze....

Előzmény: Gergo73 (44615)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.25 02:30:23 © (44614)

Mi az, hogy "elfogadható karakterisztikája"? Te megmondod, hogy melyik óra járása tetszik és melyiké nem?


Igen Gergő pontosan így van. Mit akarsz mérni egy olyan órával ami össze vissza jár? Csak olyan órát használhatsz a kisérleteidhez amik konzisztensen járnak. Ez azt jelenti, hogy a kék és a piros vonalaknak


párhuzamosaknak kell lenniük


Ha ez nincs meg az azt jelenti, hogy az órák járása a repülés után más volt mint a repülés előtt, Nem tudod, hogy mikor romlott el az óra, ezt a mérést nem tudod használni semmire. Nem használhatod a rossz óra adatait ne nevettesd ki magad.


Csak egyetlen óra volt amiben a piros és a kék vonalak nagyjából párhuzamosak tehát a többi órát nem veheted figyelembe mert a szórás legalább egy nagyságranddel meghaladja a várt vagy kívánt relativisztikus hatást.


A korrekciók meg lélegzetelállítóan arcátlanok


clock 408 (Eastward)  'corrected' from +166ns to    -55ns;
clock 361 (Westward) 'corrected' from    -44ns to +284ns.


Ha a hibák sokkal kisebbek lettek volna akkor sokkal több óra felhasználásával lehetne statisztikázni, ehhez nyilván értesz.

Előzmény: Gergo73 (44612)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.25 01:42:57 © (44611)

Ha már a HK kisérletnél tartunk, paradox módon


pontosan ez a kisérlet támasztja alá az abszolút idő hipotézisét.


A 4 reptetett óra közül csak egyetlenegynek volt többé kevésbé elfogadható karakterisztikája, a 447 számú órának, de ez az óra semmiféle (relativisztikus) lépcsőt nem mutat és így ez a híres kisérlet éppen az abszolút idő hipotézisét támasztja alá.


Vagy az Eastward Test átlagolt eredmények grafikon kihúzása, csaló extrapolációja, ahol az erőltetett lépcső létét a grafikon menete a legcsekélyebb mértékben sem indokolja és ha nincs lépcső akkor nincs idődilatáció sem.

Előzmény: Gergo73 (44609)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.25 01:03:43 © (44608)

Igen, egyetértve Bign 44552 -el, a HK kisérletet a csaló tudósok kategóriájába kell sorolni.


Hafele–Keating-kísérlet


Alul magyar nyelvű összefoglaló + magyar wiki link (ne zavarjon senkit, hogy én írtam,   http://astrojan.nhely.hu/hafele.htm  )


Ki ne maradjon: köszönet érte Dubois

Előzmény: TEODOR (44541)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.24 05:37:48 © (44537)
3. Az, hogy ez nem valamiféle látszat, abból is nyilvánvaló, hogy egy megutaztatott óra kevesebbet mutat, ha visszahozod és ismét mellé teszed egy helyben maradónak.


Ezt nem hiszem el, hol van ez a kisérlet ? Nem tudod megérteni, hogy ez a fajta kisérletből csak elkeserítően kevés féle van? Vagy a HK kisérletre vagy olyan büszke?


Meg a két másik, a Hafele Keatingnél is rövidebb idejű repülőgépes próbálkozás szintén nanoszekundumos eltérésekkel. Ezt csak fizikusok hihetik el akiknek bele van verve a fejébe a logika megcsúfolása.


Nem igaz, nincs ilyen (tisztességes) kisérlet csak olyan gyenge lábakon álló amelyen röhögnöm kell.



muallim (44495), bajban vagy, müonok a tengerszinten is keletkeznek, azt számolják össze (csatlakozom Bign-hez)



ivivan, átgépeltem a Silvertooth cikket .pdf formátumban, így talán jobban olvasható


http://astrojan.nhely.hu/silverto.pdf

Előzmény: mmormota (44536)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.23 02:25:13 © (44490)
Úgy, hogy nem magyarázni kell, hogy milyen lenne egy kisérlet ha elvégeznénk vagy úgyis tudjuk mi lesz a kisérlet eredménye ha nem végeznénk el stb. Ha minden tudományban ilyen okosak lennének az emberek mint a fizikusok, akkor soha egyetlen kisérletet sem kellene elvégezni mert úgyis tudnák előre a kisérletek eredményét.


Egy idődilatációs kisérlet összeállítása egyértelmű:


1. szinkronizálj a Földön két egyforma órát
2. az egyiket vidd el jó messze jó sokáig
3. hozd vissza az órát és nézd meg többet mutat e valamelyik.


hiszen éppen azt kell eldönteni, hogy valóban másként jár az óra vagy csak röptében valamilyen általad elképzelhetetlen okból másnak látszik


Ha lehozás közben akármi történik az órákkal akkor én nyertem. Ugyanis akkor az órák nem a relelm miatt járnak másként, hanem a fellövés közben történt velük valami....


És miért is nem alkalmas az MM interferométer az éterszél kimutatására?


Azért mert a Silvertooth interferométer az alkalmas, azzal ki lehet mérni.

Ha a kávéskanalammal nem lehet kimérni, akkor a kávéskanál úgy néz ki, hogy nem alkalmas erre a célra. Érted? Egyszerűen nem méri ki. Ezért nem alkalmas.



muallim (44488), ha találsz kisérletet űrrepülőgépen (hetekig akár hónapokig) szállított atomórákról amit visszahoztak és a teljes (összes) rezgések számát összehasonlították az eredetileg ugyanolyan földi óra teljes rezgéséinek számával akkor azzal előállhatsz. Az, hogy szerinted lehetett ilyen az nem ér semmit.

Előzmény: ivivan (44485)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.22 05:38:39 © (44484)
Akkor nem igaz a relativisztikus sebességösszeadási törvény?


Jókat lehet vele számolgatni, de azt akarod mondani, hogy c + c = c ? Akkor nem.


Akkor ilyen esetekben a fotonnak van nyugalmi tömege?


Semmi köze szerintem a nyugalmi tömeghez, mert a foton mindig c sebességgel halad a DVAG -hoz képest. Csak kívülről látszik úgy mintha állna. Ezt úgy értsd, hogy látszana, mert hát a foton ha hozzánk képest áll akkor nyilván sohasem ér a szemünkbe.


A fotonnak nincs nyugalmi tömege, mert az őt alkotó elemi részecskéknek sincs tömege (ezek az elemi részecskék a gravitonok és a töltések)



ivivan (44372), a fény sebességét mindig vízszintes irányban mérik, én a függőleges irányú, a Föld felé eső fényről beszélek. Ha a forgótükröt átfordítanák vízszintes tengelyűre úgy, hogy a fény fel-le menjen, akkor sem tudnák a fénysebességnövekedést kimutatni mert éppen kikompenzálódna a különbség. Amennyivel lassabb felfelé menet ugyanannyival gyorsabban esik lefele. Az a picinyke különbség ami marad, azt még nem tudják mérni. De szerintem eddig motiváció hiányában nem is akarták. (Pontosabban az MM interferométerrel akarták, de az erre a célra nem alkalmas)


A GPS-ről akkor lehetne vitázni ha lehoznának egy GPS órát és végre megláthatnánk valóban másként jártak e az órák odafönn vagy sem. Nincs (tisztességes) kisérlet. Kisérlet nélkül csak annyit mondhatunk, hogy az áltrel szerint. Szerintem meg másként. Kisérlet dönt.


Jó cikket ástál ki, szerintem olvasható, nekem ezek vannak (a tiedet is betettem)
http://astrojan.nhely.hu/silverth.htm


A cm/sec különbséget a gravitáció okozza és függőleges irányú. A 380 km/sec más, ezt a Föld mozgása okozza a "háttérsugárzásban" vagy a DVAG -ban..

Előzmény: Aurora11 (44370)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.21 03:47:50 © (44369)
Tehát szerinted a fény sebessége nem állandó,


Pontosan. A Föld felé tartó fotonok gyorsabbak mint c (néhány cm/sec az eltérés a magasságtól függően).


csak még nem sikerült ettől eltérő sebességet tapasztalnunk. Miért?


Földi körülmények között kicsik az eltérések, nem tudunk ilyen pontosan fénysebességet mérni. A GPS figyelembe veszi a leeső fény picivel nagyobb sebességét, azt mondja rá, hogy áltrel hatás.


Csak a tisztánlátás végett, a Michelson interferométer nem egy fénysebességmérő készülék !! Hiába forgatod nem méri a fénysebességet.


Nagyobb fénysebességeltérésekre a fekete lyukaknál lehet számítani. Az eseményhorizonton pl a befelé haladó foton sebessége 2c, míg a (radiálisan) kifelé tartó foton sebessége = 0.


A c-től eltérő fénysebességeket a Silvertooth egyutas lézerinterferométer összeállítással lehet mérni. Forgatod az interferométert és csupán ettől változnak a csíkok. Kiszámítható, hogy a Föld 380 km/sec sebességgel száguld a Crater/Leo felé.


Éppen abba az irányba és éppen annyival amekkora sebességet a COBE is kimér a háttérsugárzáshoz képest.



Gergő (44298), Erre nem érdemes reagálni, akkora baromság.


lehet, hogy nem érdemes, de azért én örömmel reagálok erre a kis baromságodra. :)

Előzmény: ivivan (44299)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.20 03:22:13 © (44297)
A fényt minden inerciarendszerbeli megfigyelő c-nek MÉRI.
Tehát a 299,792,458 m/s az egy mese? Netán Albert Einstein szerencseszáma, amit megálmodott? Honnan is van ez a szám?


Mivel inerciarendszerek nincsenek ezért egyetlen inerciarendszerbeli megfigyelő sem mérheti a 299 792,458 m/s -t, tehát mese.

A szád onnan van, hogy a földfelszínen, vízszintes irányban mérve ennyit lehet kiátlagolni c-re a pontosabb forgótükrös mérésekkel.
De sehol egy inerciarendszer ahol valaki is mérne. Tehát helyesen:

A relativisták szerint a fénysebességet minden inerciarendszerbeli megfigyelő c-nek KÉPZELI (mert még nem mérte soha)

És nem Einstein szerencseszáma hanem inkább Bay Zoltáné, aki törvénybe iktatta ezt a számot 1983-ban.
Előzmény: Gergo73 (44269)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.19 03:25:28 © (44268)
A fényt minden inerciarendszerbeli megfigyelő c-nek MÉRI.


A megfigyelők kétféle módszerrel mérik a fénysebességet, az egyik az MM interferométer a másik egy háromlábú szék.
Sosem fogom megérteni, hogy háromlábú székkel hogyan mérnek fénysebességet.


Ami sokkal nagyobb baj, hogy az MM interferométerrel sem lehet fénysebességet mérni.

Előzmény: beereer (44151)

Mi a tömeg?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Mi a tömeg?)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.14 04:52:47 © (992)
Én megelégszem annyival, hogy anyag, tér, idő, alagúthatás.


Aha. És a téridő ? És a virtuális fotonok meg részecskék ? Az nincs ?


Akkor sík is létezik ? És ha a tér nem anyag akkor mitől rugalmas ? (Ha kiveszem belőle az anyagot akkor visszatér az eredeti görbeségébe, tehát rugalmas a semmi)


Ha az összes anyagot kiveszem a térből akkor marad az idő meg az alagúthatás ????


stb, stb

Előzmény: Aurora11 (980)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.13 04:55:57 © (977)

Az Univerzumban csak anyag létezik, más nem.


Rendben akkor tisztázzuk, mi van még a Világegyetemben az anyagon kívül ?


Pl. ilyenek: virtuális anyag, tér, idő, téridő, időtér, görbeség, távolság, magasság, térfogat, tükörkép, geometria, számtan, történelem, szín, szag, szellemek, istenek, manók, angyalok,

mi jöhet még ?

Előzmény: Aurora11 (976)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.12 05:22:11 © (952)

Mondta valaki hogy egy pontból képződött? Ki mondta?


Nem kell messze menni, pl Wikipédia, Gravitational singularity:


According to general relativity the initial state of the universe, at the beginning of the Big Bang, was a singularity, or single point.


Lefordítsam? Persze ha nem fogadod el a relativitáselméletet akkor igazad lehet és akkor egyetértünk, az Univerzum soha nem volt matematikai pont, sem atomnyi méretű, valamint szilvamag méretű sem.



Aurora 942, Ha le lehet írni matematikailag egy jelenséget akkor szerintem létezőnek tekinthetjük..


A jelenséget nem, egy jelenség az nem anyag, hanem anyagi tulajdonság ahol csak az anyag létezik fizikailag, a valóságban. Tehát a jelenség csak mint fogalom létezik a fejünkben.


Az Univerzumban csak anyag létezik, más nem. Az Univerzumot nem tölti ki szeretet, gyűlölet, hatalomvágy, pénzéhség. Ezeket a fogalmakat is le lehet írni de ettől még fizikailag nem léteznek.

Előzmény: Privatti (949)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.11 05:20:29 © (941)

Akkor, hogy lehet, hogy vonzó kölcsönhatás energiája negatív..


Úgy, hogy nincsenek vonzó kölcsönhatások. Minden csak nyomó. Ami vonzónak látszik ott kisebb a nyomás.


Az egy dolog, hogy matematikailag mit lehet leírni, de azt sem lenne szabad elfelejteni, mi lehet ebből fizikai realitás. Negatív anyag nem létezhet, mert vagy van anyag vagy nincs. Mivel az energia az anyag megjelenési formája, erre is lehet mondani: vagy ott van egy térrészban az energia vagy nincs ott.


Csak azt nem lehet mondani, hogy negatív energia vagy negatív anyag van jelen. Meg, hogy virtuális anyag van jelen. Az nincs.


De miért gondolod, hogy valóságosabbak lennének a pozitív eneriájú, ebből következően valós impulzusú részecskék..


Azért mert a valós azt jelenti, hogy valós. A virtuális meg azt jelenti, hogy nem valós.


Milyen műszerrel méred a nem valós, virtuális részecskéket? Vagy hol láttál olyat?


Azt olvastam, hogy az anyag a tértől és a tér az időtől (anyag az időtől) elválaszthatatlan..


Ha olvasol valamit nem jelenti azt, hogy az úgy is van. Most itt azt olvashatod, hogy elválasztható. Csak anyag van. Tér nincs. Idő sincs. Semmi más nincs, csak anyag. A térnek semmi köze az anyaghoz. Az anyag (fogalom) létezik a fizikai valóságában is, az összes többi fogalom emberi kitaláció. Téridő sincs.


Soha nem volt atomnyi méretű a világegyetem. A tér viszont mindig végtelen kiterjedésű, ha kiszedegeted belőle az anyagot akkor is.

Előzmény: Aurora11 (938)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.10 05:29:27 © (933)

Atomnyi méretű sohasem volt a világegyetem, nincs olyan erő ami atom méretűvé nyomná össze, de még csak diónyi sem volt, eltekintve a tudós urak agykörfogatától.


Nagyon fontos, hogy ha nincs vonzóerő, mert nincs, akkor kell egy erő ami összenyomja a világegyetemet elég picire. Ez az elég pici egy nagyon nagy fekete lyuk mérete, galaxis méret jobban közelíti mint a dió.


Azt tudod mit jelent, hogy virtuális? Azt, hogy látszólagos, nem létező. Ezzel ne számolj, mert ez nincs. Virtuális részecske nem létezik sem pozitív hátmég negatív energiával. A virtuális részecskék száma tehát csak akkor nő meg ha te képzelődsz. Máskor nem.



Privatti 924, A fizika szerint természeti törvény tiltja "nagyon nagy" tömegű fekete lyuk felrobbanását..


a te fizikád szerint lehet, az enyém szerint pedig pontosan megköveteli. Ez a relelmes hamuka a megálló időről meg csak akkor jöhet számításba ha lehoznak egy GPS -t és a valóságban is meglesz a 0.3 sec eltérés. Inkább neked kellene mutatni egy kisérletet ahol megáll az idő.


A relelm meg nem természeti törvény ha nem tudnád.

Előzmény: Aurora11 (922)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.09 03:24:31 © (921)

..ha atomnyi méretű volt a világegyetem és felfúvodott az infláció miatt, akkor az akkori elemi részecskéknek nem kellett volna felfúvodnia?


Jó kérdés lenne, ha lett volna felfúvódás. De nem volt. Mivel szingularitás nincs ezért nem kellett a világegyetemnek egy pontból képződnie. Felrobbanhatott egy (nagyon nagy) fekete lyuk mint egy kézigránát, ez volt a Nagy Bumm. De semmiképpen nem egy matematikai vagy egy atomi méretű pont robbant fel, ez csak a relelm vízilója.


Persze lehetett a robbanás sebessége sokkal nagyobb mint c, hiszen a gravitonok amik szétszórták az anyagot, sokkal nagyobb sebességűek. De ezt nem nevezném felfúvódásnak, mert az elképzelt felfúvódás csak a másodperc igen kis törtrésze

(10-30 sec) lenne és erre csak azért van szüksége a relelmnek, hogy a matematikai pont, magyarul a semmi és egy focilabda mérete közötti szakadékot áthidalja.


Nem lehet, hogy régi elemi részecskék voltak azok az anyagtömörülések, amikből a mostani galaxisok lettek? Nem lehet.


DVAG = Dark energy Vacuum energy Aether Gravity

Előzmény: Aurora11 (920)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.07 05:37:08 © (892)

Hogy mehet a fény a fénysebesség 300 000 -szeresével?


Nem a fény megy c2 -el, hanem a graviton párok DNS pályán, egyenes vonalban. A két graviton fél kalimpálása egymást tökéletesen kiegészíti, ezért lesz egyenes a pálya miközben egymás körül keringenek.


Ennek ellenére van lehetőség az akár c2 körüli foton sebességre is. A fekete lyuk eseményhorizontja alatt egy befelé igyekvő foton sebessége rendkívül megnőhet a befelé áramló DVAG sodrás miatt. Kifelé már nem jön semmi. Az eseményhorizonton pedig a kifelé tartó foton kívülről szemlélve áll.


Az okot nem mondhatom el, de nyomós oka van.


A graviton-részecske spirált milyen kölcsönhatás tartja egyben? Fogalmam nincs


..lehet, hogy igazad van, de az elismert tökfejekkel nem lesz könnyű dolgod. :(


Ühüm. De a kevésbé elismertekkel sincs... :)

Előzmény: Aurora11 (885)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.06 04:26:59 © (884)

Így egyesül ebben a modellben a részecskekép és a hullámkép? Igen.


És ezt hogy egyesíted a Selényi nagyszögű interferenciakísérletével,hogy egy részecske már interferál önmagával?


Sehogy, nem különösebben hiszem, hogy valóban mindig egyesével mennek a fotonok. A foton egyenes vonalban terjed, nincs gömbhullám. A tér minden irányába indul foton, ez látszik gömbhullámnak. Ha a foton gömb alakban terjedne, energiája négyzetesen veszne. Nem vesz. Csak a fény intenzitása vesz mert egyre kevesebb foton jut egységnyi gömbfelületre. A foton energia marad, száma (sűrűsége) csökken.


Egy bizonytalan (kétrés) kisérletre támaszkodva nem lenne szabad felrúgni a logikát. A lézerfény a tanú arra, hogy a fény nem nagyszögben vagy gömbalakban terjed. De ha tűvel kiszúrod egy sötét szoba falát, akkor is látod, hogy a napfény nem nagyszögben terjed.


Nem tudjuk mi az oka a kétrés kisérlet interferencia eredményeinek.

Ugyanúgy mint ahogy nem tudjuk mi az oka az MM kisérlet negatív eredményeinek (talán rosszul gondolkodunk).


De mi a sötét energia? A gravitonok összessége? Igen.


A graviton a fénysebesség 300 000-ezerszeresével terjed,számodra c2-t, 90 000 000 000 km/s-ot jelent? Igen, kb.

Előzmény: Aurora11 (862)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.05 04:51:53 © (861)

..és klasszikus fizika törvényeit követő elemi részecskének tekinted a gravitont.


Igen, a valószínűség a megfigyelésre vonatkozik, nem a részecskére. A részecske golyószerű, a mozgása kalimpáló, hullámszerű. De a részecske maga nem hullám.


Ettől a kvmechanika jó lehet, mert az a megfigyelésre vonatkozik, ugyanúgy mint az áltrel. A dolgok ott sem változnak reálisan, csak úgy látszanak. De mivel minden dolgot úgy észlelünk, hogy látjuk vagy mérjük, így ez a félreértelmezett valóságkép kevés gondot okoz.


Ja a sötétanyag a galaxisokban levő sötét halo?


Olyasmi, a lényeg az, hogy a fizikusok amit nem látnak, vagy nem tudnak mérni az nekik nincs. Nagy hiba, mert a molekuláris H2 nagyon nehezen mérhető, sokáig láthatatlan volt. A teleszkópokkal csak az atomos hidrogént tudták kimutatni 21 cm-en. És mivel a disszociációs egyensúly a H2 felé van eltolva a hidrogén zömét figyelmen kívül hagyták. Ebből lett a hiányzó sötét anyag.


A c2 nagyságrendet jelöl, azt jelenti, hogy kb 300 000 c. Nyilván a c2 nem sebesség, csak az egyszerűség kedvéért szoktam így használni.

Előzmény: Aurora11 (855)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.04 04:44:10 © (851)

Azért akarom elkenni,mert a határozatlansági relációt...


Jaa, csakhogy Heisenberg nem tudja megváltoztatni a természetet azzal, hogy ő megfigyeli.


A részecskék határozott kiterjedésűek !!!!!!!!!!!


Csak Heisenberg bizonytalan méretűnek látja őket. Mert korlátozottak a lehetőségei a megfigyelés módját illetően. A megfigyelésnek vannak korlátai, a részecskék nincsenek elkenve. Csak elkenve látjuk őket. Rosszul van értelmezve a határozatlansági reláció.


A gravitonok a jelenlegi módszereinkkel láthatatlanok,

keresztülmennek az anyagon mint a neutrínók,

egyenes vonalban terjednek (a tér nem görbe)

sebességük c2 (becslés)

elemi részecskék, szemben a többi részecskével aminek felépítésében a gravitonok részt vesznek,

a gravitonok maga a sötét energia.


A sötét anyag egyszerűen H2 molekula.

Előzmény: Aurora11 (824)
Astrojan válasz | megnéz 2008.03.01 04:07:46 © (822)

Köszi, de egy dolgot azért szögezzünk le


Mert az energiaszintek azért kvantáltak,meg a töltések,mert a Schrödinger-egyenlet hullámfüggvény megoldás csak egyes meghatározott energiaértékeknél teljesíti bla bla bla..


Az energiaszintek nem ezért kvantáltak, a természet nem azért működik úgy ahogy, mert bármilyen függvény bármilyen eredményre vezet. A természet a mi ostoba függvényeink nélkül is pontosan tudja a fizikát, már az emberiség megjelenése előtt is jól működött a világ. Sőt.


Miért is akarod a részecskéket elkenni?



Privatti 803, hol volt 300 évvel ezelőtt sötét energia? El vagy te tévedve kissé. Nagyon. És nincs kizárva, hogy fékezi a Földet a sötét energia DVAG.


Nem fékezi mérhetően.


Ellentmondások meg a te fejedben léteznek. A kényszerképzeteiddel nincs összhangban a nyomó gravitáció. Mert azt gondolod, hogy a tökéletes ismeretlenségbe burkolózó gravitonok úgy kell viselkedjenek ahogy te elképzeled.


A graviton nem olyan részecskesugárzás mint amilyeneket megszoktunk. Más.

Előzmény: Aurora11 (798)
Astrojan válasz | megnéz 2008.02.29 05:54:20 © (797)

Magukat a részecskéket mozgatják spirálisan a gravitonok?


A fény foton esetében a graviton pár DNS-re szuperponálódik a 2 elektromos töltés.


Itt tudod megérteni hogyan alakul ki a váltakozó elektromos és mágneses tér képzete: fotonmodell. Ha a fenti képet nézed, a töltések és a gravitonok egymáshoz való viszonya a ciklusok alatt változó.


Először egy négyszög alakzatot foglalnak el, ez megfelelhet a mágneses tér vektornak.


Félfordulattal később a 4 részecske egyvonalba kerül, ekkor a rendszerből a C negatív töltésegység kilóg, ez felel meg az elektromos tér vektornak.


Újabb félfordulat múlva négyszög alakzatban állnak, viszont a töltések az ellenkező oldalra kerültek, a nyíl mutatja a vektor irányát.


Ismét fél fordulat, a 4 részecske egyvonalban, de most a D pozitív töltés lóg ki a sorból, lásd nyíl.


A foton így eleve cirkulárisan poláros. A többi kérdésedet nem értem.

Előzmény: Aurora11 (795)
Astrojan válasz | megnéz 2008.02.28 04:28:11 © (792)

Az elemi részecskéknek nincs tömege, s mivel az anyagi világot 4 elemi részecske építi fel ezért a tömeg maga nem alapvető tulajdonsága az anyagnak. A tömeg tulajdonság akkor ugrik elő amikor ezek a részecskék úgymond megállnak a rohanásban és egymás körül kezdenek keringeni.


Tehát a gravitonoknak (A és B) valamint az elektromos töltéseknek nincs tömegük.

A graviton sebessége több nagyságrenddel nagyob mint c, s ha töltéseket kap magára akkor lelassul, sebessége = c (ez lesz maga a fény)


A graviton nem alakulhat át semmilyen más részecskévé, lévén elemi részecske. Az anyagi világunk (barionos) részecskéi a 4 elemi részecske kombinációjával alakulnak ki.


Nincsenek azonos előjelű tömegek meg különböző előjelű tömegek, a tömeg az egyhelyben pörgő keringő részecskék tehetetlenségéből adódik, ennek semmiféle előjele nincs. Minden tömeg nyeli a DVAG-ot ezért minden tömeg között egymás felé mutató erő lép fel, ezt hívjuk tömegvonzásnak, de az erő nem vonzóerő hanem nyomó.



Privatti 788, próbáld meg értelmezni amit 785-ben írtam: a csillagok is emiatt gyulladnak be. Itt nem lehet hamukázni radioaktivitással meg súrlódással, egy tiszta hidrogénfelhőből is csillag születik. Ezt az interstelláris galaktikus ködöt valami felmelegíti olyan magas hőmérsékletre, hogy termonukleáris fúzió indulhat meg. A Földön ehhez a fúzióhoz atombombát kell robbantani, a robbanás szolgáltatja a fúzióhoz szükséges hőmérsékletet


Előszöris mi nem részecske:

nem részecske a tér

nem részecskék a függvények

nem részecske a víz, vagy hang hullám (ezek a hullámok részecskék hullámzását jelentik természetesen, de ezek a hullámok önmagukban nem részecskék


Ezzel szemben részecskék a radiohullámok (EM hullámok), a fény, ezek nem is terjednek gömbszerűen, hanem egyenes vonalban. Ha nem így lenne nem létezhetne lézer.


Az elemi részecskéket nevezhetjük kvantumoknak is, a gravitonok energiacsomagok, ezek mozgatják a világot. Az EM töltések fogalmam nincs micsodák, de nem hullámok. Gravitonhoz kapcsolódva spirális mozgásuk van, ebből származik az anyag hullámtermészete, de a töltések is alapvetően részecskék.


A graviton párok is DNS szerűen mozognak, ez is hullámtermészetet generál.

Előzmény: Aurora11 (791)
Astrojan válasz | megnéz 2008.02.27 05:54:57 © (785)

Igen, némileg valamiképpen kölcsönhatnak a tárggyal, sodorják a tárgyakat a Föld felé mert alulról kevesebb graviton érkezik. Sodorja a fényt is, ezt akkor látjuk ha a foton elmegy a Nap mellett görbül a pálya.


Semmi okunk azonban feltételezni, hogy a DVAG csak oldalirányban van hatással a fotonra. A Föld felé eső fotonra ugyanúgy hatással van, a foton gyorsul. Senki nem tudta és nem is akarta ezt a kicsiny sebességkülönbséget kimérni, de a GPS figyelembe veszi mint áltrel hatást.


A tárgyak melegszenek a DVAG nyelés hatására, lásd a Föld is meleg sőt tágul, folyton kitör egy kis láva, tűzhányó. Mielőtt elkezdené valaki a radioaktív Földet emlegetni, a csillagok is emiatt gyulladnak be !! Ha a csillagok keletkezésük közben nem kapnának a DVAG-ból energiát, soha nem indulhatna be a magfúzió.



Aurora 784, de olyan. A graviton is részecske mint a foton. Csak a foton összetettebb részecske (nem elemi részecske). A graviton 2 részecskéből áll (A és B) míg a foton 4 részecskéből (graviton A és B valamint + és minusz elektromos töltés).


De könyörgöm ne magyarázd el, mit mond ezekről a relelm meg a többi fizikus.

Előzmény: Privatti (783)
Astrojan válasz | megnéz 2008.02.26 03:54:36 © (781)

Nocsak, tudsz te normálisan is válaszolni,


..vákuumban lévő - gyakorlatilag surlódásmentes alátámasztású propeller valamelyest forgásba jönne. S ezzel megdőlne az energiamegmaradás törvénye!

Vagy rosszul gondolom?


Igen rosszul gondolod. Mert a propellert egy olyan külső közeg (levegő, golyózápor, vízsugár) hajtja ami a felszínről pattan le.


A gravitonok pedig (gigantikus mennyiségben) úgyszólván kölcsönhatás nélkül átmennek a propeller anyagán és tök mindegy nekik, hogy a propeller meg van e hajlítva propeller formájúra vagy sem. A gravitonok a propeller alakjától függetlenül csakis a tömege arányában hatnak kölcsön a propellerrel. Semmiféle körbehajtó erő nem lép fel, csupán a propeller súlya.


Mindenki tudja, hogy a relelm mit állít az időről, én naívan mást állítok. Majd ha lehoznak egy GPS órát akkor megbeszélhetjük, melyik naív elképzelés talál jobban.

Előzmény: Privatti (779)
Astrojan válasz | megnéz 2008.02.25 05:25:37 © (777)

..nem hiszem, hogy az lenne a feketelyuk anyagának kiterjedése..


Hát persze, fogalmunk nincs miféle anyag van a BH -ban, mit lehet a kiterjedésének nevezni.


..az eseményhorizont szerintem csak annyit jelent, hogy ott a gravitáció olyan nagy, hogy a fotonok nem jutnak ki..


Úgy van. És éppen ezért tekinthetjük a BH átmérőjének az eseményhorizontot. Mert ettől lesz lyuk, semmi mástól. Innentől kezdve minden csak befelé esik, kivéve a gravitációs sugarakat.


Az eseményhorizont annyit jelent, hogy itt a DVAG (befelé) "áramlási sebessége" éppen = c, befelé sokkal több graviton áramlik mint kifelé, befelé fúj a gravitonszél éppen fénysebességgel. Egy kifelé tartó foton tehát éppen c sebességű szembeszelet kap, elmozdulni ezért nem tud, ott áll az eseményhorizonton. Ez a foton hozzánk a földre soha nem érkezik meg, mert a mi szemszögünkből áll.


Nem áll viszont a szembe fújó DVAG-hoz képest, a foton a DVAG-hoz képest éppen fénysebességgel mozog mint mindig.



Privatti 775, a Földnek soha nem lesz eseményhorizontja, sem almányi, sem atomnyi. Akkor lehet neki ha megnő a tömege legalább 1.4 Naptömegre. Ennél kisebb tömegű (párolgó) fekete lyukak csak Hawking agyában léteznek. Meg a tiedben.

Előzmény: Aurora11 (773)
Astrojan válasz | megnéz 2008.02.24 05:05:33 © (770)

Most teljesen mindegy, hogy mit tekintesz a BH átmérőjének, ha jobbat nem tudsz megteszi az eseményhorizont átmérője. A lényeg az, hogy legyen valamiféle átmérője. Úgysem tudjuk, hogy a BH-ban lévő anyag miféle formában van jelen. Olyan ez mint a Nap átmérője. Nem tudod pontosan mekkora, de biztosan tudod, hogy van neki.


Egy dolog a nagyon fontos, a térfogata nem nulla, az átmérője nem nulla.


A szingularitást felejtsd el, az ezt jósoló elméletek rosszak, ettől rossz a relativitáselmélet is, mert neki kell a (nemlétező) szingularitás.


Nem kell semmit megszelidíteni, mert az egész egy hülyeség. A BH belsejében is ugyanúgy ottvan az anyag mint pl a Napban. A BH közepében lévő nyomás

nem tart a végtelenhez,

a nyomásnak jól meghatározott maximuma van, egy bizonyos BH méret felett már tovább nem nő. A maximális középponti nyomást a külső gravitációs nyomóerő (DVAG) szabja meg. Nincs benne szingularitás. Sem durva, sem szelíd.

Előzmény: Aurora11 (712)
Astrojan válasz | megnéz 2008.02.23 05:02:05 © (709)

Ellent kell mondanom,

mert pl. fekete lyuknak nincs térfogata - egyes fizikusok szerint.


Amikor pl bolygó méretű fekete lyukról beszélsz akkor az eseményhorizont átmérőjére gondolsz, tökmindegy mennyi anyag van benne.


A szingularitással kevered, ami a valóságban természetesen nem létezik.

Előzmény: Privatti (705)
Astrojan válasz | megnéz 2008.02.16 04:31:45 © (172)

..a fény hogyan áll meg?


Ha az ábráról az jutna eszedbe amit melléírok akkor láthatnád hogyan áll meg.


A graviton sebessége c2. Két fél gravitonból áll (A és B), egyenes pályán halad ami olyan mint egy kifeszített DNS.


Ha a graviton töltéseket szállít akkor lelassul, sebessége c lesz, ez maga a fény.


Ha a (megfelelően nagy energiájú) fény lelassul nullára (ütközés után) akkor kettéhasad mint egy zippzár, ez a párkeltés.


Az egyik feléből elektron tórusz (ábra), míg a másik feléből pozitron tórusz lesz. A tórusz belsejében a graviton (A) fénysebességgel köröz és a töltés ugyanennyivel követi miközben spiráloz, tehát valójában egyik sem állt meg csak az egész rendszer nem megy sehova.

A tömeg tulajdonság előugrott, ez az egyhelyben pörgő-keringő részecsketórusz tehetetlenségéből származik.


Nagyobb energiájú foton proton-antiproton párt hozhat létre amiből következik, hogy a pozitron és a proton ugyanaz az anyag, csak energiájában különbözik tehát valójában antianyag nincs. Az antiproton elnevezés így helytelen.

Előzmény: egy mutáns (161)
Astrojan válasz | megnéz 2008.02.14 04:52:24 © (152)
Kösz, de neked is legyen egy kis dolgod, te majd teszel bele színes kvarkokat amennyit akarsz, nekem nem kell. Már csak azért is mert kvarkok nincsenek.
Előzmény: mmormota (151)
Astrojan válasz | megnéz 2008.02.14 04:15:40 © (150)

szépek a delfinek, így néznek ki a részecsketóruszok, a pozitív töltésegység által bejárt pálya a protonban. A tóruszok közepében egy egy fél graviton kering (graviton B), ezt járja körül a + töltés.

Az elektronban meg a negatív töltés kering a graviton A körül.


 proton modell

Előzmény: ineo (146)
Astrojan válasz | megnéz 2008.02.13 05:18:09 © (143)

A fotonnak nincs tömege.


Az elemi részecskéknek nincs tömege, a fotonnak van. Nyugalmi tömege nincs. De ha nyugszik akkor már nem foton.


A 4 elemi részecske = Graviton A és B, elektromos töltés + és minusz, de ezt nehogy megkeresd a tankönyveidben..


A graviton még szép, hogy részt vesz a gravitációs kölcsönhatásban, mert ő okozza. A graviton minden másban is résztvesz, alkotórésze az elektronnak, protonnak és vélhetően a többi részecskének is.


A stabil részecskékben a gravitonpálya pontosan körbezáródik, a protonban kisebb a pályasugara mint az elektronban.


A tér meg nem okoz semmit, mert az nincs is. Sem görbe, sem egyenes.

Előzmény: Aurora11 (141)
Astrojan válasz | megnéz 2008.02.07 05:41:49 © (22)

1. Látom magam előtt szistyu (jogos) következő kérdését, akkor mi az arányossági tényező?

2. Már csak azt kellene kitalálni, hogy mi az energia?


De megtisztelnétek azzal, ha nem magyaráznátok el hogyan kell mérni az energiát.


Nembeszélve arról, hogy a kétféleképpen definiált tömegnek azonosnak kellene lennie, nem keverve, mert 1 álló anyagnak csak egy tömege van, függetlenül a leírás módjától: F/a =  m  =  E/c2 --------------> F/a = E/c2


E = Fc2/a


Hú, mit kapok én ezért.. De átalakítva sem rossz: Ev = FTC2 (jó, jó ezt csak a móka kedvéért)

Előzmény: cíprian (21)
Astrojan válasz | megnéz 2008.02.06 02:39:05 © (17)

Senki nem tudja mi a tömeg, foton, proton. Ha érdekel a kérdés nézd meg ezt:


fotonmodell és anyag modell


A tömeg nem egy fizikailag létező dolog, az anyagot felépítő elemi részecskéknek nincs tömege, a tömeg tulajdonságot az egymás körül keringő elemi részecskék (=tórusz) tehetelensége hozza létre. Ez a tórusz maga az elektron, vagy a proton, s a keringés okozza az elektron és a proton spinjét. Ebből következik, hogy az elektron és a proton nem elemi részecskék. A foton sem. A neutron két tóruszból áll, egy nagyobb átmérőjű elektron és benne a fánk közepében egy kisebb átmérőjű proton tóruszból. A neutront a benne keringő elemi elektromos töltésegységek tartják össze.


Ugyanúgy mint a lézerfényt. A lézerfény kristályt is ezek az elektromos töltések tartják össze.

Előzmény: szistyu (8)

Dulifuli szerint a világ
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Dulifuli szerint a világ)
Astrojan válasz | megnéz 2008.01.26 05:09:58 © (3135)

Az órák lelassulásának a relativitáselméletben mindenesetre van magyarázata: az hogy mind az órához, mind a megfigyelőhöz kötött rendszerben minden fénysugár c sebességgel mozog..


Ezt most tényként közlöd, pedig csak egy abszurd feltételezés. Mi támasztja alá? Csak a MM kisérlet nulla eredménye. Nem sok. A továbbiak pedig ettől a feltételezéstől függnek, ami vagy igaz vagy nem.

Előzmény: Gergo73 (3134)
Astrojan válasz | megnéz 2008.01.26 02:49:54 © (3128)

Szépen összefoglaltad, feltételezem, hogy a véleményed (1) azonos a relelm (2) vélekedésével.


A kérdés az maradt, hogy mi a helyzet a kisérletek (3) szerint ????? Ja, hogy nincsenek ilyen kisérletek? Hát ez pech.


Annak sincs magyarázata miért lassulnának le az órák menet közben? Hát ez is pech.


A különböző sebességű óráknak semmi okuk nincs, hogy megváltoztassák a járásukat. Ilyen a világ? Majd ha kisérletek ezerszeresen bizonyítják akkor elhiszem. Ugyanis csupán arról van szó, hogy logikátlan e a világ. Ezt nem elég okoskodással alátámasztani. Csak ha kisérletek ezrei (jó túloztam, de mindenképpen több, halálbiztos kisérlet) bizonyítják a logikátlanságot.



gligeti 3111, ne aggódj értem az érvelésedet, szerinted Hafele miért hozta vissza az órákat amikor okoskodhatott volna úgy mint te ? Miért volt szükség a Hafele kisérletre? Azt hiszem sose fogod megérteni, hogy lehetsz bármilyen okos (vagy buta), csak kisérlet döntheti el hogyan vélekedjünk a világról. No persze nem olyan vacak kisérlet mint amit Hafele csinált..

Előzmény: Gergo73 (3110)
Astrojan válasz | megnéz 2008.01.25 05:25:40 © (3109)

Rendben, akkor csak annyit mondj meg, a földön előzőleg egyeztetett órák közül egyet elküldünk a fenébe, távolodáskor az órajeleit (sec jeleit) nyilván ritkábban látjuk. Most megfordul a rakéta és jön visszafelé.


A visszaúton indított jeleket a földi másodpercnél ritkábban vagy gyakrabban fogjuk látni a földről nézve ?


1. szerinted

2. relelm szerint

3. kisérletek szerint

4. szerintem gyakoribbak lesznek a jelek, úgy tűnik mintha a rakéta órája sietne.

Előzmény: Gergo73 (3107)
Astrojan válasz | megnéz 2008.01.25 04:35:29 © (3106)

Természetesen egyre kevesebb és kevesebb idő kell a fénynek a földetéréshez, mivel közeledik, emiatt a lámpa órájának gyorsabbnak kellene látszania.


Ennek nyilvánvalóan igaznak kell lennie. De a relativitáselmélet nem ezt mondja.


Éppen ez a baj.


Gyorsabbnak kellene látszania, rövidebbek lesznek a beütések között eltelt idők, 1 földi másodperc alatt mondjuk nem egyet hanem kettőt kattan (senki nem vizsgálta) de a rel szerint lassabbnak látszana (ha egyszer valaki kisérletileg megfigyelné, de sohasem figyelte meg).


Mikor érted már meg, hogy a relativitáselmélet szerint lassul le és nem a kisérletek szerint ???


Folyamatosan azt bizonygatod, hogy a relativitáselmélet szerint lelassul, de fogd már fel, hogy nem érdekel mit csinál a relelm szerint. Engem az érdekel, hogy mit csinál a kisérletek szerint. Nincs rá kisérlet. Nem érted?

Előzmény: Gergo73 (3105)
Astrojan válasz | megnéz 2008.01.25 03:02:03 © (3104)

Ha így lenne, akkor egy közeledő óra gyorsabban járna, mint az ugyanakkora sebességgel távolodó óra. ...mindketten ugyanakkora mértékben lassulnak le..


Azt akarod mondani, hogy a relativisztikus sebességgel közeledő lámpa fényének egyre több és több idő kell, hogy a Földet elérje mert egyre rövidebb és rövidebb utat kell megtennie ???? S emiatt látszik a földről úgy, hogy a lámpa órája lassul ???


Természetesen egyre kevesebb és kevesebb idő kell a fénynek a földetéréshez, mivel közeledik, emiatt a lámpa órájának gyorsabbnak kellene látszania.


Amúgy a relelmmel ne akard bizonyítani a relelmet. Senki olyan kisérletet nem végzett ami relativisztikus sebességgel közeledő lámpa óráját vizsgálta volna. Sőt még a távolodóét sem. Nem az számít, hogy mit mond a relelm, hanem, hogy mit mond a kisérlet amit ráadásul soha el nem végeztek.



gligeti 3100, Időközben lehoztak volna egy GPS holdat és összehasonlították a soha fel nem lőtt de megerőszakolt etalon párjával? Elmulasztottam valamit ? :)


Csak ez számít, a kisérlet. Ez a kisérlet pedig soha nem lett elvégezve. Csak a Hafele Keating típusu kisérlet alkalmas a kérdés eldöntésére ahol visszahozták az órát. Ha Hafele tisztességes kisérletet csinált volna akkor már meg lenne oldva a kérdés. De nem csinált.


Ha ennyi idő alatt nem tudtad megérteni, hogy a GPS óra menetközbeni viselkedését más is okozhatja akkor rajtad nem lehet segíteni. Vissza kell hozni a GPS órát (ahogy Hafele is visszahozta és nem menetközben olvasta le az órákat) !!!

Előzmény: Gergo73 (3101)
Astrojan válasz | megnéz 2008.01.24 05:33:52 © (3097)

Hogy miért van így, azt igazán senki sem tudja, de tudjuk, hogy így van, ilyen a világ..


Nem a világ ilyen, hanem a látszó világ ilyen. Azért van így, mert a relelm figyelembe veszi, hogy a relativisztikus sebességgel távolodó lámpa fényének egyre több és több idő kell, hogy a Földet elérje (egyre hosszabb és hosszabb távolságokat kell megtennie). A földről emiatt úgy látszik, hogy a lámpa órája lassul. De a valóságban természetesen nem lassul. Nehéz megérteni.


És ez egészen addig így lesz amíg ennek ellenkezőjét tisztességes kisérlet alá nem támasztja, hiába hisztek szilárdan, kisérlet kell az idődilatáció bizonyításához.


Gergő mivel támasztod alá, hogy nem csak a látszó világ ilyen, hanem valóban megváltozik az órák járása ???

Előzmény: Gergo73 (3096)

Csillagközi utazás - reálisan
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Csillagközi utazás - reálisan)
Astrojan válasz | megnéz 2008.01.06 05:14:02 © (71)

De nagyonis idetartozik, csak ez tartozik ide, teljes mértékben egyetértve Stocek 61-el.


Ákos az 1947-ben Kievben kiásott félbevágott kétüléses hengerről kérdez, de ez nem múzeumi hatáskör hanem a hadseregé.

Podlipki -be (Kaliningrad) szállították, ahol aztán az első szovjet rakétakisérleti központ épült. A 3m átmérőjű eszközt eredetileg az 1900-as évek elején ásták ki a cári korszakban, de visszatemették nagyon okosan. Amúgy kösz a linket.

Előzmény: Davius (55)

Táguló Föld elmélet :)
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Táguló Föld elmélet :))
Astrojan válasz | megnéz 2008.01.05 03:45:44 © (12)

A föld pedig szivacsos szerkezetű, tele van zárványokkal...


A Föld nem szivacsos szerkezetű, te a földkéregről beszélsz de annak semmi jelentősége nincs, hogy ez a vékony megszilárdult hártya tartalmaz-e folyadékot vagy sem. Néhány száz km mélyen a föld már folyékony s ha van is benne bármiféle zárvány, az nyomásegyensúlyban van. Ha a nyomás nő -ez történik folyamatosan- akkor ez a folyadék a felszínre tör. Ha a belső, folyékony, kéreg alatti magmanyomás csökkenne akkor a szilárdnak tekintett földkérgen keresztül az elöbbi esettel ellentétesen nem törne elő láva, hanem mondjuk az atlanti törésvonal beszippantaná a tengervizet. Nagyon durván (csak szemléltetésképpen) 1 C fokos magmahőmérséklet csökkenés 60m mély tengert szippantana be (majd kiszámolgatjátok, tök mindegy mennyi).


A holdak honnan veszed, hogy kihűltek? A tömegüknek megfelelő maghőmérsékletük van. Ha egy csillagászati objektum kis tömegű akkor a belső hőmérséklete is kisebb.

Csillagtömeg pedig a csillagképződés során felizzik magától !!!!!

Ezen azt értem, hogy az összenyomódó kozmikus gázfelhő nyeli a DVAG-ot, árnyékolja a gravitációs gravitonsugárzást ami kitölti a világegyetemet ezt manapság sötét energiának hívják. Ha a születő csillag felizzott, akkor és csakis ezután beindulhatnak a nukleáris hőtermelő atommagreakciók.



flugi 8, honnan tudod, hogy nem termelődik energia ?? Csak megjegyzem, hogy a bolygók több hőt adnak le mint amennyivel el tudunk számolni (árapályerők vagy belső rotáció okozta súrlódás, esetleges radioktív bomlási hő, meteorbecsapódási hőtermelés stb).

Előzmény: _vs120_ (9)
Astrojan válasz | megnéz 2008.01.04 02:16:50 © (7)

A másik, hogy a Föld magjáról tudjuk, hogy hűl.


Ugyan honnan tudnánk? Azt képzelik egyesek, hogy hűl, ami nem egészen ugyanaz.


És innentől jogos a kérdésfelvetés: Azonos mennyiségű anyag csökkenő hőmérséklet mellett csökkenő térfogatú kellene legyen.


Igen, így is van, ez éppen azt támasztja alá, hogy nem hűl a Föld magja mert idővel kotyogna a kérgében mint egy záptojás. Nem kotyog, hanem folytonosan láva tör a felszínre ahelyett, hogy mondjuk beszippantaná a tengervizet.


Tehát a Föld magja inkább melegszik mint hűl, de legalábbis a térfogata (= anyaga, tömege) nő. Mitől melegszik? DVAG-ot nyeli.


Ha meteor hullik rá attól csak a kérge lenne egyre vastagabb, az vulkánkitöréseket nem okoz.

Előzmény: flugi (5)

Egy súlyzó hány test?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Egy súlyzó hány test?)
Astrojan válasz | megnéz 2008.01.03 04:16:51 © (556)

Nem lehetséges, hogy egyszerűen csak azt akarod mondani, hogy a nagyobb tömegek környezetében a gravitációs erő okozta nyomás olyan naggyá válik ami az orbitális elektront nagy erővel belenyomja a magba, a hidrogénatom ezáltal megszűnik létezni, semmi esély a konvencionális H2 molekula kialakulásához, mert már csak a tülekedő neutron molekulák kialakulásáról lehetne esszét írni ??


A relativisták ezzel ugyanúgy nem értenének egyet, mert szerintük a gravitáció nem erő, legfőképpen nem nyomóerő és ezáltal nem nyomhatja bele az elektront a protonmagba. Szerintük. És csatlakozom, BUÉK

Előzmény: cíprian (551)

Vaj vagy margarin?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Vaj vagy margarin? )
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.12.17 05:08:59 © (27)

Igen, elég jól összefoglaltad. Egészséges étel nincs, mindegyiktől meghalsz. Minden (élelmiszert) mértékkel lehet fogyasztani, nem véletlenül javasolják a változatos étrendet amit természetesen nem tudunk teljesíteni. A mérgek abban különböznek az élelmiszerektől, hogy azokból kevesebbet szabad fogyasztani.


Betegeknek speciális lehet az étrendje, bizonyos anyagcserebetegségek, enzimdefektusok esetén felhalmozódhat valamilyen bomlástermék pl fenilketonúria, köszvény a húgysavval vagy epe, vesekövek stb.



Csév 20, egyetértek, a margarinban lévő nem enzimatikus, katalitikus hidrogénezéssel keletkező transz kettőskötések lebontására nincs jól felkészülve a szervezet és ezért ha sok margarint eszünk akkor a természetes cisz zsírsavaink (pl sejtmembránokban) lecserélődnek transz zsírsavakra és ez felszaporodhat. Nem tudni mit okoz, cisz kettőskötés amúgy lazítja a membránt (a lipidréteg olvadáspontja csökken).


A (disznó)zsír meg a növényi olajok nagyjából ugyanaz az anyag (trigliceridek, az olajban kicsit több a kettőskötés), "egészséges" ember szerintem mindegy melyikkel főz ugyanis a szervezet ha nem kap koleszterolt akkor készít magának. Sok kell az epéhez ami literszám termelődik persze ennek nagyrésze recirkulál.


Nem hinném, hogy a repceolajat le kellene húzni, hogy milyen adalékanyagok vannak az élelmiszerekben az persze más kérdés. Minden élelmiszernek lehet találni valamit ami miatt nem szabad kizárólagosan fogyasztani, pl a halak összegyűjtik a szennyeződéseket, rengeteg tojás vitaminhiányt okoz és tényleg sok benne a koleszterin, bár az agyban (velő) több van. Vagy akár az alma:


meg kell enni a héját is kisfiam mert abban van a vitamin.

Meg a permetlé.

Előzmény: pergynt3 (26)

A Michelson-Morley-kísérlet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » A Michelson-Morley-kísérlet)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.12.16 02:36:04 © (99)

Tényleg baromi nagy a pontosság.


De én megjósolom neked, hogy bármiféle Michelson-Morley típusú kisérlettel (mint ez is amit itt belinkeltél) akár 10^-50 pontossággal is kimutatják majd a semmit.


Mert a Michelson-Morley típusú kisérletek nem alkalmasak a fénysebesség irányfüggésének kimutatására. (Lehet, hogy nem mondtam még neked?)


Az egyutas kisérleteket kellene erőltetni (Silvertooth!), csak akkor bajban lenne a drágalátos GR.

Előzmény: mmormota (98)

Relativitáselmélet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Relativitáselmélet)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.12.14 05:15:02 © (2887)

A vonzerő és a nyomóerő a jelen kontextusban ugyanaz: erő, ami a tömegek között van.


Pontosan, egyetértek, Igen. Rendben. Így van. Stimmel. OK. Mikor érted már meg, hogy végre egyszer egyetértünk. Mindkettőre ugyanúgy érvényes Newton gravitációs törvénye, az


F = G M1 m2/r2


Ezért fontos ez a megállapítás, mert helyet csinál a nyomó gravitációnak a fizikában.

Előzmény: Gergo73 (2882)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.12.13 03:26:57 © (2881)

De az tényleg csak egy konvenció, hogy a gravitációt vonzóerőnek hívjuk, nem nyomóerőnek.


Gratulálok. Erre várok évek óta, a nyomó gravitációnak helye van a fizikában és tökéletesen helyettesíthető vele a vonzó gravitáció az erővektorok szintjén.


Légy üdvözölve a nyomógravitációsok táborában, még ha ezt nem is fogtad fel teljes egészében (úgylehet semennyire)..

Előzmény: Gergo73 (2873)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.12.11 04:47:34 © (2748)

Felőlem mondhatod nyomónak is, ez csak játék a szavakkal.


Köszönöm Gergő, ez nem szójáték hanem két abszolúte különböző elmélet amely az erővektorok szintjén egymástól nem megkülönböztethető. Amit Newton kiokoskodott az ugyanolyan pontosan megfelel a nyomó gravitációra nézve mint a vonzó gravitációs modellre. Ezért nem kell újragondolni a Newtoni gravitációs törvényeket a nyomógravitációs modellhez.


Örülök, hogy végre valamiben megegyeztünk.

Előzmény: Gergo73 (2721)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.12.10 04:11:05 © (2719)

A tömegvonzás egy hipotézis, ami nagyon pontos eredményekre vezet. A természettudományban ezt úgy mondják: tömegvonzás létezik, a tömegvonzás léte igazolást nyert.


Khmm,


A nyomó gravitáció egy hipotézis, ami nagyon pontos eredményekre vezet. A természettudományban ezt mégsem mondják úgy: nyomó gravitáció létezik, a nyomó gravitáció léte igazolást nyert.


Felhívnám a figyelmedet, hogy ebben a szövegkörnyezetben az egy pontra ható húzó és a nyomó erővektor fizikailag azonos, tehát ugyanazt a nagyon pontos eredményt tulajdoníthatod a nyomó gravitációnak is.


úgyhogy ilyen egyszerűen azért ne bizonyítsd a nyomó gravitációt..:)

Előzmény: Gergo73 (2708)

Relativitás elmélet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Relativitás elmélet)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.11.27 02:05:31 © (2109)

..az örökmozgó feltalálójával szemben milyen szánalmasan gyenge érv az energiamegmaradás törvénye.


Ha már feltaláltad az örökmozgót akkor ellene pontosan egy szánalmasan gyenge érv az energiamegmaradás törvénye.


Az energiamegmaradás törvényét ebben az esetben úgy kell beépíteni a magyarázatba, hogy figyelembe vegye azt az energiát ami hajtja a szerkezetet. A vákuum tele van energiával, pl sötét energia. Ha ezt fel tudja valaki használni egy gép működtetésére, akkor az értelemszerűen egy örökmozgó. Eddig embereknek nem sikerült, talán, de ez sem bizonyos.


Örökmozgó amúgy létezik. Az atomok örökké mozognak. Legalábbis a bennüklévő elektronok, protonok, neutronok. Mi hajtja őket ? Az örökmozgót is hajtja valami, hiszen éppen ezt állítod az energiamegmaradással.

Előzmény: Mungo (2098)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.11.25 05:00:36 © (2063)

További felfedezésem:   http://astrojan.nhely.hu/foton.htm


Kérem az ábrára koncentrálni, s a hullám alatti ikonokat 90 fokkal elforgatottan - tehát a lap síkjára merőleges állapotúakként elképzelni.

Az egyes ikonok szerintem "szelvények", melyekkel a szerző két anyagfajta viselkedésének elképzelt pillanatképeit próbálja ábrázolni/szemléltetni ( pozitív és negatív elektromosságú anyagmezőkét együttesen ).


Az ábra így szerintem elektromágneses csősugárzásról szól - azaz olyan lézersugárról, melynek energiája tovaterjedése során nagyjából hengerfelületen belül marad.


Ezt egymagad sikerült kisilabizálnod? Gratulálok. :)

Előzmény: Privatti (2033)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.11.24 03:53:48 © (2024)

A kozmológiában kialakult vélemény szerint a H2 elhanyagolható, ennek oka az, hogy a H2 nem látható és a fizikusok szerint ami nem detektálható az nem létezik.


A véleményformáló fizikusok vélhetően kevés kémiai ismerettel rendelkeztek és mivel remekül megfigyelhették az atomos (semleges) hidrogént a világűrben, a H2-t meg nem látták, úgy gondolták, hogy a hidrogén feltérképezését megoldották.


A H2 nek van ugyan vonala 28.25 meg 17.06 mikronnál is, de ezeket a földi távcsövekkel nem lehetett megfigyelni, egyszerűen a technika erre alkalmatlan volt.


Egészen addig amíg az European Space Agency (ESA) fel nem lőtt egy műholdat egy erre alkalmas műszerrel (Infrared Space Telescope, ISO), és ezzel a spektroszkóppal megvizsgálva a galaxisokat az addig elterjedt és elfogadott várakozással szemben


kb 10 szer annyi H2 -t találtak mint atomos H -t.


Vegyész létedre magad is gondolhatnád, hogy a hidrogén molekula sokkal stabilabb mint az atomos. Ha hirtelen egymás mellé helyeznél egy csomó atomos hidrogént az egyszerűen felrobbanna. A világűr nem több ezer fokos hanem csak néhány Kelvin. Ha feltételezed, hogy a különféle sugárzások elbonthatják a H2 -t, akkor elbontanák a különböző molekulákat is de nem teszik. Ionizálni kellene a semleges H atomokat, de nem teszik (mert símán megfigyelhetőek a H atomfelhők, 21 cm-en).


De nem is ez a lényeg, hanem, hogy az első adandó alkalommal hatalmas mennyiségű molekuláris hidrogént fedeztek fel a galaxisokban mindenhol amerre néztek (az űrtávcső kb 2 évig működött).


Ennek ellenére a fizikusok ragaszkodnak az ő kis wimpjeikhez, meg a csodálatos exotikus sötét anyag misztériumhoz. Ez van. Remélem feléred ésszel.

Előzmény: szervetlen vegyész (2002)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.11.23 03:43:25 © (1999)

H2 térképet kértél?  Mit ad isten, mi van az indexen?


Mit ad isten nem H2 térkép van az indexen, hanem a Tejútrendszerben található semleges hidrogénfelhők... Ez a 21 cm-es semleges hidrogénatom felhőket jelenti.



1995, pint idézek a cikkedből,

Although molecular hydrogen is the most abundant molecule in the Universe, it is very difficult to detect directly.


Bár a molekuláris hidrogén (H2) a leggyakoribb molekula az Univerzumban, nagyon nehéz közvetlenül megfigyelni.


És valóban van a távoli IR ben vonala, de ilyen átfogó vizsgálatokat nem végeztek. Ami vizsgálatot pedig nemrégiben elvégeztek az éppen azt bizonyítja, hogy 10 szer annyi H2 van mint amennyi atomos (semleges) hidrogén.


Éppen kifutja a sötét anyagot. :)

Előzmény: szervetlen vegyész (1996)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.11.22 03:36:21 © (1987)

Azt kértem, hogy mutass valamiféle H2 térképet, vagy közvetlen H2 megfigyelést.


Nem az a kérdés, hogy laborban lehet-e energiát elnyeletni a H2 gázzal itt a Földön, hanem, hogy a világűrben lévő H2 felhőket meg tudták-e figyelni valaha is.


Nem tudták.


A kérdés az, hogy a világűr hideg vákuumában milyen lehet az atomos H és a molekuláris H2 egyensúlya. Mert ha hasonló egy hideg laborvákuum egyensúlyához, akkor vélhetően nem vettünk figyelembe egy csomó H2t. Csupán azért mert nem látszik. Nem látszik a sötét H2 anyag.

Előzmény: szervetlen vegyész (1912)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.11.21 04:42:45 © (1905)

Szerintem is a H2-nek biztosan van valamilyen elnyelési színképe, ami rá jellemző.


Rendben, mutass valami térképet amit ez alapján vettek fel.


1% alatti mennyiséget feltételeznek belőle, mert eddig nem látták a H2-t, és a szénmonoxidot vették fel helyette, mert az látszik. Ezek a molekuláris felhők, ahol már nagyobb rendszámú elemek is vannak (C, N, O stb), azok többé kevésbé látszanak is.

Előzmény: szervetlen vegyész (1904)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.11.20 05:03:58 © (1902)

a H2 molekula ... nagyon alacsony nyomáson - kvázi vákuum - 200-300 fokon atomossá válik.


Celsiusra gondolsz? De a 200 K is elég magas hőmérséklet a világűrben, csillagoktól akár már bolygótávolságban is ettől sokkal hidegebb van.


Ez pont azt jelenti, hogy a csillagközi térben a hidrogén molekuláris formában van jelen. Esetleg H3+ ha a sugárzások által a H2 bomlásával és ionizációjával keletkező protonokat is figyelembe vesszük. A H atom látszik a 21 cm-en, a H2 pedig nem látszik sehogy. De ott van.

Előzmény: Belekotty (1815)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.11.18 03:39:53 © (1771)

Szia, nem gondolnám, hogy a most látszó hidrogén adja a háttérsugárzást, valamint azt sem, hogy a 2.7K az egy átlaghőmérséklet, ha úgy értetted volna, hogy a csillagok hőmérsékletét meg a 2.7 K -átlagolod és az átlag 3 K lesz. Ugye nem?


Ami látszik az nem a H2. A sötét anyag térképet nem a molekuláris hidrogén közvetlen megfigyelése alapján készítették.


Az indirekt módon elkészített térkép viszont pontosan a H2 eloszlását jelzi (szerintem). Eddig csak azt állapították meg, hogy a galaxisok elhelyezkedése követi a sötét anyag elhelyezkedését.


Én meg azt mondom, hogy a H2 eloszlás követi az atomos hidrogén eloszlását. Csak a H2 eloszlás nem látszik, míg a H eloszlás a 21 cm-nek köszönhetően látható. Vegyésznek ez szerintem triviális, mert a H2 és a H egymással egyensúlyban vannak.


Ha valaki pedig azt képzeli, hogy a csillagközi galaktikus H felhők azért látszanak a távcsőben mert (gravitációsan) melegszenek, hát az egy kicsit téved, mert az nem NYerő :)

Előzmény: szervetlen vegyész (1761)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.11.17 03:41:45 © (1733)

a Jupiter magjában akár egy Föld méretű nehéz elemekből álló anyag is lehet..


Ez nem lenne rossz, csak a baj az, hogy a hidrogénfelhőkből képződő (primer) csillagok is felmelegszenek a csillagképződés közben. Csak eztán indul be a fúzió, amely során nagyobb rendszámú elemek képződhetnek. Tehát egy ilyen primer csillag nem nagyon állhat másból mint hidrogénből meg legfeljebb pici héliumból.


Egy szupernovarobbanással beszennyezett környezetben már lehetnek magasabb elemek, de ez a csillagképződéssel járó felmelegedést nem zavarja. Egy tiszta hidrogén csillag is felmelegszik a képződése közben és a melegedés forrása a DVAG gravitonsugárzás elnyelése.


A graviton két különböző elemi részecske, amely egymás körül keringve száguld a világűrben. A gravitonsugárzás minden irányból érkezik és gravitációs nyomás alatt tartja az anyagot. Áthatolóképessége nagyon nagy. Mennyisége nagyon nagy, az anyagi világ 65 %-át alkotja (a látható világunk a csillagokkal bolygókkal neutrínókkal is csak 5 %).


A fennmaradó rész -a sötét anyag- pedig H2, molekuláris hidrogén. Mivel a H2 a távcsövekkel nem látszik ezért a fizikusok rögeszméje szerint ha nem látszik akkor az nem is létezik. Ezért hiányzik a sötét anyag, hiába keresik.

Előzmény: Mungo (1710)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.11.15 03:00:33 © (1642)

És például az elektromágneses mezőről (más néven elektromágneses térről) mi a véleményed, az anyag, vagy nem?


Ismerhetnéd az álláspontomat, de azért kösz a kérdést,


anyag mindösszesen a 2 féle elektromos töltés részecske és a 2 féle graviton.


Ezen 4 elemi részecske mozgása képviseli az energiát valamint az egymással kialakított ringlispilek (tóruszok) tehetetlensége hozza létre a tömeget (a tömeg nem alapvető tulajdonsága az anyagnak, a 4 elemi részecskének nincs tömege).


Ezek építenek fel mindent, az elektront, pozitront, protont, foton-t, a különböző exotikus részecskéket vagy az elektromágneses mezőt is, és ezt nevezheted elektromágneses térnek is, csak egynek nem nevezheted: símán térnek. Mert a tér az nem anyag. A sík sem anyag. Valamint az egyenes sem anyag (ált isk tanulmányok).

De ha úgy tetszik a gömb sem anyag, de az ágyúgolyó az igen (a gömböt kitöltő vas az anyag, a gömb nem anyag).

A kocka (hexaéder) nem anyag, de a kockacukor az igen.

A tér nem anyag, de a világegyetem az igen.


Ha azt mondod gravitációs erőtér akkor azon vélhetően anyagot értesz, de én inkább azt mondom DVAG gradiens (=gravitonsugárzás inhomogenitása, ahol a graviton képviseli az anyagot)

Előzmény: Simply Red (1547)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.11.13 04:02:00 © (1505)

a fekete lyuk nem test. Legalábbis nem úgy, ahogyan azt klasszikusan elgondolja az ember, hanem téridőtartomány.


Ezt baromira elcseszted. A Fekete Lyuk (BH) ugyanolyan anyagi objektum mint egy csillag vagy egy bolygó. Az anyaga lehet exotikus, valójában nem tudjuk milyen az anyag megjelenési formája a BH belsejében, nyilván csak elképzelésünk lehet róla mert nem látunk bele. Viszont semmi okod feltételezni, hogy azért mert te nem láthatod és nem látod akkor ott belül az anyag megsemmisült.


Az anyag klasszikusan ott van benne, csak te klasszikusan nem látod kívülről, mert az eseményhorizonton kifelé tartó fénysugarak hozzád képest állnak, tehát hozzád soha nem érkeznek meg.


Az anyagot összekeverni a térrel, az idővel vagy akár a téridővel meglehetős ostobaság.



1167, Való az, amit mérünk. Semmi más nem létezik. Látszó világ nincs.


Ez legyen a te véleményed, akkor mérd meg a videómon mekkora a Hamupipőke. És ha megmérted, amitől szerinted mindjárt valósággá is vált, akkor akár el is veheted feleségül.

Előzmény: NYer (1166)

A Michelson-Morley-kísérlet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » A Michelson-Morley-kísérlet)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.11.13 03:00:31 © (80)

2. az "éterszél" fogalma éppen azt jelenti, hogy a föld halad az éterben


Na látod, te is jó vagy valamire.

Előzmény: pint (70)

Relativitás elmélet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Relativitás elmélet)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.11.02 04:34:42 © (1150)

Neked elmentek otthonról privatti, a többiek legalább némileg visszafogják magukat, köpjön le téged a nénikéd. Bocs a többiektől de már elég uncsi a gyerek.


Ha majd valami csoda folytán egyszer lesz annyi eszed, hogy megértsd amit számtalanszor leírtam már, nem a relativitáselmélettel van a baj, az elmélet maga szép kerek, a valósághoz való kapcsolata a kérdéses. A látszó világot meglehetősen jól leírja, a kérdés az, hogy a valós történések és ami látszik belőle az ugyanaz vagy sem. Magyarul az óra tényleg másként jár vagy sem.


És itt nem félrebeszélni kellene mert én a kék meg a zöld vonalakról beszéltem, ahhoz bezzeg nem sikerült hozzátenned semmit, persze, hogy nem mert a kisérlet gyenge, nincs is másik, a Hafele kisérlet meg egy csalás, hol látsz te egy tisztességes kisérletet ahol visszahozták az órát ? Van még két kisebb repülőút és kész.


Egy ilyen piknik kisérlet tökéletesen megfelel egy ismeretterjesztői célnak abban az esetben ha már komoly helyen többször és legalább százszoros pontossággal kimutatták volna a reális idődilatációt, ami annyit tesz visszahoztuk az órákat.


Még azt sem sikerült felfognod, hogy az összes többi úgymond bizonyíték mind menet közben készült, és az mind bizonyítja, hogy amit a relelm mond az látszólag megvan. Hogy valóban megvan-e ahhoz vissza kell hozni az órát, pl GPS órát.

Előzmény: Privatti (1144)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.11.01 03:57:26 © (1142)

Elég néhány napot egy hegyen tölteni néhány atomóra társaságában, hogy kimutatható legyen a gravitációs idődilatáció.


Nem elég. Ez a családi piknikező (móka) kisérlet sajnos nem üti meg azt a színvonalat amire relativitáselméletet lehetne építeni.


Felhívnám a figyelmet pl a kék vonalra, az óra drasztikusan megváltoztatta a járását a kisérletet megelőző időszakhoz képest.

Vagy a zöld vonal a visszatérés után laborkörülmények között is szór két nap alatt úgy 7 nanosec-et és akkor még nincs hidegterhelés, rázkódás, ki tudja mi még ami befolyásolja az órák járási sebességét.



A matematika sokmindent megenged, amit a valóság nem. Nincs esély az időutazásra... A relativitás a fényről szól.. Pontosan így van.


Lehet mondani, hogy az idő lassul. Ezt sajnos nem lehet mondani de jó úton jársz.

Előzmény: idunno (1136)

Dulifuli szerint a világ
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Dulifuli szerint a világ)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.29 04:13:42 © (2266)

Könnyen lehet, hogy valami egészen alapvető dolgot nem értek jól.


Ebben egészen biztos vagyok.


Köszönöm, így már nem annyira érthetetlen.


Hanem kb kétszer annyira.


- A tér definíciónk nyílt és végtelen, lásd a síkot vagy az egyenest is (ebbe bele fogtok kötni sajnos minden marhaságba bele szoktatok kötni).

- Az Univerzumot folyamatosan keveritek a térrel, a tér nem anyag. Az anyagot keveritek a fogalmakkal.

- Egyesek végtelen sok galaxissal számolnak, mások meg nem végtelen sok galaxissal számolnak.

- Rees említett egy lehetőséget, mások meg másfajta lehetőségeket említenek. Úgylehet Rees is említett még 13 lehetőséget.

- A Big Bang modell a teljes Univerzumról beszél, Gergő szerint nem a teljes Univerzumról beszél

- Gergő szerint egy fekete lyukban élünk, esetleg őszerinte sem egy fekete lyukban élünk. Szerintem meg biztosan nem egy fekete lyukban élünk, semmi közös nincs a mi világunk meg egy fekete lyuk között, azon kívül, hogy a mi világunkban rengeteg BH van.

- Az órák meg sem gyorsabbak se nem lassabbak de nem is egyformán járnak.


Akkor most mit értettél meg olyan nagyon ? Amikor még az is kérdéses, hogy van e valami a Gergő fejében.. :)

Előzmény: mmormota (2263)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.28 04:06:01 © (2241)

Az "anyag" pedig csupán egy durva gyüjtőfogalom, a fejekben létezik..


Pontosan így van, végre egyetérthetek veled valamiben, az anyag fogalom a fejedben létezik, az anyag maga pedig nem. Egy csepp sem.

Előzmény: Gergo73 (2240)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.28 01:49:35 © (2239)

A tér tágulásán azt értjük, amit Hubble megfigyelt.


Ez nem igaz. Hubble nem figyelte meg a tér tágulását, hanem pont azt figyelte meg amit leírtál:

egymástól távol levő objektumok távolodnak egymástól, mégpedig annál gyorsabban, minél távolabb vannak egymástól.


Amit Hubble megfigyelt annak semmi köze a tér tágulásához. Ha a tér maga tágulna akkor tágulnia kellene az atomoknak vagy a Naprendszernek is. A méterrúdnak is.


Ha a tér tágulna akkor emiatt észre sem vehetnénk a tágulást a méterrúd tágulása miatt.


Amit te leírtál az a világegyetem tágulása.



2209, Még hozzátenném azt is, hogy az "anyag" is csak egy gondolat a fejedben.


nem kellett volna hozzátenned, mert anyag van, fizikailag létezik, ezt kár lenne tagadni. Fogalmak pedig fizikailag nem léteznek, csak a fejedben. Az különbözteti meg az anyagot a gondolataidtól, hogy az anyagot mindenki megtapogathatja vagy érzékelheti és ha szembejön veled az alagútban akkor bajban vagy. Ha egy fogalom jön szembe nem történik semmi.


Az anyagot összekeverni a fogalmakkal meglehetős ostobaság.

Előzmény: Gergo73 (2208)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.27 04:21:20 © (2207)

Én úgy tudom, az ősrobbanás a tér tágulása az időben... Ezekhez a dolgokhoz egyáltalán nem értek..  Ez vitán felüli.


Meg tudnád mondani hol van vége a térnek a mai nap ?

S hogyan tágul egy végtelen tér ami nem anyag hanem csak egy gondolat a fejedben ?

Előzmény: Gergo73 (2189)

Relativitás elmélet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Relativitás elmélet)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.27 03:23:45 © (1078)

1. Nincs tisztességes kisérlet, Hafele Keating kifújt, bátran állíthatom senki sem hozott vissza órát. Az a két rövid repülőút amiről tudomásom van nem okoz akkora zavart az órák járásában, hogy erre relativitáselméletet lehessen építeni. Az atomórák nem elég pontosak amikor repülővel szállítgatják őket, Hafele Keatingnél még akkor sem voltak eléggé stabilak amikor a földön kondicionálták őket az UTC órákhoz képest. (Amelyik meg viszonylag jó volt -No447- az nem mutatott idődilatációt)


2. A relelm tartozna magyarázattal, hogy a sebesség egymagában miért okozna valóságos változásokat az órák járásában (és a testek hosszában) miközben a fényterjedésből következően az órák járása megváltozni látszik. Ennek a látszó órajel sebességeltérésnek ugyanis megvan az oka: az egyre távolabb kerülő óra fényjeleinek egyre tovább tart az útja ahhoz, hogy a földre elérjen. Ha még emellé a valóságban is megváltozna az óra járása akkor azt (vagy az előbbit) külön is figyelembe kellene venni.


3. Egy (atom)óra járását többféle dolog befolyásolhatja, ilyen pl. hőmérséklet. Lehetséges, hogy a gravitáció is befolyásolja, lehet, hogy nem. Nincs rá kisérlet. A GPS- re mindenki úgy tekint, hogy az maga a bizonyíték, de az csak annyit bizonyít, hogy mozgás közben a földről nézve milyennek látszik. A kérdést csak úgy lehet eldönteni ha az órát visszahozva a földön is közvetlenül, az egymáshoz képest folyamatos mozgást, valamint a gravitációs különbségeket kiküszöbölve hasonlítjuk össze az UTC órával. Ez a kontroll. A világon minden kisérletben van kontroll, kivéve a relelmet. Ott a fizikusok szerint nem kell kontroll mert ők elegendően okosak és kisérlet nélkül is tudják az eredményt.


4. és természetesen lehet, hogy tévedek. De hát ezért kell a kisérlet, mert csak a relativisták tévedhetetlenek.

Előzmény: Privatti (1076)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.26 02:04:25 © (1073)

Huh, egy pillanatra azt hittem, hogy még hiteles vagyok :) Kösz a kérdésed,


A szingularitás matematikai konstrukció, de ott is inkább csak extrapoláció, mert végtelennel nem nagyon tudunk számolni.


Fizikai valóságot sem a vonzó gravitációban, sem a nyomó gravitációban nem lehet tulajdonítani a szingularitásnak, nincs is rá szükség, fel sem merül. A Föld példánál maradva, a Föld középpontjában nem maximális a gravitációs erő hanem nulla. A Föld belsejében kb. 2000 km-es sugárnál van a maximális gravitációs gyorsulás. Tehát ha a gravitáció vonzó lenne akkor is a középpontban az erők éppen kiegyenlítik egymást.


Nyomó gravitációban pedig a középponti nyomást a DVAG nyomóereje szabja meg, ez behatárolja mondjuk egy fekete lyuk középpontjában a nyomást, nem nőhet a végtelenbe a BH tömegét bármekkorára növeled is.


Marad a relativitáselmélet szingularitása de ezzel még saját maga sem tud mit kezdeni, a relativista vélemény szerint is odáig terjed a relelm érvényessége. Egy nyilvánvaló tévedés, a fekete lyuk belsejében lévő objektumnak el kellene vesznie saját szingularitásában, de nem veszik el. Lelassul és megáll az idő a BH belsejében, mondja a relelm, de ezért küzdök, hogy kiderüljön

az idő nem lassul le, legfeljebb úgy látszik.

A fénysugár nem képes kimászni a BH fogságából, mert neki DVAG szembeszél fúj, ezért a földről nézve a fénysugár lelassul (nem az idő lassul le), az eseményhorizontról induló fénysugár a földre sohasem érkezik meg.

A BH irányába fújó DVAG szél az eseményhorizonton éppen c sebességű, a kifelé tartó fénysugár a DVAG szélhez képest c sebességgel mászik, de kívülről nézve áll.

Az események tehát a fekete lyukban is normális ütemben zajlanak.


A relelm éppen ezt keveri össze, a földről nézve nem ugyanaz mint ami a valóságban történik, mert az másként látszik. A fénysebesség nálam természetesen nem állandó a szokásos értelemben, állandó viszont a terjedési közegéhez, a DVAG -hoz képest.


Most itt megkímélhetnétek, hogy elmondjátok mit gondol erről a relelm, nem szükséges.

Előzmény: Privatti (1066)

Dulifuli szerint a világ
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Dulifuli szerint a világ)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.25 05:47:22 © (2157)

Sokat segítettél, tudom, hogy nem érdekes számodra a relelm megdöntése, mert akkor nem lehetne oktatni a kiskomákat.


Ha sikerült volna reprodukálni, akkor azt tudnánk, mert Nobel-díjat kapott volna az illető Silvertooth-szal együtt a relelm megdöntéséért.


Azért ne titkoljuk el Marinov forgótárcsás és coupled-mirrors kisérleteit sem amivel szintén 360 km/sec körüli sebességet mért a laborjának (Szófiában is és reprodukálva Graz-ban is) de díj nem járt érte.


Talán azért mert nem sikerült kimérnie a semmit (= sikertelen kisérlet)

Előzmény: mmormota (2156)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.25 03:54:50 © (2155)

Hát még akkor mekkorát nő az arcom ha nem vagy képes megírni, hogy ki volt az aki reprodukálni akarta a Silvertooth kisérletet és nem sikerült neki. (..senki nem tudta reprodukálni a kísérletet)


Mert akkor ez a lé duma nagyon menekülősnek tűnik.. Ettől függetlenül nem akartalak megbántani a helyzetértékelésemmel.

Előzmény: Gergo73 (2154)

Relativitás elmélet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Relativitás elmélet)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.25 02:29:59 © (1049)

Már meg is egyeztünk, a valóságban nincs szingularitás, elmélet sincs, csak ex katedra okoskodsz, mint én is.


A téridőnek meg nincs szerkezete mert az nem anyag. Szerkezete csak az anyagnak van. Sem a térnek, sem az időnek, így a téridőnek nevezett kitalátumnak nincs szerkezete.


A meztelen galisztaféreg lyukakhoz meg tényleg nem kell szingularitás. Pont.

Előzmény: Callie (1048)

Dulifuli szerint a világ
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Dulifuli szerint a világ)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.25 02:07:09 © (2153)

senki nem tudta reprodukálni a kísérletet,


Légyszi írd meg nekem ki volt az aki reprodukálni akarta, megvolt neki a megfelelő Silvertooth féle eszköze, de nem azt az eredményt kapta mint Silvertooth és Whitney.


(Marinov nem ezt a kisérletet reprodukálta, neki más, saját készítésű eszközei voltak.)


A fizikusok nem fogadják el Silvertooth kísérleti eredményét.


Nagyon csodálkoznék, akkor ugyanis csak annyit kellene belátniuk, hogy mindannyian nagyon hülyék voltak. Ez a leghatalmasabb visszatartó erő.


az elemzésben alapvető hibákat találtak..


Csak nem az a hiba, hogy forgatod az interferométert és a mintázat a forgatástól függően változik, a Michelson interferométerrel ellentétben ami a forgatásra érzéketlen ? A linkben egy fizikus fanyalog, ez az alapvető hiba.


hogy inkább hiszel olyanban, amit értesz,


Látod erre az egyre pontosan ráhibáztál, csak olyanban hiszek.


de ami ellentmond a tapasztalatnak


Akárhány eszközzel megmérheted az éterszél fújását amely nem alkalmas arra, hogy azt megmérje. Megmérheted ceruzával, kenyérgalacsinnal, franciakulccsal, MM interferométerrel, egyik sem fogja kimutatni a fénysebesség irányfüggését, s így a tapasztalatod sokszorosan beigazolódik.


Olyan eszköz kell ami erre érzékeny. Ez a Silvertooth interferométer. De a COBE is alkalmas eszköz.

Előzmény: Gergo73 (2130)

Relativitás elmélet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Relativitás elmélet)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.24 04:06:47 © (1044)

Ide vezet a relativitáselmélet, jellemző. Ennyi marhaságot összehordani..


Ha van egy féreglyuk,... De nincs.


egy meztelen szingularitás környékén találhatunk... Szingularitás csak az áltrelben létezik, azt is mondhatnám a mesében, na meg a matematikában. A valóságban


szingularitás nem létezik.


Sem meztelen, sem nem meztelen. Tehát a mesében többféleképpen lehetségesnek látszik az időutazás... A moziban is. Gondolatban is. A virtuális világban is. Meg itt a fórumon is.

Előzmény: Callie (1037)

Dulifuli szerint a világ
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Dulifuli szerint a világ)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.24 01:12:21 © (2129)

Haha,  Nem kineveztük: éppen ez az, amit a tapasztalat mutatott meg. Lásd Maxwell-egyenletek, Michelson-Morely kísérlet.


Éppen csak a Silvertooth kisérletet felejtetted ki, ami valóban tapasztalat, az egyutas interferométerrel kimérhető az éterszél,


tehát a semmit sem tapasztalt Michelson kisérletet elfelejtheted mint valami tudományos (tudománytalan) tévedést. Jó beledugni a fejeteket a homokba...


Ezerszer is okoskodhattok az abszolút fénysebességgel, ha egyszer van egy kisérlet ami kimutatja, hogy a fénysebesség irányfüggő. :)

Előzmény: gligeti (2117)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.21 03:25:41 © (2102)

A mi bolygónk meg tele van gligetikkel meg pintyekkel akiknek hiába magyarázza az ember, hogy ha az egyik óra


Sem nem gyorsabb, sem nem lassabb, de nem is egyforma járásu


a másik órához képest akkor az a szerkezet elromlott és nem méri az időt.


Ne erőltesd a hasonlataidat mert az eddig mind ostobaság volt. Az órákról meg lehet állapítani, hogy a valóságban melyik járt gyorsabban, csak vissza kell hozni a keringő órát. Hafele is ezt akarta csak rossz minőségű volt az atomórája.


Pontosabb eszközökkel és hosszabb futásidővel a kérdés eldönthető, ne fáraszd magad a filózgatással..


...meg jót röhög az egészen, mert ő se nagyságot, se tömeget (meg se időt, se távolságot) nem csinált, hanem valami egész mást..


Na ezt legalább eltaláltad, valóban egészen mást teremtett: mozgó anyagot.


Semmi mást.

