Van-e éter?

Persze, hogy van.

Ez nem ennyire vicces, Kedves Teve,

http://astrojan.nhely.hu/gravith.htm

Kedves Linorgazda, nem valaszoltál az emailemre, ezért könnyitésül link összefoglaló a tárgykörből:

http://astrojan.nhely.hu/gravith.htm

http://astrojan.nhely.hu/vita.htm

http://astrojan.nhely.hu/einstein.htm

http://hu.wikipedia.org/wiki/Vita:Kozmol%C3%B3gia

Bizonyára tudsz valamit a nyomó gravitációról amit én nem, ha ilyen pimaszul mertél válaszolni, ezért arra kérlek részesits a tanításodban.

Logikátlanságot várok amelytől a nyomó gravitáció nem áll meg a lábán, elég egy is, de nem érdekel mit mondott Hawking, Einstein vagy akár Orbán Viktor.

(Csak emlékeztetőül, a vonzó gravitációs modellben és a jelenleg elfogadott kozmológiában számos logikátlanság lelhető fel, ld. fenti linkek)

Ha ilyet nem találnál, akkor jó lenne helyreigazítást tenni.

Idézet Wikipediabol:

"A nyomó gravitáció nevetséges indokok alapján lett elvetve, pl. ha a föld a nyomó gravitációs erőtérben keringene a nap körül akkor fékeződnie kellene. Mivel ez a fékeződés nem kimutatható, ebből adódott a következtetés: nyomó gravitáció nem létezhet.

Ez a következtetés nagyon elhamarkodottnak tűnhet ha belegondolunk: a Föld a kvantum vákuum erőtérben, sötét energia erőtérben, nullponti energia erőtérben, a Nap fény és részecskezáporában vagy akár kozmikus neutrínózáporban rója útját a Nap körül. És ettől egyiktől sem fékeződik. Nyilvánvaló a következtetés: sötét energia nem létezhet, fény nem létezhet, sőt neutrínó sem létezhet..."

Ez neked nem logikátlan?

Elég sok a logikátlanság, pl. kozmológia:

1. Világegyetem képződése a semmiből, vagy egyetlen matematikai pontból.

Ez ugye neked logikus, mert igy tanultad.

2. Ennek forditottja, anyagmegsemmisülés a szingularitásban.

3. Antigravitáció feltételezése valahol távol a világ végén, ami a mi galaxisunkban vagy ha ugy tetszik a mi világunkban nem kimutatható, ellenkezőleg, a galaxisok clusterekbe rendeződése mutatható ki.

4. A fénysebesség állandóságát semmi nem indokolja:

"Az 1983-ban törvénybe foglalt fénysebesség (299 792 458 méter/sec) valószínűleg nem állandó, a fekete lyuk eseményhorizontja közelében a föld felé kilőtt fénysugár bizonyosan lassul a földről nézve, ezért itt, az eseményhorizonton kívül lejátszódó események is lassulni látszanak."

5. A fekete lyukból:

"Hogyan jön ki az erő, ha semmilyen hatás nem jöhet ki?"

Ez neked bizonyára nem okoz problémát.

6. Einstein hogyan tudta hajlitgatni a teret 1916-ban ha a tér üres, magyarul hajlitgatni a semmit ?

7. Hogy lehet, hogy nem hűlt még ki a föld?

Tudom, rossz a hővezetése, stb., de mitől lett meleg?

Csak néhány ami hirtelen eszembe jutott, de nem szükséges megválaszolni ezeket a kérdéseket, a hivatalos verzióval ne terheld magad, és minket.

Vau

Nos, Kedves ti fizikusok, kár volt ezt a hosszú angol szöveget bemásolnod, elég lett volna hivatkozni rá:

http://en.wikipedia.org/wiki/Gravity_%28LeSage%29

amit én is megtettem a http://astrojan.nhely.hu/gravith.htm

5. bekezdésben (Le Sage) és ezt neked meg is írtam emailben. Na most ebből az látszik, hogy sem a levelet, sem a gravith.htm -et nem olvastad (vagy csak nem értetted).

Röviden összefoglalom (35) -öt magyarul, amit neked kellett volna:

A nyomó gravitáció ellen 2 fõ érv szól

1. A nyomó gravitációs erõtérben a földnek fékezõdnie kellene

2. Az energiaelnyelés következtében a testeknek melegedniük kellene

Mivel időközben ismét válaszoltál (38) nézzük azt:

A nyomó gravitációra a fékeződéses érvelés működik

ezt honnan veszed? hiszen éppen, hogy nem működik, nem fékeződik tőle a föld. Csak azért állítod mert neked így tetszik, ezt semmi nem indokolja.

Honnan veszed, hogy a nyomó gravitációnak más az állapotegyenlete mint a sötét E -nak, hogyha a nyomó gravitáció szerinted nem is létezik? Akkor ennek milyen állapotegyenlete különbözhet amattól?

A neutrínók hatása teljesen elhanyagolható

honnan veszed, hogy a nyomó gravitáció hatása nem elhanyagolható? Amikor még arra sem veszed a fáradságot, hogy FELTÉTELEZD a nyomó gravitációt, amit aztán esetleg kizárhatnál, ha semmiképp sem felel meg a valóságnak.

Pedig megfelel.

A napszél hatása valamivel jelentősebb lenne, de az meg sugárirányból éri a Földet, és nem fékezheti.

Na ez már tényleg ovodás hülyeség. Abból, hogy a napszél egyirányból fúj, nem következik, hogy nem fékezheti a földet, ugyanis a föld ebben az elektromágneses hullámtengerben úszik.

Ez olyan mint amikor átúszod az uszodát akkor keményen megdolgozol, de ha a folyót úszod át akkor semmi ellenállást nem érzel.

De a gyengébbek kedvéért tekintsünk el a napszéltől és egyéb csillagfénytől, kozmikus sugárzástól stb, legyen inkább a mikrohullámú háttérsugárzás.

Nézzük a 2. pontot: testeknek melegedniük kellene

A testek melegszenek is, csak a százezer okos fizikus még nem vette észre.

Mert beérik a transzuránok maghasadásával. Ezt én még megfejelem neked árapályerők keltette súrlódással például. Csak ha értenél hozzá, akkor tudnád, hogy a bolygók meglepően sokkal több energiát sugároznak ki, mint az ezekből számított, a naptól kapott s esetleg a meteorokból származó energia összesen.

A bolygók valójában nem melegszenek, hanem hőegyensúlyban vannak. Ezért nem hűlnek.

Ha a föld valóban hűlne, előbb utóbb a földmagnak kotyognia kellene a földkéregben. Nem kotyog, sőt, a vulkánok állandóan kitörnek.

A föld tömege pedig megmagyarázhatatlan sebességgel nő. (Ezt már észrevették, nem tudtad?)

A Jupiter például gázbolygó, hidrogénből áll, pici hélium. Teli lenne transzuránokkal?

A fehér törpéket már nem is említem, megmondom előre milyen ostobaságot válaszolnál rá

(inlűhel küjedi tlov meN)

Tulajdonképpen örülök ha nem válaszolsz, erre már kértelek is (37). Nem fogod megállni.

Igenis olvastam az oldaladat. Nem annak a címét írtad vissza nekem, amit én adtam meg, az általad megadott címen nem az a szöveg van, amit bemásoltam.

Hát ezt most már mindenki ellenõrizheti, aki megpattintja (40) -ben az elsõ linket és összehasonlítja (35) -el.

hogy magyarázod meg a fényelhajlást a Nap körül

mondom, hogy nem értetted, biztos én vagyok a hibás, a válasz ott van

http://astrojan.nhely.hu/vita.htm

idézem:

A valódi ok a következő: a gravitációs (quantum field (1926), nullponti energia stb) energiamező állandóan áramlik a barionos anyagba, (atomok, bolygók, csillagok stb) folytonosan hevítve azt.
Ezt a legkönnyebben a fekete lyukak esetében érthetjük meg. A gravitáció a fekete lyukba áramlik, az eseményhorizonton pedig a kifelé tartó fény látszólag megáll, hasonlóan a pisztránghoz amely a folyóval szemben úszik.

Minden más anyag is a gravitációs térrel együtt sodródik befelé a fekete lyukba. Ugyanúgy, mint ahogy a porszívó beszívja a levegőt és a piszkot.
De azt ugye senki sem gondolja komolyan, hogy a porszívó körül meggörbült a tér?

Ne gyere nekem olyan blablával, hogy szerinted mi logikus meg mi nem

Azt látom már a logika nem az erős oldalad

akkor én nem segíthetek

Kösz az eddigi segitséget, ha segitségnek szántad ezt az elég tekintélyes mennyiségű kioktatást. Azt hiszem kicsit eltévedtél a hivatalos verziókkal, (31) -ben ugyanis világosan megüzentem:

Logikátlanságot várok amelytől a nyomó gravitáció nem áll meg a lábán, elég egy is,...

Ez úgy látszik (de elfogult lehetek) nem sikerült, (39) válasz még visszavan, ha lesz időm. Most is kérlek, ne válaszolj, csak abban az esetben ha átéreznéd végre valami csoda folytán a kérdés fontosságát. De megmondom őszintén, erre nem számítok.

ket parhuzamosan halado foton milyen mertekben vonza egymast, ha egyaltalan vonza ?

Attól tartok, valódi vonzóerők a fizikában nem léteznek.

- Előre kérek mindenkit az önmérsékletre.

A vonzóerők látszólagosak és valójában nyomóerőkből adódnak. Egy példa csak a probléma megvilágításához:

Legyen szabad idéznem itt Michael Allen Gelman érzékletes hasonlatát: ha egy ablakra egy játékpuskából kilőhető vákuumos gumilövedéket ragasztunk, egy idegen világból érkezõ felfedező azt látja: az ablak vonzza a gumit. Ha megpróbálja leválasztani a lövedéket esetleg azt gondolhatja: a gumi vonzza az ablakot. Pedig semmiféle vonzóerőről nincs szó, a gumit a külső légnyomás szorítja az ablaküveghez.

Ez persze forradalmi állításnak tűnhet (már az, hogy általánosan is igaz kell legyen), lehet, hogy az is, de számomra vonzóerők elképzelhetetlenek.

Ellenben nem tudom, hogy ebbol hogy lesz gyorsulo mazgas, mint gravitacio a fold iranyaban.

Ebből sehogy sem lesz gyorsuló mozgás, mivel a térgörbület (helyesbitek, a LÁTSZÓLAGOS térgörbület) nem oka a gyorsuló mozgásnak ahogy Einstein ezt elképzelte, hanem következménye egy a teret kitöltő gravitációs energiamező áramlásának. Tehát a gyorsuló mozgás oka a vákuum teret kitöltő gravitációs energiamező áramlása a föld felé, amely sugárnyomás a testeket magával sodorja (És más tömegek felé, nap, csillagok, fekete lyukak stb). Ezt a hatást hívjuk gravitációnak, és így egyszerűen a helyére kerül a térgörbület problematikája, valamint a gravitáció végre visszakaphatja erő jellegét. Bizony, a Gellért hegyet erő szorítja a földhöz, akárhogyis próbálják egyes fizikusok (sokan) elhitetni: a gravitáció nem erő.

Ezzel bizonyára többek lelkivilágába tiportam, és máris meaculpázom az összes áltrel hivőhöz és Einstein rajongóhoz. De állítom, ezzel Einstein műve csak a helyére kerül.

astro.ini.hu

Na végre egy értelmes válasz, köszi, a linkre hivatkozok én is

http://astrojan.nhely.hu/gravith.htm

lap alján a 3. pontban.

A 4. pontban van egy kis cikkecske pdf, sajnos csak angolul amelyben arra próbálok rávilágítani, hogy az Eötvös féle gravitáció-árnyékolási kísérletekben logikai hiba van.

Ebben az esetben pedig Simply Red szavaival élve sz*rt sem ér az egész, mert ellentmodás van benne.

Tehát a gravitáció árnyékolását az Eötvös féle kísérletekkel megmérni nem lehet, hasonlóan a Michaelson kísérletekhez, amelyekkel viszont az éterszél "fújását" megmérni nem lehet.

Ha pedig elfogadható kísérleti eredmények nem cáfolják, én mégiscsak megkockáztatom: a gravitáció árnyékolható.

ha az áramló akármi képes arra, hogy sugárirányú mozgása közeben erőt gyakoroljon a tömegekre, miért nem gyakorol erőt a nagy érintőleges sebességű anyagra

A kérdést alakítsuk át a következőre:

ha az áramló fény képes arra, hogy sugárirányú mozgása közben erőt gyakoroljon a tömegekre, miért nem gyakorol erőt a nagy érintőleges sebességű anyagra?

Egyikre sem tudom a választ. De a probléma talán látszik.

Az első esetben a fékeződés hiánya elegendő bizonyíték a gravitációs energiamező létének tagadásához.