Előzmény: gligeti (2101)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.19 03:04:11 © (2091)

Ha a valóság is megfelel neki, és logikai bukfenc sincs benne..


Az egyikből nézve a másik óra megy lassabban a másikból az egyik megy lassabban, mindezt a valóságban, nemám csak látszólag. Logikus.

Sem nem gyorsabb, sem nem lassabb, de nem is egyforma a járásuk

Logikus. Már értem is, akkor ez valószínűleg nem óra hanem függőón. Vagy lekvárosbukta. :)

A repülő tárgyak rövidülnek, de nem ám a fényterjedés miatt hanem tényleg. Logikus.

A tér, ami nem anyag, hatással van az anyagra. Logikus.

A fénysebesség maximális, ha fényjelekkel vizsgáljuk. Logikus.

A szingularitásban megsemmisül az anyag. Vagy a semmiből lesz. Logikus. stb


Fogadok, hogy lesz valaki nálam sokkal okosabb akinek ez mind logikus, én meg kretén vagyok..



pint (2083), ismertesd végre a te álláspontodat.


Az az álláspontom, hogy le kell hozni egy GPS órát.


miért nem vezeted le világosan, ..hogy a mozgó testen mi látszik másképp, és miért?


Ezt a relelm teszi meg. A relelm azzal foglalkozik, hogy mi látszik másképp.

Engem meg az érdekel, hogy mi van másképp és miért.


És mivel ezt a két dolgot (csaknem) mindenki tragikusan összekeveri ezért a relativisták képzeletében az él, hogy ami menetközben másként látszik az másképp is van. Ez a kérdés nem sok módon vizsgálható, de az egyik lehetséges mód a GPS órák visszahozása. Ugye ehhez eddig nem kellett matematika ?



gligeti (2084), Cs rezgésszámlálók abszolút állását nem láthatjuk...

...csakhogy ilyen értelemben a Földön sem láthatjuk


Ez nem igaz.


Szinte semmivel nem látjuk az abszolut állását jobban a Földön, mint a műholdon, és viszont.


Ez igaz. A szinte pedig 10 év alatt egytized másodperc diszkrepancia létrejöttét jelenti, erről megy a vita. Ez tényleg szinte semmi. Távmérésben mégis 30 000 km. Nem semmi.

Előzmény: Dulifuli (2085)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.18 02:45:08 © (2082)

pint, hányszor írjam le, az a lényeg, hogy egymáshoz képest ne mozogjanak, s gravitációs viszonyaik egyformák legyenek nb. legyenek mondjuk egy asztalon. Az ekkor leolvasott számlálók állása tekinthető valóságos eltérésnek.


Tehát ha a megerőszakolt (fellövés előtt elállított osztójú) GPS órát lehozzuk akkor a relativista álláspont szerint a földön UTC időt mutat a lehozáskor.


a, Ha valóban azt sikerülne megállípítani a lehozott óra leolvasásával, hogy UTC időt mutat, akkor és csakis akkor lehetne azt mondani, hogy a rel dilatációk és kontrakciók valóságosak.


b, Ha lehozáskor a GPS óra a földön a megerőszakolt időt mutatja (ami 0.3 sec -el tér el az UTC időtől, kb 0.1 sec/10 év keringés) akkor pedig keringés közben semmi nem történt az óra járásával.



gligeti 2078, Ha beigazolódna, hogy egyforma, akkor hogyan észlelhettünk előtte még meg sem történt rezgéseket?


ha beigazolódna, hogy b, vagy ami ugyanazt jelenti, a rezgések nem változtak keringés közben és nem volt semmiféle anti idődilatáció meg időkontrakáció sem akkor csak érdekesség lehet a kérdésed.

A véleményem az, hogy az individuális Cs rezgésszámlálók abszolút állását nem láthatjuk, ezt nem sugározza a GPS, mmormota téved. Az összes műhold egy közös órajelet sugároz a földre, ez a composit clock (egy holdon 2 vagy 3 atomóra van, a 24 GPS holdon összesen kb 50 db)

Előzmény: pint (2077)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.17 03:25:17 © (2076)

1977-ben az első GPS holdnál 20 napos méréssel győződtek meg arról, hogy leosztáskorrekció nélkül valóban a relativitáselméletnek megfelelően gyorsabban jár a fent keringő óra a földihez képest.


És 20 nap után szerinted lehozták ezt a holdat és megnézték a földön, hogy mennyit kettyegett az óra amíg repült ?



Mungo (2063), ..de azóta a tapasztalat beigazolta az elméleti várakozást. majd ..gyárilag be lett építve..


ezt nem vitatja senki, menetközben szükség van az elállításra, pont a relelmnek megfelelő mértékben, értsd már meg, hogy nem ez a vita tárgya. A vita arról folyik, hogy a keringő óra járása tényleg eltér a földitől vagy csak úgy látszik.


Mindkét esetben ugyanazt látod a földről nézve.


A kérdést ezért csak akkor lehet eldönteni ha visszahozod a műholdat.


Az sem biztos, hogy minden hatás egyformán látszólagos, akár az is elképzelhető, hogy a gravitációs hatás valóságos, míg a sima transzlációból adódó SR hatás csak látszólagos. De ezt ilyen messziről menet közben nem lehet megállapítani, ezért kell lehozni egy kiszuperált GPS órát, egy csomó van ilyen amit már nem használnak és arra vár, hogy leessen.

Előzmény: Dubois (2064)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.16 04:20:12 © (2058)

minden nézőpontból ki lehet számítani, hogy egy lehozott GPS óra mennyivel lenne eltolódva egy UTC órához képest.


Rendben, akkor légyszíves számítsd ki mennyivel lenne eltolódva 30 év alatt. Nem kell pontosan, pl. +0.3 sec.


Kiszámítod, és ha lehozzuk az órát akkor meglátjuk mekkora marhaságot számoltál ki. Persze lehet, hogy már hamarabb meglátjuk...

Előzmény: Gergo73 (2056)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.16 02:08:58 © (2055)

pl valami elvetemült visszahozna egy GPS óraszerkezetet és Astrojan elé tenné, hogy ímé a bizonyság, akkor nyilván valami más kifogást találna..


Drága Mungo, honnan veszed, hogy az eredmény téged igazolna ? Hiszen ezt a kisérletet még nem végezte el senki. És akkor milyen bajban lennétek ha valami elvetemült visszahozna egy GPS óraszerkezetet és kiderülne, hogy az óraszerkezet ugyanolyan ütemben kattyogott odafönn, mint idelenn..


Kisérlet nélkül vagytok bizonyosak az eredményben annak ellenére, hogy Gergő éppen most bizonygatta (állította), hogy semmit nem lehet mondani a keringő órák járásáról mert azoknak


Sem nem gyorsabb, sem nem lassabb, de nem is egyforma a járásuk


a földi UTC órához képest, így a járásuk sebességéről csak akkor lehet információt szerezni amikor visszahoztuk őket.



pint (2053), ...a dvag elméletet, ami nem az övé,...


felvilágosítanál ki találta ki, hogy a sötét energia gravitonokból áll és okozza a gravitációt, ami mellesleg egy nyomó gravitáció, ki nevezte el DVAG -nak, ami mellesleg résztvesz az atomos (részecske) világ vagy a fény felépítésében és ezért akár a fényterjedés közegének is tekinthető stb stb ???

Előzmény: Mungo (2051)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.15 03:17:01 © (2015)

Sem nem gyorsabb, sem nem lassabb, de nem is egyforma a járásuk.


Na ez a fajta tudathasadásos gondolkodás jellemző a relelmre.


Nem lehet két órát összemérni csak úgy önmagában.


Ez elképesztő. Nem vagy képes megállapítani két óráról, hogy melyik ketyegett többet ? Akkor menj vissza a dedóba.


Le kell hozni a GPS órát és egy asztalra letéve össze kell hasonlítani őket. Ne félj ez már nálad nem sokkal értelmesebb pacákoknak is menni fog.

Előzmény: Gergo73 (2008)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.14 04:27:16 © (2007)

X rendszerben A a gyorsabb, Y rendszerben B a gyorsabb.


Tehát a valóságban az A óra sem nem gyorsabb, sem nem lassabb a B óránál.


Köszönöm Gergő, akkor nyilván egyforma. Ezt akartam hallani.


Mire visszatér az iker, ugyanolyan idős lesz mint a földön szomorkodó tesója.

Előzmény: Gergo73 (2005)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.14 04:15:54 © (2004)
 ..nincs olyan, hogy egy óra valóban gyorsabban jár egy másiknál..


A Földről nézve... a GPS órák (leosztás nélkül) gyorsabban járnak...ez nem valami látszat, hanem a valóság.


Azt hiszem ebben maradhatunk... :))

Előzmény: Gergo73 (2003)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.14 03:47:28 © (2002)

..nincs olyan, hogy egy óra valóban gyorsabban jár egy másiknál..


A Földről nézve amúgy a GPS órák (leosztás nélkül) gyorsabban járnak...ez nem valami látszat, hanem a valóság.



Óriási, ezen még gondolkodjál egy kicsit. Kicsit tényleg össze vagy zavarodva. Teljesen.

Előzmény: Gergo73 (2001)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.14 02:48:36 © (2000)

a földi órák valóban lassabban járnak, vagy

csak a műholdról nézve látszanak úgy ??

..a kérdés rossz.


Akkor mit szólsz ehhez a kérdéshez?


a GPS órák valóban gyorsabban járnak, vagy

csak a földről nézve látszanak úgy ??


Ez már tetszik? :))

Előzmény: Gergo73 (1999)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.14 02:00:18 © (1998)

Azt kérdeztem, hogy


a földi órák valóban lassabban járnak, vagy

csak a műholdról nézve látszanak úgy ??


nem tudsz egy mondatban válaszolni? Vagy egyáltalán nem tudsz erre a kérdésre válaszolni ? Vagy nem is érted a kérdést?



gligeti (1979), A Földön mikor látta bárki is konkrétan a Cs vagy az Rb rezgéseit?


A Cs által hajtott számláló pillanatnyi értékei kellenek. Két ilyen egyforma szerkezetből az egyiket röpteted, majd visszahozod. Összehasonlítod a kettőt. Akkor hasonlítod össze őket

amikor már egymáshoz képest nem mozognak.


Az atomokkal kapcsolatban tévedsz, lehet látni őket. A kenyeret is csak úgy látod, hogy az atomjairól fény érkezik a szemedbe, aztán meg már csak egy áramlökés megy az agyadba. Ilyen értelemben láthatóvá tehető pl egy kristályrács aminek a csíkjait már az atomok okozzák. Ezt látod optikailag az elektronmikroszkópban. Elektron optikailag.


Az elektron valójában semmilyen színű, mert nem látod. Esetleg megfeleltethető neki szín. A gamma sugarakat sem látod, tehát értelmetlen kérdés, hogy milyen színű a röntgensugárzás vagy a mikrohullám. Színtelenek. Jóindulattal feketék.

Előzmény: Gergo73 (1982)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.13 03:04:07 © (1977)

De mivel van gravitáció és tehetetlenül keringenek az órák, ezért fordítva áll a helyzet még mindig etalonórákra.


Rendben, tehát a műholdról nézve a földi órák lassabban járnak. Csak annyit mondj meg mielőtt teljesen belezavarodsz, akkor


a földi órák valóban lassabban járnak, vagy

csak a műholdról nézve látszanak úgy ??

Előzmény: Gergo73 (1975)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.13 01:53:00 © (1974)

Valójában az állapítható meg, hogy a földi órák a GPS-ről nézve gyorsabban járnak.


Úgy érted a földi órák valóban (nem csak látszólag hanem a valóságban is) fizikailag és ténylegesen gyorsabban járnak ???

Attól járnak gyorsabban a földi órák, hogy a műholdról valaki kukkolja a földi órát ???

Előzmény: Gergo73 (1970)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.12 02:50:00 © (1950)

látszólagos a kontrakció... erre egyelőre igen nehéz döntőkísérletet tervezni


Akkor szerinted mit játszottak le 50 éve? Néhányan agyaltak azon, hogy a specrel szerint mi a helyzet. És? Engem az érdekel mi a valóságban a helyzet.


Már évek óta nyomom a döntőkisérletet, hogy le kell hozni egy GPS órát, és mit sikerült beleverni a fejetekbe? Nem kell lehozni, nem szabad lehozni, nem akarjuk lehozni, tudjuk előre mi lesz a lehozás eredménye stb.


amikor lehozzuk az atomórát, akkor kiderül, hogy fenn már olyan rezgéseit láttuk az atomnak, amit majd csak egy hét múlva fog lerezegni


Amikor lehozzuk az atomórát akkor az derül ki, hogy ugyanolyan gyorsan járt mint a földi óra. Soha nem láttuk a Cs vagy Rb rezgéseit, sem a számlálóját. A GPS rendszer tudtommal egy közös órajelet sugároz, ez a composit clock, ez jön le a navigation message -el, ezt látod. Így aztán csak okoskodhatsz a jövőbelátásról, de nem derül ki...


De nem szükséges mindent előre tudni, erre való a kisérlet. S csak aztán kell magyarázatot adni, miért is azt mutatja a kisérlet amit.


Én azt mondom az iker visszajön és ugyanolyan idős lesz mint a földhözragadt rokona. Hogy közben te mit láttál vagy mit képzeltél az tökmindegy.

Előzmény: gligeti (1943)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.11 02:43:13 © (1940)

GPS atomórával ugyanez a figura..


Pontosan ez a figura egészen addig amíg a GPS órát nem lövik fel és a gagyi órádhoz képest nem mozog relativisztikus sebességgel és nem köröz körülötted egy kisebb gravitációs potenciálú magasságban.


Te meg azt nem vagy képes megérteni, hogy a gyors mozgások okozta eltéréseknek két oka lehet:

1. tényleg megváltozik az óra járása és ezért úgy látszik.

2. nem változik meg a járása, de valamilyen oknál fogva úgy látszik.


Ez az értetlenség főleg azután érdekes, miután egyszer már beláttad, hogy a hosszkontrakció az bizony látszólagos, valójában nem változik meg a hossz.



gligeti (1932), Azt kell hogy mondjam, hogy persze ebben igaza lehetne Astrojannak..

Oh, köszönöm. De be kell érned a válaszaimmal.

Előzmény: mmormota (1935)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.10 04:51:01 © (1930)

Nem Drágám, a kisérlet az a rezgések száma, a számláló állása.


A többi hókuszpókusz pontosan az, amit kisérletileg le kell ellenőrizni.


Kedves mmormota, most ne azzal gyere, hogy Te ki tudod számolni azt amit én kisérletileg akarok meghatározni. Te kiszámolod, a kisérlet pedig eldönti, hogy Te jól számoltál e, vagy esetleg mindannyian rosszul számoltatok.


Próbáld már egyszer összefüggően végiggondolni miért csinálnak kisérleteket mások...


Az osztóművel együtt is össze lehet hasonlítani a GPS órát és az UTC órát, a lényeg az, hogy egymáshoz képest ne mozogjanak. Ezért kell lehozni.

Előzmény: mmormota (1929)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.10 03:08:27 © (1928)

mindennap megkérdezzük őket rádión, és azt mondják, hogy lassabban ketyegnek.


Az jó, mert akkor legalább megoldottad a jövőbelátás problémáját.


Viszont nem ezt kérdeztem. Légy szíves kérdezd meg az órákat rádión, mennyit rezegtek amióta fellőtték őket. Nem az érdekel, hogy gyorsabbnak látod vagy lassabbnak látod a földről nézve, hanem, hogy pontosan mennyit rezgett egy adott földi időpontig. Egy ugyanakkor indított földi UTC órát is kérdezz meg, akár rádión, hogy pontosan mennyit rezgett az adott földi időpontig. Ha úgy tetszik a számlálók állása a kérdés.


Ha ezt nem tudod megkérdezni rádión, akkor mégiscsak le kell hozni egy GPS órát, hogy a totál rezgések számát lehessen összehasonlítani itt a földön, a földi UTC óra totál rezgéseinek számával. Ha egyforma én nyertem, ha nem egyforma akkor ti.


Nem a másodpercenkénti leosztott ketyegésre vagyok kíváncsi, hanem, hogy mennyi a Rb vagy Cs atom rezgéseinek 30 év alatt összejött száma, számlálója.

Előzmény: pint (1920)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.09 03:09:50 © (1917)

csak még mindig nem tudni, hogy minek lehozni, mikor rádión is kapcsolatba lehet velük lépni


Ja? Ezt nem tudtam. Légy szíves kérdezd meg az órákat rádión, mennyit rezegtek amióta fellőtték őket. És ha többet rezegtek (30 év alatt a 0.3 sec nek megfelelő rezgéstöbblet) mint az ugyanakkor indított földi UTC óra akkor te nyertél. Én kérdeztem őket, nekem azt mondták akármilyen gyorsan mennek mindannyian ugyanannyit rezegnek mint a földön hagyott ugyanolyan szerkezetű társaik :))


A gyors mozgásból származó látszólagos eltérést pedig az osztóval igazítják ki, hogy a földről nézve jónak is látsszanak. Nem hinném, hogy érted..

Előzmény: pint (1907)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.07 02:39:18 © (1906)

Miért, a newtoni fizika, vagy bármely alternatívája a specrelnek a valóságos mérések valóságos eredményein kívül mire is épít még? Mi mást is tudunk a valóságról ezen kívül?


Ti semmit, ez a baj. A Newtoni fizika tuti, azzal nincs baj, nem mozog gyorsan.

A specrelben viszont nagyon ugrálnak a kiscsirkék, nem lehet öket megszámolni. De ha mindnek kitekered a nyakát és leteszed őket egy asztalra akkor megtudhatod hányan vannak (voltak).


Specrelben amit látsz az látszat. A valóságtartalom eldöntéséhez külön kisérlet kell. Pontosan ezért kellett körbevinni a repülőgépeket, majd lehozni az órákat a HK kisérletben, csak jóval pontosabb atomóra kellett volna hozzá, meg egy kis tisztesség. De egyik sem volt meg.


Ezért kell a GPS órát lehozni, hogy a valóságos mérések valóságos eredményeiből azt is meg lehesen mondani, hogy valóságos e az idődilatáció-retardáció, vagy csak úgy látszik.

Előzmény: gligeti (1902)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.02 02:27:46 © (1812)

Végülis mindent el tudok képzelni, csak ez miért hihetőbb így?


Látod ez az. Nem tudom mi történik a látszattal lehozás közben. A relelm őrültségeit már megszoktuk, akármilyen abszurd. Lehet okoskodni de a döntést kisérletek jelentik és pont ez a probléma, nincs tisztességes kisérlet annak eldöntésére, hogy a látott dolgok valóban ott és akkor megtörténnek, vagy csak úgy látszanak.


hogyan ér a szemembe előbb a fény, mint ahogy onnan elindulhatott?


Ez biztosan nem történik meg, de nem is az óra rezgéseit látjuk közvetlenül a földi vételnél mintegy TV műsorként, így a lehozós gondolatmenet s ugyanígy mmormota felvetése is sántít (bár meg kell hagyni nem rossz...)

Előzmény: gligeti (1806)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.01 22:12:56 © (1805)

ha késleltetés nélküli GPS órákat küldenénk fel, amikben nem módosított, hanem pontosan olyan ugyanolyan osztómű szerepel..


magyarul egy közönséges földi normális UTC órát küldesz fel, ha jól értem.


akkor az a Földről sietni látszana,.. Igen (ezért kell a módosított, lassított osztómű)


ám ez csak innen látszólagos,.. Igen, máshonnan mást látnál, de valójában a járási sebességével semmi nem történik.


amint visszahozzuk, akkor újra szinkronba kerül... a földi UTC órával, ami sohasem repült. De ha úgy tartja kedved, egy másik UTC órát akár el is küldhettél volna a Marsra vagy a világvégére, s mire visszahozod az is ugyanannyit fog mutatni mint a másik két óra (természetesen egymás mellett vannak egy asztalon)


És remélhetően nem az lesz a következő ötleted, hogy nem tudod elképzelni hogyan kerülhetnek az órák ismételten szinkronba (ami mmormota, meg Simply Red problémája) mert az órák járásával sohasem történik semmi, valójában nem kell ismét szinkronba kerülniük, mindigis szinkronban voltak.

Előzmény: gligeti (1784)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.01 03:50:48 © (1781)

Kedves mmormota, már annyiszor elmagyaráztam neked, miért eleve hülyeség amit gondolsz a lehozásról.


Egy 5 éve meg egy 10 éve fent levő holdnak ugyanolyan lehozás közben más értékű eltérést kellene lehozás közben produkálnia. Meg is teszi, lásd 1779. :)

Előzmény: mmormota (1773)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.10.01 02:25:35 © (1779)

az Astrojan-féle "ha visszahoznánk akkor ugyanannyit mutatna" hipotézis már modellként is inkonzisztens.


Úgy érted ha visszahoznánk egy GPS órát a számolóművével együtt, akkor

a kettőt egymásmellé téve ugyanannyit mutatna mint egy földi UTC óra ?? És ez már modellként is inkonzisztens ? Teljesen egyetértek, tényleg az.



Valóságos eltérés:

tényleg siet odafenn az oszcillátor, lassítani kell a számlálóval. Így a GPS óra repülés közben UTC időt mutat és a földön is UTC időnek látszik.

Lehozásig többet rezgett, de a számláló lassította, kikompenzálta, tehát a lehozás pillanatában a földön UTC időt mutat. Ez a relativista álláspont. Kár, hogy inkonzisztens.


Látszólagos eltérés:

ugyanannyit rezeg odafenn az oszcillátor mint a földi UTC óra, de lentről gyorsabbnak látszik. Ezért szintén lassítani kell a számlálóval, hogy a földről nézve UTC időt mutasson.

Ha lehozom az oszcillátort, az szintén ugyanannyit rezeg mint a földi UTC óra, de mivel lassítottam a számlálóművel ezért kevesebbet mutat mint a földi UTC óra.


Ha 10 évet repült akkor 0.1 sec- el mutat kevesebbet,

ha 20 évet repült akkor 0.2 sec- el mutat kevesebbet,

ha 30 évet repült akkor 0.3 sec- el mutat kevesebbet.

Előzmény: gligeti (1774)

Dulifuli szerint a világ
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Dulifuli szerint a világ)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.09.30 01:58:55 © (1762)

Mégegyszer tisztázzuk, a GPS órákat a fellövés előtt az UTC földi időszámításhoz képest előre elállítják, ezáltal repülés közben a földről pontosan, mindig UTC órának látszanak. Ha repülés közben ezek az órák a valóságban is visszaállítódnak UTC órává, akkor lehozás után (a lehozás pillanatában, vagy legalábbis akörül) UTC időt fognak mutatni, ez a relativisták verziója.


Az én verzióm: lehozás után a GPS óra ugyanannyit fog mutatni, mint a fellövéskor egy ugyanúgy elállított de sohasem repült óra, =/= UTC óra. Az eltérés UTC-től 30 év alatt kb 0.3 sec, nem sok.


Az atomórák nem olyan pontosak, hogy néhány órás keringőzés után, egyetlenegy kisérlettel biztosat lehessen állítani egy ilyen nagyléptékű és a józan észt erőteljesen próbára tevő elmélet (relelm) jóslatait illetően.


Azonban ha csaltak is a H-K kisérletben, még abból se következik, hogy nincs idődilatáció, legfeljebb az, hogy a H-K kisérlet eredményét a csalás és kozmetikázás miatt nem lehet figyelembe venni.


Nem is kívánok mást. De mivel más kisérlet nem nagyon van (2 kisebb repülés), ezért kell egy sok ezerszeres pontosságot elérő (30 év repülés = 10 ezer nap) GPS óra lehozás kisérlet.


A más jellegű kisérletekben pedig nem hoznak vissza órát, s ezek csak a relelm látszó eltéréseit bizonyítják, de ezt nem is vitatja senki.

Előzmény: gligeti (1760)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.09.29 23:35:54 © (1757)

Hogy ér ide elméleted szerint a fény hamarabb, mint ahogy elindul, egy régóta keringő műholdról?


Az én elméletem szerint sehogy, én nem mondtam ilyet, a saját álmaidat ne rajtam kérd számon.


...ugyanúgy elmondod, hogy csaltak, kozmetikáztak, mint a Hafele-Keating (Rossi Hall, és sorolhatnám) kísérletekben.


És ezt honnan veszed? A sorolhatnád kisérletekről semmit nem állítottam, a Hafele Keating kisérletben pedig szándékosan csaltak és kozmetikáztak.


Egyetlen egy óra volt ami nagyjából stabilan járt, a 447 jelű óra, ez pedig éppen azt bizonyítja, hogy semmiféle relativisztikus hatás nem érte az órát.


A többi három óra a szállítás hatására megváltoztatta a járását, (Nézd Meg itt!), a kék és a piros vonalaknak párhuzamosaknak kellett volna lenniük a relativisztikus hatás kimutatásához, de összevissza állnak. Ezt a három szart keverték bele a 447 jelű óra eredményeibe, az eredményeket drámaian kozmetikázták (pl a 408-as óránál mínusz 166 ns -ről plusz 55 nanosec-re), s pont kijött amit látni akartak.


Megemlíteni nem mernék egy ilyen kisérletet a relativitáselmélet védelmében.

Előzmény: gligeti (1754)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.09.29 02:23:58 © (1752)

Ejnye, ejnye Sred, ..ha történetesen tényleg lehoznának egy ilyen órát, és valóban azt az időt mutatná, amit elvárok tőle, az Simply Red hitét szemernyit sem befolyásolná..


Pedig épp azért kell lehozni egy régóta keringő, használaton kívüli de még működő órát, hogy ne csak hitünk legyen hanem bizonyságunk is.


Felfoghatatlan a vakhit, amivel teljes bizonyosságod van olyan dolgokról amit kisérletileg nem, vagy csak elképesztően hevenyészve támasztottak alá.


Nem vitás, hogy egy fizikus minden más emberfajtánál sokkal okosabb ezért neki nem szükséges kisérlet az elméletei alátámasztásához. Hafele-Keating már úgyis mindent eldöntött, némi kozmetikázással..


Vagy csak egyszerűen azért tiltakozol e kisérlet ellen, mert a lelked mélyén rettegsz a lehozott GPS óra számlálójának megismerésétől ?


(Egy közös asztalra kell tenni a két órát és itt kell összehasonlítani őket. Így megismerhető a valóságos különbség az órák között. Méghozzá azért mert a két óra nem mozog egymáshoz képest és a gravitációs viszonyaik is egyformák, hiszen éppen ezeket a hatásokat akarjuk kimutatni a repült órán. Nehéz ez ?)

Előzmény: Simply Red (1738)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.09.28 05:48:20 © (1736)

Legjobb esetben is csak annyit mondhatnál, hogy vagy ilyen vagy olyan...


Tudtam, hogy meg fogunk egyezni, Köszönöm Gergő.


...mert mindkettő modell konzisztens a megfigyelésekkel. (Valójában nem erről van szó...)


Pontosan így van ahogy mondod, az egyik nem az. De, hogy melyik annak eldöntéséhez


Le kell hozni egy GPS órát !

Előzmény: Gergo73 (1715)

Fogy a Föld?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Fogy a Föld?)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.09.28 04:54:45 © (13)

Rosszak az emlékeid, egy barna törpe sosem volt fehér törpe.


"A barna törpék olyan égitestek, amelyeknek túl kicsi a tömege ahhoz, hogy a belsejükben stabil hidrogén-hélium magfúzió jöjjön létre, és így valódi csillagokká váljanak.

...A barna törpék tehát még nem energiatermelő csillagok; a fehér törpék (jóval nagyobb tömegük max. 1,4 naptömeg) pedig már nem energiatermelő csillagok."

Előzmény: Nautilus_ (12)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.09.27 04:23:38 © (11)

A DVAG elmélet mit mond azokról a csillagokról, amelyekben már nincs magreakció (neutroncsillag, fehér törpe)? Jól gondolom, hogy az elmélet szerint ezek soha nem hülhetnek egy bizonyos hőmérséklet alá?


Igen, pontosan. Nem is találnak 3400 K -nél hidegebb fehér törpét. Magyarázatként azt mondják rá, hogy nem volt elég idejük kihűlni.

Előzmény: vjozso (10)

Dulifuli szerint a világ
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Dulifuli szerint a világ)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.09.27 04:09:32 © (1714)

Azt nem tudod elképzelni, hogy egyszerűen csak megtörténik az, hogy más időt produkál, mert a természet ilyen.


Nem ilyen. Nincs rá kisérleti bizonyíték, csak az, hogy szerinted a természet ilyen.


Ha úgy működne minden tudomány, hogy megfelelően sok ember absztrakciója és ítélőképessége elegendő lenne a világ megismeréséhez, nem kellene többé kisérlet.


Le kell hozni egy GPS órát !


(a fogyatékos)

Előzmény: Gergo73 (1713)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.09.27 02:48:16 © (1712)
...tehát a házak is tudják, mit csináltam. Na ezt hívják Gergő logikának.:) Szia.
Előzmény: Gergo73 (1711)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.09.27 02:23:47 © (1710)

Te továbbra is nyugodtan mondhatnád, hogy a két egymás mellé tett óra közül a fenntről lehozott csak látszólag mutat több időt,...


Mondhatnám azt is, hogy én vagyok a Hófehérke, de nem mondom.


Azt mondom teljesen világosan, hogy ha lehozzák a GPS órát, és a lehozás pillanatában UTC időt mutat a földön, akkor elbuktam.


Ha 0.3 sec különbség van a két óra között akkor a fellövés előtt elállított GPS óra járásával repülés közben az égvilágon semmi nem történt, nem hatott rá sem a repülés sem a gravitáció, mert előzetesen úgy lett elállítva, hogy 30 év alatt kb 0.3 sec eltérése legyen a földi időszámításhoz képest.


A relelm szerint okosak az órák, egyszerűen tudják, hogy milyen sebességgel mennek. Vélhetően megjegyzik mennyi ideig gyorsultak, mert ha megszűnik a gyorsítóerő, az órák ezután is másképpen járnak, attól függően, hogy mekkora lett a sebességük :)


Az a bizarr fiúk, hogy ezt a hülyeséget képesek vagytok megenni, mindenféle kisérleti alátámasztás nélkül. :(

Előzmény: Simply Red (1709)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.09.26 01:08:05 © (1705)

attól eltekintve, hogy az így definiált idő használhatatlanul bonyolult,


az biztos igaz, de nem is arra a célra kell, hogy mindenhol ezt használjuk.


Akkor abszolút valami, ha nem függ semmilyen önkényes választástól.


Rendben, de én az idő folyásáról beszélek, ez nem függ semmilyen önkényes választástól. Az önkényesen kiválasztott UTC órát reptetheted, gyorsíthatod, bedobhatod egy fekete lyukba, akkor is ugyanúgy fog járni (amíg ép). Másképp látszik ha a földről nézed, de járni ugyanúgy jár.


Ezzel ellentétes véleménnyel akkor tessék kopogtatni, ha már leérkezett egy használaton kívüli GPS óra és az órája össze lett hasonlítva (a földön) egy UTC órával (és pont egyforma időt mutatnak a lehozás pillanatában).



zgyorfi 1703, Egy specrel szerint működő világban semmiféle X centrikusság nem értelmezhető


Lehet, csak a világ nem specrel szerint működik. Csak specrel szerint látszik. És ez óriási különbség.

Előzmény: Simply Red (1701)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.09.25 04:20:27 © (1699)

a nagy sebességek világában nincs abszolút idő...


Akkor van abszolút idő ha definiálod, pl. legyen az abszolút idő az UTC. Kész,


mostantól van abszolút idő.


Csak annyit mondhattok, hogy ti nem használjátok, nem szeretitek, nem akarjátok. Az idő nem fizikailag létező dolog, nem anyag, csupán definíció kérdése. Gyorsan mozgó rendszereknél a relelm használható az átszámításhoz (a megfigyeléseket a relelm segítségével korrigálni kell az abszolút időre)


Az órák ugyanúgy járnak akármilyen gyorsan repülnek, csak másként látszanak. Ezt a másként látszatot korrigálod a relelm formulákkal és megkapod az abszolút időt.


Vagy talán lehoztak már egy-két GPS órát ??? :)


igenis van abszolut idő.. Teljesen igazad van Dulifuli.

Előzmény: Dulifuli (1694)

Fogy a Föld?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Fogy a Föld?)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.09.22 02:45:59 © (5)

Fogy, vagy hízik a Föld?


Megmagyarázhatatlan sebességgel hízik, a kiszámolt befogott anyagmennyiség nem elegendő a magyarázathoz. Egyes geológusok odáig mennek, hogy a kontinensvándorlást is a Föld hízása okozza, a növekvő Föld kinövi a burkát-kérgét. Ez már eleve magma eredetű hízást jelent, mert ha aszteroidok, kozmikus por okozza a Föld tömegnövekedését akkor az csak egyszerűen ráhullik a földkéregre és a kéreg ettől szépen vastagszik. De nem erről van szó, mert a magma folyamatosan kitüremkedik, állandó vulkánosságot okozva, tehát a Föld belül hízik.


Szerintem a gravitációs sugárzást (DVAG) nyeli el a Föld, a bolygók és természetesen a csillagok is. A csillagok ettől melegszenek fel és csak ezután gyulladhat be az atomreaktoruk. A születő csillagok nem termelhetnek hőt urán vagy tóriumbomlással, hiszen hidrogéngázból keletkeznek, a fúzió pedig csak azután indulhat be miután elég meleg lett a csillag belseje. Ekkor a hidrogén héliummá alakul. Ha a hidrogén elfogy, csak ezután indulhat az oxigén majd a szén szintézise.


A vason túli elemek különbenis csak szupernovákben keletkezhetnek, ami a csillagélet vége.

Előzmény: tUDATLANKA (2)

Mi a fény?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Mi a fény?)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.09.20 00:32:52 © (1807)

Hogy sikerült neked a fényre az ellentétét kimutasd?


Tisztázzunk valamit, egy fekete lyuk (BH) az eseményhorizontja alatt tartalmaz egy csillagászati objektumot ami nagyon sűrű. Én csak annyit állítok, hogy az eseményhorizonton a befelé menő fény sebessége 2c, a kifelé haladóé pedig = 0.


Minél beljebb megy a fény annál gyorsabb lesz. Amikor beleütközik az objektumba, akkor fogalmam nincs mi lesz vele. A fekete lyuk kiporszívózza az anyagot maga körül, így az eseményhorizonton még vákuum van, a fény itt még nincs mibe beleütközzön, tehát a foton szabadon gyorsul (szabadesés), a beáramló DVAG gyorsítja.


Tehát nem a vasban gyorsul a fény hanem a BH eseményhorizontján lévő vákuumban. Így sikerült.

Előzmény: vitaminek (1795)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.09.19 01:15:34 © (1790)

- Miért halad a térben a fény? (Méghozzá a fényforrástól gömbszimmetrikusan)


Gravitonok ha töltést szállítanak fénysebességre lassulnak.


Nem gömbszimmetrikusan halad hanem egy egyenes mentén (ld. laser). Azért látszik gömbszimmetrikusnak, mert a tér minden irányába indul egy-egy foton.


- Miért pont akkora sebességgel halad?


Vákuumban, tömegektől távol a 4 elemi részecske alkotta foton ekkora sebességet "tud". Fekete lyukba befelé menet a fény sebessége sokszorosára . Az eseményhorizonton kifelé igyekvő foton pedig (külső szemlélő számára) áll.


Hagyjatok ezzel a kétrés hülyeséggel..

Előzmény: Zsora (1768)

Gravitáció
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Gravitáció)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.09.16 01:38:47 © (835)

Kösz mmormota, ez majd lesz a te dolgod.


Nem kellene látnunk fékezést, mert én a sötét energiáról beszélek (=DVAG), ami nyilvánvalóan és közmegelégedésre nem fékezi a Földet (mérhetően).


Te kiszámolod, hogy a sötét energia miért nem fékezi a földet, én meg majd szépen lekopírozom a Te számításodat, ha egyáltalán érdekelni fog.



Kösz emp



pint ha vennéd a fáradságot és megnéznéd a (45) hivatkozást nem hinném, hogy le kellene nézned a folyóiratot, nekem szaklapnak tűnik:


E. W. Silvertooth, A New Michelson-Morley Experiment, Physics Essays 5, 1, p.82-88 (1992)

Előzmény: mmormota (832)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.09.15 03:03:35 © (831)

Ühüm, lehet, hogy akarták, de olyan éter úgysincs amilyet szerettek volna.


Másmilyen van, a DVAG gravitonsugárzást (=sötét energia) hívhatjuk éternek. Ehhez persze kell a yin yang fotonmodell is. Ekkor mondhatjuk, hogy ha az éter gravitonjai töltést hordoznak akkor az maga lesz a foton. Így vezeti a fényt az éter, tulajdonképpen töltést szállít. Nem vesszük észre mert mind a két töltést szállítja ugyanaz a graviton pár (= foton). Csak párkeltésnél derül ki.


A relelm szempontjából elég nagy baj ha a fénysebesség irányfüggő. A Doppler effektust is vissza lehet vezetni fénysebesség eltérésekre. A fénysebesség a DVAG-hoz képest mindig állandó, mint a hangnál (a hang terjedés a levegőhöz képest állandó). Ha fúj a szél akkor viszi a hangot. Ha fúj a DVAG (tömeg közelében abba "áramlik" befele) az is sodorja a fényt, a fény sebessége nő (külső szemlélő számára).


Ha nem fúj a DVAG, hanem a Föld repül, akkor a szembejövő fényt nagyobb sebességgel látjuk közeledni, ezt mérte ki Silvertooth.


A háttérsugárzáshoz képest valóban mozog a Föld, de az a doppler-effekt. miatt van.

Ha a fénysebesség minden körülmények között állandó lenne, tehát nemcsak a DVAG -hoz képest hanem a száguldó Földhöz képest is, akkor szerintem nem lehetett volna találni CMBR anizotrópiát.

Előzmény: vjozso (823)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.09.14 00:00:40 © (821)

jó, hogy ilyen hülyeségeket írsz mert ezt legalább könnyű megcáfolni.


...még ő maga sem tudta megismételni. Lám lám:


In a refined experiment[45], Silvertooth and Whitney confirmed the earlier result and found a speed of v = 378 km/s.


Amúgy pl. a Hafele Keatinget sem ismételte meg senki, a relativisták szerencséjére.

Előzmény: pint (820)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.09.13 01:24:04 © (819)

Silvertooth alkotta meg az éterszél kimutatására alkalmas eszközt, egy egyutas interferométert, amellyel ki lehet mutatni a Föld 370 km/sec sebességű száguldását a világűrben, a Leo/Crater csillagkép irányába, amit a COBE CMBR mérések is pontosan megerősítenek.


Semmi tévedés, legfeljebb nálad. Silvertooth fénysebesség különbözőséget mért az Oroszlán csillagkép irányába és az azzal szemben haladó fénysugarak között.


Ugyanakkora és ugyanolyan irányú (Föld) sebességet mértek a háttérsugárzás analízisével.


Hol látsz te ezekben a kisérletekben holmi étert ???

Előzmény: vjozso (818)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.09.12 00:37:26 © (817)

Az az érzésem hogy csak 2 elemi hatás létezik


Igen, ez egy nagyon jó érzés.


A világot 4 féle részecske építi fel, (= 2 féle graviton és a 2 féle elektromos töltésegység). Tömegük nincs. Ezek valóban gyűrűket alkotnak a barionos anyagban, még ha viccelt is Bign. A fény fotonban pedig egymás körül keringenek miközben haladnak.


Nem nevezném egyesített mezőelméletnek, de valójában arról van szó. A mező elnevezés félrevezető, mert csak ezek a részecskék léteznek, mezők önmagukban nem.

Előzmény: Zsora (814)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.09.10 04:27:16 © (812)

Nyomd meg a logikai hibát, és megtalálod alul a referenciákat, de ideteszek közvetlenül is egyet: Árnyékolható-e a gravitáció? (most éppen nem működik)


Elnézést kérek mindenkitől Eötvös nevében, mert úgy értelmezte a gravitáció árnyékolós kisérleteit, hogy az ólomkvadránsok egyik fele vonzza az ingát míg a másik fele árnyékolja a gravitációt.


Ezt nem gondolhatta volna, mert vagy mindkét kvadráns vonzza az ingát és ekkor nincs mit árnyékolni,


vagy mindkét kvadráns egyformán árnyékol -ez a helyzet nyomó gravitációban-, viszont ez esetben a készülék a szimmetria miatt nem alkalmas az árnyékolás kimutatására Eötvös elképzelése alapján.


Eötvös ugyanis az egyik kvadránst figyelmen kívül hagyta azzal a felkiáltással, hogy az felül van, tehát nincs hatással a kisérletére. Pedig árnyékolás esetén a felül lévő kvadráns ugyanúgy árnyékolja a felülről érkező sugarakat mint az alsó az alulról jövőket.



Bign 810, És miért nem kivül melegszik, ha a nyomó gravitáció esetén a sugárzás kivülről éri a testet?


Azért mert a gravitonsugárzás nem fénysugár amit elnyel a földfelszín. A fénysugárzás a Földkéreg külső, felszíni rétegét melegíti. De a DVAG-graviton átmegy a Földön mint a neutrínó. Elnyelése tömegfüggő, ahol több a tömeg ott több nyelődik el. A Föld döntő tömege nem kívül van hanem a magban, másrészt a magban képződő hőt nem egyszerű leadni, ki kell szivárognia a felszínre.


A tipped butaság.

Előzmény: Privatti (811)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.09.09 01:41:05 © (809)

Én meg biztos vagyok benne, hogy a nyomó gravitáció felmelegedéssel jár.


Ettől meleg a Föld (magja), ettől gyulladnak be a csillagok.


Sőt még az is lehet, hogy az Ia standard szupernovák is emiatt robbannak fel, nem pedig a spirális anyaglopás miatt ami egy másik csillagról érkezne. Elég fura lenne ha a Nap mondjuk anyagot lopna a földről vagy a jupiterről. Az anyag egyszercsak megúnja a Jupiter hatalmas (és közeli, domináns) gravitációs erejét és egy csatornaszerű csóvában elindul a Jupitertől a Nap felé... De nem ám az egész Jupiter !!!  Kösz a normális választ

Előzmény: Zsora (808)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.09.08 01:35:05 © (804)

.. egy gravitáló test "ereje" csak nő azzal, hogy minél több tömeget vonz. Nincs ebben semmi misztikum...


Végre egy örömhír, el tudnád magyarázni hogyan csinálja ?????

Honnan tudja, hogy mekkora tömeg van a közelében ? Van egy mérlege ?

Honnan tudja, hogy milyen messze van ez a tömeg? Centije is van ?

Figyeli az összes test mozgását a világűrben és ennek megfelelően állítja be a saját gravitációs erejét ?


Ezt a minden pillanatban újra kikalkulált erőt aztán kibocsátja valahogy ?


Nyomó gravitációban ezek idióta kérdések, de a vonzóban bizony probléma. Igen nagy misztikus probléma.

Előzmény: flimius (803)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.08.30 01:59:50 © (801)
Gravitáció

Rohán János


A gravitáció a világ leghatalmasabb, legerősebb, mindent meghatározó sugárzása. A gravitációs sugárzás a jelenlegi vélekedéssel szöges ellentétben nem a leggyengébb kölcsönhatás, hanem éppen a leghatalmasabb erő a természetben, amely önmagával egyensúlyban van, az egymással szemben haladó sugarak valamilyen módon kiegyenlítik egymást. A gravitáció csak azért tűnik olyan gyengének, mert ezen sugarak elnyelődése a barionos anyagban rendkívül gyenge, áthatolóképességük nagyon nagy. Ennek következtében a két ellentétes irányban haladó gravitációs sugárzás (gravitonok) erejének különbsége kisebb tömegek esetén csak csekély gravitációs erőt mutat. Ha nagy az árnyékolás (nagy a tömeg) akkor nyilvánul meg a gravitációs sugárzás igazi ereje amely egy fekete lyuk esetében már teljesen nyilvánvaló. Egy nagy fekete lyuk irányából csak kevés vagy egyáltalán semennyi sugárzás sem érkezik, így a befelé mutató erő mutatja meg a gravitációs sugárzás igazi arcát, a sugárzás teljes erejét, amely képes összeroppantani az atomokat. Ha az egyik oldalról teljes egészében leárnyékoljuk, akkor az ellentétes oldalról érkező gravitonsugárzás a testek azonnali gigantikus mértékű gyorsulását okozza, amely gyorsulást ráadásul a testen belül észre sem lehet venni.


A gravitáció árnyékolhatósága

A gravitáció árnyékolhatóságáról Eötvös kisérletei óta tartja magát a tévhit miszerint a gravitáció nem árnyékolható. Eötvös azonban súlyos logikai hibát vétett a kisérletei értelmezésekor amikor azt feltételezte, hogy az egyik test által kibocsátott gravitációt egy másik test leárnyékolja. Ezzel szemben a helyzet az, hogy a vákuumot kitöltő gravitációs sugárzást MINDEN test árnyékolja és egyik sem bocsátja ki. Kivételt csak a fekete lyukak jet -jei jelenthetnek, itt elképzelhető a gravitációs sugarak kibocsátása is.


Tér és Idő

Az einsteini térgörbület okozta gravitáció-axióma minden logikai alapot nélkülöz, mivel tér nem létezik. A tér fogalma csupán a fejünkben létezik, a tér nem anyag, a tér fogalmát mi találtuk ki. Nem igaz az az álságos állítás, hogy a testek és a látható anyagi világ a térben létezik. Nem igaz, hogy a világ ún. keletkezésével együtt keletkezett a tér és az idő, mert ezek a fogalmak akkor keletkeztek amikor egy értelmes elme ezeket definiálta. Ezen fogalmaknak az ősrobbanáshoz semmi köze nincs.
Mivel a tér és az idő csak a fejünkben létező, elvont fogalmak, ezért az anyagi világra közvetlen hatásuk NEM lehetséges. Bármiféleképpen definiált térgörbület így nem okozhatja a testek gyorsulását, nem okozhatja a gravitációt.


A gravitáció erő

A gravitáció egy ERŐ amit a testek körül kialakuló DVAG (Dark Energy Vacuum Energy Aether Gravity) gradiens okoz. Einstein szerencsétlenül térgörbületként írta le ezt a DVAG gradienst, ami látszatra kielégítő, de a gravitáció kialakulását nem magyarázza meg. Az einsteini ralativitáselmélet csak a látszó világot írja le meglehetősen pontosan, de a valóságos történések információit csak a fény segítségével, késleltetve ismerjük meg. Gyorsan mozgó és gravitációs rendszerek pillanatnyi helyzete nem az amit aktuálisan látunk, a valóságos helyzet nem figyelhető meg. Pontosabb képet kaphatnánk a világról ha a gravitációs sugarakat is képesek lennénk detektálni, mivel a gravitációs sugarak sokkal sokkal gyorsabban haladnak mint a fény, sebességük c2 körüli.


Kopeikin méricskélése elvileg hibás, mert fénysebességű fénysugarakkal próbálja detektálni a nagyságrendekkel gyorsabban terjedő gravitációs sugárzást (gravitonokat). Ez olyan mintha pl. hang segítségével próbálnánk mérni a fénysebességet és ezáltal a fény terjedési sebességére minduntalan hangsebesség jönne ki...


Fénysebesség

A fénysebesség ráadásul nem állandó, ez a szintén einsteini téveszme a Michelson kisérletek negatív, nulla eredményén alapul, csakhogy a Michelson interferométer az éterszél kimutatására nem alkalmas. A derékszögben haladó fénysugarak sebességkülönbsége valamilyen általunk érthetetlen módon kinullázódik. Hiába forgatjuk az interferométert, a csíkeltolódást nem tapasztalhatjuk meg.


Silvertooth alkotta meg az éterszél kimutatására alkalmas eszközt, egy egyutas interferométert, amellyel ki lehet mutatni a Föld 370 km/sec sebességű száguldását a világűrben, a Leo/Crater csillagkép irányába, amit a COBE CMBR mérések is pontosan megerősítenek.


Heisenberg

A Heisenberg féle határozatlansági reláció szerint egy elemi részecske sebessége ÉS helyzete nem állapítható meg egyidejűleg. De könyörgöm, hogyan sikerült ezt a logikusnak mondható dolgot összekeverni azzal, hogy akkor a részecskéknek nincs is meghatározott helyzete és sebessége ugyanabban a pillanatban. Az a tény, hogy nem tudunk információt szerezni egy részecskéről nem jelenti azt, hogy a részecskének ne lenne határozott helyzete ÉS sebessége egyszerre.
Bizonyosan van pontos helyzete, ez meg is állapítható.
Bizonyosan van sebessége, hiszen ez is tetszés szerint megállapítható.
Miért is ne lenne meg ez a két tulajdonság egyszerre? A tulajdonság megvan, abban nincs semmi bizonytalanság, csak nem tudjuk megállapítani.
Ez nagyon lényeges különbség. A világ nem attól létezik, hogy nézegetjük, az anyagi világ tőlünk függetlenül létezik. Már az emberiség előtt is létezett sőt az ősrobbanás előtt is létezett: a 4 elemi részecske (= graviton A és B, elektromos töltés + és –) nem semmisíthető meg és nem is keletkezik.


Szingularitás

A szingularitás matematikai fogalom, egy függvény azon pontja ahol a függvényérték a végtelenbe tart. Szingularitásra sem a vonzó sem a nyomó gravitációban nincs szükség. A szingularitás egyedül a relativitáselmélet terméke amellyel saját maga sem tud mit kezdeni, a szingularitás a relativitáselmélet csődje a maga végtelenül nagy térgörbületével, bár ezen illik jószándékúan átsiklani.


Vonzó gravitációban a szingularitás nem létezik mert egy tömeg középpontjában nemhogy nagy, de semekkora gravitációs erő nincs. Ha létezne ott valamiféle erő akkor az a tömegközéppontot gyorsítaná. A gravitációt nem egy pont hanem a Föld teljes tömege okozza, amely a Föld középpontjában kiegyenlíti magát. Egy homogén gömbnek nem a középpontjában, hanem a felszínén van a legnagyobb gravitációs ereje. Mivel a Föld nem homogén, a belseje sokkal sűrűbb, ezért a Föld gravitációs gyorsulás-maximuma nem a felszínen hanem kb 4000 km mélyen helyezkedik el.
Ettől mélyebben a gravitációs gyorsulás rohamosan csökken, a Föld középpontjában pedig az értéke nulla.


Nyomó gravitációban a szingularitás nem létezik mert a Föld középpontjában a nyomást a Föld tömegén kívül a világegyetem DVAG sugárnyomása szabja meg.
Olyan nagy fekete lyukaknál amelyek már teljes egészében képesek leárnyékolni a DVAG -ot, már nem számít a tömeg, a központi nyomást már egyedül a DVAG sugárnyomása szabja meg. Így a nagy fekete lyukak központi nyomása egyforma, nem nő a végtelenbe, szingularitás nem létezik.


GPS

A relativitáselmélet azt jósolja, hogy az órák másképpen járnak ha azok gyorsan mennek vagy a földfelszínitől eltérő gravitációs körülmények közé kerülnek. Széleskörűen elterjedt vélekedés szerint ez a jóslat számtalan módszerrel, kisérletileg be van bizonyítva.
Csak sajnos ez nem igaz.
Az órákat csak a legritkább esetben hozták vissza, pl. Hafele Keating kisérlet, más kisérleti összeállításoknál pedig nincs is mód az órák visszahozására és a földi etalonnal való összehasonlítására.


Semmi kétség, hogy a relativitáselmélet által jósolt időeltérések látszólag megvannak, ezt a GPS naponta bizonyítja. A kérdés az, hogy ez a messziről látszó eltérés valóságos-e (tehát az órák valóban másként járnak), vagy csupán a keringés és a fényterjedés sajátosságai okozzák és ennek következtében az eltérés csak látszólagos. Ez esetben az órák keringés közben a valóságban pontosan ugyanúgy járnak ahogy azok a földön be lettek állítva.

Mivel a Hafele Keating kisérletről kimondható, hogy az egy kifejezetten rossz szándékú csalás, a müonok pedig a tengerszinten keletkeznek ezért a kérdés eldöntéséhez le kell hozni egy már csaknem 30 éve keringő GPS órát és a földfelszínen összehasonlítani egy etalon órával.


Ekkor kiderülhet, hogy a 30 éve keringő GPS óra valóban összeszedte-e azt a 0.3 sec késést és a földön is UTC időt mutat a lehozás pillanatában, vagy pedig a megerőszakolt időt mutatja ahogy az a fellövés előtt el lett állítva (30 év alatt kb 0.3 sec sietés).

Az első esetben a relativitáselmélet idődilatációs jóslata valóságos, míg a második esetben az idődilatáció csak látszólagos, mert a GPS óra járási sebességével a fellövés után semmi nem történt.


A kérdés mégegyszer hangsúlyoznám nincs eldöntve, mivel a messziről látszó eltéréseket a tudományos világ automatikusan valóságosnak kiáltja ki.


Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.06.18 01:02:57 © (39834)

van két űrhajóm, ami egymástól távolodik 0,8c sebességgel, akkor ugye mindketten a másik idejét látják lelassulni. A kettő közül melyik a látszólagos?


Mindkettő.


egymás mellől indul A és B, egymáshoz viszonyított sebességük 0,8c. 1 év múlva A megáll. Mennyit fog mutatni A és mennyit B órája?


Ugyanannyit. Ha valaki a szakramentumból elkezdi nézegetni akkor is ugyanannyit fognak mutatni, feltéve ha az órák eredetileg azonosan jártak és egyformát mutattak.


Látni viszont mindenki más és mást lát attól függően, hogy miféle távolságban, mozgásállapotban és gravitációs viszonyok között leledzik az illető aki nézi.


Megtaláltad már az egyetemi tanárt a 16874 linkben ? :))

Előzmény: ivivan (39527)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.06.14 04:12:22 © (39525)
Előzmény: Privatti (39112)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.06.12 02:02:00 © (38926)

A 20ezer km magasságban ma több mint 20 műhold kering, s ezek atomórái sietnek a földi órákhoz képest.


Óriási felfedezés. Csak sajnos ezek az órák már indulás előtt a földön így lettek elállítva, a GPS órák előzetesen meg lettek erőszakolva, ezért valóban sietnek, tehát nem mondtál semmit. Ezek az órák fent repülés közben a valóságban sietnek, a földfelszínről nézve viszont pontosan UTC órának látszanak.


Azt nem tudni okoska, hogy fent valóságosan átváltoztak -e UTC órává, vagy csupán innen lentről látszanak úgy.


Tehát semmiféle műholdas tapasztalat erre nézve nincs, mert egyet sem hoztak még vissza.

Előzmény: Privatti (38870)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.06.11 01:26:41 © (38807)

Ugyanaz a figura alkalmazható egyetlen fényimpulzus két hullámhegyére...

A forrás t időkülönbséggel bocsátotta ki őket..


Miről beszélsz Te ? Egyetlen fotont hogy bocsát ki a forrás különböző időben ?


Ne feledd, hogy nekem saját fénymodellem van, és azt használom. Az én fotonom pontszerű összetett részecske. Egy fotont nem lehet kibocsátani különböző időben.


A foton sebessége folyamatosan nő a Föld felé esve, mert egyre nagyobb a DVAG gradiens.

Előzmény: mmormota (38805)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.06.11 00:44:56 © (38804)

Newtoni világban a fény gyorsulásával magyarázni a gravitációs redshiftet meg nyilvánvaló ökörség a mmormota szerint.


Kedves mmormi, igazad van hogy a konszekutív fényimpulzusok egyformán viselkednek, csakhogy engem egyetlen fényimpulzus érdekel.


Nem olvastad 38744 -ben,


A gravitációs redshift oka a fény sebességnövekedése, a Föld felé eső foton sebessége nagyobb mint c. Ha a frekvencia azonos a hullámhossz nyúlik


mert a foton több utat tesz meg 1 sec alatt. Egyetlen foton.



Privatti 38789, azt nyilván nem tudod, hogy a magasabban lévő órák másképp járnak-e, mint a lentebbiek, mert senki nem hozott vissza a földre GPS órát.


Tehát semmiféle műholdas tapasztalat erre nézve nincs.


Látszólag másként járnak, tetszik érteni ??

Előzmény: mmormota (38798)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.06.10 01:47:19 © (38786)
Jó, rendben tévedtem, hülye voltam. Azt hittem Te tudod hogy van.
Előzmény: mmormota (38785)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.06.10 01:32:00 © (38784)

majdcsak segítesz,


ha pl duplájára nő a fénysebesség de tegyük fel egy sec alatt ugyanannyit rezeg, akkor uannyi rezgés hosszabb úton oszlik el, a hullámhossz nő.


A frekvencia-hullámhossz viszony nem lesz kötött mert a fénysebesség változó.


Na, homályosíts fel, hogy látod Te..

Előzmény: mmormota (38783)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.06.10 00:50:53 © (38782)

És frekvenciát mértek..


Nem mértek frekvenciát. Azt vizsgálták, hogy a vasizotóp által kibocsátott fény (gamma) milyen emittersebességeknél nyelődik vissza egy másik ugyanolyan mintában. Hol látsz te itt frekvenciát ?


Magyarul milyen emittersebességek tudják kompenzálni a gravitáció okozta fénysebességnövekedést. Ezt mérték, tudtukon kívül.


És kiderült, hogyha a plafon felé mozog az emitter (hangszóró vasmagra szerelt Fe57) akkor az egy bizonyos sebességnél éppen kompenzálja a fény gravitáció okozta sebességnövekedését. Ekkor és csak ekkor a földszinten lévő Fe57 detektor elnyelhette a fotont.


Más emittersebességeknél pedig nem. Semmiféle frekvenciáról nincs szó.


PR -nek persze eszébe sem jutott ez a verzió, ők úgy gondolták, hogy nem fénysebességet kompenzáltak hanem redshiftet. De a redshift csak a fénysebességváltozás következménye.

Előzmény: ivivan (38747)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.06.09 01:16:16 © (38744)

Hohó, hát sehol sem olvastam ilyet, ez a baj, mert éppen ezt kellett volna olvasnom, de erről szó sincs. PR úgy élte meg a kisérletet, hogy a c állandó, azzal nem kell törődni.


Én meg egyszerűen azt állítom, hogy az emitter sebességének változtatásával sebességet lehet kompenzálni, nem mást.


A gravitációs redshift oka a fény sebességnövekedése, a Föld felé eső fény sebessége nagyobb mint c. Mivel a frekvencia azonos így a hullámhossz nyúlik.


Ne azt nézd, hogy hol olvashatsz ilyet, hanem azt vizsgáld, hogy miért nem igaz amit állítok.



Privatti 38722, hiszen Te hozakodtál elő PR -el akik a fénysebesség változását kompenzálták egy hangszóróval. És egy cseppet sem érdekel, hogy milyen bugyuta következtetéseket vontak le a kisérletükből, amit aztán remekül tudtok szajkózni.


Bizonyítsd be, hogy nem a fénysebesség növekedést kompenzálták.


A PR kisérlet nem zárja ki a fény sebességváltozását, viszont remekül alátámasztja azt.

Előzmény: Simply Red (38582)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.06.08 01:33:49 © (38581)

10. süketség tettetése (érvek totális figyelmen kívül hagyása)


Jó jó lehet, hogy csak az angol nem megy, itt egy kis segítség a többieknek:


Pound és Repka a forrás mozgatásával talált egy olyan sebességet amivel kompenzálni tudta a gravitáció okozta fénysebesség változásokat.


Vagy észre sem vettétek mit jelent ez ?


PR a gravitáció okozta fénysebesség változásokat kompenzálta egy hangszóróval és ezzel megdöntötte a relativitáselméletet. Csak ő még nem vette észre, na persze a többiek sem, de:


A fénysebesség nem állandó.


mindenki süket ?

(Ez nem neked szól pint, tőled nem várok választ)

Előzmény: pint (38572)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.06.06 02:28:03 © (38425)

Ebben csak a frekvencia változásáról beszélnek, a sebesség változásáról nem!


Igen, ők nem sebességet akartak mérni, hanem kimutatni a gravitációs redshiftet. Nem is értékelték úgy a kisérletet, hogy a fénysebesség változna.


Pedig pont ezt kellett volna tenniük.


..the researchers could find the velocity difference between source and detector that compensated for the gravitationally induced change of velocity of light instead of frequency.


Csak akkor bajba kerültek volna s ahelyett, hogy alátámasztották volna az einsteini kártyavárat, így éppen ledöntötték:


a fénysebesség a Föld felé esve nagyobb mint c, felfelé pedig kisebb.

Előzmény: ivivan (38424)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.06.05 23:31:17 © (38423)

Nem inkább nyugalmában megzavart "pozitívan és negatívan delejezett" anyagmezők küszködnekk egymás überelésével (felülírásával), de egyikük se győz?


Hát... nem. Nálad miből vannak az anyagmezők ? És mik delejezik a fotont +-, amikor az a vákuumban remekül halad/terjed ?


Terjedési sebessége hírnek/hullámnak van. Ugye? Részecske viszont halad.


Ó, nem hinném, hogy ezen veszünk össze (jobban).


Pound és Rebka: a két fickó fénysebességet mért volna 23 méteren ? Nagyon érdekes feltételezés. Szerintem meg véletlenül sem mértek fénysebességet.


1 db fotonból (dezertőr hullámvonulatból) minimum 2db akármit eleddig még nem sikerült kihoznia senkinek..


Pedig a párkeltéshez egy foton kell meg egy nagy test amin lelassul. Az annihilációban persze 2 foton képződik, de most nem kifejezetten ez a kérdés.

Előzmény: Privatti (38418)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.06.05 02:45:50 © (38361)

Az én foton részecském is egy hullámvonulat ha úgy tetszik. Egyenesen megy.


Mi köze van a részecsketermészethez annak, hogy eddig nem vetted észre, hogy a foton gyorsítható, pl fekete lyukba befelé menet. Mekkora gravitációval próbáltad gyorsítani ? Elektródák közt miért gyorsulna, hiszen semleges. Egy pozitív és egy negatív elektromos töltés van benne.


Terjedési sebessége van, na és? Vízszintes irányban konstans c, na és? Függőleges irányban meg nem mérte senki, a földi gravitáció hatása nem nagy, nem mérte senki, nem vette észre eddig senki. Hol zártad ki, hogy nem lehet (összetett) részecske ?



ivivan nem muszáj beleszólnod ha ez magas neked :))


Semmi nem tartja össze a lézerfényt. Egyszerűen úgy hozzuk létre (tükrökkel és lencsékkel), hogy ilyen tulajdonságai legyenek...


Ez tényleg nem semmi. Nem kevered a légvédelmi reflektorokkal ???

Előzmény: Privatti (38358)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.06.04 02:24:29 © (38355)

A foton nem részecske, hanem EM hullámvonulat..


Fogadni merek, hogy csak blöffölsz.


Hogy ez miként lehetséges ill. miként zajlik, arra nincs modell - azaz nincs rá magyarázat.


Na tessék, hát nem megmondtam, hogy blöffölsz. Én meg blöffből mutatok neked egy lehetséges fizikai (nem matematikai !!!) modellt, legalább megnéznéd.


Honnan veszed, hogy a foton összetett?  Mai ismereteink szerint épp úgy nem összetett, mint az elektron!


A ti ismereteitek szerint lehet. Az én ismereteim szerint a foton párkeltéssel elektronná és pozitronná alakul. Nagyobb energiájú foton pedig proton antiproton párt hoz létre. Mi ez ha nem összetett foton részecske.


Nem érdekel, hogy hogyan írjátok le a fotont, azzal többnyire mindennel egyetértek.


Engem az érdekel, hogy mi a foton. Itt a modell, úgysincs senki másnak.


Ami pl megmagyarázza miért és miként jöhet létre lézersugárzás. Mi tartja egyben a lézerfényt koherensen. Miért kötött a lézerfény fázisa. Mitől kristályos a lézerfény.


Benne van a magyarázat lehetősége, hogy mi lehet az az elektromos - mágneses tér váltakozása szerkezetileg, a foton szerkezetéből adódóan.


Az elektronok nem bizonyultak még összetettnek, hát persze. Mert ha graviton és töltés építi fel, ugyan mivel mutatnád ki a graviton alkotórészt ??? Spinje is csak akkor lehet ha összetett.


Na. Amúgy kösz a tűsugárzást, a Selényi kisérletben azt nem értem miből gondolta 1911-ben, hogy csak egyetlen egy foton vesz részt a kisérletében.


Mert szerintem egy foton megy az üvegbe, egy másik foton pedig megy a csillámba, majd egyesítés után interferálnak. Mi a gond ???

Előzmény: Privatti (38310)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.06.03 02:27:03 © (38297)

A fény interferenciáját tanulmányozhatod mondjuk madártollon átnézve, ...Zsebtükörrel tükrözve sajnos nem.


Mennyiért felejtenéd el az interferenciát, nem az interferenciát akarom tanulmányozni hanem a fény terjedését. Felejtsd el a tükröt és vágj lyukat a szobád falán, engedd be a napfényt és láthatod,


a napfény nem terjed gömbalakban.


Ha gömbalakban terjedne bevilágítaná az egész szobát.


Szép példa a fésűs vízhullám, csak a fény nem ilyen. Nem víz, nem sík és nem is gömb. A foton egyenes vonalban terjed és részecske. Nem hullám mert nincs ami hullámozzon mivel a klasszikus éter nem létezik (amit megpendítesz és úgy hullámzik mint a víztükör vagy térben a hang). Hullámtulajdonsága persze van mivel a foton összetett részecske.


A napfény különbenis összetett, aligha interferál mert a fotonok fázisa is eltérő, nemcsak a hullámhossza.


Ha egyetlen foton gömbalakban terjedne akkor nemcsak az intenzitása csökkenne távolságnégyzettel hanem az energiája is (=frekvenciája is) mert eloszlana a térben.


Nem oszlik el.

Előzmény: Simply Red (38225)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.06.03 01:46:58 © (38296)

Pontosan így. Az eseményhorizont az a (gömb)felület ahol a kifelé indított fénysugár áll, mint a pisztráng a folyóban felfelé úszva. Befelé 2c lesz a sebessége, beljebb pedig mégnagyobb. Ezt a DVAG befelé áramlása okozza, ez a gravitációs szél befelé fúj, az eseményhorizonton éppen c sebességgel.

Előzmény: TEODOR (38287)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.06.02 05:27:06 © (38219)

..a sok gömbalakban terjedő "elemi hullám" interferenciája eredményez olyan interferenciaképet..


Azt akarod mondani, hogy a lézerfény egy interferenciakép? Az elemi gömbök pedig valójában nem gömbök mert menet közben interferálgatnak és ettől kiegyenesednek? Ha gömb lenne az elemi hullámok (fotonok?) terjedése akkor egy elvékonyodó és elhalványodó kúpot kapnál nem pedig egyenes vonalat. Nem létezne leképezés, nem láthatnánk semmit élesen.


Függetlenül attól, hogy szörnyű nagy butaság amit írtál ez nem fog menni, mert egy parabolatükörrel is tudsz párhuzamos sugarakat előállítani ahol fehér fénnyel semmiféle interferencia nem jön létre (mivel a fénysugarak nem egyforma hullámhosszúak és a fázisuk sem passzol).


De parabolatükör sem kell, csak egyszerűen tükrözd a napot. Ja és ezt a kisérletet magam is elvégeztem amikor 6 éves voltam: nem megy gömbalakban.

Előzmény: Simply Red (37998)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.06.01 04:58:31 © (37995)

Az érdekel milyen formában terjed a lézerfény amikor megvilágítod vele a Holdat. Légüres térben. Láttál már lézerfényt? Az az egyenes fényes vonal, ami átszeli az eget.

Hogyan terjed ez az egyenes fényes vonal gömbalakban ?

Előzmény: TEODOR (37994)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.06.01 04:37:29 © (37992)

Tehát a lézerfény gömb alakban terjed ????

Előzmény: TEODOR (37991)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.06.01 04:04:01 © (37990)

Kedves Bignum, rájöttem, hogy mi a legokosabb a világon sajnos nem én.


A fény foton nagyon okos. Sok esze van, mindig tudja, hogy milyen sebességgel kell mennie attól függően, hogy ki figyeli. Ha gyorsan mész akkor gyorsít egy kicsit, mi az neki, azért, hogy c legyen a sebessége. Ha szembe mész vele akkor meg lassít, hogy a sebessége hozzád képest meglegyen c.


A Silvertooth kisérlet hazugság, éljen Michelson, egyszerűen okos a fény !!!


Van benne sebességmérő is, máskülönben honnan tudná Te mennyivel mész ?



mindenkinek:


És a lézerfény hogyan terjed gömb alakban ?


Ezt is tudja. Nagyon nagyon okos.

Előzmény: Bign (37778)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.31 03:24:37 © (37777)

..a fény ... a tér egy pontján keletkezik és attól a ponttól terjed gömbhély alakban.


És a lézerfény hogyan terjed gömb alakban ?

Előzmény: TEODOR (37773)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.30 03:31:51 © (37708)

Igazából nem tudom hogyan lehetne kiszámolni, hogy mennyivel mozdul el a csíkozat, hiszen nem is tudom hogyan mérhetnénk, a csíkozás elmozdulását.


Itt a fő probléma, fogadok, hogy senki sem tudja, nem is tudhatja mert az egész elképzelés hibás. A futásidő különbségeken alapuló okoskodás csalóka, pontosan ezért amit mondasz. Senki sem tudja merre kellene mozdulni a csíkoknak a jobbra vagy a balra forgatáskor. Az egyetlen ésszerű magyarázat: semerre.

Előzmény: Astrojan (37707)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.30 03:25:00 © (37706)

így azt várnánk, hogy a minta is változik.


Nem változik mert azonos a két helyzet, a csíkozat 90 fokkal elforgatva azonos lesz.

S ezzel még nincs vége, 45 fokos helyzetekben a futásidők azonosak így a csíkok 45 +-90 foknál is azonosak lesznek.

Előzmény: Astrojan (37705)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.30 03:23:45 © (37705)

De az jól látszik, hogy a forgatás előtt t1-t2-től függ a minta, a forgatás után pedig t2-t1-től,..


Alakul már, de ne felejtsük ki az indexelést. Azt is mondhatjuk, hogy a forgatás előtt t2-t1-től függ a minta, a forgatás után pedig t1'-t2'-től,..


tehát a két érték különböző,


A két érték nem különböző, pontosan, hogy azonos, hatvanszor leírtam már

t1-t2 = t2'-t1' 

valamint ez is igaz

  t2-t1 = t1'-t2' 

hihetetlen ha nem fogod fel, így persze érthető ha az én képességeimet kérdőjelezitek meg. Az az egyenlőségjel a két kifejezés között azt jelenti, hogy nem különböző, hanem egyenlő.

Előzmény: ivivan (37482)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.29 04:32:37 © (37481)

még nem vetted figyelembe a változatlan csíkozást csak a forgatást..


Persze, hogy nem vettem figyelembe a megfigyelt nulla eredményt, hiszen azt akarod kiszámolni, hogy mennyire kellene a csíkoknak mozogni ha forgatod az interferométert miközben fúj az éterszél. Nem veheted figyelembe már a számolásnál az előre eldöntött eredményt. Ha figyelembe veszed előre a számításnál, akkor azt fogod kapni, hogy a csíkok nem mozognak, hiszen ebből indultál ki.


Tehát, az ...ez a képlet 118 fokos elforgatás mellett ugyanúgy érvényes, mint 45 fok vagy 90 fok esetén.. nem igaz, mert kizárólag 45 fokra (+- 90 fok) érvényes,

Előzmény: Astrojan (37480)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.29 04:28:22 © (37480)

A t1-t2 = t1'-t2' = 0 = t2'-t1' = t2-t1


egyenlőség ami a te állításod, csak 45 fok esetén igaz, mert ott egyformák a futásidők. Más szögeknél ez nem igaz. Ekkor t1 és t2 vonatkozik a 45 fok -ra, a t1'-t2' pedig a 90 fokkal elfordított helyzet, tehát 135 vagy 315 fokos helyzetre.


Ha 0 fokról indultál ki és 90 fokot forgatsz akkor ez az egyenlőség fog fennállni:

t1-t2 = t2'-t1'

és nem érvelhetsz azzal, hogy soha nem változik a csíkozat.

Előzmény: ivivan (37477)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.28 22:50:11 © (37475)

az interferencia kép nem változott, ezért kijelenthetjük, hogy az időkülönbség sem változott.


Pontosan így van. Az időkülönbség nem változott. Csak az nem igaz amit te írtál. A te formulád nem igaz.


Azt értsd meg, hogy a t2'-t1' időkülönbség  az ugyanaz, egyenlő a t1-t2 időkülönbséggel. Az időkülönbség nem változott, ugyanaz, egyforma, ugyanakkora.


Amit te írsz az nem igaz, a t1-t2 = t1'-t2' értelmetlen és alaptalan.


Nincs negatív delta t, tehát csíkeltolódás nem is várható és nem is mérhető

Előzmény: ivivan (37474)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.28 20:56:04 © (37472)

Képtelen vagy megérteni, hogy amit itt erőltetsz az nem igaz ?


t1-t2 = t1'-t2'  ez egyszerűen nem igaz akárhányszor írod le, hiába szajkózza ezt ezer fizikus + te. Ez csak a te képzeletedben van így.


A t1 -ből nem t1' lesz hanem t2'

A t2 -ből pedig nem t2' lesz hanem t1'


Tehát az egyenlőség így áll fenn

t1-t2 = t2'-t1' 


Kérj segítséget krisztikétől ő bizonyára érti ha már ily nagy arca van. Bár egy számtantanárral úgylehet jobban jársz.

Előzmény: ivivan (37463)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.28 02:49:02 © (37462)

Ha elforgatás után az interferométer szerint nincs változás, akkor t1'=t2 és t2'=t1


Na látod, fejlődsz. 0-90o esetén pontosan így van.


és azaz t1=t2


De ezt már honnan vetted megint??  A t1'=t2 igaz, nem pedig a t1=t2


A t1 nem egyenlő t2 -vel.


(Kivétel a 45o -os eset, mert ott egyenlő. De te a  0-90o -ot választottad). Nehéz ez ?


45o -os szögnél t1=t2 !!! Ha ezt elforgatod 90o -al akkor is ugyanaz marad a helyzet, t1=t2

Előzmény: ivivan (37353)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.27 03:05:39 © (37311)

..ha lenne éterszél, akkor az éterszél irányában az idő nagyobb lenne, mint rá merőlegesen, amit az interferométerrel ki lehetne mutatni.


Hogy lehetne már kimutatni amikor éppen erre nullázod le a készüléket. Erre a nagyobb idő kell hosszában mint keresztben állapotra nullázod a műszert. De a MM interferométer nem egy stopper, csak a fényhullámok fázisát hasonlítja egymáshoz.


Miután kinulláztad csak ezután kezded forgatni az interferométert. Ekkor a detektor karban a T1 kar fényhulláma elmozdul de ugyanannyit mozdul a T2 kar fényhulláma is. Ezért a csíkozatban semmiféle változás nem várható.


Ha csak az egyik fényhullámot állítom akkor lesz interferencia változás,

ez történik amikor csak az egyik tükör távolságát változtatom meg.


Ha mindkét tükör távolságát növelem egyszerre akkor nem történik semmi a csíkozattal.


Ha mindkét tükör távolságát azonosan csökkentem akkor sem várható semmilyen változás.


Valamint ha

a T1 tükör távolságát növelem és ugyanakkor a T2 távolságot csökkentem

ez nem különböztethető meg attól, ha 

a T1 tükör távolságát csökkentem és ugyanakkor a T2 távolságot növelem.

Előzmény: ivivan (37308)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.26 02:52:40 © (37297)

Szia Helikopter, más eredmény nem is létezhet abban az elrendezésben..


Aha. Csak van ám egy megcáfolhatatlan bizonyíték a relativisták kezében, ime:


ezer és ezer fizikus eddig nem jött rá.


Akkor biztos úgy van. Vagy nincs.

Előzmény: TEODOR (37293)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.25 03:29:53 © (37192)

Persze, lennének csíkok. Vannak is. Csak ezt kinullázod amikor beállítod a mikrocsavarral a távolságokat.


Ugyan mivel méred különben a karok távolságát ? Semmivel. Szépen lenullázod a csíkokat és kész. Ha meg elfordítod ugyanazt kapod. A fejedhez kaphatnál már.

Előzmény: mmormota (37191)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.25 02:52:56 © (37190)

azt akarod mondani hogy ideális (és szimmetrikusan felállított tükrökkel) interferométernél, a 2 eltérő úton az ernyőre érkező sugarak útkülönbsége (fáziskülönbsége) állandó az ernyő egész területén ?


igen és ennek egy sokkal súlyosabb következménye is van. Ha 90 fokkal elfordítod az interferométert akkor pontosan ugyanazt kapod, a semmit csíkok nélkül.


Most jön a lényeg, ha a

90 fokkal elforgatott helyzeten picit fordítasz, vagy a

0 fokos helyzeten picit fordítasz ugyanazt kapod,


nem is kaphatsz mást hiszen ugyanabból a csíkmentes, világos homogén ernyőből indultál ki, innen csak egyfelé lehet menni...


Ha a T1 tükröt közelíted köröket kapsz, s ha ezt visszaállítod

és a T2 tükröt közelíted akkor is ugyanolyan köröket kapsz. Pont.


Az MM interferométer forgatásával semmiféle csíkeltolódás nem várható és nem is mérhető.

Ettől ugyan lehet éter, és van is.

Előzmény: Adi001 (37184)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.24 02:28:07 © (37181)

Jobbra vagy balra ????

Előzmény: mmormota (37179)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.23 03:50:30 © (37177)

Nem mersz állást foglalni ? Jobbra vagy balra. Persze egyik sem, de ez most nem érdekes.


A jobbra ellenkezik a relativitáselmélettel, a balra meg ellenkezik a megfigyelésekkel.


Elég nagy bajban vagy. Még szerencse, hogy érted. :))

Előzmény: mmormota (37168)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.22 02:57:37 © (37167)

Nyilván "balra" fog elmozdulni a csíkozat. Egyéb vélemény valakinek 36908 ?

Mindenki egyetért ???


mmormota, a te véleményedet is várom (jobbra vagy balra?) !

Előzmény: ivivan (36912)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.20 04:14:53 © (36908)

..ha egyetlen fénypontról lenne szó. Akkor valóban a forgatástól függetlenül ugyanazt az intenzitást kapnád 90 fokkal elforgatva is.


Nem egészen értem, hogyan forgatod el a forgatástól függetlenül ? És azt sem igazán ha egy fénypontról volna szó. Hol? Kicsit bővebben légyszi.


Nos legyen a 315o -os helyzet, a detektor felé megy két egyforma fénysugár amit egyesítenek, hogy létrejöjjenek a csíkok függetlenül attól, hogy mi volt a fénysugarak előélete.


Azt vizsgáljuk meg először, hogy ha az egyik fénysugarat elállítom, mondjuk az 1. tükröt félhullámhosszal távolítom, akkor ugye a csikozat elmozdul egy bizonyos irányba, nevezzük jobbra.


Most visszaállítom az 1. tükröt az eredeti helyzetbe miközben a csíkozat mozdul vissza balra és a 2. tükröt állítom el ugyanúgy félhullámhosszal távolítva.


A kérdés az, hogy merrefelé mozdul el a csíkozat. Jobbra vagy balra ?

Előzmény: ivivan (36886)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.19 04:43:37 © (36885)

Nem ez a kérdés, hanem van egy sárga és egy kék szinuszhullámod. 90o elforgatás hatására a kéket átfested sárgára és az eredeti sárgát meg átfested kékre.


Ez a probléma. A detektorod nem tudja hogy a sárga előbb még kék volt, ő ugyanazt látja: egy kék és egy sárga sin hullámot. Az 1. sugár minden tulajdonságában átváltozott 2. -re. 0o -nál még az 1. volt sárga, 90o -nál meg a 2. a sárga.


Nincs negatív delta t, mert ugyanaz lett a helyzet. Te azt gondolod, hogy a detektor megjegyzi milyen delta t -t látott 0o -nál. Nem jegyzi meg. Csak delta t -t lát.


Hogyan ismeri fel a detektor a negatív delta t -?

Előzmény: mmormota (36884)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.19 04:03:07 © (36883)

Hogyan ismeri fel a detektor a negatív delta t -?


Honnan tudja, hogy az nem sima delta t ???????????????????

Előzmény: mmormota (36882)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.19 03:39:37 © (36880)

Szerintem egyébként determinált az, hogy a forgatáskor hogyan változna az interferencia kép..


Ez a szép benne, mert akkor nem az éterszéltől függ a csíkok mozgása, hanem a determinációtól :))))


Senki nem foglalkozott azzal, hogyan kellene változnia a csíkoknak ha lenne éterszél? Nocsak. Magyarul fogalmunk nincs hogyan kellene változnia ha ki tudná mutatni. De nem tudja. Csak Silvertooth. És Marinov. Meg a COBE.


A 10 Ft-os eldőlése is ha úgy tetszik determinált, csak a labilis helyzet megszűnéséhez nagyon kis erő is elegendő, mert a folyamat öngerjesztő: minél jobban dől a forint annál nagyobb erő dönti tovább. Az interferométer nem ilyen.



mmormota, 36865, 45 fokon épp maximum van, azonos fázisban találkozik a két ág fénye... ha fordítod a szerkezetet.. egyiké nőni, másiké csökkenni fog, aszerint, melyik irányba fordítod..


A detektorodnak fel kellene ismernie a fényjeleket ahhoz, hogy meg tudja különböztetni őket. Ha két szinuszhullámot azonos fázisban egymás mellé teszel, teljesen mindegy, hogy az 1. hullámot húzod magad felé vagy a 2. hullámot húzod magad felé, az eredmény ugyanaz lesz. A detektor nem indexeli a fénysugarakat és ez a tévedés oka. Nem baj ha nem érted.


Az a képlet amit leírtál nem helyes (csak statikus helyzetre jó, a forgatásra nem). Mert összezagyválja a t1 -et  a t2 -vel.

Be kell indexelni a fénysugarakat, lásd itt. Nincs olyan, hogy negatív delta t.


delta t lesz mindkét esetben, mert a detektor nem tudja melyik fénynek milyen a fázisa, a beérkező fénysugár csak a másikkal együtt detektálódik, de nincs megjelölve, hogy melyik melyik..  A negatív delta t csak matematikai zsonglőrködés, fizikailag nincs hatása mert a fénysugarak egyszerűen helyet cseréltek,

de ez ekvivalens az előző 90o helyzettel.


Nem lehet megkülönböztetni, mert az 1. sugár átvette a másik helyét és fordítva, tehát a helyzet azonos lett, nem pedig különböző.

Előzmény: ivivan (36864)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.19 01:15:19 © (36860)

Kösz, nagyon jól láttad meg mibe fogsz belebukni.


A 45o -os állás az éterszélre teljesen szimmetrikus.


A karok forgatásával megálltál, állnak a csíkok, és már nem emlékszik MM merrefelé csúszkáltak eddig.


Merrefelé fog elindulni a csíkozat ha jobbra, vagy ha balra kezded el forgatni a készüléket ?? Hiszen már nincs lendületben az interferométer, hogy abból tudják a csíkok merre kell a haladniuk (a legnagyobb sebességgel).


Bármely irányba elindulhatnak a csíkok, mert az állás szimmetrikus, ráadásul a legnagyobb sebességgel mint mondtad, mert 45 foknál vagyunk.


Tehát a véletlen szabja meg melyik irányba indulnak a csíkok ??? :))))


Nagyon félek, hogy semerre sem képesek elindulni, mert fogalmuk sincs merre kellene menni...