A fény esetében viszont a kutya sem törődik ezzel a kérdéssel. Nem fékezi a földet és kész. Pedig az előbbi analógia alapján illene kizárni a fény létezését is.

Vagy, jó lenne elfogadni, hogy sem a (nyomó) gravitációs energiamező, sem a fény, sem a neutrínó tenger a föld pályamozgását NEM FÉKEZI (mérhetően).

És ezen bukik meg a nyomó gravitáció? Nem tudom elhinni.

Már hogyne olvastam volna végig.

2 durva logikai hiba van az eredeti gondolkodásban, s ebből következően (50) -ben.

1) Az első amit (48) -ban emlitettem (eotvos.pdf), mivel nem olvastad kivonatolom röviden magyarul:

Az Eötvös kompenzográffal végzett kísérletek negatív eredménye a vonzó gravitációs modell egyik pillére. A baj csak az, hogy a kísérleti elrendezés durva logikai hibát tartalmaz. Eötvös és munkatársai ugyanis feltételezték, hogy az egyik anyagi tömeg (a Föld) által emittált gravitációs hullámokat a kísérleti berendezésben használt másik anyagi tömeg (ólomkvadránsok) abszorbeálják. Ezt a feltételezést nem tehették volna meg, mert vagy mindkét tömeg kibocsátja a gravitációs hullámokat, vagy pedig mindkettõ elnyeli. Azt feltételezni, hogy a Föld kibocsátja, az ólom pedig elnyeli önkényes és logikátlan.

Eddig a kivonat.

Ha az Eötvös kísérletekben logikai hiba van akkor az semmilyen további számolgatásra nem ad alapot.

2) Az árapály jelenségek abszolute függetlenek attól, hogy a gravitáció vonó vagy nyomóerő. Fizikusoknak illene erről elgondolkodni, ugyanis csak az erő támadáspontja változik. Tehát logikailag semmilyen hatása NEM LEHET az árapályerőkre annak, hogy nyomóra változtatjuk a gravitációt. Minden további árapály számolgatás értelmetlen, vagy téves.

Én nem mondtam, hogy nem nyelődik el.

Ellenkezőleg, azt állítom, hogy elnyelődik. A föld egy kicsit elnyel belőle, abból ami alulról jön, természetesen.

Eötvös kisérleti elrendezése ennek az elnyelődésnek a kimutatására nem alkalmas.

Én csak ennyit állítok. De ezt (51) -ben idézted is.

Vagy csak nem értem a kérdésedet, akkor pontositsad légyszi.

Nem mondtál eddig semmit arról, miben más, miben több, miben jobb ez a modell a jelenleginél

Lehet, hogy itt a fórumon nem mondtam, de a

http://astrojan.nhely.hu/gravith.htm

ezzel is foglalkozik.

Mondok egy példát, magyarázd el az áltrel alapján, miért nem hűlt már ki a föld, és miért nem kotyog a magja? De nehogy azt találd ki, hogy radioaktív a föld, mert akkor felakasztom magam egy kanál vízben.

Az altrelnek volt néhány váratlan előrejelzése..

Cseppet sem vagyok meggyőződve arról, hogy a nyomó gravitációnak nem lehetne-e ugyanaz az előrejelzése. Ez nem kizárt. A nyomó gravitációnak semmilyen előrejelzése nincs eleddig (egy kivétellel, de azt nem árulom el), mert senki nincs aki előre jelezzen. Most még.

Az áltrel-lel az a fő baj, hogy a térgörbületet állítja be a gravitációs erő okozójaként.

Pedig a gravitációs erőt sugárnyomás okozza, és a LÁTSZÓLAGOS térgörbület csak egy okozat.

Ha semmi más hatása nem lenne a nyomó gravitációnak csak az, hogy nem kell méricskélni a világegyetem tömegét, már az is elég lenne (flat vagy nem flat). Nyomó gravitációval ugyanis tök mindegy mekkora a világegyetem tömege, nem az szabja meg a világegyetem sorsát. Magyarul ez az egész homorú, domború világegyetem kérdés fel sem merül. Azt akarom mondani ezzel, hogy a mostani kozmológia a helyére kerül. A szemétbe.

Fogtad, hogy mit lotyogtam (55) -ben?

Ha nem akadtál fel azon, hogy az Eötvös-kompenzográfos gravitáció elnyelődés mérések értéktelenek, mert az egész mérés egy hülyeségen alapszik, akkor még olvasgassad egy kicsit. Utána pedig azt az állításomat cáfold meg, hogy logikai hiba van az Eötvös gondolkodásban. Mert addig amig ezt nem teszed addig az elnyelődési kísérletek eredményei nem tények. Főleg nem az Eötvös mérések alapján. (adatoknak adatok, csak nem támasztják alá amit Te szeretnél)

Könnyítésül idézek egy részletesebb változatot eotvos.pdf -ből:

http://astrojan.nhely.hu/eotvos.pdf

(55)/1 kivonat folytatása:

Mi történik, ha a Föld által kibocsátott vonzóerőt próbáljuk leárnyékolni az ólomkvadránsokkal?

Mivel az ólomkvadránsok is vonzóerőt bocsátanak ki, éspedig szimmetrikusan, egymás hatását kioltva, az inga helyzetét nem változtatják meg.

Tételezzük fel, hogy a Föld nem vonzóerőt bocsát ki (ami amúgy is képtelenség lenne), hanem abszorbeálja a térben lévõ gravitációs sugárzást. Csak ez esetben feltételezhetjük, hogy az ólomkvadránsok is abszorbeálják a gravitációt. A felső kvadráns a felülről érkezõ gravitációs hullámokat szűri meg, az alsó kvadráns pedig az alulról érkezőt (amely persze már keresztülhaladt a Földön). Mivel az ólomkvadránsok szimmetrikusak, az inga helyzetét ebben az esetben sem változtatják meg.

Eötvös feltételezése szerint csak az alsó kvadráns vett volna részt az abszorpcióban, míg a felső nem. Ez téves feltételezés, amiből következően az Eötvös féle kompenzográf a gravitáció elnyelődés vizsgálatára nem alkalmas, használatától pozitív eredmény nem is várható.

ha leárnyékolódna a gravitáció , akkor a Föld közepéből se tudna kijönni

Csak egy ici pici része árnyékolódik le, a maradék része átzúg a földön, mint a neutrínók. (Kösz linorgazda, látod te is jó vagy valamire)

A Jupiteren már egy nagyobb rész nyelődik el, megne kérdezd miért.

A Napban még nagyobb, csak itt nem látszik mert a melegedést elnyomja a termonukleáris reakció.

Látszik viszont a fehér törpékben. Nem is találnak 3400 K -nél hidegebb fehér törpét.

A 100 000 fizikus magyarázata: talan nem volt elég idejük lehűlni. És ha talán nincs igazuk?

(65) -re: langyos, és így függ ahogy itt fenn látod

Ez gyönyörű (69), nagyon megható, miért nem mentél inkább regényírónak?

inkább néhány idézet linorgazdától (38 -ból kicsit javítva, a lényeget kiemelve)

"A sötét energiának teljesen más az állapotegyenlete, mint a nemlétező nyomó gravitációnak"

"A napszél ... meg sugárirányból éri a Földet, és nem fékezheti."

Ezzel az aranyköpéseddel nyertél egy belépőjegyet a   http://astrojan.nhely.hu/vita.htm   -be, ha lesz kedvem beszerkesztelek.

És volt képe így folytatni: Az idézett szöveget olyasvalaki írta, akinek köze sincs a fizikához

Egy ELTE -s (Eötvös Loránd TudományEgyetem) fizikus "szakembertől" regényírás helyett azt vártam volna, megpróbálja védelmébe venni Eötvös Loránd -ot (55) és (66) -el szemben. Most, vagy észre sem vetted a nagyonis súlyos vádakat, vagy csak egyszerűen fogalmad sincs miről beszélek.

Úgyhogy a sötét anyag állapotegyenletének nagyon is komoly köze van ahhoz, hogyan járul hozzá a gravitációs mezőhöz.

Stimmel.

A sötét anyag ugyanis láthatatlan anyagot jelent, miért is ne lenne gravitációs (árnyékoló) hatása.

Csakhát (83) -ban sötét energiáról van szó, amely igencsak más dolog.

A válaszod alapján úgy tűnik közelítenél az álláspontomhoz, amely szerint a sötét energia nemcsak hasonló, hanem meg is egyezik a gravitációs erőtérrel. Magyarul a nyomó gravitációval. Még akkor is ha a

"A sötét energiának teljesen más az állapotegyenlete, mint a nemlétező nyomó gravitációnak"

"A sötét energiának teljesen más az állapotegyenlete, mint a nemlétező nyomó gravitációnak"

Azért nem kellett volna lehangyáznod linorgazdát, látod milyen rosszul viseli..

"Az éteres-nyomós-ZPEs elmélet lehet hogy egy idő után télleg úgy fog kinézni, mint az elfogadott áltrel-en alapuló gravitációs elmélet, de akkor sem lesz vele teljesen ekvivalens, MERT HOGY TÖBB LESZ és ezért érdemes lenne vele foglalkozni!!!!!

Amiben több lesz, az az, hogy magyarázatot ad a gravitációs mező FORRÁSÁRA!!!!! Amiről az áltrel a mai fizika számára csak kevésbé megfogható szinte szimbólum szerű fogalmakat alkalmaz (téridő torzulása, miegymás)."

Ez szép, köszi NEXUS, tényleg nem mondasz hülyeséget, nem csodálom, hogy ettől elállt linorgazda szava és csak ennyire futotta:

Így lesz, úgy lesz... te jós vagy? Most akkor létezik ez az elmélet, vagy majd csak létezni fog, ha a nagy ElméletCsináló megalkotja? Ezzel nem tudok mit kezdeni, hogy "de csak azért is létezni fog, és többet fog megmagyarázni" meg hasonló blabla.

Hát látom nem vetted észre az elméletet, pedig már két hete szidalmazod folyamatosan, úgy hívják Nyomó Gravitáció.

Ja és el ne felejtsem főnök úr

"A sötét energiának teljesen más az állapotegyenlete, mint a nemlétező nyomó gravitációnak"

Úgy látszik sikerult addig eljutni, hogy a kozmikus fénytenger a föld pályamenti mozgását nem fékezheti, vagy inkább nem fékezi mérhetően. Ezt ugyan eddig is sejtettük.

Most pedig az a kérdés, hogy a gravitációs energiatenger miért kellene, hogy fékezze a földet.

Első közelítésben átfordíthatjuk a kérdést, a kvantum vákuum erőtér (energiatenger) fékezheti e a föld pályamenti mozgását. Mivel erre vonatkozólag bizonyára nehezebb számításokat végezni, mint a fényre.

A sötét energia tengerre szintén feltehetjük a kérdést (hacsak nem a két különböző nevezéktanu energia egy és ugyanaz). Amennyiben a sötét energiának antigravitációs hatása van, ezáltal a nyomó gravitáció hatásával teljesen analóg. De nehogy kitaláld, hogy más az állapotegyenlete.

Valahogy nem egyről beszélünk.

Akkor próbáld meg, hátha sikerül: "Ha hátulról is ugyanaz az erő hat, mint előlről, akkor nincs fékezés"

Ellentétben a kvantum vákuummal, ahol senki nem várja el, hogy legyen fékezés

valamint ami ezzel analóg kérdés:

Ellentétben a sötét energiával, ahol senki nem várja el, hogy legyen fékezés, pedig a sötét energiának antigravitációs hatást feltételeznek, tehát úgymond nyomó gravitációs hatást.

Tehát egy a gravitáció irányára merőleges jelentős sebességgel rendelkező tárgy esetében várható lenne, hogy keresztirányú erőkomponens is fellép.

Szerinted a Föld pályamozgása esetén (most ugye nyomó gravitációs erőteret feltételezünk), melyik a gravitáció iránya amelyre merőleges a föld mozgása? A Föld egy erőtér tengerben úszik, nincs itt semmiféle merőleges irány. Szembe úszik a gravitációs sugarakkal, hátulról meg kapja őket a fenekébe.

A helyzet analóg azzal, amikor a Föld a mikrohullámú háttérsugárzás tengerben mozog például.

A Virgo A körül is keringünk, ebben a kérdésben ez ugyanúgy mindegy mint ahogy a Nap körül keringünk.

Ha az erőt áramló valamik okozzák, kéne legyen valamilyen átlagsebességük. Ha egy ettől eltérő sebeségű tárgy mozog ebben a közegben, erőt fejtene ki rá, a sebesség és átlagsebesség különbsége szerint. Pont mint a légellenállás.

Ne felejtsd el egy egész elmélet függ ezen a kéne lenni -n. Az összes bitzonyíték a nyomó gravitáció ellen ennyi: kéne lenni. Egy olyan dologról beszélünk (gravitáció), amiről szinte a legelemibb fogalmunk sincsen, és az emberek még azt is képesek bevenni, nem is erő, hanem az üres, anyagmentes térdefinició görbülete szüli. És a legcsekélyebb mértékben sem olyan mint a légellenállás.