45 fokos állás, DVAG -ra szimmetrikus

Előzmény: mmormota (36748)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.18 03:32:14 © (36728)

45 fokos szögben álló karoknál mennyi lesz az időkülönbség? (=0 ?)


45 fokos (az éterszélhez képest) szögnél megáll a csikok vándorlása és visszafordul, vagy továbbmegy?


Kérlek válaszolj ezekre az egyszerű kérdésekre, hadd okosodjak bár még a választ is megadtam rájuk. Tehát folyamatosan vonulnak a csíkok a forgatás hatására vagy meg-megállnak és visszafelé indulnak néha ? Tudom megírtad 36600 -ban,


.. Eközben persze pörög a fázis, annyiszor vonul át egy sáv, ahányszorosa az időkülönbség a periódusidőnek..


de erősíts meg kérlek, a csíkok (egyirányú forgatásról beszélek)


soha nem fordulnak vissza ???



pint: 34919

Előzmény: mmormota (36699)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.17 03:36:55 © (36692)

az irányát a szimmetriák miatt ebből nem lehet megmondani.


Úgy érted, hogy az irányáról semmit sem lehet mondani ? Nem lehet vele kijelölni egy egyenest a térben amely mentén vagy erre vagy arra fúj az éterszél ? A tér bármely irányába fújhat, erre a MM interferométer érzéketlen, egyszerűen nem tudja honnan fúj a szél ?


45 fokos szögben álló karoknál mennyi lesz az időkülönbség? (=0 ?)

45 fokos (az éterszélhez képest) szögnél megáll a csikok vándorlása és visszafordul, vagy továbbmegy?


Ki akarták mutatni, van-e éterszél, és ha igen, kb. mekkora..


Ha az irányára nem érzékeny akkor a nagyságát ugyan hogyan lenne képes megállapítani?


Erre a kütyü nyilván alkalmas.


Akkor lenne nyilván alkalmas ha kimutatott volna valamit. Nyilván alkalmas eszköz a Silvertooth-é, mert az kimutatja az éterszél irányát elsősorban, aztán ráadásként azt is ki lehet vele számolgatni, hogy az pontosan kb mekkora. Az nem megy, hogy kiméri pontosan mekkora és csak utána keresgéli az irányát.


Az iránya nélkül nem tudod megmondani, hogy a sebesség mekkora.


Az, hogy MM nem mutatott ki semmit, többféle dolgot is jelenthet.


a. forgatásra nem mozdulnak a csíkok, mert a két kar kikompenzálja a változásokat.

b. nincs is éterszél.


De mi bizonyítja, hogy az MM interferométer nyilván alkalmas a kívánt célra?

A nyolcadikosod honnan tudja, hogy a válasz a vagy b ?

Előzmény: mmormota (36601)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.16 04:51:44 © (36599)

Azt akarjátok mondani, hogy (feltételezve ha lenne éterszél)

nem is lehet tudni

hány fokkal kellene elfordítani a MM interferométert ahhoz, hogy meg lehessen állapítani az éterszél nagyságát és irányát ??

Vagy inkább nem is akartok semmit mondani?

Előzmény: Astrojan (36430)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.14 04:25:11 © (36441)

Úgy tűnik olvasni sem tudsz. :)) 36439 :)D)))


Bátran rámbízhatod miről beszéljek, mit nézzek meg, mit írjak fel. Ha úgy se érted, talán más hobby után kéne nézned, mint a specrel hirdetése... :-)  Itt van például a Kis.

Előzmény: mmormota (36440)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.14 03:25:52 © (36439)

Jajj, köszönem, most érettettem meg. Látod érdemes volt ilyen részlegesen és érthetően elmegyaláznod. Máskor is várom építő észrevetélésedet..

Előzmény: mmormota (36437)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.13 23:38:21 © (36435)

pintyőke miért nem ezzel kezdted.

Az első szótól az utolsóig mindennel tökéletesen egyetértek. :))

Előzmény: pint (36433)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.13 23:30:00 © (36434)

t1a-t2a = t1b-t2b, ezt senki nem állította kivéve téged. Ez lesz a helyzet:


t1a-t2a = t2b-t1b

mert t1a -ból t2b lesz, mert a t1a helyére t2b lép a forgatás után, mert


t1a=t2b és t2a=t1b, valamint t1a=/=t2a és t1b=/=t2b.


Nem is lesz semmiféle változás, nem is várható. A többi stimmel. Ezt mondom én.


Tehát amit te írtál t1a=t2a=t1b=t2b az nem igaz, az lehet az ivivan fizika.


Nos a 45o -os fordításnál ha tanulmányoztad a forgatás sorozat ábrát, nem nehéz rájönni, ahogy a 0o -os ábra színes vonalai (1. sugár) fordulnak le jobbra, egyre csökken az éterszél hatása. 45o -os állásnál jól láthatóan éppen a fele lesz az éterszél hatása viszont az eredetileg vízszintes kar fénysugara (2.) pontosan egy fél éterszél hatást szedett össze a fordítás hatására. A kettő együtt pontosan kitesz egy egész értékű éterszél hatást 45o -os állásban is.


Tovább forgatva amint az eredetileg függőleges kar a vízszintesre ér, az éterszél hatása 0 lesz és a teljes hatás áttevődött a 90o -os ábra alsó színes vonalaira ami az interferométer másik karja, amelyben a kettes (2.) sugár halad.


Nem is értem hogy képzelték MM -ék, miért is lett volna kimutatható különbség a fénysebességekben bármiféle elforgatás hatására is, hiszen a két kar a változásokat éppen kikompenzálja így

a csíkoknak semmi okuk nincs a vándorlásra.

Előzmény: ivivan (36431)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.13 03:11:40 © (36430)

Azért lett hirtelen fordítva mert hirtelen elfordítottad az interferométert 90 fokkal.


Tehát t1 =/= t2, egy adott pozícióban lehet eltérés a kettéosztott fénysugár futásidejében,


t1a =/= t2a, ahol az a index jelentsen 0 fok elfordítást

t1b =/= t2b, ahol b a 90 fok elfordítás utáni helyzet, de t1a=t2b és t2a=t1b.


A kérdésedre pedig csak akkor tudok válaszolni, ha definiálod az interferencia képek közötti eltérések esetén két eltérés közül melyik a nagyobb...


Azt akarod ezzel mondani, hogy nem is lehet tudni hány fokkal kellene elfordítani a MM interferométert ahhoz, hogy meg lehessen állapítani az éterszél nagyságát és irányát ??


Felhívnám a figyelmedet arra, hogy a Silvertooth készüléket 90 fokkal kell elfordítani.

Előzmény: ivivan (36426)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.12 04:17:58 © (36425)

Hát nem kell egyetemi végzettség, hogy lássuk, ez csak egy esetben teljesül: t1=t2


Pontosan így van. Mert amire a t2 -t összehasonlítod az eredeti t1 -el közben elfordítottad az interferométert 90 fokkal és a t1 -ből olyan lett mint az eredeti t2 volt. Ezért beindexelem neked a t-jeidet: t1a-t2a=t2b-t1b


ahol forgatás után a t1a -ból t2b lett, a t2a -ból pedig t1b, tehát


t1a=t2b és t2a=t1b


Annyit szeretnék kérdezni a nagyérdeműtől, hogy ha feltételeznénk, hogy van és fúj az éterszél, akkor hány fokos elfordításnál várnátok a maximális eltérést az MM interferométernél?


a. 90o

b. 45o

c. 180o

d. néhány fok

e. más valami


Valamint hány foknál kapnánk vissza ugyanazt a csíkozatot. A válasz után elmagyarázom mi van 45 foknál, ahogy én gondolom.

Előzmény: ivivan (36376)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.11 04:52:58 © (36373)

a két idő különbségétől függ az interferencia kép..


A két idő különbsége meg függ pl a szárak hosszától. Ezt csavargatva változik is az interferenciakép. Csak attól nem változik, hogy forgatod az interferométert.



Gergő 36233, Beállítod valahova a csíkokat a hossz változtatásával, 90 fok forgatáskor pedig az egyik fénysugár átveszi a másik helyét és viszont. Az interferenciának pedig mindegy, hogy a két interferáló fénysugár közül a balfény gyorsabb vagy a jobbfény gyorsabb, a csikozat ugyanolyan lesz. Ezt sikerül is kimérni. A semmit.

Előzmény: ivivan (36239)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.10 04:12:59 © (36231)

Most akkor a műszer a t1 és a t2 összegére érzékeny vagy a különbségére?


Szerintem semelyikre sem érzékeny, ebben a tekintetben a MM interferométer érzéketlen, hiába forgatod.

Előzmény: Gergo73 (36230)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.10 03:22:51 © (36229)

Ha nullázom a készüléket arra, hogy az egyik száron t1 ideig tart az út, a másik száron t2 ideig majd megcserélem a két szárat


akkor a t1 időből lesz a t2 idő mert akkor az egyes fény fut a kettes fény helyén. A t2 időből pedig t1 idő lesz értelemszerűen.


Tehát nem kell egyenlőségnek lennie, nem is lesz, mert a fény futása és sebessége is változik azzal, hogy beforgatod az éterszél irányába az egyik interferométer kart.


Mondjuk az első pozícióban t1 > t2, míg 90 fokkal elfordítva t2 > t1.


Ez természetesen az összes többi közbülső állapotra is igaz, mert amennyivel csökken t1 annyival nő t2, forgathatod az interferométert akár fokonként vagy bárhogy.


Semmilyen pozícióban nem várható semmiféle csíkeltolódás.

Előzmény: ivivan (36078)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.09 03:32:52 © (36077)

"Én meg azt állítom, hogy

a MM interferométer nem alkalmas az éterszél kimutatására"


Ha alkalmas lenne, kimutatná. Mert van olyan eszköz ami kimutatja.


a crank onnan ismerszik meg, hogy beteg és érvekre nem reagál:


Silvertooth experiment !!!


Miért nem reagálsz rá? Nem mintha érdekelne a nyomoronc válaszod..


Nyilvánvaló lehetetlenség, hogy soha senki nem fedezte fel a hibát.


Dehogynem, csak hiába magyarázom. Az MM elképzelésben hiba van, nem így kell kimutatni a fénysebesség eltéréseket. Az MM interferométert ha elfordítod 90 fokkal ugyanazt kapod. Ekvivalens a két helyzet. Csak nem tudod felfogni.


A te sebességkülönbségeid megvannak az MM interferométer két szárában, csak nem tudod kimutatni mert erre nullázod a készüléket. Amikor pedig elfordítod 90 fokkal semmi lényeges nem történik, csak a két fénysugár megcserélődik. Ami egyes volt az lesz a kettes és fordítva. Semmilyen csíkeltolódás nem várható.


Ez a reakcióm. Százszor elmondtam már te kis butuskrank.

Előzmény: pint (35968)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.08 03:15:30 © (35961)

Definiálnád, hogy mit értesz időn és mit értesz téren?


Nem. De téren nem anyagot értek, nem sugárzás, nem energia. Nem keverendő az erőtér, mező, Univerzum, vákuumenergia, éter (DVAG) fogalmával, mert ezek fizikailag létező, anyagi természetű dolgok. A tér soha nem jött létre, csak valaki megfogalmazta, definiálta ugyanúgy mint az


egyenest, vagy a

síkot.


A tér geometriai fogalom, a tárgyak helyzetének leírásához alkottuk meg ezt a fogalmat. 3 dimenzió elegendő a tér leírásához, minden további dimenzió felvétele szükségtelen, kényelmi szempontokat szolgálhat, tehát nincs 4 dimenziós vagy 11 dimenziós tér, azok csak matematikai zsonglőrködések.


Az idő mozgás, nem anyag, legfőképpen nem a tér egyik dimenziója. Az anyag ciklikus mozgása mérheti az időt, nyilván olyan ciklusokat próbálunk választani amiről úgy véljük nem változik össze vissza.


Ezek a ciklusok messziről, gyorsan mozogva, vagy eltérő gravitációs térből figyelve másként látszanak, de semmi okunk feltételezni, hogy valóban másként is járnak például tisztán a sebességtől. Elvégre éppen Einstein állítja: a nem gyorsuló rendszerek egyenrangúak.


Mert ugye, ha igazad van, akkor a Silvertooth kísérlet kizárja a megfigyelő független fénysebességet, de az MM kizárja az étert, akkor mi marad?


Te azt állítod, hogy Silvertooth és a többiek nem megbízhatóak, bár erre semmiféle alapod nincs. Én meg azt állítom, hogy a MM interferométer nem alkalmas az éterszél kimutatására, mert ez a szerkezet az éterszelet nem képes kimutatni hiába forgatod. Mintha csak egy radírt forgatnál a kezedben, az sem tudja kimutatni az éterszelet. És lám, a radíros kisérlet kizárja az étert, mert sehogy sem lehet vele kimutatni a Föld sebességét.


De van egy másik kisérlet is, a virágvázás kisérlet. Hiába forgatod, az sem tudja kimutatni az éterszelet, tehát már biztos nincs éter....


Silvertooth meg megszab egy pontos irányt és egy pontos sebességet. Mert egyutas az interferométere s így már eleve nem a kétirányú sebesség különbségét próbálja kimérni, ráadásul egy alkalmas műszert használ amit ha forgatsz akkor mér valamit.


Ezerszer ugyanoda fordítod ezerszer ugyanazt méri.


Mi kell még?

Előzmény: ivivan (35874)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.07 04:43:10 © (35871)

a tér és az idő... Nyilván kicsit elvontak, de ettől még létezhetnek.


Hát persze, hogy léteznek. Létező fogalmak. Azért léteznek mert mi kitaláltuk őket de nem létrehoztuk. Nem alkottuk meg a teret, fizikailag nem jöttek létre attól, hogy kitaláltuk definiáltuk ezeket a fogalmakat. Léteznek a fejekben, sehol máshol.


Fizikailag létező dolog az anyag, semmi más. A mozgás (idő), a távolság (tér) már az anyag tulajdonsága, egy-egy fogalom.


Akárhogy fogalmazol, a tér akkor is csak egy fogalom marad. Az idő is.


És igen, a sajtban a lyuk csak egy fogalom. A sajt, a lyukat kitöltő gáz vagy vákuumenergia (DVAG) anyagi természetű, de a lyuk maga egy fogalom.


ha nem létezne idő, akkor nem létezhetne mozgás sem


Ez nem igaz, a helyzet éppen fordított. Mozgás nélkül nem lenne élet és nem lenne senki aki kitalálta volna az idő fogalmát vagy az einsteini téridőt.


Ellenben élet és téridő fogalom nélkül a mozgó anyagi világ remekül elvan.


35845, egy csomó mérés, tapasztalat alátámasztja a fénysebesség állandóságát..


Nagyon tévedsz, egyetlenegy sem támasztja alá, csupán a csomó méréssel nem sikerült kimutatni.


kivéve ezt az egyet...


Ha egyszer kétutas módszerrel nem lehet kimutatni c eltéréseket.

Egyutas módszerekkel pedig ki lehet mutatni. És nem egészen egy mert Silvertooth egy módszer, Marinovnak több módszere is van és ne feledkezz meg az egészen más jellegű COBE mérésekről sem..


Azt hiszem ehhez újra egy Einstein kellene, hogy kibogozza...


Szívesen segítek..:)

Előzmény: ivivan (35844)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.06 02:45:16 © (35843)

Valaki homályosítson fel, hogyha mindig mindenki c-nek méri a fény sebességét, akkor miért nem megy mindig mindenkihez képest c-vel a fény?


Azért mert nem mindenki méri c-nek (pl. Ernest Silvertooth, Stefan Marinov).

Előzmény: ivivan (35832)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.06 02:26:20 © (35842)

A tér létező dolog, ebben helyezkednek el az anyagi dolgok.


Ha létezik a tér akkor miből van ?????? Apró pici kis térsejtekből, vagy tératomokból ?? Elemi térmező hullámok ?? Hullámocskák.


az idő pedig szerintem letagadhatatlan..


Dettó, fogadjunk valaki kitalálja, hogy időpartikulácskákból áll az idő..


Nem kellene keverni a fogalmakat az anyagi világgal. Nemcsak a tér és az idő a fogalmak hanem a gondolat, a tárgyak színe szaga sebessége hőmérséklete, a szépség gonoszság a hülyeség is fogalom, az anyag tulajdonságai ezek.


Hiába filozofálgattok, aki azt mondja hogy az anyagi világ csak a fejünkben létezik, annak a fejében csak víz létezik. Különbenis akkor mi van a hasunkban?


Nem a teret és az időt kell leválasztani a nemtudom miről, hanem a fogalmakat kell leválasztani az anyagi világról mert ezeket vészesen keveritek.


Az anyagi világ a fogalmainktól függetlenül létezik.


Hihetetlen, hogy ennek belátása/elfogadása ekkora problémát okoz.


A tér nem létező dolog, fizikailag nem létezik. A gondolataidban létezik, ettől fogalom.



Privatti 35823, Örömet, bánatot, számok hányadosát, , stb., stb, is létezőnek tartjuk..


Igen drágám ezek a fogalmak, léteznek is. A fejedben. Ha kihal az emberiség, a fogalmak is kihalnak. Nem megsemmisülnek, mert fizikailag soha nem is léteztek.


A semmi a képzelet szüleménye.


Úgy van. Akár a téridő.

Előzmény: ivivan (35821)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.05.05 03:39:12 © (35820)

A téridő hazugság. :)))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))


Ez már tetszik. Az a hazugság amit meg akarnak etetni vele.

Maga a téridő nem hazugság csak egy kitaláció, egy fogalom, fizikai valóságában nem létező dolog, a téridő nem anyag. Ha nem anyag akkor nem görbülhet a semmi, nem lehet hatással az anyagi világra a semmi.


Ez a térre és az időre külön külön is érvényes, egyik sem létezik fizikailag, csupán a fejünkben létező, általunk kitalált fogalmak, az anyagi világra fizikailag semmiféle hatásuk nem lehet és nincs is. Az anyagi világ a tértől és az időtől függetlenül létezik, köszöni jól van, nincs szüksége térre, sem időre. Ezeket azért találtuk ki, hogy le tudjuk írni az anyagi világot a mozgásaival együtt.


Ne hagyd magad.

Előzmény: xushan (35811)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.04.30 03:19:05 © (35536)

Megismételték a HK-t csak nem teljes kerüléssel,


Ha nem teljes kerüléssel akkor nem ismételték meg. Egészen mást csináltak.


Hafeléék teljesen körbe mentek és így két különálló adatuk lett a keleti és a nyugati utazáshoz. A 39 nanosec-es kisérletnél pedig összemosták a két eredményt, mintha HK -ék összegyurmázták volna a két ellenkező irányban kapott eredményüket.


Felejtsd már el a megismétlést, akkor ismételték volna meg ha ugyanazon az úton, ugyanolyan magasságokban !!! ugyanannyi le és felszállással, ugyanolyan repülőkkel (váltották őket vagy 15 ször) ahol ugyanolyan hőmérséklet és nyomásviszonyok lettek volna, de pontosabb órákat használtak volna, legalább négyet. Ekkor össze lehetett volna hasonlítani az új eredményeket az eredeti HK eredményekkel, ez lett volna a megismétlés. De erről szó nincs.


Egy teljesen más kisérletet végeztek el, ami rendben van, csak ez nem megismétlés. A pontossága viszont kérdéses, a HK kisérlet fényében pedig kétséges.


Hangsúlyoznám, egyetlen órát reptettek, nem lehet tudni hogyan változott az óra járása repülés közben, erre semmiféle adat nincs (nem találtuk meg). Egy óra normálisan is tud rosszul járni, sietni vagy késni, az UTC -től eltérő járás még nem jelent relativisztikus eltérést. Azért gondolod, hogy megbízhatóak voltak az órák mert azt mondták neked. De hol vannak az adatok ???


Nem ismételték meg !!!


De ha szerinted az idődilatáció csak látszólagos, akkor mi történik?


Semmi. Az órák ugyanúgy járnak. Más rendszerekből másféleképpen látszanak. Na és??


..a méter definíciója önmagában bizonyítja, hogy ...a fénysebesség mindig mindenkihez képest állandó.


Ez butaság, csak a saját hülyeségünket bizonyítja. Ez a definíció csupán törvénybe iktatja a fénysebesség állandóságát nem pedig bizonyítja. Bizonyítani (inkább alátámasztani) de méginkább cáfolni kisérletekkel lehet. Ha általában semmivel sem tudod kimérni a fénysebesség változásait de találsz egy olyan módszert ami kiméri akkor az egy cáfolat. Bizonyítani viszont nem tudod az állandóságot csak támogatni. Hiába méred állandónak százféle (helytelen, nem megfelelő) módon ha létezik módszer vagy módszerek ami érzékenyen kimutatja a fénysebesség változásait, irányfüggését.



Mungo 35474, nem a párizsi délkör volt a 40M méter? Az egyenlítő persze más hosszúságú..

Előzmény: ivivan (35475)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.04.29 03:20:56 © (35473)

Kedves Dubois, hálából amiért belinkelted a Kelly-t lerajzoltam neked milyennek kellett volna lennie az eredmény grafikonnak ahhoz, hogy alátámassza a relelm idődilatációjának valódiságát.


Ezt mérték (kissé sematizálva) és


Ilyennek kellett volna lennie.



pintyőke neked a szád sokkal nagyobb mint az eszed,


1. a HK nem helytelen pontossági becslés, hanem az adatok szándékos manipulálása nem megengedhető módon. Rossz kisérleti adatokból halálpontos bizonyíték faragása, pl


clock 408 (Eastward)  'corrected' from +166ns to    -55ns;
clock 361 (Westward) 'corrected' from    -44ns to +284ns.


2. azóta nem ismételték meg.


3. ezer más elven nem ellenőrizték a relelm idődilatációjának valódiságát. A te kisérleteid csak a látszólagos idődilatációt bizonyítják, de ezt nem is vitatja senki.

Előzmény: Dubois (35469)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.04.28 01:58:33 © (35464)

"hogy a Hafele Keating kisérlet egyszerűen csalás"

2, azóta meg lett ismételve szignifikáns eredménnyel...


Mutasd a közleményt ahol megismételték a Hafele kisérletet ahol körbevittek legalább 4 órát egyszer keletre egyszer nyugatra.


A megismétlés azt jelenti mindent ugyanúgy csináltak csak az órák lehettek pontosabbak. Máskülönben az új kisérlet nem ismétlés hanem egy másik kisérlet, új számítgatásokkal, osztok szorzok majdcsak kijön valami.


A 39 nanosec nem erősített meg semmit, a Hafele kisérleten nincs mit megerősíteni. Ez egy különálló és egyedülálló kisérlet (39 ns) egyetlenegy órával, aminek a pontosságát külön kell értékelni. Mindezidáig ez nem történhetett meg, mert a részletes közleményt (a 39 nanosec-ről) nem találtuk még meg.


Ha nem tudsz ilyen megismétlést akkor máris hazugságon kaptalak,


mert a Hafele kisérletet nem ismételte meg senki


1, nem csalás, hanem elrontott kísérlet,


Na azért ez sem semmi, amit Hafele Keating művelt az egy elrontott kisérlet. :))

Sokkal többet nem is kívánhatok...



Dubois, tanulmányozhatnád még egy kicsit ezt az ábrát hátha rájössz miért nem ér semmit Hafeléék mesterkedése.


Az órák repülés közben megváltoztatták a járási sebességüket, méghozzá úgy, hogy a visszatérés után nem nyerték vissza az eredeti járási ütemet. Eddig érted?


Csak egy órát lett volna szabad használni, mert az összes többi instabil volt repülés közben. Abból kreáltak relativisztikus eltérést, hogy instabilak voltak az órák.


A kék és piros vonalaknak párhuzamosan kellene haladnia de ez csak egyetlen óránál, a 447 -esnél volt megközelítően így, nem is mutat relativisztikus eltérést. Ezt képtelenség felfogni?



durcell 35320, A mozgó órák lasabban járnak. Nem csak látszólag. De tényleg?

Elfelejtetted hozzátenni: a specrel szerint. A valóság szerint pedig most vitatjuk.


Akkor majd mindenki elvégezheti a kisérletet, és majd láthatja hogy a specrel igaz.

Vagy azt, hogy nem igaz.

Előzmény: pint (35326)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.04.27 05:17:12 © (35312)

Hányszor kell még elmagyarázni, hogy a Hafele Keating kisérlet egyszerűen csalás, a csaló tudósok kategóriájába tartozik.


Így nem fogadhatjuk el, hogy az idődilatáció létező és valós jelenség. Csak azt, hogy létező de nem valós jelenség. Látszólag van meg. Az szorul bizonyításra, hogy valós jelenség.


A HK kisérletből csak annyi látszik, hogy nincs valós relativisztikus időtágulás (lásd 447 sz. órát, az egyetlent ami többé kevésbé jól járt)

Előzmény: ivivan (35310)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.04.25 04:28:00 © (35095)

Azért lenne jó, ha lenne egy kísérleti leírás..


Persze, persze, nem könnyen elérhetőek a hivatkozások, pár szó itt is van standing waves.


A Nature cikk nem túl bő:


...using a special standing-wave sensor manufactured by the General Electric Co. This photoelectric sensor incorporates a photomultiplier tube through which a laser beam can pass to be reflected back on itself by mirror. This allows the device to scan translationally along the standing wave set up by the interference in the beam.

The experiment shows that the spacing between nodes in the standing wave set up by two oppositely-directed light rays from the same laser source is a function of the orientation of the apparatus.

In effect, it appears that in the standing wave conditions, the waves move at different speeds in opposite directions relative to the apparatus and, as their frequencies are the same, they present different wavelenths in the two directions and so affect the nodal spacing.

...the optical configuration resembles that of the Sagnac experiment... however the sensor scans linearly along a section of the modulated beam in a nonrotating system.


A lényeg magyarul: fotonsokszorozóval vizsgálják az állóhullámot amit a kettéosztott és egymással szembe vezetett lézernyaláb alakít ki. A kisérlet azt mutatja, hogy

a csomópontok távolsága a készülék térbeli orientációjától függ.

Előzmény: ivivan (34920)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.04.24 04:30:54 © (34919)

Csak az a baj, hogy innen a Földről nézva hajszálnyira együtt járnak a fenti (lassított) és a lenti (normális) atomórák.


A Földről nézve úgy látszik. Senki nem tudja bizonyosan mi van a keringő GPS órák járásával, mert nincs rá kisérlet, nem hoztak le egyet sem. A relativisták okosak és ők mégis helyből tudják, hogy a repülő órák valóban gyorsabban járnak mint a földi órák.


Folyamatos eltolódást okozhat a hálózatba kötött GPS órák shiftelődése. Egy műholdat csak 13 percig láthatsz aztán kimegy a képből és jön a következő. Mivel az összes 24 műhold egy rendszer, ez okozza a shiftet.


Ha sikerült volna, akkor most nem létezne a spec rel...


Nos, hát akkor most sikerült, úgy tűnik.


[42] E. W. Silvertooth, Special Relativity, Nature 322 (August 14, 1986) [43] E. W. Silvertooth, Experimental detection of the ether, Speculations in Science and Technology 10, 1 (1986) [44] E. W. Silvertooth, Motion through the Ether, Electronics & Wireless World, May 1989, p.437-438,

[45] E. W. Silvertooth, A New Michelson-Morley Experiment, Physics Essays 5, 1, p.82-88 (1992)


In a 1986 letter to Nature[42] Ernest W. Silvertooth reported that he constructed an interferometer capable of detecting the absolute motion of the Earth with respect to the ether. In Experimental detection of the ether[43] and Motion through the Ether[44], Silvertooth reported that on the particular day of his measurements, the Earth moved at 378 km/s towards the constellation Leo...

Silvertooth published his findings before NASA launched COBE, the first satellite to accurately measure the CMB. Due to Doppler shift, there is a slight anisotropy in the spectrum of the CMB. Based on precise measurements of this anisotropy, it was determined that, relative to the CMB, the heliocentric frame moves at 390 km/s towards Leo. Given the earth's orbital speed of 30 km/s, this is a very good agreement with Silvertooth's measurement. In a refined experiment[45], Silvertooth and Whitney confirmed the earlier result and found a speed of v = 378 km/s.


Lehet mondvacsinált, ismételni kellene a kisérletet. Csak egy dolgot nem lehet vele:


elhallgatni

Előzmény: ivivan (34850)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.04.23 05:22:24 © (34846)

Már írták itt többen, hogy a GPS órája lassabban jár. Beépített lassítása van. Ez szerintem elég bizonyíték.


Pontosan így van, ez elegendő bizonyíték. Mivel beépített lassítása van ezért lassabban jár. Előbb utóbb mindenben egyetérthetünk, csak így tovább.


Ezt a beépített lassítást hívom megerőszakolásnak, ha nem esett volna le.


A Föld mozog. Silvertooth interferométere kiméri, Michelsoné nem.


Ehhez ne haragudj nem kell magyarázat. A Silvertooth interferométert a kezedben forgatva kimérhető egy pontos irány ahol a sebességnek maximuma van. Ez a fajta interferométer működik, erre a kívánt célra használható, a COBE méréseinek pontosan megfelelő eredményt ad.


A Michelson derékszögű interferométert hiába forgatod semmit sem mér.


Ezek a mérési adatok. Az, hogy miért nem mér a Michelson interferométer lehet gondolkodni ha valakit érdekel, de a legjobb elfelejteni mint a tudománytörténet egyik legsúlyosabb ballépését.


A háromszög vonalzó és a mérőszalag mindkettő alkalmas hosszúságmérésre.

Az interferométerek közül az egyik elrendezés (MM) nem alkalmas a kívánt célra, a null eredményből aztán sikerült azt a bugyuta következtetést levonni:


a fénysebesség minden irányban állandó


Reccs. Ezzel összedőlt a relativitáselmélet. De még sokáig nem fogjátok fel.

Előzmény: ivivan (34757)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.04.22 04:35:41 © (34756)

Amit te mondasz, az egy egyszeri korrekciót igényelne, de a GPS órája ettől nem járna lassabban, csak az EM hullám érne ide egy ici-picivel hamarabb.


Igen ebben igazad van, bár a GPS órája akkor sem jár lassabban, úgy jár ahogy a földön meg lett erőszakolva. Geostacionárius holdon nem is várnék akkumulálódást.


Csak annyit tudunk biztosan, hogy a földről nézve a GPS óra UTC nek látszik. De, hogy valóban megváltozik e a járása ott fenn vagy sem ezt nem lehet tudni, túl kevés kisérleti adat áll rendelkezésre, szinte semmi. Szerintem nem lehetünk elég okosak, ezért lenne nagy szükség lehozni egy, vagy akár több régóta keringő és már használaton kívüli GPS órát.


A Michelson interferométer az éterszél kimutatására nem alkalmas eszköz.

Miért?


Nem tudom. De azt sem kérdezed, hogy a piskótával miért nem lehet fénysebességet mérni, de ettől tekintsünk el. Nem lehet és kész.


Előszöris azért, mert ha az MM interferométert elfordítod 90 fokkal akkor ugyanazt a csík konfigurációt kapod, mert a fénysugarak felcserélődnek.


Nem az a kérdés, legalábbis számomra, hogy miért nem lehet, hanem hogy van olyan eszköz, a Silvertooth interferométer összeállítás ami képes kimérni a CMBR anizotrópiának tökéletesen megfelelő sebességet.


A Föld mozog. Silvertooth interferométere kiméri, Michelsoné nem.


Michelsoné miért nem méri ki?

1. nincs mit mérni (ez nem igaz, mert ki lehet mérni)

2. az MM interferométer nem alkalmas erre a mérésre. Miért? Mert piskóta.

Előzmény: ivivan (34681)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.04.21 05:47:03 © (34680)

Ez elméletnek nagyon jó, de kellene rá egy kísérlet, ami valóban nagyobb sebességet mér a GPS holdakról érkező EM jelekre, mint c. De mivel a GPS éppen az időzítés alapján működik, hát elég hihetetlennek tűnik, hogy még senkinek nem tűnt fel ez a hiba...


Ez nem hiba, ezt vették figyelembe gravitációs relativisztikus hatásként. A kisérlet maga a GPS. Csak nem a GPS óra jár gyorsabban hanem a fény jön róla gyorsabban. Így a látszat leírásában nincs hiba.


..végeztek fénysebességmérési kísérletet napfénnyel is.


A pontosság döntő. A vertikális fénysebesség csak picivel különbözik a vízszintes irányban mért c -től, ezt nem tudták kimérni, bizonyosan.

A múltkor túlbecsültem a sebességnövekedést, Dubois nagy örömére (akkor szóltál volna amikor rákérdeztem..)


Még mindig nem látom, hogy ez miért lenne érzékenyebb a forgatásra, mint az MM?


Nem érzékenyebb, hanem Silvertoth eszköze kiméri a Föld sebességét, míg az MM eszköze erre egyáltalán nem alkalmas, mert más a működési rendszere, érted? Az MM interferométer helyett háromszögvonalzót, vagy hagymás piskótát is használhattak volna, mert egyik sem alkalmas erre a kívánt célra.


A Michelson interferométer az éterszél kimutatására nem alkalmas eszköz.



Bign 34605, ..a gravitáció miatt itt lent picivel lassabban járnak az órák..


Éppen ez a vita tárgya, hogy valóban lassabban járnak-e, vagy csak úgy látszik.

Ha már lehoztak volna egy GPS órát akkor látnánk, valóban gyorsabban jártak repkedés közben, vagy nem.

Előzmény: ivivan (34610)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.04.20 02:40:54 © (34603)

Hát én a gravitációval próbálkoznék. :)


Nagyon jó !!! Végre nem a relelmmel próbálkozol.


A gravitáció nemcsak a vízszintesen a Föld mellett elhaladó (vagy a Nap mellett elhaladó) fénysugárra hat, hanem akkor is hat rá amikor függőleges irányból a GPS műholdról esik le a Földre. Ekkor begyorsul egy picit, hamarabb leér a Földre mintha c -vel jönne. A múltkor ugyan rosszul számoltam de mindegy, a lényeg az, hogy a


sebessége c -nél nagyobb

A fénysebesség nem állandó


Ez magyarázza a relativisztikusnak nevezett korrekciókat. Idődilatáció nincs, csak hamarabb ideér a fény mint ahogy a törvény (1983 óta) engedné. Tehát az órák egyformán járnak fent is lent is, csak látszólag járnak eltérően.



ivivan 34454, valóban hasonlítanak mint egyik tojás a másik létrához.


Silvertooth egy Y -ba osztja szét a lézerfényt, majd egymással szembevezeti őket a tükrökkel az Y két szárát összekötő egyenesen. Ezt az egyenest kell menetirányba fordítani és akkor látszik az eltérés (egy másik irányhoz képest).


A Michelson interferométert hiába forgatod.

Előzmény: Dubois (34456)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.04.19 06:02:36 © (34453)

Nem túl népszerű szegénykém, mint bármi más ami nem felel meg a relativisták kényes ízlésének.


E.W Silvertooth, Nature 322, 590 (1986)

E.W Silvertooth, Electron. Wireless World 96, 437 (1989)


A szerkezet egy lézersugár osztóból 2 tükörből és a detektorból áll. A kettéosztott lézersugarat a tükrökkel egymással szembe vezetik és ebben a sugárútban van a detektor. Ezt a sugárutat különböző irányokba beállítva kimérhető egy 380 km/sec sebesség a Leo/Crater csillagkép irányában.


A Michelson elrendezésű interferométer ezt a sebességet kimérni nem képes, mert az a készülék erre a célra alkalmatlan.


Sajnos az MM kisérlet 0 eredményéből aztán messzemenő következtetéseket vontak le, az eredmény zsákutca.


Az idézett repülős kísérlet miért nem elegendő?


Ha megnézed és megérted mit műveltek Hafele Keatingék akkor nem lesz olyan meggyőző a repülős kisérlet. Egy atomóráról az él a köztudatban, hogy az abszolút pontos, de sajnos ez nem igaz, annak is van hibája, tűrése, a leolvasott adatoknak szórása. HK -ék egyszerűen csaltak. Hogy lenne meggyőző egy ennél még sokkal kevesebb adatból fabrikált eredmény.


Hafelééknek egyetlen valamire való órájuk volt (No447) amit reptettek és ez az óra azt bizonyítja, hogy semmiféle lépcső nem volt a repülések után, tehát a közhiedelemmel éppen ellenkezőleg, az áhított bizonyíték helyett a HK kisérlet


az idődilatáció valós voltát éppenhogy cáfolja

Előzmény: ivivan (34288)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.04.18 05:49:25 © (34287)

2. A lézernek semmi köze az egyenes vonalú terjedéshez.


Kifejtenéd ezt egy kicsit bővebben, hogy az egyenes vonalban terjedő lézerfénynek miért is nincs semmi köze az egyenes vonalú terjedéshez ?



ivivan 34171, Miért nem tudja kimutatni?


Azért amiért egy háromszögvonalzó sem tudja kimutatni. Egyszerűen a MM interferométer erre a célra nem alkalmas. Silvertooth készüléket kellett volna használni, az ki tudja mutatni: 380 km/sec a Leo csillagkép irányába.


Vagy a COBE - CMBR, 372 km/sec a Crater csillagkép irányába.


..általad említett kísérletet is többször megismételték és mindig mindenki pozitív eredményt kapott ..


Hihetetlen tódítás, soha senki nem ismételte meg a Hafele kisérletet. Egészen mást csináltak, még kevesebb órával, mégrövidebb ideig, sokkal rövidebb távon, összesen két különböző kisérletet sikerült összekaparni, de aki akarja kisérlet nélkül is elhiszi. Le kell hozni egy GPS órát! Mert semmilyen tisztességes kisérlet nem áll a relelm mögött. A GPS óra pedig már összeszedett 2 tized !!! másodpercet (= 0.2 sec)


Nem esküdtek össze a fizikusok, csak mélyen meg vannak győződve arról, hogy a relelmet nem kell kisérletesen alátámasztani, mert ők anélkül is elég okosak.



mmormota 34238, ..ez már nagyon régen nem eldöntendő tudományos kérdés..


Csak egy baj van. Soha nem is volt eldöntve. Emlékeztetőül.

Előzmény: Holden (34188)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.04.17 02:01:45 © (34168)

Az egyfotonos interferenciakísérletek pedig egyértelmûen bizonyítják, hogy a foton NEM egyenes pályán halad.


Nem hinném, hogy egyértelmûen bizonyítják, kisérletezgetnek a 2 réssel és a kevés fotonnal és mérnek valamit amit értelmezni kell. Az értelmezés hibás.


A többfotonos kisérletek viszont egyértelmûen bizonyítják, hogy a fény (és akkor nyilvánvalóan a foton is) egyenes pályán halad. Ezt a kisérletet saját magad is el tudod végezni ha veszel a piacon egy ceruza lézert.


Ha a foton nem egyenes pályán haladna akkor nem létezhetne lézer.


ivivan 33776, több száz? Hmm.

A módszer tökéletesen képes kimutatni a legkisebb "éterszelet" is, ha lenne ilyen...


Tényleg? Nekem meg tökéletes módszerem van a szellemek, tündérek és manók kimutatására, ha lennének ilyenek...


Az MM interferométer nem képes kimutatni a Föld száguldását. Azt viszont tökéletesen nem tudja.

 

33784, Az idõdilatáció cáfolhatatlanul igazolva van a GPS mûholdak által. Ezzel nem lehet vitatkozni.


Az idõdilatáció akkor sem lesz cáfolhatatlanul igazolva ha lehoznak egy GPS holdat. Ha a 30 éve keringõ GPS óra a földön ugyanannyit mutat mint az UTC óra akkor jól pofára esek, te tapsikolhatsz örömödben, a relelm borzasztó jól alá lesz támasztva.


De addig amíg ilyen órát le nem hoznak az idõdilatáció nemhogy cáfolhatatlanul, de sehogyan sincs igazolva. El vagy egy kicsit tévelyedve, lásd még Hafele Keating kisérlet



Privatti 33798, A fénynek esetleg rendszerideje lehetne, de mert nem bomlékony objektum, szerintem olyanja se lehet. 


Honnan veszed, hogy nem bomlékony? És a párkeltés?

Előzmény: Holden (33777)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.04.14 06:17:06 © (33774)

Előszöris, ha már nektek olyannyira nehéz idézni, akkor bizonyára a Michelson interferométeres mérés nulla eredményét kellene perdöntőnek tekintenem.


Mivel a Michelson interferométer a Föld 380 km/sec száguldását sem tudta kimutatni, ebből arra lehet következtetni, hogy a fénysebesség változásait sem képes kimérni. Hogy mi az oka az lehet kérdéses, talán nem tudjuk.


Miért kellene vakon elhinni egy olyan kisérleti eredményt amelyben a kisérleti eszköz a mérésre nem alkalmas ? Ha egy háromszögvonalzóval akarod megmérni a fénysebességbeli különbségeket akkor is nulla eredményt kapsz. Csak éppen nem méri a sebességet.

Előzmény: emp (33770)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.04.13 04:42:31 © (33666)

Most megleptél. Volt olyan kisérlet ahol fénysebességet mértek mozgó megfigyelők?


Csak egyet említs légyszi, de látom túl nagy kérés.

Előzmény: vrobee (33664)

Mit tehetünk a fenntartható fejlődésért?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Mit tehetünk a fenntartható fejlődésért?)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.04.13 03:54:48 © (21)

És szerinted hogy férne el fizikailag több százmilliárd ember ezen a bolygón?


Sehogy. Vagy így: http://bocs.hu/_earth_human.html


Viccet félretéve magyarországon is elférne ennyi ember, de így csak néhány bigott hittérítő "gondolkodik": még sokan elférnénk a földön mint a heringek.


A baj csak az, hogy már a jelenlegi embertömeg is lelakja a Földet. A Föld már nincs egyensúlyban pedig Kína, India csak most lódul neki az úgymond "fejlődésnek".


Mi fogja megállítani? A természet megoldja csak az nekünk barmoknak kissé fájdalmas lesz.

Előzmény: Galgadio (20)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.04.13 00:45:45 © (33663)

nem tudod elfogadni azt a kísérleti tényt, hogy a fénysebesség minden megfigyelő számára ugyanannyi.


T.emp! Megtennéd hogy felvilágosítasz, melyik az a kisérlet amely ezt a "tényt" szolgáltatta ?

Előzmény: emp (33662)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.04.11 04:50:55 © (33251)

..mozgó megfigyelő szerint a rúd meg van csavarodva. Mechanikus feszültség viszont nincs benne, így el sem törik.


Na látod! Valójában nem történik semmi a rúddal. Tolhatod akár fénysebességgel is vagy még gyorsabban.


A megfigyelőd azt látja amit lát, mindegy mit lát, az a rúdat a legcsekélyebb mértékben sem érdekli. Ő bizony nem csavarodik meg. Nem megy össze.


És az idő sem nyúlik meg. A megfigyelőd persze másként látja, de hát ezt hívják látszatnak.

Előzmény: mmormota (33238)

Gravitáció
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Gravitáció)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.04.10 04:45:31 © (736)

Szívesen segítek a megértésben ha kérdezel.


Egy minden irányú nyomásnak soha nem lehet olyan hatása mint a gravitációnak.


Pontosan gravitációs hatása van. Méghozzá akkor amikor ebbe a homogén DVAG gravitációs tengerbe belehelyezel pl egy bolygót meg egy vasgolyót. A bolygó irányából kevesebb graviton érkezik az árnyékolás miatt, a DVAG már nem homogén, a golyó elindul a bolygó felé.


a kődarabot miért nem préseli oda a másik kőhöz a tengermélyén a víz nyomás?


A tengermélyén oldalirányban homogén a víz nyomóereje, ezért rossz a példa. A világűrben is ha csak 1 tömeget helyezel el a homogén DVAG -ban akkor az nem indul el semerre sem.


Húzó gravitációnál elvileg a forrás meg van.


Mint a nyomónál. A forrás a Föld. Ő okozza az inhomogenitást a DVAG -ban. Mert a gravitáció oka mégiscsak a DVAG. Ha homogén akkor nincs gravitációs erő.


Húzó gravitációnál mi az ami elmegy a Földből mint forrásból a vasgolyóért ???????


Az elektront vonza a proton és fordítva szintén..


Ezt honnan veszed ???? Csak azt tudjuk biztosan, hogy erő lép fel közöttük.


mágnesek is vonzák az ellenkező pólusokat.


Ezt honnan veszed ???? Csak azt látod, hogy egyszer egymás felé hat az erő máskor meg fordítva. A vonzás csak sztereotípia, bemagolt dolog. Csak erőt látsz, nem vonzást vagy taszítást.


sugárzás tengerben élünk. Ami végtelen sűrű...


Miért lenne végtelen sűrű? A DVAG gravitonsugárzás nagyon erős de nem végtelen sűrű.


Ha az előbbieket megértetted akkor folytathatjuk.

Előzmény: Bign (716)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.04.09 06:02:31 © (715)

Nem tudod megfogalmazni röviden: Mi a gravitáció?


Előszöris mi nem:

- nem lehet vonzás mert annak nincs fizikai létjogosultsága. A testnek vonzó részecskéket kellene kibocsátania amik visszahúznák a közelében lévő tárgyakat. Nem véletlenül nem tetszett Einsteinnek és kitalálta a térgörbületet. De

- nem lehet térgörbület, mert a tér nem anyag. Így oka nem lehet a gravitációnak. Anyagra csak anyag lehet hatással (kivéve az einsteini gravitációt ahol a tárgyak gyorsulását a semmi okozza)


Mi a gravitáció?

A gravitáció gravitonok nyomóerejéből származik. Ha egy irányból kevesebb graviton érkezik akkor a test elmozdul. A gravitonok árnyékolhatók, de elnyelődésük nagyon gyenge, áthatolóképességük nagyon nagy. A sötét energiával lehet azonos, vagy rokonságban. Végsősoron a DVAG gradiens okozza.


A nyomó gravitációt elvetették, de nagy hiba volt. Semmi nem zárja ki a létezését csak néhány téves gondolatkisérlet, pl felforrna a Föld ha a nyomógravitáció olyan lenne amilyennek Poincare elképzelte. De nem olyan.


Eötvös árnyékolási kisérletei logikailag hibásak, a gigászi graviton tengerből egy kis rész elnyelődik, ez fűti a Földet, soha nem fog kihűlni. Ez fűti fel a csillagokat is.


Itt most nem arról beszéltem, hogy mekkora a gravitáció, hanem, hogy mi lehet az.

Mint amikor azt kérdezed, hogy miből van a csokoládé.

Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.03.27 01:41:10 © (625)

Az a baj, hogy namcsak a Nap mellett hajlik a fény,

de egy csomó más "leképezési zavar" figyelhető meg nagyon távoli objektumokon:


  Gravitational Lens   Abell 2218,
Gravitational Lens   Abell 1689,
Gravitational Lens


   Quasar Gravitational Lens   Einstein Cross Gravitational Lens


Minél nagyobb az eltérítő tömeg, annál távolabb jelenik meg tőle a szellemkép (ez nem látszik e képekből, csak okoskodok, és függ a távolságarányoktól is)

Fénytörésnél szerintem nem ez a helyzet, mert a szellemkép helyén már nagyon kicsi a központi eltérítő objektum gázkoncentrációja (hiszen átlátszó).


Amúgy anyagmentes teret ne keress, az anyag nemcsak atomokból áll. Anyag a fény, a vákuumenergia, a sötét energia, a neutrínók, ami mind kitölti az Univerzumot bár nem bizonyos, hogy a végtelen teret is.

Előzmény: Zsora (624)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.03.20 05:23:49 © (523)

Senkinek semilyen fizikai elképzelése nincs, miért nagyobb a proton tömege mint az elektroné.


Már megbocsáss Gyula, de ez nem igaz, attól, hogy te nem fogadod el még ez egy elképzelés: tömeg


A proton tórusz energiája, frekvenciája 1836 -szor nagyobb mint az elektroné.

A proton és a pozitron anyagában egyforma, ugyanazok az elemi részecskék alkotják őket, csak energiájukban (keringési frekvenciájukban) különböznek.


A proton tömege azért lesz nagyobb mert a pozitív elektromos töltés nagyobb frekvenciával tekeredik a graviton körül mint a pozitronban, így a proton mérete kisebb mint a pozitroné. A tömeg a pörgő elemi töltés-graviton páros tehetetlenségéből származik, mert ellenáll az őt kitéríteni szándékozó erőnek. Ezt érzékeljük tömegként.


Te azt mondod, hogy nagyobb graviton töltés van a protonban mint az elektron/pozitronban, én meg azt, hogy egyforma nagyságúak a graviton töltések.


2 féle graviton van, úgy ahogy te is állítod, de tömegük nincs. Van még a

2 féle elektromos töltés -ahogy te is állítod-, tömegük nincs.


A fénykvantumban (foton) megvan mind a 4 elemi részecske.

Az elektron és antiproton a foton egyik feléből épül fel (graviton A és negatív töltés),

a proton / pozitron a foton másik feléből jön létre (graviton B + pozitív elektromos töltésegység)

Előzmény: iszugyi (511)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.03.18 05:03:34 © (490)

..tehát én azt állítottam, hogy a téridő nem okozza a szonda viselkedését.


Mi okozza a testek gyorsulását (grav térben) ??


a téridő nem okozza, ez tuti, ebben megegyeztünk. Akkor mi okozza ??????

Előzmény: pint (484)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.03.17 03:44:41 © (453)

ezt az ámokfutást nincs kedvem elemezni, csak leírom az igazságot:


már mindannyian nagyon vártuk az igazságot, de nekem úgy tűnik csupán a relativista verziót írtad le századszor... :)


..tehát precízen fogalmazva a téridő nem hat a szondára...


Helyes, egyetértünk. Ha pedig a téridő nem hat a szondára az azt jelenti, hogy bármiféle lehet a téridő, kicsit görbült vagy nagyon, a szondára nem hat semmit.


A szonda mozgása független a téridő állapotától.


Még szép, hiszen a téridő nem is létezik, csak a fejedben, hiszen az csak egy ember által kitalált fogalom

Előzmény: pint (224)

Mi a fény?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Mi a fény?)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.03.17 03:25:43 © (1515)

..a fény sem terjedhet gyorsabban az információnál..


Nem is kell, elég ha lassabban terjed.


Ha az információ terjedési sebessége determinált...


Ki mondta ezt neked ?? Még fényimpulzusokat használva sem az, de itt a kérdés az, hogy van e valami más ami esetleg gyorsabban vagy sokkal gyorsabban terjed mint a fény. Ez lenne a graviton.

Előzmény: Zsora (1514)

Gravitáció
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Gravitáció)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.03.09 02:26:21 © (221)

A Gravity Probe bizonyára kimér majd valamit, de hogy mit, az értelmezés kérdése. Azt biztosan nem méri ki, hogy a forgó test -a Föld- magával ragadja a téridőt, mert a téridő nem anyag, tehát nincs mit magával ragadnia.


Emlékeztető pint -től (191): a téridő NEM hat a dolgokra... a téridő egy LEÍRÁS, nem hat semmire.


Azt állítani, hogy a forgó Föld magával ragadja a téridőt annyit tesz, hogy magával ragadja a LEÍRÁST, ami elég stupid és röhejes megállapítás.


Magával ragadhatna esetleg gravitonokat, főleg ha a gravitonok nem mennének több nagyságranddel gyorsabban mint a fény és nem lenne olyan irdatlanul nagy az áthatolóképességük. Ha eszméletlenül nagy az áthatolóképességük akkor csaknem mindegy, hogy a Föld forog-e vagy sem. Ígyis úgyis átmegy rajta, dragging nélkül.


A befogott (árnyékolódott) gravitonokat természetesen már magával ragadja a Föld, de a Gravity Probe -al nem ez a kérdés.

Előzmény: szazharminchet (176)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.03.09 01:41:57 © (219)

Megjegyzem nem a relativitáselméletet akarom megérteni hanem a világ működését amit a relelm nem jól ír le. A relelm megértése nem azonos az elfogadásával, amit itt minden relativista módszeresen összekever.


Nos, ha a térgörbület nem oka a gravitációs erőnek (mert az nyilvánvalóan erő), akkor mi az oka ???????


1. TömegVONZÁS ? Hogyan működik? Horgászzsinór, vagy ragadósvégű cérna húzza vissza a testeket? Vagy vonósugár?


2. Térgörbület ? Nem, ezt most vetetted el, ez nem okoz semmit.


3. Nyomó gravitáció !!! Ez az. És ráadásul pont térgörbületnek látszik, de valójában DVAG gradiens, repkedő gravitonokkal.

Normális, menetirányban ható impulzussal aminek a fordítottját soha sehol nem észlelte senki.

Közönséges árnyékolással aminek cáfolata egy logikai hibán alapszik: Eötvös

Súrlódásmentes "közeggel", amit Poincare tévesen acélkeménységűnek képzelt el.

Energiaelnyeléssel amit nem képesek észrevenni, pedig valamitől begyulladnak a csillagok..


4. egyéb javaslat ?

Előzmény: pint (191)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2007.03.08 03:43:16 © (190)

Pintyőke már én szégyellem magamat helyetted, ha nem értesz valamit vagy csak nem tudsz olvasni inkább kérdezzél


A TERIDO ... ELEMI ESEMENYEK HALMAZA. Ez renormális állítása, nem az enyém.


Anyagra csak anyag lehet hatással.


Fogadok, hogy ez neked nem evidencia. A tér nem anyag, az idő nem anyag, a téridő nem anyag, tehát egyiksem lehet hatással az anyagra, nem okozhat fizikai változást. A tér (vagy téridő) bármiféle képzelt görbülete nem okozhatja a tárgyak gyorsuló mozgását. Ez a modell rossz.


Gravitációs térben a DVAG (gradiens) okozza a tárgyak gyorsuló mozgását. Ez a modell jó.

Előzmény: pint (187)

Csaló tudósok.....
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Csaló tudósok.....)
Astrojan válasz | megnéz 2007.03.07 06:10:13 (1728)

Szerintem itt a Hafele kisérlet. Ez kifejezetten szándékos csalás.


Nézd meg ezt a grafikont és próbáld meg saját magad extrapolálni a görbéket. Egy 236 órás kisérletből 210 órát negligálni és csak az utolsó 26 óra összevissza kilengéseit felhasználva kihúzni egy extrapolációt 65 órával későbbre (65 óra a repülgetés hossza, 236 óra az atomórák előzetes kondicionálása, tesztelése repülés előtt az USNO -ban), amikor az atomórák nyilvánvalóan összevissza jártak, mert a kék és a piros vonalaknak párhuzamosaknak kellett volna lenniük, ez talán egy nem szándékos, jószándékú, nemtudatos tévedés? Ilyet még tudományos elvakultsággal sem lehet tévedni, ez bizony a relelm alátámasztására fabrikált kisérlet.


  (Köszönet érte Dubois)

Előzmény: értő (1705)

Gravitáció
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Gravitáció)
Astrojan válasz | megnéz 2007.03.07 03:08:50 (186)

A TERIDO ... ELEMI ESEMENYEK HALMAZA. Ez egyre jobb,


az elemi események halmaza görbül... ez kritikán aluli,


látom új vagy itt. Meg tudod mondani milyen anyagból épül fel az elemi események halmaza??


Mindenesetre örülök annak kedves nemnormális, hogy


a téridő nem anyag


hanem csupán egy rakás esemény.

Előzmény: renormalis (182)

Mit tehetünk a fenntartható fejlődésért?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Mit tehetünk a fenntartható fejlődésért?)
Astrojan válasz | megnéz 2007.03.06 02:34:47 (13)

Mit tehetünk mi magunk kiindulópontnak.


Gravitáció
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Gravitáció)
Astrojan válasz | megnéz 2007.03.06 01:42:20 (181)

nem a tér görbül, hanem a téridő.. Húú, sokat segítettél, igazad van, máris javítom:


Csak a téridő jobban görbül ha éppen ágyúgolyó repked át rajta. Ha csak fény akkor meg alig görbül. A téridő azt figyeli, hogy mi mászkál benne. Olyan mint egy téridőfigyelő.


Már csak ilyen ez a semmi (= a téridő). Amikor a semmi hatással van az anyagra (vagy az agyadra? :)


Nem, azt hiszem a te agyadra nincs hatással semmi, bár annak nagyon örülök, hogy


a tér nem görbül


még az is lehet, hogy valaha valamiben egyetértünk.

Előzmény: pint (180)
Astrojan válasz | megnéz 2007.03.05 04:14:18 (179)

a fény úgy veszi be a kanyart a téridőgörbületben, hogy "nem tud arról", hogy kanyart vett. Neki minden egyenes.


Az ágyúgolyó meg szintén úgy veszi be a kanyart a nemlétező (látszólagos) téridőgörbületben, hogy "nem tud arról", hogy kanyart vett. Neki minden egyenes.


Csak a tér jobban görbül ha éppen ágyúgolyó repked át rajta. Ha csak fény akkor meg alig görbül. A tér azt figyeli, hogy mi mászkál benne. Olyan mint egy térfigyelő.


Már csak ilyen ez a semmi (= a tér). Amikor a semmi hatással van az anyagra (vagy az agyadra? :)

Előzmény: Privatti (152)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz 2007.02.22 05:13:31 (31416)

Elnevezhetjük ezt a felismerést Astrojan-féle alapigazságnak, ...az ellenkezője sohasem...


Aha, elnevezhetjük, ráhibáztál. Arról nem beszélve, hogy pont ezzel fogunk utazni a csillagokba. Nem érdemled de megsúgom, ezért nem fogjuk érezni a gyorsulást amikor egy másodperc töredéke alatt a fénysebesség fölé ugrunk. Ez nem a Star Trek hanem DVAG manipulációs "térugrásos" űrutazás. Valóban nagyjelentőségű felismerés, hogy nem a rakétaszék gyorsítja a tested hanem a fókuszált gravitációs tér amely a tested összes atomját egyformán gyorsítja s mintha szabadon esnél nem érzed a gyorsító erőt, nem présel palacsintává a gyorsulás. Pedig a fénysebesség ezerszeresére ugrasz másodpercenként húszszor.


Ennek van igazi jelentősége de sose fogod megérteni.


Fénysebesség maximalisták kíméljenek !!

Előzmény: NevemTeve (31352)
Astrojan válasz | megnéz 2007.02.21 04:33:14 (31349)

a gravitációs térben álló szoba hasonlítható össze a gyorsulva mozgó szobával


Akkor egyetértünk, a gyorsulva mozgó szobád (amely szabadon esik) nagyonis megkülönböztethető az álló szobádtól. (Persze persze te nem erre a gyorsuló szobára gondolsz, csak pongyolán fogalmazol)


Hadd tegyek egy hasonlatot én is, hátha (?) meglátjátok miért nem lehet összehasonlítani az almát a körtével.


Mérjük meg egy kisérleti összeállítással, hogy ki tud nagyobb pofont adni, egy amőba vagy te.

De ne használjunk azonos körülményeket a mérésnél, hanem amikor az amőbát méred akkor iktass be egy olyan eszközt amitől az amőba akkora pofont tud adni mint te. Eztán méricskélj és meglátod, hogy mindketten egyforma pofont tudtok adni, a két pofon nem különböztethető meg egymástól. Érted miért írtam ezt?


Ha nem azonos körülményeket hasonlítasz össze akkor bármilyen eredményt kihozhatsz.


Szerinted a gravitációs térben álló szoba hasonlítható össze a gravitációmentes térben (drótkötéllel) gyorsulva mozgó szobával. Mivel van olyan gyorsító erő ami g gyorsulást fog okozni, Einstein a homlokára ütött, s ráadásént kitalálta, hogy a gravitáció nem is erő.


Szerintem meg a gravitációs térben lévő szoba hasonlítható össze a gyorsulva mozgó szobával amikoris egyik sincs akadályozva a mozgásban. Egyformán. Ekkor pedig megkülönböztethető a két szoba.


másképp mondva a gravitációs erő hasonlítható össze a gyorsulásból származó tehetetlenségi erővel.


Felfedezted a spanyolviaszt, egy erő (grav) összehasonlítható egy másik erővel (drótkötél). Ez stimmel.

Előzmény: NevemTeve (31346)
Astrojan válasz | megnéz 2007.02.19 18:40:21 (31336)

Igen, pontosan tudom mit hasonlítottam össze.


Van két egyforma szoba a világűrben, ezt lehet összehasonlítani.


1. az egyiket fellógatom egy drótkötélre és húzom g gyorsulással,

2. a másik mellé pedig odateszek egy Föld tömeget (beteszem gravitációs térbe) amely g gyorsulást okoz.


Ezzel szemben te összehasonlítod az almát a körtével mert:

a második esetben beteszel egy riglit ami megakadályozza a szabad mozgást, míg

az első esetben nem teszel be ilyen reteszt, s ezáltal nem összehasonlítható körülményeket teremtesz.


Ha egyformák a körülmények (egy pókhálóval egyformán kipányvázod mind a két szobát) akkor észre fogod venni a különbséget: a liftben (1. eset) súlytalanság lesz mert a pókháló nem enged gyorsulni, a másik szobában pedig Földi gravitációs viszonyok (2. eset), mert a szoba szintén nem tud gyorsulni a pókhálók miatt.


Ha egyformák a körülmények és egyik szobát sem pányvázod ki akkor ugyancsak meglátod a különbséget, szoba - lift


Tehát a ti példátok, az einsteini példa egy csúsztatás, nem összehasonlítható esetekből von le általános következtetéseket, s lett belőle általános(iskolai) relativitáselmélet.

Előzmény: NevemTeve (31323)
Astrojan válasz | megnéz 2007.02.19 03:25:44 (31322)

..a gyorsuló szoba megkülönböztethetetlen a gravitációs térben álló szobától.


Lehet, Gézoo nem magyaráz olyan elemi szinten, hogy te is megértsd, de a hiba a te készülékedben van: álló - gyorsuló szoba

Előzmény: pint (31294)

Mi a fény?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Mi a fény?)
Astrojan válasz | megnéz 2007.02.15 01:34:35 (1471)
Kicsit árnyalnám a dolgot, a közvetlen fényreakció nem jelent elbomlást, hanem az A vitamin - retinol cisz transz izomerizációját amely a megfelelő fehérjébe ágyazódva konformációváltozást okoz mintha az ujjaddal felpöccintenéd a villanykapcsolót (itt az ujjad a retinál). Ez a fehérje alakváltozás ionáramlás változást okoz a sejtmembránon, egyszerűsítve becsuk egy ioncsatornát, egyetlen foton millió Na+ sejtbe áramlását akadályozza meg. A különböző "színű" fehérjék (csap sejtek) külön idegszálakhoz kapcsolódnak, mint a TFT monitoron.
Előzmény: Gézoo (1469)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz 2007.02.14 02:50:40 (31238)

A "Nincs gyorsulás nélkül ikerparadoxon", annyit tesz mint a


csak gyorsulással van ikerparadoxon, s ez a kijelentésed továbbá nekem azt jelenti, hogy a


sebesség önmagában nem okoz ikerparadoxont - idődilatációt - mert csak a gyorsulás okoz ilyet, szerinted.


(Szerintem meg semmi nem okoz valóságos idődilatációt, a relelm látszólagos dolgokkal foglalkozik, az iker visszatér és uolyan idős lesz)

Előzmény: NevemTeve (31158)
Astrojan válasz | megnéz 2007.02.13 05:54:19 (31149)

Nincs gyorsulás nélkül IP...


Ez kezd tetszeni. Tehát a sebesség önmaga nem okoz idődilatációt, épp ideje már ezt belátni. Az idődilatáció látszólagos. Ugyanúgy mint a hosszkontrakció.

Előzmény: NevemTeve (31148)
Astrojan válasz | megnéz 2007.02.13 05:09:49 (31147)

Minden pontosan nagyon jó kivéve: 7. Az otthonmaradott emberke látja, hogy az ő óráján több idő telt el, mint az elmenő és visszatérő órán, amely soha egy pillanatra sem gyorsult.


Nem nem. Az otthonmaradó ikerke azt látja, hogy az ő óráján ugyanannyi idő telt el, mint az utazók óráján. A relativisták soha nem fogják beismerni ezt a tévedésüket, de legalábbis semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy az idődilatáció a valóságban is meglévő hatás lenne. Tényként kezelik de csak csalás támasztja alá.


Ne hagyd magad, csak az eszedre halgass (meg rám :).

Előzmény: zgyorfi (31135)

Mi a fény?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Mi a fény?)
Astrojan válasz | megnéz 2007.02.07 00:33:43 (1449)

Lassan azért eljuttok a yy fotonmodellhez..


Yin Yang fotonA spirál

Előzmény: Gézoo (1446)

A Michelson-Morley-kísérlet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » A Michelson-Morley-kísérlet)
Astrojan válasz | megnéz 2007.02.04 05:09:48 (66)

Mivel a CMBR-t az Univerzum nagyobbrészét kitevö és (e,p)-/(P,e)-neutrínókból álló sötét anyag dominálja...


Huhh, nem kéne ennek mégegyszer nekifutni?


Anális inkább, mert a Sötét Anyag nagyon úgy tűnik, hogy egyszerű hidrogén molekula H2.


A CMBR meg egyszerűen mikrohullámú fény. Ha neutrínó lenne elég nehéz lenne detektálni. Szupernovarobbanásnál is örültek ha összesen 10 darabot össze tudtak számolni.

Előzmény: iszugyi (64)
Astrojan válasz | megnéz 2007.02.03 04:50:44 (63)

Miért, hol írtad le máshol a 60 -as zagyvaságot? ...Az olyan modelleket ugyanis, melyeket alkalmazva pozitív eredményt jeleznek, az MM kísérlet cáfolja.


Magyarázd el medve, miért cáfolja az MM a CMBR anizotrópiát ?? Csak nem azért mert MM nem tudta kimutatni??


(a tudományos válasz: ? evdem neylim)

Előzmény: mmormota (62)
Astrojan válasz | megnéz 2007.02.03 03:24:23 (61)

Remélem Te legalább érted mit akarsz mondani, megpróbálhatnád egyszerűbben pl így:


Az MM kisérlet legfontosabb tanulsága, hogy nem olyan eszközzel kell kimutatni a Föld száguldását amely műszer (interferométer) erre a célra nem alkalmas.


Más szóval, ha egy kenyérpirítóval akarod kimérni a Föld (abszolút) száguldását nehéz dolgod lesz és valószínűleg nem fog menni.


Amint Gyula írja 57-ben, az egy megfelelő eszköz (370 km/s, Leo/Crater). Silvertooth műszere szintén (380 km/s, Leo). Az MM interferométer nem alkalmas műszer (= 0 km/sec).



Gyula a 600 és a 370 km/sec ugyanabból a kisérletből származik csak valószínűleg a 371  pontosabb, míg a 600 egy durvább, előzetes becslés.

Előzmény: mmormota (60)
Astrojan válasz | megnéz 2007.02.02 05:05:32 (56)

Akkor most már nagyon pontosan tudhatjuk, hogy a Michelson interferométer nem képes kimutatni a Föld 370 km/sec száguldását az űrben.


Leszögezhetjük, a Michelson interferométer erre a célra nem alkalmas.



(köszi magnum)


Gyémántgyártás házilag !!! :P
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Gyémántgyártás házilag !!! :P)
Astrojan válasz | megnéz 2007.02.02 04:42:32 (97)
Itt van nyomás is, hőmérséklet is, szén is: gyémántcsillag. Akár igaz is lehetne.

Mi az a Dark Cold Matter?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Mi az a Dark Cold Matter?)
Astrojan válasz | megnéz 2007.02.01 03:33:11 (42)

Könnyen elképzelhető, hogy a Dark Matter egyszerűen elemi hidrogén molekula (H2).

Távcsövekkel a csillagközi hidrogén ködökben csak az atomos hidrogént látjuk s ennek következtében az a hallgatólagos nézet alakult ki, hogy ezek a ködök atomos hidrogénből állnak.


Azonban az alacsony hőmérsékletű hidrogén sokkal stabilabb molekuláris állapotban, viszont a molekuláris hidrogén jószerével láthatatlan.

Tehát elképzelhető, hogy az eddig is ismert hidrogénfelhők tömege a mostani vélekedés többszörösét teszi ki amely magyarázattal szolgálhat az elveszett vagy inkább soha meg nem talált sötét anyagra.


Csaló tudósok.....
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Csaló tudósok.....)
Astrojan válasz | megnéz 2007.01.27 04:46:14 (1659)

A részecskék órája szemernyit sem változik attól, hogy gyorsan vagy lassan mennek. A müonos kisérlet téged meggyőzött, csak van benne egy tódítás. Azt etették meg veled, hogy az összeszámolt müonok 10 km magasságban keletkeztek.


Csak sajnos ez nem igaz, a te müonjaid a tengerszinten keletkeztek és ezeket számláltad össze. Semmiféle rel hatás nem kell hozzá.


Igazad van, a müonoknak van belső órájuk. De ez az óra nagyon nagyon rosszul jár, semmire nem tudod használni. Az egyik müon elbomlik mondjuk 1 mikrosec alatt, a másik müon pedig 100 mikrosec alatt. Ez tényleg egy jó óra :)


Az ébresztő vekkerem ennél ezerszer megbízhatóbb. Százezerszer.

Előzmény: poecoek (1625)
Astrojan válasz | megnéz 2007.01.25 01:28:43 (1620)

Lassan azért csak rájöttök: a relativitáselmélet nincs kisérletesen bizonyítva.


Megpróbálom összefoglalni, két különböző dologról van szó.


1. A relativitáselmélet által és segítségével kiszámolt látszó eltérésekről, aminek létéhez kétség nem férhet, az összes általatok oly gyakran és szeretettel idézett kisérletek ezt alátámasztják és a GPS naponta bizonyítja. Azért látszó mert ezeket az eltéréseket látod, méred, tapasztalod, menet közben regisztrálod, amit akarsz.


2. Ezen eltérések amik remekül látszanak, kérdés, hogy valóságos eltérések is egyben vagy csupán látszólagosak, tehát vissza kell hozni az órát.


Erre vonatkozó kisérlet már nem sok van egy kezemen meg tudom számolni (emp 1594 féle kinyilatkoztatás persze sokkal több)


- A legszeretettebb a Hafele kisérlet, immár bátran állíthatjuk róla, csalás.

- Van a 39 nanosec, ki látta a közleményt? Egyetlen mérés, egyetlen órával nem sokat ér.

- valaki említett egy köröző repülőgépet is.

- és itt az emp hegyre felvitt atomórája, látta valaki a közleményt ?


Magamtól nem tudok többet, íme ez a relativitáselmélet bizonyítéka... Nem elég néhány nanoszekundum. Le kell hozni egy GPS órát !


Tehát mégegyszer, örülnék ha végre mindenki felfogná: nem az első ponttal van a baj. Hanem a másodikkal.

Előzmény: Simply Red (1618)

Mi a fény?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Mi a fény?)
Astrojan válasz | megnéz 2007.01.23 05:26:41 (1387)

Huhh, tényleg, kíváncsi lennék hogyan döntötték el valóban egyetlen fotonrészecske vitte az információt - amit kétlek - úgy tűnik keveredik az egyetlen foton részecske és a nagyon rövid ideig tartó impulzus fogalma.


Már csak azért is mert ha beam splitterrel ketté tudják osztani akkor hogy lehetne az egyetlen foton.


Dobj be egy levelet légyszi itt

Előzmény: kishenceg (1386)

Csaló tudósok.....
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Csaló tudósok.....)
Astrojan válasz | megnéz 2007.01.21 01:52:08 (1588)

Kemény fába vágtad a fejszédet, mert ha nem pontosan azt szajkózod amit a szakértők, akik néhány kitalált és teljességgel megalapozatlan axiómára hivatkozva bárkit képesek lehülyézni akkor jaj neked. Is.


És a GPS órák tényleg másképp járnak, mint a földiek, mondá Gergő, mert az ő agyában és a relelmben ez így van. Csak a valóságban nincs így. Akkor lesz így a valóságban ha majd valakinek eszébe jut lehozni egy GPS órát és az tényleg másként járt mint a földi megerőszakolt óra.


Mert a relelm ezen állítása nincs kisérletesen alátámasztva. A Hafele kisérlet kifújt, mi maradt? Egyetlen mérés, kumulált eltérésként 39 nanosec (repülővel Amerikába meg vissza). Néhány nanoszekundummal remekül lehet csalni.


És a GPS emlegetése mintha abból már lehoztak volna és valóban meglenne a különbség az órák járásában.


Fogjátok már fel, amíg nincsenek kisérletesen összehasonlítva az órák addig a GPS időeltérések csak látszólagosak, Gergő nem hivatkozhatsz rá úgy mint tényekre csupán azért mert Te úgy gondolod okosabb vagy mint a természet.


És ha valaki megint elkezdi a körbekörbe járó müonokat emlegetni tökönszúrom magadat.


Vagy itt van a fénysebesség állandósága, ez is axióma a relativistáknak. Nem számít, hogy éppen a GPS bizonyítja az ellenkezőjét, hamarabb leér a fény mintha c-vel jönne. Mi ez ha nem nagyobb sebesség mint c ?

Ők úgy vélik fénysebességet mértek a Michelson interferométerrel mindenféle inerciarendszerben amelyből persze egyetlenegy sem létezik. És mivel remekül mérték vele a semmit, ebből axióma lett: a fénysebesség állandó, azóta szajkózzák.

Astrojan válasz | megnéz 2007.01.17 05:54:47 (1546)

..a visszatéréskori (látszólagos) elcsúszás így ezt nyilvánvalóan nem egyenlítheti ki.


Én nem tudom milyen logikátok van nektek, a visszatéréskori elcsúszás


csakis akkor egyenlítődhet ki ha az eltérés látszólagos volt.


Ha valóságos eltérés lenne a GPS órán akkor természetesen ez meglátszik amint lehozzuk az órát. Ez esetben a lehozott GPS óra UTC időt fog mutatni a lehozás pillanatában.


Ha látszólagos volt akkor a lehozott GPS óra a megerőszakolt időt mutatja (20 év alatt UTC-hez siet 0.2 sec-et)


Igen, le szeretne hozni egy GPS órát.

Előzmény: mmormota (1545)

Mi a fény?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Mi a fény?)
Astrojan válasz | megnéz 2007.01.16 05:47:40 (1382)

Igen. Van mindenütt, pl Fotonmodell by Astrojan. Gézoo ne hagyd magad...

Előzmény: vitaminek (1381)

Csaló tudósok.....
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Csaló tudósok.....)
Astrojan válasz | megnéz 2007.01.16 05:39:43 (1544)

Milyen tényeket? Egy mérési adatból nem lesznek tények,


ezek is csak mérések, rossz mérések az tény, mert a kék és a piros vonalaknak párhuzamosoknak kellett volna lenniük bármiféle következtetés levonásához.


A kék vonalak a Hafele féle reptetési kisérlet előtti atomóra járását jelzik, míg

a piros vonalak a keleti és a nyugati túra közötti Cs óra viselkedését jelölik.


Az órák láthatóan egészen másként jártak a kisérlet előtt és a keleti túra után, kivéve a 447. órát ami egészen jól járt de nem is mutat relativisztikus hatást.


tény GPS órát pedig még sohasem hoztak vissza.

Akkor most milyen tényekről beszélsz TE ?

Előzmény: alien6 (1543)
Astrojan válasz | megnéz 2007.01.13 06:31:23 (1541)

Egy másik cikk, nincs a legjobb állapotban de Hazafele megteszi,


D.Spencer is elkérte Keating-éktől az eredeti mérési adatokat az USNO -ból és lám mit állapított meg:


"..one of the essential experimental supports of the relativistic theory of time dilation is shown to be invalid."


..a relativitáselmélet által jósolt idődilatáció egyik alapvető kisérleti támogatása érvénytelen, semmis, beteg, rokkant.


"..there is no indication of any significant difference in the behavior of the clocks when in motion."


..semmi jele a mozgó órák viselkedésében beálló bármilyen jelentőséggel bíró különbségnek.


Hangsúlyoznám, a valóságban. Mire visszatérnek az órák elvész a látszólag meglévő különbség. Mert látszólag nyilvánvalóan megvan, a GPS bizonyítja.

Előzmény: magnum56 (1407)

Mi a fény?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Mi a fény?)
Astrojan válasz | megnéz 2007.01.12 01:59:26 (1379)

Milyen viszonylatban lehet rezgés, ha nincs oszcilláló partnere?


Nézted már ezt a fotonmodell -t?


Így méltán lehetnek korpuszkuláris, és hullámjelenség kisérői.


Aha.

Előzmény: vitaminek (1340)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.28 06:03:26 (28712)

Te azt hiszed az idodilatacio latszolagos?


Aha. Ez a mániám. Nem különösebben tudom elfogadni a kiizzadott nanosecundumos eltéréseket lásd Kelly.


Elgondolkoztál 28586 -on ? Elmagyaráznád hogyan járnak a valóságban összevissza a földi órák attól, hogy valaki fentről nézegeti őket ??

Előzmény: gekko111 (28694)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.27 05:31:21 (28693)

Persze, csak Dubois szerint az nem szinkronizálás ha egymáshoz illesztik az órákat. Naponta.


De Dubois jót is cselekedett amikor kiásta a Kelly linket, a Hazafele kisérlet nem ér semmit, minden valamirevaló tudományos vizsgán meg kellett volna buknia. Fizikában nem így van, ott jelest kapott. Ugyanúgy mint a földfelszínen keletkező müonok. Az is ötös.


Le kell hozni egy régi GPS -t, akkor kisérletileg is eldől: a relativitáselmélet a valóságot írja le vagy csak a látszatot.


Mert elméletileg már eldőlt, pl itt.

Előzmény: gekko111 (28690)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.22 02:53:01 (28586)

amit mindenki más le tudna vonni ott fenn csücsülve: nevezetesen, hogy tényleg, igazán, a valóságban stb. lassabban jár a földi óra. Keresnél más magyarázatot,


Igen jól látod én keresem a más magyarázatot, mert a földi óra a valóságban


teljesen nyilvánvalóan nem jár lassabban.


Csupán az űrhajón lévő órához képest látszik úgy.


Ha lehozzuk a GPS órát ez minden kétséget kizáróan ki fog derülni.


Boldog Karácsonyt mindenkinek.

Előzmény: Gergo73 (28500)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.21 06:07:31 (28499)

Úgy érted mindenki más tudja, hogy a földi MC lelassul attól, hogy én ott fenn figyelem ?


Én viszont nem tudhatom mert távolról figyelem az órát, magyarul távolról nem állapítható meg, hogy mi történik az órával a valóságban ?

Előzmény: mmormota (28497)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.21 05:53:06 (28496)

OK, most ha én ott ülök a műholdon és látom, hogy a földi MC lassabban jár, akkor meg tudom állapítani, hogy a földi MC valóságosan is lassabban jár ??

Előzmény: mmormota (28495)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.21 04:41:38 (28493)

köszi pedig még van egy kérdés,


Most beindítom a rakétákat és a sebességemet kétszeresére növelem, a GPS műhold új pályára áll. A gravitáció kisebb lesz mert messzebb keringek a földtől.


Nézem a GPS órámat az űrhajóban és összehasonlítom a földi Master Clock órával.


Mit látok,

1. egyforma,

2. a földi Master Clock gyorsabban jár,

3. a földi Master Clock lassabban jár mint a GPS óra ?

Előzmény: Gergo73 (28491)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.21 00:17:53 (28488)

Pontosan leírtam a kérdést mi érdekel:


mit gondolsz, ha felülök egy GPS holdra és onnan nézem a földi Master Clock óráját, egyformának fogom látni a GPS CC -vel?

Előzmény: Gergo73 (28423)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.20 04:34:20 (28422)

Teljesen mindegy hogy mi van a minor korrekciókkal, mert akár el is hanyagolhatjuk őket.


GPS system time, in turn, is referenced to the Master Clock (MC)


Ennél többet én nem is állítottam ez nem elég? Gondolod érdekel milyen technikával oldják meg az óra elállítást, az eredmény ugyanaz: közvetlenül vagy közvetve összehozzák a GPS időszámítást a Master Clock -al. Lehet, hogy nem nyúlnak az órához, a Cs vagy Rb rezgéseit úgysem tudnák piszkálni.


Gergo 28232, neked is szól, de mit gondolsz, ha felülök egy GPS holdra és onnan nézem a földi Master Clock óráját, egyformának fogom látni a GPS CC -vel (Composite Clock)?

Előzmény: Dubois (28236)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.19 06:01:47 (28231)
mindkét GPS órát, a keringőt is és a földön rostokolót is ugyanazzal a coloradoi légibázison lévő master órával szinkronizálják.

Hazugság. Az órákat fellövés után már nem szinkronizálják.


Kedves Dubois, én legfeljebb tévedhetek, kerülhetnéd, hogy hazugnak nevezz. Mert a major szinkronizációt elvégzik a földön, bár elvégezhetnék akár keringés közben is, de a minor korrekciós információkat folyamatosan felküldik:


The monitor stations passively track all satellites in view, accumulating ranging data. This information is processed at the MCS to determine satellite orbits and to update each satellite's navigation message (NAV). GPS SYSTEM SEGMENTS CONTROL


Bizonyára te sem hazudtál, csak tévedtél.



vrobe, nem a műhold sebességére vagyunk kíváncsiak, hanem mondjuk hogy hányszor szikrázik a gyertya.

Előzmény: Dubois (27786)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.19 04:02:51 (28228)

ha fent szaporábban kakukkol akkor 20 év után többet számlál mint a földi UTC óra.


Zagyvának tűnt, Dubois ? Hát ennél jobban már nem tudtam leegyszerűsíteni.



vrobee 28041, tudjuk hogyan vannak belőve az áttétek, csak most nem az a cél, hogy GPS -ként használjuk a rendszert, hanem, hogy eldöntsük megváltozik-e az idő járása odafenn a valóságban. Erre a célra jó a rezgések/kakukkolások száma.


Áttétel nélkül.

Előzmény: Dubois (28040)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.18 06:09:01 (28039)

Ha fent szaporábban kakukkol akkor 20 év után nem számlálhatott ugyanannyit mint a földi UTC óra.


Ha fent szaporábban kakukkol akkor 20 év után nem számlálhatott ugyanannyit mint a földi UTC óra.


Ha fent szaporábban kakukkol akkor 20 év után nem számlálhatott ugyanannyit mint a földi UTC óra.


Ezt az egy dolgot be lehet látni ? Azt hittem ez még fizikusoknak vagy matematikusoknak is sikerülhet.

Előzmény: Gergo73 (28038)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.18 05:01:47 (28037)

Ez elég gyengécske volt, engem csak az érdekel mennyit kakukkoltak.


S ha fent szaporábban kakukkol akkor 20 év után többet számlál mint a földi UTC óra.


Ezt a valóban egyszerű dolgot talán nem lesz már olyan nehéz semmitérteni.

Előzmény: Gergo73 (28036)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.18 04:38:01 (28035)

OK, mindketten ugyanazt mondjátok és fent szaporábban kakukkol a cézium-133 mint a földön.


Csak akkor mmormota ezen válasza nem igaz:


1. ha 20 év keringés után lehozom az 1. számú GPS órát és egy UTC óra mellé helyezem, mit fogsz látni ?? 0 eltérés, pont jó.


Mert ha fent szaporábban kakukkol akkor 20 év után nem számlálhatott ugyanannyit mint a földi UTC óra.


Mert akkor nem kakukkolt szaporábban ami szaporábban kakukkolt.


Kakukk.

Előzmény: Gergo73 (28033)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.18 04:18:06 (28032)

Aggódom érted, vigyázz az egészségedre,


Fenn: cézium gyorsabb ütemet ad.. mint a földi cézium ütem


de ezt már nem lehet visszaszívni, akkor most melyik


1. ha 20 év keringés után lehozom az 1. számú GPS órát és egy UTC óra mellé helyezem, mit fogsz látni ?? 0 eltérés, pont jó.