Ez a sugárzásjellegű valami igen, erőt fejt ki az anyagra, a mozgó Földre, méghozzá nagyot. De a fenekére is. És a kettő különbségéről jó lenne tudni valamit, de nyugodtan állíthatom, az égvilágon semmit nem tudunk. Viszont feltételezünk, lehet, hogy jól de valószínűleg rosszul.

Attol tartok ennyi a bizonyíték, amely alapján elvetjük a nyomó gravitációt.

A nyomó gravitáció alapeffektusa viszont nagyon nagy erő, ha képes pályán tartani a Földet. Ezért van értelme feszefetni, hogy ha a centrális komponens ennyire nagy, miért észlelhetetlen az érintő irányú, a Föld sebességéből adódó komponens.

Nem arról beszélünk, hogy az erő kicsi, vagy nagy, hanem arról, hogy az elölről és hátulról jövő erők KÜLÖNBSÉGE mennyi.

Ezért ez az erő különbség mikrohullámu háttérsug esetén akár lehet ugyanannyi is mint a gigászi gravitációs nyomóerő esetén. Vagy bármennyi.

És felejtsd már el az érintő irányú erőt, ennek semmi köze a Naphoz. Ha a Nap megszűnne hirtelen, a Föld egyenesen haladna tovább és akkor (is) elölről bekapná a grav nyomósugarat valamint hátulról is bekapná.

Ha ez a két erő lényegesen különbözik akkor fékeződhet a Föld.

Ha valamilyen oknál fogva nem kölönbözik mérhetően, akkor nem fékeződik a Föld.

Erre hozzatok érvet, a nagy erőknek miért ne lehetne kicsi a különbsége?

Ha fotongáz jellegű az áramló valami, akkor is hasonló a helyzet. Itt a nyomás a beeseő energiafluxustól függ. A sebességfüggő rész pedig amiatt jön létre, hogy a doppler miatt a szemből jövő fotonok frekvenciája és így energiája megnő, a hátulról jövőké lecsökken. Itt is a v pályamenti és c fénysebesség függvénye az arány, nyilvánvalóan túl nagy lenne így is a fékeződés.

Ott tartunk tehát, hogy jelenleg ismert áramlások esetén lenne fékeződés, mégpedig olyan nagy fékeződés, amit látnunk kéne - de nem látjuk.

Most ebből úgy látom, leírtad, a (csillagfény, mikrohullámú háttér) fénynek nyilvánvalóan fékeznie kellene a Földet, de nem fékezi.

Akkor most ha a fénynek nyilvánvalóan fékeznie kellene a Földet, akkor fény nem létezhet. (mert nem fékezi)

De az is elképzelhető, hogy valamit nagyon eltoltál az okoskodásban (olvasd csak el mégegyszer).

Még szerencse, hogy (237) -ben kaptál is az analízisedre egy ötöst fő okostól.

A sebességfüggő rész pedig amiatt jön létre, hogy a doppler miatt a szemből jövő fotonok frekvenciája és így energiája megnő, a hátulról jövőké lecsökken. Itt is a v pályamenti és c fénysebesség függvénye az arány, nyilvánvalóan túl nagy lenne így is a fékeződés.

Ez volt a bizonyítási eljárás, amely nem tartalmaz energiát, és ettől nyilvánvaló lett mindenki számára: a fény fékezi a Föld pályamenti mozgását, de ez nem mérhetően lenne túl nagy. Hol van belőle az a tag amely nagyobb energiájú sugárzás esetén (grav) nagyobb fékezést biztosít?

Viszont a fénynyomás nagyon kis érték. Az az érték is nagyon kicsi, ami a Nap sugárzásából centrálisan, kifelé hat.

A nyomó gravitáció elsődleges hatása viszont nagyon nagy

Már leírtam (233) -ban: nem az számít, hogy kicsi vagy nagy az erő ami a sugárzásból származik, hanem az elölről és a hátulról jövő erők KÜLÖNBSÉGE.

Ez pedig lehet kicsi is és nulla is.

Addig légyszi ne is válaszolj amig ezt meg nem értetted: lehet a fénnyomás kicsi és a gravitációs nyomás nagyon nagy, az elölről és a hátulról érkező nagyon erős grav sugarak ha egyformák akkor szart sem ér az előbbi érvelésed. Bocs, a sugarak nyilván egyformák, az általuk keltett erők ha egyformák.

Nem ismered a gravitációs sugarak sebességét sem, amely valószínűleg sokkal közelebb áll c*c=c2 hez  (c exp 2) mint c hez. (Nehogy elmagyarázd Kopeikin méricskélését.)

Nem ismered a gravitációs sugarak jellegzetességeit sem, egyáltalán semmit sem tudsz a gravitációs sugarakról (mint ahogy én sem).

Akkor, hogy tudhatnád megmondani, mekkora lesz az elölről és hátulról érkező erők különbsége, amely fékezi a Földet? Mérhető lesz avagy sem?

Úgy érzed, hogy fékezi és kész?

Akkor tényleg itt a bizonyíték a nyomó gravitáció ellen. Megtaláltuk.

Azt is leírtam, hogy ha teljesen más jellegű a nyomó gravitáció viselkedése, akkor tulajdonképpen mi marad az állításból?

Ha a gravitációs sugárzás teljesen hasonló tulajdonságú lenne mondjuk a fényhez, akkor nem okozott volna gondot az észlelése, detektálása, sőt még tán láthatnánk is, szóval egy csomó dolgot tudhatnánk róla. De szinte semmit sem tudunk.

Nem gyanús?

A c négyzet igen sajátos, mint sebesség. Négyzetméter per négyzetmásodperc dimenzióval. :-)

Na végre valamit sikerült leütni, dimenziókban nyertél.

A foton NEM elemi részecske ebben a modellben, 4 részecskéből áll: A, B, C és D.
Amint A és B részecske fordul kettőt, C és D fordul mégegyet (vagyis C és D összesen fordul hármat), a foton spin = 1 -nek megfelelően.
Lineárisan polarizált foton nem létezik.

A modell értelmezi, hogyan terjed a váltakozó elektromos és az arra merőleges mágneses tér vektor egy foton részecskével valamint egyesíti a fény részecske és hullámtermészetéből adódó tulajdonságokat.

Az 1022 keV -nál nagyobb energiájú gammafotonok egy nagytömegű atommagba ütközve párkeltéssel elektronná és pozitronná alakulhatnak át, tehát a fénykvantum hordozza a pozitív (D) és a negatív (C) töltésegységet. Antianyag [Ne keressétek a nagy tömegű antianyagot a világegyetemben, a világegyetem töltésegyensúlyban van, ugyanannyi a pozitív (proton) mint a negatív töltés (elektron), mert a töltés elemi részecske (D és C)]  tehát nem létezik, a pozitronban csupán a pozitív töltésegység (D) található, míg az elektront a negatív töltésegység (C) és ha szabad úgy fogalmaznom egy graviton (A) építi fel. A pozitront a pozitív töltésegység (D) és egy graviton (B) építi fel. (A) és (B) graviton azonos részecske is lehet. A kopasz gravitonok terjedési sebessége c², a D és C töltésegységek gátolják a gravitonok mozgását és fénysebességre lassítják, mert az maga lesz a fény.

http://astrojan.nhely.hu/foton.htm

Azért nem tudjátok megmagyarázni a gravitációt mert mindenki szentírásnak veszi az üres tér, vagyis a semmi görbítgetését. Ráadásul ha az egyébként tök üres vákuumtérből kivesszük azt a bizonyos görbítő tömeget, akkor kiderül a tér rugalmas is, és visszanyeri eredeti alakját a semmi. Végtelen rugalmasságú lehet a semmi, mert ismételheted a tömeg visszahelyezését a térbe, ami egy geometriai definíció, egy koordináta rendszer, és akkor ismét meggörbül a semmi. Bár az is lehet, hogy elég sok hajlítgatás után mégiscsak eltörik. Hihi

http://astrojan.nhely.hu/gravith.htm

http://astrojan.nhely.hu/einsten2.htm

(Ha valaki most azzal válaszolna, hogy a vákuumtér nem üres, azt megköszönném.

Persze, hogy nem üres, mert kitölti az általam DVAG -nak hívott, gravitonokból álló gravitációs sugárzás, másnéven éter, harmadik néven vákuumenergia. Csak ezt Einstein 1905 ben még nem tudta, éppen az éter létezését tagadta meg. Mivel ez az energia anyag, erre természetesen hatással lehet a tömeg, de a semmire? Ez az energia nem a tér, semmi köze hozzá, csak annyi, hogy ő is a térben van, mint bármi más.)

A téridő nem rétestészta, vagy gumiszalag, és a görbülete a metrika hülyeségfüggését jelenti.

Stimmel..

A relativitáselméletet... gyorsen le kéne cserélni egy rendesebbre, de sajnos nem ez a stratégia...   Helyette próbálják védeni sosem látott, sosem hallott sötét anyag vélelmezésével, becsempészésével, de ilyesmit nem látni.

Sötét ENERGIA becsempészésével, elsősorban. Bizonyára olvastál már tőlem, de akkor frissítésként : ha az antigravitációs hatásúnak feltételezett sötét energiát azonosnak tekintjük a nyomó gravitációval, akkor két legyet lehet ütni egycsapásra. (Ált rel megmenekül, gravitáció megvilágosodik), főleg ha még azt is belegondoljuk, hogy a sötét energia gravitonokból áll amely gravitont sem sikerült még kimutatni, pedig elég nagy szükség volna rá.

Ez a sötét energia alkotja az anyagi világ 66 %-át, míg a bolygók, a testünk, valamint az általunk hagyományosan anyagnak nevezett rész csak ezrelék nagyságrendű, s a Hidrogén - He pedig összesen is csak 4 %, tehát ez elképesztő mennyiségű és erősségű energia. Ez nem újdonság mert a vákuumenergiát is gigászinak feltételezik.

A gravitáció a világ legerősebb energia sugárforrása (DVAG), nem pedig a természet leggyengébb hatóereje, mint ahogy tudós fizikusok elfogadottan állítják.

Azért látszik gyengének mert ebből csak nagyon kis részt nyelnek el az atomok, a DVAG (Dark energy Vacuum energy Aether Gravity) sugárzásnak nagyon nagy az áthatolóképessége, ezért egy tömeg közelében csak egy elenyésző kis törtrésze mutatkozik meg. Fekete lyuknál már jobban látszik az ereje.

Az áltrel -lel nem ez a legfőbb hiba, mert az jól illeszkedik a megfigyelésekhez, hanem az, hogy csak a LÁTSZATOT írja le. Pedig arra kellene használni, hogy a segítségével korrigáljuk a méréseinket abból a célból, hogy a VALÓSÁGOT is megismerhessük végre.

Hogy ne kelljen azt az őrültséget ismételgetni, hogy lelassul az idő, ha gyorsan megyek. Vagy összemegyek a hosszkontrakciótól, amikor ezek a dolgok csak látszólagosak. Magyarul nincs ikerparadoxon, az iker visszajön és ugyanolyan öreg lesz. Mert csak akkor látszik fiatalabbnak ha távolról nézegetem.

(Nem szükséges most rángatni a GPS -t, Hazafele stb, ne bosszantsatok vele)

  Foton modell tőlem

Azt leszámítva, hogy a nyomó gravitáció elméletét az 1900-as évek elején megdöntötték, minden stimmelhetne is.

Hoppá! Ez már jobban tetszik. Hát én megnyugtatlak, stimmel is. Pontosan te vagy az aki vagdalkozik, és esze ágában sincs átgondolni az érveket, gondoltam ez a fél év elég arra, hogy szöget üssek a fejedbe, talán majd később (Ne aggódj, nem olyan szöget). Nem megdöntötték, hanem egyszerűen nem találták a nyomó gravitációt, ezért szavaztak Einsteinre. Ezért van most pácban a fizika-kozmológia.

Az egyik érvet átrágtuk veled együtt a Van-e éter? topikban: a nyomó gravitáció nem fékezi a földet. Szerinted ez baj, tehát nincs nyomó gravitáció. Ez az egyik megdöntés. A vita eredményét be is illesztettem az elméletembe alul a 2. pont.

Te kiszámoltad, hogy mekkora a fény nyomása a Földre, de nem számoltad ki, hogy ebből mennyi az a rész ami a Föld pályamenti mozgását fékezi.

Mi a másik megdöntés? Melegedni kéne a testeknek, ha elnyelik a DVAG nyomógravitációs energiát. És? tán nem meleg a Föld? Vagy a Nap? (nehogy a magfúziót belekeverje valaki, fel is kellett melegednie)

Nagyjából ennyi a nagy megdöntés, engedd már meg, hogy ezt vitassam. Mi van ha véletlenül rossz a megdöntés?

Egy baromira egyszerű gravitáció, esetleg egyesítés, persze új kozmológia.