Már mondtam, ne legyen cézium, hanem kakukkolás, hátha könnyebb. Lefordítva:


Fenn: a kakukkolás gyorsabb ütemű mint a földi kakukkolás, vs:


1. ha 20 év keringés után lehozom az 1. számú GPS kakukkos órát és egy UTC kakukkos óra mellé helyezem, mit fogsz látni ?? 0 eltérés, pont jó.


Ez a két dolog nem fér össze. Mind a kettőt Te mondtad.

Előzmény: mmormota (28031)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.18 02:46:51 (28030)

Nem is számítottam másra, ugyanis szembekerültél Gergovel.


Ő azt mondja a keringő GPS óra nem válik UTC órává, Te meg azt, hogy UTC órává válik.


Itt én is feladnám. S ha valóban olyan egyszerű lenne neked, már rég megértetted volna, hogy a hosszkontrakció látszólagossága után az idődilatáció jelensége is csak látszólagos.

Előzmény: mmormota (28029)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.18 02:06:12 (28028)

..nem az alaposzcillátor van elállítva. Többet rezeg..


Na most ezen mit értesz? Ha nincs elállítva akkor hogyan rezeg többet ?



Gergo 28021, A fenti óra nem válik valóságos UTC órává, csak szinkronban jár a (földi) UTC órával.


Ezzel már mmormotának mondasz ellent mert ő megállapította 27946-ban:


1. ha 20 év keringés után lehozom az 1. számú GPS órát és egy UTC óra mellé helyezem, mit fogsz látni ?? 0 eltérés, pont jó.


Ezzel ő azt állította, hogy ha a földi UTC óra 6 milliót tikk takkolt 20 év alatt, akkor a keringő GPS óra is pontosan 6 milliót tikk takkolt 20 év alatt és ha gyorsan lehozzuk a műholdat ezt még éppen le is tudjuk olvasni. Hiába kavarsz az osztással.


Te Gergo pedig azt állítod, hogy a keringő GPS óra nem válik UTC órává keringés közben, akkor ezen legyetek szívesek most már egymással összeveszni.


Te Gergo ugyanis velem értesz egyet lásd 27938 ahol az 1. kérdésre 0.2 sec választ adtam, mert a keringő GPS óra nem változik át UTC órává.


Csak még nem érted.

Előzmény: mmormota (28020)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.17 06:05:03 (28018)

a keringő órán többször zajlott le ez a fizikai folyamat, mint a földi cézium-atomórákban...Egyszerűen többet rezgett ott fenn a cézium-133 atom, mint itt lent.


mmormota éppen azt magyarázta 27946 -ban, hogy a keringő GPS óra valóságosan is valódi UTC órává válik ott fenn. Akkor, hogy rezeg többet ??


Szerintem meg nem válik valódi UTC órává és többet rezeg a GPS óra mert még a földön így lett megerőszakolva.


Aztán mennyi idő alatt rezgett többet? Hiszen ez a rezgés szabja meg a keringő órán az időt. Ha meg a földről mondod meg mekkora 1 secundum akkor a probléma megmaradt.

Előzmény: Gergo73 (27950)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.17 05:07:46 (28017)

A földi óra lefelé van a műhold órához képest, emiatt lassabban jár.


Kár, hogy az ingaóra meg gyorsabban jár, a lengésidő: T = 2 pi gyök l/g  :))


=> Gravitációs vöröseltolódás.


Ezt nem egészen értem. Mi köze van a vöröseltolódásnak az atomórák rezgéséhez? Vöröseltolódása a fénynek van, ami a jelet lehozza a keringő GPS órájáról. Pontosan ezt mondtam, hogy a fénnyel történik valami menet közben:


1. a sebessége nagyobb lesz mint c, tehát hamarabb leér mint kellene - ezt hiszitek gravitációs - áltreles - térgörbületes eltolódásnak

2. a hálózatba kötött GPS-network mozgás folyamatos shiftje miatt a specrelnek tulajdonított eltéréseket szedi össze.


Amúgy kösz Gergő 27950, ezt végre értelmesnek találom, és neked is mmormota.


Tudja valaki mi az A1 = 61 nanosec/nap a GPS Time  transferben?

Előzmény: mmormota (27956)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.16 03:18:37 (27949)

A szikár tény az, hogy a földről jónak látszik.


Miből gondolod, hogy a valóságban is átkonvertálódott valódi UTC járású órává? Jönnek róla a jelek és mire leérnek már földi normális UTC-nek látszanak. Ami persze azt jelenti, hogy a földön már valóban UTC üteműek (gyakoriságúak) a jelek.


De nem jelenti azt, hogy fent is UTC üteműek.


Az almanacodban nincs benne, hogy fent valóban UTC -vé alakult volna az 1. GPS óra.

Előzmény: mmormota (27948)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.16 00:55:03 (27947)

Kösz a választ, összefoglalva


A 20 éve keringő GPS óra a földről nézve UTC -nek megfelelő időt mutat, tehát szerinted keringés közben a valóságban is UTC sebességű lett.


Ha lehozod a földre vissza, akkor szerinted abban a pillanatban még UTC -nek megfelelő időt mutat. Járási sebessége pedig olyan lesz mint a megerőszakolt 2. vagy 3. óra, vagyis a valóságban visszaáll a földön beállított sebesség.


Ha lehozod a földre vissza, akkor szerinted abban a pillanatban a 2. számú sohasem repült GPS órától 0.27 sec eltérése lesz, ugyanúgy mint a 3. számú master órához képest is, 0.27 sec.


Én meg azt állítom, hogy a valóságban nem válik UTC órává a keringő GPS óra, csak látszólag (tehát mmormota válasza 1a-2b, az enyém pedig 1b-2a)


Ezért kell lehozni egy régi GPS órát mert a földi összehasonlítás dönt.


Nem gondolom, hogy bármi is preferálná a valóban átváltozott verziót a látszólag átváltozott verzióval szemben.


Szerintetek mi az ami a valóban átváltozott verziót támasztja alá ?

Előzmény: mmormota (27946)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.15 23:11:52 (27945)

Bocsi azt hiszem elcsesztem,


Akkor lehozva az az egy keringős jó értéket fog mutatni. Ezt úgy értsem: 1.a ??? vagy 2.a ??? Melyik órához passzol ?? Az UTC-hez vagy a (2.)  3. órához ??

Előzmény: Astrojan (27944)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.15 23:03:36 (27944)

OK, ebből megalkothatom a választ? a harmadik kérdésre már válaszoltál: 3.a


Akkor lehozva az az egy keringős jó értéket fog mutatni. Ezt úgy értsem: 1.a ??? vagy 2.a ??? Melyik órához passzol ?? A 2. vagy a 3. órához ??


Sokat segítene, ha beszámoznád,

Előzmény: mmormota (27943)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.15 22:31:22 (27942)

Rendben, a korrekció pontosan egy GPS -nek való elállítás, amit a te általad kívánt módon a relativitáselmélettel számítottál ki, tehát beszúrás:


0. a keringő 1. számú GPS óra a földről nézve pontosan UTC időnek látszik.

Előzmény: mmormota (27941)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.15 22:19:26 (27940)
Kösz, ari vagy. Mihez képest siet ? Esetleg meg tudnád adni 1b, 2a és 3a ??
Előzmény: mmormota (27939)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.15 20:03:25 (27938)

Nem ugyanolyan a földi óra. Csak az alaposzcillátora ugyanolyan. A számolóműve nem.


Bocsáss meg, hogy 27672 -ben olyasmit feltételeztem rólad amire semmi okom sincs: hogy megértesz valami olyasmit ami már teljesen nyilvánvaló. Te nyertél: azt kértem legyen 3 teljesen azonosra beállított óra. Erre azt válaszolod, hogy a 2. óra nem olyan. Nem tudsz elképzelni három azonosan beállított órát ???

Felejtsd el a számolóműves programos adatbázisos almanachos órát (legyen tikk-takkos, kakukkos), és


vegyél 3 azonosan járó órát, egyik sem UTC időt mér, azonosan el vannak állítva. Tehát mind a háromba eleve be van építve egy ugyanakkora korrekciós érték. Tételezzük fel az órák olyan pontosak, hogy minor korrekció sosem kell, így a harmadik, a master óra csak ellenőrzi a jeleket és látja, hogy olyanok mint az övé, nem kell beavatkozni. Az


1. órát lődd fel, repül 20 évet, ez a keringő GPS

2. óra soha nem repül, ez a föld túloldalán a földön álló (GPS) óra

3. master óra coloradoban


Most 3 kérdés, (légyszíves)


1. szerinted ha 20 év keringés után lehozom az 1. számú GPS órát és egy UTC óra mellé helyezem, mit fogsz látni ?? (0.2 sec)


2. szerinted ha 20 év keringés után lehozom az 1. számú GPS órát és a 2. számú sohasem repült GPS óra mellé helyezem, mit fogsz látni ?? (0.0 sec)


3. szerinted ha 20 év után a 2. számú sohasem repült GPS órát és a 3. számú master órát összehasonlítod, mit fogsz látni ?? (0.0 sec) Segítségül:


a. egyforma időt mutatnak

b. a két óra 0.2 sec különbséget mutat

c. a két óra 0.4 sec különbséget mutat


d. a két óra negatív különbséget mutat

e. a két óra irracionális különbséget mutat

f. a két óra gyök kettő különbséget mutat

g. más


Meg tudnád tenni, hogy nem lotyogsz félre, és ezeket megválaszolod, szépen kérlek.

(1.b,

2.a,

3.a)

Előzmény: mmormota (27787)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.15 06:06:48 (27785)

Ehhez mi kevesek vagyunk.


Sajnos, ezt be kell lássam, igazad van.

Előzmény: Gergo73 (27784)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.15 05:41:02 (27783)

Egy dolgot kellene észben tartanod:


Van 3 óra, egyforma, baromi pontosan egyformán beállított óra, egyformán beépített megerőszakolással.


Az egyik repül, a másik soha, a harmadik a master óra. De mind baromira egyforma mert a 3. óra akkor is kontrollálja az első kettőt ha azok egy pindurkát elcsellengenének.


Mitől lenne akkor a 0.2 sec eltérés ?????????????????????????????????????


Csakis a látszattól. Mert a valóságban a 3. master óra féken tart minden eltévelyedést.


Ha repül az óra másképpen látszik. Persze.

Előzmény: mmormota (27782)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.15 04:50:16 (27781)

Nem vagy képes felfogni, hogy mindkét GPS órát, a keringőt is és a földön rostokolót is ugyanazzal a coloradoi légibázison lévő master órával szinkronizálják.


Nem igaz, hogy ilyen kevés eszed van.


Nem is lehet különbség az órák között, mert mindkét óra minor eltéréseit ugyanazzal az órával állítod be.


Nemcsak a földön maradót, hanem az összes húszegynéhány GPS műholdat is ez az egy master óra fogja össze. Egyik sem UTC időt mutat.


Ha esetleg a 20 000 km magasság zavar, akkor a földi órát tegyük a master órával szemben a Föld túlsó oldalára és tükrökkel kapja a master jelet (ekkor szintén 20 000 km lesz a megtett jelek távolsága), de ez tök lényegtelen.

Előzmény: Gergo73 (27780)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.15 01:26:43 (27777)

..van fent egy keringő GPS óra ami szigorúan kötött a földi mem órához, és

van lent egy sohasem keringő ugyanolyan GPS óra ami pontosan ugyanúgy kötött ugyanahhoz a mem órához..


Mondtam én neked olyasmit, hogy bármi módon másként kezeld a földön maradó GPS óra jeleit mint a keringő GPS óra jeleit ??


Úgy is mondhatnánk, hogy a GPS óra el van rontva, mert mesterségesen késik.


Megtennéd, hogy ne csak a te GPS órádat rontod el, hanem mindegyiket ? Rontsd el légyszíves a földön maradó GPS órát is ugyanúgy. Olyan nagy kérés ez ?? (Az UTC órákat felejtsétek el, semmi közük a kisérlethez).


Két egyformán kezelt órából az egyiket felviszed keringeni a másikat nem.


20 év keringés után lehozod, mellé teszed a sosemrepült órának és megnézed van e eltérés.


Ez a kisérlet támaszthatja alá a relelm fennen hangoztatott kapcsolatát a valósággal amennyiben meglenne a 0.2 sec körüli eltérés a két óra között.


Semmilyen eltérés nem lesz.


Mert mindkét órát egy harmadik, a Schriever AFB master órájához igazítanak.

Előzmény: Gergo73 (27714)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.14 05:22:24 (27675)

Figyelj Gergo, még egyszer, próbáld meg SR gondolkodását követni, Ő már jó úton jár.


Ha van fent egy keringő GPS óra ami szigorúan kötött a földi mem órához,

és van lent egy sohasem keringő GPS óra ami pontosan ugyanúgy kötött ugyanahhoz a mem órához, akkor drága matematikusom


a két GPS óra között mi lesz a különbség ???


segítek kicsit: semmi.


Azon kívül, hogy a keringő óra járása a földről másképpen, méghozzá pontosan az UTC nek megfelelően látszik. Ha nem hozod le a GPS-t akkor is tudhatod, hogy a valóságban egyformák lesznek, mert ugyanattól a masterclock-tól kapják a szinkronjelet.


Az idődilatáció látszólagos, az iker visszatér és ugyanolyan idős lesz mint a földi testvére.


A relativitáselmélet ostoba állításai ezennel kisérlet nélkül is megdőltek.


Ezért kell lehozni egy 20 éves GPS -t.



Epikurosz kedveskedett az Sg.hu -n: Kedves Astrojan!


Te vagy őrült vagy, vagy okos. :-)


Hmm, Kösz.

Előzmény: Gergo73 (27673)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.14 02:01:30 (27672)

Dehogy sugározzák fel másodpercenként milliószor, hiszen éppen ezért van fenn egy óra és nem egy tükör. Mmormota korrekten leírta 27653 -ban:


1. eleve beleépítettek egy korrekciós értéket, amely pontosan megegyezik a relativitáselmélet által számított értékkel, tehát az óra nem olyan gyorsan jár mint a normál földi UTC óra, ez jelenti a földi megerőszakolást.


2. minor korrekciók, mivel nincs tökéletesen pontos óraszerkezet, az esetleges kis eltéréseket (melyek nagyságrenddel kisebbek mint fenti korrekciós érték, mivel jó az óraszerkezet) földi szinkronjelekkel - a helyfüggő futási időt persze figyelembe véve - korrigálják. Pontosan.


A lényeg tehát az, hogy egy előre eldöntött, földön beállított sebességű órát küldenek fel keringeni:


Egy GPS órát tehát ne lőjünk fel, s az mindig maradjon a földi master-etalon-megerőszakoló (mem) óra mellett, folyamatosan fogva a korrekciós jeleket itt a földön. Mind a két GPS órát folyamatos kontroll alatt tartja a földi mem óra. Az egyik óra 20 évet repült, a másik sohasem repült.


A 20 év repülés után lehozott GPS órát és a soha nem repült GPS órát kell összehasonlítani.



SR 27643, Ha a földről mondják meg az órának, hogy mennyit mutasson, akkor mit akarsz hasonlítani mihez? A földi óra állását ahhoz, amit ugyanez a földi óra mond a másik órának?


Kedves SR, azt azért nem fogod fel, hogy most döntötted meg a relativitáselméletet?


Mmormota néhány nap után te is meg fogod ezt érteni, ha nem is azonnal.

Előzmény: Gergo73 (27642)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.13 03:47:52 (27641)

Nem estél hasra, pedig már csak ez van hátra.


Kapaszkodj meg, a földről mondják meg mennyi legyen a GPS óráján az idő.

Azt mondják neki: annyit mutassál, hogy az a földről nézve UTC időnek látszon.


Nem baj, az értelmesebbek ezt meg fogják érteni.

Előzmény: Gergo73 (27640)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.13 01:48:57 (27639)
Le kell hozni és egymás mellé tenni a GPS órát és az ugyanúgy megerőszakolt földi órát.


Mit vársz ettől a kísérlettől? Hogy lehozás közben visszafelé fog pörögni a GPS műhold órája?


Cseppet nem érdekel mit látsz a GPS órán lehozás közben, mint ahogy az sem érdekel mi van vele repülés közben mert a GPS órajelét mesterségesen kontrollálják a földről, egy előre meghatározott megerőszakolt órajelet kap folyamatos korrekcióval.


Csak az érdekel, hogy amikor lehozod a GPS órát és a földi kontroll óra mellé helyezed akkor lesz e eltérés vagy sem. De nem az USNO normál földi időhöz kell hasonlítani !!!


Hanem egy olyan megerőszakolt órához amivel hétről hétre beállítják a GPS órát, aminek a járását felküldik a műholdra és ettől a GPS óra szintén meg lesz erőszakolva (ennek hatására a földről pontosnak fog látszani).


Ha a relativitáselméletet követi a természet és valódi változást okoz a repülő órák járásában akkor a földre visszahozott GPS óra néhány tizedmásodperces eltérést fog mutatni a földi etalon-megerőszakoló órához képest.


Úgy is fogalmazhatnék, hogy 1 GPS órát ne lőjünk fel, s az mindig maradjon a földi megerőszakoló óra mellett, folyamatosan fogva a korrekciós jeleket a földön.

A 20 év után lehozott GPS órát és a soha nem repült GPS órát kell összehasonlítani.


A lelkem ráteszem, hogy egyformák lesznek !!!


Sőt a tiedet is Dubois. És hidd el a legcsekélyebb mértékben sem érdekel a feladatod, te nem követelhetsz tőlem semmit, csupáncsak kérhetsz szépen.

Előzmény: Simply Red (27528)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.12 01:02:03 (27524)

hát a rádión megkérdezéssel mi van?


nincs rádióm, nyugodtan kérdezzél itt a neten :)

Előzmény: pint (27523)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.12 00:37:39 (27522)

Igen, nagy vonalakban úgy van: a specrel összhangban van a mérési eredményekkel.


Nagy vonalakban. De ha pl. a GPS -t vesszük akkor az nap mint nap azt mutatja, hogy a fénysebesség nem állandó, lefelé nagyobb, a földtől felfelé pedig értelemszerűen kisebb mint c.


S ha a fénysebesség valójában nem állandó akkor a relelm nincs összhangban a mérési eredményekkel (sem a valósággal).


..a Janóelmélet viszont nincs.


Megtennéd, hogy pontosítod mire gondolsz, nem kell ezer dolgot felsorolnod csak egy konkrétumot mondj légyszíves.



Dubois 27505: nem kell felrajzolni az ikerparadoxont, elhisszük nektek, hogy a relelm szerint így van. Csak azt nem hisszük el, hogy a valóságban így van !!!!


Ehhez csak le kellene hozni egy 20 éves GPS -t és megnézni az óráját. Nem elég a földről nézegetni hiszen éppen ez okozza a problémát. Le kell hozni és egymás mellé tenni a GPS órát és az ugyanúgy megerőszakolt földi órát.



Gergo 27521, neked is szól, a fénysebesség nem állandó !

Előzmény: NevemTeve (27358)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.11 03:42:58 (27357)

Azért nem hoz ilyen kisérletet mert nincs ilyen. Csak szája van.


Ha valami probléma felmerül akkor feldobálnak egy pár dolgot jönnek a müonok a Hazafele kisérlet na meg a jó öreg Michelson kisérlet.


Ez a Michelson interferométer nagyon elmés készülék, lehet vele fénysebességet mérni, ezerféle nemlétező inerciarendszerben is kitűnően méri a semmit.


Ha veszek egy kiló kenyeret azzal is ki tudom mutatni bármilyen nemlétező inerciarendszerben, hogy nem tudok mérni vele semmit tehát nincs éter.


Aztán itt van a GPS ami a relativitáselméletet ugyebár bizonyítja. Vagy cáfolja.


Aztán jönnek még nagytudású emberek akik bizton állítják, hogy a specrelt a fénysugarak Nap melletti elhajlása bizonyítja (nem tudni miért), mert szerintem ez a DVAG gradienst bizonyítja. Mert ugye nem a fénytörést bizonyítja a napkoronában.


Esetleg a Merkúr perihélium precesszió is a specrelt bizonyítja (nem tudni miért), mert szerintem ez is a DVAG gradiens létét bizonyítja (támasztja alá).


Aztán itt vannak a földfelszínen képződő müonok, jó vele dobálózni csak éppen a specrelt nem bizonyítják egyáltalán semennyire.


Gravitációs vöröseltolódás ugyan hogyan bizonyítaná már a specrelt? A DVAG gradienst bizonyítja.


A bináris kettősök színképei, haha. Vezesd bele ezt a fényt üvegbe. Tök mindegy milyen sebességű csillagról indult a fény, az üvegben mindig egyforma lesz a sebessége mert az üveg az egy közeg. Benne a fénysebesség mindig ugyanaz.

A fény a csillagközi térben is (DVAG) közegben terjed. Semmi köze a specrelhez.


A specrel pedig nem a valóságot írja le hanem ami belőle látszik. A valósághoz ezenkívül semmi köze.


Kihagytam valamit, axied 27287?

Ja, és nehogy azt találd ki, hogy nem a specrelt hanem az áltrelt bizonyítja.

Az áltrelt semmi nem bizonyítja, kivéve a hívők tömegét akik körömszakadtáig bizonygatják. Ha elakadnak akkor még mindig jöhet a medve...

Előzmény: magnum56 (27327)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.10 00:01:52 (27276)

..a fénysebesség függetlensége a fényforrás sebességétől, valóban kísérletileg bizonyított tény.


Úgyvan. Azt is lehetne mondani szemléletesen, hogy a fény közegben terjed. S ha kicsit magam felé hajlik a kezem akkor ez a közeg a DVAG. Ebben a közegben a fény terjedési sebessége a földön mérve vízszintes irányban (!!!) = c.


Másik irányban sosem mérték, de lefelé méri a GPS, ekkor v = c + x km/s. Azért mondom, hogy sosem mérték mert a nem vízszintesen végzett méréstípusok messze nem elég pontosak a pár mm/s -os eltérések kimutatásához, kivéve a GPS.


axied 27271: És akármennyire is kerek önmagában, a valósághoz a specrel és az áltrel van távolabb... A relelm csak a látszathoz van közelebb, ahhoz elég közel van.

Előzmény: magnum56 (27272)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.07 02:38:46 (27102)
Ehhez viszont bizonyítani kéne, hogy a két iker kora a valóságban nem különbözik a specrel szerinti mértékben.

Ettől azonban a cáfolók el szoktak tekinteni. :)


Nono, ragaszkodom ahhoz, hogy egy régi GPS -t le kell hozni és összehasonlítani az óráit egy hasonlóan megerőszakolt földi órával.


lásd itt, 1777217738 vagy 629, 17071


Pontosan ti, relativisták vagytok azok akik tiltakoznak a bizonyítás ellen, mondván, hogy nem kell ezt bizonyítani mert nektek az idődilatáció már eléggé bizonyos.


A relativitáselmélet nincs kisérletesen alátámasztva.

Előzmény: Dubois (26913)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.04 03:21:38 (26847)

Senki nem vitatja, hogy a különböző sebességgel haladó mikrofonok különböző frekvenciákat érzékelnek. Ezt kár volt idekeverni ezzel mindenki egyetért, Magnum is sőt még én is.


Ettől a síp még nem szól magasabban, a valóságban nem változik a frekvenciája, hiába hallod magasabbnak.


Ha egy piros szemüveget teszel fel attól még nem lesz piros a világ.


Te azt tekinted valóságnak amit látsz, mérsz, megfigyelsz. Belenézel egy tükörbe és látod, hogy benne vagy. Csak el ne kezdj vele beszélgetni...

Előzmény: Mungo (26846)
Astrojan válasz| megnéz 2006.12.03 03:51:06 (26754)

Most akkor bent van, vagy nincs? Melyik az igaz?

Mindkettő. Mindkettő valóság, egyenértékűen.


Hogy tudsz ekkora marhaságot leírni, sajnos éppen ez a tudathasadásos elmeállapot jellemző a relativistákra, nem akarlak megbántani de


valóság csak egy van.


Ezt az egy valóságot ezerféleképpen lehet látni, de mindegyik észlelés csak ugyanazt az egyetlen valóságot figyelheti meg.


Kit érdekel, hogy Te bent látod vagy kint látod, az a dolgod, hogy kitaláld, kiokoskodd, kiszámold, hogy valójában hol van.


A fenti állításod ugyanis egymagában önellentmondás, ha ezt használja a relelm akkor már meg is bukott.

Előzmény: Callie (26693)
Astrojan válasz| megnéz 2006.11.26 02:44:11 (25968)

A tanulság: kontrakciót mindig idődilatációval együtt kell számolni.


Helyes, helyes. És ha a kontrakció csupáncsak látszólagos akkor az idődilatáció is csak látszólagos. A valóságban semmiféle dilatációs kontrakció nem történik.


Az iker visszatér és ugyanolyan idős lesz mint földi testvére.

Előzmény: cíprian (25966)
Astrojan válasz| megnéz 2006.11.23 01:46:46 (25770)

KO, akarom mondani OK :)


Itt egy kis sötét energia is.

Előzmény: magnum56 (25762)
Astrojan válasz| megnéz 2006.11.20 01:32:59 (25573)

Nem tesz eleget. A GPS műholdak évtizedek óta keringenek a pályájukon, hogy lehetne összemérni egy félnapos körözéssel egy homlokegyenest eltérő pályán.


A GPS órát le kell hozni és megnézni van e különbség az ugyanúgy megerőszakolt földi órához képest. Nem lesz különbség.


Egyébként az az érzésem elírtad a nevet és talán Allais -t akarál írni Alley helyett, annak legalább volna értelme. (Jól van csak vicceltem). Ez a mérés ugyanis helyből dönti a relativitáselméletet.


És a Kelly-t igen, neked köszönhetjük Dubois.

Előzmény: Dubois (25523)
Astrojan válasz| megnéz 2006.10.22 03:03:09 (24599)

A hal reménykedik először: http://www.nol.hu/cikk/421628/


Az anyagot a 4 féle töltésrészecske és az energia építi fel...

Előzmény: mmormota (24598)
Astrojan válasz| megnéz 2006.10.16 02:42:33 (24204)
buta vagy, jól van
Előzmény: crimsonking (24203)
Astrojan válasz| megnéz 2006.10.13 22:18:13 (24186)

"Azt hiszitek a vilag megertheto? Hat nem." Áltrellel nem is fogod soha. Kis segítség:

 

Gravitáció és az Anyag


A gravitáció nem lehet vonzóerő, sőt továbbmegyek, a természetben egyáltalán nem léteznek vonzóerők. Az összes vonzóerő látszólagos, valódi nyomóerők eredője lehet csupán. Minden tapasztalatunk arra mutat ugyanis, hogy bármilyen részecske impulzusa ha átadódik akkor az a haladás irányában fejt ki erőt és sohasem fordítva, visszafelé.


Mindezekmellett le kell szögeznünk: a gravitáció ERŐ. Einstein gyermekded okoskodása, hogy a gravitáció valójában nem is erő hanem térgörbület nem képes megmagyarázni honnan származik a gravitációs energia.


A tér nem anyag. Az anyagi világot 4 elemi részecske és az energia alkotja. Ezek építik fel a fényt, az elektronokat és a protonokat amelyek már nem elemi részecskék. Mivel a tér nem anyag ezért nem lehet hatással az anyagi világra. Az anyagi világra csak anyag lehet hatással. A tér egy fogalom, egy definíció, a valóságban nem, csak a fejünkben létező dolog. A tér ennélfogva nem keletkezhetett, azt csak kitaláltuk, hogy le tudjuk írni az anyagi világot. Hasonló a helyzet az idővel is, az idő nem anyag, az idő nem keletkezhetett hanem kitalált fogalom. A téridőt pedig már kedvem sincs megemlíteni.


A tér görbülete csak látszólagos és ez a görbület nem oka hanem következménye a DVAG -ban (= Dark energy Vacuum energy Aether Gravity) tömegek hatására beálló gravitációs gradiensnek. A DVAG a vákuumot kitöltő gravitációs sugárzás, gravitonokból áll. A világ meghatározó, legerőteljesebb sugárzása és a gravitáció csak azért tűnik a leggyengébb hatóerőnek mert a DVAG graviton sugárzás áthatolóképessége hihetetlenül nagy. Az általunk ismert gravitációs erő azáltal keletkezik, hogy a DVAG minket gigantikus erővel nyom a Föld felé. Az alulról érkező DVAG keresztülhaladva a Földön, belőle egy kicsiny rész elnyelődik és a maradék sugárnyomás nyomja alulról a testünket felfelé. A két hatalmas erő különbsége a testünk súlya.


A világegyetemet kitöltő DVAG gravitációs sugárzást tekinthetjük a régóta hőn áhított, majd később elfelejtett éternek. Ez az éter természetesen nem kemény - ahogy azt Poincare elképzelte - és így nem fékezi a Földet. Poincare abból a téves elképzelésből indult ki, hogy a fénysugár valamilyen ismeretlen közeg megpendítésével gömb alakban terjed, mint pl. a hang a levegőben. Csakhogy a fény kvantumos, 4 elemi részecskéből áll. A vivőrészecske a graviton A és B, amely 1-1 pozitív és negatív elektromos töltésegységet szállít a DNS -hez hasonlítható kettős spirál alakban egyenes vonalú pályán és semmiképpen sem gömb alakban.

A fény egyenes vonalú terjedését a lézerfény bizonyítja. Ennél is egyszerűbb kísérlet a napfény síktükörrel való tükrözése, amiből látható, hogy a fény nem gömbalakban terjed. Parabolatükörrel sem lehetne párhuzamos sugárnyalábot előállítani ha a fény gömb alakban terjedne. A kissé túlértékelt egy foton-két rés kísérleteket újra kell gondolni, mert azok értelmezése félresiklatta a fizikát.


A gravitáció sebességét (ti. a gravitonok terjedési sebességét) Einstein teljesen alaptalanul és önkényesen fénysebességűnek vélte. Feltevését a Michelson interferométeres kísérletekre alapozta, csakhogy a MM interferométer összeállítása a világűrben való száguldásunk kimutatására nem alkalmas. A világűrben való száguldásunk kimérésére Silvertooth tett kisérletet és az Ő módszerével 380 km/s sebességet lehetett kimérni a Leo csillagkép irányába. A legújabb COBE mérések ezt a 371 km/s nagyságú sebességet megerősítették, amely szerint a Föld a Leo/Crater csillagkép irányába száguld.


A gravitonok valószínűleg nagyságrendekkel nagyobb sebességűek mint a fény, sebességük inkább c2 körüli. Fénysebességre akkor lassulnak ha a + és - elektromos töltést cipelik, mert az lesz maga a foton.


A fény sebessége nem állandó, azt megfelelő pontossággal csak vízszintes irányban vagyunk képesek mérni, forgótükrös módszerekkel. A Föld felé leeső fény sebességnövekedését a GPS bizonyítja.


Egy fekete lyuk (BH) eseményhorizontja ennek alapján az a felület, ahol a fekete lyukba "beáramló" DVAG sebessége = c, ezáltal a kifelé tartó fény hiába küzd a "szembeszéllel", a BH fogságából nem tud kitörni. Az idő nem áll meg, az események ugyanúgy zajlanak, csak fény segítségével nem vehetünk róluk tudomást (mert a fény soha sem fog ideérni)

Előzmény: tamas512 (24141)

Mi a fény?
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Mi a fény?)
Astrojan válasz| megnéz 2006.10.04 23:43:17 (1083)

..mindenképpen kell hozzá valós tömeg valós anyag..


Nyugalmi tömege nincs a gravitonnak, nyugalmi tömege nincs a + és - elektromos töltéseknek, nyugalmi tömege nincs a fénynek. Semmiféle valós tömeg nem kell tehát hozzá (kell viszont valós anyag), a tömeg ugyanis éppenhogy az általam vázoltak alapján alakul ki. Most magyarázom mi a tömeg. De lényegében ugyanezt állítod saját magad is 1067-ben.


Köszi a 23874 linket, nem rossz, ügyes vagy, csak a gravitáció sebességét kapásból c-nek veszi (alaptalanul) így aztán az einsteini zsákutcából nem tud kitörni.


Ja és a tömeget nem tulajdonítom a térnek, mert a tér nem anyag. Anyag a 4 elemi részecske valamint az energia. Ezek okozzák a tömeget, amely egy illúzió csupán, az anyagnak egy tulajdonsága. Nem a térnek a tulajdonsága, hanem az anyagnak. A térnek nincs semmiféle tulajdonsága.

Előzmény: muallim (1065)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz| megnéz 2006.10.02 02:58:32 (23872)

...vajon mi lehet az oka, hogy újra meg akarják tölteni különböző részecskékkel az üres teret és ha sikerül miben lesz más mint az éter?


Már sikerült is megtölteni a teret sötét energiával. Ez nem más mint az éter, csak nem olyan éter amit Poincare elképzelt: nem kemény és nem fékezi a Földet.


Ellenben "vezeti" a fényt, mivel gravitonjaival részt vesz a fény alkotásában is: a foton az elektromos töltéseket szállító graviton A és B. Így egy foton DNS-t utánzó spirális pályán haladó 4 db elemi részecskéből áll és esze ágában sincs gömb alakban terjedni.


A DVAG sötét energia pedig egyszerűen felelős a gravitációért is amit a gravitonok sugárnyomása okoz.


Ráadásként a közönséges anyagot is alkotja:


graviton és pozitív töltés = pozitron

graviton és negatív töltés = elektron

graviton és pozitív töltés (energiája és frekvenciája 1836 szorosa előbbinek) = proton.


Az Univerzum anyagának döntő részét az éter - DVAG - graviton alkotja.


Mi is gravitonokból vagyunk meg egy kis töltés. De azt is lehetne mondani, hogy fényből vagyunk, olyan fényből ami "megállt", s egyhelyben forog. A gyors forgású a proton, a kicsit lassúbb rezgésű-keringésű fotondarab pedig az elektront alkotja.

Előzmény: TEODOR (23356)

Mi a fény?
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Mi a fény?)
Astrojan válasz| megnéz 2006.07.31 00:06:37 (1004)

a görbült térben minden "görbülten" halad...


Láttál már görbült teret? Valószínűleg csak görbült fénysugarat láttál, domború tükör, üvegszál, nagyító meg ilyesmi. Esetleg gravitációs lencse görbült fénye. De mi köze lenne ennek a térhez??? Semmi.


ideértve a fotont, a protont, a Jupitert és a neutrinót is.


Akkor miért nem haladnak egyazon pályán amit a térgörbeség szab meg, he?


Elég egyszerű a válasz: a tér nem görbe.

Előzmény: NevemTeve (993)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.07.20 02:02:30 (858)

A tömeget jobban ismerjük, mert róla gondoljuk, hogy az a látható anyag.


Nagyon finoman fogalmaztál, de azt gondolom a tömeget sem ismerjük valami jól, mert mérni ugyan jól tudjuk de nem tudjuk, hogy az micsoda. Ezen fotonmodell (és az ebből következő anyagmodell) szerint a tömeg csupán tehetetlenség: a nagy sebességgel pörgő részecskék az elektron vagy proton tóruszokban (pörgettyűk) ellenállnak minden kitérítő erővel szemben. Ezt érzékeljük tömegként.


Tehát a tömeg nem maga a látható anyag, mert fizikailag a tömeg nem is létezik. Az csak a pergő energia, a tömeg nélküli A,B,C,D részecskék tehetetlen tulajdonsága. A valóságban csak a 4 elemi részecske valamint az energia létezik. Semmi más. A többi csak tulajdonság: a tömeg, a szín, a sebesség, a hőmérséklet, a szag, az idő stb. Ezeket mérni lehet, csak fizikailag nem léteznek.


Ezáltal úgy vélem, éppen a töltések az anyag (C- és D+), a gravitonok az anyag (A és B), valamint az energia az anyag.


A tömeg nem anyag, akármilyen hihetetlen is.

Előzmény: habár (856)

A Michelson-Morley-kísérlet
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » A Michelson-Morley-kísérlet)
Astrojan válasz| megnéz 2006.07.19 00:58:02 (52)

Milyen medve?


Nagy,     http://astrojan.nhely.hu/ursama.htm

Előzmény: mmormota (48)

Mi a fény?
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Mi a fény?)
Astrojan válasz| megnéz 2006.07.19 00:27:22 (854)
A c2 -en találod ALT szövegben: km/s (állj rá az egérrel)
Előzmény: egy mutáns (853)
Astrojan válasz| megnéz 2006.07.18 01:05:09 (852)

Ha már megkérdezted: Foton modell


Olyasvalaki szóljon hozzá aki úgy érzi tudja miért nem ez a fény.


A Michelson-Morley-kísérlet
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » A Michelson-Morley-kísérlet)
Astrojan válasz| megnéz 2006.07.18 00:53:05 (47)

bőven ki lehetett volna mutatni azt is, ha a Föld sokkal lassabban halad az éterben mint 30 km/sec.


Csak a 370 km/sec -et nem tudta kimutatni bőven amit azért már kimértek, pl. E.Silvertooth vagy a COBE-CMBR.


Mindkét mérés 370 km/sec sebességű száguldást mutatott ki a Leo/Crater csillagkép irányába. Ezt vajon miért nem tudja az MM ??

Előzmény: 428134 (40)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz| megnéz 2006.07.12 00:20:37 (21221)

Az meg lényegtelen, hogy ők ezt beismerik-e, amit sohasem fognak, hiszen akkor abba kéne hagyni a flúgjukat. (Ezt csak neked..)


Valószínűleg fogalmad nincs mit írtál itt le. Ez ugyanis a relativisták ismérve.


20998 Ezért aztán azt sem tudják, hogy mi az, hogy valamit megérteni..


Kedves Dubois. Ha butaságnak tartod a nyomó gravitációt akkor annak nyomós oka lehet: buta vagy.


Én nem cáfolom a rel-t, csak annyit mondok: a rel a látszó világot írja le, valójában nem történnek meg a kamukontrakciók és a mesedilatációk. Az események oka pedig a nyomó gravitáció, a látszat dolgok nem okoznak semmit. A térgörbület látszólagos, tehát nem lehet oka a gravitációs erőnek. A DVAG részecsketermészetű anyag, tehát lehet okozója a gravitációs erőnek valamint a látszólagos térgörbületnek.


Fogadok, hogy el tudtad olvasni az apróbetűt :)


Ne is válaszolj, tudom a választ előre: koygav né ,ygav et meN

Előzmény: Dubois (21166)
Astrojan válasz| megnéz 2006.07.11 01:04:05 (21114)

Kösz muallim, látom egész normálisan is lehet válaszolni,


Tudomásul kell venned, hogy a két leképzés egyenértékű


Sajnos nem az. Vegyünk a két lencséd mellé egy harmadikat mondjuk szénből. A leképezéseddel nem kapsz semmit. Most akkor neked megszűnt a valóság? Ez is egyenértékű? Ha nem látod akkor nincs? Ennyire ostoba még egy strucc fizikus sem lehet.


átélned sok nagyszerű fizikus gyötrődését az abszolut tér és idő feladása kapcsán.


Ez a sok nagyszerű fizikus csupán azért gyötrődött ilyen sokat mert Michelson azt képzelte a saját maga által feltalált interferométerről, hogy azzal ki lehet mutatni az étert. De nem lehet. Ha ez a sok fizikus birtokában lett volna az információnak, mely szerint a Föld a Crater/Leo csillagkép irányába száguld 370 km/sec sebességgel, talán sohasem állított volna a relativitáselmélet olyasmit, hogy ő a valóságot írja le, a térgörbeség okozza a gravitációs erőt, ami nem is erő, vagy a fénysebesség maximális, s egyben állandó is. Mert nem állandó.


Meg azért, mert Poincare azt találta mondani, hogy ha lenne éter akkor az kemény lenne és fékezné a Földet. De ilyen éter nincs. Másmilyen van, s ezt sötét energiának hívják, én meg DVAG -nak.


Néhány kisérlet hibás értelmezése okozta, hogy elvetették az egyszerű és érthető nyomó gravitációt, s helyette a gravitációt misztikus, mesébe illő térgörbülettel magyarázzák, s a (fénnyel) látszó világot a valóságos világgal azonosították köszönhetően Einsteinnek aki azt gondolta: a világ az amit fénnyel látok belőle.


Remélem nem bántottalak meg..

Előzmény: muallim (21079)
Astrojan válasz| megnéz 2006.07.10 02:07:51 (21075)

Inkább zagyválhatnál valamit erről: melyik mondat vagy szó volt butaság:


0. Közben a földi órák hozzá képest le is lassulnak...


1. szegény müon órája már eleve le van lassulva (szerintetek, mivel gyorsan megy ettől a valóságban is lassul nem csak látszólag).


2. És ehhez képest a földi órák még tovább lassulnak (megint a relativisták szerint természetesen, valamint Callie 0. pontja alapján).


3. Persze nem mind, az enyém például mindig pontosan jár.


4. Az idődilatáció csupán látszólagos. A földi órám járása soha nem függ attól, hogy egy müonka éppen repül-e vagy sem.


5. Csupán másképpen látod ha gyorsan repülsz.

6. Tehát a földi órák hozzá képest nem lassulnak le (csak másképpen látszanak),


7. hanem a (távolodó) gyors részecskékről nézve lassúnak látszanak (ezt ki vitatja? Ez a relativitáselmélet ami a látszatot írja le)


8. de a valóságban természetesen nem lassulnak le.



mmormota a Te válaszodat is várom..

Előzmény: Dubois (21074)
Astrojan válasz| megnéz 2006.07.09 01:54:02 (21029)

Kedves mmormota, melyik mondat vagy szó volt butaság, légyszi tedd meg, talán ez:


0. Közben a földi órák hozzá képest le is lassulnak...


1. szegény müon órája már eleve le van lassulva (szerintetek, mert gyorsan megy).


2. És ehhez képest a földi órák még tovább lassulnak (ez is csak a relativisták szerint természetesen, valamint Callie 0. pontja alapján).


3. Persze nem mind, az enyém például mindig pontosan jár.


4. Az idődilatáció csupán látszólagos. A földi órám járása soha nem függ attól, hogy egy müonka éppen repül-e vagy sem.


5. Csupán másképpen látod ha gyorsan repülsz.

6. Tehát a földi órák hozzá képest nem lassulnak le (csak másképpen látszanak),


7. hanem a gyors részecskékről nézve lassúnak látszanak (ezt ki vitatja? Ez a relativitáselmélet, semmi baj)


8. de a valóságban természetesen nem lassulnak le.


Melyiket nem értettem meg annak ellenére, hogy én írtam??

Magyarázd el légyszi melyik ponttal nem értesz egyet, vagy melyiket nem érted.

Égek a vágytól, de ne aggódj miattam.. Dubois sokat segítettél, csak így tovább..

Előzmény: mmormota (20997)
Astrojan válasz| megnéz 2006.07.08 02:02:50 (20996)

Közben a földi órák hozzá képest le is lassulnak...


Kac kac. Képzelhetitek mennyire lelassulnak a földi órák amikor szegény müon órája már eleve le van lassulva. És ehhez képest a földi órák még tovább lassulnak.


Persze nem mind, az enyém például mindig pontosan jár.


Az idődilatáció csupán látszólagos. A földi órám járása soha nem függ attól, hogy egy müonka éppen repül-e vagy sem. Csupán másképpen látod ha gyorsan repülsz. Borzasztó nehezen veszi ezt be a gyomrotok, pedig ideje lenne már.


Tehát a földi órák hozzá képest nem lassulnak le, hanem a gyors részecskékről nézve lassúnak látszanak de a valóságban természetesen nem lassulnak le.


Vagy csak azt nem értitek mit jelent az, hogy látszanak ???

Előzmény: Callie (20993)
Astrojan válasz| megnéz 2006.07.03 01:56:24 (20860)

...a spec. rel. nem tudja leírni ...az ikerparadoxont...


Dehogynem! Az SR nagyonis jól leírja az ikerparadoxont (ez itt most nem te vagy).


Csak nem igaz. (A nemlétező ikerparadoxont írja le nagyon nagyon jól, csodálatraméltó hibátlan matematikával, rendkívül meggyőzően és hihetően).

Előzmény: Simply Red (20842)
Astrojan válasz| megnéz 2006.06.26 02:47:19 (19883)

Honnan venném, hogy nem gömbalakban terjednek?


Onnan, hogy terjedhetne gömbalakban mint egy robbanás-lökéshullám, amely például egy közeg rezgése, de nem így terjed.

Valamint terjedhet lineárisan, mint ahogy így is van a valóságban.


Fogj egy síktükröt és tükrözd a napsugarakat. Látni fogod, hogy a fénysugár nem gömbszerűen terjed, hanem egyenes vonalban. A lézerről nem is beszélve.


Sajnos a fizikusoknak már ez az egyszerű tükrös kisérlet is nehézséget okoz, mert őket a kétrés kisérlet idegesíti, ami miatt képesek szemet húnyni akár a parabolatükör által kibocsátott fény viselkedése felett is. Amely szintén nem gömbszerűen terjed.


Akkor most mégegyszer: Honnan veszed, hogy az EM sugarak gömbalakban terjednek a térben?

Előzmény: Con Storm (19825)
Astrojan válasz| megnéz 2006.06.25 01:11:52 (19824)

Csak beleolvastam: ...Ezek a hullámok viszonylag egy pontból indulnak ki! Gömbalakban terjednek


Honnan veszed, hogy gömbalakban terjednek ?


...addig nem tudjuk, hogy néz ki világegyetemünk, amíg egy másik szemszögből nem tudjuk megtekinteni a galaxisunkat..


Nem gondolnám, hogy a mi galaxisunk egyedülálló, nézzél szét itt.


(dopler = Doppler)

Előzmény: Con Storm (19819)
Astrojan válasz| megnéz 2006.06.16 03:25:22 (19346)

Nyugodj bele, hogy a képleteken kívül az égvilágon minden csak metafora ..


Na végre megvan mi valójában a világ: hát képlet. Mert az nem metafora.


Így az ősrobbanáskor a képlet keletkezett, nem anyag. Nem anyag alakult át csak a metafora.

Mi is csak képletből vagyunk. Proton sincs mert az csak metafora.

Te nyugodtan bedughatod az ujjad a konnektorba mert abban nincs áram csak metafora.

Te beszaladhatsz az alagútba mert vonat nem jöhet szembe csak metafora. Nem is marad belőled más csak egy ragadós képlet.

Kiugorhatsz a tizedikről, semmi bajod nem eshet, legfeljebb kiszáll belőled a metafora.

Ráejtheted a Gellérthegyet is a lábadra az végülis csak egy metafora.


Lehet, hogy fizikusok sincsenek, mert az is csak egy metafora ?

Előzmény: Simply Red (19290)
Astrojan válasz| megnéz 2006.06.15 03:48:51 (19289)

"Tehát nem hagytam ki ezt a számodra oly fontos feltételezést, mert nem is tételezem fel, hogy a térnek keletkeznie kellett.

Dehogynem. Amikor az út = sebesség* idő összefüggést használtad."


Hol látod te ebben, hogy a térnek keletkeznie kellett ???


Maga a téridő is az ősrobbanáskor jött létre...

A téridő egyébként valóban fogalom. Eszemben sincs anyagnak tekinteni.


Remek. Akkor pedig nem keletkezhetett, s tér vagy akár a téridő keletkezése az ősrobbanással egy bárgyúság. Csak anyag tud keletkezni egy másik anyagfajtából, s a magam részéről tartom magam az anyagmegmaradáshoz. Ezekszerint az ősrobbanás anyagátalakulás, valami felrobbant. S nem pedig a semmi, egy matematikai pont, egy szingularitás robbant fel. Sőt nem is a kutyaugatás robbant fel. Valamint egy fogalom nem jöhetett létre semmiféle robbanással.


A téridő keletkezése egyébként egy metafora...


Ez egyre jobb, attól tartok ezt többször fogom idézni.. A végén még egyetértünk, ha nem vigyázok..

Előzmény: Simply Red (18979)
Astrojan válasz| megnéz 2006.06.09 02:41:42 (18976)

Mindig elképedek amikor valaki a teret anyagnak tekinti.


A tér nem anyag, ezért nem jöhetett létre. Az idő nem anyag, ezért az nem keletkezhetett, mert az egy definíció, egy fogalom. Az, hogy néhány agyament elmélet, esetleg Einstein a teret nem térnek tekinti az az ő baja és engem cseppet sem zavar. A mai kozmológiai elméletektől csak rosszullétet kaphatok.


Tehát nem hagytam ki ezt a számodra oly fontos feltételezést, mert nem is tételezem fel, hogy a térnek keletkeznie kellett. Főképpen nem a téridőnek titulált kitaláltat sem tételezem fel.

Előzmény: Simply Red (18924)
Astrojan válasz| megnéz 2006.06.08 04:37:48 (18923)

...de annak, amit ott látunk, annak 13 milliárd évig kellett mozognia, hogy odakerüljön, ahol látjuk. ...Miért nem 1 vagy 2 vagy 5 milliárd év ez az időtartam?


Ha egyszer robbanással "keletkezett" akkor régebben nem volt ilyen nagy térben mint manapság. Ma jobbra is és balra is 13 Gfényév távolságra láthatsz galaxisokat. Ezek régebben kis helyen voltak egymáshoz közel.


Ma egymástól 26 Gfényév távolságban látjuk őket, s ehhez nem elég 5 milliárd év, feltéve ha egy galaxis fénysebességnél nem tud gyorsabban repülni. Legalább 13 milliárd év kellett ahhoz, hogy ezek egymástól 26 Gfényév távolságra eljussanak. Itt kibocsátották a fényt 13 milliárd évvel ezelőtt amit ma látunk.


Tehát LEGALÁBB 13 milliárd év kellett a mozgáshoz,

valamint pontosan 13 milliárd év kellett ahhoz, hogy a fény ideérjen, megtéve a 13 Gfényév távolságot


Ez összesen legalább 26 Gév. Ennél nem lehet fiatalabb az Univerzum ősrobbanás utáni mai alakja. Csak öregebb lehet.


Mert ha ott keletkezett 13 Gévvel ezelött, ahonnét elindult a fénye?


A feltételezések a következők:


1. valóban ellátunk 13 Gfényév távolságra

2. a világegyetem egy ősrobbanással keletkezett, tehát nem ott keletkezett ahonnan elindult a látott galaxis fénye

3. a galaxisok nem tudnak fénysebességnél gyorsabban repülni (ez valószínűleg nem igaz, de most ezt tételezzük fel, mert ha nem tesszük akkor ez helyből dönti a relativitáselméletet)

Előzmény: flogiszton (18857)
Astrojan válasz| megnéz 2006.06.07 03:18:46 (18834)

A relativitáselmélettel pedig egyértelműen lehet kiszámolni mindent.


Igen épp ezért idéztelek. Mert a relativitáselmélettel egyértelműen kiszámíthatod azt a képtelenséget, hogy a feklyuk középpontjában a matematikai szingularitás fizikai valósággá válik


Modellek vannak, amelyeket a ténylegesen elvégzett kísérletekkel való egyezésük minősít


A szingularitás létezése semmilyen kisérlettel alá nem támasztott, a tapasztalatokkal semmiféle módon nem egyezik, a fizika legelemibb alapvetéseinek mond ellent (pl anyagmegmaradás)


Ezt fejeli meg Hawking azzal, hogy ő egészen iciri piciri feklyukat is el tud képzelni ami elpárolog az általa kitalált Hawking sugárzás hatására.


Nemhogy ellentmondás nincs benne, hanem minden eddigi kisérletnek ellentmond.

Erre vagy olyan büszke?

Előzmény: Simply Red (18760)
Astrojan válasz| megnéz 2006.06.06 03:38:37 (18755)

Nem lehet matematika nélkül fizikáról színvonalasan beszélni. Sajnálatos, de ez egy szikár tény.


Nem mmormota, ez nem szikár tény, sem semmilyen tény, ez a Te axiómád csupán. Szokásod. Vágyad. Elképzelésed. Ezzel ugyanis azt sugalmazod, hogy bármilyen marhaságot el lehet adni matematikai hókuszpókuszba csomagolva és ez sajnos így is van. Ez a fizikus társadalom szokása. Ez a tény.

Itt van például az emlitett Hawking jelenség. Hiába vezeted le bárminemű matematikával támogatva egy helytelen elképzelésből a proton méretű fekete lyukat, attól az még nem válik valóságossá. Így az egész fekete lyuk elpárolgás elmélet - Hawking sugárzás akkor is ostobaság marad ha gyönyörűséges a matematikája.


Hadd emlékeztessek SR lassan kétéves alapvetésére 4166: hogy szart sem ér az egész, ha ellentmondás van benne. Hiába színvonalas (tartod színvonalasnak).

Előzmény: mmormota (18738)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.31 04:29:11 (18557)

Ahhoz, hogy megértsd miről van szó több út is vezet,


1. olvasol (18528)

2. kérdezel

3. gondolkodsz


ha ezt nem teszed tényleg hamar elmeorvosi eset lehetsz

Előzmény: emp (18554)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.30 05:10:35 (18540)

Igen, így van, s ezért nem létezik a feklyuk középpontjában szingularitás.


Annyit finomítanék rajta, hogy nem a felszínen van a legnagyobb gravitáció hanem úgy kb 4000 km mélyen. Ez azért van mert lefelé egyre sűrűbb a Föld és a tömeg zöme középen van, nem a felszínen, a Föld nem homogén. Ha homogén lenne akkor a felszínen lenne a legnagyobb gravitációs erő.


Örülök, hogy néha gondolkodó ember is beesik ide. Sajnos csak ritkán.

Előzmény: TEODOR (18538)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.29 04:25:09 (18515)

Üdvözöllek a fikamatyik táborában :) A fénysugarakat görbíti el az anyag,...


Ugyan, hogyan görbíti el egy planéta a fényt, ha a vákuumban nincs semmi ? A relelm magyarázza úgy a fényelhajlást, hogy a tér görbül meg a planéta anyagának hatására:

1. A tér meggörbül ha beletesszük a bolygót

2. a görbe térben eztán a kövek a görbeség mentén esnek le a Földre

3. a fény is ezen görbeség mentén halad


Ne keverd az ok-okozat viszonyt.


A fénysugarakat görbíti el az anyag, az én verzióm, ahol az anyag már a DVAG-ot jelenti amelyben előzőleg gradiens alakult ki mert beletettük a bolygót. Az anyag ebben az esetben nem jelentheti a bolygót mert a fény távol megy a planétától s a hatást közvetítenie kell valaminek.


relelmben a tér görbeség közvetít, a fényhajlás oka a térgörbület.

nyomó gravitációban a DVAG közvetít, a fényelhajlás oka a DVAG sodrása.


Tehát ha azt állítod, hogy A fénysugarakat görbíti el az anyag, akkor átálltál hozzánk és még csak észre sem vetted. Szia. mmonitor kérdése nagyonis jó, nem csoda ha nem tudsz rá válaszolni.

Előzmény: Gergo73 (18512)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.29 00:03:09 (18511)

"hogyan görbülhet el az absztrakció? " Mi ennek a kérdésnek az értelme????????


Nem érted mi? Ez az egyik fő probléma az áltrellel. Az áltrel görbítgeti az absztrakciót azt sugallva, hogy az anyag görbíti meg a fogalmat. Az üres tér fogalmát ami egy absztrakció.


Anyag csak anyagra képes hatni, a semmire nem képes hatni, mondják a fikamatyik. Ilyen baromságot képesek mondani ezek a nagyképű taplók.


Ezzel szemben mit mondanak a relativisták, mint pl astronom aki nem fikamatyi: Egy Nap tömegű test meggörbíti a semmit. Egy astronom tömegű test kevésbé görbíti meg a semmit. Szinte semennyire.



vérobi 18476, Hát az üres tér az áltrel szerint sem görbül el.


Jó úton indultál el, de sajnos éppen azt mondja. A nem üres tér (a DVAG -gal) az én verzióm, nem az áltrelé. Az áltrelnek nincs szüksége "éterre", nincs benne DVAG (18460). Az áltrel a semmit görbíti. A megszemélyesített geometriai fogalmat, a teret. S hogy egy kicsit mégjobban miszti fikálja a dolgot, a téridőt. Mintha azt jobban lehetne görbíteni mint a teret.



TEODOR 18482, Kösz a Wiki idézetet..

Előzmény: flogiszton (18478)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.28 05:01:49 (18467)

1. Az Ált.Rel. az üres teret nem görbítgeti, görbület akkor van, ha anyag van. A görbületet ugyanis az anyag okozza.


Nem, nem. Az anyag nem okoz térgörbületet ebben biztos lehetsz. Ugyanis az anyag csak látszólag okoz térgörbületet, a valóság az, hogy az anyag okozta DVAG gradiens, az adszorpció miatti DVAG "áramlás" görbíti a fénysugarat, s nem a teret. A térgörbületet tehát igenis a relelm "okozza" azt képzelvén, hogy valóságosan görbül a tér, vagyis a semmi. Mert a tér az a semmi, esetleg gondolatban kijelölve benne koordinátarendszert, geometriai fogalom. S mint ilyen az anyag nem lehet rá hatással, mert a tér nem anyag. Ehhez nem sok ész kell, neked is menni fog.


Ha erőteret mondanál kevesebb ellenvetésem lenne mert az anyag, (legalábbis az anyag inhomogenitása), s én ezt az anyagot DVAG-nak hívom, mások mezőnek hívják. Pont ez nincs az áltrelben (? 18460)

Előzmény: vrobee (18466)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.28 03:15:43 (18464)

Az áltrelben nincsen DVAG. Ha neked van egy modelled, amiben van, az már nem Ált.rel.


Értem. Szóval az áltrel nem tud mit kezdeni a sötét energiával. A vákuum energiával sem tud mit kezdeni. Te mondd csak atomok vannak az áltrelben, vagy azzal sem tud mit kezdeni az áltrel ?


Pedig nagyon erős a nyomás, hogy a vákuum tele van valóságos energiával, így az áltrel akármennyire is kompakt a saját buta axiómáival körülírt tartományban úgy tűnik csak a valóságra nem jó.


Lefordítom neked a DVAG ot hátha fogalmad nincs mirőlis vitázol: DVAG = Dark energy Vacuum energy Aether Gravity. Itt az éter nem egy különálló valami, csak azt jelenti, hogy a vákuumot kitöltő energia neve lehetne akár éter is, gyorsanmozgó gravitonokból áll és ez okozza a gravitációt, (a töltésekkel együtt) alkotja a fényt, s hasonlóan szoros egységben van a barionos anyaggal. Az anyagi világ döntő többségét így a gravitonok alkotják ( = sötét energia). Viszont érdekes módon nem ők alkotják a tömeget, sőt a töltések sem alkotják a tömeget. A tömeget ezek csak hordozzák, mert a tömeg az energiából származik, ebben úgylehet jó volt Einstein. Ezek itt feltételezések.


A szegény szerencsétlen áltrel pedig csak görbítgeti az üres teret hótta napjáig. És ráadásul ez is csak feltételezés.



Magnum 18463, két levelet is írtam, ha nem kaptad meg elküldöm mégegyszer. Irjál.

Előzmény: vrobee (18460)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.27 03:19:27 (18459)

Minek kavarod bele az áltrelt? Az éter-modellről beszélünk.


Azt akarod mondani, hogy az áltrel nem alkalmas egy DVAG jellegű éter, magyarul a vákuumot kitöltő energia leírására ? Ahol sötét energia van (= a világ anyagának 60 %-a) ott már nem használható az áltrel ? Még erre sem jó ?


És amin lovagolsz 18370 -ben, olvasd tovább hátha megoldódik a problémád,


"Ha az éter (amit DVAG -nak hívok) áramlik (pl. nagy tömegek közelében) akkor a mért fénysebesség a fény haladási irányától függően kisebb vagy nagyobb lesz mint c., s ezáltal a kétféle hatás kiegyenlíti egymást."


Ha nem számolunk a Lorentz transzformációval (bár ez a relativitáselmélet alapján nonszensz lenne), akkor a maradék kicsiny futásidő különbség a szerkezetet 90o -al elfordítva szintén megjelenik. Az interferencia szempontjából azonban teljesen mindegy, hogy az 1. sugár megy egy kicsit lassabban, vagy az interferométert elfordítva a 2. sugár megy ugyanannyival lassabban, ezért semmiféle csíkeltolódás NEM várható.


Ha pedig számolunk a Lorentz transzformációval akkor a fény c -vel megy oda és c -vel megy vissza, tehát okvetlenül kiejti, a kétféle hatás kiegyenlíti egymást.

Előzmény: vrobee (18369)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.25 05:21:38 (18368)

Gimis példa, a kettő nem ejti ki egymást


Persze, hogy nem. A hajóknál meg az úszóknál a folyóban pontosan így van.


De a fény az áltrel szerint mindig c vel megy. Így aztán mégiscsak kiejti magát ha oda vissza megy. De csak az áltrel szerint.


Mit akarsz ezen számolni? Használd a Lorentz transzformációt.


Nem az a baj, ha valaki nem tud vagy nem ért valamit, hanem ha annyira ostoba, hogy képtelen odafigyelni az érvekre, és csak fújja a magáét :)

Előzmény: vrobee (18366)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.25 03:32:33 (18365)

a GPS mit bizonyit szerintetek a jelen témában ?


A GPS azt támasztja alá ("bizonyítja"), hogy a fény c+x km/s átlagsebességgel esik le a földre a DVAG gradiens miatt.


Ez egy normális, fizikailag megalapozható állítás.


Ezzel szemben a relativisták ezt mondják: mivel Einstein megmondta hogy a fénysebesség állandó (és ezt Michelson úgymond "kimérte" az erre a kisérletre teljességgel alkalmatlan interferométerével), ezért csak a tér görbülhet ami persze üres, valójában a semmi görbülete gravitációs erőt kelt, ezért a legjobb ha nem is hívjuk erőnek, ha Einstein megmondta akkor símán beveszik ezt is.


A relativisták szerint ezt a marhaságot bizonyítja a GPS.


Ha képesek lennének felfogni, hogy a térgörbület csak látszólagos és ez a látszólagos térgörbület csupán a DVAG sodrás következménye, nem a tér görbül, csak a fénysugár térül el mert a tömegek felé DVAG szél fúj, mindjárt helyre zökkenne és logikussá válna minden. Persze a relativisták szerint az is logikus, hogy az üres tér görbül.

Előzmény: TEODOR (18361)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.21 05:01:15 (18297)

Bizonyára álmos vagy, édi:


Fél-élettartam = fél életidő (Half life) = felezési idő = t1/2 (az az időtartam ami alatt a részecskék fele elbomlik).


A müonnak nincs átlagos élettartama, egy müonnak csak egy élettartama van és ez mindig eltérő a többiétől. A müon órája rosszul definiált, s így az a müonok által megtett átlagos távolságot jelöli. Amely azt jelenti, hogy a müonok Maxwell eloszlásnak megfelelő tekintélyes része hosszabb, vagy akár sokkal hosszabb utat képes megtenni mint a többi müon.


Így aztán erre nem alapoznám a relativitáselméletet. Helyette nem ártana lehozni egy-két GPS órát. De inkább megyek és falrahányok egy kis borsót.

Előzmény: vrobee (18296)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.21 03:30:10 (18294)

Láttál már álló müont ?


Nagyon szar órája lehet a müonnak, mert egy részecske élettartama nem jól definiált fogalom. Mondhatnám nagyon rosszul definiált. Ezért adják meg helyette a fél-élettartamot (az az időtartam ami alatt a részecskék fele elbomlik).

Előzmény: Simply Red (18291)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.20 01:27:32 (18287)

..a külső megfigyelések csak látszólagosak ..


Nocsak. Ezzel nem leszel népszerű a relativistáknál.... :) Megnyugodhatsz, Dulifuli ezt tökéletesen érti.

Előzmény: TEODOR (18286)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.18 03:00:55 (18277)

Szia, akkor valami hiba történt például nem ismertem fel a leveledet a sok spam között amit tucatjával dobok ki naponta olvasatlanul, tüntesd fel a tárgysorban, hogy magnum. A


http://astrojan.nhely.hu/galaxies.htm


oldal alján a janos@biochem...... kezdetű mailcím élő, írjál ismét légyszi, és ne csigázz, küldjed a ködös dolgot is, várom a leveled.

Előzmény: magnum56 (18270)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.17 03:56:37 (18233)

Nem kell megkérdezni, hogy mihez képest 50 m. Tényleg nem. Ha azt írtad volna: Nem kell megkérdezni, hogy mihez képest 50. akkor tévednél. De így rendben van, a méterhez képest ötven.


a cáfolók ezt alapigazságnak tartják... Igen.


- a rel hívők pedig alapigazságnak tartják azt, hogy a mozgás közben másnak látszó hossz nemcsak úgy látszik, hanem ha már úgy látszik akkor az valóságos változás is egyben. Semmivel nem tudják ugyan bizonyítani, de alapigazságnak tartják annak ellenére, hogy éppen Te voltál az aki belátta, hogy ez a hosszváltozás csupán látszólagos.


- a rel hívők alapigazságnak tartják azt is, hogy a fénysebesség maximális.

- a rel hívők ennélfogva alapigazságnak tartják azt is, hogy a gravitáció terjedési sebessége nem lehet nagyobb mint c.

- a rel hívők alapigazságnak tartják azt is, hogy a fénysebesség bármely irányban egyforma c, mert már egy síkban megmérték.

- a rel hívők alapigazságnak tartják azt is, hogy a geometriai üres tér görbülése erőt generál és okozza a gravitációs gyorsulást.

- vagy ami cseppet sem jobb, a rel hívők alapigazságnak tartják, hogy a trabant gyorsulását annak leejtésekor nem erő okozza, s a becsapódáskor felszabaduló energiát szintén nem erőhatás okozza (hanem az üres tér íveltsége). A trabant felemeléséhez persze erő kell.

- a rel hívők alapigazságnak tartják azt is, hogy bármilyen átgondolatlan kisérlet ami számukra úgy tűnhet alátámasztja a fentieket az másfajta elképzelést nem támaszthat alá..

- a rel hívők alapigazságnak tartják azt is, hogy bármekkora marhaság következzen a relativitáselméletből ami szembenáll minden logikai megfontolással, a relelm akkor is tökéletes és az a valóságot írja le.

- emiatt a rel hívők alapigazságnak tartják azt is, hogy képtelen világban élünk ami logikátlan, csupán amiatt mert ők nem értik. :)

- stb, stb...

Előzmény: mmormota (18221)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.16 03:25:29 (18216)

Huhúú, köszönöm muallim, most fogtad meg a lényeget csak nem vetted észre, hogy én is ezt tanítom:


mi lenne ezzel a véleményeddel, ha nemcsak az elektromágneses hullámokat érzékelnéd, hanem a gravitációs teret is látnád. Akkor a valóságon egészen mást értelmeznél...


Pontosan ezt teszem, mást értelmezek a valóságon mint Te. Én például nemcsak az EM hullámokat érzékelem hanem pl a hangokat is ami egészen más sebességgel terjed ugye. Sőt szagokat is érzékelek ami még lassabban terjed. És képzeld ettől nem fordul fel a világképem, legfeljebb a gyomrom, mindhárom érzékelés jól megfér egymással.


Ha érzékelnénk a gravitációt valamilyen műszerrel (amúgy érzékeljük pl mérleggel), tehát közvetlenül mérhetnénk a gravitációs sugárzást akkor talán kideríthetnénk mekkora sebességgel terjed. És Ti lennétek bajban, ha kiderülne mondjuk az, hogy sokkal gyorsabban terjed mint a fény. Ettől szintén bedőlne a relativitáselmélet.


Látszólagos dolgok nincsenek csak valóságosak


Huh, te nem tanultál fizikát? Nézz bele a tükörbe. Egy majom pillanatok alatt megtanulja, hogy amit a tükörben lát az nem valóság, és úgy is hívják: virtuális kép.


Tudod mit jelent a virtuális ?


Moziba sem jársz? Vagy a tévében ha látod a Hamupipőkét akkor azt el is hiszed, hogy valóságos és elindulsz megkeresni ? Ha kitalálok valamit, vagy hazudok neked akkor az mind mind valósággá válik ?


Egy tárgy hossza annyi amennyinek méred, még akkor is ha más másnak méri.


Hogy tudsz ennyi marhaságot összehordani? Ha a méteretalont megméred az én (rossz) centimmel attól a méteretalon még egy méteres marad. Szóval kár elmenni filozófiai síkra, maradjunk inkább a fizikánál és a fizikai, anyagi valóságnál.

Előzmény: muallim (18213)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.15 04:50:15 (18209)

Az, hogy mit nevezünk egyedüli valóságnak az tök értelmetlen, Ezt Te csak szeretnéd


mert a mérési eredmények amik valóságosak, A valódi eredmény csak egy adathalmaz, ami nem anyag. A valóságon mi az anyagi világot értjük, nem pedig az elvont fogalmakat.


ahány koordinátarendszer annyiféle mérési eredmény lehetséges, tuti, de a valós adatokat (ami csupán azt jelenti, hogy nem hazudsz, csalsz vagy tévedsz) nem keverheted össze a valósággal, ami az anyagi világot jelenti.


Pontosan ez a csúsztató kijelentésed mutatja, hogy eltérő koordinátarendszerekből fénnyel figyelve csak látszólagos eredményeket kaphatsz az egyetlen valóságról, amit csak azonos koordinátarendszerből figyelhetsz meg. Kutyafuttában nem lehet megmérni a valóságot, viszont ezt a tényt lehet tudni.


Amikor SR körülmények között méred, tudod, hogy látszólagosan hosszváltozáson esett át a tárgyad (15758).


Definíció szerint az SR hossz = látszólagos hossz, mmormotának sem hiszel ?


A "gaz relativisták" hajlamosak ezt elfelejteni...

Előzmény: muallim (18207)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.14 03:08:19 (18199)

15758  :)



Mungo 18197, Nem élünk képtelen világban, csak képtelenek vagytok ezt felfogni. A világ logikus, csak nem a ti imádott relelmetek szerelmetek szerint.

Előzmény: muallim (18198)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.11 01:34:31 (18178)

mi határozza meg egy feketelyuk szingularitásának sugarát... ez nem nehéz


Attól tartok mégiscsak nehéz, mivel szingularitás nem létezik.



Simply Red 18124, a gyorsulásnak ... nem csak a gravitációs mező lehet az oka, hanem pl. a gyorsulás is.


Valóban.



pint 18125, csak a feltételezett mező következményei mérhetők. ugye érted?


Nyugodt lehetsz, nekem ez tökéletesen elegendő. Valószínűleg Te nem érted. De mondok néhány példát,


- csak a feltételezett térgörbület következményei mérhetők

- csak a feltételezett fekete lyuk okozta következmények mérhetőek

- csak a feltételezett foton okozta következmények mérhetők (a fotométer cágere arrébbmegy vagy érzékelhetők pl látásban ioncsatornák nyit-csuk, elektromos impulzus szalad, az idegrendszerben vegyszerek kiömlenek, stb)

- csak a feltételezett energia következményei mérhetők (vmi melegszik, vagy meglódul)


ugye érted?

Előzmény: Callie (18147)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.10 01:17:54 (18123)

Egy gyorsuló rakétában "Leejtek egy kalapácsot. Vagy megmérem a súlyát"- akkor hol van ott gravitációs mező, vagy "DVAG".


Azért ha elkezded gyorsítani, rálépsz vagy csak egyszerűen beszélsz hozzá attól még a gravitáció hatással van a kalapácsra, legfeljebb a hatások összegződnek.


Nem árt ismerni a mérés körülményeit, mint bármi más esetben is.



pint 18112, persze, és?

Előzmény: muallim (18110)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.09 03:39:24 (18109)

Leejtek egy kalapácsot. Vagy megmérem a súlyát.


A gyorsulást és a súlyt a DVAG okozza amit itt most "grav mező" -nek hívtunk. Fizikailag létező, valóságos dolog, mert másként nem okozhatna semmiféle hatást az anyagra. Van hatása és ez mérhető is.


Nem azzal kezdeném a tanakodást, hogy hogyan lehet pl gravitációs detektort építeni, de tudtommal ez még nem is sikerült senkinek. Legalábbis olyan ami mér is valamit.

Előzmény: pint (18108)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.08 01:59:13 (18106)

A gravitációs mezőben nagyon jól értelmezhető a Riemann metrika, és a görbületi tenzor is. Ezt lefordítom neked mert nyilvánvalóan nem érted.


A valóságban létező gravitációs mezőben ami anyag (és gravitonok alkotják), nagyon jól értelmezhető a Riemann metrika, és a görbületi tenzor is ami emberi gondolkodás terméke.


Tehát magnum !! még csak véletlenül sem mondott hülyeséget.


magnum írjál légyszi.



pint 18092, a tudomány számára a létező dolgok azok, amik megismételhetően mérhetők.


Így van, s a gravitációs "mező" pont ilyen, megismételhetően mérhető, s ezért létező, valamint ezért anyag. Hogy miből van ? Szerintem gravitonokból, de semmiféleképpen nem zöldségféle. Lehet, hogy kevered a sárgarépával?

Előzmény: astronom (18089)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.07 03:48:53 (18085)

Aháá, most már értem! Kösz, hogy segítettél.


Szóval a gravitáció nem a téridőt görbíti meg, hanem csak a téridő függvényt.


A téridőt nem görbíti meg, jól van ez jelentős előrehaladás, mindigis reméltem, hogy nem görbíti meg.


Magyarul ha ráírom a függvényt egy kőre akkor a gravitáció meggörbíti a függvényt, nem lesz hatással a kőre és a festékre hanem elgörbül a függvény.


Nagyobb kőre írom jobban elgörbül. De ha kör alakban írom egy lapos kőre mint egy nyaklánc akkor meg a görbe függvény okozta gravitáció felkapja a követ. Tiszta kabaré ez a fizika. Egyszerű és piros. Főleg ha szakértők segítenek.


Ha pedig némely szerencsétlen szakértő azt gondolja, hogy a gravitáció nem a kőre hat, hanem a függvényre akkor azért nagy bajban van a fizika. Ez egészen triviális.

Előzmény: Simply Red (18082)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.06 02:31:48 (18080)

OK, akkor ezzel akár azt is bebizonyíthatod, hogy az emberizing előtti időkben amikor még nem voltak függvények mert senki sem volt aki kitalálja őket, akkor sem egyenesvonalú sem másmilyen vonalú mozgás nem létezhetett, mert nem volt meg a függvénye.


A függvényekre nem lehet hatással anyag, mert a függvények csak a Te fejedben vannak. A természet tudja a fizikát, baromi jól elvan a függvényeid nélkül. Egy függvény nem anyag, nektek ez tényleg ilyen nehézséget okoz ?


Hol vagyok, csak nem egy ovodában ? Vagy csak alszol ?


Ráírhatod a függvényedet egy kőre, a gravitáció akkor sem a függvényedre lesz hatással, hanem a kőre meg a festékre.

Előzmény: Simply Red (18075)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.05 00:44:56 (18074)

Csiszoljunk rajta picit, a bizonyítja-t visszavonom, mint általában alátámasztja.


1-4 OK,

5. Rendben, nem cáfolja. De ugyanakkora erővel támasztja alá azt is, hogy a fény c+200 km/s-el esik lefelé. Lehet ez is lehet az is. A lényeg itt az, hogy a GPS NEM BIZONYÍTJA a relativitáselmélet, nem bizonyítja, hogy a tér valóságosan görbe és ez a görbeség okozná a fény elhajlását. A térgörbület látszólagos, ez a látszólagos térgörbület egy okozat, a fényelhajlást a DVAG áramlása okozza és ezt érzékeljük térgörbületnek.


6. Nem mondtam, hogy cáfolja. Azt mondom, hogy az én verziómat is legalább ugyanúgy alátámasztja (bizonyítja) mint a térgörbületet. A térgörbület kitalált dolog, míg a gravitáció köztudomásúan hat a fényre. Geometriai fogalomra nem lehet hatással sem a tömeg sem a gravitáció. Ugyanúgy mint ahogy a függvényekre sincs hatással a gravitáció.

7. nem voltál elég figyelmes, nem vagyok én sem politikus sem újságíró. Ezeket ui nem most írom le először.


És erre jön Navia előáll egy tíz perces kisérlettel ami kimutatja, hogy a fénysebesség nem állandó hanem irányfüggő.


Isten őrizz, hogy lehozzunk egy GPS -t, abban a pillanatban összedőlne a rel nimbusz. Bár én már így sem adnék érte egy fabatkát sem.

Előzmény: pint (18073)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.04 13:58:47 (18071)

Navia, mmormota, Navia. Most már nem velem állsz szemben hanem muallim jóvoltából Naviával. Itt egy kisérlet amely kimutatta a fénysebesség nem állandó.


Ehhez kértem a hozzászólásodat, a véleményedet rólam ismerjük.



pint 18069, 17848: a GPS is kimutatja, hogy a c nem állandó, lefelé egy kicsivel gyorsabban zuhan mint vízszintesen.

Előzmény: mmormota (18067)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.04 02:05:31 (18066)

..ha elég sokszor leírom, hogy "a specrel ellenkezik az intuíciómmal", akkor az cáfolatnak számít?


Igen, ezzel cáfolod azt az állítást, hogy "a specrel megegyezikaz intuíciómmal", mármint a tieddel. :) De ezt egyszer is sok volt leírni.


Az a baj, hogy a specrel a logikával ellenkezik, rosszul tervezett és rosszul értelmezett kisérletek tömegére támaszkodik. A Michelson  kisérletet például fénysebesség mérésnek fogja fel, pedig még az éter kimutatására sem volt jó. Egyetlen kisérlet is elég lenne a kétségek eloszlatásához: le kell hozni egy húsz éve keringő GPS órát és összehasonlítani egy hasonlóan megerőszakolt földi órával.


A fénysebesség nem állandó, bizonyítja a GPS, de lásd muallim 18047 linket is: ezt a kisérletet kellett volna Michelsonnak elvégeznie. Ha c nem állandó,

bukott a specrel axiómája, bukott ezzel a specrel is. Védjétek csak.


A látszatvilág leírására, a kamuvilágban tökéletes a relativitáselmélet. Csak a valóságra nem jó. Ez most már nem kiderülni fog, ez már kiderült.

Mindenértő mmormota, mit szólsz hozzá ? Fogadok erre: Navia a semmitértés újabb magaslatára érkezett. :)

Előzmény: NevemTeve (18054)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.02 04:44:30 (18048)

Ettől remélem megakad a lélegzete még a bigott relativistáknak is. A cikk megerősíti a 370 km/s -os száguldás szerepét a kráterbe, mint abszolut frame-et, aminek kiméréséhez a Michelson interferométer alkalmatlan. Nem mindegy, hogy a fény a Föld sebességvektora irányából vagy éppen ezzel szemből érkezik hozzánk.


jól van muallim, döglő dikmá alú.

Előzmény: muallim (18047)

Van-e éter?
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Van-e éter?)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.02 02:09:41 (962)

Dehogynem, nyomó gravitációval, s a DVAG áramlása, sodrása okozza.


A testek is ezért esnek le a földre, mert a DVAG-nak sodrása van a Föld felé (kevesebb graviton jön a Földön keresztül alulról mint árnyékolás nélkül felülről)


Mindettől úgy látszik, hogy a tér görbe mert a fénynek megfigyelhető görbülete van amint a tömegek mellett elhalad. De nem a térnek van görbülete, Gergő.


Sok víz lefolyik még a Tiszán mire valaki ezt képes lesz végre felfogni. Kapaszkodjatok csak a térgörbületbe, az a biztos, mert azt Einstein megmondta.



957, Honnan tudnák, nincs modelljük csak matematikai. Az pedig nem mondja meg hogy mi a fény, csak azt, hogy hogyan viselkedik. Ez sem kevés nem vitás, sőt.


Miért nem próbálod a YY modellt ? Szívesen segítek megérteni.



Gergő 960, ..a pálya két közeli pontját nem lehet rövidebb görbével összekötni.


Fénnyel Gergő, fénnyel. Így a fénynek van görbülete, nem a térnek. De (tételezzük fel) gravitonokkal össze lehet kötni egyenes vonallal. Akkor bukik a térgörbületed.

Előzmény: habár (959)
Astrojan válasz| megnéz 2006.05.01 03:43:17 (946)

" a téridő nem üres, mert tele van görbülettel..."


Huhhh, ilyen butaságot, hogyan Üríthettél? A téridő a semmivel van tele, ezenkívül tele van még hőmérséklettel, impulzussal és frekvenciával és mindenekelőtt függvényekkel amik terjednek is. Tele van még vallási áhitattal és egy csomó marhasággal de ezt mi, barmok soha nem fogjuk megérteni, mert ezt csak a beavatottak érthetik meg, bár ez talán nem is igaz, nekik ezt nem kell megérteni, elég ha megtanulták. És aztán el is hitték. Mondtam, hogy vallás. Írjál levelet. (Rég hahotáztam ilyen jót.. bocsi)

Előzmény: magnum56 (943)
Astrojan válasz| megnéz 2006.04.30 03:39:37 (940)

Egyébként az általános relativitáselmélet szerint a téridő nem tekinthető "üresnek", hiszen van a mindenki által megfigyelhető és azonosnak mutatkozó görbülete


Ezt úgy érted, hogyha a tér üres lenne akkor nem lehetne görbülete ? Ebben az esetben ugyanis nem a tér görbül hanem a teret kitöltő anyaggal történik valami.


A tér matematikai konstrukció, nem lehet rá hatással az anyag (Nikola Tesla).


Rigid éter persze hogy nincs, ennek belátásához nem sok ész kell. Van viszont nem rigid éter, s ez tkp a sötét energia-gravitonok tömkelege (DVAG).



938, Nem a "relativisták" szerint, hanem a relativitáselmélet szerint.


Dehogynem, a relativisták a relativitáselméletet szajkózzák, és igenis az egy vallás, mert igen nehezen, mondhatnám sehogysem tűrik az eltérő szemléletet. Nagyon erősen hisznek benne, ezért érvelek hiába. Másként ugyanis azonnal rájönnének, hogy a GPS a nyomó gravitációt ugyanúgy alátámasztja mint a rel-t. Egy kis ésszel meg ennyi szájbarágással meg még arra is rájönnének, hogy sokkal jobban támasztja alá, mint a kitalált időtérgörbületet, aminek körülbelül annyi értelme van mint a fingszaggörbületnek.


Szajkózzák, hogy a tér görbül

szajkózzák, hogy a fénysebesség állandó

szajkózzák, hogy a fénysebesség maximális

szajkózzák, hogy az idődilatáció valóságos

szajkózzák, hogy a hosszkontrakció valóságos (a többiek, Ti itt a fórumon természetesen már nem)

szajkózzák, hogy szerintük létezik a szingularitás, ezért

szajkózzák, hogy a világegyetem egy matematikai pontból keletkezett felfúvódással

szajkózzák, hogy a világegyetem 14 Géves

szajkózzák a szerencsétlen Hafele kisérletet, a müonokat

szajkózzák a céljára teljességgel alkalmatlan Michelson kisérletet

szajkózzák, hogy a GPS a rel bizonyítéka pedig nem az

szajkózzák, hogy a relativitáselmélet az maga az isten.


És ennek a vallásnak éppen Te vagy az egyik képviselője. Én meg a magaménak.:)



937 -et kicsit korrigálnám, úgy gondolom, hogy az elektron átmérője nagyobb mint a protoné, így a neutronban az elektron-tórusz van kívül s a proton-tórusz helyezkedik el ezen belül. Nagyobb frekvenciánál ugyanis nagyobb pöndörödés várható, így a proton-tórusz erősebben kunkorodik s ezért kisebb átmérőjű lesz.

Előzmény: Gergo73 (939)
Astrojan válasz| megnéz 2006.04.29 04:37:06 (937)
Az em tér pedig nem maga a foton. Ilyet nem állítottam, de még Plank és Einstein bácsik sem.


Simply Red állította itt, kénytelenségből, mert a relativisták szerint a tér üres, nincs benne semmi, főleg nincs benne éter vagy sötét energia a temérdek gravitonnal. Ezért szerintük az EM tér váltakozása nem lehet külső EM tér váltakozás mert a külső tér üres. Ergo muszáj a foton belső terének váltakoznia. Ezzel egyet is tudok érteni, mivel a YY modellben is belülről ered az elektromágnesesség váltakozása.


A következő szakaszban gyönyörűen magadévá téve leírod a véleményemet, nem csoda ha mmormota azonnal tromfolt.


Ezt viszont nem értem: Más az egy foton és megint más a foton csomag viselkedése!

Úgyérted más a foton viselkedése és más a foton csomag viselkedése ? A foton itt több fotont jelent neked, vagy egy energiacsomagot?


atomok: nagyon jól kezded látni, a haladó és az állóhullámok a jellemző megfelelői annak amiért "örökmozgók".   Pontosan így van, a barionok körbenjáró állóhullámszerűen rezgő, egymás körül keringő graviton-töltés párok. A nagyobb frekvencia nagyobb tömeget jelent. Két stabil rezonanciafrekvencia létezik: az egyik az elektron a másik a proton tömegének felel meg. A többi exotikus részecske frekvencia nem stabil mert nem záródik körbe a keringő pálya.


A neutront pedig el lehetne képzelni úgy, hogy a nagyobb frekvenciájú proton-tórusz beleillik a kisebb frekvenciájú (és így nagyobb átmérőjű) elektron tóruszba. A töltések pedig rezonanciába kerülnek egymással és ez stabilizálja a neutront. De nem teljesen, ezért a szabad neutron elbomlik, mert a protonról leesik az elektron. Atommagban viszont a kilépő elektront azonnal felveszi a szomszéd proton, tehát a magban az elektronok közösek, egyszer ezé a protoné máskor a másik protoné az elektron. Jó jó, csak képzelődök, nem kell mindjárt anyázni


8. Ezt mondtam én is csak nem vetted még észre.


Mondj egyetlen okot, amiért eltérhet két egymás mellett azonos közegben haladó fénysugár sebessége!


Az egyik foton felfelé megy a másik szembejön és lefelé esik. Eltérő lesz a sebességük. De nehogy elkezdd bizonygatni, hogy nem így van, senki sem mérte a fénysebességet függőlegesen. Egyedül a GPS órajeleltérés utal rá, s az eltérés kicsi.

Előzmény: Gézoo (935)
Astrojan válasz| megnéz 2006.04.28 03:55:26 (931)

1. Rendben, és nyilván semmi egyebet sem jelenthetünk ki. Ne felejtsd el a tér üres, az EM tér maga a foton.

2. Ennek mi köze volt a fotonhoz? A lézerfoton szerinted nem fény-foton hanem valami egzotikus egyéb amit meg kell különböztetni a nem lézer fotontól? Nem érdekel, hogy miként keletkezik a foton, melegíted, dörzsölöd vagy kalapáccsal csapsz oda, a foton az foton.

3-4. nekem ez elég.

5. gömbszerűen terjed de nem gömbszerűen terjed? Ez elég vicces. Pontszerű fényforrás fénye gömbszerűen terjed, de ha tükrözöd akkor vonalszerűen terjed tovább amit Te ivszerűnek vélsz. Ezzel Leonardót még esetleg beetethetnéd. Ha nem hiszed, tükrözd parabolatükörrel, s lám kiderül semmi íve nincsen.

6. hmm

7. ez elég értelmetlen válasz, fogalmazhattam volna úgy is: mi hajtja az atomokat.

8. nem, ha akarok egész életemben csak rosszat teszek. Az emberiség bármit tesz rosszat tesz, bár lehet, hogy Te egyes dolgokat jónak vélsz, de másnak az rossz. Ennek semmi köze a fotonhoz. Nem számít, hogy milyen és hányféle értelmezése van az ősi YY szimbólumnak, a lényeg az, hogy a YY szimbólum ihletője maga a fény.


De nem is túl érdekesek ezek mert ez meddő vita, az érdekes csupán, hogy milyen fotonmodelleket ismersz és a 70-es évekbeli YY fotonmodellt hol találom meg ?


929, azt biztosan állíthatod, hogy egy adott helyzetben két fénysugár sebessége között nem lehet különbség.


Látod ez a baj, törvénybe van iktatva így már mindenki azt hiszi, hogy ez így is van. De sajnos ez tévedés, a fénysebesség nem állandó, ezt támasztja alá a GPS, nem a relativitáselméletet.

Előzmény: Gézoo (930)
Astrojan válasz| megnéz 2006.04.27 05:42:26 (926)

Semmi, a megfigyelések csak alátámasztanak egy egy modellt. Pl a térgörbületet sem bizonyítja semmi, csak a relativisták úgy gondolják, hogy a tér girbe-gurba, pedig csak a fényre is hatással van a gravitáció, ami egyesekben azt a látszatot kelti, hogy a tér görbe.


1-8 támasztja alá.

Előzmény: JFEry (925)
Astrojan válasz| megnéz 2006.04.27 03:14:56 (924)

Rendben, csak arra gondoltam, hogy Te ismersz egy vagy több konkrét fotonmodellt a 70-es évekből vagy bárhonnan. Ezen YY modell vagy modellek elérhetősége érdekel.


Ha véletlenül nem lenne köztük YY modell, akkor az enyém mégiscsak új, nemde ?


És nem használhatok bevált jelzéseket a fény szerkezetére, ha eddig mindenki elemi részecskének tekintette a fotont. Te hogy hívnád a graviton A és graviton B -t? Vagy a negatív töltésegységet a C-t?


...valamint ami a leg lényegesebb: az összes eddigi kisérleti tapasztalat az ellenkezőjét bizonyította.


Ezt nem értem, hogyan gondolod, csak egy konkrét kisérleti példát mondj amivel nem fér össze a YY modell. A kétrés egyfoton kisérletet mellőzzük mert az egy tévedés, lásd Juliska ablaka kisérlet a tükörrel.


1. A YY foton egy hullámtermészetű részecske, eddig feloldhatatlannak vélt probléma kap magyarázatot,

2. megmagyarázza a lézerfény kialakulását,

3. lehetőséget ad az elektromos és mágneses tér váltakozásának megértéséhez a fotonban,

4. megmagyarázza a párkeltés / annihilációt,

5. megmagyarázza, hogy a síktükörről visszaverődve miért nem gömbalakban hanem egyenes vonalban terjed a napfény,

5a. ami ugyanaz, elsötétített szobába apró lyukon belépő napfény miért nem gömbszerűen terjed, ha cigarettázol láthatod is,

6. elvezethet az elektron és proton szerkezetének feltárásához (graviton + töltés)

7. magyarázatot adhat, hogy az atomok miért örökmozgók

8. sőt még azt is megmagyarázza, miért olyan fontos az ősi YY jelkép a keleti társadalmaknak.


De mi bizonyítja, hogy a foton nem ilyen ?

Előzmény: Gézoo (923)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.04.26 02:34:20 (922)

Köszi Gézoo, kicsit segíthetnél mire gondolsz a jól bevált jelzésekkel kapcsolatban.

És ha tudnál valami linket az említett fotonmodell próbálkozásokról az is jó lenne, persze leginkább az érdekel ha yin-yang modell volt. Előre is kösz, Szia.


A YY modellben a foton hullámzónak látszó, spirál-csavarmozgású részecske, ami 4 elemi részecskéből áll. Ezért a foton hullámtulajdonságokkal rendelkező részecske.

Előzmény: Gézoo (919)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.04.25 02:07:54 (917)

Gézoo szólj már valamit a fotonmodellemre.


A YY fotonmodellben a fény vonzza a fényt. Persze csak akkor ha a hullámhosszuk azonos és szinkronban vannak egymás mellett, tehát lézersugarak.



JFEry 906, Nem akarok megfigyelni olyasmit amit nem lehet megfigyelni, arról spekulálni kell, miért nem olvasol gondosabban.

Előzmény: Gézoo (913)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.04.24 02:17:38 (905)

eléggé meddő dolog az 'önmagában való', azaz kölcsönhatásba nem lépő foton milyenségéről spekulálni..   amit itt állítasz az kb ennyi:


eléggé meddő dolog egy autó tulajdonságairól és milyenségéről vitázni vagy spekulálni addig amíg az nem karambolozik.


A fotont nem tudod mérni addig amíg nem kölcsönhat. Spekulálni viszont bármikor lehet a tapasztalataid alapján, függetlenül a pillanatnyi foton-atom kölcsönhatástól.


Megint az einsteini ökörség örökség köszön vissza, mely szerint csak az a valóság létezhet amit aktuálisan mérni tudsz. Ezért kell tagadnotok az abszolút időt is például, mert nem tudjátok mérni, mert másként látszik. Számítani kell, mérni (közvetlenül) nem lehet.

Előzmény: NevemTeve (904)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.04.14 04:57:54 (855)

..kis sörétszerű részecskékkel nem lehet leírni.


A YY modellben a fotonok nem sörétszerű részecskék, csak sörétszeű elemi részecskék építik fel. A 4 felépítő részecske keringése haladás közben hullámzó mozgást okoz. Ezért különböztessük már meg a söréttől és a máktól.


Nem remekeltél pl. a két rés kísérlet sötét sávjainak leírásával.


Segíthetsz, vizsgáljuk már meg azt a csoda kétrés kisérletet. A sarkalatos pontja, hogy valóban és minden egyes esetben csakis egyetlen foton volt-e a légtérben.


Ezért kérdeztem 832-ben milyenek voltak a fotonok. Honnan lehet azt bizonyosan tudni, hogy minden egyes foton egyedül volt és a másik résen nem mehetett át ugyanakkor egy másik foton amellyel interferálhatott. Mennyi ideig tartott a kisérlet ? Hogyan állapították meg, hogy a fotonok mindig egyedül voltak és nem csak néha. Hány fotont kellett összegyűjteni az észlelhetőséghez, stb.

Előzmény: mmormota (854)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.04.13 05:16:28 (851)

A réses kísérletek: nem mindegy, hogy a rés mekkora a hullámhosszhoz viszonyítva.


meg sem értetted, hogy mi a probléma. Nem érdekel, hogy tapasztalsz-e interferenciát és hogy mekkora a rés, csak az érdekel, hogy


átmegy-e a tükrözött fénysugár mind a két ablakon vagy az összes nyitott ablakrésen egyszerre.


Tőlem leszűkítheted a többi ablakot amennyire csak tetszik, nem kell interferenciát vizsgálnod, csak egyszerűen nézd meg, látod-e a szobák belső falán a fényfoltot amikor a tükörrel a Juliska ablakán világítasz be.


Nem is tudnál interferenciát vizsgálni mert az ablakok különböző szobákon vannak.


A legelemibb módon bárki kisérletekkel bizonyíthatja, hogy a fény nem megy be az összes ablakon csak azon amelyiken bevilágítasz. A foton tehát egyenes vonalban terjed és magától nem tér le az egyenes pályáról csak azért, hogy átmenjen neked egy másik résen is, vagy száz másik résen egyszerre, hiába nyitogatod őket.


Ehhez nem kell interferencia. Vagy gondolod, hogy matematikai képzettség nélkül nem tudnád megállapítani van-e fényfolt a szobában ? Esetleg kell hozzá neked egy hullámfüggvénytáblázat ?


És ha csak azért szar a YY fotonmodell mert nincs benne számítás, az nekem elismerés. Mert ez azt jelenti, hogy akár ilyen is lehetne. A QED leírhatja a fény viselkedését, de nem mondja meg mi a fény.

Előzmény: gyurika31 (850)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.04.13 01:52:03 (849)

Ha egy kicsit (?) több eszed lenne azt írtad volna meg, hogy miért szar. És hogy a te modelled ami nincs miért sokkal jobb.


A kétréses kisérletet Juliska kilőtte, azzal kár kínlódnod. Fogj egy (sík)tükröt és próbáld ki mondjuk napfénnyel. Ha a tükröd az összes résnyire nyitott ablakon bevilágít akkor megadom magam. Ha a fotont EM térnek nevezed el azzal nem sokra mentél. Ha függvénynek hívod a fotont akkor csak egyszerűen kinevetlek. Ha azt állítod, hogy a foton akkor keletkezik amikor megsemmisül akkor már nem is nevetek. Vagy csak azzal vagy úgy megelégedve, hogy a foton egy energiacsomag ?


Mondd miszlik mire vágsz fel ? Lehet az enyém szar, de hol a tied ?

Előzmény: gyurika31 (847)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.04.12 02:41:45 (846)

hogy nem tökéletes a "foton" ill. a haladó em. mező fogalmunk.


Hmm. Inkább erősen tökéletlen. Köszönhető az istenített kétrés kisérletnek. Pedig ezt még a Juliska is megcáfolja.


ugyanakkor em. mezőnek nem lehet önmagát vonzó effektusa.


Vagy mégiscsak lehet, mármint ha em. mezőnek hívjuk a fotont:

fotont

Előzmény: Gézoo (826)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.04.11 02:11:04 (841)

Megmondom Mér unalmas a parabolatükör. Mert belebuksz. Sőt már bele is buktál:


Ha boldog vagy tőle, gondold azt, hogy abban jól meghatározott helye van a fotonnak. Köszönöm, ebben megegyeztünk.


A foton tehát mindenképpen egy olyan állat amelyik egyenes vonalban terjed, de ha csak egyenként (?) vezeted a fotonokat akkor fogalmad sincs mi történik a kétrés kisérletben, valamint arról sem, hogy hogyan kellene azt értelmezni.


És ez nem azt jelenti, hogy döntetlen a vita közöttünk. Ezzel pontosan így egyetértek.


837, Én nem azt mondom, hogy kúp, vagy gömbalakban terjednek benne a fotonok, hanem azt mondom, hogy nem haladnak.


Ez egyre cifrább, azt akarod mondani, hogy a fény nem terjed sehová ? Csak akkor keletkezik amikor meglátod ? Nem gabalyodtál bele egy kicsit ?


A foton maga akkor keletkezik, amikor kölcsönhat valamivel


Akkor ugyanis éppenhogy megszűnik a foton amikor elnyelődik, nem pedig keletkezik.


azt már láttuk, hogy az interferencia nem tulajdonítható különböző fotonok kölcsönhatásának..


Hol láttunk ilyen ostobaságot ? Csak nem megint az isteni kétréses kisérlet ? Látod ez tényleg unalmas.


Elmondom neked mi a kétréses kisérlet, fogsz egy síktükröt és egy szép napos délután bevilágítasz vele Juliska ablakán. Ha a szomszéd szobában lakó apukája, valamint a szomszéd tízemeletes összes többi lakója meglátja a saját szobája falán a fényfoltot akkor te nyertél, mert akkor az ő ablakán (ablakukon) is bement a tükrözött napfény. Ha csak Juliska néz ki az ablakon akkor viszont te kapod a narancsos buktát. Mire tippelsz ?



mmormota 838, mindig elfelejted, hogy a foton nem egyszerű mákszem vagy sörét, ebben a mákszemben a 4 alkotórész mozgása alakítja ki a hullámzást. Emiatt létezik a "mákszemek" között az interferencia.


Olyan mértékig nem látod át és nem is érdekel a modell, hogy ezt nem veszed észre.

Pedig most kiegészítettem a fénykristály modellel, legalább rápillanthatnál, bár tudom, hogy útálod.

Előzmény: Simply Red (836)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.04.10 01:31:52 (835)

A lézerfény terjedését sok hullám interferenciája alakítja vonalszerűvé,..


Hmm, Látom nem bírsz a lézerfénnyel. Rendben eztán legyen az előbb már említett parabolatükör. Világítsuk meg ezzel az Andromédát vagy a holdat, ez ugyanolyan párhuzamos fénynyaláb mint a lézer, fogadok, hogy ez sem jó neked. Pontosan lehet benne számítani a fotonok helyét, mint előbb. Miért nem kezdenek a fotonok gömb alakban terjedni, vagy csak letérni az egyenes pályájukról akárcsak egy picit is.


Amiért letérnek az csak a fényszóródás, nem pedig a foton intrinsic tulajdonsága.


Ha egy fénysugár párhuzamos tud lenni, akkor milyen jogon tételezed fel, hogy a benne haladó fotonok nem párhuzamosan tehát nem egyvonalban haladnak, hanem kúp vagy gömbalakban terjednek?


Minek a hullámhossza 10-44 m ?

Előzmény: Simply Red (833)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.04.09 02:51:45 (832)

Ez bizonyos dolgokra valóban igaz. Nézzük, lehet-e ez a bizonyos dolog a foton helye akkor, amikor nem mérjük.


Abszolút lehetséges. Az előbbi példa helyett nézzünk egy jobbat ha az nem tetszett.


Fogj egy stoppert és lőj egy lézerimpulzust az Androméda felé. Halálpontosan lehet tudni, hogy a fotonod 10 másodperc múlva 2 997 924,58 km-re lesz tőled az Andromédára húzott egyenes mentén. 1000 sec múlva 299 792 458 km-re. És ha tetszik beháromszögelheted a Föld pályamenti mozgását, beszámíthatod a Föld forgását, a gravitációs sodrást vagy amit akarsz. A pontosság nem a fény foton viselkedésétől függ.


A távolságát egyértelműen számíthatod. Nem kell mérned, biztosan ott van ha egyéb baj nem éri pl meteor.


Mondd csak mit akarsz még? Ha a lézer nem tetszik, használjunk parabolatükröt, semmi gond.


A lézer nem egy normális foton? Vagy az nem is foton ? Esetleg nem is fény ? Esetleg nem is elektromágneses hullám ? Mi bajod a lézerrel ? Az a baj vele, hogy kristályos ?


Az egyfotonos kisérletnél ne legyél olyan biztos abban, hogy valóban mindig csak egy foton volt a légtérben. A használt foton poláros volt? Lineárisan? Cirkulárisan? Sehogy?


2. kisérlet jobblyuk nyitva fotolemez ugye elrontottad? Nem baj.

Előzmény: Simply Red (829)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.04.08 01:48:22 (828)

Ez sajnos Einstein öröksége, aki azt az örökörséget találta mondani, hogy csak az létezik amit mérni lehet. De ez sajnos nem igaz.


Attól, hogy a rendőrök éppen nem mérik az autód sebességét attól az autód még száguld. Ha máshogy nem hát 370 km/sec. Nem kell megmérned mindent és mindenkor, bizonyos dolgokat mérés (és detektálás) nélkül is lehet tudni bizonyos pontossággal.


Tehát igenis lehet tudni, hogy az Andromédáról egy millió évvel ezelőtt útjáraindult laser foton az bizony kb félúton jár a Föld felé. Ráadásul most nem is éppen felénk tart. És azt is meglehetős pontossággal meg lehet mondani ELŐRE, hogy az a foton ha más baj nem éri kb 1.3 millió év múlva elkapható lesz egy távcsővel vagy akár szabad szemmel itt a földön.


Hogy nem pontosan lehet tudni? Hohóó, hiszen a méréseitek sem pontosak. Egy csomó dolgot kiszámolunk. Nem mérünk meg mindent.


Tehát belegondolok és világos, hogy van értelme egy olyan kérdésnek, hol van a foton.


A ..lézerhullám egész más tészta.


Hát ez az. Miért gondolod, hogy a lézer fénykristály foton egy egészen másfajta foton. Mert csődöt mond a valószínűségi függvényed ?


A lézerből kilépő fénnyalábban a valószínűségi eloszlás valóban nem gömbszimmetrikus.


Na, akkor meg is egyeztünk. A foton egyenes vonalban terjed.


Ha a lézerben egyenesvonalban terjed, akkor nyilván más körülmények között is ezt teszi. Ezen más körülmények között (statisztikusan) a tér minden irányába indul egy egy foton. Ettől azt hitted, hogy gömbszerűen terjed.


És ez azért van mert isteníted az egyfotonos kisérletet. Azok ugyanis nem tények hanem megfigyelések, borzasztó rossz értelmezéssel.


A fénykristályon remélem felakadtál, a lézerfény kristályos jellege a yin yang modellből ered, amely nagyon jól megmagyarázza, miért is alakulhat ki egyáltalán a lézerfény. A lézerfény ugyanis valódi fénykristály amit ugyanazok az elektromos töltések tartanak össze és rendeznek el mint ahogy az elektronok (és protonok) az atomos kristályokat.


Az elektronok töltését is ugyanazok a tömeg nélküli elemi (-) töltésegységek adják mint amik a foton felépítésében részt vesznek (a modellben C).


Ugyanígy a protonok töltését is ugyanazok a tömeg nélküli elemi (+) töltésegységek adják mint amik a foton felépítésében is részt vesznek (a modellben D).


A kristályból kihullanak az eltérő frekvenciájú fotonok a lézerfény keletkezésekor, nem passzolnak bele a kristályba. A lézer ezért monokromatikus.


A kristályt az egymás mellett haladó fotonok elektromos töltése tartja egyben, ez csak azonos fázisban lévő fotonokra érvényesül, amikor az azonos töltések egymástól a legtávolabbra de az ellentétes előjelű töltések egymáshoz a legközelebb tartózkodhatnak, mindezt menetközben, tartósan és a menetirányra merőleges síkban. A lézer ezért koherens.


A lézerfényben tehát kristályszerűen elrendeződött fotonok vesznek részt amelyek egymással interferálnak.


(Na nem muszáj lekurvázni azért mert ilyesmit nem mondott Einstein..)

Előzmény: Simply Red (821)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.04.07 05:55:15 (819)

A gömbszimmetrikus függvény azt jelenti, hogy bármely irányban azonos valószínűséggel nyelődhet el a foton.


Nem azt akartad ezzel mondani ugye, hogy ha szabadon haladhat a fény a világűrben és már félúton van a Föld felé jövet az Andromédáról, akkor egyszercsak bármely irányba haladhat tovább? Mert ez nyilván nem igaz. A lézert sem látjuk oldalról, csak ha egyenesen a szemünkbe világít.


Nem értelmezhető a "terjed", hiszen a hullámfüggvény csak egy valószínűség.


Ez elég baj, mert a fény ugyanis terjed. Ezért nagyon nagy baj ha összekeveredik a foton fogalma ami egy fizikailag létező jelenség a hullámfüggvény fogalmával ami csupán matematikai, fizikailag nem létező fogalom. A fény ugyanis a függvények kitalálása előtt is már terjedt.


Pontosan ebből következik, hogy a hullámfüggvény nem lehet azonos a fotonnal. Mint ahogy a sebesség leírására szolgáló függvény sem azonos az autóval, vagy a gumi nyomását leíró gáztörvény sem azonos a gázzal.


Így nem a kérdésem vesztette élét hanem csak nem tudjátok megmondani merre jár a foton.


Attól tartok sokkal egyszerűbb ha egy lézer fotont vizsgálunk, mert így szóba sem jöhet a gömbszimmetrikus fényterjedés. A lézerfény úgy terjed ahogy a yin yang fotonmodell leírja: egyenesvonalban. Ha elkezded osztani a lézerfényt egyre kisebb és kisebb csomagokra, előbb utóbb eljutsz a fotonhoz: nyilván ez is egyenesvonalban terjed. Semmi szükség a valószínűségi függvényre, mert minden foton (kvázi) ugyanazon az egyenes pályán halad.


Sőt azt is meg tudod mondani, hogy éppen hol van a foton, pontosan hány kilométerre a kibocsátó objektumtól az egyenesvonalú pályán.



776, De az a sáv esetleg egy centivel odébb van. Akkor mekkora is egy foton?!


Ez hogyan függ össze a foton méretével szerinted? Mert szerintem sehogy. A foton átmérője hozzávetőleg akkora mint az amplitúdója, vagyis a cérna átmérője (tévedés ne essék a cérna nem a foton, a cérna csak a foton trajektóriája). A foton maga inkább golyószerű mint a mák.


Ne is mondjatok ellent, úgysem tudjátok milyen a foton. Akár ilyen is lehetne.

Előzmény: mmormota (775)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.04.06 03:21:05 (771)

Tehát egy darab foton egyszerűen egy nagyon gyenge elektromágneses teret jelent. Akkorát, amely teljesen megszűnik a foton elnyelődésekor.


Tehát neked sem kell külső elektromágneses tér a foton terjedéséhez, ezért a továbbiakban el ne felejtsük: egy (nagyon gyenge) elektromágneses tér definíció szerint egyenlő a fotonnal = energiacsomag.

(Ez a 769-ben említett definícióból adódóan érvényes így visszafelé is, mert az elektromágneses tér így kerül kölcsönhatásba az anyaggal, máshogy nyilván nem, mert akkor nem lenne érvényes a definíció)


Annyit próbáljunk meg kideríteni, ennek az energiacsomagnak van valamekkora térfogata a kibocsátáskor. Útban az Andromédáról növekszik ez a térfogat mire ideér a földre vagy ugyanakkora lesz a foton térfogata mint a kibocsátásakor ?

(Most mindegy, hogy megállapítható-e mekkora ez a térfogat, a kérdés csak az, hogy növekszik-e a megtett úttal)


Vagy ami hasonló kérdés, elfoghatod-e a földön is és a holdon is ugyanazt a fotont ? Még pontosabban, egyetlenegy foton indul az Andromédáról, gömbszerűen terjed, vagy egyenes vonalban ? (Az enyém egyenesvonalban)


Még csak annyit, ha létezik a foton útközben akkor van értelme a kérdésnek: hol jár. Legfeljebb nem tudjuk megmondani, esetleg nem vagyunk rá kíváncsiak. De a kérdés értelmes ettől. A függvények viszont nem terjednek sehová, látod ennek tényleg nincs értelme. A függvények leírhatják valaminek a terjedését és csak akkor terjednek ha pl ezt bemondod a tévében.

Előzmény: Simply Red (769)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.04.05 05:02:31 (766)

A foton nyilván egy olyan részecske ahogy te elképzeled, ha elképzeled egyáltalán valahogy. De csak szerinted.


A foton definíció szerint az az energiacsomag, amivel az elektromágneses tér KÖLCSÖNHATÁSba kerül egy fizikai objektummal, pl. az ernyővel.


Gyönyörűen összecsaptad, miféle elektromágneses tér van szerinted a világűrben ahol egy liter térfogatban még egy elektron sem található? Ehhez kellene egy kis elektromos tér meg egy kis mágneses tér ami elég gyorsan vátozik de csak akkor ha épp arra kóricál egy foton (fényimpulzus ha így jobban tetszik)


Azért hülyeség az egyenes vonalban terjedés, mert addig nincs értelme fotonról beszélni, amíg a kölcsönhatás be nem következik.


És mit gondolsz a világűrben utazó energiacsomagod félúton az Andromédáról akkor nem is létezik? Te csak egyszerűen nem tudod leírni mi is valójában a foton (vagy csomag vagy akármi)


760, ez meg csúcs: Van egy valószínűségi függvény, ami hullámszerűen terjed.


Értem, tehát a fény egy függvény, ami terjed.


Nem szégyellted leírni ? Lehet, hogy az autó is csak egy függvény ami terjed?



Simply Red 750, nem kerülte el a figyelmemet ne aggódj, csak fenntartásaim vannak.

Előzmény: gyurika31 (752)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.04.04 06:30:13 (749)

Nem látom be miért zavar, hogy egyenes vonalban terjed a fény foton, a fény is egyenes vonalban terjed. Én csak annyit állítok, hogy a fény nem gömbszerűen terjed tágulva, egy foton csak egy irányba megy és nem a tér összes irányába. Ezzel együttjár, hogy a foton energiája és bármije nem változik a megtett úttal. Ha gömbszerűen tágulva terjedne 1 foton akkor az energiája eloszlana a gömbfelszínen.


két rés esetén miért nincs? Mi történik vele?


Ezt azért én is kérdezhetném, a hagyományos magyarázat sem sokkal jobb, ott mi lesz vele?


Ha két rés van, akkor azon két különböző foton érkezik, egymással interferálnak, ha fázisuk azonos erősítik, ha ellentétes akkor kioltják egymást. Mint a mesében. Egyszerű hullámként sem kérded miért nem hagy nyomot az ernyőn a fény a sötét csíkban.


Mégegyszer: a fényelhajlás vagy fénytörés természetesen az én modellemben is él. A foton csak akkor megy úgy mint egy kifeszített kettősfonatú sodort cérna (vagy egy kifeszített DNS) ha nem ütközik semmibe. A két különböző résből érkező mákszem valamit csinál egymással és egymás hatását gyengíthetik. Ne kérdezd hogyan csinálja. Nem tudom.

Előzmény: mmormota (748)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.04.04 04:11:48 (747)

gyurika, itt a lehetőség foglald össze néhány sorban mi a foton, mert ezekszerint te tudod. Nekem ez: foton modell.


De a legjobb ha lerajzolod.



mmormota ha két fotonod van akkor azok már egymással interferálhatnak. A fotonok fényelhajlása a réseken nyilván megtörténik és beszórják az ernyődet mintha mákkal szórnád be az asztalt. Magyarázd el légyszi miért nem felel meg ez neked.

Előzmény: gyurika31 (745)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.03.31 06:38:26 (741)

Á, nem. Egy percig sem gondoltam, hogy el is fogadod amit írtam. Mmormotának is megvan a maga szilárd és megingathatatlan véleménye, nem baj. De az éter nyilván nem lehet szilárd, azt észrevettük volna, lásd fékezés, melegedés stb.


Ezek szerint a foton tehát nem elektromágneses hullám.


Dehogynem, most csak igazán. Megnézted a fotonmodellt? Mert ez a modell meg is magyarázza, hogyan lehet az egy részecskének gondolt foton egyszer elektromos egyszer meg mágneses tulajdonságú: úgy, hogy nem elemi részecske. Nem az üres tér változik ide oda, hanem maga a részecske mutatja egyszer az elektromos felét egyszer meg a mágeses oldalát, rezgésciklusonkét egyszer. Bár szívesebben mondanék keringés-csavarodás ciklust.


A sötét energiáról pedig ha nem hallottál volna az nem jelenti azt, hogy nem létezhet, erről azért a többiek hallottak.


A Hold is meleg természetesen, de mivel kisebb a tömege mint a földé, ezért csak langyos. Ez nem jelenti, hogy melegszik a Hold ! A Hold hőegyensúlyban van, mert az idők kezdete óta éri a gravitációs sugárzás. A Föld szintén. A csillagképződésnél más a helyzet, mert amikor a csillagközi gázok összenyomódnak és csillaggá alakulnak akkor a külső rétegek szigetelőként működnek és az elnyelt gravitációs sugárzásból eredő hő nem tud szétszóródni, a csillag felhevül, majd a belseje begyullad. Ezért is nem hűlnek ki a fehér törpék. Ha szétrobbanna, kihűlne.


Mindenesetre kösz, hogy meghallgattál

Előzmény: egy mutáns (740)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.03.31 05:01:22 (739)

Eddig még nem említetted, hogy a kisérleteidhez egyetlen fotont használsz.


Akkor pedig mi a kérdés?


A fénytörést nem kifogásoltam.

Előzmény: mmormota (738)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.03.30 05:57:59 (737)

Úgy érted olyan jellegű hullámai mint a víz, vagy a hang? Nem hinném, szerintem nem lehet megpendíteni mint egy húrt. A fény foton nem terjed a tér minden irányába, egy foton csak egyetlen irányba terjed vonalszerűen. Ha gravitonokból állónak tekintjük az étert akkor érthető, hogy eddig nem tudták kimutatni. Ebben a "közegben" terjed a fény úgy, hogy a graviton részt vesz a foton felépítésében.


Ez a graviton felépítésű éter kizárja a korábbi okoskodásokat valamint Poincare számítgatásai alól is kihúzza a talajt, és ugyanúgy mint a sötét energia, a graviton-éter (= DVAG) sem fékezi a Földet mérhetően, már csak azért is mert a kettő ugyanaz.


Pontosabban a DVAG = sötét energia graviton-éter ez mind ugyanaz, ez a sugárzás a gravitáció valódi oka, a tömegek csak felfedik ezt a gigászi gravitációs energiát azáltal, hogy több kevesebb részét leárnyékolják. Ettől az árnyékolástól melegszenek fel a csillagok, s a Föld vulkánossága is ebből ered, úgy értem ez tartja melegen a Föld magját is.


Vadi új hír, hogy a Holdon túl sok a "földrengés" nem tudni miért, de a gravitációs energia elnyelése remekül beleillik a képbe, az okozhatja a túl sok mozgást. A Hold ugyanis szilárdabb halmazállapotú mint a tojás halmazállapotú Föld a vékonyka kérgével.

Előzmény: egy mutáns (735)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.03.29 04:39:13 (734)

Nem tudom érdekel-e a véleményem, valószínűleg nem.


Szerintem különösebben nem vonszoljuk az étert, mint ahogy nem vonszoljuk a mikrohullámú háttérsugárzást vagy a napfényt sem. Főleg ha az étert alkotó részecskék sokkal gyorsabbak mint a fény. Valamint ezen részecskék (szerintem gravitonok) annak ellenére, hogy ez világunk meghatározó energiája (= sötét energia, DVAG), nagyon gyengéden lépnek kölcsönhatásba az anyaggal (Földdel), a legnagyobbrészük ugyanúgy jön ki a Földből ahogy alul (a Föld másik oldalán) belépett.

Előzmény: egy mutáns (729)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.03.28 02:10:19 (17873)

Az órám látszólag késik, mert minden órában csak 55 percet megy előre.


Látod még viccből sem tudsz normális dolgot írni. Ha minden órában 55 percet megy előre akkor nem látszólag késik az órád hanem valóságosan.


Akkor késik látszólag ha pontosan jár, de te mittudomén pl részegen a tükörből nézed a tévében vagy videón és így valami mást látsz mint amit az órád aktuálisan mutat, pedig az órád pontosan jár.

Előzmény: vrobee (17851)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.03.27 05:59:57 (17848)

Jó példa, rossz értelmezésben: a mechanikus rugós óra sem jár egyre gyorsabban..


Az óra nem gyorsul be magától, még szép. Ha egy órás elkezdi tekerni, magyarul hatással van az óra sietésére, ez felel meg a relativisztikus hatásnak. Ameddig az órás tekeri a beállítócsavart addig az óra folyamatosan gyorsul. Ameddig visszafelé tekeri addig lassul. Ha elveszi a csavarhúzót az óra nem lassul tovább hanem egyenletesen jár.


Valami sietésre készteti a GPS órát,


1. a hatás csak látszólagos, valójában nem siet a GPS óra, s az effektus okozója egyrészt a GPS műholdról a Föld felé tartó fénysugár sebességnövekedése, másrészt a hálózatba kötött műholdak Föld körüli keringése, tehát elmozdulása a földi megfigyelőhöz képest. Geostac műholdaknál ez az elmozdulás nem jelentkezik csak a fénysebességnövekedés, ezen a műholdon az óra nem járna gyorsabban.


2. a hatás valóságos, tényleg gyorsabban jár az óra, ezt el lehetne dönteni a GPS műhold(ak) befogásával és a földön egy szintén megerőszakolt kontroll (3.) órával való összehasonlítással. De a pályán való körözés nem lehet a kiváltó ok, mert akkor folyamatosan gyorsulnia kellene a GPS órának. Mivel nem gyorsul vég nélkül folyamatosan ezért a körözés nem oka az időeltérésnek.

 


pintyőke 17581


vrobi Ez milyen képletekből jön ki? Most nem a képleteidet kell elővenned hanem az eszedet ha van. Mert most nem az a kérdés, hogy mennyit siet az óra, hanem, hogy siet e egyáltalán. Valószínűleg csak úgy látjuk, hogy siet, de a valóságban ugyanúgy jár mint a 3. óra.

Előzmény: muallim (17812)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.03.26 03:27:33 (17809)

Ha a repülő 2. GPS óra sietés-eltérése a 3. órához hasonlítva valóságos lenne, akkor a következő körben erre az új ütemre fog hatni a relativisztikus hatás, ha egyszer ez az új valóságos ütem. Az új ütemre a továbbiakban is hat a relativisztikus hatás és ismét gyorsul az ütem ami szintén valóságos lesz, és így tovább, az órának folyamatosan és megállíthatatlanul be kellene gyorsulnia.


Zöldség. Szó sincs arról, hogy a keringő óra járása tovább gyorsulna a keringés során.


Látod Dubois, ezért látszólagos az idődilatáció. Feltételezem, hogy képes vagy megérteni, ha még néhányszor elolvasod. Hm. És ha megkérlek rá ?

Előzmény: Dubois (17781)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.03.25 03:13:36 (17772)

Nézzük mégegyszer,  hátha érthetőbbre sikerül miért dönti meg a rel -t a GPS,


Vegyünk három órát

1. ez legyen a normál földi UTC óra, 1 sec alatt 1 sec -et mutasson.

2. és 3. egyforma legyen, mindkettő legyen megerőszakolva, egyformán késsen napi 38 microsec -et, 1000 nap alatt 38 millisec -et.


A 2. órát reptessük meg 20 200 km magasan, ő legyen a repülő GPS óra. Most akármeddig figyeljük a földfelszínről nézve mindig egyformának látjuk a 2. óra járását az 1. UTC óra járásával.


Ha a repülő 2. óra sietés-eltérése a 3. órához hasonlítva valóságos lenne, akkor a következő körben erre az új ütemre fog hatni a relativisztikus hatás, ha egyszer ez az új valóságos ütem. Az új ütemre tovább hat a relativisztikus hatás és ismét gyorsul az ütem ami szintén valóságos lesz, és így tovább, az órának folyamatosan és megállíthatatlanul be kellene gyorsulnia.


Csak abban az esetben nem gyorsul folyamatosan a 2. óra ha az eltérés látszólagos.


És ezt látjuk. Nem gyorsul folyamatosan a 2. óra, csak egyszer beáll sietésre amint a műhold elfoglalja a pályáját. És ezért naponta ugyanannyival (38 mics) többet mutat a földfelszínről nézve.


Ha az eltérés látszólagos, akkor a valóságos ütem nem változik, s így a következő körben is az eredeti megerőszakolt ütemre hat a relativizmus, ezáltal nem kell az órának folyamatosan gyorsulnia.


Ezért ha mondjuk 1000 nap után lehozzuk a 2. GPS órát az a 3. óra mellé helyezve ugyanolyan gyorsan fog járni, és ugyanannyit is fog mutatni. (Az iker visszatér és nem lesz fiatalabb)


Az 1. UTC órához képest természetesen 38 millisec -et fog késni, hiszen így lett megerőszakolva.



(A Koromhoz képest egész jól nézek ki..)

Előzmény: mmormota (17757)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.03.24 05:23:17 (17738)

Persze. Válassz ki egyet amelyik a legjobban tetszik neked a 3-10 irodalomból, és azt megpróbálhatjuk megkeresni. Az eltérések csak nagyon csekélyek lehetnek ha repülővel vitték az órákat. Ha hegyre vitték akkor természetesen mégkisebb eltéréseket kellett mérni.


Tehát szerinted melyik kisérlet bizonyítja a legjobban, hogy valós eltérés van a repült és a rest órák között ? (a Hafele -t már eleve kihagyhatod, arra nem alapoznék egy ilyen alapvető elméletet mint a rel)


Ezekben a kisérletekben a kimutatni próbált valóságos időeltérés sokkal sokkal kisebb mint a több évtizede repülő GPS rendszer időeltérése - ha van. És nem túl meggyőző ha az eredményeket úgy kell kihámozni (..corrected for various background effects) a zajból.


Ezért kell lehozni egy vagy néhány GPS műholdat. Mert a logikai utat nem vagytok hajlandóak követni.

Előzmény: muallim (17736)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.03.23 04:11:02 (17728)

Kösz muallim,


Egy orosz kinyilvánítja a pedagógiai összefoglalójában, hogy the explanation of the gravitational redshift in terms of a naive "attraction of the photon by the earth" is wrong.


a gravitációs vöröseltolódás helytelen értelmezése az, hogy a Föld hatással van a földtől távolodó fotonra (csak tudnám, hogy akkor mi van rá hatással ha nem a Föld?)


Ezt legalábbis részben a Hafele kisérletre alapozza. Rendben ez legyen az ő véleménye.

Előzmény: muallim (17713)

Van-e éter?
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Van-e éter?)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.03.23 03:15:32 (709)

Kedves mmormota


Milyen jogon adsz össze fénysebességet egy másik sebességgel, hogy az nagyobb legyen mint c. Ezt sehol máshol nem tennéd meg csak itt és most, hogy ezzel megcáfolhasd amit állítok.


Bármi más esetben (kivéve ha meg kell cáfolni a kételkedőket) c + v = c egyenletet használod a transzformációval.


Így aztán ami a belinkelt lapon áll az nyilvánvalóan nem téves. Másrészt folytatása van a finomítással, és különbenis az interferométer legalább négy különféle okból nem alkalmas az étervihar kimutatására. Az egyik az, hogy nem tudta kimutatni.


Teljesen mindegy, hogy a történelem miként alakítja a gondolataidat, ha bármi máskor használod a Lorentz transzformációt mert bizonyos szempontok szerint szükség van rá akkor itt is illene használni.


Nincs mit védeni az MM kisérleten, lásd 370 km/s.

Előzmény: mmormota (704)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.03.22 05:55:45 (700)

Szerintem ha az MM-kísérlet pozítív, akkor egyik elmélet sem lenne helytálló.


Az MM kisérlet nem lehetett pozitív, mert az interferométer az éterszél kimutatására alkalmatlan.


A COBE háttérsugárzás vizsgálatai viszont kimutatták azt amit Michelsonék szerettek volna: 370 km/s abszolút mozgást a CMB hez képest.


A lényeg persze az, hogy az eszméletlenségig védelmezett kamuvilág relelm a valósággal nem egyezik.

Előzmény: cíprian (664)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.03.22 05:29:20 (17665)

Ha a griffmadár a völgyben tartózkodó megfigyelő körül körpályán köröz, akkor a tapsok igenis 1mp eltéréssel érkeznek a megfigyelő füléhez. Még akkor is, ha a griffmadár másodpercenként százat köröz,.


Most az én fejemmel gondolkodtál? Kétlem. Mert akkor azt mondtad volna: a GPS műhold úgy kering felettünk mint egy glória. Ugyanis ez felel meg a griffmadár példának, nem pedig a föld körül keringő rakéta, ráadásul hálózatba kötött 24 rakéta. Tehát a griff - GPS példa két teljesen más szituáció, de a glória GPS -ről szintén 1 sec -enként érkeznének a jelek (csak késve).


Még egy ilyen egyszerű dolgot is összekeversz. Ezt hívják indirekt önbecsapásnak.


Röviden csak annyit akartam a griffmadárral szemléltetni, hogy az érzékelt intervallum megegyezik az eredeti intervallummal, hiszen a jelek egyenlő távolságról érkeztek egyenlő sebességgel.


Úgy van. Bravó, ha továbbra is az én fejemmel gondolkodsz, rá fogsz jönni mekkora baromságot védelmeztél foggal körömmel.

Előzmény: Gergo73 (17617)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.03.21 05:46:34 (17616)

Látom sikerült rendesen belezavarodnod, de elkezdtél gondolkodni is:


Ha a griffmadár a völgyben tartózkodó megfigyelő körül körpályán köröz, akkor a tapsok igenis 1mp eltéréssel érkeznek a megfigyelő füléhez. Még akkor is, ha a griffmadár másodpercenként százat köröz,.



Huhúú, ennek hogy fognak örülni a relativisták, de még saját magad sem fogsz ennek örülni. Emlékezz csak:


Egyszer megkérdeztem tőle, hogy ha a megbízható barátunk köröz az autójával a házunk körül, saját pontos órája szerint percenként dudál egyet, és mi 61 másodpercenként hallunk dudaszót a mi saját pontos óránk szerint, akkor abból nem következik-e egyértelműen, hogy a barátunk órája lassabban jár, mint a mienk. A válasza az volt, hogy nem, az eltérés csak látszólagos: ha megállna a barátunk, az órája ugyanazt mutatná, mint a mienk. Ettől kezdve reménytelen eset szerintem.


Akkor neked hogy érkezett 61 sec -enként a dudaszó, he ?


Látod látod, magad sem érted amit tanítasz. Vagy a griffmadár nem relativisztikus az autó meg igen ? Állj át, jobban jársz.

Előzmény: Gergo73 (17614)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.03.21 03:31:54 (17613)

ez olyan, mintha a hegyről szélcsendben kettőt tapsolnak 1mp időközzel, akkor a völgyben a tapsok észlelése között szintén pontosan 1mp telik el.


Na látod milyen egyszerű, pontosan erről van szó. Ezért a geostac műholdról is másodpercenként érkeznének a jelek, ha volna valaki olyan kedves és felvinne oda egy sugárzó órát amely 1 sec-enként küldené a jelet..


De ha most azt találod ki, hogy egy gyorsan repülő griffmadár hátán tapsikolsz, akkor már nem egy másodpercenként érkeznének a jelek. Ezért a GPS -ről sem egymásodpercenként érkeznek az egymásodpercenként kiadott jelek.


Tudtam, hogy meg fogjuk érteni egymást.

Előzmény: Gergo73 (17589)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.03.20 03:15:29 (17581)

Ha jól értem, úgy gondolod, hogy a GPS műholdról minden jel h/(c+200km/s) idő alatt érkezik le hozzánk (ahol h a műholdak magassága tőlünk). Igen


Márpedig a Földön a két érzékelt jel között nem 1 mp az eltérés, hanem valamivel kisebb. Hogy is van ez?


Ezért zavarom bele a geostacionárius műholdakat. Mert azt állítom, hogy az onnan jövő jel 1 mp -enként érkezik a földre (csak egy picit hamarabb ér ide mintha c -vel jönne).


A GPS -nél úgy van ahogy mondod, meg ahogy ezt mérni is lehet nap mint nap, mivel ezek a műholdak 12 óra alatt megkerülik a földet, ebből adódik a napi folyamatos eltérés. A keringésből.

Az eltérés maga pedig nem a fiktív térgörbületből hanem a valóságos fény-sebességnövekedésből ered.


Ezellen nemigen tudtok érvelni, mert nincs rá kisérletAz, hogy az elméletetek mást mond az engem cseppet sem zavar. Kisérlet, az dönt.


A relativitáselmélet nincs kisérletesen alátámasztva.



nick46 (17554), sajnos nem nyertél, mert a levegő fékezi a fényt itt pedig ellenkező hatásról, gyorsulásról van szó. Minél közelebb vagyunk a Földhöz annál nagyobb a fénysebesség (a leeső fénysebesség).

Előzmény: Gergo73 (17545)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.03.19 05:25:22 (17540)

A fénysebesség vákuumban egy állandó és megegyezik a gravitációs mezö terjedési sebességével..


Jól van Gyula ez a Te véleményed nem baj, az enyém más:


egy geostacionárius műholdról induló fénysugár (átlag)sebessége (v) lefelé esve a földre 134 km/sec -el nagyobb mint a c (v = 299 926 km/s),

a földről a műholdra tartó fénysugár átlagsebessége pedig c - 134 km/sec.


Ezt bizonyítja a GPS rendszer. (Jól számoltam Dubois?)


A GPS -ről leeső fény átlagsebessége pedig 200 km/sec -el nagyobb mint c. (45 mics gravitációs időeltéréssel számolva)

Előzmény: iszugyi (17512)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.03.18 05:36:23 (17510)

Kedves Yorg, csak egy olyan kisérletet mondj, ne ezret amely nem kutyafuttában végzett mérést tartalmaz. Értem ez alatt:


gyorsan keringő müonok menet közben fénysugárral megfigyelve, esetleg összehasonlítva egy nem keringő gyorsan mozgó müonnal.

Vagy GPS műhold keringés közben fénysugárral megfigyelve.

Vagy gyorsan mozgó pionok meg kaonok menet közben fénysugárral megfigyelve.

Vagy bármi más gyorsanmozgó akármi menet közben fénysugárral megfigyelve.


Teljesen értelmetlen menet közben végzett méréseket citálnod.

Azt értsd meg, hogy a valóságos idődilatációt csak akkor tudod megállapítani, ha az előzetesen egymás mellett szinkronizált órákat a kisérlet elvégzése után ismételten egymás mellé helyezve hasonlítod össze.


Ha ezt nem teszed akkor addig csak a valóban meglévő látszólagos idődilatációt tudod megfigyelni. Tehát az általad felsorolt kisérletek nem vitás alátámasztják, hogy a látszólagos idődilatáció igenis kimérhető. Ezt nem vitatja senki sem.


Az egyetlen mérés a Hafele kísérlet lett volna ahol az előbbi követelmény teljesült (itt visszahozták az órákat és nem menetközben olvasták le), csak ez a mérés (Duboisnak hála, kiderült) rendkívül silány. És ezen alapszik az egész relativitáselmélet.


Nem a többi felsorolt kisérleten (a látszatot ui. egész jól leírja a relelm)


A többi kisérlet ugyanis éppen csak azt bizonyítja, hogy a fénysebesség nem állandó. A fény ugyanúgy esik le a földre mint egy kő, tehát a sebessége lefelé nagyobb mint c. Felfelé meg kisebb. Vízszintesen = c. Nehogy azzal replikázz, hogy ezt kimérték. Nem mérte ki senki. A nem vízszintesen végzett fénysebességvizsgálatok messze nem elég pontosak ehhez.

Előzmény: Yorg365 (17478)

Van-e éter?
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Van-e éter?)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.03.17 02:39:54 (629)

Nem Gergő, az lett/lenne jobb ha a a lejárt GPS műholdakból egyet vagy többet visszajuttatnának valahogy a földfelszínre és megnéznék az óráját.


Mert ezek már évtizedek óta fenn vannak és nemcsak egy -két kört mentek a Föld körül. Ha lenne valamiféle valóságos eltérés a GPS óra-járásának sebességében az a földre visszahozott órákkal derülhetne ki. Akkor és csak akkor.


Ehhez nem sok ész kell, hogy ezt valaki felfogja.


A relativitáselmélet nincs kisérletesen alátámasztva.


Megoldás lehetne még egy geostacionárius műholdra telepíteni egy GPS órát ami jeleket sugároz a földre ugyanúgy mint a GPS műhold. Ekkor kiderülhetne, hogy az 53 mics az csak egyszeri eltérés vagy naponta jelentkezik folyamatosan.


De a tuti a GPS óra visszahozása a földre. És még tutibb, hogy semmiféle eltérés nem lenne a megfelelő órák összehasonlításakor.

Előzmény: Gergo73 (624)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.03.16 04:35:24 (617)

Azt az ötletet aminek nincs alátámasztása, azt úgy hívjuk, hogy fantazmagória. Jó dolog ez, csak kevéssé szól a valóságról.


Ez tetszik, mivel a relativitáselméletnek nincs kisérleti alátámasztása (ti. az idődilatáció valóságos vagy látszólagos).


Különben hadd röhögjek, valaki dobja már be a Hafele Keatinget (ez ugyan visszahozta az órákat, csak elég gyatrára sikeredett a kisérlet), vagy a GPS -t mint bizonyítékot, de jók lesznek a müonok is...


Aki viszont ezek szerint éli világát, az beteg.


Úgy legyen.

Előzmény: JFEry (612)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.03.16 04:06:00 (17444)

Egy bénának, parkinzonkórosnak, vagy egyensúlyi zavarokkal kütdőnek előbb a betegségéből kell kigyógyulnia, hogy esélye legyen a biciklizésben. (ie relativitáselméletben)


Szegény Hawking, most lekurváztad egyszerű piroska?

Sok sikert az ész birodalmában..

Előzmény: Simply Red (17442)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.03.14 03:13:09 (17415)

Hát ez az, egy látszólagos teveszarból nem következik, hogy ott egy valóságos teve járt. Valódiból viszont következik. Na viccen kívül,


a Lorentz formulák teljesen analógok a hosszra és az időre ez akkor, hogy lehet ? Sőt még a tömegre is. A képletekből nem látszik, hogy melyik változás lesz látszólagos... Mindegyik a relativisztikus faktorral van szorozva vagy osztva.

Előzmény: NevemTeve (17409)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.03.13 03:50:59 (17405)

..sajátidő (amit valakinek az órája mutat) pedig abszolút. A sajátidőt kizárólag a pálya határozza meg.


Jól nézünk ki, ha az abszolútnak kinevezett sajátidődet nem az óra járása határozza meg hanem az, hogy merrefelé túráztatod. Akkor ez mitől abszolút ? Esetleg nem fogalmaztál rosszul ?


Adott pályához tartozó sajátidő azonban minden megfigyelő szerint ugyanannyi.


Akármilyen gyorsan mehet a megfigyelő ? Ha a megfigyelő egy fekete lyuk közelében van akkor is ?

Előzmény: vrobee (17404)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.03.13 03:00:26 (17403)

Egy tisztánlátó azért megvilágosíthatná az elmémet, hogyan lesz a látszólagos hosszkontrakcióból valóságos idődilatáció ?

Előzmény: Simply Red (17402)
Astrojan válasz| megnéz 2006.03.09 02:37:49 (17375)

Kedves muallim a Merkur pályaelfordulása nem a relativitáselmélet miatt történik meg, annak fizikai oka van, s ezért az valóságos.


Az idézett 53 mics pedig egy számítás eredménye (kösz Dubois), amit sohasem figyelt meg senki. Valószínűleg látszólagos. Ha lenne kisérlet tudhatnánk. De nincs.


A GPS 38 mics -ét figyelik meg naponta. Az is látszólagos de kisérlet szintén nincs rá, s így mindannyiunk a saját okossága teljes tudatában bizonyos a saját gondolatkísérletében. Ez egy idő után mókás lesz.


Ezért kell a kisérlet, ami eldöntheti mi a képtelenség.

Előzmény: muallim (17373)

Van-e éter?
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Van-e éter?)
Astrojan válasz| megnéz 2006.03.08 02:23:41 (602)

vegyük úgy, hogy van éter, csak minden mérésben pont úgy viselkedik, mintha nem lenne... ebben megegyezhetünk?


Ez egy elég jelentős előrelépés, csak el ne felejtsd soha többé: Van éter !


És amennyiben ezt a vákuumot kitöltő étert a DVAG sötét energia alkotja amit elég nehézkes mérni, s ez a sötét energia gravitonokból áll amit szintén elég nehézkes mérni és eleddig még nem is sikerült, valamint ezek alkotják a gravitációs sugárzást amit az előbbiekhez hasonlóan baromira nehézkes mérni s még ez sem sikerült, akkor stimmel.


Rendben van Teve ebben megegyeztünk.


Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz| megnéz 2006.03.08 02:12:01 (17358)

miért is nem tudjuk rádión megkérdezni a GPS szondáktól, hogy mennyi az idő náluk?


Dehogynem tudjuk megkérdezni, meg is kérdezzük és ekkor látjuk is, hogy nem azt az időt mutatja mint a földön előzetesen (a fellövés előtt) vele szinkronizált óra.


Eddig rendben van, csak most döntsd el hogy az eltérés miből származik. Tudom te okos vagy és egymagad is el tudod dönteni, és azt állítod a valóságban is elváltozott az óra járása. De mi van ha nem vagy elég okos?


Mi van ha csak látszólagos az eltérés, az óra sietése?


Ehhez kell a kisérlet. Főleg ha tisztességesen meg van csinálva.


A geostacionárius műholdakon ugyanis nincs folyamatosan növekvő napi eltérés, csupán a műhold távolságából és a fény leeséséből adódó gyorsulás okozta (gravitációs) eltérés létezik. Ez az eltérés pedig ugyanannyi 2 nap után is, két hónap után is, 100 év után is. Ez az óra nem jár gyorsabban. Akkor sem ha most hatvanketten kiszámítjátok a rel alapján, vagy más módon.


Ezért kell a kisérlet. Mert mégsem vagy elég okos.

Előzmény: pint (17350)
Astrojan válasz| megnéz 2006.03.07 02:29:44 (17348)

Esetleg elárulnád, hogy miért kellene a természettudománynak a 'létező, de kimutathatatlan' dolgokkal foglalkoznia?


Szerinted miért nem kellene foglalkozni a létező dolgokkal? Azért mert a relativisták tökéletesen elégedettek a nem létező kamuviláguk kamuleírásával?


A gravitációs sugárzás vizsgálatára pl miért építenek óriási költséggel detektorokat ?

Pedig eddig senki sem tudta megmérni a gravitációs hullámokat. És mégis foglalkoznak vele, érdekes.


Vagy a sötét energiával nem kell foglalkozni, mert nem tudjuk közvetlenül mérleggel mérni ?


Az emberi tudomány mai állása szerinti mérésekkel kimutathatatlan, de a tudományos kutatásnak éppen ez a lényege: ismeretlen (létező) dolgok kutatása.


A relativitáselmélet pedig a nagyon jól körülírt, valóságban nemlétező dolgokat vizsgálja (pl hosszkontrakció, tértágulás, szingularitás, ráadásul ezen el is akad), milyen jól el lehet róla csevelyegni.


Az LRE pedig legyen a te elméleted, én nem irigylem el tőled... Én beérem a DVAG éterrel.

Előzmény: NevemTeve (17319)
Astrojan válasz| megnéz 2006.03.06 03:18:12 (17316)

vegyük úgy, hogy van éter, csak minden mérésben pont úgy viselkedik, mintha nem lenne...


Ez egy elég jelentős előrelépés, csak el ne felejtsd soha többé: Van éter !


És amennyiben ezt a vákuumot kitöltő étert a DVAG sötét energia alkotja amit elég nehézkes mérni, s ez a sötét energia gravitonokból áll amit szintén elég nehézkes mérni és eleddig még nem is sikerült, valamint ezek alkotják a gravitációs sugárzást amit az előbbiekhez hasonlóan baromira nehézkes mérni s még ez sem sikerült, akkor stimmel.


Rendben van Teve ebben megegyeztünk.

Előzmény: NevemTeve (17296)
Astrojan válasz| megnéz 2006.03.05 06:15:36 (17295)

Nem fénnyel végzett kisérleteket, hanem a hanggal. Ezért ne is kérd számon tőle, hogy milyenek lesznek a fény tulajdonságai.


De azért elsőre nem is rossz bírálat: valószínűleg hamisított mérési eredmények..


Másrészt ha valami jól megvan csinálva akkor nem az számít, hogy leközölték-e vagy sem, találj benne hibát. Ijesztő, nem ?

Előzmény: mmormota (17293)
Astrojan válasz| megnéz 2006.03.05 01:26:20 (17291)

Köszi, nem rossz link, a következtetései tetszenek:

The assumption of a Lorentz contraction ...- not at all exist.

De ebben már itt a fórumon is megállapodtunk 15758.


és ez sem rossz:

An acoustic Michelson-Morley experiment results in the same "zero result" as the optical experiment contrary to the school of taught.


vagy ez,

The Relativity Theory is incorrect and the existence of an ether as a propagation medium and absolute frame of reference is again worthy of consideration.


Nem ártana ha a relativisták egy kicsit cáfolnák amit N.Feist fejteget. De mindegy mert már így is elég nagy bajban vannak.


Lefordítom, hátha valakinek nehézséget okoz,

A Lorentz kontrakció ... valójában nem létezik.


A Michelson kisérlet ultrahang analógja szintén null eredményt ad, miért lenne ez másként a fénynél? A Michelson kisérlet az eredeti céljára nem alkalmas.


A relelm hibás elképzeléseken valamint alkalmatlan eszközökkel végzett null kisérleten alapszik, tehát hibás. Az éterelmélet úgymint vezető közeg valamint abszolut referencia rendszer ismételten számításba veendő.

Előzmény: cíprian (17268)
Astrojan válasz| megnéz 2006.03.02 05:53:26 (17256)
Rendben, segíteni úgysem tudtál. Ha szükségem lesz rád majd kérdezek. Azért kösz az igyekezetet, de annak nyilván sokkal jobban örültem volna ha megpróbálsz az én fejemmel gondolkodni. Én ugyanis értem a ti gondolatvilágotokat, csak nem fogadom el. Ti viszont nem értitek az enyémet és úgy nem fogadjátok el, van némi különbség. Egy csomó dologról meggyőződéssel beszéltek ami nincs, rosszul, vagy nincs rendesen alátámasztva. Én is vagyok így vele de mentségemre legyen, hogy egyedül vagyok, mögöttetek viszont ott áll az egész világ. Szia.
Előzmény: Gergo73 (17255)
Astrojan válasz| megnéz 2006.03.02 05:03:05 (17254)

Na. Ez már egész kultúrált és értelmes hozzáállás. Legyen, röviden.


1. a relativitáselmélet egész jól leírja azt amit látunk, általában fény segítségével látunk és mérünk. A térgörbület látszólagos, valójában a tömegek közelében létrejövő DVAG gradiens okozza. Látszólagos hatás nem okozhat gravitációt, csak valóságos. A gravitációt a DVAG gradiens által létrejövő graviton-sugárnyomás erőhatás okozza. (Nem pedig geometriai torzulás, vagy az üres tér vagyis a semmi görbülése)


2. attól több, hogy megvan a gravitáció forrása (DVAG), nem szükséges maximálni a sebességet a fényre, lehet (és létezik is) nagyobb sebesség mint a törvénybe iktatott c, a gravitonok sebessége sokkal nagyobb. Nem szükséges szingularitást feltételezni a fekete lyukban és a világ keletkezésekor sem.


3. előszöris az idődilatáció, amely kisérlet szükségességét már hetek óta hangoztatom. Ezzel összefügg az ikerparadoxon űrutaztatása, az iker visszatér és ugyanolyan idős lesz mint a földön várakozó testvére.

A világegyetem kora: legalább kétszer olyan idős mint a ma elfogadott, bár valójában nem tudom milyen megfontolásból ignorálták a galaxisok ma látható helyük elfoglalásához szükséges időt. (A tér nem tágulhat, mert akkor a méterrúdnak is tágulnia kell)

A relelm a c -nél nagyobb sebességekkel nem tud mit kezdeni, ezért tkp megtiltja azt, azon egyszerű oknál fogva mert azt nem tudjuk érzékelni, még nem találtuk fel a gravitációs információcserét vagy utazást (térugrásnak hívhatnám de ez csak DVAG manipulálás)

A fénysebesség kérdését újra elő kell venni, mert senki nem mért fénysebességet vertikálisan, csak kizárólag és szigorúan horizontálisan (pontos mérésekre gondolok amelyek megközelíthetnék a GPS órajel-eltérések tartományát)

Kisérletileg ugyan nem ellenőrizhető, de így a fekete lyuk közepén nincs fennakadás az elméletben, ellentétben a relelm el amely itt az elmélettel is elakad (ugyanúgy mint a Big Bang első pillanataival sem képes a relelm elszámolni.


A Mars perihelium elfordulás értelemszerűen a Nap körüli DVAG gradiensből származik amit a relelm térgörbületként érzékel.


A GPS órák azért sietnek mert a Föld irányában a c nagyobb, a fény úgy esik le a földre. Visszafele meg ki kell másznia a gravitációs gödörből, ti a DVAG sodrásával szemben utazik a fény, szembeszél fúj.


Bocs a hevenyészett válaszért, ez elég tekintélyes kérdéskör, röviden kérted, bízom benne, hogy kérdezel néhányat mielőtt ismét a ledorongolást választod, ha már igy elindultál az úton. Ja és kösz.

Előzmény: vrobee (17253)
Astrojan válasz| megnéz 2006.03.02 02:30:19 (17252)

Ellenben a fénysebesség állandóságát feltételezve...


Hol láttad tőlem, hogy feltételezem a fénysebesség állandóságát? Arra sem veszed a fáradságot, hogy egy kicsit beleolvass a nyomó gravitációba, inkább írsz egy litániát. A fénysebesség nem állandó, a Föld felé nagyobb, távolodva kisebb mint c. Horizontálisan pedig = c.

Ezt bizonyítja a GPS tikk-takkolás, nem a térgörbületet. Máris értelmetlen volt amit ezzel kapcsolatban írtál.


Nem tudsz elszakadni attól a kényszerképzetedtől, hogy nekem el kell magyaráznod, hogy te hogyan gondolod a modelljeidet

a nemlétező inerciarendszerekkel,

a nemlétező térgörbülettel,

a nemlétező hosszkontrakcióval,

a nemlétező vonzóerőkkel,

az alapvetően hibás Michelson kisérlettel,

a maximális fénysebességgel,

a kisérletileg sohasem alátámasztott ezért valószínűleg nemlétező idődilatációval (amely így szintén csak látszólagos).

A világ nem az amit mérni tudsz, csak meg tudsz mérni belőle. Egy keveset.


A csapból is az folyik, hogy ti hogyan gondoljátok, hidd el nem érdekel. Abban találj hibát ahogy én gondolom.

Előzmény: Gergo73 (17234)
Astrojan válasz| megnéz 2006.03.01 05:51:22 (17218)

Ha le van zárva egy óra hermetikusan a Földön, akkor a GPS-en csücsülő megfigyelő nem tudja megmérni, hogy az miként jár. De a modellnek ettől még pontos elképzelése van arról, hogy mit csinál az az óra.


Nem is azt kell megmérned amit nem mutatok meg hanem a 2. jelű órát amit megmutatok. Megállapítottad (17182), hogy a 2. jelű földi óra lassabban jár mint a GPS óra.


Ha a GPS órád a valóságban is megváltozott attól, hogy fent kering akkor van fent egy olyan órád a GPS -en amely siet a 2. földihez képest napi 38 mics -t. Ehhez hasonlítod a földi 2. órát akkor azt látod, hogy a 2. óra lassabban jár mint a tied.

De valójában semmi sem történik a 2. óra járásával, ezt nyilvánvalóan tudjuk és össze is lehet hasonlítani a letakart 3. órával ha valaki nem hiszi.



Tahát attól, hogy különböző mozgásállapotokból bárhonnan nézed a 2. jelű órát és azt mindig másképpen látod járni, nem következik, hogy a 2. jelű óra járása a valóságban is megváltozik, mégha erről a modellednek elképzelése volna is. Az óra ugyanis nem kérdezi, hogy van-e modelled.



De ha mégiscsak hiba van a logikámban ami cseppet sem kizárt, sőt esetleg a tietekben van hiba, akkor elkerülhetetlen a kisérleti ellenőrzés:


lehozom a GPS -t és összehasonlítom a földön egymás mellé téve az 1. és a 2. órát.



Nereida (17191), hát egy pillanatig úgy véltem, de biztos csak a kisérleti ellenőrzés szükségességében vagyok.

Előzmény: Gergo73 (17187)
Astrojan válasz| megnéz 2006.02.28 06:23:46 (17184)

A GPS műholdon tartózkodó megfigyelő szerint az egymáshoz közeli földi órák egyszerre járnak, egyszerre gyorsabban, mint a GPS órája. Ennek semmi köze ahhoz, hogy látják-e vagy sem az órát.


A GPS megfigyelő hogyan látja (méri meg) azt az órát amit nem lát ???


Nem azt kérdeztem, hogy mit gondol a 4. vagy az 5. óráról amit nem lát, azt sem tudja van-e 6. óra, hanem hogy mit mér? Csak a 2. órát látja, mert a többi órát eltakarom a kezemmel. Hogyan méri meg a 3. órát a műholdról amelyről nem tudja, hogy milyen gyorsan jár, mennyit mutat, jár e egyáltalán a 3. óra, mert nem látja ???


A relativitáselmélet teljes bizonyossággal semmit sem állíthat a 3. óráról, mert azt csak én látom (és akinek megengedem), mert eltakarom a kezemmel.

Előzmény: Gergo73 (17181)
Astrojan válasz| megnéz 2006.02.28 03:09:47 (17176)

Az idődilatációra sincs szükség olyan közvetlen kísérletre, mint amit követelsz.


Elvégzem nektek a kisérletet, ingyen:


A relativisztikus hosszkontrakció nem valóságos hanem egy illúzió, minden kétséget kizáróan csupán látszólagos. A hosszakkal a valóságban semmi sem történik, hogyan is történhetne hiszen erőhatás nem éri a tárgyakat. A koordinátákat pedig amúgy sem érheti erőhatás (csak tárgyakat).


Vegyünk 3 db UTC órát, a földön egyformán járjanak. A 3. órát letakarom a kezemmel, csak én láthatom, a GPS nem látja, ez egy etalonóra.


Az 1. órával együtt szállj fel a GPS-re és figyeld a Földön maradt 2. jelű UTC órát a műholdról, mit látsz ?


1. azt látod, hogy a földi 2. jelű óra gyorsabban jár mint a GPS (1) órád

  a. ezért megállapítod, hogy a valóságban is gyorsabban jár

  b. csak úgy látod (a valóságban semmi befolyással sincs a 2. órára az, hogy nézegeted a műholdról)


2. azt látod, hogy a földi 2. jelű óra egyformán jár a GPS óráddal

  a. azt gondolod, hogy valóságban is egyformán jár

  b. csak látszólag jár egyformán, föntről mindenesetre egyformának látszik


3. azt méred, látod, tapasztalod, hogy a földi 2. jelű óra lassabban jár mint a GPS órád:

  a. ezért mindenkinek azt hirdeted, hogy a földi óra járása megváltozott a valóságban, lassúbb lett

  b. csak látszólag jár lassabban (a valóságban nem).


4. Bármi más eset ami a relativisták fejében megfoganhat, mert ők kifejezetten értelmes magasabbrendű lények akik erre igencsak büszkék. Biztosan lesz olyan relativista, akinek a földi óra se nem gyorsabban, senem lassabban de nemis egyformán jár.



Nos a dologban az a rendkívül sajnálatos, hogy az előző 3 pont alapján nem tudod megállapítani a GPS-ről nézve, hogy a 2. jelű földi óra lassabban, gyorsabban, egyformán vagy valami más varázslatos módon jár mint az etalon földi 3. számú UTC óra, amit persze fentről nem láthatsz mert a 3. órát letakartam a kezemmel. Matt.


Ezt ugyanis csak egyedül az tudja megállapítani aki egymás mellett tartja a két kezében a 2. és a 3. órát. Ez a személy pedig bármikor ellenőrizheti: a 2. és a 3. óra egyformán jár ! Ezért kell a kisérlet. De már nem is kell...


Nagy összegbe mernék fogadni, hogy némely csekélyértelmű relativista most bedobja a Hafele Keatinget, a GPS-t vagy a müonokat az elektroncsomagokkal, esetleg a hegyre felvitt órákat mint a relativisztikus hatások valódiságának bizonyítékát. Vagy csak egyszerűen a szellemi képességeimet kérdőjelezi meg, az utolsó szó jogán ha már elfogytak az érvek.


Holden Szia, Veled vagyok. A fenti példa elsősorban neked szól, mert a többiek ezt úgyis képtelenek felfogni.. (Magnum56, Dulifuli, Gyula kivételek természetesen. Szóljon más is aki úgy érzi ide tartozik)

Előzmény: Gergo73 (17064)
Astrojan válasz| megnéz 2006.02.27 06:25:47 (17078)

a SR-ben nincs értelme annak a relációnak, hogy "A óra gyorsabban jár B óránál".


Ez nagyon vicces lenne, ha az SR ezt az egyszerű dolgot sem tudná értelmezni: a templomtorony órája kétszer olyan gyorsan jár mint az én karórám, pedig nem megyünk sehova, csak állunk egymás mellett.



vrobee, Ha pl. ha van egy elektroncsomagod, stb...  Ez a kisérleted semmivel sem jobb mint a GPS távolról nézve. A GPS órát előbb vissza kell hozni, csak azután lehet össszehasonlítani a földön álló megfelelőjével a két órát egymás mellé téve. Az elektroncsomagod óráját hogyan állítod egymás mellé? Az elektroncsomagoddal legfeljebb csak azt tudod megállapítani, hogy látsz eltérést.


De nem érted meg, hogy nem ez a kérdés? A kérdés az, hogy ez az eltérés amit látsz, az látszólagos vagy valóságos. Sose fogod megérteni.



pintyőke (rövidítve pint) (17075) te mit szeretnél tudni ?



Privatti (17077), kezded pedzeni, látszólag...

Előzmény: Gergo73 (17076)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.02.26 05:32:08 (17071)

Newtonnál pedig az ikerparadoxon simán egyszerűen nem létezhet. Mivel mégis létezik, ...


De nem létezik !


Hol a bizonyíték? Ha kisérletileg semmi nem bizonyítja akkor nem sorolhatod a tények kategóriájába csak ha közvetlen kisérleti bizonyítékod van rá. De az előbbiek alapján semmi nincs. A logikának is ellentmond, de nektek az sem számít ha mind a két óra lassabban jár (egymáshoz képest gyorsan mozgó órák esetén). Ennek is ellentmond: 16377


Kiokoskodtad, hogy létezik és azután tényként hivatkozol rá kisérleti alátámasztás nélkül. Röhejes.


Egy ilyen abszurd baromságot csak akkor lehet elfogadni ha ismét egymás mellé helyezed a repült és a földi órát, amelyeket előzőleg ugyanott egymáshoz szinkronizáltak. Ha egyformák akkor nincs ikerparadoxon, látszólagos az idődilatáció, ha megvan a kívánt eltérés a két óra között akkor van ikerparadoxon - valóságos az idődilatáció.


De csak akkor és csak akkor tudod ezt eldönteni ha ismét egymás mellé teszed az órákat.


Nem lehetetlen kisérlet, számos GPS műhold van már használaton kívül. Messziről hiába nézegeted, hiszen épp azt kellene eldönteni, hogy mitől látszik másként az óra: valóban másként jár vagy csak a fényterjedés - jelterjedés miatt látszik másként az egyébként azonosan járó repülő óra.


A müonokkal ilyet nem lehet megtenni, (mármint egymás mellé nyugalomba helyezed őket az összahasonlítás végett) ezért nem alkalmasak az idődilatáció valóságos vagy látszólagos voltának eldöntéséhez.



vrobee te kevered magát az effektust ezzel a kérdéssel (látszólagos - valóságos). A relativisztikus effektus létezik, ezt nem vitatom.

Előzmény: mmormota (17068)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.02.25 04:45:59 (17060)

Kösz Dubois, sejted, hogy miért kérdeztem? Engem az zavar, hogy a GPS műholdak 6 különböző síkban keringenek négyesével. Ha a Hafele kisérletnek lenne valamilyen reális alapja amely szerint a keletre tartó és a szembemenő repülők különböző időeltéréseket szednek össze, akkor, hogyan lehetséges, hogy ezek a különbségek a GPS órákon nem látszanak meg ? Mert ahogy mondod mindegyik GPS óra pontosan egyformán jár.



vrobee (17029),  ha nincs ilyen kisérlet akkor ha jól számolom semmi sem támasztja alá, hogy a relelm idődilatáció valóságos lenne. Addig csak látszólagos. Ezért kell ez a kisérlet, mert ez eldöntheti a kérdést. Vedd észre, hogy ez a kérdés kisérletileg nincs eldöntve. Ne becsüld le itt a kisérlet szerepét, a világon mindent kisérletekkel döntenek el és a relativisták is különösen büszkék a kisérleteikre, számukra úgymond nem is létezik más világ csak amit mérni lehet. Kivéve a valóban fontos és perdöntő kisérleteket, mert azok úgylehet megdöntenék a relativitáselméletet (ti. ha a lehozott GPS órák egyformák lennének a földi megfelelő órákkal)


Az eszünk rövid. A kisérlet dönt. Ha nem így lenne, felesleges milliárdokat költeni kisérletekre, elég lenne okoskodni... Ez neked is szól pint.

Előzmény: Dubois (17054)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.02.24 02:32:18 (17028)

Bocsáss meg vrobee tévedtem, helytelenül és alaptalanul reméltem, hogy több eszed van az átlagosnál. A baj ugyanaz veled mint a politikusokkal, vagy hazudnak vagy tévednek.


A kérésem ugyanis ez volt és ez is maradt: ..hogy kisérletet keressen a GPS órák visszatérés utáni összehasonlítására.


Erre a válaszod:  a kisérletet már elvégezték.


Kérdem én: hol van a kisérlet ?


Nem kell egy halom másfajta kisérlet, mert a relativitáselmélet legfőbb legpontosabbnak vélt támasza a GPS idődilatáció. Ha ez nincs kisérletileg alátámasztva a lehozás után összehasonlítva az órákat akkor a GPS nem bizonyítja az idődilatáció valóságos voltát. Az idődilatációt nem vitatja senki, a GPS bizonyítja az idődilatációt. A kérdés csak az, hogy valóságos vagy csupán látszólagos ez a hatás. Ezt a kérdést nem tudod eldönteni a gyorsanmozgó müonjaiddal vagy a többi felsorolt kisérleteddel. A Hazafele kisérletet pedig Duboisnak hála Kelly óta szégyellném belekeverni a bizonyításba. Abszolut nem jó nekem egy ilyen silány kisérlet.



Egy kérdés mindenkihez: a 38 microsec napi eltérés melyik műholdra vonatkozik a 29 ből ??? Ez egy átlag, vagy mindegyik műholdóra pontosan ugyanannyival tér el a földi UTC órától (38 mics/nap) ???



Gergő (17023), persze ha elég nagy a templom és az egyik torony sokkal messzebb van (de a templomtornyok nem repkednek körbe körbe!)

Előzmény: vrobee (17022)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.02.23 04:29:52 (17021)

Hohó, hát erre kértem mindenkit, hogy kisérletet keressen a GPS órák visszatérés utáni összehasonlítására..


Légyszi tedd ide a hivatkozást cikket irodalmat ahol a kisérletet meg lehet tekinteni.


És ha valóban arról van szó amiről a vita folyik (látszat - valóság), és az órákat nem távolból hasonlították össze, és nemcsak egyetlen nyamvadt kisérletet végeztek vacak órákkal az akár le is zárhatja a kérdést. Akár.


De ha most a Hafele Keating kisérletet említed, vagy neadjisten a repülő GPS -t akkor tökönszúrom magam egy fűszállal. De remélem ennél több eszed van.


A relelm matematikájának meg mi köze van ehhez a kisérlethez? Az óra vagy egyformát mutat és egyformán jár a földre való visszatérés után a megfelelő órával vagy nem.

Azt még nem fogtad fel, hogy amiről én beszélek ahhoz még egy csepp matematika sem kellett.

Előzmény: vrobee (17020)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.02.22 06:48:25 (17015)

Ez a látszat, a földről úgy látszik, de valójában nem olyan, miért olyan lehetetlen ez mondd csak. Ez a relativitáselmélet, és ezt a látszó dolgot egész jól írja le.


Nem kell változzon a valóságban is, elég ha úgy látszik.


Kisérlet ! Az dönt.


A hosszkontrakció látszólagos, ebben mmormotával megegyeztünk, gondolom ettől kezdve a hosszkontrakciót senki nem vitatja.


A hosszkontrakció és az idődilatáció egymástól függő dolgok, hogy is lehetne másként: az idődilatáció is látszólagos. De ha kisérlet mást bizonyít akkor és csak akkor átgondolom az egészet.

Előzmény: Gergo73 (17014)

relativ-FAQ
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » relativ-FAQ)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.02.22 05:08:04 (237)

..ha a gravitációs hullámok sebességének méréséhez rádióhullámokat és fényt használnak, nem lehetséges, hogy emiatt nem is kaphatnak más eredményt, csak fénysebességet?


Dehogynem, természetesen. Ezért mért hülyeséget Kopeikin.

Előzmény: Holden (236)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.02.22 04:40:52 (17013)

Na végre valami, köszi de ne aggódj miattam.


A GPS műholdon korrigált óra van, persze igen azért, hogy a Földről nézve rendesen járjon, igen.

Ha lehozzuk én azt állítom, hogy pontosan egyformán fog járni egy olyan órával amit a fellövés előtt vele szinkronizáltak.


Ami ezzel ekvivalens: ha normál UTC órát viszel fel a GPS -re keringeni, az ugyan másként látszik a földről, nem baj, de ha lehozod akkor ugyanannyit fog mutatni és ugyanúgy fog járni mint a normál UTC óra.


Ami ezzel szintén ekvivalens: ha egy megerőszakolt órát viszel fel keringeni és egy földi órát ugyanúgy kezelsz mint amit röptetsz, tehát az is meg van erőszakolva és esetleg a minor korrekciókat is ugyanúgy megkapja mint a GPS, akkor ha lehozod, a két óra egyformán fog járni. Nem a normál UTC -vel fog egyformán járni, hát persze, hogy igazad van ebben. A megerőszakolttal fog egyformán járni.


Ezeket bátran állíthatom addig, amíg az ellenkezője semmilyen kisérlettel nincs alátámasztva. Nincs kisérlet mert a fizikusok annyira elbízták magukat, hogy eszükbe sem jut kételkedni a saját bemagolt gondolataikban, hiszen Einstein megmondta, hogy változik az időjárás ha repülőre ülsz. Ezért véli mindenki, hogy a GPS az idődilatációt bizonyítja. Pedig az idődilatációt csak az támasztaná alá ha lehoznák a GPS órát és megnéznék mi van vele az előbbiek szem előtt tartásával.


Amíg ezt nem teszik addig az idődilatáció csak látszólagos, nem valóságos.

Kisérlet kell ennek eldöntéséhez, az okoskodás nem elég.


Most ezek alapján egy picit szedd össze magad és gondold végig a 16377 -et.



Ezt a pontosítást remélem elolvastad hozzá.

Előzmény: pint (17011)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.02.21 05:08:02 (17007)

??


Nem túl kedves pint, nem sikerül megtalálnod a hozzászólás sorszámát, a linket amire a véleményedet alapoztad ? Esetleg megtaláltad a GPS idődilatáció valóságos-látszólagos kérdés kisérletes alátámasztását valahol?

Vagy csak egy értelmes mondatot, nem úgy ha lehet, ahogy mmormota és Dubois, kifogyva az érvekből mellébeszél, remélem nem ezt szántátok bizonyításnak, 16377


Dubois neked ha domború hangos betűkkel írnék akkor sem fognád miről van szó.

Előzmény: Astrojan (16995)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.02.19 03:21:31 (16995)

Már megint lemaradtam valamiről: nem korrigálják az órát, korrigálják az órát.

Mindig tanulhat az ember.


Megtennéd, hogy röviden elmagyarázod hol maradtam le 16377 ?

Előzmény: pint (16993)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.02.18 03:21:54 (16989)

Hát a te fejedbe tényleg nem lehet bevilágítani. Csak egy példa a közelmúltból


Nem korrigálják az órát. Korrigálják az órát ...

Előzmény: lingarazda (16976)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.02.16 06:08:56 (16957)

Kösz Gergő, de gondolatmenettel nem lehet kisérletet helyettesíteni. Arra kértem Duboist, de Téged is és bárki mást is, hogy keressen kisérletes bizonyítékot arra amit itt próbáltál elővezetni. Nem elegendő az okoskodásod, mint ahogy ez mmormota 2 példáján is látható volt. Egy ilyen fontos kérdésben, amelyen az egész relativitáselmélet áll vagy bukik, nem lehet kikerülni a kisérletes igazolást. Később átgondolom a te példádat is, bár lényegében hasonló mmormota példájához. De ne legyen kétséged, hibás és elfogult a gondolatmeneted.

Előzmény: Gergo73 (16956)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.02.16 04:15:17 (16955)

Mert egészen retardáltnak kell lenni ahhoz, hogy valaki ne értse meg azt, hogy a korrigálatlan földi órához képest a korrigálatlan műholdi óra napi 38 microsec-et sietett. Ezt mérték ki a az első műhold fellövésekor.


Ezt mérték repülés közben te szerencsétlen. Ezt senki nem vitatja.