Semmi antigravitáció, semmi negatív impulzus, semmi szingularitás, az üres teret nem kell hajlítgatni stb, érthető fizika. Ez meg érthetően nem lenne hasznos a fizikusoknak..

Párat itt szétszedek, ha megengeded.

Hogyne, ha normális vagy, akkor még örülök is neki.

A LeSage elméletet Poincaré végigszámolta

Ki mondta neked, hogy az én elméletem Le Sage?

Az ő idejéig, de még azon túl is, nyúlnak vissza a nyomó gravitációs próbálkozások gyökerei.

az 1/r^2-er erőhöz rugalmatlan ütközés kell az "éter"-t alkotó akármilyen részecskékkel.

Akármilyen atomos, vagy barionos részecskékkel, legrosszabb esetben fotonokkal. De ki mondta neked, hogy a DVAG nyomógravitációs erőtér atomokból, elektronokból vagy hasonló részecskékből áll?

Poincaré szerinted kiszámolta ezt a gravitonokra, amit még ki sem tudtak mutatni mint részecskét, tulajdonságai nem ismertek és még szerinted is vagy létezik, vagy nem? Nem ismert a sebessége, energiája stb. Erre a számításra azért kíváncsi lennék...

Ergo: a testek melegedni fognak.

Stimmel

Poincaré kiszámolta továbbá, hogy a Föld másodpercenként 10^13 Kelvin fokkal kellene melegedjen.
Akkor itt láthatóan nagyon melléfogott a graviton tulajdonságait illetően..

Ezt a számolgatást nyugodtan bedobhatod a szemétbe.

Ugyanis a szingularitás nem egy térbeli pont, hanem a fekete lyuk belsejében lévő anyag jövőjében van benne

Azt ugye felfogtad, hogy nem az áltrel segítségével akarok áltrel mentes kozmológiát? Ez a te elképzelésed, ami az áltrelen alapszik. Az enyém más. Az enyémben nincs szingularitás, még a jövőben sem, mert nincs semmi ami indokolja. Sem vonzó gravitációval, sem pedig nyomóval. Az nem menti fel a szingularitást, hogy nem ma, hanem majd csak holnap vagy csak később fog kialakulni a végtelen sűrűségű anyag. A szingularitás az áltrel tévedése, csak neked van szükséged rá. Egy olyan nem térbeli pontra a térben ami csak a jövőben van benne. Nem érzed úgy, hogy ez is minősít?

A fekete lyukból az erő... Nem "jön" ki. Eleve kint van. Miért kellene kijönnie?

Már, hogy a fenébe ne kellene kijönnie, ha nem onnan jön ki, akkor nyugodtan elveheted a fekete lyukat és az erő ugyanúgy ottmarad. Ez volna vonzó gravitáció esetén. De természetesen ez nincs így mert nincs vonzó gravitáció.

Most görbítheted az üres teret az áltrellel, de ezt most inkább nem minősítem.

Nyomó gravitációval viszont teljesen egyszerű a képlet. A fekete lyukba befele áramló DVAG magával sodor minden anyagot, fényt stb. Amíg a fekete lyuk ott van addig sodor, van erő, ha elveszed a fekete lyukat akkor nem sodor, nincs erő. A gravitonok impulzusa adja at erőt. Nem negatív impulzus, nem virtuális részecske, nem térgörbület. Tehát pontosan úgy van ahogy mondod, az erő eleve kint van. Csak a többi nem stimmel. Mert az erő (graviton) befelé megy.

Az összeomló anyagnak, amiből a fekete lyuk létrejött, megvolt a maga gravitációs tere, ami egyszerűen kint maradt az eseményhorizonton kívül

Ezzel ugye azt mondod, hogy ha elveszem a fekete lyukat ami az eseményhorizont alá van bújva és abból semmilyen hatás nem jöhet ki, tehát ha elveszem onnan, akkor az (EH-n kívüli) gravitációs tere ottmarad? Függetlenül attól, hogy a fekete lyuk ottvan-e még, vagy esetleg már el is veszett a saját nemlétező szingularitásában?

Most ha megbocsátasz egyszerre ennyi, és kösz, hogy energiát fektetsz a nyomó gravitációba, mégha nem is értünk egyet (szinte sehol).

Na nézzük tovább a hülyeségeidet, hol tartottunk?

Hülyeség 4:

"A többletenergiát valószínűleg egyszerűen a gravitációs sugárzás elnyelésével nyerik a bolygók."
Ja, és másodpercenként 10^13 Kelvin fokkal melegszenek közben :)

És szerinted melegszenek? Úgy értem ennyivel? Vagy csak elszámoltál valamit. De nagyon.

Hülyeség 5:

"miért nem találnak a csillagászok 3400 K^o nál hidegebb fehér törpét."

Mert nem elég az eddig rendelkezésre álló idő

Na tessék, ezt a választ megjósoltam itt. A számolgatás vagy igaz, vagy nem. Mindenfajta számoláshoz szükséges a feltételek ismerete. Ez ebben az esetben erősen kétséges. A Jupiter is meleg, pedig hidrogénbolygó. Ici pici uránnal, ha egyáltalán.

Hülyeség 6:

"Ugyanis ha valóban ellátunk 13 Gfényév távolságra és a világegyetem egy ősrobbanással keletkezett (mindkét állítás elfogadott), akkor legalább 13 Gévnek kellett eltelni, hogy a látott galaxis odáig repüljön, ahol a fényt kibocsátotta."

Az ősrobbanás nem egy pontból indult. A 13 Gly távolságban lévő galaxisnak nem kellett ennyi idő, mert nem onna indult, ahol mi most vagyunk. (mondod Te)

Én nem kérdeztem, hogy honnan indult. Itt megint elmulasztottál olvasni.

(Olvasni, olvasni, olvasni...)

A Hubble távcsövet elfordították pont az ellenkező irányba (Ursa Ma - Tucana). Itt ugyanilyen, 13 Gly távolságban lévő galaxisokat látni. A két galaxiscsoport közti távolság 26 Gly.

Ez a probléma kisfiam. Ezeknek EGYMÁSTÓL kellett eljutni ilyen messze.

Ehhez mennyi idő kellett ???

Hülyeség 7: megárt ez a sok segítség, de elég is lesz neked ez egyszerre..

A linkedet amit ajánlottál (LeSage) még nem olvastam, nincs aki lefordítsa, keressek benne hibát? vagy mi.

10 hiba elég lesz? vagy elég lesz egy is?

Ó, Kedves Privatti, nyugodtan tegyél meg mindent az elkedvetlkmnmklkrrrr,..

Nem bukik seholsem, egy csomó téveszme, téves feltételezés, téves számolgatás amire az áltrelhívők hivatkoznak.

Gömbszimmetria? Mire gondolsz, a Föld nem gömbszimmetrikus? Az atomok nem gömbszimmetrikusak? Talán ha egy kristályt veszünk, akkor a különböző kristálysíkokban különböző lesz a gravitáció, ha tudnál gravitációs hatást mérni kristáyrács méretekben, tehát atomi kötéstávolság méretekben.

Makroszkópikusan ugyanis akármerre forgatod a kristályt, mindig az összes atomon áthaladnak a gravitációs sugarak. A földkéreg pedig mikrokristályos anyagokból áll, ezek a kristályok összevissza állnak, bármilyen hatást kiátlagolnának.

Ettől a földkéreg hártyától eltekintve pedig a földkőzet olvadt állapotú, nem tudok elképzelni benne pálcákat. De nem is homogén a Föld gravitációs tere. Így ha pontosítanád kissé a problémát, könnyebb lenne foglalkozni vele.

Az pedig, hogy ezt írtad:

...hogy csak gömbszimmetrikus testekre látszik igaznak.

egyenesen felvillanyoz...

(Magyarul, ha gömbölyű, akkor tökéletesen helytálló lehet a nyomó gravitáció. Köszi)

Einsteinnél ez már nem így van, pl. egy kocka alakú testet rúddá formálva a tömege nagyobb lesz egy nagyon kicsivel.

Ezt úgy érted, ugyanazon okból, amiért az idődilatáció és a hosszkontrakció is úgymond létrejön ? Mert ha így értenéd, akkor kitalálható, hogy nem lesz nagyobb a tömege, mivel az idődilatáció és a hosszkontrakció csak egy LÁTSZÓLAGOS hatás, akkor érzékeljül őket ha távolról, fényhullámok segítségével vizsgálgatjuk a dolgokat. Ez az én véleményem. Ha majd többen is megértik, hogy ez az egész relativitáselmélet erre a látszólagosságra épül, akkor ki lehet küszöbölni az idő lassulást, méghozzá pont a relativitáselmélet alapján korrigálva a méréseket. Mert mérni csak úgy tudunk, hogy megvárjuk amíg ideér hozzánk a fény és elhozza a jelet.

De hiszen tudjuk jól, hogy mi okozza a késlekedést, akkor miért gondolná bárki is, hogy a valóságos órák járnak másként. Az előzetesen összehangolt órák, ha elviszed egy másik Földre ott is ugyanúgy fognak járni. (De innen nézve másként fognak LÁTSZANI !)

Tehát csak az érzékelésben lesz különbség, nem a valóságban.

Ez alapján a tömeg sem lesz nagyobb. Einstein azt állítja, hogy a látszó (mérhető) dolgok egyenlő a valósággal.

A strucc meg azt állítja a homokban: Jé, megváltozott a valóság...

Árnyék:

Az egyik hasáb 7db kiskockája alig vesz részt a másik hasáb leárnyékolásában...ezért kb. csak akkora vonzerőt kéne tapasztalni köztük, mint amekkora 1db kiskocka és a hosszú hasáb közötti vonzerő lenne.

Miért is? Vedd el a 7 kiskockát és akkor igazad lesz. Ha visszateszel egyet akkor előveszed a szinusz és cos függvényeidet és kiszámolod mennyi lesz a hatása. Nem nulla lesz, és épp ellenkezőleg, csak kicsivel lesz kisebb, mint a tengely mentén lévő kiskocka okozta árnyékolás - gravitáció.

Vagy pörgessünk meg egy rudat az űrben... Nincs ami árnyékolja, ezért a részecskék impulzusai fékezik...

Milyen részecskék impulzusai fékezik? A nyomó gravitáció gravitonjai? Honnan veszed, hogy fékezik, a Földet sem fékezik mérhetően. Kitalálod, hogy fékezi és kész. Ez a Föld pályamenti fékeződés is egy számolgatási hibán alapul. Ugyanis nem ismerjük a kezdeti feltételeket, pl a graviton tulajdonságait. A számolgatók feltételezték, hogy a gravitonok (ultramundan particles, másnéven földönkívüli részecskék) tulajdonságait, kölcsönhatását az anyaggal ismerik, és ezekkel a jellemzőkkel számoltak. Ez nyilván nem lehet helyes, mert még az is kétséges, hogy létezik-e a graviton. Ha olyan lenne a graviton mint a többi ismert anyagféleség, akkor megismerhettük volna a tulajdonságait, de NEM OLYAN. Nem véletlenül hívták földönkívüli részecskének.

bnum minden írányú hatalmas nyomás nehezedik a testekre

Nem nyomás hanem nyomóerő hat rád felülről, amit a gravitonok impulzusa szolgáltat (valamilyen nem ismert módon). Csaknem ugyanekkora erő hat alulról is rád. A két erő különbsége a súlyod.

Ilymódon értelmetlen a tengerfeneki kérdésed is, mert nem nyomás hanem nyomóerő hat a Föld tömegközéppontja felé irányulva. (a szikla felé csak a szikla által keltett árnyékolás - gravitáció hat, s az kicsi)

Aki pedig ezek után még mindig azt mondja, hogy ez igenis mind valóság, és nem csak látszólag járnak az A órák gyorsabban is, lassabban is, és ugyanolyan sebességgel is, mint a B órák,

annak szerintem nincs ki a négy kereke.

Ne aggódj, senki sem végzett még olyan kísérletet, ahol az órák egyenesvonalú egyenletes mozgással mentek. A GPS körpályán mozog, Hazafele is körpályán mentek a repülők stb. De nem tudsz mit tenni, Einstein megmondta, az a valóság amit látsz, tehát a látszat.

Az áltrelhívők érvelnek is: az egyenesvonalú pályán egyenletesen mozgó órák másként járnak mint a földi órák, mert ők megmérték ezt egy ciklotronban és innen tudják. Igaz, hogy itt semmi sem ment egyenesen de sebaj. Körhintában is megmérték. Földkörüli körpályán is megmérték.

Minden módon megmérték, kivéve egyenesvonalú egyenletes mozgással nem.

Áltrelhívőket mondtam: hát persze, hogy ez egy hit. Ugyanúgy mint a nyomó gravitáció, az is csak egy hit. Én ezt hiszem, ti meg azt (ti. látszat = valóság)

Ha becsukom a szemem megváltozik a valóság ???

Mély bányában lassabban járnak az órák a felszínről nézve,...

ha pedig a holdról nézzük akkor mégmásként járnak. A tau cetiről nézve megint másként járnak, az Andromédáról nézve megint másként járnak, bárhonnan nézve mindig másként járnak. Van értelme egyáltalán egy ilyen órának ??

Mikor fogjátok már fel végre, hogy az óra szépen ketyeg a bányában, és az ő járása nem fog megváltozni attól, hogy bárki bárhonnan nézegeti.

Az Einstein féle reletivitáselv a látszatot írja le, nem a valóságot.

Szegény Dulifuli, vigasztalásul egy kis Michelson Morley:

A Michelson Morley kísérlet gondolata alapvetően hibás, mert míg a piros fény szembe megy az éterszéllel addig a kék fény pontosan hátszelet kap, így amennyivel a piros fény lassabban megy a kék fény ugyanannyival megy gyorsabban, s ezáltal a kétféle hatás kiegyenlíti egymást, ezért semmiféle csíkeltolódás NEM várható. A fénysebesség c csak az éterhez képest állandó. Ha az éter (amit DVAG -nak hívok) áramlik (pl. nagy tömegek közelében) akkor a mért fénysebesség a fény haladási irányától függően kisebb vagy nagyobb lesz mint c.

Ezt vegyétek jóslásnak

És nem érdekel mit mond erről a relativitáselv, vagy az Orbán Viktor.

Hát nem az éter rezgését tekinted fénynek?

Nem, dehogy. A fényt (összetett) részecskének tekintem, ami 4 elemi részecskébõl áll. Ebbõl 2 graviton (A és B), 2 pedig elektromágneses töltésegység (C- és D+).

Ezt tekintem fénynek

Az éter amit DVAG -nak hívok inkább, gravitonokból áll. Ez egy nagyenergiájú sugárzás amely önmagával egyensúlyban van, a sötét energiának felel meg, amely hatalmas mennyiségben tölti ki a teret, amely tér egy koordináta rendszer, nem anyag, magyarul a semmi, tehát nem is hajlítható. Ez a DVAG gravitonsugárzás a világ legerősebb erejével nyom téged a Föld felé. Ez a sugárzás könnyedén áthatol a Földön, a Föld ebből egy kicsi részt valamilyen módon elnyel. A Földön áthaladt maradék sugárzás alulról téged borzalmas erővel nyom felfelé. A két erő különbsége a Te súlyod.

Nos ez a DVAG graviton a fény vivőanyaga. A gravitonok terjedési sebessége sokkal de sokkal nagyobb mint a fény. Ha ezek a gravitonok befogják a C- és a D+ töltésegységet, akkor fénnyé alakulhatnak, sebességük lecsökken c -re. A fény egy csavarvonalban terjedő részecske, ez a DNS -szerű csavarmozgás alkotja a fény hullámtermészetét. A foton tehát nem az éter megpendítése által terjed a térben mint egy vizhullám, vagy a hang. Egy kibocsátott foton nem éri el az összes csillagot, legfeljebb csak egyet. Egy másik csillag irányába egy másik fotont kell indítani.

Nem tudom, hogyan csinálja a kétréses kísérletet, nem tudom mi ott a hiba.

9761 -hez csak annyit, hogy a valóság nem függhet attól, hogy Te, esetleg 100 ET a legkülönbözőbb sebességgel száguldozva esetleg "térugrálva" megfigyeli az eseményt vagy sem, mert ők mindannyian másképp látják az eseményt az ő aktuális sebességüktől, vagy gravitációs helyzetüktől függően, mert definíció szerint ezt hívják LÁTSZATNAK. A látszat lehet sokféle, de a valóság csak egyféleképpen történhetett meg.

Csak Einstein keverte ezeket tragikusan össze. És azóta mindenki, sajnos.

A kétrésért már meaculpáztam, de mi a többi bő ??

Az éter - sötét energia - gravitáció egy graviton sugárzás, ebből áll a világ 66% -a. Szerintem ebből áll a fény is (az em töltésekkel együtt alkotva a fotont)

Szerintem ebből áll az ún közönséges (barionos) anyag is, mert az atomos anyag (elektron, proton, pozitron stb) a megálló fényből ered, ahol a fény energiájából ugrik elő a tömeg, a proton anyagát pedig ugyanaz alkotja mint ami a fény anyagát : a graviton plusz az elektromos töltésegység, ld. fénymodell.

A kérdéseidet átsarkítom kicsit: van e egyáltalán valamiféle fénymodell ?

Márpedig nemrég megmérték és c-nek adódott (a grav terjedési sebessége)..

Nem mérték meg, csak egyvalaki számolgatta, méricskélte, valami borzasztó ostoba feltételezés folytán. Ez olyan mintha egy vak ember hang segítségével akarná megmérni a fénysebességet.

De erről legyen elég most ennyi

"Mikor fogjátok már fel végre, hogy az óra szépen ketyeg a bányában, és az ő járása nem fog megváltozni attól, hogy bárki bárhonnan nézegeti."

Nyilván nem ismered a mondást: *A tények makacs dolgok.*

Attól, hogy te kiötölsz valamit, ami ellentmod a tényeknek, ne képzeld, hogy az úgy is van.  Amiket írsz, az hamis, félrevezető propaganda. Ezt amiatt állíthatom biztonsággal, mert igazolni nem tudod, viszont állításaid hamissága tények alapján cáfolt...

Nem zavarodtál te meg egy kicsit?

Ha mondjuk egymillió megfigyelő épp mind a te órádat figyeli, akik össze-vissza száguldoznak, különböző naprendszerekből, vagy fekete lyukak környezetéből figyelik a te órádat a bányádban, és néha becsukják a szemüket és nem figyelik, akkor ettől a te órád minden pillanatban másképp fog járni ?? Esetleg egyszerre egymillióféleképpen fog járni ??

Miféle tényekről beszélsz te ?? Szégyent hozol a fizikára.

Próbáld meg visszafogni magad, mert itt sértegetést az utóbbi pár hétben csak tőled olvastam (9771, 9805, 9863). Vagy a valóságról alkotott egyedi véleményem sértő számodra ?? Kár. Majd megszokod.

Természetesen a kérdés nem megválaszolható...

Jó. Egyszerűsítsük tovább a kérdést.

Fogj egy jó nagy lupét és tedd a farkad elé, hogy jól lássad. De az asszonynak ne add oda a lupét. Te most mást látsz mint az asszony.

Kérdéses, hogy mi a valóság? Vagy az a kérdés, hogy mi a látszat.

Ha egy mikroszkópba belenézel, még egy óvodás sem ijed meg, hogy agyontapossa egy papucsállatka, merthogy az lenne a valóság amit ő lát.

Csak néhány fizikus ijed meg a látszattól azt vélvén, hogy az a valóság amit ő lát.

Ha egy vonat elejére tükröt teszel, akkor nyugodtan beszaladhatsz a sínekre mert látszólag nem jön a vonat, pontosabban a fizikusoknak valóságban nem a vonat jön, csak azt látja, hogy az ikertestvére szalad vele szembe aki nagy örömmel integet.

Ha leoltom a villanyt, vagy éjszaka nem látszik a vonat akkor nyugodtan mászkálhatsz a síneken mert ha nem látod akkor az a valóságban sincs ott... ?

Ezek nem megválaszolható kérdések ??

Mindkettőnek igaza van,..

Hát nem,

akit elütött a vonat mert rosszul ítélte meg a valóságot annak bizony nem volt igaza.

Igy annyi a valóság ahány rendszerből nézed...

Nos, a Nagyfarkú fizikus moziba megy. A farzsebéből kikandikál egy nagyító, hogy bármikor meggyőződhessen a valóságról. Jól kereső fizikus lupe helyett kamerát használ, amivel tetszőlegesen rázoomolhat a kérdéses lingájára amit rázogat (nem keverendő össze a linga rázdával, ami egészen mást jelent).

A Függetlenség Napját vetítik, így a fizikus azt nézi meg. Mivel az a valóság amit lát, rájön, hogy az UFÓ -k itt vannak, sőt mi több lerombolták Washingtont, stb, stb.

Megpróbálja a műszerével megvizsgálni a filmvásznon futó valóságot, természetesen csak távolról, mert közel nem engedik a jegyszedők...

Nincs hiba a relativitáselméletben ? Hát akkor ez micsoda ?

Ekkora marhaságot normális ember nem állíthat, hogy mindig a valóság más attól függően, hogy mekkora a mikroszkópom aktuális nagyítása ez ugyanis

nem a valóság, hanem a látszat.

Tudjuk is ezt, és ezért visszaszámolunk, hogy a papucsállatka valóságos méreteit is megismerjük.

A relativitáselmélet pedig arra jó (lenne), hogy segítségével számoljunk vissza amivel megismerhetjük a valóságos történéseket. Ez nem filozófálgatás, hanem a relativitáselmélet alkalmazásának és megértésének tragikus hibája.

Nem is az a lényeg egy eseménynél, hogy látszólagos-e vagy valóságos...

Hát dehogynem, látszat lehet ezerféle, és ha nem tudom visszaszámolni belőle a valóságot, ami egyféle lehet csak, akkor a megfigyelésem semmit sem ér.

A guminő is látszólag olyan mint a valóságos (messziről), persze akinek ez mindegy....

Ja, és Mindenkitől Bocsánatot kérek, mert tapló voltam. Tőled is lingarázda.

(muallim ez a stílus nem neked szól, írjál levelet, csak a te hozzászólásod az aktuális)

Kicsit összefoglalom a vitafórum "eredményeit" a nyomó gravitációról és a relativitáselméletről:

1. Ha nyomógravitációs sugárzás létezne (DVAG) akkor felforrna a Föld, mert ezt Poincare és lingarázda kiszámolta.

Fénysebességet manapság senki nem ad össze egy másik sebességgel csak a Lorentz formula segítségével, bármit is számolgat vele, mert különben abszurd, a valóságot rosszul leíró eredményeket kapna.

Kivétel: Poincare és lingarázda

2. A nyomó gravitáció nem létezhet, mert annak egészen más az állapotegyenlete mint a sötét energiának (lingarázda), vagy a vonzó gravitációnak, esetleg az üres tér (a semmi) görbítgetésének.

(Még nem láttuk a nyomó gravitáció állapotegyenletét, de megmondom őszintén nem is nagyon érdekel..)

3. A fehér törpék nem hűlnek le, mert nem volt elég idejük erre..

Arra a kérdésre, hogy a világegyetem legalább kétszer olyan idős mint a jelenleg elfogadott 13.7 Gév, mert a galaxisok ha valamiféle robbanással keletkeztek, egymástól nem juthattak el 26 Gly távolságra 0 (zérus) idő alatt, lingarázda válasza:

nincs igazad (10036). Ez frappáns érvelés egy magasan képzett elméleti fizikustól.

A többiek is nyilván beérték ennyivel (kivéve bnum aki körzővel virágokat rajzolgatott)

4. A látszat és az (abszolút) valóság kérdése, amit Einstein óta mindenki skizofrén módon összekever csupán azért mert az (abszolút) valóságot nem tudjuk mérni (a fénysebesség korlátok miatt)

De számítani tudjuk !!! (csak nem akarjátok, erre lenne jó a relativitáselmélet)

5. A Michelson kísérlet bebizonyította, hogy nincs éter..

Csakhogy a Michelson interferométer erre a célra NEM ALKALMAS.

6. Eötvös az ingájával bebizonyította, hogy a gravitáció nem árnyékolható (ugyanezt teszi lingarázda a lingájával)

Csakhogy az Eötvös féle gravitációs inga a gravitáció árnyékolásának kimutatására NEM ALKALMAS.

Körülbelül így állunk nyomó gravitációból, és bocsánatot kérek lingarázdától ha bunkó voltam, mert valójában nem tudom, hogy az ő eszköze alkalmas-e erre a célra...

Köszi, de a fényutak nem hinném, hogy változnak attól, hogy elfordítom az interferométert..

Másrészt, miért Newton szerint számítsam ki? Úgy számítom ki, ahogy nekem tetszik (nem számolok pl. hosszkontrakcióval. De ha számolnék is, 90 fokkal elfordítva, ugyanúgy meglenne a hosszkontrakció a másik karon, de nem számolok):

Nem változott..

Vagy arra gondolsz, hogy a két karban különbözőek a fényutak? Dehiszen ezt egy csavarral addig állítgatják amíg be nem áll egyformára. Eztán elforditják 90 fokkal a készüléket. Innentől a 2. sugár járja be az előbbi állás 1. sugár útját.

Az egyszerűség kedvéért (hipotetikusan) állítsuk be a műszert úgy, hogy a karok merőlegesek legyenek az éterszélre (a karok X és Y tengely, az éterszél a Z tengely). Ekkor biztosan nincs semmi baj a hosszakkal. Eztán kezdjük forgatni a műszer X karját a Z éterszél irányába. Majd az Y karját.

És?