Az a kérdés mi van az órákkal amikor azok visszaretardáltak a földre, mikor fogod már fel végre. Erre keress adatot és forrást.

Előzmény: Dubois (16930)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.02.15 04:40:27 (16929)

Akartam is mondani, fogadjunk, hogy valaki a relativisták közül itt bedobja a Hazafele kisérletet, vagy a GPS -t. Lottóznom kéne.


Éppen ezt cáfolják a GPS holdak órái, akármennyire prüszkölsz ellene. :)))


Ezt talán nem olvastad hozzá: a kérdés az, hogy mi van ebből alátámasztva, mert pl. már ezerszer visszahozták az órákat és mindahányszor összehasonlították itt a földön a megfelelő órákkal.


Hány ilyen kisérletről tudsz, amikor visszahozták az órákat, érdekelne.


Szerintem nem is érted miről folyik a vita. Itt azzal vághattál volna vissza, ha előszeded a lehullott GPS órák összehasonlított adatait a megfelelő földi órákkal. Amikor már ismét a földön egymás mellett vannak, ugyanazon az asztalon. Megfelelő alatt azt értem, hogy ha egy GPS óra meg van erőszakolva, akkor egy ugyanúgy megerőszakolt és ugyanúgy korrigált földi órával kell összehasonlítani miután a repült GPS óra leesett.


Akkor és csak akkor látszana, hogy csupán látszólagos volt-e az idődilatációs hatás, vagy egyben valóságos, tehát maradandó is.


Erre bedobni a GPS -t, hát ne haragudj...

Előzmény: Dubois (16920)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.02.14 03:24:55 (16919)

Tényleg.


De nem az a kérdés, hogy én mit hiszek, mert én azt, hogy nem változik az óra járása, tényleg azt hiszed, hogy változik? Te meg azt hiszed, hogy valóságosan tehát maradandóan változik.


A kérdés az, hogy mi van ebből alátámasztva, mert pl. már ezerszer visszahozták az órákat és mindahányszor összehasonlították itt a földön a megfelelő órákkal és nemcsak találgatunk hanem el lett végezve akár egyetlen normális kisérlet is.


Van ilyen kisérlet ?


Nincs.


Akkor tulajdonképpen miről is akartok meggyőzni ? Arról, hogy ti azt hiszitek ?

Tényleg hihetetlen. De inkább siralmas.


Nincs még egy elmélet a világon ami ilyen szarul lenne alátámasztva. Nem a látszat leírásáról beszélek, mert az láthatóan elég jó.


Az nincs eldöntve, hogy az eltérések látszólagosak vagy valóságosak is egyben.


Hogy vagy képes egy ennyire egyszerű dolgot nem megérteni?

Előzmény: mmormota (16918)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.02.14 01:59:15 (16916)

Ne haragudj mmormota, nem értettem félre a példádat, én úgy értettem ahogy írtad.

Ha rosszul írtad akkor azt légyszi ne kend rám, ez úgy tisztességes.


Rendben nézzük mi a baj a következő példáddal. Mert arra mérget vehetsz, hogy baj van vele. Mint ahogy baj van a relativitáselmélettel is.


Vegyünk 4 (négy) tökegyforma órát!


Mikor épp a pálya egy előre kiszemelt pontján van, lekérdezik mennyit mutat, és ezzel az idővel beállítják az egyik földi órát.


Ez lesz ugye a földi órád nulla időpontja, ez egy normál földi stopper amit elindítasz. Nem a sietését állítod itt be a stoppernek. Vagy legyen ahogy mondod, ne nulla legyen, mutassa a kívánt számjegyet amit a hold. Vagy mutasson bármit amit Te akarsz, csak állítsuk el a 2. órát.


Egy nap múlva a műholdé 38 microsec eltérést mutat (majd később tisztázzuk siet vagy késik, nem érdekes, rendben) OK.


ez nem fikció, ezt valóban megtették


Hogyne természetesen, tiszta sor, valóban megtehették. Ezért kellett elrontani a GPS óráját. OK, Tiszta, hidd el. Ettől a GPS órajel eltérés még lehet látszólagos vagy lehet valóságos. Ez a kérdés.


Egy hétnél beállítják a harmadik órát, rendben, 266 al különbözik az előző földi órától, de a járása normális, rendben, a különbség maradandó a két földi óra között, rendben.


Várnak még egy hetet, lekérdezik a holdat, egyik földinél 532-vel, másiknál 266-tal mond többet. Lehozzák a műholdat, odateszik a földi órák mellé. Értelemszerűen nem képes mindkettővel azonos értéket mutatni. Rendben.


A 4. (a negyedik) órával mutat azonos értéket a repült GPS óra amit lehoztál. Ha minden órát elcseszel, akkor azzal nyilván nem fog azonosat mutatni a repült órád. Csak azzal ami eredetileg is egyformán járt (4) és nem piszkitottál bele. Ha a 2. és a 3. órát bárhova állítgatod közben, akkor sem fog annyit mutatni mint a repült órád. Ha a sietését elállítod akkor sem. Ha közben megállítod őket, akkor sem. De ez nem is követelmény.


Én csak annyit állítok, ha két egyforma órából egyet fellősz, járatod két hétig, vagy száz évig majd visszahozod, a két óra egyformán fog járni és mutatni.


De csak ha nem cseszed el.


Kösz, hogy meghallgattál, a következő példa ?

Előzmény: mmormota (16908)

Van-e éter?
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Van-e éter?)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.02.13 04:56:55 (480)

A Világegyetem nem egy eleve létező térbe tágul bele. Maga a tér tágul, bármilyen furcsa is. Ezt írja le az Einstein-egyenletek Friedmann-Robertson-Walker megoldása.


Ez nem furcsa, hanem ostobaság. És ebben a tekintetben cseppet sem érdekel mit írnak le az einsteini egyenletek.


Ugyanis, ha maga a tér tágulna, akkor a méterrúd is tágulna, vagyis minden tágulna ami a térben van. Ezáltal nem vehetnéd észre a világegyetem tágulását. De észreveszed.


Vagy azt képzeled, hogy az atomok kompenzálják a tágulást, ők nem tágulnak a térrel? Egy fizikusnak persze eszébe juthat, hogy mindegyik atom külön-külön okos, és tudja mennyire tágul a tér és neki mennyit kell kompenzálnia..


Az anyag tudja a fizikát, de nem tudhatja mit mondott Einstein vagy FRW a térről.

Előzmény: lingarazda (464)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.02.13 03:26:31 (16898)

Remek, fiúk köszönöm az igyekezetet. Énbennem van a hiba.


Sajnos nem tudtam úgy elmagyarázni a problémát, hogy ti is megértsétek. De mit tehetnék, könyörgés nem elég, talán jutalmat ajánlhatnék fel azért, hogy nem szükséges elmagyarázni a GPS működését századszor.


Gondolom, ebből nyilvánvaló az is, hogy az eltérés megmaradna akkor is, ha a holdat lehoznák, és az órákat egymás mellé tennék egy asztalra.


Pontosan ez a probléma, pont ellenkezőleg, az a nyilvánvaló, hogy a GPS órajel eltérések nem valóságosak, csak ha megerőszakolod az órákat mert akkor az tényleges és valóságos eltérés lesz egy nem megerőszakolt földi órához (1) képest.

Nem lesz az viszont egy hasonlóan megerőszakolt földi órához (3) képest, mert ahhoz képest az eltérések csak látszólagosak.


Sajnálatos, hogy pont a lényegnek a bizonyítása csak ennyi a részedről: gondolom, ebből nyilvánvaló. Hát nem az, a legcsekélyebb mértékben sem.


Amit rátettél egy lapáttal, téged elég értelmesnek tartlak ahhoz, hogy képes legyél megérteni:


Egy földi órát beállítanak a hold órájához. Rendben, ez a normál földi idő, mert a GPS óra úgy van torzítva mesterségesen, hogy a földön normál időnek látszék (példámban az 1. óra)


Egy hét múlva egy másikat is. Rendben, ez is a normál földi időt fogja mutatni az előbbiek szerint (tehát az 1. órával lesz szinkron)


A két földi óra 7*38 mikroseccel mást mutat. Miért is mutatna ilyen eltérést ? Eszében sincs. Mindkettő az UTC -t mutatja, hiszen mindent megtesznek ezért, hogy azt mutassa.


Lehozzák a holdat. Mindkettőtől (tkp az 1. órától) egyformán fog eltérni, pontosan annyival amennyivel mesterségesen megerőszakolják a GPS órákat...


Azért nem hinném, hogy elsőre sikerül... (Elméláznál végre a példámon?)

Előzmény: mmormota (16881)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.02.12 03:05:12 (16874)

Hahaha,


Nem korrigálják az órát. Eleve úgy készítik, hogy beszámolják a relativisztikus korrekciót. Aztán nem kell többet korrigálni


Nem korrigálják az órát. Korrigálják az órát, aztán nem korrigálják többé. Óriási.


Az nem zavar, hogy ez a korrekció egyszerűen sietésre állítást jelent, tehát naponta (folyamatosan) jelentkezik, anélkül, hogy hozzányúlnának tehát teljesen automatikus?


Úgy készítik, hogy eleve korrigálják az órát. Be van építve a korrekció, kedveském.


Ez sajnos azt jelenti, hogy korrigálják az órát.

 

Ezt itt megint bebukod, :)


A GPS sajnos éppen azt bizonyítja, hogy az idődilatáció csak látszólagos.

Előzmény: lingarazda (16845)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.02.11 05:17:27 (16811)

Na végre egy kérdés (Mi az a DVAG?), és nem mindig a primitív kioktatás.


A DVAG az én éterem, sötét energia, = graviton sugárzás.


Nincs összekutyulva semmi, a GPS időt az áltrel formulái szerint számolják, amely gravitációs hatást a térgörbületből számítják ki. Viszont térgörbület nem okozhat erőhatást és energiát sem termelhet, akárhogyis bemagolta és elhitte ezt mindenki.


A látszólagos térgörbületet a tömegek közelében fellépő DVAG gradiens okozza, amely a tömegek felé sodorja a fényt (is). Ezért a Föld felé mozgó foton sebessége c+w, ahol w= a DVAG látszólagos vertikális "áramlási" sebessége a Föld felé, c pedig a horizontális fénysebesség = fénysebesség a világűrben tömegektől távol. A w nem egyenlő a gravitonok sebességével, mert az sokkal nagyobb mint c.


Ha egy tömeg (Föld) felől némileg kevesebb graviton érkezik (az árnyékolás miatt) akkor a fénynek kisebb a szembe fújó szele, ezért mehet gyorsabban.


A DVAG kitölti a világegyetemet, s ahol a DVAG izotróp ott a fénysebesség c.

Ahol erős a DVAG gradiens pl. fekete lyukak közelében, ott a fénysebesség irányfüggő: befelé az eseményhorizonton belül sokkal nagyobb lehet mint c, kifelé látszólag meg is állhat a fény (az eseményhorizonton). Az eseményhorizonton kívül kifelé indított fénysugár pedig lassan kimászhat a gravitációs csapdából és felgyorsulva ideérhet a Földre.


Ezzel remekül lehet magyarázni a GPS áltrel-idődilatációját, a gravitációnak megvan a forrása, az áltrelnek is jót tenne ha megtalálná a látszólagos térgörbület okát.

Előzmény: Gergo73 (16809)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.02.11 04:19:35 (16807)

Ez most kb olyan válasz volt mintha ezt mondtam volna:


a nyomó gravitációból nem értesz semmit. Föl nem foghatod, nem is akarod. Ha akarnád felfoghatnád, hogy az érvelésetek ezer sebből vérzik.


Most ettől boldogabb vagy? Ugye nem? Nem maradhatnánk a kérdéseknél?


Mi is bizonyítja ezt a híres megfigyelőkhöz képesti állandóságot?


Semmi?

Előzmény: mmormota (16806)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.02.11 03:58:28 (16804)

más szóval nem fogadhatod el a fénysebesség állandóságát


Isten őrizz, hogy ezt az ostobaságot elfogadjam. A fénysebesség a DVAG -hoz képest állandó. A megfigyelőkhöz képest nem.


Mi is bizonyítja ezt a híres megfigyelőkhöz képesti állandóságot? Csak nem a Michelson kisérlet? Talán mérte valaki mozgás közben a fénysebességet? Kackac. (Pontos) fénysebességmérés tudtommal nem mozgó rendszerben történik, forgó tükrökkel. És ez a pontosság sem elegendő. Pontos mérés a GPS segítségével történik nap mint nap. Az áltrelnek tulajdonított hatás ugyanis a fénysebesség változásának köszönhető, ti a fény a Föld felé közeledve gyorsul c -hez képest, ahol c a vízszintesen meghatározott fénysebesség (gravitációs fényelhajlás miatt)


bizonyos alapfeltevésekből ...kell logikai úton következtetnünk arra, hogy mi is van a valóságban


Persze nagyonis egyetértek ezzel, csak az alapfeltevések rosszak.

Előzmény: Gergo73 (16801)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.02.11 03:25:54 (16800)

ha végtelen lenne a jelterjedés sebessége... Az egy másik világ lenne, nem olyan mint a miénk.


Az cseppet sem biztos, honnan tudod, hogy a mi világunkban nincs nagyobb sebességű jelterjedés mint a fény? Csak nem onnan, hogy Einstein megmondta?


Miért gondolod hogy ő (Gergö73) másképp vélekedik?


Azért mert mást mondott (16793) mint Te, ezt: A SR idődilatációjának nincs köze a szignálok véges terjedési sebességéhez.


Te meg ezt mondtad: Végtelen jelterjedési sebesség esetén

nem létezne idődilatáció (és az egyéb relativisztikus faramuciságok).


Ezt visszaszívod? Akkor nem lovagolok rajta. De csak akkor. Vagy nem érted mit mondtál? Valamelyikőtök tévedett? Vagy ez a logika is a relativitáselmélet része?



Meg kell ismételnem a kérdésemet, mert arra nyilván nem válaszoltál: (kicsit javítanom kellett rajta sajnos. Ez nem a sánta tehén esete, mert az mindenkihez képest egyforma sebességgel halad a te esetedben)


Ha c fél sebességgel terjedne a jeled amit regisztrálni vagy képes, (mert sötét van és fényed ugyan van, létezik de nem látod, mert vak vagy, nem is tudsz róla) mert éppen a vakondok keresik a relativitáselmélet kulcsát, akkor mekkora lenne az idődilatáció? (Kisebb, nagyobb, végtelen, semekkora=0  vagy egyforma az áltrellel? Esetleg pontosan?)

Előzmény: mmormota (16798)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.02.11 01:59:12 (16797)

Gergő, hogy nem vetted észre ennyi idő alatt, hogy nem érdekel mekkora marhaságokat állít az SR (meg az áltrel). Az érdekel, hogy lehet az a valóságban.


És ha megbocsátasz, pillanatnyilag nem is velem vitázol, hanem mmormotával. Az ő véleménye ugyanis homlokegyenest ellenkezik a tiéddel, ha ezt sem vetted volna észre. Ő ugyanis azt állította, hogy


Végtelen jelterjedési sebesség esetén

nem létezne ilyesmi (= idődilatáció és az egyéb relativisztikus faramuciságok).


És ha ezért is megbocsátasz, az Ő pártjára állok, bár valójában Ő állt ezzel az én pártomra.

Előzmény: Gergo73 (16795)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.02.11 01:05:20 (16794)

Végtelen jelterjedési sebesség esetén

nem létezne ilyesmi (= idődilatáció és az egyéb relativisztikus faramuciságok).


Ezt válaszoltad.


Ez az állításod egyértelműen azt jelenti, hogy az idődilatáció azért van mert a jel véges sebességgel terjed. Ha végtelen sebességgel terjedne akkor nem létezne idődilatáció. Te mondtad. És így is van.


Ha zavar az a tény, hogy az emberizing nem képes nagyobb sebességű jelet fogni mint a fény, akkor vegyünk kisebbet.


Ha c fél sebességgel terjedne a jeled mert sötét van és fényed nincs és különben is vak vagy mert éppen a vakondok keresik a relativitáselmélet kulcsát, akkor mekkora lenne az idődilatáció? (Kisebb, nagyobb, végtelen, semekkora=0  vagy egyforma?)

Előzmény: mmormota (16724)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.02.10 05:04:20 (16725)

végtelen jelterjedési sebesség esetén nem léteznének a relativisztikus faramuciságok, abszolut lenne az idő.


Úgy érted nem lenne idődilatáció ? Vagy nem lenne relativitáselmélet sem?


Mert a relativitáselmélet által előcibált dolgok, úgymint idődilatáció, ikerparadoxon nyilvánvalóan a fény véges terjedési sebességéből adódnak, tehát nem valóságosak, attól függenek milyen gyorsan terjed a megfigyelt jel, ugyanúgy mint a hosszkontrakció sem az, ahogy erről már régebben megállapodtunk?


A relativitáselmélet a látszatvilágot írja le?


Mégsem valami misztikus dolog okozza az idődilatációt hanem a véges jelterjedés? Az idődilatációnak a megtörtént eseményhez az égvilágon semmi köze sincs ?


Huh, egy kicsit részleteznéd ezt ?

Előzmény: mmormota (16724)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.02.10 03:36:50 (16723)

az idődilatáció és az egyéb relativisztikus faramuciságok szintén a fény véges terjedési sebességével vannak összefüggésben


Akkor neked külön felteszem a kérdést:


Szerinted végtelen jelterjedési sebesség esetén (felvillan valami a világ végén és mi abban a pillanatban meglátnánk) mekkora lenne az idődilatáció a rel elmi (fényszignálos) idődilatációhoz képest ? (Kisebb, nagyobb, végtelen, semekkora=0  vagy egyforma?)

Előzmény: egy mutáns (16670)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.02.09 05:04:49 (16660)

Igen, van mit merengeni, például:


visszaszámolsz az utazó óra tényleges járására (a modellben) - figyelembe véve az egyre növekvő vagy egyre csökkenő úthosszakat -, akkor az óra tényleges járásában lassulást tapasztalsz


Ha visszaszámolsz akkor nem tapasztalsz hanem számoltad. Nagyon lényeges különbség. Mert a tapasztalást meg kell tapasztalni (mérni). Ez a gond, senki nem mért ilyet, hanem számolt. És azt hitte, hogy mérte. Relativisztikus esetekben nem mérhetjük a valóságot, hanem csak azt mérhetjük amit látunk belőle, tehát a látszatot. A specrelnek (idődilatációnak, ikerparadoxon) nincs kisérleti alátámasztása. (Az áltrelnek sincs, a GPS nem az)


Másik: a barátod tőled állandó távolságot tartva köröz ... mégis a speciális relativitás szerint...


Hogyan használhatod a körözésre a speciális relativitás elméletet ? Ugye tudod, hogy mit ír le a specrel? A specrel gyorsulásmentes eseteket ír le. Anélkül próbálod kiterjeszteni a specrel érvényességét körmozgásra, hogy az le lenne tesztelve a saját hatáskörzetében, ee mozgásra.


A legapróbb hibától is összedőlhet a relativitáselmélet, ezek itt pedig szarvashibák.


Szerinted végtelen jelterjedési sebesség esetén (felvillan valami a világ végén és mi abban a pillanatban meglátnánk) mekkora lenne az idődilatáció a rel elmi (fényszignálos) idődilatációhoz képest ? (Kisebb, nagyobb, végtelen, semekkora=0  vagy egyforma?)

Előzmény: Gergo73 (16659)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.02.09 02:49:17 (16658)

Kösz Gergő, sokat nőttél a szememben ezzel a válaszoddal (..nagyon szomorúnak tartom, hogy egyes kutatóknak fontosabb egy jól mutató publikáció, mint maga az igazság), és máris elnézést kérek ha valahais megbántottalak.



muallim (16630) a földről tekintve az űrhajó sajátideje- szerinted látszólagosan- kevesebb, ez csak úgy lehet, hogy a mutatott digitális kijelzőjén kisebb értékű számot rögzítenek, mint a földin lévőn.


Pontosan így van. Ugyanis elindul az óraszignál mondjuk 4 órakor az űrhajóról. Mire ideér a fényjel a Földre a földi órán kattogott a tikk takk, hogy is mutathatna egyformát a két óra.


Akkor azt kérdezem, hogy az időlassulás csak a kijelzőn jelentkezik valóságosan, a hozzá kapcsolódó atomórában nem ?


Dehogyis, a rakétán lévő kijelző és a rakétán lévő atomóra ugyanaz a dolog, mint ahogy a Földön lévő kijelző és az ugyanott lévő atomóra is egy egységet képez, a kettőt nincs értelme különválasztani


A te elved szerint ezért a kijelző is a hozzá kapcsolt atomóra idejét mutatja


Igen, pontosan. Csak ha ezt a jelet elküldöd az Andromédára, akkor az ottani órák 2000 évvel többet mutatnak majd.


Miért ne lenne idődilatáció ? Csak az nem valóságos. Ha nagyon gyorsan távolodsz az Andromédától, akkor a következő tikk takkod szignálja hosszabb utat kell megtegyen, ezért nem 1 másodpercenként ér a jel oda hanem ritkábban. Ez az idődilatáció. Valóságos ez ? Tiszta röhej.


Ha valóságosan is eltorzulna a rakéta órajele a menéstől akkor kétszeres dilatáció lenne a célbaéréskor. Egyszer a valóságos a rakétán, egyszer pedig a látszólagos az állandó úthossznövekedéstől. De csak egy van és az a látszólagos.

Előzmény: Gergo73 (16644)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.02.08 05:57:25 (16629)

--> 16380. Te még rosszabb vagy mint a Teve. Nem szükséges, nekem elég a Kelly. Ha egy kisérlet szar, az akkor is az marad, ha a Scienceben jelent is meg. Amúgy kösz.

Előzmény: Gergo73 (16627)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.02.08 03:09:58 (16624)

Kösz lingarázda, hogy elmagyaráztad a GPS működését, biztos unatkoztál.


De nem azt kérdeztem hogyan korrigálják a műholdak óráját.


A kérdés ez volt: hogyan korrigálják a műholdak óráját úgy, hogy nem korrigálják a műholdak óráját.


Nincsenek neked megértési problémáid ? Mert vagy korrigálják, vagy nem korrigálják. A kettő együtt nem megy. Dubois pedig ezt állította 16430 -ban.


Erre elmondod, hogyan korrigálják a műholdak óráját.



muallim (16561), a 10 év magyarázatára még várni kell, pillanatnyilag milliomod másodpercekről van szó, sok év alatt 1 sec.


gyorsan előre kezd pörögni, azaz gyorsabban kell járnia,


Nem jár gyorsabban sem lassabban, mindig ugyanolyan ütemben jár. Látszólag jár másként, de mire visszaér a Földre meglátod, hogy egyformán járt. Az ikerparadoxon példánál maradjunk először, a GPS nem szerencsés, mert a GPS óra erőszakoltan másképpen jár. Nem lehet összekeverni a kölönböző mozgásformákat. Nem véletlenül különböztette meg már Einstein is az SR-t az ÁR-től.

(Amúgy jó a kérdés)

Előzmény: lingarazda (16603)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.02.07 01:06:23 (16539)

Igen, jól látod. Az a probléma, hogy ilyen jellegű kísérletet megnyugtatóan nem végeztek el, a relativistáknak nem is szükséges, mert ők enélkül is biztosak benne, hogy a világ mindig úgy változik a valóságban ahogy éppen mérniük sikerül.


Valóban az a véleményem, hogy nemcsak a gyorsításmentes, egyenesvonalú egyenletes mozgás nem okoz valóságos hossz és órajelváltozást, hanem a gyorsitás sem okoz ilyet. A hatások látszólagosak és a fényterjedés végességéből erednek. Végtelen sebességű jelterjedéssel semmiféle relativisztikus változás nem lépne fel. Fénysebességű jelterjedésnél fellép a látszólagos jelváltozás. Kisebb sebességű jelterjedésnél nagyobb lenne a látszólagos hossz és időváltozás, lásd fingszag.


Úgy gondolom ezt a látszólagosságot éppen a sokatemlegetett GPS bizonyítja.


(Mit gondolsz, Dubois miért ezt a marhaságot válaszolta erre a bizonyításra? Matt Tovarisi.)

Előzmény: muallim (16507)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.02.06 04:07:54 (16501)

Na látod, pontosan nem arra, hogy az előbb egy perce egymás mellett összehangolt óránk járása megváltozott volna. Hanem arra, hogy másként látom, ha amaz szalad.


Legyen egy baleset. Legyen tíz szemtanú. Az egyik szemből látta a balesetet, a másik oldalról, a harmadik a tizedik emeleti erkélyről, a negyedik éppen a földet kémlelő Hubble teleszkópon látta, az ötödik csak hallotta, a hatodik a TV híradóban látta, a hetedik éppen részeg volt de látott valamit, a nyolcadik okozta a balesetet, a kilencedik elszenvedte...


Mindegyik mást látott.


Szerinted hányféleképpen történt meg a baleset ???

Előzmény: Gergo73 (16500)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.02.06 03:19:46 (16499)

Pontosan azt nem értem, hogyan lehet már százszor elmagyaráztam:


a keringő órán ugyanazon fizikai folyamatok nem indukálnak szaporább ritmust (rezgést), mint a földi órán.


Hanem az ugyanolyan ritmusú óra a földről másképpen látszik.


Érzed, hogy a földön mért érték mind a két esetben ugyanaz lesz ?


Ilyen egyszerű a probléma, élethalál kérdés, hogy ki ne derüljön melyik variáció az igaz. Mert ha kiderül, elbukik a relativitáselmélet. (Az SR már elbukott itt)


Ezt jósolta az ÁR cseppet sem triviális formában (és semmilyen más elmélet nem jósolta ezt),


Minden más elmélet sokkal okosabb, hogy ilyen butaságot jósoljon.


és ez egyezik a tapasztalattal.


Nem egyezik a tapasztalattal.


Mert vagy az az igaz, hogy

a. csak másképpen látszik

b. vagy pedig szaporábban rezeg


Ha a b. válasz az igaz, csak akkor egyezik a tapasztalattal.

Előzmény: Gergo73 (16498)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.02.05 22:10:07 (16497)

Ahhoz meg, hogy valaki azt higyje, hogy a napi 1 nsec nagyságrendűen pontos műholdórákat folyamatosan naponta 38000 nanosec-el korrigálnák, valami elképesztően bugyutának kellene lennie.


..összes holdat már a Földön véglegesen a relativisztikus korrekció szerint lassított órával lövik fel. Tehát korrigált óra...


Na most itt kérlek valami elképesztő zavar van a fejedben, ha ezt a kettőt össze bírtad zagyválni, mert az első állítás kizárja a korrekciót, míg a második állítja, hogy be van szerelve a napi 38 microsec állandó korrekció ami semmitől sem függ, hanem állandóan nap mint nap, mindennap megteszi a 38 korrekciót, magyarul 38 microsec/nap. Ez szerinted nem korrekció? Nem is értelek, úgy érvelsz mint egy gyagyás. (Szólj ha csak eltévesztetted, mert akkor nem lovagolok rajta)


Én ugyanis abban az értelemben használom a korrekciót, hogy az minden nap megtörténik. Vagy talán úgy gondolod, hogy egyszer előreállították 38 microseccel a GPS órát és kész, soha többet nem kell korrigálni ? Felejtsd már el a minor korrekciókat, a 38 -ra koncentrálj.


Annyit pontosítanék, mert lehet, hogy téged ez zavar:


Teljesen mindegy, hogy a földön a master clock#2 -t erőszakolják meg, (ahogy én a példámban megadtam) és ezt az erőszakolt jelet küldik fel állandóan a repülő GPS -re abból a célból, hogy ezt a jelet sugározza a GPS a földfelszíni felhasználókhoz, vagy


az 1. óra jelét küldik fel, és ahogy Te mondod helyesen, ott helyben erőszakolják meg naponta 38 mikroseccel, mert az eredmény mindkét esetben ugyanaz.


Ezt fontos lenne megértened, s a példám azért ilyen mert így (remélem) sokkal könnyebb megérteni mi is valójában a probléma.

Előzmény: Dubois (16455)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.02.05 04:49:10 (16452)

Ahhoz meg, hogy valaki azt higyje, hogy a napi 1 nsec nagyságrendűen pontos műholdórákat folyamatosan naponta 38000 nanosec-el korrigálnák, valami elképesztően bugyutának kellene lennie.


..Azt mutatta és olyan meggyőzően, hogy azóta is alkalmazzák a relativisztikus korrekciót mindegyik hold mindegyik óráján.



Ezt legalább Te magad érted ? Elmagyaráznád, hogyan korrigálják minden műhold óráját úgy, hogy nem korrigálják minden műhold óráját mert az bugyutaság lenne?


prüszk prüszk

Előzmény: Dubois (16430)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.02.04 04:42:28 (16416)

bugyuta bugyuta, ebből tisztán látszik, hogy nem jutott még el a tudatodig mit jelent a látszólagos. Pedig már elég sokat ecseteltem, nem baj.


Sokkal inkább érdekes a válaszod: Természetesen a "b" változatra szavazok.

A GPS pedig frappáns bizonyítása ennek, bármennyire is prüszkölsz ellene.


Nos ezzel megdöntötted a generális relativitáselméletet is, mert sajnos az a eset az igaz.


Mert a 2. órát bármikor visszahozva a földre és a 3. óra (master clock) mellé helyezve azt láthatjuk, hogy a 2. és a 3. óra egyforma időt mutat, mert a repülés közbeni eltérés csak látszólagos volt, tehát semmi nem okozott maradandó változást a járásban.


A repülő GPS órák (2) ugyanis folyamatosan össze vannak hangolva a coloradoi Schriever légibázis master clock (3) órával.


Érted ? Nincs eltérés soha, mert ha bármilyen oknál fogva akármilyen pici eltérés akadna is azt azonnal korrigálják és összehangolják a 2. és a 3. órát. (Ez a korrekció nem a relativisztikus eltérés korrigálása, hanem az egyéb zavarok okozta minor eltérések korrekcióját jelenti. A relativisztikus eltérés a 3. és az 1. óra között van. A baj csak az, hogy egyik sem repül)


A GPS tehát frappáns bizonyítása annak, hogy a relativitáselmélet éppenhogy a látszatot írja le.


Sokat kell még magolnod, hogy megértsd miért is találtad bugyutának a lényeget.

Előzmény: Dubois (16381)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.02.03 05:49:21 (16380)

Megáll az agyam Te Teve, pattintsd már meg a Dubois által ajánlott Kelly linket és ha megállod röhögés nélkül, hogy egyetlenegy kísérlet, hangsúlyozom ugyanúgy mint iszugyinél (IGyuszi) egyetlenegy kisérlet alapján, amelyből ráadásul semmi sem látszik, mert olyan nagy hibával jártak az órák, amely kisérletet simán a csaló tudósok kategóriájába lehet sorolni, ezt hajtogatod mint a relativitáselmélet döntő bizonyítékát. Kozmetikázott következtetések, rossz minőségű atomórákkal. És ez még csak a kisérlet, hol van még az értelmezése, ami szintén meglehetősen problematikus.


Mert a hatás létezhet, sőt létezik is a relativisztikus hatás, a kérdés csak az, hogy valóságos vagy látszólagos. Te Teve már megint nevettetsz.

Előzmény: NevemTeve (16378)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.02.03 04:22:41 (16377)

Arra gondoltam, hogy mára legalább néhány relativista tökön szúrja magát, de nem vagyok tévedhetetlen.


Megkérdeztem a kutyámat mit gondol, azt mondta tényleg nem a legegyszerűbb dolog felfogni, ezért próbálkozzak ezzel, hátha a simple minded fizikusoknak is sikerül.


Két eset lehetséges:

a. egy nem megerőszakolt normál repülő GPS óra a földfelszínről nézve látszólag eltérően jár a normál földi órához képest

b. egy nem megerőszakolt normál repülő GPS óra valóságosan is eltérően jár a normál földi órához képest



Vegyünk három órát

1. ez legyen a normál földi óra, 1 sec alatt 1 sec -et mutasson.

2. és 3. egyforma legyen, mindkettő legyen megerőszakolva, egyformán késsen napi 38 microsec -et.


A 2. órát reptessük meg 20 000 km magasan, ő legyen a repülő GPS óra. Most akármeddig figyeljük a földfelszínről nézve mindig egyformának látjuk a 2. óra járását az 1. óra járásával.


Ha az a eset az igaz, akkor mondjuk néhány év után a 2. órát visszahozva a földre és a 3. óra mellé helyezve azt látjuk, hogy a 2. és a 3. óra egyforma időt mutat, mert a repülés közbeni eltérés csak látszólagos volt, tehát semmi nem okozott maradandó változást a járásban.


Ha viszont a b eset az igaz, akkor néhány év repkedés után 2. órát visszahozva a földre és a 3. óra mellé helyezve azt látjuk, hogy a 2. és a 3. óra nem egyforma időt mutat, mert a repülés közbeni eltérés valamilyen oknál fogva valóságos volt, és maradandó változást okozott a járásban.


Nos, a GPS históriájától eltekintve, mert az cseppet sem érdekel, melyik változatra szavaznál, a vagy b ?? Fogadok, hogy c.


Mert ennyiből már egy egér vagy egy kutyabolha is megértette volna, hogy vagy látszólag járnak másként vagy valóságosan járnak másként a pályán mint a Földön.



(A gyengébbek kedvéért, ez ugyanaz a két eset ami lehetséges:

a. egy megerőszakolt GPS óra [2] a földfelszínről nézve látszólag eltérően jár a megerőszakolt földi órához [3] képest

b. egy megerőszakolt GPS óra [2] valóságosan is eltérően jár a megerőszakolt földi órához  [3] képest)


Csak lassan olvasd, még úgy is nehéz lesz..

Előzmény: Dubois (16306)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.02.02 06:07:47 (16301)
Oh, köszi, az Intézeti címem jó lesz. Szia.
Előzmény: iszugyi (16298)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.02.02 05:46:56 (16296)

Igen pontosan erről beszélek, a GPS -nek nincs önálló órája. Nem nagyon fogjátok mit mondok, nem azt mondtam, hogy nincs órája, hanem azt, hogy nincs önálló órája. Hogy lenne önálló, ha naponta 38 microseccel állandóan megerőszakolják.


Ha valóságos lenne a relativisztikus órajel eltérés akkor nem kellene folyamatosan megerőszakolni, mert magától másként járna a repülő óra. De csak látszólagosan jár másként.


Az, hogy ez 24 vagy 5000 holddal történik semmit nem jelent, csak annyit, hogy látszólagosan és konzekvensen megvan a jelenség, de nem jelenti azt, hogy a jelenség reális és az órák saját maguktól erőszakmentesen is másként járnának, nem bizonyítják, hogy a relativisztikus változások valóságosak.


Ez persze ki sem deríthető, mert ha visszahozod a földre a repült GPS órákat, akkor a normális mindenki által használt pontos órához képest természetesen mást fognak mutatni, nyilvánvalóan, hiszen rájuk volt erőszakolva egy más ütemű járás, magyarul a földön is másként járnak, folytatólagosan miután itt vannak az én pontos normális órám mellett.


Ezek a GPS órák a földön sem járnak egyformán a normál órákkal, hol van itt akkor a relativisztikus hatás ???

Előzmény: Dubois (16287)

miért van abszolut nulla fok ?
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » miért van abszolut nulla fok ?)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.02.01 05:21:17 (84)

??

Előzmény: Gézoo (82)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.02.01 05:10:10 (16284)

magyarázd el, hogy ebben a kísérletben az atomórák miért mutattak különböző értéket, miután körülrepülték a Földet (az egyik keletre, a másik nyugatra).


Azért mutattak különböző értékeket, mert közben jártak az órák. Ha megálltak volna az órák, nem mutattak volna különböző értékeket. Ráadásul meglehetősen rosszul jártak :)


Nagyon jó Dubois, ez a Kelly link korrekt volt tőled.


De ne legyenek illúzióid, a GPS ugyanúgy problémás, csak nem a pontossága, hanem a (félre)értelmezése. A GPS -nek nincs önálló órája. Tulajdonképpen egy földi master óra jelét küldözgetik fel állandóan a műholdakra, folyamatosan beállítva és korrigálva ezzel a szatellitek óráját. Szó sincs valóságos relativisztikus eltérésekről.


Csak látszólagosakról.

Előzmény: NevemTeve (16273)

Van-e éter?
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Van-e éter?)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.02.01 03:34:21 (461)

..az üres térről nem tudunk semmit sem nyilatkozni, mint azt hogy üres.


Nem is kell, az üres térnek nincsenek tulajdonságai azon kívül, hogy üres. Esetleg hozzátehetjük, hogy végtelen. Vagy azt, hogy a súlya (definíció szerint) = 0 gramm, de tulajdonságnak ezt sem hívnám. A DVAG -nak vannak tulajdonságai, mert anyag.


Azt van értelme mondani, hogy a világegyetem a körülötte lévő térben tágul?


Csak ezt van értelme mondani. Ha csak azt mondjuk, hogy tágul, az is ugyanezt jelenti. A teret mi jelöljük ki, nem az anyag hozza létre. Ha úgy tetszik anyag mindigis volt, ugyanúgy a tér mint nem anyagi elvont fogalom létezik, s ilyenformán létezett is mindig. Az anyag nem hozhatja létre, mert a tér egy definíció, nem anyag. Csak gondolkodó elme tudja megfogalmazni mi a tér, a tér nem termelődik mint a tej vagy az izzadtság. (Tudom Einstein másként gondolta)


Az időt sem az anyag hozza létre, azt is mi találtuk ki és csak anyaghoz, annak mozgásához köthető. De nem az anyag szüli. (Nem keverendő az időjárással)

Ha az anyag megállna, az idő értelmét veszítené, tehát nem az anyaghoz kötődik hanem annak mozgásához.

Előzmény: JFEry (455)

miért van abszolut nulla fok ?
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » miért van abszolut nulla fok ?)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.01.31 05:43:32 (80)
Nagyon sok jelenség mögött áll, hihetetlenül más jelenség, mint amit most hiszünk!


Huhh. Relativitáselmélet ??? Gravitáció ???


Ezért kell mindig a "többi lehetőséget" korrektül kizárni, az alapjelenség bizonyításán felül !


Nagyon jó. Bizonyítani nem tudsz semmit, csak alátámasztani. Logikailag kizárni ellentmondásos lehetőségeket úgylehet könnyebben járható út. Vagy legalábbis annak kellene lennie.

Előzmény: Gézoo (51)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.01.31 05:27:04 (16266)

Vagy elszámoltam valamit?


Dehogy számoltál el, nem számoltál el semmit. Csak kezded kapirgálni, hogy a relativitáselmélet azt jelenti: Látszólag megváltoznak a hosszak.


De a valóságban természetesen nem változnak meg.


Persze ha elfogadod azt a marhaságot, hogy a méterrudak a valóságban is megrövidülnek, akkor nincs mit tenni.

Előzmény: egy mutáns (16255)

Van-e éter?
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Van-e éter?)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.01.31 05:04:46 (454)

Szia, ki ne törd a nyakad,


2. önmaga rezgése (létezik ilyen felfogás is)


Akkor ide tenném a fénymodellemet, nekem ez a kettes pont a szimpatikusabb: önmaga mint 4 elemi részecskéből álló foton kettős spirális mozgása, nem is igazán rezgése.



Gergo73 (453) Einstein olyannyira nem a fény vezető közegéről beszél, amikor éterről beszél, hogy még ki is hangsúlyozza, hogy az éter (általa használt fogalma) a gravitációhoz kapcsolódik elsődlegesen és csak másodlagosan kapcsolódik az elektromágneses mezőhöz


Na ez már jobban tetszik, hát persze, hogy a gravitációhoz kapcsolódik elsődlegesen az "éter", mert az maga a sötét energia, aminek nyomógravitációs hatása van.


Végezetül Einstein azt hangsúlyozza, hogy éter nélkül a tér elképzelhetetlen ... az üres, fizikai tulajdonságoktól mentes tér maga elképzelhetetlen.


Ez viszont egy marhaság, mert én máris elképzeltem. Tehát nem elképzelhetetlen.


Elég meghosszabbítani a tér koordinátatengelyeit az Univerzumon túlra (amennyiben a világegyetem anyaga véges) az üres semmibe. Az ott lévő tér üres és ezt el is képzeltem. Végre valamiben sikerült megcáfolni Einsteint :)

Előzmény: magnum56 (448)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.01.29 07:22:47 (433)

..amióta kiderült, hogy a fény hullámjelenség, a vezető közegre legalább 3 különböző elképzelés született, és mindegyiket éternek nevezik..


Megbántanálak ha a DVAG -ot besorolnám negyedikként?

A DVAG feltételezésem szerint gravitonokból áll, s ez közege valamint alkotórésze is a fénynek. Eszerint  a foton 4 elemi részecskéből áll. E fénymodell alapján a fény nem a közeg hullámzása, hanem minden egyes foton részecske külön külön DNS szerű spirális "hullámmozgással" terjed mint részecske, eltérően a víz hullámzásától vagy a hanghullámoktól ami egy közeg rezgése.

A DVAG gravitonjai dimerek és ők okozzák a gravitációs nyomóerőt.

Előzmény: magnum56 (428)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.01.26 02:10:53 (16213)

A Sagnac-effektus arról szól, hogy a fénysebesség forgó vonatkoztatási rendszerben irányfüggő..


Hát nem egészen. A fénysebesség ugyanis változatlan a Sagnac kisérletben, csak különböző utat tesz meg a két fénysugár az egyesítésig.


És itt van az analógia a két ellentétes irányban repülő repülőkkel. A föld forgása miatt nem egyforma távolságot utaztak az órák. De mindent én sem érthetek...

Előzmény: Yorg365 (16212)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.01.26 01:20:16 (16211)

Sagnac effektus pont ezt teszi szerintem. Itt ugyanis a visszatérés után hasonlították össze a repült órákat és nem menetközben fénysugarakkal, ezért itt nem lehet látszólagos hatás. De egy a lényeg: ez is körpálya.


A nyomógravitációs elmélet(em) szerint nem a térgörbület és a gravitáció okoz tikktakk ütem eltolódást, hanem a fénysebesség nő a Föld felé esés közben. Így a jelek hamarabb érnek ide a műholdról és ez okozza a látszólagos gyorsabb járást.


Szentségtörés ez is tudom, de a fénysebesség sajnos nem állandó. Bizonyítja a GPS.

Csak Einstein ezen triviális értelmezés helyett inkább görbíti a semmit és axiomatizálja a c -t.


Fénysebességet nem lehet elegendő pontossággal mérni, ellentétben a GPS -el amely kimutatja ezen kicsi fénysebességváltozásokat, csak félre van értelmezve. Szerintem.

Előzmény: Yorg365 (16209)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.01.26 00:37:41 (16210)

Megpattintottad a 16113 linket amit adtam?


Mert ha megtetted volna, már szégyenedben sem jöttél volna elő az egyenesvonalú egyenletes mozgású, a pusztán sebesség okozta ikerparadoxon magyarázatára a körmozgást végző, agyonkorrigált, a földivel soha össze nem hasonlított GPS órák feltételezett relativisztikus eltéréseivel.


Mert az egyik alma amásik körte.


Ha volna is a korrekciókon túlmenően a visszatérés után is megfigyelhető eltérés, az is a gravitációból vagy gyorsulásból eredne. Csak egy dologból nem: a sebességből. Mert az biztosan látszólagos.


A GPS a korrekciókkal jól használhatóan működik, senki nem vitatja, nem is kérdezte, hiába szajkózod. Csak nem bizonyítja a látszólagos ikerparadoxon valóságos voltát.


Kénytelen vagyok megismételni, csak neked:

Egy elemi dolgot, egy alapvető elméletben, nevezetesen megállapításokat tenni az egyenesvonalú egyenletes mozgásról (ikerparadoxon) egy körmozgás (GPS) alapján, egetverő balfékség.

Előzmény: Dubois (16206)

Hipertér hajtóművet vizsgál az amerikai
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Hipertér hajtóművet vizsgál az amerikai)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.01.25 21:35:59 (175)

Az a különbség, hogy a sötét energia nyomásával nem próbálják magyarázni a gravitációt.


Persze, hogy nem próbálják a többiek, nem is állítottam. Én próbálom magyarázni vele.


mikor a gravitáció magyaráztáról van szó, akkor azt mondod, az áramló dvag nyomja a tömegeket.


A DVAG maga egy tömeget nyom. Körös körül, a középpontja felé nyom. Ettől lesz nyomás egy planéta belsejében.


Ha két tömeg van, mondjuk egy planétát kettévágsz mint egy narancsot és a két felet eltávolítod egymástól 1 méterre, akkor az árnyékolt oldalról kölcsönösen kisebb erő hat a másik félre (ha összeér a két fél akkor is)


Az áramlást idézőjelbe szoktam tenni, mert ez az "áramlás" inkább egy gradienst jelent a tömegek közelében. Csak annyit jelent, hogy a Földön keresztülment sugárzás egy kicsit gyengült a felülről érkezőhöz képest. Tehát nem ez az "áramlás" nyomja a tömeget, hanem maga a DVAG sugárzás. Csak fentről nagyobb erővel, alulról egy kicsit kisebb erővel. Itt nagyon nagy erők pici különbségéről van szó.


Ha meg megkérdezik, hogy akkor oldalirányú mozgásnál miért nem fékez, akkor azt mondod, nem lép kölcsönhatásba az anyaggal...


Dehogynem lép kölcsönhatásba az anyaggal, csak jobbról is balról is egyformán. A különbség ha van mérhetetlenűl kicsi. Lehet Poincare azt gondolta ki, hogy mérni kellene a fékeződést, de rosszul gondolta ki. Ezért mondom, hogy kitalálta hogyan kellene viselkednie a DVAG -nak, és nem pedig megpróbálta leírni hogyan viselkedik.

Eleve elutasító a számítása a feltételezések miatt.


Azt kellett volna tennie: feltételezem, hogy van DVAG és tudom, hogy nem fékezi a Földet mérhetően.


Ehelyett azt tette: ha lenne DVAG akkor fékezné a Földet, mert mechanikusan úgy képzelem el a gravitont, hogy fékezze a Földet.


Sokkal nagyobb sebességek esetén, esetleg észlelni és mérni is lehet a fékeződést pl binary ciripelés.

Előzmény: mmormota (172)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.01.25 20:23:55 (16205)

De az ikerparadoxon- az voltaképpen honnan jön?


Hát láthatod. Abból a torzulásból, hogy azt képzelik egyes fizikusok, hogy a fény által látott látszó világ azonos a való világgal. Kimondják ugyan, hogy megfigyelőfüggő a mért eredmény, csak nem tudják, hogy mit jelent.


Mert a megfigyelőfüggő sajnos azt jelenti, hogy ha innen nézem lassú a tikk takk, ha onnan nézem szapora a tikktakk, innen így látszik onnan pedig amúgy látszik.

Ha pedig beledugom a fejemet a homokba akkor sehogy sem látszik.


De a tikktakk ettől szemernyit sem változik. Visszatér az iker és nem lesz öregebb.


Einstein összekeverte az ő méricskélését a valósággal, ebből egyenesen következik az ikerparadoxon. Ha megmaradnánk annál, hogy mérni csak azt tudjuk amit látunk, s ez a látszó világ nem a valóság, akkor senkinek eszébe nem jutna ilyen marhaság, hogy az órák a valóságban is másképpen járnak attól, hogy különbözik a(z ő egyenesvonalú egyenletes, meghajtás nélküli) sebességük.


Tudom Dubois (16113) a GPS. Sose fogod megérteni.

 

Előzmény: habár (16197)

Hipertér hajtóművet vizsgál az amerikai
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Hipertér hajtóművet vizsgál az amerikai)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.01.25 18:49:50 (171)

Akkor árnyékolható illetve, lassítja a benne mozgó tömeggel bíró tárgyakat.


Ez a két gondolat szerinted hogyan függ össze? Az egyik alma a másik körte.

A Föld árnyékolja a DVAG -ot. De miért kellene ettől lassítania is a Földet, ráadásul mérhetően. Több lehetőség van:


1. Árnyékolja és nem fékezi.

2. Árnyékolja és nem fékezi mérhetően.

3. Ha árnyékolja fékeznie kellene mérhetően.


Miért pont a harmadikra tippeltél, meg tudod magyarázni?


Hangsúlyozom a sötét energia nem fékezi a Föld pályamenti mozgását.


Ezt pedig mégegyszer a gyengébben kedvéért

A világot leírni illene, nem kitalálni, hogy hogyan kellene működnie.


Egyszerűen el kell fogadni, hogy a sötét energia egy olyan közeg ami nem fékezi a Földet, ez jelenti a világ leírását.

Ha most a hasunkra ütünk és kitaláljuk, hogy hogyan kellene viselkednie a sötét energiának, ráadásul ezt a megfigyelésekkel ellentmondóan találjuk ki (mert a mérések szerint nem fékezi a Földet) akkor a relativitáselméletnek jót tehetünk ezzel, viszont rosszul írtuk le a világot.


miként fog gyorsulni a pálca, és hogyan fog változni a helyzete a vonó, és az árnyékolható nyomó rendszerben?


Abszolutely egyformán. Az erővektorok ugyanazok lesznek.

Előzmény: JFEry (158)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.01.24 12:46:31 (155)

..ezzel az a baj, ha valami áramolna, akkor az árnyékolható is lenne.


De hiszen árnyékolható. A Föld árnyékolja. Picit. Ez az árnyékolás okozza a gravitációt. Az Eötvös árnyékolási kisérletek végzetesen elcseszettek.


Vagyis nem volna gond a gravitációs erőteret megcsapolni.


Nem is gond, csak ehhez nem vagy elég okos. Ez föld önkivüli technológia, erre még várni kell.


Az elmondott működési elvedből és a mechanikai tapasztalatunkból következik, hogy a rendszered a benne mozgó testeket, amire hat, is fékeznie kell.


A mechanikai tapasztalatunkból lehet, de hol ismered te a graviton tulajdonságait ? Úgyszólván semmit sem tudunk róla. A gravitáció annyira más világ, hogy elég nagy bátorság mechanikai tapasztalatok alapján döntést hozni róla, kitalálva, hogy milyennek kellene lennie, szerinted.


Nem olyan. A testedre hatalmas nyomással (nyomóerővel) nehezedik rá felülről. Alulról az árnyékolás miatt egy kicsit kisebb nyomóerő ér. A két erő különbsége kb 80 kp. Oldalról két egyforma erő éri a tested, ez az erő a világ leghatalmasabb ereje, nemcsak nyomja, de alkotja is a látható világot, a hétköznapi anyagot, az atomokat, mivel azok is gravitonokból állnak (kétféle graviton, plusz elektromágneses töltések + -) ld fénymodell


Muszáj neked mechanikai tapasztalatok alapján megmagyarázni mondjuk pl a lelked működését ?? A világot leírni illene, nem kitalálni, hogy hogyan kellene működnie.


A mechanikai tapasztalat rosszul írja le.

Előzmény: JFEry (148)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.01.24 06:23:58 (144)

szerintem a gravitáció valójában idomított láthatatlan manók hozzák létre. Most jössz te: cáfold meg... :-)


Dehogy cáfolom meg, ez lesz a Te verziód. Van olyan jó mint a térgörbítés. Vagy van olyan rossz.


Én csak elmeséltem a nyomó gravitációt, mert rákérdeztek. Hol láttál te abban sötét energiát?


Ki mondta, hogy a sötét energia a Te verziódban van? A Te verziódban a manókon kívül még van acélosan rugalmas keménygumi, vagy valami általad is semmi fogalmad nincs dolog ami fékezi a Földet. De hát láthatóan nem fékezi semmi.


Csak feltételezed, hogy a nyomó gravitációnak fékeznie kell a Földet.


Nem kell fékeznie, ugyanúgy ahogy a sötét energiának sem kell fékeznie a Földet.


A sötét energia az én verziómban van, ott láttam.



JFEry próbáld meg az Astrojan (klikk) Hozzászólások (klikk) vagy Weboldal (klikk)

Előzmény: mmormota (140)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.01.24 02:30:02 (139)

mmormota ezt nem teheted velem,


a sötét energia egyik gyengéje, hogy a részecskék átlagsebessége kijelölne egy speciális rendszert. Egy ehhez képest mozgó tárgyat a részecskék fékeznének, olyan ez, mint esőben az autó ablakai. A szélvédő több esőcseppet fog be mint a hátsó ablak, ha megy a kocsi.


Most bebizonyítottad, hogy sötét energia nem létezhet.

Sőt azt is, hogy a vákuumban nem létezhet semmi, csakis teljesen üres lehet, mert különben fékezné az autót.


Az én nyomó gravitációs elméletemben a DVAG = Sötét energia.


A többi stimmel...

Előzmény: mmormota (138)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.01.23 04:06:35 (16112)

Soha senki nem válaszolta még meg ezt a két kérdést érdemben...


Kedves magnum56, ez nem egészen így van, mert a Te válaszod is érdemi és a sajátomat sem becsülöm le:


1. Mi az a tényleges fizikai ok, amely miatt eltérés lesz az ikrek életkorában?


Mivel az ikerparadoxon nem a gyorsulásról és nem a gravitációról szól, csupán a nagy sebesség okozza azt ( a hívek szerint) : nincs ilyen fizikai ok.


2. Melyikük lesz fiatalabb?


Az iker visszatér és egyforma idősek lesznek.



Ez egyszerűen tragikus, hogy hogy lehet ilyen mesterien zagyválni a gyorsítási szakaszokat az ikerparadoxonnal, zagyválni a nemlétező inerciarendszereket, ha tetszik inerciarendszer a Föld (fénysebességmérésnél például, éppen Dubois szerint így történhetett, hogy ezer különböző inerciarendszerben is megmérték a fény sebességét, persze mindegyiket a Földön ugyanazon a helyen ugyanazzal a műszerrel), ha nem tetszik nem inerciarendszer a Föld stb.


(Véletlenül se érezd úgy, hogy veled kekeckedek, veled a legtöbb dologban maximálisan egyetértek. A vastagbelt meg hagyd, egy ilyen brommal nem érdemes vitázni)

Előzmény: magnum56 (16095)

Hipertér hajtóművet vizsgál az amerikai
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Hipertér hajtóművet vizsgál az amerikai)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.01.22 10:11:14 (130)

A dvag eszerint mégiscsak a jó öreg éter.


Igen éter, de ez az én éterem és sötét energiából áll, ilyen még nem volt senkinek sem, így nem is maradhatott vele senki szégyenben.


De a gravitonoknak is téridőben kell előfordulniuk, nemde? A tér és idő problémáját nem küszöbölted ki.


Ez most, hogy jön ide? Miért kellene kiküszöbölni a tér és az idő problémáját ??


A fénymodellről köszi a megjegyzést, egyetlen modell mögött sincs bizonyítás, a modell megfelel e többé kevésbé a valóságról alkotott fogalmainknak vagy nem, csak ez lehet a kérdés. Szerintem a fény tulajdonságai ezen yin-yang modellben "benne vannak".

 

A relativitáselmélet sincs bizonyítva. Nem is lehet. Ráadásul az összes mérés és megfigyelés a nyomó gravitációs modellt támasztja alá, csak néhány fatális tévedés, megszokás és értelmezési hiba miatt mindenki azt képzeli, hogy a mérések a recseg ropog relativitáselméletet támasztják alá. De nincs már újabb száz év.


(Itt ismét, századszor hangsúlyozom a látszat leírására többé kevésbé jó a ralativitáselmélet, csak a valóságot érti teljesen félre)

Előzmény: Serenic (125)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.01.21 11:44:57 (16086)

Fogadd el már, hogy nincs abszolút sebesség.


Csak akkor van ha definiálod. És attól a pillanattól kezdve van abszolút sebesség.


Alapul veheted pl a 370 km/s -os mozgást, vagy kijelölheted pl a Great Attractort állónak definíció szerint.


Ha ezt teszed máris van abszolút sebesség.


Ugyanez a helyzet az abszolút idővel is. Lehet nulla a Big Bang, vagy akár a szüzmária leszülésének időpontja. Azért nincs abszolút idő mert nem akarod.


Azt el tudod képzelni, hogy amikor csettintek akkor a világ 10 különböző helyén felrobban egy egy szupernova? Na ez az abszolút idő. Ezt mérni nem tudod, csak számítani. Nem kell mindent mérni. Eszed is van, nem?

Előzmény: cíprian (16085)

Hipertér hajtóművet vizsgál az amerikai
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Hipertér hajtóművet vizsgál az amerikai)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.01.21 11:11:56 (124)

- mi az erőtér?


Erőtéren az Univerzum vákuumot kitöltő DVAG sugárzást értem amely mindenhol ott van, ott is ahol a látható, hétköznapi anyag nem található a világűrben, vagy az atomok között. Feltételezem, hogy gravitonokból áll, amely sugárzás önmagával egyensúlyban van.

A világűrben, nagy tömegektől távol nagyjából homogén és izotróp.

DVAG = Dark energy Vacuum energy Aether Gravity


- mi a dvag gradiens?


Tömegek közelében (Föld) a sugárzás egy kicsiny része elnyelődik, tehát alulról egy kicsit kevesebb sugárzás érkezik mint felülről, ettől lesz gradiens a DVAG -ban.


- mitől inhomogén?


Ettől lesz inhomogén. Földközelben egyfajta áramlás alakul ki, egy olyan hatás mintha a földgolyóba áramolna be a DVAG. A DVAG nagyon nagyon erős sugárzás, a világ legerősebb meghatározó energiája.

Ez az áramlás egy nyomóerőt gerjeszt, egy sodrást alakít ki, s ez okozza a tárgyak súlyát. A földfelszínnel párhuzamosan indított fénysugarat pedig a Föld felé sodorja, úgymond hajlítja el.


Ez okozza a látszólagos térgörbületet. A tér nem görbe.

A porszívós példát nem véletlenül emlegetem, próbáld megérteni az analógiát.



A Nap közelében viszont nincs olyan anyag, ami ezt előidézné...


Már hogyne lenne: a naplégkör az.

Előzmény: Serenic (121)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.01.19 21:43:39 (106)

A térgörbület nem feltételezett, hanem kimért jelenség...


Sajnos nagyon tévedsz, mert először kimérték a jelenséget és utána Te önkényesen azonosítottad a kitalált térgörbülettel pedig a kimért jelenség az erőtér (DVAG gradiens) inhomogenitásából fakad.


Semmi köze a térgörbülethez, csak te (is) ezzel a semmi görbületével azonosítottad. A jelenség persze, hogy van, de nem a tér görbe hanem a fényút.


Egy nagyítóval fókuszálod a fényt, görbe lesz ott a tér ????

Egy patak folyik a medrében, görbe ott a tér? Vagy csak a meder görbe?

Egy porszívó szívja a szöszt meg a piszkot, görbe ott a tér ?


Pedig kimérheted a jelenséget, a szöszöcskék pályáját pl az idő függvényében vagy amit akarsz mindent kimérhetsz. Ez még nem jelenti azt, hogy ott a porszívó előtt meggörbült a tér.

Előzmény: NevemTeve (103)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.01.19 05:21:05 (81)

De szerkezete ott is van a térdidőnek, ahol éppen nincs benne anyag.


Hol is van ez a hely ahol nincs benne anyag ?


Az erőtérnek lehet, vagy van szerkezete, a térnek nincs. Így a téridőnek sincs.


Ha veszünk egy (pl derékszögű)  koordináta rendszert, amivel definíció szerint kijelölhetjük a teret (nem erőteret!!!), a tengelyeket meghosszabbítjuk akármeddig ahol feltételezhetően már nincs anyag (amennyiben az Univerzum nem végtelen). A tér ezáltal ott is ki lesz jelölve, de mitől lenne szerkezete ?


Szerkezetet csak anyag adhat, a DVAG áthatja az egész Univerzumot, a DVAG -nak lehet szerkezete, ha látható anyag van benne akkor még szembetűnőbb a szerkezete. Ha nincs benne anyag (az Univerzumunkon jóval túl esetleg) akkor nem lehet szerkezete sem, mitől lenne?. Még akkor sem ha Einstein vagy bárki más azt hazudta is.


A semminek nincs szerkezete. Az anyagnak van szerkezete. Azt állítani, hogy a semminek szerkezete van otrombaság, kísérletileg ellenőrizhetetlen, mert mindenütt van valami, a vákuum zsúfolásig tele van.


A semmi szerkezete mi lehetne? pl. itt van a semmi, egy kicsivel arrébb pedig két semmi ?? Miért kellene a térről feltételezni, hogy szerkezete van, ha a teret kitöltő erőtérnek (DVAG) megvan a szerkezete? A térnek még akkor sem lesz szerkezete ha az Univerzum végtelen kiterjedésű és mindenhol kitölti a sötét energia. Egy kristályrácsnál sem állítod, hogy a tér kristályszerkezetű hanem a benne lévő anyag a kristályszerkezetű.


A tér geometriai fogalom, nem anyag. Az erőtér fizikai fogalom, anyag. Kár keverni a kettőt, mert fizikusék hajlamosak megfeledkezni a fogalomzavarról ugyanúgy mint a látszólagos hossz esetében.


A helyesség a tapasztalati eredményekből látszik.


Igen, csak az nem a téridő szerkezete, hanem az erőtér (anyag)szerkezetét írja le. Azt is csak látszólagosan. A többi stimmel.

Előzmény: Callie (73)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.01.18 03:51:11 (52)

Csak megtaláljuk a közös hangot.. A Blikk mongyonle.

A féregnek meg igenis van luka. Bár lehet olyan is aminek nincs.

Előzmény: Gnudist (49)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.01.18 02:23:18 (16012)

2.  Vagy, el kell ismerni, hogy nincs valóságos hosszúságváltozás, csak látszólagos. Ez azonban egyenértékű a specrel megbuktatásával, tehát ezt sem ismerhetitek el.


Már megbocsáss Kedves magnum56, de ez megtörtént itt.


Csak elég könnyen felejtünk.

Előzmény: magnum56 (16009)

Hipertér hajtóművet vizsgál az amerikai
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Hipertér hajtóművet vizsgál az amerikai)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.01.18 02:06:17 (44)

Az, hogy vannak akik a jelenleg elfogadott modellt kivetítik a valóságra olyan mértékben, hogy végül elfeledkeznek arról, hogy melyik a valóság és melyik a modell. ...  Az pedig, hogy menet közben átdefiniálják a létező alapfogalmak tartalmát mindig aszerint, hogy a defektes elméleteiket ilyen módon alátámasszák, az már erős hiba.


Szóhoz sem jutok, ilyesmi megtörténhet ? Nem ilyen butácskák tán a fizikusok. Szerintem a féreg lyuka nagyonis valóságos dolog a téridőben. Esetleg az időtérben. Ebben a tekintetben a modell teljes egészében megfelel a valóságos realitásnak.

És utazni is lehet benne, természetesen. Igen. Hidd el.

Előzmény: Gézoo (37)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.01.17 02:41:50 (23)

hogyan találják meg a hazautat?


Tesznek néhány kísérletet és látják, hogy nem oda jutnak ahova szerették volna.

Akkor rájönnek, hogy mire jó a relativitáselmélet: arra, hogy kiszámítsák vele a valóságos pozíciókat.


Abban a pillanatban, ahogy elindulnak c-nél nagyobb sebességgel a relativitáselmélet alól egyszerűen kirántják a talajt, kiderül mindenki számára, hogy a relativitáselmélet a látszatot írja le, nem a valóságot. Látszat térgörbülettel nem lehet utazni, csak valóságos DVAG térenergia manipulálással. Azzal lehet.

Előzmény: LinuxGaribaldi (21)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.01.14 03:18:13 (15991)

Ez nagyon frappáns válasz lenne, ha 22 fokonként találtak volna valamit. De soha semmit sem találtak, akkor ez most szerinted kit igazol?


Ha egyszer valami normális dolgot állítasz majd, ne félj arról nem fogok megfeledkezni.



muallim (15986), bocs, hogy rávágtam, de tegyél már be egy sóderszállító futószalagba egy olyan hengert aminek az átmérője 30 méter (az eredeti 20 cm -es helyére), mit kell ezen rajzolni, szerinted befér ?



Hogy tudtok ilyen marhaságokon vitatkozni, hogy befér-e egy nagyobb vonat egy kisebb alagútba?


Nem fér be, csak ha összenyomod (például lezárod az alagút túlsó végét jó erősen). Az, hogy egy végtelen kis időpillanatig bizonyos megfigyelőknek úgy látszik, hogy éppen minden része bent van, az még soha nem ad értelmet ennek a kérdésnek. A hosszabb vonat soha nincs bent teljes hosszában, hiába mérik, látják, tapasztalják, lesik, figyelik a bakterok, mivel ezek a hosszváltozások látszólagosak.

Előzmény: NevemTeve (15987)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.01.13 03:28:52 (15985)

Ha megnő az ívek kerülete, akkor még feszesebb lenne a futószalag.


De nem nő meg a görgők kerülete, és nem csökken a szalag hossza sem. Csak látszólagosan változik a szalag hossza. A valóságban nem, tehát a relativitáselmélettől nem szakad el a futószalag, mert ez a hatás csak látszólagos.


Sose fogjátok megérteni.

 

Inkább egy kis összefoglaló a vita állásáról,


Poincare kiszámolta, hogy ha az étert kemény gumiból képzeljük el, akkor a világ hamar felmelegedne. Csakhogy az éter nem gumiból van, se nem acélból, hanem sötét energiából (DVAG). A sötét energia pedig nem fékez.

Feltehetnénk a kérdést, miért nem fékezi a Földet a sötét energia ? válasz.


Az Univerzum kora egy kissé alábecsült, mert a tőlünk két ellenkező irányban látszó galaxisok amelyek egymástól legalább 26 Gfényév távolságra vannak, legalább 13 Gévet eltöltöttek azzal, hogy a bárholis volt Big Bang helyéről a fénykibocsátás helyére, tehát egymástól 26 Gfényév távolságra eljussanak.

Ehhez adódik a további 13.7 Gév amíg a galaxisok által kibocsátott fény ideért a Földre, ezért az Univerzum legalább 26-27 Géves. lg


A relativitáselméletben használt hosszak látszólagosak, a valóságos hossznak nem felelnek meg, tehát a rel nem a valóságot írja le, hanem a látszatot.


A rel térgörbülete szintén látszólagos, tehát a gravitációt nem okozhatja. A gravitációt a tömegek környezetében kialakuló DVAG gradiens okozza, amely térgörbületnek látszik.


Az SR ee (egyenesvonalú egyenletes) mozgásának tulajdonságaira körpálya megfigyelésével nem illene következtetni. Ezért nem szerencsés az ikerparadoxon magyarázatához a GPS -el példálózni, annál is inkább mert a GPS órái szándékosan rosszul járnak, tehát a Földre visszahozva nem a Földi etalon időt mutatnák. Ezért a földre visszahozott GPS órát eleve egy olyan Földi órával kellene összehasonlítani amely hasonlóan "meg lett erőszakolva", s ekkor láthatnánk csak, hogy relativisztikusan is összejött-e valami valóságos időeltérés.


Fénysebességmérés megtörtént különböző inerciarendszerekben ? Huh. (15742)

Ráadásul forgótükrös módszerrel ?


Müonok: Semmi nem zárja ki, hogy a nagyenergiájú kozmikus sugárzás egyes elemei elérjék a földfelszínt. El is érik. Ráadásul a müonok hatótávolsága is haranggörbe szerint változik, nem fix érték. Csak az átlaguk 600 méter. Eltérések nagyok is lehetnek, ezért jellemzik a részecskéket felezési idővel és nem pedig életidővel.


Michelson kisérlet: teljes csőd, az interferométert 90 fokkal elfordítva 0 változás várható, mert a fényutak egyszerűen megcserélődnek. A mérések ezt a várakozást tökéletesen alátámasztották. Ezáltal a MM kisérlet fénysebességmérésre semmiképpen nem használható, semmilyen inerciarendszerben. Ezért a Föld 370 km/s abszolút mozgását sem tudhatta kimutatni. Az éterhipotézist pedig ezen körülmények között nem cáfolhatta meg, s ezért a cáfolat egy tévedés, egy téves értelmezés.

Előzmény: muallim (15984)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.01.10 02:38:25 (15839)

A primer sugárzás jelentős része a levegő első 100 g/cm2-es (?) rétegében lévő atom­magokkal lép kölcsönhatásba..


Engem pont a nem jelentős része érdekel, amely nem itt lép kölcsönhatásba.

Hanem pont a Földfelszínen. Ez az elenyésző rész itt lent kelti a müonokat.


ld magnum56


Ez a kisérlet nem a hosszkontrakciót igazolja !


Tökéletesen egyetértek ezzel. Ráadásul az időkontrakciós óradilatációs összemenést sem igazolja.

Előzmény: muallim (15791)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.01.09 02:51:53 (15758)

Amikor SR körülmények között méred, tudod, hogy látszólagosan hosszváltozáson esett át a tárgyad.

 

Ebben akár meg is egyezhetünk.


Köszönöm mmormota, megegyeztünk. Ezzel új fejezetet nyitottál ebben a topikban.


Ha ezt a látszólagosan eltérő SR mhosszt = aszláhosszt definiálod hossz -nak az SR -ben, ez rendben van, csak ettől kezdve soha ne felejtsd el, hogy ez a hossz definíció szerint is mindig LÁTSZÓLAGOS.


Ettől kezdve remélem a többieknek sem okoz gondot belátni, hogy az (SR) órajel eltérések is csak LÁTSZÓLAGOSAK.


Magyarul az iker visszatér és mire itt állnak egymás mellett egyik sem lesz öregebb.

Előzmény: mmormota (15757)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.01.08 04:44:52 (15750)

Köszönöm szépen az igyekezetedet s ezt a visszafogott választ, mindigis tiszteltelek ezért. De akármilyen sajnálatos, biztosíthatlak nincsenek megértési problémáim azzal amit állítok. Hidd el azt is pontosan értem Ti hogyan gondoljátok.


A specrel nem ugyanazt nevezi a tárgy hosszának, mit te.


Látod pontosan ez a probléma. A specrel tökéletesen jól elvan magával, csak ne kelljen kilépni belőle. Mert akkor kiderül, hogy nem felel meg a valóságnak amiről beszél. Csak annyit kellene tennie, hogy belátja: amiről ő beszél az nem a valóság, hanem annak a látszó része. Ez a látszat változhat a már ezerszer leírt módon, egyszer így látod máskor úgy, ez korrekt.


Azért mert Einstein azt találta mondani, hogy az a valóság amit mérni tudsz, attól még nem lett az a valóság amit mérni tudsz, ráadásul kutyafuttában.


Egy ilyen hossz definíció mellett neked igazad lenne. Csak éppen lehetetlen lenne mozgó tárgy hosszáról beszélni. Nem lehet ugyanis megmérni. Előbb meg kell állítani, Párizsba szállítani stb.


És? Nem ez a hossz definíció? Nemcsak fizikusok mérnek ám hosszt, hanem mondjuk biológusok is.

Ha ezt tennéd (ie megállítod, Párizsba viszed, miért ne tehetnéd, nem kell ezt ezerszer megtenni, csak néhányszor elvinni Párizsba) rájönnél, hogy a mozgó tárgynak nem változott a hossza. És eztán nem lenne lehetetlen a mozgó tárgy hosszáról beszélni, mert tudnád, hogy ugyanannyi mint amikor állva méred Sevresben. Amikor SR körülmények között méred, tudod, hogy látszólagosan hosszváltozáson esett át a tárgyad. Ha véletlenül a valóságos méretére volnál kíváncsi, akkor a specrel látszólagos hosszváltozását bekalkulálva megmondhatod a tárgy valóságos, állva mért hosszát, ha akarod.


Nem lehetetlen megmérni, pontosan ugyanúgy mérhetsz ahogy eddig.

Nem kell Sevresbe járni, mert már előzőleg eldöntötted mondjuk ezer odajárással és összehasonlítással, hogy a mozgó tárgyak ugyanolyan hosszúak, mint az álló tárgyak.


Arra kérlek, legalább egy fél óráig ne vágj vissza ha elolvastad, próbáld megfontolni mit mondok, hiszen Te vagy az egyik legértelmesebb a csapatban.

Előzmény: mmormota (15749)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.01.08 01:56:22 (15747)

A relativitáselmélet szerint a valóságban is és látszólagosan is összezsugorodnak a rudak.


Na látod, ezért dől meg a relativitáselmélet, sőt nem is dől, hanem ezzel már meg is dőlt.


Ugyanis a relativitáselmélet szerint a valóságban is összezsugorodik a méteretalon.

Mivel ez az állítás nyilvánvalóan nem állja meg a helyét, ezért a relativitáselmélet a valóságot rosszul írja le, tehát téves.


Ezt bárki leellenőrizheti, bármikor elmegy Sevresbe, összehasonlítja a saját méteretalon másolatát az eredetivel és láthatja, hogy nem ment össze.


A valóságban nem ment össze, hogy is ment volna össze attól, hogy valaki egy gyorsan mozgó griffmadár hátán ülve közelről, vagy távolról a Sevresi méteretalont megtekintette-e vagy sem.


Tudjátok ti egyáltalán mitől zsugorodhat össze egy méterrúd ? (most felveszem azt a gyagya stílust ahogy próbáltok kioktatni a relativitáselméletre) A csökkenő hőmérséklet, attól összezsugorodhat valóban és a valóságban. Rátehetsz egy követ, mondjuk a Gellérthegyet, attól összezsugorodhat valóban. Megolvasztod, még ettől is zsugorodhat, egész picire. HCl-HNO3, stb.


Csak egy dologtól nem zsugorodhat, hogy megtekintem a sasmadár hátáról.



test (15740): Nem kell megutaztatnod, elég ha te utazol. A kettő ugyanis nem különböztethető meg, még Einstein szerint sem.

(15738): Ehhez nem kell kísérlet, ez csak logika. Ha egy műszer nem alkalmas arra a célra amire ki lett találva, akkor az vélhetően sehol a világon nem alkalmas arra a célra.

Előzmény: cíprian (15739)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.01.07 06:35:34 (15737)

Ehhez nem kell elmenni az Andromedára. Ha elfordítod az interferométert 90 fokkal, akkor a fényutak helyetcserélnek és semmi sem változik. Ezért van a null eredmény. Ez az Andromédán is így van.


Ez itt az "éterszél" ha ezt kerested. (Remélem nem mindig rajtam nevettél)

Előzmény: test (15736)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.01.07 05:56:32 (15735)

Érvényes az, csak a Michelson kísérlet nem alkalmas az éterszél kimutatására

Ez aztán érvényes a világegyetem minden részén.


Már kimutatták az "éterszelet" amit a Michelson kísérlet nem tudhatott kimutatni, kb 370 km/s. Csak ez nem olyan fontos mint az a bizonyos null eredmény. Mert a null eredményre szépen ráépült az áltrel. A 370 km/s meg nem számít.

Előzmény: test (15734)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.01.07 03:25:03 (15733)

Ha a hangsebességre posztulálod, hogy minden inerciarendszerben azonosnak mérik...


Melyik volt a másik inerciarendszer ahol a fénysebességet megmérték, elmulasztottam valamit ?



15728: Azt megtennéd, hogy ideteszed nagyvonalakban pontosan miből jön ki a 6.9*10E-10*(1-3r/2R) időeltérés, hogy lássuk mi köze az áltrelhez és hogyan származik belőle ez az eltérés, légyszi.


Ha az R sugarú pályába r-t helyettesítek akkor mennyi eltérés jön ki?



mmormota (15709), Az elképesztő sokkal inkább az, hogy egyáltalán kísérlet kell annak belátására, hogy a valóság nem változik attól, hogy nézegetjük avagy sem.


lehet, hogy nem érted mit akarok mondani ? Legyen, megpróbálom lassan.


Van egy méterrudam Sevresben. Ott állunk mellette mind a ketten. Most Te elindulsz és felmész az Eiffel toronyba. Innen megnézed a méterrudat. Másnak látod. Megváltozott a méterrúd hossza? A valóságban ?


Lejössz és elindulsz egy rakétával. Piszokul felgyorsítasz fénysebességre majdnem. Ekkor megnézed milyen hosszú a méterrúd Sevresben. Másnak látod. Megváltozott a méterrúd hossza ? A Valóságban ?


És akkor nekem van zavar a fejemben ? Az én fejemben nincs semmi.. Még zavar sincs (hogy nektek is legyen egy kis örömötök)

Előzmény: Dubois (15703)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.01.06 03:24:06 (15700)

Ezt jó volt olvasni, ennél szebben, átláthatóbban még én sem tudtam volna megfogalmazni, pedig azért elfogult az vagyok..


Gyerekek tiszta röhejes századszor is a GPS el jönni, tudjuk, hogy ezernyi korrekcióval tökéletesen használhatóan működik a GPS. De fogjátok fel, hogy az körpálya. Ráadásul sosem esett még le GPS (tudtommal), hogy megállapítsuk az egymás mellett lévő órák valóságos eltéréseit. A Hazafele kísérlet szintén körpálya.


Egy elemi dolgot, egy alapvető elméletben, nevezetesen megállapításokat tenni az egyenesvonalú egyenletes mozgásról egy körmozgás alapján, egetverő balfékség.


Amíg a (15687) ben vázolt kísérlettel, vagy annál sokkal gondosabban tervezett kisérlettel nincs alátámasztva az egyenesvonalú egyenletes mozgással haladó órák valóságos eltérése, addig ez a kérdés nem bizonyított, érted vrobee?


Az elképesztő sokkal inkább az, hogy egyáltalán kísérlet kell annak belátására, hogy a valóság nem változik attól, hogy nézegetjük avagy sem.

Vagy honnan, ki, hogyan, mivel nézegeti avagy sem.

Aki nézegeti gyorsan megy vagy sem.

Aki nézegeti egy fekete lyukban csücsül avagy sem.

A megfigyelő éppen a föld vagy a Hold másik oldalán van és így éppen nem is tud megfigyelni.

A megfigyelő éppen alszik de ettől ugyan nem áll meg a való világ, fizikusok. Vagy mégis ?



Dubois (15689) Azt akarod állítani, hogy nem egyenesvonalú pályára jó lehet a spec.rel., de egyenes vonalún megbukik?


Nem. Azt állítom, hogy mindkettőre jó a specrel.

Azon bukik meg, hogy a valóságra nem jó, csak arra ami a valóságból számunkra látszik. Amit látunk belőle arra jó, mert fényjeleket vizsgálunk. Ha nem fényjeleket vizsgálnánk egészen mások lennének az eredmények. Egy vak társadalomban sokkal nagyobb lenne az "idődilatáció", mert ott például azt a hangterjedés szabná meg. Egy olyan világban pedig ahol fingszaggal kommunikálnak úgylehet mégnagyobb lenne a (látszólagos) idődilatáció.


De ahhoz, hogy ez kiderülhessen, az egyenes vonalú egyenletes mozgást kell először tisztán megvizsgálni, nem pedig összemosva egy egészen más viselkedésű rendszerrel.


Ja és a múltkor elfelejtettem, persze tökéletesen egyetértek veled abban, hogy kisérletileg gondosan alá kell támasztani egy olyan elméletet ahol az ész megáll. De a legcsekélyebb mértékben sincs gondosan alátámasztva.


És végül, a valóságra úgy lenne jó a specrel, ha azt arra használjuk, hogy a látszó világból a specrel segítségével visszaszámoljunk az egyetlen igazi valóságos valóságra, ami megfigyelőfüggetlenül valóságos, amely nem változik azáltal, hogy valaki megfigyeli e.

Előzmény: magnum56 (15695)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.01.05 04:27:24 (15687)

Az órák a valóságban is másként járnak és látszólagosan is.


Rendben, ez a lényeg.


Álló rendszerben haladjanak különböző sebességű órák. Ezek mind eltérő ütemben járnak az álló órához képest. ... Ezek valóságos eltérések.


Na ezt ugyan honnan vetted ? Ezek mind látszólag eltérő ütemben járnak az álló órához képest. Az, hogy ez a látszólagos eltérés valóságos is egyben, soha semmivel nem bizonyított. Hányszor mondjam el, hogy soha senki nem végzett olyan kísérletet, ahol ezt az egyenesvonalú egyenletes mozgást vizsgálták volna. Minden mérés körpályán történt, GPS etc. Egy ilyen kijelentést (= a látszólagos eltérések egyben valóságos eltérések is) nem tehetsz csupán azért mert pl Einstein megmondta. Ezen kijelentést nem támasztja alá semmi. Csak a kőkemény vakhit.


Dubois (15663) ogmogásával is ugyanez a baj, hogy mi a fenéért nem visznek fel egy atomórát az űrhajóba. Csak megállapítanák, hogy lám az eltérés tényleg létezik ugyanúgy mint a GPS -nél. Mert az is körpálya.


Ezt a kísérletet gondosan meg kell tervezni, nem jó a földkörüli körpálya, mert az ugyanolyan mint a GPS, egyenesvonalú egyenletes mozgás kell, hiszen ezt akarjuk belátni. Ezt nehéz biztosítani az igaz, de lehet rá közelítő kísérletet tervezni és ki lehet küszöbölni a megfordulás okozta problémát is a következő módon:


Veszel tíz egyforma rakétát.

Az egyik elmegy 1M km -re, visszafordul és leszáll az atomórájával a Földre.

A másik elmegy 2M km -re a Földtől, visszajön.

A harmadik 5M km re, ott megfordul, visszajön, leszáll,

a negyedik 10M km -re stb.


A tizedik rakéta elmegy 1M km -re, visszajön, leszáll, leolvassa az órát, majd ez a tizedik kontroll rakéta megtankol és az eredeti atomórájával ismét felszáll, megint 1M km -re repül és visszajön és ezt addig ismétli amíg az összes többi űrhajó visszatér.


Az atomóra adatokból grafikon készíthető, amivel kiejthető a megfordulás okozta zavar (ha van egyáltalán). Menet közben nem szükséges nézegetni az atomórákat fényjelekkel mert ez okozza a rel eltéréseket.


A lényeg, hogy az összes rakéta hasonló módon induljon a földről, a köztük lévő különbség csupán az legyen, hogy hajómű nélkül különböző ideig utazzanak nem körpályán a Föld körül, hanem közelítőleg egyenes vonalban azonos sebességgel.


Egyáltalán nem egyszerű dolog kísérletileg belátni, hogy a látszólagos atomóra eltérések egyben valóságosnak is tekinthetők-e, tehát nem állíthatod, hogy Ezek valóságos eltérések. Nem azok.



...Minden kiválasztásra más számsorozatot kapunk. Ezek viszont látszólagos eltéréseknek mondhatók. Rendben.

Előzmény: cíprian (15664)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.01.04 06:50:30 (15643)

Tehát úgy érted, hogy az űrállomáson akkor sem lehet kimutatni a különböző eséseket ha arra kifejezetten figyelnek ?


Magyarul az űrállomáson nem lesz megfigyelhető a tárgyak különféle esése ?

Előzmény: iszugyi (15642)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.01.04 06:19:04 (15640)

Gyula, azzal egyetértesz, hogy az űrállomás alkalmas lehet egy ejtési kísérlet végrehajtásához ? Tudom, sose nézték, de alkalmas lehet-e egy nagyon hosszú ideig tartó ejtési kísérlet végrehajtásához ?


Tehát egyetértesz -e azzal, hogy az űrállomás egy ejtőkapszula, abban súlytalanság van, s ha van különbség a különböző anyagok (elemek) közt az esésben, akkor az ott kimutatható ha erre figyelnek és ez kifejezetten egy kísérlet tárgya ?

Előzmény: iszugyi (15639)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.01.04 02:38:09 (15637)

"..mindkét óra lassabban jár a másiknál. (A valóságban persze, a rel hívők szerint)  
Tévedés."