Kedves mmormota, légyszi döntsd el, hogy a fényutak hosszáról, vagy a futásidő különbségekről beszélsz, mert a kettő nekem nem ugyanaz.

A fényút ugyanis attól függ milyen hosszú az interferométer karja, semmi mástól.

A Bp Szeged közötti út akkor is 170 km lesz ha közben fúj a szél. A sebességed lesz más. Ugye nem kevered a kettőt.

Ha a futásidő különbségekre gondolsz, rendben van csak akkor azt írjad le (és ha lehet akkor legalább ezért ne engem vonj felelősségre)

A fény sebessége kisebb lesz éterszéllel szemben, és nagyobb lesz hátszéllel, külső szemlélő számára. Az éterhez képest mindig c sebességgel halad a fény. Mondom én. Ez ellentmond a mai felfogásnak, mert a fénysebességet már rég törvénybe foglalták és azt állítják nagyjaink, hogy az mindig állandó, = c, de nem baj.

Amit 10295/1 -ben kifogásoltam az ide is érvényes, mert fénysebességet kell összeadni egy másik sebességgel és egy ilyen összeadást mindenki a Lorentz formula segítségével végezne el. Ez esetben pedig a fénysebességet hozzáadva az éter sebességéhez fénysebességet (c) kapunk ami kiejtené a futásidő különbségeket.

De ha mégis maradna valamicske futásidő különbség, mert buta vagyok, akkoris teljesen mindegy, hogy ez az 1. sugárnál kisebb, de elfordítva a szerkezetet akkor a 2. sugárnál lesz kisebb mialatt az 1. sugár átveszi a 2. helyét, magyarul a két sugár felcserélődik és az interferenciának teljesen mindegy hogy hívják a sugarat egyeske vagy ketteske, ha azok egymásnak megfelelnek a 90 fokos elfordítás után.

Tehát nem várható interferencia csíkeltolódás.

Az ellenkezője bizonyított.

Dehogyis bizonyított. Elfogadott, s az egészen más.

Ugyanazon a helyen más-más sebességű megfigyelők is c-nek mérik.

Ezt hogyan érted? Hogy fénysebesség mérés közben rohangálnak a műszerrel? (most egy forgótükrös eszközre gondolok). Vagy arra gondolsz, hogy tavasszal és ősszel mérik? De akkor nem vagy ugyanazon a helyen, ez nem jó. Fejtsd ki légyszi.

Végül pedig: mérik.

A mérést látszatnak tekintem, amiből a valóságra még vissza kell következtetni.

Tehát a mérés csak a fizikusoknak jelenti a valóságot, de a világ megismeréséhez, ki kell következtetni, hogy milyen lehet a valóságos esemény. Ez a fekete lyukaknál például súlyos különbségeket okoz az értelmezésben. Földi körülmények között persze, minden mérés jól közelítően leírja a valóságot, a baj akkor kezdődik ha az esemény messze van, gyorsan megy, vagy gravitációs zavarai vannak.

Egyszerűbben fogalmazva szerinted nem az a valóság amit látsz, tapasztalsz, hanem amit gondolsz. Haha.

Most mit nevetsz ezen, vegyél már a kezedbe egy nagyítót !

Vagy tegyél fel egy piros szemüveget. A valóság piros lesz ?

Vagy csukd be a szemed. Nem látsz semmit, megszűnt a valóság ??

Vagy nézzél tévét. A Hófehérke életrekel ? Vagy ha azt látod, hogy lelövik a terminátort, akkor meghal Schwarzenegger ?

Hát persze, hogy az a valóság amit gondolok.

Nem olvastad végig amit írtam vagy csak kekeckedsz ? Mégegyszer a végét:

Földi körülmények között persze, minden mérés jól közelítően leírja a valóságot, a baj akkor kezdődik ha az esemény messze van, gyorsan megy, vagy gravitációs zavarai vannak.

Sírjál.

Ezt csak azon az alapon lehet megtenni, ha legalább 10^(-9) pontosságon igazolt, hogy a fény sebessége nem függ iránytól és....

Ugyan mutass már egy fénysebességmérést (most nem a csillagászati mérésekre gondolok) ahol minden irányban megmérték a fénysebességet az általad említett pontossággal. Fénysebességet mindig csak egy síkban mérnek, szigorúan horizontálisan. Ez még véletlenül sem minden irány !!! Most téged összezavar, hogy ezt megmérték reggel meg este, tavasszal meg ősszel.

Csak egy irányban nem mérték meg, amerre kellett volna:

A Föld középpontja felé.

Most elfordítod a karokat. Ekkor megváltoznak a futási idők, emiatt más lesz a fáziskülönbség. Az interferencia elmászik.

Igen, megváltoznak a futási idők, talán.

Az egyes sugár futási ideje megváltozik a kettes sugáréra.

A kettes sugár futási ideje pedig megváltozik az egyes sugáréra.

Ami eddig az 1. sugár volt az lett most a 2.

Ami eddig a 2. sugár volt, az elfordítás után az lett az 1 sugár.

Az elfordítás után a sugarak felcserélődtek. MM

Mitől is fog az interferencia elmászni ???

Kedves astrojan!

Neked van igazad.

Akkor is kiegyenlítődik a dolog, ha nem 90^o-al fordítják el a karokat. Valahol olvastam erről is egy cikket, ha megtalálom, megadom a forrást.

Oooops. Tehát 90 foknál nem mászik el.

Köszönöm szépen ez ragyogó eredmény, én már ezzel is beérném.

Csak az interferométer jobban tudja a fizikát mint a fizikusok. 42 foknál is...

Sose mászik el, mert nem newtoni/éteres a világunk.

Úgy érted a Ti einsteines relativisztikus koordinátarendszer görbítős világmodelletek nem éteres. Ez stimmel.

De a mi világunk az bizony éteres, bár ez nem jó szó, mert DVAG -os. Csak Ti szeretnétek úgy elképzelni az étert ahogy egy idióta sem tenné: merev közeg, rugalmatlan mégsem súrlódik meg ilyenek. Mert meg akarjátok pendíteni az étert, hogy hullámozzon mint a víz. A fény nem így terjed, hanem fotononként, ezt már Einstein is megmondta. A gravitonokból álló "éter" a közege a szintén gravitonokból álló fotonoknak, ebben a közegben a fény sebessége mindig = c.

Van abszolút koordinátarendszer, ebben a Föld kb 600 km/s sebességgel halad a mikrohullámú háttérsugárzáshoz képest. Michelson is csak ennyit akart elérni, semmi többet. Csak az eszköz amit kiötlött, ennek mérésére alkalmatlan. De most itt van az eredmény: COBE

Mit akartok még ?

Ha az "éter" -be egy tömeget helyezel (Föld) akkor bizonyos értelemben az éter áramlik, mert a Föld nyeli (ez nem az éterszél). Ez a Föld középpontja felé mutató áramlás görbíti a fényt, nem a teret. Ha a fény nem súrolja a Földet, hanem pont a középpontja felé tart, akkor a fény sebessége növekedni fog, az ok ugyanaz mint elöbb. Ha a Földről függőlegesen lövünk ki fénysugarat, akkor az szembe megy a Föld felé áramló "éterrel" (DVAG), tehát lassul.

Lassul a vízszintes irányban mért fénysebességhez képest, amely megfelel a világűrben lévő fénysebességnek. Pontos fénysebességet csak vízszintes irányban mérnek, forgó tükrökkel. Csillagászati mérések a kellő pontosságot meg sem közelítik.

A lassulás és gyorsulás mértékét pont az áltrel számítja ki, tehát most jössz Te lingarázda 10924, az általad ajánlott cikk a GPS -t használja fel sebességmérésre, csak ott sajnos már figyelembe vették a Föld felé gyorsuló fényt mint áltrel hatást. Igy aztán nem 10^(-9) lesz a pontosság, hanem akármilyen, mert az áltrel számítgatások fizikai tartalma pontosan az, hogy a függőlegesen mért fénysebességet beállítsa a kívánt c értékére.

Mi lenne, ha egy kicsit végre elgondolkodnátok mielőtt most azonnal leugattok ?

Igazad van, nem vagyok tökéletes, ezért azzal kell beérned ami kész van, meg a vitával. Ebből azért kihámozható a véleményem, elég sokszor leírtam hogyan gondolom. Azt azért remélem elolvastad amit a gravitáció és a hozzá tartozó vitalapokon írtam. Az ALT szövegek is fontosak, a tömörség végett van így.

A modell: a gravitációt a vákuumot kitöltő graviton tenger okozza. Ezt hívom DVAG -nak (Dark energy Vacuum energy Aether Gravity). Ez az energia önmagával egyensúlyban van, nem látszik pedig hatalmas. Az éter itt természetesen nem egy merev testet jelöl, legjobban a mikrohullámú háttérsugárzáshoz hasonlítható anyag, már ami az eloszlását illeti. Ebből áll a világegyetem. A protonok és az elektronok csak elenyésző, néhány % -os szerepet játszanak.

Amikor egy tömeget belehelyezel az egy kis részét elnyeli, fekete lyuk esetén nagy részét vagy az egészet, a FL mérettől függően. Az általunk ismert gravitációs hatás akkor jön létre ha egy másik tömeg is van a közelben és az árnyékolás miatt az egyik oldalról kisebb erő hat a testre mint az árnyékolatlan oldalról.

Miben tér el az áltreltől ?

Előszöris abban, hogy megmondja mi okozza a gravitációt, nem úgy mint a misztikus áltrel.

Nem korlátozza a sebességet mint az áltrel, c -nél nagyobb sebességek is létezhetnek, léteznek is. Ezzel fogunk utazni a galaxisokba (majd később, ha elvisz valaki)

Az áltrel egy segédelmélet marad, amivel az abszolút valóságot lehet kiszámolni, ha valakit érdekel, mert az áltrel a látszatot kezeli, nem a valóságot.

Nincs benne ikerparadoxon.

Nincs benne szingularitás (de van benne fekete lyuk)

Megadja az energia forrását ami mozgatja az atomokat.

Megadja az energia forrását ami alkotja az atomokat, stb.

Javasolj kísérletet vagy megfigyelést, ami eldönthetné melyik helyes.

Javasoltam a fénysebességmérést függőleges irányban fel és le. A fénysebességmérésnek az áltrelnek megfelelő sebességkülönbségeket kell adnia, ezt szerintem senki nem mérte, mindenki megelégedett azzal, hogy a Földön bármely szélességen elvégezhető a fénysebességmérés (horizontálisan), és így tévesen minden irányúnak vélték a kísérleteket.

Más ötletem is van nem tartozik minden rátok.

Az idő természetesen abszolút. Ha egy csillag felrobban és látjuk a fényét senki nem gondolja, hogy az ma robbant fel. Visszaszámolunk az abszolút időre és nyugtázzuk: a csillag 170 000 éve robbant fel, csak most ért ide a fénye.

A DVAG nem tudjuk milyen sebességgel halad, de valószínűleg nagyságrendekkel gyorsabb mint a fény. (c négyzetet szoktam becsülni, tehát 5-6 nagyságrend, semmiképpen nem c)

A DVAG áramlása a tömegek felé más kérdés, ez inkább egy gradiens, elképzelhető, hogy nem is lehet sebességet hozzárendelni, fogalmam nincs.

Köszi, hogy belekotyogsz, de engedd meg, hogy olyan alapon tárgyaljam ahogy nekem tetszik, senkinek a kedvéért nem fogom azt mondani, hogy az éter egy merev test. Olvasd el ha tetszik, ez az én vonalam.

Tévedsz ha azt hiszed, hogy a fény az éter hullámzása, lehet, hogy így gondolta valaki, de ezen nincs értelme vitázni. A fény részecske, ami csavarvonalban hullámszerűen terjed (ezen lehet vitázni). Egy foton csak egy csillagot ér el. Egy másik irányba másik foton megy. Ha úgy terjedne mint egy hanghullám a térben, az éter hullámzásaként akkor a laser fény miért nem úgy terjed ??

És maradjunk a 600 km/secundum -nál, a 600 km/h a te verziód, nem az enyém.

nem lehet egy liftben nyugvó tömegre ható gyorsító erő és egy külső tömeg gravitációs vonzó ereje között különbséget tenni.

Sajnos Einstein gondolkodásban nem volt túl erős,

mert a liftet ha gyorsítod akkor a talpadat nyomja a lift és ezáltal gyorsulsz.

Ha gravitációs (nyomó) erő gyorsít akkor az a liftet is gyorsítja, valamint
neked nem a talpadat nyomja, hanem a tested összes atomját. A lényeg az, hogy ekkor súlytalanságot érzel, mert a lift nem fogja nyomni a talpadat.

Persze aki ezek között nem tud különbséget tenni...

A fizika ... valószínűleg újabb forradalom előtt áll éppen (sötét anyag/sötét energia, kvantumelmélet/gravitáció problémája)...

Oh, hogy említhetted egy mondatban a sötét energiát a gravitációval, amikor annak (szerinted) egészen más az állapotegyenlete, még valaki azt találja gondolni, hogy kezded megadni magad. A végén még rájössz, hogy a

és ez valóban forradalmat okoz a fejedben.

Persze, hiszen ha akarod, a háttérsugárzás is definiál egy kitüntetett vonatkoztatási rendszert, ez lehetne egyfajta globális éter.

Köszi.

De ez nem azonos a XIX. századi éterrel... persze, hogy nem

és ez az újfajta "éter" nem az EM hullámok terjedési közege.

Miért is nem ? Hiszen ha van éter, és úgy látom a legjobb úton jársz, akkor az éter ott van mindenhol, kitölti a vákuumot, a fény máshol nem is tud terjedni... Csak az éterben. Mert mindenütt az "éter" (DVAG) van.

Miért nyomó a gravitáció? Miért nem húzó???

Hiszen a húzást (vonzást) tényként tapasztalom most is!!

Azért ennél többet várok tőled. Azt tapasztalod, hogy erő hat. Miből állapítod meg, hogy ez húzó, vagy nyomó ????

Csak nem a sztereotípia ? De a stupidion nem rossz...

lingarazda 11393

Pedig már azt hittem megjön az eszed, de még olvasni sem tudsz.

Nem azt mondtam, hogy a sötét energia a vonzó gravitációval egyenlő, ahogy te próbálod beállítani, mint egy stupidion. Azt írtam, hogy a

Vagy talán az egyenlőségjelet nem értetted ?

11395 Normális válaszra normális válasz jár: kösz a választ.

Ettől még a fény közvetítő közege nem lesz az éter

Nem hát, de én seholsem mondom, hogy az éter közvetíti a fényt. A DVAG valamiféle áramlása sodorja a fényt. És a te testedet is a Föld felé. A DVAG -ban és a fényben az a közös, hogy mindkettő gravitonokból áll. A DVAG borzalmas sokból, ebből áll a világegyetem legnagyobb része, a fény pedig 2 gravitonból (+2 töltés: 1db + és 1db -)

Miért olyan egzotikus a graviton, nem is én találtam ki. Azért mert még nem látta senki ? Tudjuk, hogy különleges, különben már láttuk volna.

Ha a logika szabályai NEM érvényesek, akkor bizony az elmélet rossz.

Vagy mi vagyunk butácskák.

Figyelj, ne nézz már hülyének, jó? Abban a pillanatban amennyiben ez kölcsönös. Ne érezd úgy, hogy ezt csak te várhatod el.

Én nem adtam a gravitációnak jelzőt. Nem mondtam, hogy nyomó vagy vonzó.

Dehogynem, itt van: 11393. Én is felejtek már ebben a korban; ezt írtad:

A sötét energia "antigravitációs" hatású, gyorsítja az Univerzum tágulását. Úgyhogy pont hogy nem lehet azonos semmiféle vonzó gravitációs kölcsönhatással.

Persze, hogy nem vonzó, hanem nyomó gravitációnak felel meg a sötét energia.

Meg tudnád nekem mondani mit csinál itt földközelben a sötét energia, amely sötét energia alkotja az univerzum anyagának 66 % -át ? (További 30 % -ot pedig a sötét anyag.) Ez a borzalmas mennyiségű energia itt a Földön csak teng leng, nem csinál semmit ? Az igaz, hogy nem akarjuk észrevenni, mint ahogy nem látható a graviton sem. Ne köss rá fogadást, Ő lesz a gravitáció.

Ha már ennyire lovagolsz ezen a "nyomó gravitáción", mondj már egy mérést észlelést, amivel megkülönböztethető a "vonzó gravitációtól"!

Hiába olvasgattad, elfelejtetted, itt vannak az észlelések: nyomó gravitáció.

Csak példának, egy mérés: mérd meg a föld mélyéből feltörő láva hőmérsékletét és hasonlítsd össze a felszín hőmérsékletével. Látod, hogy a láva meleg. Mitől meleg ?

A nyomó gravitáció elnyelésétől meleg. Csak hiába van ez megmérve, rávágod, hogy nem ezért meleg. Kész.

Gézoo 11471: Mi van akkor ha negatív impulzust hordozó sugárzást bocsájt ki minden anyag?

Ez az a helyzet amikor a három utasból 5 leszáll, és minusz ketten lesznek a buszon.

Szép dolog a matematika.

OK, valóban leírtam a "vonzó gravitáció" összetételt, csakhogy az adott helyen nem azt jelenti, amit Te bele akarsz látni. A Te "nyomó gravitációd" is azt váltja ki, hogy a testek egymás felé gyorsulnak, nem? Ebben az értelemben vonzó kölcsönhatás.

Hát éppen ebben az értelemben nem vonzó a kölcsönhatás. Hogy keverheted bele a vonzót, amikor szépen leírod, hogy nyomó gravitációs erő gyorsítja egymás felé a testeket. Akkor hogyan lesz ebből neked vonzó? A nyomó semmilyen értelemben nem vonzó.

A nyomó gravitációnál ugyanis külső erőtér az okozó, ez hordozza a gravitációs erőt. Ha egyik irányból a tömeg (a Föld vagy egy fekete lyuk) ebből a gravitációs sugárzásból leárnyékol egy kicsit vagy sokat, akkor mutatkozik csak meg az általunk ismert gravitáció.

Vonzó gravitáció esetén nincs külső erőtér, itt a Föld nemcsak megnyilatkoztatja a gravitációt hanem az erő okozójának is saját magának kell lennie. Ezt olvasd el mégegyszer.

A Föld belső hője meg radioaktív bomlásból származik, semmiféle rejtély nincsen benne.

Vagy valami másból származik és csak egy olyan állítást teszel ami lóg a levegőben, nem bizonyítja semmi. Itt vannak például a barna törpék vagy a Jupiter: a belső hőjük radioaktív bomlásból származik? Ha csak két lehetőségből kell választani:

radioktiv bomlás vagy nyomó gravitáció abszorpciója. Ugyan mi alapján döntesz? Csak nem az a döntő, hogy kizárólag te lehetsz aki tudod a választ? Ráadásul rosszul.

az impulzus vektormennyiség, így annak van iránya.

Attól, hogy van iránya, még az impulzus nem lesz negatív. A mínusz előjel vonatkozhat az irányra, de nem magára az impulzusra. Vagy ez neked zavaros?

11636 Akkor most mégiscsak a tömeg a gravitációs erő forrása, és nem a "DVAG" közeg nyomása?

Mi lenne ha megpróbálnád megérteni miről van szó. A DVAG "közeg" az erő okozója és forrása. Ez az erő önmagával egyensúlyban van, ha nincs benne tömeg akkor ebből az erőből nem látszik semmi. Ha tömeget teszel bele, lásd feljebb is, akkor az árnyékolás miatt megynyilvánul, az erővektorok különbsége adja az általunk ismert gravitációs erőt. Tudod, nagy erő felülről, picit kisebb erő alulról (az árnyékolás miatt), és a két erő különbsége adja a súlyodat. Azért kíváncsi lennék mekkorát döndül az arcod amikor egyáltalán képes leszel felfogni miről beszélek.

Köszi, Miért nem fékezi a keringő bolygókat?

Valahogy nem fékezi. Mérhetően.

Mint ahogy nem fékezi a bolygókat a sötét energia sem. Erre miért nem kérdezel rá?

Mint ahogy nem fékezi a bolygókat a vákuumenergia sem.

Mint ahogy nem fékezi a bolygókat a mikrohullámú háttérsugárzás sem.

Mint ahogy nem fékezi a bolygókat a a csillagfény sem.

Mint ahogy nem fékezi a bolygókat a neutrínó tenger sem.

A DVAG részecskék ráadásul szerintem sokkal nagyobb sebességűek c-nél. Nem könnyű számolgatni vele, mert nem nagyon van kitalálva hogyan kellene összeadni c -nél nagyobb sebességeket. Ha csak c -nek vennénk is a DVAG terjedési sebességét (amely nem az áramlás sebessége) és Lorentz formula segítségével adjuk össze, akkor c + földsebesség = c miatt nem is lenne különbség az elölről és a hátulról érkező DVAG részecskék sebességében. Nem hinném, hogy akár a fény esetében is ki tudnád számolni a fékező hatást, mert csak a fény nyomását (pontosabban nyomóerejét) tudod kiszámolni és azt látod, hogy kicsi. Nem pedig az elölről és a hátulról jövő fény nyomásának különbségét, ezt nem tudod kiszámolni, éppen a fénysebességű összeadások miatt. (persze csak szerintem)

Ha megmondanád, pontosan hogyan áramlik a dvag, és milyen a kölcsönhatása az anyaggal, ki lehetne számítani a fékező hatást.

Igazad van, nem egyszerű, valóban meg kell különböztetni (szerintem) az éterszelet aminek nem sok hatása van, az "éter" (ezen mindig DVAG -ot értek) áramlásától a tömegek felé. Mert ez az "áramlás" sodorja a testeket a Föld felé és okozza a gravitációt. Ez az áramlás annyit jelent, hogy a Földbe több lép be mint amennyi a Föld túlsó oldalán kilép. Tehát egyfajta gradiens alakul ki a tömegek közelében, mivel a Föld egy DVAG nyelő. A fekete lyuk még erősebb nyelő.

A gravitáció univerzálisan vonzó kölcsönhatás, ez alapvető tapasztalati tény.

Hát ebből látszik, hogy egy csepp eszed sincs és még csak beléd sem lehet verni.

Ugyanis tapasztalati tény csak annyi, hogy a gravitáció az kölcsönhatás.

Hogy vonzó vagy nyomó arról pedig most vitázunk. A térgörbületről nem is beszélve.

Kösz Kedves Red, a számból vetted ki a szót.. De rendben van, átfogalmazom:

A gravitáció univerzálisan vonzó kölcsönhatás, ez alapvető tapasztalati tény.

Tévedsz, ez nem tapasztalati tény.

Tapasztalati tény csak annyi, hogy a gravitáció az kölcsönhatás. Nem tudod eldönteni, hogy a gravitáció vonzó, vagy nyomóerő, legalábbis nem egykönnyen.

Ezzel szemben axiómaként említeni ezt a sztereotíp gondolatot (mármint a gravitáció vonzóerő és kész) cseppet sem okos dolog, már ha erre vagy olyan büszke.

Még nagyobb szerencsétlenség azt kitalálni, hogy az nem is erő..

A barna törpék hője is a Jupiterhez hasonlóan keletkezik, sőt a csillagok is ezzel indulnak be.

Pontosan így van, ahogy mondod. Végre valamiben egyetértünk.

És ehhez teljesen elegendő az Astrojan-féle DVAG elmélet. Semmiféle kollapszus nem kell hozzá..

Hogy a kollabálás hőt termel? Majd ha a biciklipumpám kollabál, és magától felpumpálja a biciklimet. Ahelyett, hogy külső erőmmel nyomni kelljen a pumpát amit ráadásul útálok.

Hő csak akkor termelődhet, ha külső erő (DVAG) nyomja össze a csillagot. Hiába elfogadott a Kelvin mechanizmusod. A baj csak az vele, hogy nem igaz.

Astrojan ... szerintem nem lehet vele értelmes vitát folytatni...

11782 -re ezért nem válaszoltál? Csak magyarázd el értelmesen:

Miért nem fékezi a Földet a sötét energia ?

Amikor ez a sötét energia a látható világ tömegének kb. 15 -szöröse, borzalmas mennyiségű anyag.

11845: igen

Úgy egyszer szeretném látni, hogyan is áll össze az UNIVERZUMUNK EKVIVALENS TÖMEGE? Így:

A teret az anyag feszíti ki

Huh, már megint.

Képzeletben feszítsük ki a teret egyenletesen nagyon nagyon sok anyaggal.

Most lőjünk ki egy derékszögű koordinátarendszer tengelyei irányába 1 - 1 fénysugarat, és legyen minden tengely irányában nagyon messze egy egy galaxis. Ezzel szerintem ki van jelölve a tér.

Most kezdjük el csökkenteni az anyagot a koordináta rendszerünkben, kivéve a tengelyben álló galaxisokat.

Vegyük ki az összes anyagot, hogy ne maradjon semmi, csak a 3 fénysugár az X Y Z tengely irányában és a célgalaxisok a tengelyben nagyon messze.

Tehát anyag maradt: 3 laserfénysugár, aztán az üres semmi mindenhol és minden irányban, majd az árva 3 galaxis a világ végén valahol messze.

Nos tehát, megszűnt-e a tér attól, hogy üres ?

A tér az anyagtól független geometriai definíció.

Teljesen mindegy, hogy van e benne anyag vagy nincs, nem az feszíti ki

Viszont ha nincs benne anyag akkor nincs is mit görbíteni. Szerintem.

Bocs, de most is csak anyaggal értelmezed a teret. Ott van a térben a 3 galaxisod, és a fénysugaraid is.