Nos akkor itt meg is állhatunk, én csak ennyit akartam elérni.


Tehát mostmár leszögezhetjük:


A valóságban nem járnak másként az órák. Csak látszólag. És ezt írja le a specrel. Ennek a látszólagos eltérésnek az oka tehát az eltérő szinkronizációkban rejlik.


Ha a valóságban nem járnak másként az órák, akkor az iker visszatér és nem lesz idősebb. Sem fiatalabb. Ugyanolyan idős lesz mindkét iker.

Előzmény: Simply Red (15630)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.01.03 05:47:52 (15628)

..mindkét óra lassabban jár a másiknál. (A valóságban persze, a rel hívők szerint)


Skacok, szerintetek létezhet e egyáltalán bármiféle ellentmondás, logikátlanság a tudományban, ha egy ekkora baromságot símán le lehet nyelni ?


Mindez nem elég, ráadásul körömszakadtáig védelmezni ? Mégegyszer nemelégszer ismételve: nem az a baj, hogy a modelletek, az áltrel ilyen, hanem az, hogy azt képzelitek hozzá, hogy a valóság is ilyen. A valóságot leíró modell lehet ilyen, mert így látjuk, ez lehetséges, de a valóság ettől még nem lesz megbolondulva.


Ki kell mondani, hogy amit az áltrel leír az nem a valóság, hanem az amit látunk belőle.

Kész. Ennyi. Innentől kezdve az áltrel jól használható, ha ezt fejben tartjuk.

Előzmény: Dulifuli (15612)

Ezo, vagy amit akartok
(Fórum» FILOSZ » Rejtélyes dolgok » Ezo, vagy amit akartok)
Astrojan válasz| megnéz| könyvjelző 2006.01.02 01:02:40 (34)

Ja, kösz, csak ezt nem hívják szingularitásnak.


A kétdimenzós tér ahogy mondod, vagyis maga a sík, önmagában is végtelen. Mégsem mondod rá, hogy szingularitás. A möbius szalag nem síkidom.

Előzmény: Hell'O Drome (33)

Ezo, vagy amit akartok
(Fórum» FILOSZ » Rejtélyes dolgok » Ezo, vagy amit akartok)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.12.30 05:04:19 (32)

..szingularitás a Möbius-szalag is..


És melyik pontjában van a szalagnak a szingularitás, ha nem sértelek meg ?

Előzmény: Hell'O Drome (25)

Fény - csigatempóban
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Fény - csigatempóban)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.12.30 04:46:46 (4)

Igaz, hogy indiaiak csinálták de attól még lehet korrekt a kísérlet.


a fény intenzitása alig gyengül egy mp késleltetés után. Ez így együtt valóságos csoda lenne.


Vagy csak a fény nem olyan mint gondolod.


Azért ne felejtsd el, hogy Te is hasonló rodopszinnal látsz. Ezért nem valószínű, hogy teljes visszaverődést szenvedne a foton, mert a fény legalábbis belép a rodopszinba, másként nem láthatnál.


Egy része izomerizációs fényreakcióba lép az A vitaminnal, másik része továbbmegy. Hogy aztán mi lesz vele ? Ez a kérdés.


Továbbmegy, mert ezt mérték. Vagy hazudtak.

Előzmény: mmormota (0)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.12.30 04:07:53 (3)

Ide tettem az Absztraktját

Előzmény: Ostap Bender (2)

Mi az energia??
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Mi az energia??)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.12.29 04:51:15 (208)

Kristályokban, (gyémánt, rubin, Ca-Wolframát) ez a kilépési irány, hihetetlenül pontosan azonos, (a szilárdtest lézerek másként nem is működhetnének)...


Értem. Akkor ezek szerint a gázlézerek nem működhetnek.

Előzmény: Gézoo (204)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.12.28 06:23:14 (202)

Sajnos fizetős a cikk így csak ezt találtam, Abstract Phys. Rev. Lett. 95, 253601


We observe that the group velocity of light is reduced to an extremely low value of 0.091 mm/s in a biological thin film of bacteriorhodopsin at room temperature. By exploiting unique features of a flexible photoisomerization process for coherent population oscillation, the velocity is all-optically controlled over an enormous span, from snail-paced to normal light speed, with no need of modifying the characteristics of the incident pulse. Because of the large quantum yield for the photoreaction in this biochemical system, the ultraslow light is observed even at low light levels of microwatts, indicating high energy efficiency.

Előzmény: JFEry (200)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.12.26 02:57:04 (197)

Kösz JFEry, ne egyél túl sokat,


Ha kötetlen szórású paraméterekkel jönne ki a foton, akkor nem volna színes a tárgy, nem volna spektroszkóp, nem volna fénytörés, stb.


Na most ha ilyen bajok vannak, akkor ez könnyen jelentheti azt, hogy nem abszorbeálódik a foton az anyagban való áthaladásakor, hanem az eredeti foton halad át az anyagon de lassabban.

Előzmény: JFEry (195)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.12.25 05:50:36 (194)

Hát, ha semmit sem lehet kérdezni az baj, mert akkor lehet, hogy az anyagban maga az eredeti fénysugár lassul le, és nem a reinkarnációi mennek tovább laser szerűen.


Szerintem az a baj, hogy a gerjesztett atomok/elektronok kisülése nem meghatározott idő múlva történik meg normálisan, hanem haranggörbe szerint. Ez pedig széthúzná a fényfelvillanást az időben és nemcsak eltolná, vagyis egy négyszögimpulzus nem négyszögként jönne ki hanem valami szinuszgörbe szerű jelként csengene le.

( A gerjesztett atom, hosszabb -rövidebb idõ elteltével magától visszatér az alacsonyabb energiájú állapotába, s az energiatöbbletet egy foton viszi el. Az emittált foton paraméterei megjósolhatatlanok.


http://www.uni-miskolc.hu/~www_fiz/fiz2b/node38.html )

Előzmény: JFEry (192)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.12.24 06:00:38 (185)

Mit gondoltok mi gyorsítja fel a fényt c -re amikor kilép a bakteriorodopszinból ?


Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.12.24 03:05:08 (15361)

Abszolut időben gondolkodsz, ezért a relatív idő minden tulajdonsága önellentmondásnak tűnik számodra.


Kedves mmormota, Kedves drága mmormota, Te meg relatív időben gondolkodsz, ezért az abszolút idő minden tulajdonsága önellentmondásnak tűnik számodra.


Ti a mérést istenítitek, a látszó világot amit meg lehet mérni, meg lehet tapasztalni, amit lehet érzékelni. De a méréshez mindig hozzátartozik egy használati utasítás, így van ez a hold méretének meghatározásánál például, mert a földről meg tudod mérni a látszó átmérőjét, valahogy kiszámolod a távolságát és ebből kiszámolod a Hold valóságos méretét.


Kiszámolod érted,

kiszámolod, kiszámolod, kiszámolod, kiszámolod.


Nem méred hanem kiszámolod.


Miért esik olyan nehezedre, hogy kiszámoljad az abszolút időt, kifejezetten csak az én kedvemért és Dulifuli kedvéért és magnum56 kedvéért. Csak most Karácsonyra.


Hátha tudunk kezdeni vele valamit.


Boldog Karácsonyt neked, de azoknak is akik úgy harcolnak mintha ellenségek lennénk.

Előzmény: mmormota (15345)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.12.21 02:52:56 (15296)

A nehézségi erőtér földi körülmények között nem függ a megfigyelő helyétől.


Ezt egy kicsit elnagyolod szerintem, mert horizontálisan is függ egy kicsit, vertikálisan pedig bizonyosan függ. Egy hegyen más, a Föld középpontjában pedig nulla. Ezért ez nem modellfüggés, egész egyszerűen függ a Föld középpontjától való távolságtól (és tőlem akár még ezer más dologtól is függhet, és függ is).


..most egy másik definíciót próbálsz adni a valóságra: eszerint az valami "a priori" létező, amelyet közelítget a tudomány. Ez lehet, hogy így van (bizonyíték nincs rá)..


Hát persze, hogy a valóság (a természet, az anyagi világ) a priori létező.

Bizonyíték a világon semmire sincsen, a mérések is csak alátámaszthatnak dolgokat. A természetre és az anyagi világ létére még milyen bizonyítékot vársz? Persze nehéz meghatározni mi a valóság, de első közelítésben nézzük meg egy lexikonban: a tudatunktól független létező anyagi világ, vagy ilyesmi. A tudatunktól független megfigyelőfüggetlent is jelent.


A lényeg az, hogy amikor a galaxis kialakult az is valóságos volt pedig még nem volt modell. Ezért mindegy, hogy hányfajta modellt találtak ki a fizikusok vagy van-e otthon néhány autómodellem, az a Plútón lévő valóságot nem befolyásolja. De még a Földön lévőt se nagyon.


- A valóságra elfogadom, hogy egy és oszthatatlan "a priori" létező, de hagyjuk ki a témából, mert nem része a természettudománynak.


Pont a valóság nem része a természettudománynak? Nem csak fizika van ám a világon. A természettudományok mindenhol a természetet vizsgálják. A fizika sem kivétel, csak Einstein a kivétel.


- A megmért dolgokat ezentúl ténynek igyekszem hívni.


Sokkal jobban örülnék, ha adatoknak hívnád őket, ugyanis ezek a mérési adatok nem tények, mert a mérési adatok hibásak, egymásnak sokszor ellentmondanak, a kutatók hazudnak vagy tévednek, a műszerek pontatlanok stb.

Előzmény: vrobee (15294)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.12.20 05:59:15 (15253)

A 'valóság' az egy van, de mi az az 'egy'?


Az nem probléma, hogy a valóságot nem ismerjük tökéletesen, közelítjük, tanuljuk és kutatjuk. A lényeg az, hogy valóság csak egy van, s az a megfigyelőktől független.


A modellektől már csak azért sem függhet a valóság, mert a modelleket fizikusok találják ki. Ez a viszony azt predesztinálná, hogy a fizikusok előtt nem létezhetett valóság, ami azért elég groteszk. Grotexksz.


A valóság leírása lehet modellfüggő és megfigyelőfüggő, pl relativitáselmélet, legfeljebb rossz a leírás, csak maga a valóság nem lehet megfigyelőfüggő, sem semmilyen modellfüggő. Mert a valóság már akkor is megvolt amikor még élet sem volt a Földön, nemhogy modell. Ezt a két dolgot nem kéne keverni. Szia.

Előzmény: iszugyi (15251)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.12.20 04:05:57 (15249)

Általában ez az elfogadott. A megfigyelőfüggő dolgokat nem tartjuk a valóság részének.


Na végre valaki, kösz notwe


Csak ezzel a definícióval az a baj, hogy a valóság modellfüggő. Felőlem megállapodhatunk ebben, de akkor erről nem szabad megfedkezni.


Ezt úgy érted hajlandó vagy abba belemenni, hogy valóság csak egy van és így nem lehet modellfüggő ? Ami szerintem természetes, a valóság nem lehet modellfüggő.


Valóság már akkor is létezett amikor fizikus még egy sem született a világra.

Előzmény: vrobee (15241)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.12.19 05:47:51 (15194)

Jellemző, hogy neked elméletben valóságos az idődilatáció. Engem az érdekel, hogy a valóságban valóságos-e.


Kísérletek nem igazolják, kértelek (téged is) 15188 végén, hogy ne sorold azokat a példákat amik nem egyenesvonalúak és nem egyenletesek mert azok nem jó példák a zavaró körülmények miatt.


Az ikerparadoxon nem arról szól, hogy megkerülöd a földet, hanem ee mozgással haladsz. Akkor, hogy hozhatod a Hafele kísérletet ide. Talán nem érted miről van szó? Ha csupán a Sagnac effektus működne akkor is mást mutatnának a föld körül keringő órák.

Nem tisztázott elméletileg mitől járnak másképpen a GPS órák, a specreltől biztosan nem. És még egy GPS sem esett le, hogy valóban össze lehessen hasonlítani az órákat, repülés közben pedig csak fényjelekkel lehet ez pedig eleve problémás.


Arról nem beszélve, hogy több ezer év kellene, hogy néhány másodperc eltérés összegyűljön.

Előzmény: Gergo73 (15192)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.12.19 04:39:32 (15191)

A megfigyelések cáfolják ezt az előítéletet.


Akkor neked is elmondom, ha lenne egy végtelen sebességű jeled, akkor is cáfolnák a megfigyelések az egyidejűséget? Az egyidejűség is csak egy definíció, ez nem olyan, hogy van vagy nincs, cáfoljuk, vagy sem. Ráadásul nagyon hasznos definíció és pontosan azt jelenti, mit mérnél ha lenne végtelen sebességű jeled.


Van abszolút egyidejűség ha definiáljuk. Úgy tudjuk meg ha kiszámítjuk mi mikor történt, nem elég megfigyelni, mert csak fénysebességű jeled van.


Ha látsz 2 csillagrobbanást, az egyiket ma, a másikat ezer év múlva, még lehettek egyidejűek. Számítással tudod eldönteni. Számítás nélküli megfigyeléssel nem.

Előzmény: Gergo73 (15189)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.12.19 04:03:24 (15188)

Felőlem nevezheted 2-t valóságnak, 1-et látszatnak.


Ok, megegyeztünk, ez a lényeg, csak akkor ehhez tartsd magad.


Ebből egyenesen következik, hogy nincs valóságos ikerparadoxon, mert ezáltal fel sem merül. Látszólag másképp öregszik az iker, és ez a látszólagos öregedés addig tart amig úton van. Amint visszaér látszólag ugyanolyan idős lesz. Csak amint egymás mellett állnak, a valóságban is ugyanolyan idős lesz, mert megszűnik a látszólagos öregedés okozója, a mozgás. Pontosabban a mozgás közbeni fény közvetítette kommunikáció, ami a probléma okozója. Ha ezt nem érted az nem azt jelenti, hogy én lovon ülök, hanem azt, hogy még gondolkodnod kell, miből ered az ikerparadoxon. Tételezzük fel, hogy egyfajta jel végtelen sebességgel terjed. Ebben az esetben nem lépne fel az ikerparadoxon. Az ikerparadoxon oka a fénysebességű jelterjedés, s nem pedig az, hogy az iker másként öregszik, főleg nem a valóságban.


Sokan megtették.


Tévedsz, senki sem tette meg, csak összezavarnak legalább háromféle hatást de lehet, hogy többet. Igazad van, el lehetne végezni a kísérletet, tisztán leválasztva az egyenesvonalú egyenletes mozgás hatását (ha van) a gyorsító szakaszokról, gravitációs hatásokról, stb. A GPS erre a célra a lehető legrosszabb, mert túl bonyolult rendszer. Egy ilyen zavaros környezetben nem lehet megállapítani hogy melyik hatás honnan jön. Ne azt nézd, hogy a korrekciókkal jól működik a GPS, itt a korrekciók eredete és oka a kérdés.


Az egyenesvonalú egyenletes mozgást, amiről az ikerparadoxon szól, még senki nem tesztelte. Csak arra kérlek, hogy ne kezdd felsorolni a példákat, amik nem az egyenesvonalú egyenletes mozgást vizsgálták.

Előzmény: vrobee (15185)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.12.19 02:20:55 (15184)

A valóságnak valóban sok arca van. A SR ezek közül az egyik.


Köszönöm. Ezért kínlódtam veletek hetek óta.


Az SR nem a valóságot írja le, hanem az SR a valóságnak egyik arca. A valóság azon látszata amilyen szögből a valóságot vizsgáljuk. Tehát semmiképpen nem azonosítható a valósággal, mert valóságnak éppen azt a dolgot hívjuk ami a sokoldalú megfigyelésekből a megfigyelő pártállásától, szellemi képességeitől, hitvilágától, érzékszervei állapotától, pénztárcájától a megfigyelés szögétől, helyétől, a megfigyelő sebességétől, szagától vagy gravitációs állapotától függetlenül is mindig ugyanaz. A valóság a megfigyelőktől függetlenül létező. Ezt akarja felrúgni a relativitáselmélet, eléggé el nem ítélhető módon.


Következésképpen az űrhajós visszatér és az iker nem lesz öregebb.


 

Dubois (15147) Mi értelme volna egy olyan rendszerben kontrakciót várni, ahol nincs mozgás?


Huh, mi értelme volna egy olyan rendszerben kontrakciót várni, ahol van mozgás?


( nem mérni -t mondtam, hanem várni )

Előzmény: Gergo73 (15139)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.12.18 05:02:57 (15140)

Dehogynem jutok előrébb, ezzel elégedett vagyok:

..ha neked jobban tetszik, akkor úgy fogalmazok, hogy körnek/négyszögletesnek mérjük.


Tökéletes. Körnek mérjük, körnek látjuk, körnek érzékeljük.


Csak amit mérünk, látunk és érzékelünk az nem a valóság, az ebből a példából is nagyon jól látszik.


a tudomány azt tekinti valóságnak, amit mér


Ez nem igaz, csak a relativitáselméletben. Máshol mindenhol gondolkodik is, számításokat végez, számítások és értelmezés nélkül nem ér semmit a mérésed. Ha én egy kinyújtott ceruzával akarom megmérni a Holdat, azt azért nem tekinted valóságnak ugye ? Tudod, hogy nem akkora a valóságban.

Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.12.18 03:26:57 (15136)

A relativitáselmélet azt mondja, hogy ha a hengert szemből nézzük, akkor kör, ha pedig oldalról, akkor négyszögletes.


Látod éppen ez a baj, pontosan itt cseszi el a relativitáselmélet is meg te is. Mert azt kellett volna állítani és csak az lehet igaz, hogy


a relativitáselmélet azt mondja, hogy ha a hengert szemből nézzük, akkor körnek látszik, ha pedig oldalról, akkor négyszögletesnek látszik.


Mivel a rel nem ezt mondja, ezért a relativitáselmélet rosszul írja le a valóságot, mert ő egy akkora baromságot állít, hogy ha szemből nézed akkor az kör a valóságban.


Ezt egy dedós nem veszi be, de fizikusok képesek róla vitatkozni, mert azt hiszik nemcsak a kamuvilágot hozták létre, de csak ők tudhatják mi a valóság. Pedig a valóság a fizikán kívül is létezik, még egy majomnak vagy egy seggfejű tarajos gőtének is.

Előzmény: vrobee (15049)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.12.17 05:37:48 (15047)

Már hogyafenébe ne. Ha egy megfigyelő gyorsan megy akkor az a földön lévő botot más hosszúságúnak látja. Ha egy másik megfigyelő méggyorsabban megy akkor az ugyanazt a botot mégmás hosszúnak látja.


Ha ebben megegyeznénk akkor nem is lenne semmi hiba, csak a relativisták szerint a valóságban is más lesz a földi bot hossza. Ez a baj.


Ugye milyen abszurd, magad sem hiszed el.

Előzmény: vrobee (15046)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.12.17 03:52:35 (15045)

Kösz a segítőkész hozzászólást, nem találom benne amit ne fogadnék el.


ezért kell ... megtartani azt ami számodra használható


Pontosan ezt teszem/szeretném. A nyomógravitációban a relativitáselmélet is megtalálja a helyét, ahol nem egy látszólagos térgörbület okozza a gravitációt hanem egyfajta DVAG sugárnyomás, tehát fizikai tartalma van az égitestek által "előhívott" gravitációs erőnek. A különbség csak annyi lesz, hogy a fogalmunknincs mekkora térgörbület helyét egy gravitációs sugárnyomás gradiens veszi át, amelynek a hatása éppen kiadja a látszólagos térgörbületet. Csak a magyarázat lesz más, kevésbé mesterkélt, mint a térgörbület, amely semmiféle logikával nem támaszható alá. A térgörbületet be lehet magolni, lehet benne nagyon hinni, de a nyomó gravitáció meg is tudja magyarázni.


Gergo73 (14941) A fizikai modellek mind kamuvilágok... csak a Jóisten tudja, mi van a valóságban.


Na látod ez már jobban tetszik. Nagyonis lehet tudni, hogyha egy kamuvilágban az jön ki, hogy egy méteres rúd hossza attól függ nézi e valaki a Andromédáról, akkor az a valóság leírására egyenesen ROSSZ modell. Ennek ellenére a látszat leírására jó lehet, jónak is látszik az SR erre a célra. De a valóság leírására nem jó, azt számítani kell. A relativitáselmélet körébe tartozó méréseket sem a valóságon végzed hanem a látszó világon, ami a valóságból számunkra látható, s ez többnyire fénysugár. Mire a fény ideér a valóság megváltozott, a dolog arrébb ment, stb


Az SR elég jó ebből a szempontból, jól egyezik a megfigyelésekkel.


A megfigyelésekkel igen, csak a valósággal nem, lásd fentebb.


vrobbe (14942) Mivel a valósággal nem konzisztens, a valóságnak ellentmondó eredményeket ad, ez egymagában elegendő az SR bukásához. Bizonyíték?


A valóságban a méteres rúd hossza nem függhet attól, hogy valaki azt nézegeti vagy sem. Látszólag függhet. A valóságban nem. Ez a bizonyíték.


Látszólag a ház mérete is függ attól, hogy milyen távolról nézed. De a valóságban a ház nem lesz kisebb, vagy talán erre is képesek vagytok, fizikusok ?

Előzmény: cíprian (14944)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.12.16 02:43:42 (14939)

c) zavaros mese = rosszul írja le a valóságot


igen, pontosan ez a helyzet, ahogy ezt SR 5 hozzászólással előtted (14879) már meg is értette. Az SR egy külön, saját valóságot hozott létre, egy kamuvilágot, amely szerint az SR megállapításai nem a valóságra vonatkoznak, hanem a látszatvilágra. Mivel a valósággal nem konzisztens, a valóságnak ellentmondó eredményeket ad, ez egymagában elegendő az SR bukásához. Az, hogy ti ezt még nem vagytok képesek felfogni, esetleg egyesek nem akarják felfogni az semmit sem számít, az SR sorsa meg van pecsételve.


Gergo73 (14893) te egyszerűen képtelen vagy arra válaszolni amit írok, de csak rágódjál nyugodtan arról, hogy mivel foglalkozik az SR ha ez téged szórakoztat.


mmormota (14938) nem illett volna itt megemlíteni, hogy a futószalag Mungo ötlete volt? Ráadásul nagyon jó ötlet akárhonnan vette. Pontosan ez a kérdés az amit darabokra kell szedni. Örülök, hogy megakadt benned.

Előzmény: vrobee (14884)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.12.15 04:31:47 (14878)

..az SR azt állítja, hogy a mozgó bot végei közelebb vannak egymáshoz, mint amikor a bot nem mozog.


Rendben van, hogy ezt állítja, csak azt ha fel sikerülne fognod végre, hogy mi mit állítunk. (legalábbis én, hogy ne beszéljek magnum nevében)


Tehát,

1. legyen két megfigyelő, egymás mellett állnak, s mindkét megfigyelő kezében egy egy bot egyforma hosszúak, lehet ? Ez volt a közel.

2. a rel szerint mindegy, hogy az első bot elindul, vagy a második bot elindul. A kettő nem különböztethető meg.


Én csak annyit állítok, hogy a specrelben lehet így (a mozgó bot végei közelebb vannak egymáshoz), de a valóságban az első bot hosszát fikarcnyit sem befolyásolja az, hogy a másik bot a megfigyelőjével együtt egy lovaskocsival elindul és akár a világvégéig meg sem áll.


Érted ? Ennyi. A valóságban nem változik a bot hossza. Képes vagy felfogni mit írok?

Nem? Hát akkor olvasd el mégegyszer és ne azt olvasd ki belőle amit te akarsz, mert akkor olvasgasd inkább a saját hozzászólásaidat.


A lovaskocsis megfigyelő pedig a specrelnek megfelelően úgy látja az álló (első) bot hosszát ahogy. Rendben, Úgy látja.


Az SR mindegy, hogy miről beszél, nem kifogásolom. Csak azt, hogy az nem a valóság.


A valóságot csak akkor tapasztalhatod meg amikor egymás mellett állnak, ÁLLNAK.

Ekkor akárhány megfigyelő képes ugyanarra az eredményre jutni. Ez a kritériuma a valóságnak. Ha mozog akkor már csak fényjelekkel tudsz mérni és itt lép be a látszat. Ha közel mozog akkor is.


Ezt kérlek emésztgesd egy darabig, mert Te (és a hozzád hasonlók) nagyon el vagy tévedve a hozzászólásaidból ítélve.

Előzmény: Gergo73 (14877)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.12.14 01:32:33 (14753)

Kedves magnum56, írjál levelet légyszi, itt találsz címet: Astrojan

Előzmény: magnum56 (14600)

Mi az a Dark Cold Matter?
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Mi az a Dark Cold Matter?)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.12.13 04:24:34 (15)

nem érted a lényeget, van egy katasztrófa, amely 100%-kal bekövetkezik a nagyon távoli jövőben


Hadd árnyaljam kissé a dolgot: nincs ez a katasztrófa, tehát nulla %-kal következik be. A valószínű katasztrófa másféle lesz ha lesz, de erről vajmi kevés fogalmunk lehet amíg meg nem értjük a (valóságos tehát nem látszólagos) természetet, elsősorban a gravitációt. Amennyiben a gravitáció létrehozásában a sötét energia játszik szerepet (ő a gravitáció okozója), amennyiben a világegyetem nem végtelen tömegű (anyagú), amennyiben a valóságban is volt valamiféle ősrobbanás, a lehetséges scenario egészen más mint a jelenleg elképzelt, így ebben a tekintetben a kozmológus társadalom teljes egészében tévúton jár.


Így ne aggódj, a világegyetem szétszakadása nem fenyeget. Sem a hőhalál. Sem a Nagy Reccs. De még a bránok ütközése sem. Legfeljebb a bránerek..


És legfőképpen nem 100 % -ban.

Előzmény: Első Polgár (10)

Mi a relativitáselmélet lényege?
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Mi a relativitáselmélet lényege?)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.12.13 03:48:03 (2481)

Na végre egy értelmes hozzászólás tőled, milyen frappánsan összefoglaltad a lényeget, egyetértek.


Bár attól tartok ennek nem fogsz maradéktalanul örülni...

Előzmény: colonel Cathcart (2478)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.12.13 01:22:57 (14643)

"én is nyilván 60 cm-nek mérem itt a földön, ha egyszer a valóságos mérete változott meg és nemcsak a távoli nagy sebességű megfigyelő látja másként a fényterjedés korlátai miatt."


A meg nem értés tipikus jele, amikor azt hiszik, hogy csak a "távoli" megfigyelők érzékelik másnak a hosszakat..


Ezzel azt akarod mondani, hogy egy közeli megfigyelő aki odamegy a bothoz és ráteszi a méteretalonját a botra és komótosan összehasonlítja a hosszakat, az másként fogja leolvasni a bot hosszát attól függően, hogy egy nagysebességű megfigyelő éppen megfigyeli-e a botot vagy sem ? Ha ezer különböző sebességű megfigyelő leskelődik egyszerre, akkor a közeli megfigyelő ezerféle hosszt olvas le egyszerre, mert a bot valóságos hossza függ a megfigyelőktől ?


Attól tartok feladom, meggyőztetek és visszavonom amit 14602 -ben állítottam...

Előzmény: Dubois (14607)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.12.12 05:07:07 (14605)

Na, a specrelben ugyanilyen relatív mennyiség egy bot hossza.


Most valóban azt hiszed erről vitázok ? A specrelben persze, hogy így van, százszor leírtam ez rendben van. Csak azt ne képzeljük be, hogy ha a specrel így írja le akkor az a valóságban is így van. A specrel a látszó dolgokat írja le, és a bot különböző hosszúnak látszik. De ettől a valóságos hossza nem fog megváltozni.


Akárhányszor megpróbálhatod elmagyarázni a spcrelt, nem szükséges, értem mit állít, a specrelben így van igen, így látszik, látszólag változnak a hosszak.

 

De a valóságban nem változik a bot hossza.


Sőt, ha egy botot távolabbra viszel és megállítod egy fix távolságban, látszólag akkor is kisebb lesz a hossza. Mégsem gondolod, hogy rövidebb lett a valóságban is. Ehelyett előveszed a szögfüggvényeidet és kiszámolod mekkora a bot valóságos hossza. Márha van elég adatod.


Na erre való a specrel is, a számításra. Ezzel számíthatod ki a mozgó bot látszólagos hosszából a bot valóságos hosszát. Ő a szögfüggvény.

Előzmény: mmormota (14603)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.12.12 03:39:40 (14602)

Tévedsz sajnos, én a fejemen állok a liftben. Nem mindig, csak amikor kedvem van.


S ha magnum56 tanul még 100 évet akkor Ő is megérti végre, hogyan lehet egyszerre egy bot a valóságban 60 centi, 80 cm és 1 méter egyszerre ?


Pedig ha a valóságban 60 cm-es lesz a bot, akkor azt én is nyilván 60 cm-nek mérem itt a földön, ha egyszer a valóságos mérete változott meg és nemcsak a távoli nagy sebességű megfigyelő látja másként a fényterjedés korlátai miatt.


Tartok tőle, hogy pár percet inkább nektek kellene áldozni arra, hogy ezt a problémát meglássátok. Nem kell 94 év, nem vagytok ti idióták, csak szeretitek a specrelt. (Az áltrel majd csak később jön, ha ebben sikerülne megegyezni.)


Bár ha belegondolok, egy ilyen ellentmondást védelmezni... Elég hálátlan feladat.

Előzmény: muallim (14599)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.12.11 03:53:12 (14565)

Látom elérkeztünk a probléma gyökeréhez.


Nemcsak feltételezem, hanem az így is van. Ez a méter.


Ez a méter bármilyen sebességgel halad, akkor is egy méter marad.

Megfigyelőfüggetlen. Ha én nézem akkor is egy méter. Ha meg sem születtem, akkor is egy méter. Ha elrepülök a tau cetire, vagy egy fekete lyukba, akkor is egy méter.


Pontosan Ti feltételezitek azt az őrültséget, hogy az emberiség által definiált és elfogadott méter etalon hossza megváltozik attól, hogy azt valaki távolról szemügyre veszi. Nem változik meg.


Egészen más kérdés, hogy a távoli megfigyelő aki esetleg gyorsan megy, az másként látja ezt a hosszúságot. Ez rendben van, ez a specrel, ami jól használható a látszat leírására. Ami a valóságot illeti Einstein bácsi ezt egy kicsit elcseszte.


Helyesbítek, nem is kicsit.

Előzmény: Gergo73 (14564)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.12.10 04:28:23 (14560)

A tartója látszólag nem változik meg, és a tartója a valóságban sem változik meg.


Ezért ha a valóságban nem szakad el, akkor látszólag sem szakad el, függetlenül attól, hogy látszólag mi történik a hosszával.

Előzmény: mmormota (14559)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.12.10 02:35:21 (14558)
"ha egy inerciarendszerben felveszek két álló pontot, akkor másik inerciarendszerben a két pont távolsága mindig rövidebb lesz."

Ezt már többször leírtad és senki sem vitatja.


Dehogynem. Nem lesz rövidebb a valóságban, mert a valóság független attól, hogy te nézegeted-e egy másik rendszerből, vagy bárhonnan.


Tehát helyesen: egy másik rendszerben a két pont távolsága mindig(?) rövidebbnek látszik. Nem lesz, hanem látszik.


Hogy lehet ilyen egyszerű dolgot nem felfogni ? Vitázgattok itt mindenről, csak a lényeget ugorjátok át. Ttrucc. Ez itt a forró kása.


mmormota 13944, kösz a Naplégkört


Mechanikusan pontosan annyit nyúlik amennyit relativisztikusan összemegy. Haha, ez miből jön ki ? Úgy érted a valóságban annyit nyúlik amennyit relativisztikusan összemegy ?


Nem szakad el mert a hosszváltozás látszólagos, ez a helyzet.

Előzmény: Dubois (14521)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.12.09 04:16:21 (14443)

Azért ne haragudj mmormota, mert én ugyan nem vitatom a gravitációs fényelhajlást, rosszul is esne ha kiderülne, hogy nem létezik, de a Földet súroló fénysugár szemmel láthatóan is erősen elhajlik.

A csillagképekre gondolok pl, amelyek a horizonton jóval nagyobbnak tűnnek, mint a zenit közelében. Ha valós ez a hatás (ez azért nem 100-as) akkor az elsősorban a légkör lencsehatása.


A Nap légkörének szintén van a ilyen jellegű hatása, egyszerű fénytörés, távoli csillag fénye a Nap légkörébe belépve a Nap felé törik. Mintha grav elhajlás lenne.


Tudja valaki, hogy mekkora a Naplégkör hatása a súroló csillagfényre ?

Előzmény: mmormota (14439)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.12.06 05:25:40 (14169)

Most ugyanazt írtad le, mint pl Dubois 14149, vagy akár én itt, csak azt nem tudom, hogy minek. Szerintem azért mert nem értetted te sem amit ciprian írt 14142 ben, amit nem csodálok, mert eléggé értelmetlen, mégegyszer beidézem hogy lássad:


ha egy mozgó járműről fényt bocsátanak ki hátrafelé, akkor ezt az álló megfigyelő úgy észleli, hogy c+v a mozgó tárgy sebessége.


Ennek neked határozott értelme van ? Biztosan álmos vagy.


Ha egy 0 sebességgel mozgó tárgy kibocsát hátra tefeléd egy fénysugarat, akkor te azt látod, hogy a tárgy fénysebességgel távolodik (c+v sebességgel) ?

Előzmény: mmormota (14168)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.12.06 02:49:54 (14167)

és a c+v észlelése is igaz. Figyelj oda, hogy észlelést írtam.


Attól tartok, hogy az észlelés nem keverhető a számítással, ez lényegi különbség és ebben a témában rendkívül zavaró szóhasználat lenne. Az észlelés megfigyelést, érzékelést, tapintást jelent. Ha észleled a 10000 fokos hőt elolvadsz, ha számítod nem történik semmi, stb.


Tehát a c+v észlelése nem igaz.


.. ha egy mozgó járműről fényt bocsátanak ki hátrafelé, akkor ezt az álló megfigyelő úgy észleli, hogy c+v a mozgó tárgy sebessége.


Érted Te ezt amit itt leírtál? A mozgó tárgy sebessége nagyobb lesz mint a fénysebesség? Zagyvaság ez nem gondolod?! Mi köze van a jármű sebességének a fénysebességhez? Nem értem miért kellene összeadni a jármű sebességét a fénysebességgel, hogy megkapjad a jármű sebességét ami mondjuk 10 km/h.


Így már érthető mi zavart össze téged itt: Korom 

És hogy még jobban összezavarjalak, a c+v nem jelent fénynél nagyobb sebességet :-)

Előzmény: cíprian (14142)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.12.02 03:16:01 (14025)

Természetesen a futószalag anyaga ideális, tehát mechanikailag szinte mindent kibír és nem nyúlik.


Úgy érted minden erőt kibír, csak az emberi butaságot nem bírja ki ?

Mert ha mindent kibír akkor, hogy szakad el ? Megmondom hogyan. Úgy, hogy az SR SR szavaival élve sz*rt sem ér mert logikai hiba van benne. Éppen ez a logikai hiba, nem szakad el de elszakad. A tartóoszlopok távolsága sosem változik tehát ez egy adott hosszúság, de a távolságot áthidaló szalagok mégis más hosszúságúak. Egy hosszúság nem olyan hosszú mint a hosszúsága. Ezt nem lenyelni kell, megtanulni, vagy szajkózni. Ez egy logikai hiba.


De csak akkor ha azt képzeljük hozzá, hogy a valóságban is különbözőek a hosszak ugyanazon a távolságon. Ha csak látszólag akkor semmi baj, belefér, ez az SR.


Saját magad is írod: Ha a szalag valamelyik oldalán lévő

 megfigyelő szemszögéből vizsgálom,

akkor a saját oldalán 8 a vele szembenhaladó oldalon 17 fénypercnyi szalagnak kellene lenni,


tehát nem a valóságban változik a hossz, hanem csak a megfigyelő szemszögéből változik látszólagosan.


Ha átmész a szalag másik oldalára akkor meg fordítva fogod látni, de csak látni, csak látszólag változnak a hosszak. Az SR a látszatot írja le egész jól, nem a valóságot.


A valóságban nem változik a hossz, ezért nem szakad el.


Megdöntöd, hidd el nekem, csak vedd észre.

Előzmény: Mungo (13951)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.12.01 01:22:18 (13947)

Kedves Mungo, azonnal felejtsd el ezt a buta kérdést, mert ha kötöd az ebet a karóhoz akkor megdöntöd vele a specrelt.


Sőt az az érzésem, hogy már meg is döntötted.


1. Megfigyelő álljon a szalag közepénél

2. Megfigyelő álljon a szalag végénél

3. Megfigyelő álljon akárhol


Nyilvánvaló, hogy a szalagok viselkedése nem függhet attól, hogy hol áll a megfigyelő.


Az SR tehát a látszatot írja le, nem a valóságot.

Előzmény: Mungo (13946)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.11.26 04:53:53 (13726)

Úgy tartjuk, a Föld vonzza a Holdat. Ennek most van fizikai oka vagy ez látszatmagyarázat?


Persze, hogy van fizikai oka ennek a látszatnak. De ez semmiképpen nem lehet vonzás, mert ilyen energia nincs, mint ahogy negatív impulzus sincs. Van viszont valódi energia (nem negatív) és pozitív impulzus. Negatív érték csak matematikai zsonglőrködés eredménye lehet a kisebb nagyobb erőkkel, esetleg irányokkal. Húzóerők nem léteznek a természetben.


Olyan ez mintha egy vákuumos tapadógumi lövedéket lőne egy kisgyerek az ablakra. A gumi nem vonzza az ablakot és röhejes lenne azt gondolni, hogy az ablak vonzza a gumit. Pedig úgy látszik..


Meggyőző erővel az bír, ha kiszámolsz velük valamit pontosabban vagy hatékonyabban, mint a korábbi modellek


Csak egy példa hirtelen: nyomó gravitációval kiszámolhatod, hogy szingularitás nem létezik.

Az áltrellel pedig azt számolod ki, hogy léteznie kell egy ilyen abszurdumnak, amikoris az egész világ, vagy akárcsak egy fekete lyuk anyaga egyetlen matematikai pontba zuhan össze, amivel nyilvánvalóan megsemmisül. Vagy fordítva a semmiből keletkezik. Aztán megpróbálsz elméletet farigcsálni, hogy miért is nem vesz el maga a fekete lyuk a saját szingularitásában. Logikátlanság logikátlanságot szül.


El ne mondd, hogy hogy van az áltrelben !

Előzmény: Gergo73 (13725)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.11.26 03:02:12 (13723)

Szia, Ezzel azt akarod mondani, hogy a Föld együtt mozog a hipotetikus éterrel?


Nem. Nem mozog együtt a Föld a sötét energiával és a vákuumenergiával sem, amit összefoglaló néven DVAG -nak hívok, amely sugárzás szolgáltatja a gravitációs nyomóerőt is. Feltételezem, hogy a DVAG gravitonokból áll, ő az anyagi világ alkotója. A látható világ ebben az "éter" tengerben csak egy kis zavar, pár százalék, amit az elektromágneses töltésegységek adnak ehhez a DVAG tengerhez, mert a gravitonok és a töltések együtt alkotják a fényt (fotont) valamint az elektron-proton barionos anyagrendszert, a hétköznapi anyagi világot.


Az összes ellenvetésedet gondold át úgy is, hogy a fénynek ebben a sötétenergia tengerben kell haladnia, és ebben is halad, véleményem szerint a gravitonokkal szerves egységben. A gravitonoknak van egy terjedési sebessége (ami szerintem jóval nagyobb c-nél), s amikor a gravitonokból és a töltésekből a foton kialakul, akkor annak lesz egy kisebb, állandó sebessége (=c), ha úgy tetszik akkor a gravitonok sebességéhez képest állandó a fénysebesség.


Ha most a Föld mozog ebben a DVAG tengerben, annak nincs hatása a mérhető fénysebességre, talán azért mert rosszul mérjük, vagy fogalmam sincs miért. A Michelson kisérlet (interferométer) mindenesetre erre a célra nem alkalmas.


Azt állítom ellenben, hogy a DVAG "áramlásának" van hatása a fénysebességre, ezért hajlik el a fény a tömegek közelében, s nem a térgörbülettől. Ezért mondom, hogy a térgörbület csak egy látszat, a gravitációnak nem oka a térgörbület mert a tér nem is görbül meg. Ez a DVAG áramlás okozza a testek súlyát is, tehát a testek sodródnak a Föld felé.


Nehéz lenne megmondanod, mi a fizikai ok és mi a látszatmagyarázat.


Megmondani könnyű, elfogadni nehéz.


Gyula (13654), ..Én azt mondom, hogy az ált.rel. ROSSZUL ÍRJA LE a természetet! Legyen igazad..

Előzmény: Gergo73 (13661)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.11.25 05:52:32 (13645)

Az ikerparadoxonra valóban nehéz kísérletet felállítani. De befoghatod távoli csillagok fényét és megmérheted a terjedési sebességüket.


Megmérheted, csak ha a fény az éter (DVAG) "közegben" állandó c sebességgel terjed, akkor tök mindegy, hogy milyen sebességi állapota van a fénykibocsátó csillagnak. Mire ideér, a sebessége c lesz, akárhonnan indult, akármilyen sebességgel indult, és akármilyen gravitációs kútból indult a fénysugár foton.

Az üvegből kilépő foton is felgyorsul, ha vákuumba vezeted tovább. Pedig előzőleg lassúbb volt az üvegben.


Ha a terjedési sebesség nem függ a forrástól, akkor el kell vetned az abszolút idő gondolatát.


Így aztán nem kell elvetnem.


A GPS műholdakról...


Ezt a sztereotíp GPS -t mikor lesztek már képesek kihagyni ebből ? Az körpálya. Vagy még ennél is rosszabb. Nem egyenesvonalú.


A Merkúr ...


Ez már megint áltrel lenne, de a DVAG "áramlással" (a tömegek felé áramlik, a tömegek nyelik) fizikailag magyarázható a Merkúr perihélium precesszió. Itt ugyanis megvan a fizikai ok. Az áltrel csak okozat, csak látszatmagyarázat. Nem azt mondom, hogy rosszul írja le, hanem azt mondom, hogy a látszatot írja le.

A valóság pedig más. Ez a legélesebben a világegyetem korának meghatározásában ütközik ki, ahol valami ügyetlen módon lenyelődik a galaxisok azon mozgásához szükséges idő amely idő alatt (a robbanástól) odáig repültek ahol a ma látott fényt kibocsátották. Ez is abból adódik, hogy a valóságot a látszattal keverik össze. Amit látok az nem a valóság, a valóságot csak számítással tudom megállapítani, mert nem láthatom meg soha.

Legalábbis fénnyel nem.


..tehát összeegyeztethetők az ikerparadoxonnal is.


Nem. Az ikerparadoxon csak kisérletesen igazolható. Lenne. Áltrellel nem igazolható, mert semmi köze hozzá. Ráadásul nem is igazolható, hanem csak alátámasztható.


És amíg kisérletileg nem igazolt addig a tied is vallási dogma.

Előzmény: Gergo73 (13639)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.11.25 04:04:04 (13637)

A megfigyelések nem egyeztethetők össze ezzel a prekoncepcióval. Ennyi.


Az a baj, hogy nincsenek megfigyelések. Csak agyalás van.

Ha lennének megfigyelések (valahol már írtam egy kísérleti összeállítás elképzelést, hogyan lehetne kiküszöbölni az űrhajó fordulásából adódó problémákat) akkor lehetne választani a modellek közül. Enélkül nem lehet preferálni az egyenesvonalban egyenletesen mozgó órák eltérő járását az egyforma járással szemben (most csak az ikerparadoxonról beszélek), mert nem biztos, hogy eltérően járnak. Szerintem meg biztosan nem.

Előzmény: Gergo73 (13636)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.11.25 02:14:48 (13635)

Igen. Ezt mondja a spec.rel. is. Fiatalabb lesz.


Igen. Ezért rossz a specrel.


Gergo73 (13584) vedd észre, hogy csak Te vitatkozol a modelljeidről, és arra is kíváncsi lennék, hogy hogyan videózol a modelljeidben. Az, hogy videóra veszed a látszó valóságot az rendben van, de ez a felvétel csak egyfajta lesz, hiába gondolkodsz te ezerféle modellben, a videódon csak egyfajta felvétel lesz. De attól, hogy videóra veszed még nem válik valósággá amit ott látsz, tehát nyugodtan nézheted a szemeddel is, mérheted bármivel, akkoris csak a látszó világot vizsgálod. Ami nem a valóság, mert az már régen más mire a fény ideért.


összekevered azzal a valósággal, amit modellezni hivatottak


Nem, sajnos éppen Ti vagytok azok akik a matematikai vagy egyéb modelljeiteket összekeveritek a valósággal. Én pont azt állítom, hogy ezek segítségével lehet információhoz jutni az aktuális valóságról, mert a valóságot nem láthatjuk, mert 1. messze van 2. gyorsan megy 3. gyorsul/lassul gravitációs zavarai vannak


A valóságban a megfigyelések és a mérések a döntőbírák.


Na látod, éppen ez a lényeg: senki nem végzett olyan kísérletet amit Ti szentírásként elfogadtok, mármint visszatér az iker az űrhajóhoz és idősebb lesz. Vagy visszatér az űrhajós iker a Földre és fiatalabb lesz, rendben.

Ha végzett volna és valóban az jött volna ki, hogy a tisztán egyenesvonalú egyenletes mozgás hatással van az órákra, akkor el kellene gondolkodnom.


De nem végzett.

Előzmény: Dubois (13585)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.11.24 04:08:54 (13583)

Ez a "közeledve sietni fognak az órák" butaság teljesen világosan mutatja, hogy a legelemibb mértékben sem érted a spec.rel.-t.


Gergő73 (13538): Teljesen igazad van, a közeledő órán látszólag gyorsabban telik az idő (a faktor sqrt((1-v/c)(1+v/c)) amint az hamar levezethető).


Látod Dubois látszólag. A valóságban nem, csak látszólag.

Tehát visszatér az iker és nem lesz öregebb.


Úgy látom, butaságban nem vagytok teljesen egy hullámhosszon, s ha sikerülne megegyezni, akkor azért jól esne egy bocsika kedves Dubois...


Kösz Sanyi 13367. (...az óra járási üteme a pillanatnyi távolságtól és a sebességtől függ, ami egy közeledő órára éppen azt adja, hogy sietni fog látszani egy álló rendszerből.)

Előzmény: Dubois (13287)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.11.22 02:36:57 (13422)

Ha az idő nem abszolut mennyiség, akkor semmi probléma azzal, hogy rendszerfüggő az idő.

Pontosan. Ha az idő nem abszolut mennyiség.

De az idő nem létezik ab ovo, az egy definíció. Ez nem olyan, hogy egyszer majd felfedezzük, hogy az idő ilyen vagy olyan, abszolut vagy nem abszolut. Abszolút idő akkor létezik ha kijelented, megmondod, hogy mit értesz rajta és definiálod. Világidő, amire vissza lehet számítani dolgokat, nagyon hasznos pl a világegyetem korának meghatározásához, amely nem lehet csupán 13 Gév, hanem legalább dupla ilyen idős kell legyen. Ezt is jól elcseszi a relativitáselmélet.


A baj az, hogy mindent meg akartok mérni, ez nem megy, mert csak a látszó dolgokat vagyunk képesek látni, mérni és érzékelni, mert korlátoz minket a fénysebesség. Mire a fény ideér a valóság rég megváltozott. Nem az a valóság amit látok, az csak a látszat.


De képesek vagyunk felfogni a korlátainkat és visszaszámolni az abszolút valóságra, vagy akár az abszolút időre. Ha nemis mindenki.

Előzmény: mmormota (13378)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.11.21 04:11:41 (13320)

Most csak ebbe tudtál belekötni? Rendben ezt hagyjuk ki,


..az órák egyformán járnak, mert ha az egymástól távolodó űrhajósok kölcsönösen egymás óráját nézik, mindig a másik fél órája fog késni, mindkét félnek úgy tűnik, (úgy látszik, a valóságban nem, csak látszólagosan) hogy lassabban jár a másik órája. Ez a valóságban nyilvánvalóan képtelenség, tehát az órák a valóságban egyformán járnak.

De ezt ki is jelenti a specrel axiómaként kezelve: a különböző gyorsulás és gravitációmentes koordinátarendszerek egymástól nem különböztethetők meg.

Így jobb?


Tehát, hogyan lehetséges az, hogy az egyenesvonalban egyenletesen mozgó

órák ugyan egyformán járnak, de nem járnak egyformán ???


Mert ilyet semmilyen más tudományágban nem állítana senki, de a fizika skizofrén módon kivétel. Most ide nehogy elkezdd belekeverni a körpályán mozgó testeket, vagy a rakéták gyorsítását, a hegyre felvitt órát vagy a GPS -t mert megtépem a hajamat.


Ja, és az nem probléma, hogy látszólag nem járnak egyformán, ez rendben van.

Előzmény: Dubois (13287)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.11.19 03:36:01 (13259)

Szia Teve, ezt most úgy értékelem, hogy szóltál hozzám..


Egyiknek sincs igaza, mert mindkét vasutas összekeveri az általa látott és mért látszólagos dolgokat a valósággal amit ilyen relativisztikus sebességeknél megmérni már nem lehet hanem csak számítani.

Éppen erre jó a specrel, erre a számításra, hogy a mérési adatokból következtessünk a valóságra, amely valóság csak egyfajta lehet, függetlenül attól, hogy a különböző megfigyelők a nagy sebességük miatt mind egytől egyig másképp látják a valóságot, mert a fénysebesség véges.


Ez megbocsátható egy vasutasnak, de aki nagy ésszel, nagy arccal fizikus és megpróbálja bemagolni a relativitáselméletet és azt hiszi, hogy már érti is,

annak nem bocsátható meg. Főleg nem, hogyha foggal körömmel ragaszkodik a hülyeségéhez elmagyarázás és szájbarágás után is.


Te Teve pedig ne keverd össze a dolgokat, ha egy vasutas vagy egy fizikus úgy látja, az nem azonos azzal, hogy az úgy van.


Ha mindenki egyformán látja, akkor rá lehet fogni, hogy úgy van. De ha csak egyvalaki is másként látja a valóságot, akkor nem ártana elgondolkodni azon, hogy hogyan is kellene értelmezni a relativitáselméletet.

Előzmény: NevemTeve (13250)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.11.18 02:58:14 (13246)

Szó sincs ilyen korlátozásról. Tetszőleges pályán, tetszőleges sebességgel mozoghatsz és ha visszatérsz fiatalabb maradsz.


Megtennéd, csak az én kedvemért végre, hogy nem kevered bele a körpályán való mozgást, ahol zavar pl. a Sagnac effektus, így a gravitációs térben való mozgást valamint a gyorsítóerők hatását sem kevered bele. Ha van ilyen korlátozás ha nincs, tekintsük szigorúan az egyenesvonalú egyenletes sebességű mozgást. Én azt megértem, hogy neked az nem célod, hogy egyszerűsítsük a helyzetet, de ha 3-4 féle hatást összekeversz akkor abból nehezen tudod kihámozni a lényeget és saját magadat csapod be.


Ha idáig eljutnál, azonnal kiderülne, hogy az órák egyformán járnak, mert kölcsönösen egymás óráját nézve mindig a másik fél órája fog késni

(úgy tűnik, úgy látszik, a valóságban nem, csak látszólagosan jár lassabban a másik órája) ha távolodnak, vagy sietni hogyha közelednek egymáshoz, és ez nyilvánvalóan képtelenség, tehát az órák egyformán járnak. De ezt ki is jelenti a specrel axiómaként kezelve: a különböző gyorsulás és gravitációmentes koordinátarendszerek egymástól nem különböztethetők meg.


Innentől kezdve semmiféle GPS, Hazafele stb kisérletet belekeverni értelmetlen, mert azokat a hatásokat másvalami okozza, aminek megvan a maga oka.

Előzmény: Dubois (13212)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.11.17 02:07:24 (13209)

Kedves Dubois,


Az ikerpapadoxon NEM a GPS rendszer. Hogyan lehet ezt a kettőt összemosni. Az ikrek csak akkor érdekelnek amikor a repkedő iker már visszatért a földre. Repkedés közben nem érdekel, repkedés közben nem figyelem őket.


Az ikerparadoxon eltekint a gyorsítás fordulási szakaszoktól (de ezek ki is küszöbölhetőek megfelelően tervezett méréssel), csupaszon azt állítja, hogy minél tovább repkedsz egyenesvonalú egyenletes sebességű mozgással, annál fiatalabb maradsz.

És ez a következtetés az ami NEM IGAZ.


A GPS nem ilyen rendszer, folyamatosan körpályán mozog, tehát gyorsul. Folyamatosan távol van tőlünk, tehát csak fényjelekkel vehetünk róluk tudomást, és itt kezdődnek a bajok. Nehogy azt gondold kétségbe vonom a GPS hatékony és pontos működését, mert az tökéletes. Csak semmi köze az ikerparadoxonhoz, még valószínűleg akkor sem, ha a GPS leesik és a földön állva hasonlítod össze az órákat, mert a GPS soha nem ment egyenesvonalú pályán egyenletes sebességgel.


Inkább olvasd el mégegyszer mielőtt rádörrensz valami ostobaságot...

Előzmény: Dubois (13178)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.11.16 04:36:08 (13175)

Nem velem, hanem veletek van a baj. Ezt készséggel elismerem, mihelyt mondasz egy konkrét példát, amit mi a relativitáselmélettel nem tudunk kiszámolni,..


Számold ki mekkora a nyomás egy fekete lyuk szingularitásában.

Számold ki, hogy idősebb lesz e az iker és mennyivel.

Számold ki hány éves a világegyetem.

Számold ki hány fokot melegszik a föld miközben halad az éterben (DVAG)

vagy csak egyszerűen számold ki, mennyi a fizetésem.


Nem az a baj, hogy nem tudjátok kiszámolni, hanem az, hogy ROSSZUL.

Előzmény: Simply Red (13160)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.11.11 14:52:39 (13062)

600 km/sec, Michelsonék pont ezt szerették volna kimérni, de a műszer alkalmatlansága miatt ez nem sikerült nekik. Viszont sikerült ezáltal kidobni az ún éterelméletet.

De ha nincs éter akkor ugye ugyanezen oknál fogva vákuumenergia sem létezhet, nembeszélve a sötét energiáról..


Teve 13058, szajkózod lingarázda butaságát (Kopeikin), de ezt már ő maga is kétségbe vonja,


lásd itt


ciprian 13060, a gravitáció valószínűleg NEM fénysebességgel terjed, és azt hiszem pillanatnyilag egyikünknek sincs komoly alátámasztása erre a problémára.

A legtisztább azt mondani: fogalmunk sincs.

Előzmény: cíprian (13027)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.11.11 03:24:00 (13003)

Mit lehet tudni, a foton gyorsulva éri el a fénysebességet?


Tudom, nem engem kérdeztél, ezért bocs a kotnyélért, de szerintem a foton LASSULVA éri el a fénysebességet, amennyiben a gravitonok fénysebességre lassulnak a foton kialakulásával.


ld foton modell

Előzmény: hovatova (12996)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.11.10 04:05:30 (12926)

Az ikerparadoxonban nincs olyanról szó, hogy ugyanarról az óráról, ugyanakkor két különböző megfigyelő más adatot olvasna le.


Lehet, hogy nem ugyanarról az ikerparadoxonról beszélünk. Én erről:

Az egyik iker elmegy rakétával és egyenesvonalú egyenletes mozgással utazik jó sokáig, majd mondjuk 100 év múlva visszajön a földre és látja, hogy a testvére 100 éves lett. Ő meg tíz.


Nos ebben az esetben nem érdekel, hogy ki, mikor és hányszor olvasgatta le az óráit repkedés közben, csak az érdekel, hogy

a rakétás mókus órája 10 évet mutat, míg

a földi iker órája 100 évet mutat, itt a Földön egymás mellett és ugyanakkor leolvasva. Ez lenne az ikerparadoxon az SR szerint.


De természetesen ez nem lehet így, tehát valójában egyforma öreg lesz mindkét iker, mert az egyenesvonalú egyenletes mozgással utazó óra ugyanúgy jár mint egy másik sebességű, de erőhatástól mentes óra. Erre hozta mmormota 12848, hogy


Nyilván nem változhat meg a mutatott szám attól, ha vonaton ülve vagy a földön ülve olvassuk le a számot.


Nyilván.


És igen dhcp 12856, itt a népbutítás eredménye, ugyanis egyik mérésed sem volt egyenesvonalú egyenletes sebességű mozgás. Akkor pedig miért kevered ide? Az eltérést más okozza. Nyilván.

Előzmény: Simply Red (12851)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.11.09 02:52:38 (12850)

Tegyünk digitális erőmérőt a két részecske közé. Nyilván nem változhat meg a mutatott szám attól, ha vonaton ülve vagy a földön ülve olvassuk le a számot.


Haha,


az is nyilvánvaló, hogy ha az órádat olvasod le vonaton (egyenes vonalban, egyenletesen mozgó rakétán) ülve vagy földön ülve akkor a mutatott szám ugyanaz lesz ???


Ezesetben ugyanis az ikerparadoxon bukfenc nemlétező bugyutaság lenne...


Persze az is.

Előzmény: mmormota (12848)

Cáfoljuk Korom Gyulát!
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk Korom Gyulát!)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.11.03 06:08:36 (86)

Nem szabad alkalmazni a Lorentz transzformációt ? Egyáltalán ugyanarról beszélünk mind a ketten ? Én az MM interferométer karjában haladó fotonról beszélek.


Ennek a fotonnak a sebessége = c.


Nem szállok fel a fotonra, itt állok a Földön. Most csupán azt állítjátok, hogy ha a v sebességű éterszél (hátulról) megfújja a fotont, akkor a foton sebessége ugyanonnan nézve ahol eddigis álltam, a Földről nézve c+v lesz ?


Mert ha ezt, akkor most megdöntöttük a relativitáselméletet, mert Einstein alapvetése a fénysebességről értelmetlen, itt a c nél nagyobb fénysebesség.

Előzmény: cíprian (82)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.11.02 02:23:41 (79)

Na jó, tegyük fel, hogy ezt kérdezed: "Mit jelentenek a t1=L/(c+v), t2=L/(c-v) képletek? Szabad-e a sebességeket így összeadni?"


Ne tegyük fel, mert ezt nem kérdezem.


A c+v itt ugyanis azt jelenti, hogy a fénysebesség az éterszél sebességével több lesz, mert az éterszél sodorja a fényt az ő sebességével, s ezért a (c) fénysebesség c -nél nagyobb lesz a sodrás által, tehát itt egy nagyobb sebességű fényt jelent a c+v.


Előszöris ez nem történik meg, mert valamilyen módon nem érzékelhető az éterszél, másrész ezeket a sebességeket Lorentz -el kellene összeadni, és ezáltal az összeadás után is c maradna a fénysebesség.


Az éterszél a tömegek irányába fúj csak (ezt hívom DVAG áramlásnak). Mozgó tömeg nem okoz extra éterszelet.

Előzmény: NevemTeve (78)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.10.29 04:09:03 (12522)

Ha elegendően jó hipotézisket teszel fel a DVAG-ről, akkor szimulálni fogja neked az áltrel összes eredményét


Na itt vagy tévedésben, mert az áltrel szimulálja a DVAG áramlás eredményét és nem fordítva !!!

És nem is állítom sehol, hogy az áltrel nem jól írja le a látszó világot.

A DVAG "áramlás" viszont a valós világot írja le, mint a gravitációs események oka.


Ockham borotvája végez vele. Az áltrel ugyanis enélkül is működik


Nem végez vele, az elöbbiek miatt. És az áltrellel sem végez, csak a helyére kerül.


LeSage-t emlegeted több helyütt példaként,


Sehol nem emlegetem példaként, csak annyit mondtam, hogy:

A nyomó gravitációs elképzelés nem újkeletű, egészen Georges-Louis Le Sage (1724-1803) munkásságáig nyúlik vissza.


Azt is el kellene döntened, hogy akkor most a DVAG-nek szerinted köze van-e a Jupiter hőjét vagy sem? Nem lehet egy fenékkel két lovon megülni: ha úgy kell neked, akkor fejleszt hőt, de azért a Poincaré által jelzett problémát meg el akarod kerülni.


Azért mert az éterszél nem fúj, de a DVAG áramlik a tömegek közelében.

A két dolog nem ugyanaz, ezért a Jupiter melegszik, mert nyeli a DVAG -ot.

A Föld nem melegszik attól, hogy az önmagával egyensúlyban lévő DVAG -ban mozog, mert nem nyel el belőle többet menet közben sem. A Föld attól melegszik, hogy ő is nyeli a DVAG -ot. De menet közben is ugyanannyit nyel el. Ilyen és kész, ennél sokkal durvább dolgokat is feltételeztek már komolyabb helyeken is. És ez nemcsak feltételezés, mert ezt láthatjuk, mérhetjük. Már aki nem elfogult.


A kölcsönhatásokat pedig (mindenféle ismeretterjesztő, laikusoknak szánt képes szöveg ellenére) nem részecskék, hanem mezők közvetítik.


Igen, ez a DVAG, ha úgy tetszik. S ez a mező gravitonokból áll. Az ne zavarjon, hogy az áltrelnek nem kell a graviton. Ez nem az áltrel.


a honlapodon egy csomó alapvető félreértés található


A honlapomon nincs félreértés, csak Te érted félre. Ha van olyan azt kijavítom.

Kösz a választ.

Előzmény: lingarazda (12507)

Cáfoljuk Korom Gyulát!
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk Korom Gyulát!)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.10.29 03:06:39 (76)

Tételezzük fel, hogy MM meg sem született. Soha nem is volt MM kisérlet. Úgyis azt állítjátok, hogy MM nem szükséges a relativitáselmélethez. Tételezzük fel, az áltrelt valahogy mégiscsak kitalálták, és az jól leírja a látszó világot.


Most jövök én, és feltalálom ma az MM interferométert és méricskélek vele. Látom a null eredményt.

Mindezt eddig csak tételezzük fel, rendben? (Ha úgy jobban tetszik Newton sem született meg.)


Most ha számolgatni akarod a fényutakat, futásidőket stb, hogyan számolsz? Hogyan adod össze a c+v -t ?


Úgy, hogy ne legyen jó, vagy úgy, hogy kiszámoljad a mért null eredményt?


Miért kivételezel a számolással MM -nél ? (Meg még Poincare -nál is).


Ha valóban elfújná az éterszél a fényt, akkor annak kimutatásához nem kellene MM interferométer, hanem csak egyszerűen meg kellene nézni, máshol van -e a pötty ha elfordítod a fénysugarat 90 fokkal, valamilyen ernyővel felszerelt csőben.


A fénysugár eltolódna kb ennyivel.


De nem fújja el az "éterszél" a fénysugarat, nem fújja el és kész. Ebből következően nem (sem) számolhatsz tehát ugyanazon az útvonalon nagyobb futáshosszal.


Annál inkább elfújja a fénysugarat a DVAG áramlása amit a tömegek idéznek elő, mert ez nem az éterszél.

Előzmény: mmormota (75)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.10.28 15:42:37 (74)

Áruld már el légyszi, hogyan adsz össze fénysebességet meg még egy picit, az szerinted fénysebességnél nagyobb lesz egy picit ??? Tehát a


c+v az nagyobb lesz mint a fénysebesség ???

Előzmény: mmormota (73)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.10.27 02:00:22 (12445)

Szóval a sötét energia triviális, hogy nem fékezi a Földet, míg a

DVAG nyomógravitációs erőtérnek triviálisan fékeznie kellene a Földet. Ebből a gondolatmenetből most már nem nagy fáradtsággal levezethető:


mivel az "éter"nek hívott valami (DVAG) nem fékezi a Földet ezért az nem létezhet. Slussz.


Szegény Poincare ugyan mit számolgatna most a sötét energiára ?


A sötét energia nem ilyen.


Az "éter" sem ilyen !!!


Csak a feltételezett graviton részecskék tulajdonságait nem ismerjük.

Előzmény: lingarazda (12435)

Cáfoljuk Korom Gyulát!
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk Korom Gyulát!)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.10.26 03:39:54 (58)

Köszi, Te ezt érted amit itt leírtál?


Ezt most kitaláltad, vagy így mértek MM -ék? Mert azt nem értem, hogy ha 90 fokos elfordításra 20 csíkot mászott el az interferenciakép akkor ezt miért nem közölték le: heuréka megvan az éterszél csíkeltolódás, dehogyis van itt MM null eredmény.


S ha tovább forgatod újabb 90 fokot, mi lesz? És újabb 90 fok? Majd teljes kör?

Előzmény: mmormota (56)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.10.26 01:59:39 (54)

Te Teve Te ne nevettess! (12374 is)


(49) És ki a fene kérdezte, hogy hány ezer lépésben olvasták le a semmit?

Az 1. pont még véletlenül sincs kilőve, talán ha 1200 lépésben olvasták volna le a semmit.


A 2. pontot, hogy is érthetted vona meg magadtól. Az SR használja a Lorentz formulát, igen. Csak amikor a Michelson kísérletet értelmezi akkor nem használja. Ha használná, azonnal elfogynának a sebességkülönbségek, nem is lenne tovább miről beszélni.


A kérdés marad tehát:

hogy hány fokos szögben kell elfordítani az interferométert, hogy a maximális effektus látható legyen?


Mert 90 fokban nem mutat semmit, sem elvileg, sem gyakorlatilag.

Előzmény: NevemTeve (50)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.10.26 01:31:50 (12407)

Ha nem Tevedek, egy amúgy konzisztens elmélet is épülhet rossz alapokra.


Hohóó, megérkeztünk. Áltrel specrel Einstein Hawking...

Idődilatáció, hosszkontrakció, szingularitás, koordinátarendszer görbítés, látszatvalóság, vonzóerők, negatív energia. Féreglyukak, húrok és bránerek stb.


Nincs itt semmi probléma. De:


Miért nem fékezi a Földet a sötét energia ?


Amikor ez a sötét energia a látható világ tömegének kb. 15 -szöröse, borzalmas mennyiségű anyag.

Előzmény: Kilroy (12388)

Cáfoljuk Korom Gyulát!
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk Korom Gyulát!)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.10.25 02:17:12 (48)

OK. Tehát nem kifényesedést vársz, hanem zebracsík elmászást oldalra.

Mivel negatív az MM eredmény, nem ártana tudni, hogy mennyi eltolódás lett volna várható, ha hatékony az éterszél. Ezért érdekelt volna van e elképzelésed arról, hogy 90 fokos elfordításra 1 zebracsík eltolódást vársz, felet (tehát ahol világos volt ott most sötét lett), nullát, icurka picurkát, tehát töredéket, vagy sokat, ha lehet pontosan mennyit. Ez nagyon fontos.


Ha éterszél fúj, akkor a csíkok a szerkentyű forgatása közben eltolódtak volna.


Annak, hogy nem tolódtak el a csíkok sok oka lehet,


1. A MM készülék erre a célra nem alkalmas.

2. Az éterszél nem okoz ilyen jellegű eltolódást (például Lorentz miatt).

3. Nincs éterszél.

4. Nincs éter, de ne feledd az éteren én DVAG -ot értek, az pedig úgy néz ki, hogy van.


miért lovagolsz ezen a hülyeségen


Hiszen éppen most láttad be, hogy a műszert 90 fokkal elfordítva semmi változás nem történik: "akkor pont 90 foknál a karok pont szerepet cserélnének, és ugyanaz a minta állna be."


Hiszen éppen ezért tervezte MM a kisérletet, hogy 90 fokkal elfordítsa, és majd akkor látja a nagy csíkeltolódást. Ezért feszegetem fentebb, hogy hány fokos szögben kell elfordítani az interferométert, hogy a maximális effektus látható legyen szerinted. Ezért fontos az első bekezdésre a válasz. Fogalmad sincs? Valószínűleg MM -nek sem volt, mert ők 90 fokban gondolkodtak. Az pedig kész:


Az MM kísérlet megbukott.


Vagy pl. áramló folyadékban végzett hasonló jellegű kísérletekben valóban van csíkeltolódás.


Igen, ez jó, tudsz erről valami konkrét kísérletet, MM interferométer áramló folyadékban? (Fizeau régebben volt mint MM). Vagy ezt nekünk kell megcsinálni?

Előzmény: mmormota (45)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.10.24 16:24:25 (43)

Lassan fordítod. Az egyik fázis szépen lassan nő, a másik szépen lassan csökken. Eközben a csíkok értelemszerűen tolódnak el.


Lassan fordítom el 90 fokkal. Az érdekel csak (első közelítésben), hogy 90 fokkal lassan elfordítva látsz e változást az interferenciacsíkok helyzetében. Nem közben, nem szélső esetben, nem értelemszerűen, hanem 90 fokkal elfordítva.


Szerinted milyen kísérletben lehet látni az általad jelzett csíkeltolódásokat, úgy értem ahol ez ténylegesen látható, mert a Michelson kísérletben ez általad leírt csíkeltolódás éppenhogy nem látható, mert nincs.


Másik fontos kérdés nekem együgyűnek, hogy a csíkok másznak közben, vagy csak kivilágosodnak ugyanazon a helyen, tehát nem másznak. Tehát pl 45 fokkal elfordítva szerinted egy csík ami fényes volt 0 foknál, az most sötét lesz, világos lesz, szürke lesz, arrébb ment, ugyanott maradt, pontosan mondd meg légyszíves ne értelemszerűen. 45 fokkal elfordítva csak egyszer változott a fényerő, félszer, vagy sokszor. Vagy mitől függ.


Mert értelemszerűen nem megy sehova. Legalábbis 90 fokkal elfordítva.

Tehát ha lenne is az éterszélnek valami hatása, az akkor sem látszana az interferométert 90 fokkal elfordítva. Jól értettem eddig ?

Előzmény: mmormota (41)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.10.24 04:50:41 (12279)

Miért nem fékezi a Földet a sötét energia ?


Amikor ez a sötét energia a látható világ tömegének kb. 15 -szöröse, borzalmas mennyiségű anyag.

Előzmény: mmormota (11930)

Cáfoljuk Korom Gyulát!
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk Korom Gyulát!)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.10.24 04:29:49 (39)

Sajnos annyira nem érted a legegyszerűbb dolgokat se, hogy nem tudok mit hozzátenni.


Mialatt a másik út fázisa sietésből ugyanannyival megy át késésbe, tehát természetesen az ernyőn az interferenciacsíkok helyzete nem változik.


Na most ezen mi lehet amit szerinted én képtelen vagyok megérteni? Vagy talán azt gondolod, hogy az egyik sugár változik forgatás közben, míg a másik változatlanul marad?

Nem lehet, hogy ehhez csak egyszerűen nincs mit mondani (matt ?), függetelenül a képességeimtől vagy elmeállapotomtól ??


Ennyit azért még akkor is lehetne mondani: sajnos ez baj, ezért valóban, a Michelson interferométer az éterszél kimutatására nem alkalmas.

Előzmény: mmormota (34)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.10.23 05:20:16 (29)

- egyenlő hosszuságú karok esetén a fény éterben megtett útja mozgó MM interferométerben nem egyenlő a sebesség irányában és arra merőlegesen (elemi számítás, csak akkor írom le, ha ezzel problémád van)


Nekem sajnos van.

Egyenlő hosszúságú karok esetén a fény karokban megtett útja legalább egyenlő ?


- ha az MM készüléket lassan elforgatják, a karok fokozatosan szerepet cserélnek, egyik út fázisa késésből fokozatosan, a forgatással arányosan sietésbe megy át


Míalatt a másik út fázisa sietésből ugyanannyival megy át késésbe, tehát természetesen az ernyőn az interferenciacsíkok helyzete nem változik.


 

És tudod, 11995 ???

Előzmény: mmormota (7)

MI IS AZ A NULLPONTI ENERGIA ÉS MIÉRT?
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » MI IS AZ A NULLPONTI ENERGIA ÉS MIÉRT?)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.10.23 01:04:50 (591)

Bocs, de most is csak anyaggal értelmezed a teret. Ott van a térben a 3 galaxisod, és a fénysugaraid is.


Ha már idáig eljutottál, akkor nyugodtan kidobhatod azt a 3 nyamvadt mákszemnyi galaxist is az amúgy már teljesen üres Univerzumból. Az csak mankónak kellett.


Most szűnt meg a tér ?


Vagy még ki akarod dobni a 3 fénysugarat is? És akkor szűnik meg a tér?

Esetleg a tér akkor sem szűnik meg, mert az egy definíció, és nem anyag.


Vagy úgy szűnik meg a tér ahogy a fénysugár elhalad, mögötte megszűnik?


Mivel előtte nincs semmi, ezért a fénysugár előtt a tér keletkezik?


Tarthatatlan ez, be kell, hogy lássad.


 

Amúgy bocs, hogy benéztem, azt reméltem itt kevesebb a veszekedés.

Előzmény: JFEry (571)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.10.22 04:07:41 (570)

A teret az anyag feszíti ki


Huh, már megint.


Képzeletben feszítsük ki a teret egyenletesen nagyon nagyon sok anyaggal.

Most lőjünk ki egy derékszögű koordinátarendszer tengelyei irányába 1 - 1 fénysugarat, és legyen minden tengely irányában nagyon messze egy egy galaxis. Ezzel szerintem ki van jelölve a tér.


Most kezdjük el csökkenteni az anyagot a koordináta rendszerünkben, kivéve a tengelyben álló galaxisokat.


Vegyük ki az összes anyagot, hogy ne maradjon semmi, csak a 3 fénysugár az X Y Z tengely irányában és a célgalaxisok a tengelyben nagyon messze.


Tehát anyag maradt: 3 laserfénysugár, aztán az üres semmi mindenhol és minden irányban, majd az árva 3 galaxis a világ végén valahol messze.


Nos tehát, megszűnt-e a tér attól, hogy üres ?


A tér az anyagtól független geometriai definíció.


Teljesen mindegy, hogy van e benne anyag vagy nincs, nem az feszíti ki

Viszont ha nincs benne anyag akkor nincs is mit görbíteni. Szerintem.

Előzmény: fan_fan (543)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.10.21 00:42:47 (12081)

Úgy egyszer szeretném látni, hogyan is áll össze az UNIVERZUMUNK EKVIVALENS TÖMEGE? Így:


Az Univerzum összetétele

Előzmény: habár (12040)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.10.20 03:11:45 (11995)

Astrojan ... szerintem nem lehet vele értelmes vitát folytatni...


11782 -re ezért nem válaszoltál? Csak magyarázd el értelmesen:


Miért nem fékezi a Földet a sötét energia ?


Amikor ez a sötét energia a látható világ tömegének kb. 15 -szöröse, borzalmas mennyiségű anyag.


 

11845: igen

Előzmény: mmormota (11930)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.10.18 03:17:09 (11844)

A barna törpék hője is a Jupiterhez hasonlóan keletkezik, sőt a csillagok is ezzel indulnak be.


Pontosan így van, ahogy mondod. Végre valamiben egyetértünk.


És ehhez teljesen elegendő az Astrojan-féle DVAG elmélet. Semmiféle kollapszus nem kell hozzá..


Hogy a kollabálás hőt termel? Majd ha a biciklipumpám kollabál, és magától felpumpálja a biciklimet. Ahelyett, hogy külső erőmmel nyomni kelljen a pumpát amit ráadásul útálok.


Hő csak akkor termelődhet, ha külső erő (DVAG) nyomja össze a csillagot. Hiába elfogadott a Kelvin mechanizmusod. A baj csak az vele, hogy nem igaz.

Előzmény: lingarazda (11816)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.10.17 01:55:51 (11789)

Kösz Kedves Red, a számból vetted ki a szót.. De rendben van, átfogalmazom:


A gravitáció univerzálisan vonzó kölcsönhatás, ez alapvető tapasztalati tény.


Tévedsz, ez nem tapasztalati tény.


Tapasztalati tény csak annyi, hogy a gravitáció az kölcsönhatás. Nem tudod eldönteni, hogy a gravitáció vonzó, vagy nyomóerő, legalábbis nem egykönnyen.


Ezzel szemben axiómaként említeni ezt a sztereotíp gondolatot (mármint a gravitáció vonzóerő és kész) cseppet sem okos dolog, már ha erre vagy olyan büszke.


Még nagyobb szerencsétlenség azt kitalálni, hogy az nem is erő..

Előzmény: Simply Red (11784)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.10.16 03:35:41 (11783)

A gravitáció univerzálisan vonzó kölcsönhatás, ez alapvető tapasztalati tény.


Hát ebből látszik, hogy egy csepp eszed sincs és még csak beléd sem lehet verni.

Ugyanis tapasztalati tény csak annyi, hogy a gravitáció az kölcsönhatás.


Hogy vonzó vagy nyomó arról pedig most vitázunk. A térgörbületről nem is beszélve.

Előzmény: lingarazda (11781)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.10.16 03:25:28 (11782)

Köszi, Miért nem fékezi a keringő bolygókat?


Valahogy nem fékezi. Mérhetően.

Mint ahogy nem fékezi a bolygókat a sötét energia sem. Erre miért nem kérdezel rá?

Mint ahogy nem fékezi a bolygókat a vákuumenergia sem.

Mint ahogy nem fékezi a bolygókat a mikrohullámú háttérsugárzás sem.

Mint ahogy nem fékezi a bolygókat a a csillagfény sem.

Mint ahogy nem fékezi a bolygókat a neutrínó tenger sem.


A DVAG részecskék ráadásul szerintem sokkal nagyobb sebességűek c-nél. Nem könnyű számolgatni vele, mert nem nagyon van kitalálva hogyan kellene összeadni c -nél nagyobb sebességeket. Ha csak c -nek vennénk is a DVAG terjedési sebességét (amely nem az áramlás sebessége) és Lorentz formula segítségével adjuk össze, akkor c + földsebesség = c miatt nem is lenne különbség az elölről és a hátulról érkező DVAG részecskék sebességében. Nem hinném, hogy akár a fény esetében is ki tudnád számolni a fékező hatást, mert csak a fény nyomását (pontosabban nyomóerejét) tudod kiszámolni és azt látod, hogy kicsi. Nem pedig az elölről és a hátulról jövő fény nyomásának különbségét, ezt nem tudod kiszámolni, éppen a fénysebességű összeadások miatt. (persze csak szerintem)


Ha megmondanád, pontosan hogyan áramlik a dvag, és milyen a kölcsönhatása az anyaggal, ki lehetne számítani a fékező hatást.


Igazad van, nem egyszerű, valóban meg kell különböztetni (szerintem) az éterszelet aminek nem sok hatása van, az "éter" (ezen mindig DVAG -ot értek) áramlásától a tömegek felé. Mert ez az "áramlás" sodorja a testeket a Föld felé és okozza a gravitációt. Ez az áramlás annyit jelent, hogy a Földbe több lép be mint amennyi a Föld túlsó oldalán kilép. Tehát egyfajta gradiens alakul ki a tömegek közelében, mivel a Föld egy DVAG nyelő. A fekete lyuk még erősebb nyelő.

Előzmény: mmormota (11759)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.10.15 03:50:48 (11758)

OK, valóban leírtam a "vonzó gravitáció" összetételt, csakhogy az adott helyen nem azt jelenti, amit Te bele akarsz látni. A Te "nyomó gravitációd" is azt váltja ki, hogy a testek egymás felé gyorsulnak, nem? Ebben az értelemben vonzó kölcsönhatás.


Hát éppen ebben az értelemben nem vonzó a kölcsönhatás. Hogy keverheted bele a vonzót, amikor szépen leírod, hogy nyomó gravitációs erő gyorsítja egymás felé a testeket. Akkor hogyan lesz ebből neked vonzó? A nyomó semmilyen értelemben nem vonzó.


A nyomó gravitációnál ugyanis külső erőtér az okozó, ez hordozza a gravitációs erőt. Ha egyik irányból a tömeg (a Föld vagy egy fekete lyuk) ebből a gravitációs sugárzásból leárnyékol egy kicsit vagy sokat, akkor mutatkozik csak meg az általunk ismert gravitáció.

Vonzó gravitáció esetén nincs külső erőtér, itt a Föld nemcsak megnyilatkoztatja a gravitációt hanem az erő okozójának is saját magának kell lennie. Ezt olvasd el mégegyszer.


A Föld belső hője meg radioaktív bomlásból származik, semmiféle rejtély nincsen benne.


Vagy valami másból származik és csak egy olyan állítást teszel ami lóg a levegőben, nem bizonyítja semmi. Itt vannak például a barna törpék vagy a Jupiter: a belső hőjük radioaktív bomlásból származik? Ha csak két lehetőségből kell választani:

radioktiv bomlás vagy nyomó gravitáció abszorpciója. Ugyan mi alapján döntesz? Csak nem az a döntő, hogy kizárólag te lehetsz aki tudod a választ? Ráadásul rosszul.


az impulzus vektormennyiség, így annak van iránya.


Attól, hogy van iránya, még az impulzus nem lesz negatív. A mínusz előjel vonatkozhat az irányra, de nem magára az impulzusra. Vagy ez neked zavaros?


11636 Akkor most mégiscsak a tömeg a gravitációs erő forrása, és nem a "DVAG" közeg nyomása?


Mi lenne ha megpróbálnád megérteni miről van szó. A DVAG "közeg" az erő okozója és forrása. Ez az erő önmagával egyensúlyban van, ha nincs benne tömeg akkor ebből az erőből nem látszik semmi. Ha tömeget teszel bele, lásd feljebb is, akkor az árnyékolás miatt megynyilvánul, az erővektorok különbsége adja az általunk ismert gravitációs erőt. Tudod, nagy erő felülről, picit kisebb erő alulról (az árnyékolás miatt), és a két erő különbsége adja a súlyodat. Azért kíváncsi lennék mekkorát döndül az arcod amikor egyáltalán képes leszel felfogni miről beszélek.

Előzmény: lingarazda (11634)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.10.13 03:50:40 (11602)

Figyelj, ne nézz már hülyének, jó? Abban a pillanatban amennyiben ez kölcsönös. Ne érezd úgy, hogy ezt csak te várhatod el.


Én nem adtam a gravitációnak jelzőt. Nem mondtam, hogy nyomó vagy vonzó.


Dehogynem, itt van: 11393. Én is felejtek már ebben a korban; ezt írtad:


A sötét energia "antigravitációs" hatású, gyorsítja az Univerzum tágulását. Úgyhogy pont hogy nem lehet azonos semmiféle vonzó gravitációs kölcsönhatással.


Persze, hogy nem vonzó, hanem nyomó gravitációnak felel meg a sötét energia.


Meg tudnád nekem mondani mit csinál itt földközelben a sötét energia, amely sötét energia alkotja az univerzum anyagának 66 % -át ? (További 30 % -ot pedig a sötét anyag.) Ez a borzalmas mennyiségű energia itt a Földön csak teng leng, nem csinál semmit ? Az igaz, hogy nem akarjuk észrevenni, mint ahogy nem látható a graviton sem. Ne köss rá fogadást, Ő lesz a gravitáció.


Ha már ennyire lovagolsz ezen a "nyomó gravitáción", mondj már egy mérést észlelést, amivel megkülönböztethető a "vonzó gravitációtól"!


Hiába olvasgattad, elfelejtetted, itt vannak az észlelések: nyomó gravitáció.


Csak példának, egy mérés: mérd meg a föld mélyéből feltörő láva hőmérsékletét és hasonlítsd össze a felszín hőmérsékletével. Látod, hogy a láva meleg. Mitől meleg ?

A nyomó gravitáció elnyelésétől meleg. Csak hiába van ez megmérve, rávágod, hogy nem ezért meleg. Kész.


 

Gézoo 11471: Mi van akkor ha negatív impulzust hordozó sugárzást bocsájt ki minden anyag?


Ez az a helyzet amikor a három utasból 5 leszáll, és minusz ketten lesznek a buszon.

Szép dolog a matematika.

Előzmény: lingarazda (11571)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.10.12 02:41:26 (11459)

Ha a logika szabályai NEM érvényesek, akkor bizony az elmélet rossz.

Vagy mi vagyunk butácskák.

Előzmény: [partiZan8] (11456)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.10.12 02:33:35 (11457)

Miért nyomó a gravitáció? Miért nem húzó???

Hiszen a húzást (vonzást) tényként tapasztalom most is!!


Azért ennél többet várok tőled. Azt tapasztalod, hogy erő hat. Miből állapítod meg, hogy ez húzó, vagy nyomó ????


Csak nem a sztereotípia ? De a stupidion nem rossz...


 

lingarazda 11393

Pedig már azt hittem megjön az eszed, de még olvasni sem tudsz.

Nem azt mondtam, hogy a sötét energia a vonzó gravitációval egyenlő, ahogy te próbálod beállítani, mint egy stupidion. Azt írtam, hogy a

sötét energia = nyomó gravitációval.


Vagy talán az egyenlőségjelet nem értetted ?


 

11395 Normális válaszra normális válasz jár: kösz a választ.


Ettől még a fény közvetítő közege nem lesz az éter


Nem hát, de én seholsem mondom, hogy az éter közvetíti a fényt. A DVAG valamiféle áramlása sodorja a fényt. És a te testedet is a Föld felé. A DVAG -ban és a fényben az a közös, hogy mindkettő gravitonokból áll. A DVAG borzalmas sokból, ebből áll a világegyetem legnagyobb része, a fény pedig 2 gravitonból (+2 töltés: 1db + és 1db -)


Miért olyan egzotikus a graviton, nem is én találtam ki. Azért mert még nem látta senki ? Tudjuk, hogy különleges, különben már láttuk volna.

Előzmény: Gézoo (11384)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.10.11 02:01:05 (11379)

Persze, hiszen ha akarod, a háttérsugárzás is definiál egy kitüntetett vonatkoztatási rendszert, ez lehetne egyfajta globális éter.


Köszi.


De ez nem azonos a XIX. századi éterrel... persze, hogy nem


és ez az újfajta "éter" nem az EM hullámok terjedési közege.


Miért is nem ? Hiszen ha van éter, és úgy látom a legjobb úton jársz, akkor az éter ott van mindenhol, kitölti a vákuumot, a fény máshol nem is tud terjedni... Csak az éterben. Mert mindenütt az "éter" (DVAG) van.

Előzmény: lingarazda (11319)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.10.11 01:45:00 (11378)

A fizika ... valószínűleg újabb forradalom előtt áll éppen (sötét anyag/sötét energia, kvantumelmélet/gravitáció problémája)...


Oh, hogy említhetted egy mondatban a sötét energiát a gravitációval, amikor annak (szerinted) egészen más az állapotegyenlete, még valaki azt találja gondolni, hogy kezded megadni magad. A végén még rájössz, hogy a


sötét energia = nyomó gravitációval


és ez valóban forradalmat okoz a fejedben.

Előzmény: lingarazda (11322)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.10.10 02:02:04 (11284)

nem lehet egy liftben nyugvó tömegre ható gyorsító erő és egy külső tömeg gravitációs vonzó ereje között különbséget tenni.


Sajnos Einstein gondolkodásban nem volt túl erős,

mert a liftet ha gyorsítod akkor a talpadat nyomja a lift és ezáltal gyorsulsz.


Ha gravitációs (nyomó) erő gyorsít akkor az a liftet is gyorsítja, valamint
neked nem a talpadat nyomja, hanem a tested összes atomját. A lényeg az, hogy ekkor súlytalanságot érzel, mert a lift nem fogja nyomni a talpadat.


Persze aki ezek között nem tud különbséget tenni...

Előzmény: muallim (11283)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.10.07 06:01:27 (11087)

Köszi, hogy belekotyogsz, de engedd meg, hogy olyan alapon tárgyaljam ahogy nekem tetszik, senkinek a kedvéért nem fogom azt mondani, hogy az éter egy merev test. Olvasd el ha tetszik, ez az én vonalam.


Tévedsz ha azt hiszed, hogy a fény az éter hullámzása, lehet, hogy így gondolta valaki, de ezen nincs értelme vitázni. A fény részecske, ami csavarvonalban hullámszerűen terjed (ezen lehet vitázni). Egy foton csak egy csillagot ér el. Egy másik irányba másik foton megy. Ha úgy terjedne mint egy hanghullám a térben, az éter hullámzásaként akkor a laser fény miért nem úgy terjed ??


És maradjunk a 600 km/secundum -nál, a 600 km/h a te verziód, nem az enyém.

Előzmény: Gézoo (10973)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.10.07 05:36:22 (11086)

Igazad van, nem vagyok tökéletes, ezért azzal kell beérned ami kész van, meg a vitával. Ebből azért kihámozható a véleményem, elég sokszor leírtam hogyan gondolom. Azt azért remélem elolvastad amit a gravitáció és a hozzá tartozó vitalapokon írtam. Az ALT szövegek is fontosak, a tömörség végett van így.


A modell: a gravitációt a vákuumot kitöltő graviton tenger okozza. Ezt hívom DVAG -nak (Dark energy Vacuum energy Aether Gravity). Ez az energia önmagával egyensúlyban van, nem látszik pedig hatalmas. Az éter itt természetesen nem egy merev testet jelöl, legjobban a mikrohullámú háttérsugárzáshoz hasonlítható anyag, már ami az eloszlását illeti. Ebből áll a világegyetem. A protonok és az elektronok csak elenyésző, néhány % -os szerepet játszanak.


Amikor egy tömeget belehelyezel az egy kis részét elnyeli, fekete lyuk esetén nagy részét vagy az egészet, a FL mérettől függően. Az általunk ismert gravitációs hatás akkor jön létre ha egy másik tömeg is van a közelben és az árnyékolás miatt az egyik oldalról kisebb erő hat a testre mint az árnyékolatlan oldalról.


Miben tér el az áltreltől ?

Előszöris abban, hogy megmondja mi okozza a gravitációt, nem úgy mint a misztikus áltrel.

Nem korlátozza a sebességet mint az áltrel, c -nél nagyobb sebességek is létezhetnek, léteznek is. Ezzel fogunk utazni a galaxisokba (majd később, ha elvisz valaki)

Az áltrel egy segédelmélet marad, amivel az abszolút valóságot lehet kiszámolni, ha valakit érdekel, mert az áltrel a látszatot kezeli, nem a valóságot.

Nincs benne ikerparadoxon.

Nincs benne szingularitás (de van benne fekete lyuk)

Megadja az energia forrását ami mozgatja az atomokat.

Megadja az energia forrását ami alkotja az atomokat, stb.


Javasolj kísérletet vagy megfigyelést, ami eldönthetné melyik helyes.


Javasoltam a fénysebességmérést függőleges irányban fel és le. A fénysebességmérésnek az áltrelnek megfelelő sebességkülönbségeket kell adnia, ezt szerintem senki nem mérte, mindenki megelégedett azzal, hogy a Földön bármely szélességen elvégezhető a fénysebességmérés (horizontálisan), és így tévesen minden irányúnak vélték a kísérleteket.

Más ötletem is van nem tartozik minden rátok.


Az idő természetesen abszolút. Ha egy csillag felrobban és látjuk a fényét senki nem gondolja, hogy az ma robbant fel. Visszaszámolunk az abszolút időre és nyugtázzuk: a csillag 170 000 éve robbant fel, csak most ért ide a fénye.


A DVAG nem tudjuk milyen sebességgel halad, de valószínűleg nagyságrendekkel gyorsabb mint a fény. (c négyzetet szoktam becsülni, tehát 5-6 nagyságrend, semmiképpen nem c)


A DVAG áramlása a tömegek felé más kérdés, ez inkább egy gradiens, elképzelhető, hogy nem is lehet sebességet hozzárendelni, fogalmam nincs.

Előzmény: mmormota (10969)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.10.06 02:31:08 (10968)

Sose mászik el, mert nem newtoni/éteres a világunk.


Úgy érted a Ti einsteines relativisztikus koordinátarendszer görbítős világmodelletek nem éteres. Ez stimmel.


De a mi világunk az bizony éteres, bár ez nem jó szó, mert DVAG -os. Csak Ti szeretnétek úgy elképzelni az étert ahogy egy idióta sem tenné: merev közeg, rugalmatlan mégsem súrlódik meg ilyenek. Mert meg akarjátok pendíteni az étert, hogy hullámozzon mint a víz. A fény nem így terjed, hanem fotononként, ezt már Einstein is megmondta. A gravitonokból álló "éter" a közege a szintén gravitonokból álló fotonoknak, ebben a közegben a fény sebessége mindig = c.


Van abszolút koordinátarendszer, ebben a Föld kb 600 km/s sebességgel halad a mikrohullámú háttérsugárzáshoz képest. Michelson is csak ennyit akart elérni, semmi többet. Csak az eszköz amit kiötlött, ennek mérésére alkalmatlan. De most itt van az eredmény: COBE


Mit akartok még ?


Ha az "éter" -be egy tömeget helyezel (Föld) akkor bizonyos értelemben az éter áramlik, mert a Föld nyeli (ez nem az éterszél). Ez a Föld középpontja felé mutató áramlás görbíti a fényt, nem a teret. Ha a fény nem súrolja a Földet, hanem pont a középpontja felé tart, akkor a fény sebessége növekedni fog, az ok ugyanaz mint elöbb. Ha a Földről függőlegesen lövünk ki fénysugarat, akkor az szembe megy a Föld felé áramló "éterrel" (DVAG), tehát lassul.


Lassul a vízszintes irányban mért fénysebességhez képest, amely megfelel a világűrben lévő fénysebességnek. Pontos fénysebességet csak vízszintes irányban mérnek, forgó tükrökkel. Csillagászati mérések a kellő pontosságot meg sem közelítik.


A lassulás és gyorsulás mértékét pont az áltrel számítja ki, tehát most jössz Te lingarázda 10924, az általad ajánlott cikk a GPS -t használja fel sebességmérésre, csak ott sajnos már figyelembe vették a Föld felé gyorsuló fényt mint áltrel hatást. Igy aztán nem 10^(-9) lesz a pontosság, hanem akármilyen, mert az áltrel számítgatások fizikai tartalma pontosan az, hogy a függőlegesen mért fénysebességet beállítsa a kívánt c értékére.


Mi lenne, ha egy kicsit végre elgondolkodnátok mielőtt most azonnal leugattok ?

Előzmény: mmormota (10965)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.10.05 21:40:58 (10964)

Oooops. Tehát 90 foknál nem mászik el.

Köszönöm szépen ez ragyogó eredmény, én már ezzel is beérném.


Csak az interferométer jobban tudja a fizikát mint a fizikusok. 42 foknál is...

Előzmény: mmormota (10962)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.10.05 21:12:42 (10961)

Most elfordítod a karokat. Ekkor megváltoznak a futási idők, emiatt más lesz a fáziskülönbség. Az interferencia elmászik.


Igen, megváltoznak a futási idők, talán.


Az egyes sugár futási ideje megváltozik a kettes sugáréra.

A kettes sugár futási ideje pedig megváltozik az egyes sugáréra.


Ami eddig az 1. sugár volt az lett most a 2.

Ami eddig a 2. sugár volt, az elfordítás után az lett az 1 sugár.


Az elfordítás után a sugarak felcserélődtek. MM


Mitől is fog az interferencia elmászni ???

Előzmény: lingarazda (10955)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.10.05 04:36:22 (10846)

Sírjál.


Ezt csak azon az alapon lehet megtenni, ha legalább 10^(-9) pontosságon igazolt, hogy a fény sebessége nem függ iránytól és....


Ugyan mutass már egy fénysebességmérést (most nem a csillagászati mérésekre gondolok) ahol minden irányban megmérték a fénysebességet az általad említett pontossággal. Fénysebességet mindig csak egy síkban mérnek, szigorúan horizontálisan. Ez még véletlenül sem minden irány !!! Most téged összezavar, hogy ezt megmérték reggel meg este, tavasszal meg ősszel.


Csak egy irányban nem mérték meg, amerre kellett volna:


A Föld középpontja felé.

Előzmény: lingarazda (10831)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.09.17 03:23:34 (10391)

Egyszerűbben fogalmazva szerinted nem az a valóság amit látsz, tapasztalsz, hanem amit gondolsz. Haha.


Most mit nevetsz ezen, vegyél már a kezedbe egy nagyítót !

Vagy tegyél fel egy piros szemüveget. A valóság piros lesz ?

Vagy csukd be a szemed. Nem látsz semmit, megszűnt a valóság ??

Vagy nézzél tévét. A Hófehérke életrekel ? Vagy ha azt látod, hogy lelövik a terminátort, akkor meghal Schwarzenegger ?


Hát persze, hogy az a valóság amit gondolok.


Nem olvastad végig amit írtam vagy csak kekeckedsz ? Mégegyszer a végét:


Földi körülmények között persze, minden mérés jól közelítően leírja a valóságot, a baj akkor kezdődik ha az esemény messze van, gyorsan megy, vagy gravitációs zavarai vannak.

Előzmény: citromlikor (10367)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.09.16 00:14:42 (10364)

Az ellenkezője bizonyított.


Dehogyis bizonyított. Elfogadott, s az egészen más.


Ugyanazon a helyen más-más sebességű megfigyelők is c-nek mérik.


Ezt hogyan érted? Hogy fénysebesség mérés közben rohangálnak a műszerrel? (most egy forgótükrös eszközre gondolok). Vagy arra gondolsz, hogy tavasszal és ősszel mérik? De akkor nem vagy ugyanazon a helyen, ez nem jó. Fejtsd ki légyszi.


Végül pedig: mérik.

A mérést látszatnak tekintem, amiből a valóságra még vissza kell következtetni.

Tehát a mérés csak a fizikusoknak jelenti a valóságot, de a világ megismeréséhez, ki kell következtetni, hogy milyen lehet a valóságos esemény. Ez a fekete lyukaknál például súlyos különbségeket okoz az értelmezésben. Földi körülmények között persze, minden mérés jól közelítően leírja a valóságot, a baj akkor kezdődik ha az esemény messze van, gyorsan megy, vagy gravitációs zavarai vannak.

Előzmény: citromlikor (10340)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.09.15 01:37:39 (10335)

Kedves mmormota, légyszi döntsd el, hogy a fényutak hosszáról, vagy a futásidő különbségekről beszélsz, mert a kettő nekem nem ugyanaz.


A fényút ugyanis attól függ milyen hosszú az interferométer karja, semmi mástól.

A Bp Szeged közötti út akkor is 170 km lesz ha közben fúj a szél. A sebességed lesz más. Ugye nem kevered a kettőt.


Ha a futásidő különbségekre gondolsz, rendben van csak akkor azt írjad le (és ha lehet akkor legalább ezért ne engem vonj felelősségre)


A fény sebessége kisebb lesz éterszéllel szemben, és nagyobb lesz hátszéllel, külső szemlélő számára. Az éterhez képest mindig c sebességgel halad a fény. Mondom én. Ez ellentmond a mai felfogásnak, mert a fénysebességet már rég törvénybe foglalták és azt állítják nagyjaink, hogy az mindig állandó, = c, de nem baj.


Amit 10295/1 -ben kifogásoltam az ide is érvényes, mert fénysebességet kell összeadni egy másik sebességgel és egy ilyen összeadást mindenki a Lorentz formula segítségével végezne el. Ez esetben pedig a fénysebességet hozzáadva az éter sebességéhez fénysebességet (c) kapunk ami kiejtené a futásidő különbségeket.


De ha mégis maradna valamicske futásidő különbség, mert buta vagyok, akkoris teljesen mindegy, hogy ez az 1. sugárnál kisebb, de elfordítva a szerkezetet akkor a 2. sugárnál lesz kisebb mialatt az 1. sugár átveszi a 2. helyét, magyarul a két sugár felcserélődik és az interferenciának teljesen mindegy hogy hívják a sugarat egyeske vagy ketteske, ha azok egymásnak megfelelnek a 90 fokos elfordítás után.


Tehát nem várható interferencia csíkeltolódás.

Előzmény: mmormota (10310)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.09.14 04:36:00 (10298)

Köszi, de a fényutak nem hinném, hogy változnak attól, hogy elfordítom az interferométert..


Másrészt, miért Newton szerint számítsam ki? Úgy számítom ki, ahogy nekem tetszik (nem számolok pl. hosszkontrakcióval. De ha számolnék is, 90 fokkal elfordítva, ugyanúgy meglenne a hosszkontrakció a másik karon, de nem számolok):

Nem változott..


Vagy arra gondolsz, hogy a két karban különbözőek a fényutak? Dehiszen ezt egy csavarral addig állítgatják amíg be nem áll egyformára. Eztán elforditják 90 fokkal a készüléket. Innentől a 2. sugár járja be az előbbi állás 1. sugár útját.


Az egyszerűség kedvéért (hipotetikusan) állítsuk be a műszert úgy, hogy a karok merőlegesek legyenek az éterszélre (a karok X és Y tengely, az éterszél a Z tengely). Ekkor biztosan nincs semmi baj a hosszakkal. Eztán kezdjük forgatni a műszer X karját a Z éterszél irányába. Majd az Y karját.


És?

Előzmény: mmormota (10297)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.09.13 22:45:20 (10295)

Kicsit összefoglalom a vitafórum "eredményeit" a nyomó gravitációról és a relativitáselméletről:


1. Ha nyomógravitációs sugárzás létezne (DVAG) akkor felforrna a Föld, mert ezt Poincare és lingarázda kiszámolta.


Fénysebességet manapság senki nem ad össze egy másik sebességgel csak a Lorentz formula segítségével, bármit is számolgat vele, mert különben abszurd, a valóságot rosszul leíró eredményeket kapna.

Kivétel: Poincare és lingarázda


 

2. A nyomó gravitáció nem létezhet, mert annak egészen más az állapotegyenlete mint a sötét energiának (lingarázda), vagy a vonzó gravitációnak, esetleg az üres tér (a semmi) görbítgetésének.

(Még nem láttuk a nyomó gravitáció állapotegyenletét, de megmondom őszintén nem is nagyon érdekel..)


 

3. A fehér törpék nem hűlnek le, mert nem volt elég idejük erre..


Arra a kérdésre, hogy a világegyetem legalább kétszer olyan idős mint a jelenleg elfogadott 13.7 Gév, mert a galaxisok ha valamiféle robbanással keletkeztek, egymástól nem juthattak el 26 Gly távolságra 0 (zérus) idő alatt, lingarázda válasza:

nincs igazad (10036). Ez frappáns érvelés egy magasan képzett elméleti fizikustól.

A többiek is nyilván beérték ennyivel (kivéve bnum aki körzővel virágokat rajzolgatott)


 

4. A látszat és az (abszolút) valóság kérdése, amit Einstein óta mindenki skizofrén módon összekever csupán azért mert az (abszolút) valóságot nem tudjuk mérni (a fénysebesség korlátok miatt)


De számítani tudjuk !!! (csak nem akarjátok, erre lenne jó a relativitáselmélet)


 

5. A Michelson kísérlet bebizonyította, hogy nincs éter..


Csakhogy a Michelson interferométer erre a célra NEM ALKALMAS.


 

6. Eötvös az ingájával bebizonyította, hogy a gravitáció nem árnyékolható (ugyanezt teszi lingarázda a lingájával)


Csakhogy az Eötvös féle gravitációs inga a gravitáció árnyékolásának kimutatására NEM ALKALMAS.


 

Körülbelül így állunk nyomó gravitációból, és bocsánatot kérek lingarázdától ha bunkó voltam, mert valójában nem tudom, hogy az ő eszköze alkalmas-e erre a célra...

Előzmény: lingarazda (10294)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.09.04 02:24:01 (10023)

Igy annyi a valóság ahány rendszerből nézed...


Nos, a Nagyfarkú fizikus moziba megy. A farzsebéből kikandikál egy nagyító, hogy bármikor meggyőződhessen a valóságról. Jól kereső fizikus lupe helyett kamerát használ, amivel tetszőlegesen rázoomolhat a kérdéses lingájára amit rázogat (nem keverendő össze a linga rázdával, ami egészen mást jelent).


A Függetlenség Napját vetítik, így a fizikus azt nézi meg. Mivel az a valóság amit lát, rájön, hogy az UFÓ -k itt vannak, sőt mi több lerombolták Washingtont, stb, stb.


Megpróbálja a műszerével megvizsgálni a filmvásznon futó valóságot, természetesen csak távolról, mert közel nem engedik a jegyszedők...


Nincs hiba a relativitáselméletben ? Hát akkor ez micsoda ?


Ekkora marhaságot normális ember nem állíthat, hogy mindig a valóság más attól függően, hogy mekkora a mikroszkópom aktuális nagyítása ez ugyanis


nem a valóság, hanem a látszat.


Tudjuk is ezt, és ezért visszaszámolunk, hogy a papucsállatka valóságos méreteit is megismerjük.


A relativitáselmélet pedig arra jó (lenne), hogy segítségével számoljunk vissza amivel megismerhetjük a valóságos történéseket. Ez nem filozófálgatás, hanem a relativitáselmélet alkalmazásának és megértésének tragikus hibája.


Nem is az a lényeg egy eseménynél, hogy látszólagos-e vagy valóságos...


Hát dehogynem, látszat lehet ezerféle, és ha nem tudom visszaszámolni belőle a valóságot, ami egyféle lehet csak, akkor a megfigyelésem semmit sem ér.


A guminő is látszólag olyan mint a valóságos (messziről), persze akinek ez mindegy....


Ja, és Mindenkitől Bocsánatot kérek, mert tapló voltam. Tőled is lingarázda.

(muallim ez a stílus nem neked szól, írjál levelet, csak a te hozzászólásod az aktuális)

Előzmény: muallim (10016)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.08.27 01:55:12 (9887)

Természetesen a kérdés nem megválaszolható...


Jó. Egyszerűsítsük tovább a kérdést.


Fogj egy jó nagy lupét és tedd a farkad elé, hogy jól lássad. De az asszonynak ne add oda a lupét. Te most mást látsz mint az asszony.


Kérdéses, hogy mi a valóság? Vagy az a kérdés, hogy mi a látszat.


Ha egy mikroszkópba belenézel, még egy óvodás sem ijed meg, hogy agyontapossa egy papucsállatka, merthogy az lenne a valóság amit ő lát.


Csak néhány fizikus ijed meg a látszattól azt vélvén, hogy az a valóság amit ő lát.


Ha egy vonat elejére tükröt teszel, akkor nyugodtan beszaladhatsz a sínekre mert látszólag nem jön a vonat, pontosabban a fizikusoknak valóságban nem a vonat jön, csak azt látja, hogy az ikertestvére szalad vele szembe aki nagy örömmel integet.


Ha leoltom a villanyt, vagy éjszaka nem látszik a vonat akkor nyugodtan mászkálhatsz a síneken mert ha nem látod akkor az a valóságban sincs ott... ?


Ezek nem megválaszolható kérdések ??


Mindkettőnek igaza van,..


Hát nem,

akit elütött a vonat mert rosszul ítélte meg a valóságot annak bizony nem volt igaza.

Előzmény: Holden (9879)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.08.26 02:26:26 (9876)

"Mikor fogjátok már fel végre, hogy az óra szépen ketyeg a bányában, és az ő járása nem fog megváltozni attól, hogy bárki bárhonnan nézegeti."


Nyilván nem ismered a mondást: *A tények makacs dolgok.*

Attól, hogy te kiötölsz valamit, ami ellentmod a tényeknek, ne képzeld, hogy az úgy is van.  Amiket írsz, az hamis, félrevezető propaganda. Ezt amiatt állíthatom biztonsággal, mert igazolni nem tudod, viszont állításaid hamissága tények alapján cáfolt...


Nem zavarodtál te meg egy kicsit?

Ha mondjuk egymillió megfigyelő épp mind a te órádat figyeli, akik össze-vissza száguldoznak, különböző naprendszerekből, vagy fekete lyukak környezetéből figyelik a te órádat a bányádban, és néha becsukják a szemüket és nem figyelik, akkor ettől a te órád minden pillanatban másképp fog járni ?? Esetleg egyszerre egymillióféleképpen fog járni ??


Miféle tényekről beszélsz te ?? Szégyent hozol a fizikára.


Próbáld meg visszafogni magad, mert itt sértegetést az utóbbi pár hétben csak tőled olvastam (9771, 9805, 9863). Vagy a valóságról alkotott egyedi véleményem sértő számodra ?? Kár. Majd megszokod.

Előzmény: Privatti (9805)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.08.24 04:59:12 (9776)

A kétrésért már meaculpáztam, de mi a többi bő ??


Az éter - sötét energia - gravitáció egy graviton sugárzás, ebből áll a világ 66% -a. Szerintem ebből áll a fény is (az em töltésekkel együtt alkotva a fotont)

Szerintem ebből áll az ún közönséges (barionos) anyag is, mert az atomos anyag (elektron, proton, pozitron stb) a megálló fényből ered, ahol a fény energiájából ugrik elő a tömeg, a proton anyagát pedig ugyanaz alkotja mint ami a fény anyagát : a graviton plusz az elektromos töltésegység, ld. fénymodell.


A kérdéseidet átsarkítom kicsit: van e egyáltalán valamiféle fénymodell ?


Márpedig nemrég megmérték és c-nek adódott (a grav terjedési sebessége)..


Nem mérték meg, csak egyvalaki számolgatta, méricskélte, valami borzasztó ostoba feltételezés folytán. Ez olyan mintha egy vak ember hang segítségével akarná megmérni a fénysebességet.


De erről legyen elég most ennyi

Előzmény: mmormota (9775)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.08.24 02:35:51 (9773)

Hát nem az éter rezgését tekinted fénynek?


Nem, dehogy. A fényt (összetett) részecskének tekintem, ami 4 elemi részecskébõl áll. Ebbõl 2 graviton (A és B), 2 pedig elektromágneses töltésegység (C- és D+).


Ezt tekintem fénynek


Az éter amit DVAG -nak hívok inkább, gravitonokból áll. Ez egy nagyenergiájú sugárzás amely önmagával egyensúlyban van, a sötét energiának felel meg, amely hatalmas mennyiségben tölti ki a teret, amely tér egy koordináta rendszer, nem anyag, magyarul a semmi, tehát nem is hajlítható. Ez a DVAG gravitonsugárzás a világ legerősebb erejével nyom téged a Föld felé. Ez a sugárzás könnyedén áthatol a Földön, a Föld ebből egy kicsi részt valamilyen módon elnyel. A Földön áthaladt maradék sugárzás alulról téged borzalmas erővel nyom felfelé. A két erő különbsége a Te súlyod.


Nos ez a DVAG graviton a fény vivőanyaga. A gravitonok terjedési sebessége sokkal de sokkal nagyobb mint a fény. Ha ezek a gravitonok befogják a C- és a D+ töltésegységet, akkor fénnyé alakulhatnak, sebességük lecsökken c -re. A fény egy csavarvonalban terjedő részecske, ez a DNS -szerű csavarmozgás alkotja a fény hullámtermészetét. A foton tehát nem az éter megpendítése által terjed a térben mint egy vizhullám, vagy a hang. Egy kibocsátott foton nem éri el az összes csillagot, legfeljebb csak egyet. Egy másik csillag irányába egy másik fotont kell indítani.


Nem tudom, hogyan csinálja a kétréses kísérletet, nem tudom mi ott a hiba.


9761 -hez csak annyit, hogy a valóság nem függhet attól, hogy Te, esetleg 100 ET a legkülönbözőbb sebességgel száguldozva esetleg "térugrálva" megfigyeli az eseményt vagy sem, mert ők mindannyian másképp látják az eseményt az ő aktuális sebességüktől, vagy gravitációs helyzetüktől függően, mert definíció szerint ezt hívják LÁTSZATNAK. A látszat lehet sokféle, de a valóság csak egyféleképpen történhetett meg.


Csak Einstein keverte ezeket tragikusan össze. És azóta mindenki, sajnos.

Előzmény: muallim (9759)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.08.23 04:40:10 (9739)

Mély bányában lassabban járnak az órák a felszínről nézve,...


ha pedig a holdról nézzük akkor mégmásként járnak. A tau cetiről nézve megint másként járnak, az Andromédáról nézve megint másként járnak, bárhonnan nézve mindig másként járnak. Van értelme egyáltalán egy ilyen órának ??


Mikor fogjátok már fel végre, hogy az óra szépen ketyeg a bányában, és az ő járása nem fog megváltozni attól, hogy bárki bárhonnan nézegeti.


Az Einstein féle reletivitáselv a látszatot írja le, nem a valóságot.


Szegény Dulifuli, vigasztalásul egy kis Michelson Morley:


A Michelson Morley kísérlet gondolata alapvetően hibás, mert míg a piros fény szembe megy az éterszéllel addig a kék fény pontosan hátszelet kap, így amennyivel a piros fény lassabban megy a kék fény ugyanannyival megy gyorsabban, s ezáltal a kétféle hatás kiegyenlíti egymást, ezért semmiféle csíkeltolódás NEM várható. A fénysebesség c csak az éterhez képest állandó. Ha az éter (amit DVAG -nak hívok) áramlik (pl. nagy tömegek közelében) akkor a mért fénysebesség a fény haladási irányától függően kisebb vagy nagyobb lesz mint c.


Ezt vegyétek jóslásnak


És nem érdekel mit mond erről a relativitáselv, vagy az Orbán Viktor.

Előzmény: Privatti (9732)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.08.18 01:07:57 (9604)

Aki pedig ezek után még mindig azt mondja, hogy ez igenis mind valóság, és nem csak látszólag járnak az A órák gyorsabban is, lassabban is, és ugyanolyan sebességgel is, mint a B órák,

annak szerintem nincs ki a négy kereke.


Ne aggódj, senki sem végzett még olyan kísérletet, ahol az órák egyenesvonalú egyenletes mozgással mentek. A GPS körpályán mozog, Hazafele is körpályán mentek a repülők stb. De nem tudsz mit tenni, Einstein megmondta, az a valóság amit látsz, tehát a látszat.


Az áltrelhívők érvelnek is: az egyenesvonalú pályán egyenletesen mozgó órák másként járnak mint a földi órák, mert ők megmérték ezt egy ciklotronban és innen tudják. Igaz, hogy itt semmi sem ment egyenesen de sebaj. Körhintában is megmérték. Földkörüli körpályán is megmérték.

Minden módon megmérték, kivéve egyenesvonalú egyenletes mozgással nem.


Áltrelhívőket mondtam: hát persze, hogy ez egy hit. Ugyanúgy mint a nyomó gravitáció, az is csak egy hit. Én ezt hiszem, ti meg azt (ti. látszat = valóság)


Ha becsukom a szemem megváltozik a valóság ???

Előzmény: Dulifuli (9547)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.08.15 23:15:55 (9541)

Einsteinnél ez már nem így van, pl. egy kocka alakú testet rúddá formálva a tömege nagyobb lesz egy nagyon kicsivel.


Ezt úgy érted, ugyanazon okból, amiért az idődilatáció és a hosszkontrakció is úgymond létrejön ? Mert ha így értenéd, akkor kitalálható, hogy nem lesz nagyobb a tömege, mivel az idődilatáció és a hosszkontrakció csak egy LÁTSZÓLAGOS hatás, akkor érzékeljül őket ha távolról, fényhullámok segítségével vizsgálgatjuk a dolgokat. Ez az én véleményem. Ha majd többen is megértik, hogy ez az egész relativitáselmélet erre a látszólagosságra épül, akkor ki lehet küszöbölni az idő lassulást, méghozzá pont a relativitáselmélet alapján korrigálva a méréseket. Mert mérni csak úgy tudunk, hogy megvárjuk amíg ideér hozzánk a fény és elhozza a jelet.


De hiszen tudjuk jól, hogy mi okozza a késlekedést, akkor miért gondolná bárki is, hogy a valóságos órák járnak másként. Az előzetesen összehangolt órák, ha elviszed egy másik Földre ott is ugyanúgy fognak járni. (De innen nézve másként fognak LÁTSZANI !)


Tehát csak az érzékelésben lesz különbség, nem a valóságban.

Ez alapján a tömeg sem lesz nagyobb. Einstein azt állítja, hogy a látszó (mérhető) dolgok egyenlő a valósággal.


A strucc meg azt állítja a homokban: Jé, megváltozott a valóság...


Árnyék:


Az egyik hasáb 7db kiskockája alig vesz részt a másik hasáb leárnyékolásában...ezért kb. csak akkora vonzerőt kéne tapasztalni köztük, mint amekkora 1db kiskocka és a hosszú hasáb közötti vonzerő lenne.


Miért is? Vedd el a 7 kiskockát és akkor igazad lesz. Ha visszateszel egyet akkor előveszed a szinusz és cos függvényeidet és kiszámolod mennyi lesz a hatása. Nem nulla lesz, és épp ellenkezőleg, csak kicsivel lesz kisebb, mint a tengely mentén lévő kiskocka okozta árnyékolás - gravitáció.


Vagy pörgessünk meg egy rudat az űrben... Nincs ami árnyékolja, ezért a részecskék impulzusai fékezik...


Milyen részecskék impulzusai fékezik? A nyomó gravitáció gravitonjai? Honnan veszed, hogy fékezik, a Földet sem fékezik mérhetően. Kitalálod, hogy fékezi és kész. Ez a Föld pályamenti fékeződés is egy számolgatási hibán alapul. Ugyanis nem ismerjük a kezdeti feltételeket, pl a graviton tulajdonságait. A számolgatók feltételezték, hogy a gravitonok (ultramundan particles, másnéven földönkívüli részecskék) tulajdonságait, kölcsönhatását az anyaggal ismerik, és ezekkel a jellemzőkkel számoltak. Ez nyilván nem lehet helyes, mert még az is kétséges, hogy létezik-e a graviton. Ha olyan lenne a graviton mint a többi ismert anyagféleség, akkor megismerhettük volna a tulajdonságait, de NEM OLYAN. Nem véletlenül hívták földönkívüli részecskének.



bnum minden írányú hatalmas nyomás nehezedik a testekre


Nem nyomás hanem nyomóerő hat rád felülről, amit a gravitonok impulzusa szolgáltat (valamilyen nem ismert módon). Csaknem ugyanekkora erő hat alulról is rád. A két erő különbsége a súlyod.


Ilymódon értelmetlen a tengerfeneki kérdésed is, mert nem nyomás hanem nyomóerő hat a Föld tömegközéppontja felé irányulva. (a szikla felé csak a szikla által keltett árnyékolás - gravitáció hat, s az kicsi)

Előzmény: Privatti (9539)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.08.15 20:12:01 (9538)

Ó, Kedves Privatti, nyugodtan tegyél meg mindent az elkedvetlkmnmklkrrrr,..


Nem bukik seholsem, egy csomó téveszme, téves feltételezés, téves számolgatás amire az áltrelhívők hivatkoznak.

Gömbszimmetria? Mire gondolsz, a Föld nem gömbszimmetrikus? Az atomok nem gömbszimmetrikusak? Talán ha egy kristályt veszünk, akkor a különböző kristálysíkokban különböző lesz a gravitáció, ha tudnál gravitációs hatást mérni kristáyrács méretekben, tehát atomi kötéstávolság méretekben.

Makroszkópikusan ugyanis akármerre forgatod a kristályt, mindig az összes atomon áthaladnak a gravitációs sugarak. A földkéreg pedig mikrokristályos anyagokból áll, ezek a kristályok összevissza állnak, bármilyen hatást kiátlagolnának.

Ettől a földkéreg hártyától eltekintve pedig a földkőzet olvadt állapotú, nem tudok elképzelni benne pálcákat. De nem is homogén a Föld gravitációs tere. Így ha pontosítanád kissé a problémát, könnyebb lenne foglalkozni vele.


Az pedig, hogy ezt írtad:

...hogy csak gömbszimmetrikus testekre látszik igaznak.


egyenesen felvillanyoz...


(Magyarul, ha gömbölyű, akkor tökéletesen helytálló lehet a nyomó gravitáció. Köszi)

Előzmény: Privatti (9525)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.08.13 01:00:59 (9521)

Na nézzük tovább a hülyeségeidet, hol tartottunk?

Hülyeség 4:


"A többletenergiát valószínűleg egyszerűen a gravitációs sugárzás elnyelésével nyerik a bolygók."
Ja, és másodpercenként 10^13 Kelvin fokkal melegszenek közben :)


És szerinted melegszenek? Úgy értem ennyivel? Vagy csak elszámoltál valamit. De nagyon.


Hülyeség 5:


"miért nem találnak a csillagászok 3400 Ko nál hidegebb fehér törpét."

Mert nem elég az eddig rendelkezésre álló idő


Na tessék, ezt a választ megjósoltam itt. A számolgatás vagy igaz, vagy nem. Mindenfajta számoláshoz szükséges a feltételek ismerete. Ez ebben az esetben erősen kétséges. A Jupiter is meleg, pedig hidrogénbolygó. Ici pici uránnal, ha egyáltalán.


Hülyeség 6:


"Ugyanis ha valóban ellátunk 13 Gfényév távolságra és a világegyetem egy ősrobbanással keletkezett (mindkét állítás elfogadott), akkor legalább 13 Gévnek kellett eltelni, hogy a látott galaxis odáig repüljön, ahol a fényt kibocsátotta."

Az ősrobbanás nem egy pontból indult. A 13 Gly távolságban lévő galaxisnak nem kellett ennyi idő, mert nem onna indult, ahol mi most vagyunk. (mondod Te)


Én nem kérdeztem, hogy honnan indult. Itt megint elmulasztottál olvasni.

(Olvasni, olvasni, olvasni...)


A Hubble távcsövet elfordították pont az ellenkező irányba (Ursa Ma - Tucana). Itt ugyanilyen, 13 Gly távolságban lévő galaxisokat látni. A két galaxiscsoport közti távolság 26 Gly.

Ez a probléma kisfiam. Ezeknek EGYMÁSTÓL kellett eljutni ilyen messze.

Ehhez mennyi idő kellett ???


Hülyeség 7: megárt ez a sok segítség, de elég is lesz neked ez egyszerre..


A linkedet amit ajánlottál (LeSage) még nem olvastam, nincs aki lefordítsa, keressek benne hibát? vagy mi.

10 hiba elég lesz? vagy elég lesz egy is?

Előzmény: lingarazda (9450)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.08.10 05:09:48 (9469)

Párat itt szétszedek, ha megengeded.

Hogyne, ha normális vagy, akkor még örülök is neki.


A LeSage elméletet Poincaré végigszámolta

Ki mondta neked, hogy az én elméletem Le Sage?

Az ő idejéig, de még azon túl is, nyúlnak vissza a nyomó gravitációs próbálkozások gyökerei.


az 1/r^2-er erőhöz rugalmatlan ütközés kell az "éter"-t alkotó akármilyen részecskékkel.


Akármilyen atomos, vagy barionos részecskékkel, legrosszabb esetben fotonokkal. De ki mondta neked, hogy a DVAG nyomógravitációs erőtér atomokból, elektronokból vagy hasonló részecskékből áll?


Poincaré szerinted kiszámolta ezt a gravitonokra, amit még ki sem tudtak mutatni mint részecskét, tulajdonságai nem ismertek és még szerinted is vagy létezik, vagy nem? Nem ismert a sebessége, energiája stb. Erre a számításra azért kíváncsi lennék...


Ergo: a testek melegedni fognak.

Stimmel


Poincaré kiszámolta továbbá, hogy a Föld másodpercenként 10^13 Kelvin fokkal kellene melegedjen.
Akkor itt láthatóan nagyon melléfogott a graviton tulajdonságait illetően..

Ezt a számolgatást nyugodtan bedobhatod a szemétbe.


Ugyanis a szingularitás nem egy térbeli pont, hanem a fekete lyuk belsejében lévő anyag jövőjében van benne


Azt ugye felfogtad, hogy nem az áltrel segítségével akarok áltrel mentes kozmológiát? Ez a te elképzelésed, ami az áltrelen alapszik. Az enyém más. Az enyémben nincs szingularitás, még a jövőben sem, mert nincs semmi ami indokolja. Sem vonzó gravitációval, sem pedig nyomóval. Az nem menti fel a szingularitást, hogy nem ma, hanem majd csak holnap vagy csak később fog kialakulni a végtelen sűrűségű anyag. A szingularitás az áltrel tévedése, csak neked van szükséged rá. Egy olyan nem térbeli pontra a térben ami csak a jövőben van benne. Nem érzed úgy, hogy ez is minősít?


A fekete lyukból az erő... Nem "jön" ki. Eleve kint van. Miért kellene kijönnie?


Már, hogy a fenébe ne kellene kijönnie, ha nem onnan jön ki, akkor nyugodtan elveheted a fekete lyukat és az erő ugyanúgy ottmarad. Ez volna vonzó gravitáció esetén. De természetesen ez nincs így mert nincs vonzó gravitáció.


Most görbítheted az üres teret az áltrellel, de ezt most inkább nem minősítem.


Nyomó gravitációval viszont teljesen egyszerű a képlet. A fekete lyukba befele áramló DVAG magával sodor minden anyagot, fényt stb. Amíg a fekete lyuk ott van addig sodor, van erő, ha elveszed a fekete lyukat akkor nem sodor, nincs erő. A gravitonok impulzusa adja at erőt. Nem negatív impulzus, nem virtuális részecske, nem térgörbület. Tehát pontosan úgy van ahogy mondod, az erő eleve kint van. Csak a többi nem stimmel. Mert az erő (graviton) befelé megy.


Az összeomló anyagnak, amiből a fekete lyuk létrejött, megvolt a maga gravitációs tere, ami egyszerűen kint maradt az eseményhorizonton kívül


Ezzel ugye azt mondod, hogy ha elveszem a fekete lyukat ami az eseményhorizont alá van bújva és abból semmilyen hatás nem jöhet ki, tehát ha elveszem onnan, akkor az (EH-n kívüli) gravitációs tere ottmarad? Függetlenül attól, hogy a fekete lyuk ottvan-e még, vagy esetleg már el is veszett a saját nemlétező szingularitásában?


Most ha megbocsátasz egyszerre ennyi, és kösz, hogy energiát fektetsz a nyomó gravitációba, mégha nem is értünk egyet (szinte sehol).

Előzmény: lingarazda (9450)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.08.09 02:44:34 (9444)

Azt leszámítva, hogy a nyomó gravitáció elméletét az 1900-as évek elején megdöntötték, minden stimmelhetne is.


Hoppá! Ez már jobban tetszik. Hát én megnyugtatlak, stimmel is. Pontosan te vagy az aki vagdalkozik, és esze ágában sincs átgondolni az érveket, gondoltam ez a fél év elég arra, hogy szöget üssek a fejedbe, talán majd később (Ne aggódj, nem olyan szöget). Nem megdöntötték, hanem egyszerűen nem találták a nyomó gravitációt, ezért szavaztak Einsteinre. Ezért van most pácban a fizika-kozmológia.


Az egyik érvet átrágtuk veled együtt a Van-e éter? topikban: a nyomó gravitáció nem fékezi a földet. Szerinted ez baj, tehát nincs nyomó gravitáció. Ez az egyik megdöntés. A vita eredményét be is illesztettem az elméletembe alul a 2. pont.

Te kiszámoltad, hogy mekkora a fény nyomása a Földre, de nem számoltad ki, hogy ebből mennyi az a rész ami a Föld pályamenti mozgását fékezi.


Mi a másik megdöntés? Melegedni kéne a testeknek, ha elnyelik a DVAG nyomógravitációs energiát. És? tán nem meleg a Föld? Vagy a Nap? (nehogy a magfúziót belekeverje valaki, fel is kellett melegednie)


Nagyjából ennyi a nagy megdöntés, engedd már meg, hogy ezt vitassam. Mi van ha véletlenül rossz a megdöntés?


Egy baromira egyszerű gravitáció, esetleg egyesítés, persze új kozmológia.


Semmi antigravitáció, semmi negatív impulzus, semmi szingularitás, az üres teret nem kell hajlítgatni stb, érthető fizika. Ez meg érthetően nem lenne hasznos a fizikusoknak..

Előzmény: lingarazda (9443)

Nagyító alá vesszük a fényt
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Nagyító alá vesszük a fényt)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.08.08 04:50:28 (97)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.08.08 04:35:18 (9423)

A relativitáselméletet... gyorsen le kéne cserélni egy rendesebbre, de sajnos nem ez a stratégia...   Helyette próbálják védeni sosem látott, sosem hallott sötét anyag vélelmezésével, becsempészésével, de ilyesmit nem látni.


Sötét ENERGIA becsempészésével, elsősorban. Bizonyára olvastál már tőlem, de akkor frissítésként : ha az antigravitációs hatásúnak feltételezett sötét energiát azonosnak tekintjük a nyomó gravitációval, akkor két legyet lehet ütni egycsapásra. (Ált rel megmenekül, gravitáció megvilágosodik), főleg ha még azt is belegondoljuk, hogy a sötét energia gravitonokból áll amely gravitont sem sikerült még kimutatni, pedig elég nagy szükség volna rá.


Ez a sötét energia alkotja az anyagi világ 66 %-át, míg a bolygók, a testünk, valamint az általunk hagyományosan anyagnak nevezett rész csak ezrelék nagyságrendű, s a Hidrogén - He pedig összesen is csak 4 %, tehát ez elképesztő mennyiségű és erősségű energia. Ez nem újdonság mert a vákuumenergiát is gigászinak feltételezik.

A gravitáció a világ legerősebb energia sugárforrása (DVAG), nem pedig a természet leggyengébb hatóereje, mint ahogy tudós fizikusok elfogadottan állítják.

Azért látszik gyengének mert ebből csak nagyon kis részt nyelnek el az atomok, a DVAG (Dark energy Vacuum energy Aether Gravity) sugárzásnak nagyon nagy az áthatolóképessége, ezért egy tömeg közelében csak egy elenyésző kis törtrésze mutatkozik meg. Fekete lyuknál már jobban látszik az ereje.


Az áltrel -lel nem ez a legfőbb hiba, mert az jól illeszkedik a megfigyelésekhez, hanem az, hogy csak a LÁTSZATOT írja le. Pedig arra kellene használni, hogy a segítségével korrigáljuk a méréseinket abból a célból, hogy a VALÓSÁGOT is megismerhessük végre.


Hogy ne kelljen azt az őrültséget ismételgetni, hogy lelassul az idő, ha gyorsan megyek. Vagy összemegyek a hosszkontrakciótól, amikor ezek a dolgok csak látszólagosak. Magyarul nincs ikerparadoxon, az iker visszajön és ugyanolyan öreg lesz. Mert csak akkor látszik fiatalabbnak ha távolról nézegetem.


(Nem szükséges most rángatni a GPS -t, Hazafele stb, ne bosszantsatok vele)

 Astrojan nyomó gravitáció

Előzmény: Privatti (9419)

Gravitáció
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Gravitáció)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.08.07 05:40:07 (92)

A téridő nem rétestészta, vagy gumiszalag, és a görbülete a metrika hülyeségfüggését jelenti.


Stimmel..

Előzmény: NVik (91)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.08.06 05:41:12 (90)

Azért nem tudjátok megmagyarázni a gravitációt mert mindenki szentírásnak veszi az üres tér, vagyis a semmi görbítgetését. Ráadásul ha az egyébként tök üres vákuumtérből kivesszük azt a bizonyos görbítő tömeget, akkor kiderül a tér rugalmas is, és visszanyeri eredeti alakját a semmi. Végtelen rugalmasságú lehet a semmi, mert ismételheted a tömeg visszahelyezését a térbe, ami egy geometriai definíció, egy koordináta rendszer, és akkor ismét meggörbül a semmi. Bár az is lehet, hogy elég sok hajlítgatás után mégiscsak eltörik. Hihi


http://astrojan.nhely.hu/gravith.htm


http://astrojan.nhely.hu/einsten2.htm


(Ha valaki most azzal válaszolna, hogy a vákuumtér nem üres, azt megköszönném.

Persze, hogy nem üres, mert kitölti az általam DVAG -nak hívott, gravitonokból álló gravitációs sugárzás, másnéven éter, harmadik néven vákuumenergia. Csak ezt Einstein 1905 ben még nem tudta, éppen az éter létezését tagadta meg. Mivel ez az energia anyag, erre természetesen hatással lehet a tömeg, de a semmire? Ez az energia nem a tér, semmi köze hozzá, csak annyi, hogy ő is a térben van, mint bármi más.)

 Andromeda


Van-e éter?
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Van-e éter?)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.03.30 02:55:24 (397)
A Fény Foton modell by Astrojan


A foton NEM elemi részecske ebben a modellben, 4 részecskéből áll: A, B, C és D.
Amint A és B részecske fordul kettőt, C és D fordul mégegyet (vagyis C és D összesen fordul hármat), a foton spin = 1 -nek megfelelően.
Lineárisan polarizált foton nem létezik.

A modell értelmezi, hogyan terjed a váltakozó elektromos és az arra merőleges mágneses tér vektor egy foton részecskével valamint egyesíti a fény részecske és hullámtermészetéből adódó tulajdonságokat.


Az 1022 keV -nál nagyobb energiájú gammafotonok egy nagytömegű atommagba ütközve párkeltéssel elektronná és pozitronná alakulhatnak át, tehát a fénykvantum hordozza a pozitív (D) és a negatív (C) töltésegységet. Antianyag [Ne keressétek a nagy tömegű antianyagot a világegyetemben, a világegyetem töltésegyensúlyban van, ugyanannyi a pozitív (proton) mint a negatív töltés (elektron), mert a töltés elemi részecske (D és C)]  tehát nem létezik, a pozitronban csupán a pozitív töltésegység (D) található, míg az elektront a negatív töltésegység (C) és ha szabad úgy fogalmaznom egy graviton (A) építi fel. A pozitront a pozitív töltésegység (D) és egy graviton (B) építi fel. (A) és (B) graviton azonos részecske is lehet. A kopasz gravitonok terjedési sebessége c2, a D és C töltésegységek gátolják a gravitonok mozgását és fénysebességre lassítják, mert az maga lesz a fény.


http://astrojan.nhely.hu/foton.htm

Előzmény: Szabályozó (382)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.01.13 22:21:26 (276)

Azt is leírtam, hogy ha teljesen más jellegű a nyomó gravitáció viselkedése, akkor tulajdonképpen mi marad az állításból?


Ha a gravitációs sugárzás teljesen hasonló tulajdonságú lenne mondjuk a fényhez, akkor nem okozott volna gondot az észlelése, detektálása, sőt még tán láthatnánk is, szóval egy csomó dolgot tudhatnánk róla. De szinte semmit sem tudunk.

Nem gyanús?


A c négyzet igen sajátos, mint sebesség. Négyzetméter per négyzetmásodperc dimenzióval. :-)


Na végre valamit sikerült leütni, dimenziókban nyertél.

Előzmény: mmormota (274)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.01.13 18:45:07 (273)

A sebességfüggő rész pedig amiatt jön létre, hogy a doppler miatt a szemből jövő fotonok frekvenciája és így energiája megnő, a hátulról jövőké lecsökken. Itt is a v pályamenti és c fénysebesség függvénye az arány, nyilvánvalóan túl nagy lenne így is a fékeződés.


Ez volt a bizonyítási eljárás, amely nem tartalmaz energiát, és ettől nyilvánvaló lett mindenki számára: a fény fékezi a Föld pályamenti mozgását, de ez nem mérhetően lenne túl nagy. Hol van belőle az a tag amely nagyobb energiájú sugárzás esetén (grav) nagyobb fékezést biztosít?


Viszont a fénynyomás nagyon kis érték. Az az érték is nagyon kicsi, ami a Nap sugárzásából centrálisan, kifelé hat.

A nyomó gravitáció elsődleges hatása viszont nagyon nagy


Már leírtam (233) -ban: nem az számít, hogy kicsi vagy nagy az erő ami a sugárzásból származik, hanem az elölről és a hátulról jövő erők KÜLÖNBSÉGE.

Ez pedig lehet kicsi is és nulla is.


Addig légyszi ne is válaszolj amig ezt meg nem értetted: lehet a fénnyomás kicsi és a gravitációs nyomás nagyon nagy, az elölről és a hátulról érkező nagyon erős grav sugarak ha egyformák akkor szart sem ér az előbbi érvelésed. Bocs, a sugarak nyilván egyformák, az általuk keltett erők ha egyformák.


Nem ismered a gravitációs sugarak sebességét sem, amely valószínűleg sokkal közelebb áll c*c=c2 hez  (c exp 2) mint c hez. (Nehogy elmagyarázd Kopeikin méricskélését.)


Nem ismered a gravitációs sugarak jellegzetességeit sem, egyáltalán semmit sem tudsz a gravitációs sugarakról (mint ahogy én sem).


Akkor, hogy tudhatnád megmondani, mekkora lesz az elölről és hátulról érkező erők különbsége, amely fékezi a Földet? Mérhető lesz avagy sem?


Úgy érzed, hogy fékezi és kész?


Akkor tényleg itt a bizonyíték a nyomó gravitáció ellen. Megtaláltuk.

Előzmény: mmormota (260)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.01.13 01:32:12 (259)

Ha fotongáz jellegű az áramló valami, akkor is hasonló a helyzet. Itt a nyomás a beeseő energiafluxustól függ. A sebességfüggő rész pedig amiatt jön létre, hogy a doppler miatt a szemből jövő fotonok frekvenciája és így energiája megnő, a hátulról jövőké lecsökken. Itt is a v pályamenti és c fénysebesség függvénye az arány, nyilvánvalóan túl nagy lenne így is a fékeződés.

Ott tartunk tehát, hogy jelenleg ismert áramlások esetén lenne fékeződés, mégpedig olyan nagy fékeződés, amit látnunk kéne - de nem látjuk.


Most ebből úgy látom, leírtad, a (csillagfény, mikrohullámú háttér) fénynek nyilvánvalóan fékeznie kellene a Földet, de nem fékezi.


Akkor most ha a fénynek nyilvánvalóan fékeznie kellene a Földet, akkor fény nem létezhet. (mert nem fékezi)

De az is elképzelhető, hogy valamit nagyon eltoltál az okoskodásban (olvasd csak el mégegyszer).


Még szerencse, hogy (237) -ben kaptál is az analízisedre egy ötöst fő okostól.

Előzmény: mmormota (234)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.01.12 03:28:40 (233)
A mikrohullámú sugárzás nyomása nagyon kis erő.

A nyomó gravitáció alapeffektusa viszont nagyon nagy erő, ha képes pályán tartani a Földet. Ezért van értelme feszefetni, hogy ha a centrális komponens ennyire nagy, miért észlelhetetlen az érintő irányú, a Föld sebességéből adódó komponens.


Nem arról beszélünk, hogy az erő kicsi, vagy nagy, hanem arról, hogy az elölről és hátulról jövő erők KÜLÖNBSÉGE mennyi.

Ezért ez az erő különbség mikrohullámu háttérsug esetén akár lehet ugyanannyi is mint a gigászi gravitációs nyomóerő esetén. Vagy bármennyi.


És felejtsd már el az érintő irányú erőt, ennek semmi köze a Naphoz. Ha a Nap megszűnne hirtelen, a Föld egyenesen haladna tovább és akkor (is) elölről bekapná a grav nyomósugarat valamint hátulról is bekapná.

Ha ez a két erő lényegesen különbözik akkor fékeződhet a Föld.

Ha valamilyen oknál fogva nem kölönbözik mérhetően, akkor nem fékeződik a Föld.


Erre hozzatok érvet, a nagy erőknek miért ne lehetne kicsi a különbsége?

Előzmény: mmormota (220)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.01.11 02:56:40 (215)

A Virgo A körül is keringünk, ebben a kérdésben ez ugyanúgy mindegy mint ahogy a Nap körül keringünk.


Ha az erőt áramló valamik okozzák, kéne legyen valamilyen átlagsebességük. Ha egy ettől eltérő sebeségű tárgy mozog ebben a közegben, erőt fejtene ki rá, a sebesség és átlagsebesség különbsége szerint. Pont mint a légellenállás.


Ne felejtsd el egy egész elmélet függ ezen a kéne lenni -n. Az összes bitzonyíték a nyomó gravitáció ellen ennyi: kéne lenni. Egy olyan dologról beszélünk (gravitáció), amiről szinte a legelemibb fogalmunk sincsen, és az emberek még azt is képesek bevenni, nem is erő, hanem az üres, anyagmentes térdefinició görbülete szüli. És a legcsekélyebb mértékben sem olyan mint a légellenállás.

Ez a sugárzásjellegű valami igen, erőt fejt ki az anyagra, a mozgó Földre, méghozzá nagyot. De a fenekére is. És a kettő különbségéről jó lenne tudni valamit, de nyugodtan állíthatom, az égvilágon semmit nem tudunk. Viszont feltételezünk, lehet, hogy jól de valószínűleg rosszul.


Attol tartok ennyi a bizonyíték, amely alapján elvetjük a nyomó gravitációt.

Előzmény: mmormota (214)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.01.11 00:22:21 (213)

Tehát egy a gravitáció irányára merőleges jelentős sebességgel rendelkező tárgy esetében várható lenne, hogy keresztirányú erőkomponens is fellép.


Szerinted a Föld pályamozgása esetén (most ugye nyomó gravitációs erőteret feltételezünk), melyik a gravitáció iránya amelyre merőleges a föld mozgása? A Föld egy erőtér tengerben úszik, nincs itt semmiféle merőleges irány. Szembe úszik a gravitációs sugarakkal, hátulról meg kapja őket a fenekébe.


A helyzet analóg azzal, amikor a Föld a mikrohullámú háttérsugárzás tengerben mozog például.

Előzmény: mmormota (207)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.01.11 00:06:41 (212)

Valahogy nem egyről beszélünk.


Akkor próbáld meg, hátha sikerül: "Ha hátulról is ugyanaz az erő hat, mint előlről, akkor nincs fékezés"


Ellentétben a kvantum vákuummal, ahol senki nem várja el, hogy legyen fékezés

valamint ami ezzel analóg kérdés:

Ellentétben a sötét energiával, ahol senki nem várja el, hogy legyen fékezés, pedig a sötét energiának antigravitációs hatást feltételeznek, tehát úgymond nyomó gravitációs hatást.

Előzmény: mmormota (211)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.01.08 02:26:22 (185)

Úgy látszik sikerult addig eljutni, hogy a kozmikus fénytenger a föld pályamenti mozgását nem fékezheti, vagy inkább nem fékezi mérhetően. Ezt ugyan eddig is sejtettük.


Most pedig az a kérdés, hogy a gravitációs energiatenger miért kellene, hogy fékezze a földet.


Első közelítésben átfordíthatjuk a kérdést, a kvantum vákuum erőtér (energiatenger) fékezheti e a föld pályamenti mozgását. Mivel erre vonatkozólag bizonyára nehezebb számításokat végezni, mint a fényre.


A sötét energia tengerre szintén feltehetjük a kérdést (hacsak nem a két különböző nevezéktanu energia egy és ugyanaz). Amennyiben a sötét energiának antigravitációs hatása van, ezáltal a nyomó gravitáció hatásával teljesen analóg. De nehogy kitaláld, hogy más az állapotegyenlete.

Előzmény: lingarazda (184)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.01.04 05:12:33 (121)

"Az éteres-nyomós-ZPEs elmélet lehet hogy egy idő után télleg úgy fog kinézni, mint az elfogadott áltrel-en alapuló gravitációs elmélet, de akkor sem lesz vele teljesen ekvivalens, MERT HOGY TÖBB LESZ és ezért érdemes lenne vele foglalkozni!!!!!

Amiben több lesz, az az, hogy magyarázatot ad a gravitációs mező FORRÁSÁRA!!!!! Amiről az áltrel a mai fizika számára csak kevésbé megfogható szinte szimbólum szerű fogalmakat alkalmaz (téridő torzulása, miegymás).
"


Ez szép, köszi NEXUS, tényleg nem mondasz hülyeséget, nem csodálom, hogy ettől elállt linorgazda szava és csak ennyire futotta:

Így lesz, úgy lesz... te jós vagy? Most akkor létezik ez az elmélet, vagy majd csak létezni fog, ha a nagy ElméletCsináló megalkotja? Ezzel nem tudok mit kezdeni, hogy "de csak azért is létezni fog, és többet fog megmagyarázni" meg hasonló blabla.


Hát látom nem vetted észre az elméletet, pedig már két hete szidalmazod folyamatosan, úgy hívják Nyomó Gravitáció.


Ja és el ne felejtsem főnök úr

"A sötét energiának teljesen más az állapotegyenlete, mint a nemlétező nyomó gravitációnak"

Előzmény: NEXUS7 (89)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2005.01.02 16:24:48 (113)

"A sötét energiának teljesen más az állapotegyenlete, mint a nemlétező nyomó gravitációnak"


Azért nem kellett volna lehangyáznod linorgazdát, látod milyen rosszul viseli..

Előzmény: NEXUS7 (101)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2004.12.30 05:41:36 (98)

Úgyhogy a sötét anyag állapotegyenletének nagyon is komoly köze van ahhoz, hogyan járul hozzá a gravitációs mezőhöz.


Stimmel.

A sötét anyag ugyanis láthatatlan anyagot jelent, miért is ne lenne gravitációs (árnyékoló) hatása.


Csakhát (83) -ban sötét energiáról van szó, amely igencsak más dolog.

A válaszod alapján úgy tűnik közelítenél az álláspontomhoz, amely szerint a sötét energia nemcsak hasonló, hanem meg is egyezik a gravitációs erőtérrel. Magyarul a nyomó gravitációval. Még akkor is ha a


"A sötét energiának teljesen más az állapotegyenlete, mint a nemlétező nyomó gravitációnak"

Előzmény: lingarazda (85)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2004.12.27 13:43:35 (83)

Ez gyönyörű (69), nagyon megható, miért nem mentél inkább regényírónak?


inkább néhány idézet linorgazdától (38 -ból kicsit javítva, a lényeget kiemelve)


"A sötét energiának teljesen más az állapotegyenlete, mint a nemlétező nyomó gravitációnak"


"A napszél ... meg sugárirányból éri a Földet, és nem fékezheti."


Ezzel az aranyköpéseddel nyertél egy belépőjegyet a   http://astrojan.nhely.hu/vita.htm   -be, ha lesz kedvem beszerkesztelek.


És volt képe így folytatni: Az idézett szöveget olyasvalaki írta, akinek köze sincs a fizikához


Egy ELTE -s (Eötvös Loránd TudományEgyetem) fizikus "szakembertől" regényírás helyett azt vártam volna, megpróbálja védelmébe venni Eötvös Loránd -ot (55) és (66) -el szemben. Most, vagy észre sem vetted a nagyonis súlyos vádakat, vagy csak egyszerűen fogalmad sincs miről beszélek.

Előzmény: lingarazda (69)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2004.12.21 13:51:36 (67)

ha leárnyékolódna a gravitáció , akkor a Föld közepéből se tudna kijönni


Csak egy ici pici része árnyékolódik le, a maradék része átzúg a földön, mint a neutrínók. (Kösz linorgazda, látod te is jó vagy valamire)

A Jupiteren már egy nagyobb rész nyelődik el, megne kérdezd miért.

A Napban még nagyobb, csak itt nem látszik mert a melegedést elnyomja a termonukleáris reakció.


Látszik viszont a fehér törpékben. Nem is találnak 3400 K -nél hidegebb fehér törpét.

A 100 000 fizikus magyarázata: talan nem volt elég idejük lehűlni. És ha talán nincs igazuk?


(65) -re: langyos, és így függ ahogy itt fenn látod

Előzmény: dhcp2 (64)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2004.12.21 13:24:08 (66)

Fogtad, hogy mit lotyogtam (55) -ben?


Ha nem akadtál fel azon, hogy az Eötvös-kompenzográfos gravitáció elnyelődés mérések értéktelenek, mert az egész mérés egy hülyeségen alapszik, akkor még olvasgassad egy kicsit. Utána pedig azt az állításomat cáfold meg, hogy logikai hiba van az Eötvös gondolkodásban. Mert addig amig ezt nem teszed addig az elnyelődési kísérletek eredményei nem tények. Főleg nem az Eötvös mérések alapján. (adatoknak adatok, csak nem támasztják alá amit Te szeretnél)

Könnyítésül idézek egy részletesebb változatot eotvos.pdf -ből:

http://astrojan.nhely.hu/eotvos.pdf


(55)/1 kivonat folytatása:


Mi történik, ha a Föld által kibocsátott vonzóerőt próbáljuk leárnyékolni az ólomkvadránsokkal?

Mivel az ólomkvadránsok is vonzóerőt bocsátanak ki, éspedig szimmetrikusan, egymás hatását kioltva, az inga helyzetét nem változtatják meg.


Tételezzük fel, hogy a Föld nem vonzóerőt bocsát ki (ami amúgy is képtelenség lenne), hanem abszorbeálja a térben lévõ gravitációs sugárzást. Csak ez esetben feltételezhetjük, hogy az ólomkvadránsok is abszorbeálják a gravitációt. A felső kvadráns a felülről érkezõ gravitációs hullámokat szűri meg, az alsó kvadráns pedig az alulról érkezőt (amely persze már keresztülhaladt a Földön). Mivel az ólomkvadránsok szimmetrikusak, az inga helyzetét ebben az esetben sem változtatják meg.

Eötvös feltételezése szerint csak az alsó kvadráns vett volna részt az abszorpcióban, míg a felső nem. Ez téves feltételezés, amiből következően az Eötvös féle kompenzográf a gravitáció elnyelődés vizsgálatára nem alkalmas, használatától pozitív eredmény nem is várható.

Előzmény: dhcp2 (62)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2004.12.21 12:32:21 (63)
Sokkal kisebb a földnél.
Előzmény: NevemTeve (61)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2004.12.21 03:00:39 (59)

Nem mondtál eddig semmit arról, miben más, miben több, miben jobb ez a modell a jelenleginél


Lehet, hogy itt a fórumon nem mondtam, de a

http://astrojan.nhely.hu/gravith.htm

ezzel is foglalkozik.


Mondok egy példát, magyarázd el az áltrel alapján, miért nem hűlt már ki a föld, és miért nem kotyog a magja? De nehogy azt találd ki, hogy radioaktív a föld, mert akkor felakasztom magam egy kanál vízben.


Az altrelnek volt néhány váratlan előrejelzése..


Cseppet sem vagyok meggyőződve arról, hogy a nyomó gravitációnak nem lehetne-e ugyanaz az előrejelzése. Ez nem kizárt. A nyomó gravitációnak semmilyen előrejelzése nincs eleddig (egy kivétellel, de azt nem árulom el), mert senki nincs aki előre jelezzen. Most még.


Az áltrel-lel az a fő baj, hogy a térgörbületet állítja be a gravitációs erő okozójaként.

Pedig a gravitációs erőt sugárnyomás okozza, és a LÁTSZÓLAGOS térgörbület csak egy okozat.


Ha semmi más hatása nem lenne a nyomó gravitációnak csak az, hogy nem kell méricskélni a világegyetem tömegét, már az is elég lenne (flat vagy nem flat). Nyomó gravitációval ugyanis tök mindegy mekkora a világegyetem tömege, nem az szabja meg a világegyetem sorsát. Magyarul ez az egész homorú, domború világegyetem kérdés fel sem merül. Azt akarom mondani ezzel, hogy a mostani kozmológia a helyére kerül. A szemétbe.

Előzmény: mmormota (58)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2004.12.21 00:24:57 (57)

Én nem mondtam, hogy nem nyelődik el.

Ellenkezőleg, azt állítom, hogy elnyelődik. A föld egy kicsit elnyel belőle, abból ami alulról jön, természetesen.


Eötvös kisérleti elrendezése ennek az elnyelődésnek a kimutatására nem alkalmas.


Én csak ennyit állítok. De ezt (51) -ben idézted is.


Vagy csak nem értem a kérdésedet, akkor pontositsad légyszi.

Előzmény: dhcp2 (56)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2004.12.19 22:19:22 (55)

Már hogyne olvastam volna végig.

2 durva logikai hiba van az eredeti gondolkodásban, s ebből következően (50) -ben.


1) Az első amit (48) -ban emlitettem (eotvos.pdf), mivel nem olvastad kivonatolom röviden magyarul:


Az Eötvös kompenzográffal végzett kísérletek negatív eredménye a vonzó gravitációs modell egyik pillére. A baj csak az, hogy a kísérleti elrendezés durva logikai hibát tartalmaz. Eötvös és munkatársai ugyanis feltételezték, hogy az egyik anyagi tömeg (a Föld) által emittált gravitációs hullámokat a kísérleti berendezésben használt másik anyagi tömeg (ólomkvadránsok) abszorbeálják. Ezt a feltételezést nem tehették volna meg, mert vagy mindkét tömeg kibocsátja a gravitációs hullámokat, vagy pedig mindkettõ elnyeli. Azt feltételezni, hogy a Föld kibocsátja, az ólom pedig elnyeli önkényes és logikátlan.


Eddig a kivonat.


Ha az Eötvös kísérletekben logikai hiba van akkor az semmilyen további számolgatásra nem ad alapot.


2) Az árapály jelenségek abszolute függetlenek attól, hogy a gravitáció vonó vagy nyomóerő. Fizikusoknak illene erről elgondolkodni, ugyanis csak az erő támadáspontja változik. Tehát logikailag semmilyen hatása NEM LEHET az árapályerőkre annak, hogy nyomóra változtatjuk a gravitációt. Minden további árapály számolgatás értelmetlen, vagy téves.

Előzmény: dhcp2 (50)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2004.12.19 03:28:15 (4187)

ha az áramló akármi képes arra, hogy sugárirányú mozgása közeben erőt gyakoroljon a tömegekre, miért nem gyakorol erőt a nagy érintőleges sebességű anyagra


A kérdést alakítsuk át a következőre:


ha az áramló fény képes arra, hogy sugárirányú mozgása közben erőt gyakoroljon a tömegekre, miért nem gyakorol erőt a nagy érintőleges sebességű anyagra?


Egyikre sem tudom a választ. De a probléma talán látszik.

Az első esetben a fékeződés hiánya elegendő bizonyíték a gravitációs energiamező létének tagadásához.


A fény esetében viszont a kutya sem törődik ezzel a kérdéssel. Nem fékezi a földet és kész. Pedig az előbbi analógia alapján illene kizárni a fény létezését is.


Vagy, jó lenne elfogadni, hogy sem a (nyomó) gravitációs energiamező, sem a fény, sem a neutrínó tenger a föld pályamozgását NEM FÉKEZI (mérhetően).


És ezen bukik meg a nyomó gravitáció? Nem tudom elhinni.

Előzmény: mmormota (4165)

Van-e éter?
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Van-e éter?)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2004.12.19 02:10:32 (48)

Na végre egy értelmes válasz, köszi, a linkre hivatkozok én is

http://astrojan.nhely.hu/gravith.htm

lap alján a 3. pontban.


A 4. pontban van egy kis cikkecske pdf, sajnos csak angolul amelyben arra próbálok rávilágítani, hogy az Eötvös féle gravitáció-árnyékolási kísérletekben logikai hiba van.

Ebben az esetben pedig Simply Red szavaival élve sz*rt sem ér az egész, mert ellentmodás van benne.

Tehát a gravitáció árnyékolását az Eötvös féle kísérletekkel megmérni nem lehet, hasonlóan a Michaelson kísérletekhez, amelyekkel viszont az éterszél "fújását" megmérni nem lehet.

Ha pedig elfogadható kísérleti eredmények nem cáfolják, én mégiscsak megkockáztatom: a gravitáció árnyékolható.

Előzmény: dhcp2 (46)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2004.12.18 00:56:24 (4164)

ket parhuzamosan halado foton milyen mertekben vonza egymast, ha egyaltalan vonza ?


Attól tartok, valódi vonzóerők a fizikában nem léteznek.

- Előre kérek mindenkit az önmérsékletre.


A vonzóerők látszólagosak és valójában nyomóerőkből adódnak. Egy példa csak a probléma megvilágításához:

Legyen szabad idéznem itt Michael Allen Gelman érzékletes hasonlatát: ha egy ablakra egy játékpuskából kilőhető vákuumos gumilövedéket ragasztunk, egy idegen világból érkezõ felfedező azt látja: az ablak vonzza a gumit. Ha megpróbálja leválasztani a lövedéket esetleg azt gondolhatja: a gumi vonzza az ablakot. Pedig semmiféle vonzóerőről nincs szó, a gumit a külső légnyomás szorítja az ablaküveghez.


Ez persze forradalmi állításnak tűnhet (már az, hogy általánosan is igaz kell legyen), lehet, hogy az is, de számomra vonzóerők elképzelhetetlenek.


Ellenben nem tudom, hogy ebbol hogy lesz gyorsulo mazgas, mint gravitacio a fold iranyaban.


Ebből sehogy sem lesz gyorsuló mozgás, mivel a térgörbület (helyesbitek, a LÁTSZÓLAGOS térgörbület) nem oka a gyorsuló mozgásnak ahogy Einstein ezt elképzelte, hanem következménye egy a teret kitöltő gravitációs energiamező áramlásának. Tehát a gyorsuló mozgás oka a vákuum teret kitöltő gravitációs energiamező áramlása a föld felé, amely sugárnyomás a testeket magával sodorja (És más tömegek felé, nap, csillagok, fekete lyukak stb). Ezt a hatást hívjuk gravitációnak, és így egyszerűen a helyére kerül a térgörbület problematikája, valamint a gravitáció végre visszakaphatja erő jellegét. Bizony, a Gellért hegyet erő szorítja a földhöz, akárhogyis próbálják egyes fizikusok (sokan) elhitetni: a gravitáció nem erő.


Ezzel bizonyára többek lelkivilágába tiportam, és máris meaculpázom az összes áltrel hivőhöz és Einstein rajongóhoz. De állítom, ezzel Einstein műve csak a helyére kerül.


astro.ini.hu

Előzmény: b325 (4147)

Van-e éter?
(Fórum» FILOSZ » Tudomány » Van-e éter?)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2004.12.17 22:17:06 (45)

Tulajdonképpen örülök ha nem válaszolsz, erre már kértelek is (37). Nem fogod megállni.


Igenis olvastam az oldaladat. Nem annak a címét írtad vissza nekem, amit én adtam meg, az általad megadott címen nem az a szöveg van, amit bemásoltam.


Hát ezt most már mindenki ellenõrizheti, aki megpattintja (40) -ben az elsõ linket és összehasonlítja (35) -el.


hogy magyarázod meg a fényelhajlást a Nap körül


mondom, hogy nem értetted, biztos én vagyok a hibás, a válasz ott van

http://astrojan.nhely.hu/vita.htm

idézem:


A valódi ok a következő: a gravitációs (quantum field (1926), nullponti energia stb) energiamező állandóan áramlik a barionos anyagba, (atomok, bolygók, csillagok stb) folytonosan hevítve azt.
Ezt a legkönnyebben a fekete lyukak esetében érthetjük meg. A gravitáció a fekete lyukba áramlik, az eseményhorizonton pedig a kifelé tartó fény látszólag megáll, hasonlóan a pisztránghoz amely a folyóval szemben úszik.

Minden más anyag is a gravitációs térrel együtt sodródik befelé a fekete lyukba. Ugyanúgy, mint ahogy a porszívó beszívja a levegőt és a piszkot.
De azt ugye senki sem gondolja komolyan, hogy a porszívó körül meggörbült a tér?


Ne gyere nekem olyan blablával, hogy szerinted mi logikus meg mi nem


Azt látom már a logika nem az erős oldalad


akkor én nem segíthetek


Kösz az eddigi segitséget, ha segitségnek szántad ezt az elég tekintélyes mennyiségű kioktatást. Azt hiszem kicsit eltévedtél a hivatalos verziókkal, (31) -ben ugyanis világosan megüzentem:

Logikátlanságot várok amelytől a nyomó gravitáció nem áll meg a lábán, elég egy is,...


Ez úgy látszik (de elfogult lehetek) nem sikerült, (39) válasz még visszavan, ha lesz időm. Most is kérlek, ne válaszolj, csak abban az esetben ha átéreznéd végre valami csoda folytán a kérdés fontosságát. De megmondom őszintén, erre nem számítok.

Előzmény: lingarazda (43)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2004.12.17 14:00:32 (40)

Nos, Kedves ti fizikusok, kár volt ezt a hosszú angol szöveget bemásolnod, elég lett volna hivatkozni rá:

http://en.wikipedia.org/wiki/Gravity_%28LeSage%29

amit én is megtettem a http://astrojan.nhely.hu/gravith.htm

5. bekezdésben (Le Sage) és ezt neked meg is írtam emailben. Na most ebből az látszik, hogy sem a levelet, sem a gravith.htm -et nem olvastad (vagy csak nem értetted).

 

Röviden összefoglalom (35) -öt magyarul, amit neked kellett volna:

A nyomó gravitáció ellen 2 fõ érv szól

1. A nyomó gravitációs erõtérben a földnek fékezõdnie kellene

2. Az energiaelnyelés következtében a testeknek melegedniük kellene


Mivel időközben ismét válaszoltál (38) nézzük azt:


A nyomó gravitációra a fékeződéses érvelés működik


ezt honnan veszed? hiszen éppen, hogy nem működik, nem fékeződik tőle a föld. Csak azért állítod mert neked így tetszik, ezt semmi nem indokolja.

Honnan veszed, hogy a nyomó gravitációnak más az állapotegyenlete mint a sötét E -nak, hogyha a nyomó gravitáció szerinted nem is létezik? Akkor ennek milyen állapotegyenlete különbözhet amattól?


A neutrínók hatása teljesen elhanyagolható


honnan veszed, hogy a nyomó gravitáció hatása nem elhanyagolható? Amikor még arra sem veszed a fáradságot, hogy FELTÉTELEZD a nyomó gravitációt, amit aztán esetleg kizárhatnál, ha semmiképp sem felel meg a valóságnak.


Pedig megfelel.


A napszél hatása valamivel jelentősebb lenne, de az meg sugárirányból éri a Földet, és nem fékezheti.


Na ez már tényleg ovodás hülyeség. Abból, hogy a napszél egyirányból fúj, nem következik, hogy nem fékezheti a földet, ugyanis a föld ebben az elektromágneses hullámtengerben úszik.

Ez olyan mint amikor átúszod az uszodát akkor keményen megdolgozol, de ha a folyót úszod át akkor semmi ellenállást nem érzel.

De a gyengébbek kedvéért tekintsünk el a napszéltől és egyéb csillagfénytől, kozmikus sugárzástól stb, legyen inkább a mikrohullámú háttérsugárzás.


Nézzük a 2. pontot: testeknek melegedniük kellene


A testek melegszenek is, csak a százezer okos fizikus még nem vette észre.


Mert beérik a transzuránok maghasadásával. Ezt én még megfejelem neked árapályerők keltette súrlódással például. Csak ha értenél hozzá, akkor tudnád, hogy a bolygók meglepően sokkal több energiát sugároznak ki, mint az ezekből számított, a naptól kapott s esetleg a meteorokból származó energia összesen.

A bolygók valójában nem melegszenek, hanem hőegyensúlyban vannak. Ezért nem hűlnek.

Ha a föld valóban hűlne, előbb utóbb a földmagnak kotyognia kellene a földkéregben. Nem kotyog, sőt, a vulkánok állandóan kitörnek.

A föld tömege pedig megmagyarázhatatlan sebességgel nő. (Ezt már észrevették, nem tudtad?)

A Jupiter például gázbolygó, hidrogénből áll, pici hélium. Teli lenne transzuránokkal?


A fehér törpéket már nem is említem, megmondom előre milyen ostobaságot válaszolnál rá

(inlűhel küjedi tlov meN)

Előzmény: lingarazda (38)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2004.12.16 17:39:11 (37)

Elég sok a logikátlanság, pl. kozmológia:


1. Világegyetem képződése a semmiből, vagy egyetlen matematikai pontból.


Ez ugye neked logikus, mert igy tanultad.


2. Ennek forditottja, anyagmegsemmisülés a szingularitásban.


3. Antigravitáció feltételezése valahol távol a világ végén, ami a mi galaxisunkban vagy ha ugy tetszik a mi világunkban nem kimutatható, ellenkezőleg, a galaxisok clusterekbe rendeződése mutatható ki.


4. A fénysebesség állandóságát semmi nem indokolja:

"Az 1983-ban törvénybe foglalt fénysebesség (299 792 458 méter/sec) valószínűleg nem állandó, a fekete lyuk eseményhorizontja közelében a föld felé kilőtt fénysugár bizonyosan lassul a földről nézve, ezért itt, az eseményhorizonton kívül lejátszódó események is lassulni látszanak."


5. A fekete lyukból:

"Hogyan jön ki az erő, ha semmilyen hatás nem jöhet ki?"


Ez neked bizonyára nem okoz problémát.


6. Einstein hogyan tudta hajlitgatni a teret 1916-ban ha a tér üres, magyarul hajlitgatni a semmit ?


7. Hogy lehet, hogy nem hűlt még ki a föld?


Tudom, rossz a hővezetése, stb., de mitől lett meleg?


Csak néhány ami hirtelen eszembe jutott, de nem szükséges megválaszolni ezeket a kérdéseket, a hivatalos verzióval ne terheld magad, és minket.


Vau

Előzmény: lingarazda (34)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2004.12.16 17:13:33 (36)

Idézet Wikipediabol:


"A nyomó gravitáció nevetséges indokok alapján lett elvetve, pl. ha a föld a nyomó gravitációs erőtérben keringene a nap körül akkor fékeződnie kellene. Mivel ez a fékeződés nem kimutatható, ebből adódott a következtetés: nyomó gravitáció nem létezhet.


Ez a következtetés nagyon elhamarkodottnak tűnhet ha belegondolunk: a föld a kvantum vákuum erőtérben, sötét energia erőtérben, nullponti energia erőtérben, a nap fényzáporában vagy akár kozmikus neutrínózáporban rója útját a nap körül. És ettől egyiktől sem fékeződik. Nyilvánvaló a következtetés: sötét energia nem létezhet, fény nem létezhet, sőt neutrínó sem létezhet..."


Ez neked nem logikátlan?

Előzmény: lingarazda (33)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2004.12.15 17:07:49 (31)

Kedves Linorgazda, nem valaszoltál az emailemre, ezért könnyitésül link összefoglaló a tárgykörből:

http://astrojan.nhely.hu/gravith.htm

http://astrojan.nhely.hu/vita.htm

http://astrojan.nhely.hu/einstein.htm

http://hu.wikipedia.org/wiki/Vita:Kozmol%C3%B3gia


Bizonyára tudsz valamit a nyomó gravitációról amit én nem, ha ilyen pimaszul mertél válaszolni, ezért arra kérlek részesits a tanításodban.


Logikátlanságot várok amelytől a nyomó gravitáció nem áll meg a lábán, elég egy is, de nem érdekel mit mondott Hawking, Einstein vagy akár Orbán Viktor.


(Csak emlékeztetőül, a vonzó gravitációs modellben és a jelenleg elfogadott kozmológiában számos logikátlanság lelhető fel, ld. fenti linkek)


Ha ilyet nem találnál, akkor jó lenne helyreigazítást tenni.

Előzmény: lingarazda (27)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2004.12.13 08:40:57 (26)

Ez nem ennyire vicces, Kedves Teve,


http://astrojan.nhely.hu/gravith.htm

Előzmény: NevemTeve (24)
Astrojan válasz | megnéz| könyvjelző 2004.12.03 18:19:48 (23)

Van-e éter?


Persze, hogy van.