Ha már idáig eljutottál, akkor nyugodtan kidobhatod azt a 3 nyamvadt mákszemnyi galaxist is az amúgy már teljesen üres Univerzumból. Az csak mankónak kellett.

Most szűnt meg a tér ?

Vagy még ki akarod dobni a 3 fénysugarat is? És akkor szűnik meg a tér?

Esetleg a tér akkor sem szűnik meg, mert az egy definíció, és nem anyag.

Vagy úgy szűnik meg a tér ahogy a fénysugár elhalad, mögötte megszűnik?

Mivel előtte nincs semmi, ezért a fénysugár előtt a tér keletkezik?

Tarthatatlan ez, be kell, hogy lássad.

Amúgy bocs, hogy benéztem, azt reméltem itt kevesebb a veszekedés.

- egyenlő hosszuságú karok esetén a fény éterben megtett útja mozgó MM interferométerben nem egyenlő a sebesség irányában és arra merőlegesen (elemi számítás, csak akkor írom le, ha ezzel problémád van)

Nekem sajnos van.

Egyenlő hosszúságú karok esetén a fény karokban megtett útja legalább egyenlő ?

- ha az MM készüléket lassan elforgatják, a karok fokozatosan szerepet cserélnek, egyik út fázisa késésből fokozatosan, a forgatással arányosan sietésbe megy át

Míalatt a másik út fázisa sietésből ugyanannyival megy át késésbe, tehát természetesen az ernyőn az interferenciacsíkok helyzete nem változik.

És tudod, 11995 ???

Sajnos annyira nem érted a legegyszerűbb dolgokat se, hogy nem tudok mit hozzátenni.

Mialatt a másik út fázisa sietésből ugyanannyival megy át késésbe, tehát természetesen az ernyőn az interferenciacsíkok helyzete nem változik.

Na most ezen mi lehet amit szerinted én képtelen vagyok megérteni? Vagy talán azt gondolod, hogy az egyik sugár változik forgatás közben, míg a másik változatlanul marad?

Nem lehet, hogy ehhez csak egyszerűen nincs mit mondani (matt ?), függetelenül a képességeimtől vagy elmeállapotomtól ??

Ennyit azért még akkor is lehetne mondani: sajnos ez baj, ezért valóban, a Michelson interferométer az éterszél kimutatására nem alkalmas.

Miért nem fékezi a Földet a sötét energia ?

Amikor ez a sötét energia a látható világ tömegének kb. 15 -szöröse, borzalmas mennyiségű anyag.

Lassan fordítod. Az egyik fázis szépen lassan nő, a másik szépen lassan csökken. Eközben a csíkok értelemszerűen tolódnak el.

Lassan fordítom el 90 fokkal. Az érdekel csak (első közelítésben), hogy 90 fokkal lassan elfordítva látsz e változást az interferenciacsíkok helyzetében. Nem közben, nem szélső esetben, nem értelemszerűen, hanem 90 fokkal elfordítva.

Szerinted milyen kísérletben lehet látni az általad jelzett csíkeltolódásokat, úgy értem ahol ez ténylegesen látható, mert a Michelson kísérletben ez általad leírt csíkeltolódás éppenhogy nem látható, mert nincs.

Másik fontos kérdés nekem együgyűnek, hogy a csíkok másznak közben, vagy csak kivilágosodnak ugyanazon a helyen, tehát nem másznak. Tehát pl 45 fokkal elfordítva szerinted egy csík ami fényes volt 0 foknál, az most sötét lesz, világos lesz, szürke lesz, arrébb ment, ugyanott maradt, pontosan mondd meg légyszíves ne értelemszerűen. 45 fokkal elfordítva csak egyszer változott a fényerő, félszer, vagy sokszor. Vagy mitől függ.

Mert értelemszerűen nem megy sehova. Legalábbis 90 fokkal elfordítva.

Tehát ha lenne is az éterszélnek valami hatása, az akkor sem látszana az interferométert 90 fokkal elfordítva. Jól értettem eddig ?

OK. Tehát nem kifényesedést vársz, hanem zebracsík elmászást oldalra.

Mivel negatív az MM eredmény, nem ártana tudni, hogy mennyi eltolódás lett volna várható, ha hatékony az éterszél. Ezért érdekelt volna van e elképzelésed arról, hogy 90 fokos elfordításra 1 zebracsík eltolódást vársz, felet (tehát ahol világos volt ott most sötét lett), nullát, icurka picurkát, tehát töredéket, vagy sokat, ha lehet pontosan mennyit. Ez nagyon fontos.

Ha éterszél fúj, akkor a csíkok a szerkentyű forgatása közben eltolódtak volna.

Annak, hogy nem tolódtak el a csíkok sok oka lehet,

1. A MM készülék erre a célra nem alkalmas.

2. Az éterszél nem okoz ilyen jellegű eltolódást (például Lorentz miatt).

3. Nincs éterszél.

4. Nincs éter, de ne feledd az éteren én DVAG -ot értek, az pedig úgy néz ki, hogy van.

miért lovagolsz ezen a hülyeségen

Hiszen éppen most láttad be, hogy a műszert 90 fokkal elfordítva semmi változás nem történik: "akkor pont 90 foknál a karok pont szerepet cserélnének, és ugyanaz a minta állna be."

Hiszen éppen ezért tervezte MM a kisérletet, hogy 90 fokkal elfordítsa, és majd akkor látja a nagy csíkeltolódást. Ezért feszegetem fentebb, hogy hány fokos szögben kell elfordítani az interferométert, hogy a maximális effektus látható legyen szerinted. Ezért fontos az első bekezdésre a válasz. Fogalmad sincs? Valószínűleg MM -nek sem volt, mert ők 90 fokban gondolkodtak. Az pedig kész:

Az MM kísérlet megbukott.

Vagy pl. áramló folyadékban végzett hasonló jellegű kísérletekben valóban van csíkeltolódás.

Igen, ez jó, tudsz erről valami konkrét kísérletet, MM interferométer áramló folyadékban? (Fizeau régebben volt mint MM). Vagy ezt nekünk kell megcsinálni?

Ha nem Tevedek, egy amúgy konzisztens elmélet is épülhet rossz alapokra.

Hohóó, megérkeztünk. Áltrel specrel Einstein Hawking...

Idődilatáció, hosszkontrakció, szingularitás, koordinátarendszer görbítés, látszatvalóság, vonzóerők, negatív energia. Féreglyukak, húrok és bránerek stb.

Nincs itt semmi probléma. De:

Miért nem fékezi a Földet a sötét energia ?

Amikor ez a sötét energia a látható világ tömegének kb. 15 -szöröse, borzalmas mennyiségű anyag.

Te Teve Te ne nevettess! (12374 is)

(49) És ki a fene kérdezte, hogy hány ezer lépésben olvasták le a semmit?

Az 1. pont még véletlenül sincs kilőve, talán ha 1200 lépésben olvasták volna le a semmit.

A 2. pontot, hogy is érthetted vona meg magadtól. Az SR használja a Lorentz formulát, igen. Csak amikor a Michelson kísérletet értelmezi akkor nem használja. Ha használná, azonnal elfogynának a sebességkülönbségek, nem is lenne tovább miről beszélni.

A kérdés marad tehát:

hogy hány fokos szögben kell elfordítani az interferométert, hogy a maximális effektus látható legyen?

Mert 90 fokban nem mutat semmit, sem elvileg, sem gyakorlatilag.

Köszi, Te ezt érted amit itt leírtál?

Ezt most kitaláltad, vagy így mértek MM -ék? Mert azt nem értem, hogy ha 90 fokos elfordításra 20 csíkot mászott el az interferenciakép akkor ezt miért nem közölték le: heuréka megvan az éterszél csíkeltolódás, dehogyis van itt MM null eredmény.

S ha tovább forgatod újabb 90 fokot, mi lesz? És újabb 90 fok? Majd teljes kör?

Szóval a sötét energia triviális, hogy nem fékezi a Földet, míg a

DVAG nyomógravitációs erőtérnek triviálisan fékeznie kellene a Földet. Ebből a gondolatmenetből most már nem nagy fáradtsággal levezethető:

mivel az "éter"nek hívott valami (DVAG) nem fékezi a Földet ezért az nem létezhet. Slussz.

Szegény Poincare ugyan mit számolgatna most a sötét energiára ?

A sötét energia nem ilyen.

Az "éter" sem ilyen !!!

Csak a feltételezett graviton részecskék tulajdonságait nem ismerjük.

Áruld már el légyszi, hogyan adsz össze fénysebességet meg még egy picit, az szerinted fénysebességnél nagyobb lesz egy picit ??? Tehát a

c+v az nagyobb lesz mint a fénysebesség ???

Tételezzük fel, hogy MM meg sem született. Soha nem is volt MM kisérlet. Úgyis azt állítjátok, hogy MM nem szükséges a relativitáselmélethez. Tételezzük fel, az áltrelt valahogy mégiscsak kitalálták, és az jól leírja a látszó világot.

Most jövök én, és feltalálom ma az MM interferométert és méricskélek vele. Látom a null eredményt.

Mindezt eddig csak tételezzük fel, rendben? (Ha úgy jobban tetszik Newton sem született meg.)

Most ha számolgatni akarod a fényutakat, futásidőket stb, hogyan számolsz? Hogyan adod össze a c+v -t ?

Úgy, hogy ne legyen jó, vagy úgy, hogy kiszámoljad a mért null eredményt?

Miért kivételezel a számolással MM -nél ? (Meg még Poincare -nál is).

Ha valóban elfújná az éterszél a fényt, akkor annak kimutatásához nem kellene MM interferométer, hanem csak egyszerűen meg kellene nézni, máshol van -e a pötty ha elfordítod a fénysugarat 90 fokkal, valamilyen ernyővel felszerelt csőben.

A fénysugár eltolódna kb ennyivel.

De nem fújja el az "éterszél" a fénysugarat, nem fújja el és kész. Ebből következően nem (sem) számolhatsz tehát ugyanazon az útvonalon nagyobb futáshosszal.

Annál inkább elfújja a fénysugarat a DVAG áramlása amit a tömegek idéznek elő, mert ez nem az éterszél.

Ha elegendően jó hipotézisket teszel fel a DVAG-ről, akkor szimulálni fogja neked az áltrel összes eredményét

Na itt vagy tévedésben, mert az áltrel szimulálja a DVAG áramlás eredményét és nem fordítva !!!

És nem is állítom sehol, hogy az áltrel nem jól írja le a látszó világot.

A DVAG "áramlás" viszont a valós világot írja le, mint a gravitációs események oka.

Ockham borotvája végez vele. Az áltrel ugyanis enélkül is működik

Nem végez vele, az elöbbiek miatt. És az áltrellel sem végez, csak a helyére kerül.

LeSage-t emlegeted több helyütt példaként,

Sehol nem emlegetem példaként, csak annyit mondtam, hogy:

A nyomó gravitációs elképzelés nem újkeletű, egészen Georges-Louis Le Sage (1724-1803) munkásságáig nyúlik vissza.

Azt is el kellene döntened, hogy akkor most a DVAG-nek szerinted köze van-e a Jupiter hőjét vagy sem? Nem lehet egy fenékkel két lovon megülni: ha úgy kell neked, akkor fejleszt hőt, de azért a Poincaré által jelzett problémát meg el akarod kerülni.

Azért mert az éterszél nem fúj, de a DVAG áramlik a tömegek közelében.

A két dolog nem ugyanaz, ezért a Jupiter melegszik, mert nyeli a DVAG -ot.

A Föld nem melegszik attól, hogy az önmagával egyensúlyban lévő DVAG -ban mozog, mert nem nyel el belőle többet menet közben sem. A Föld attól melegszik, hogy ő is nyeli a DVAG -ot. De menet közben is ugyanannyit nyel el. Ilyen és kész, ennél sokkal durvább dolgokat is feltételeztek már komolyabb helyeken is. És ez nemcsak feltételezés, mert ezt láthatjuk, mérhetjük. Már aki nem elfogult.

A kölcsönhatásokat pedig (mindenféle ismeretterjesztő, laikusoknak szánt képes szöveg ellenére) nem részecskék, hanem mezők közvetítik.

Igen, ez a DVAG, ha úgy tetszik. S ez a mező gravitonokból áll. Az ne zavarjon, hogy az áltrelnek nem kell a graviton. Ez nem az áltrel.

a honlapodon egy csomó alapvető félreértés található

A honlapomon nincs félreértés, csak Te érted félre. Ha van olyan azt kijavítom.

Kösz a választ.

Na jó, tegyük fel, hogy ezt kérdezed: "Mit jelentenek a t1=L/(c+v), t2=L/(c-v) képletek? Szabad-e a sebességeket így összeadni?"

Ne tegyük fel, mert ezt nem kérdezem.

A c+v itt ugyanis azt jelenti, hogy a fénysebesség az éterszél sebességével több lesz, mert az éterszél sodorja a fényt az ő sebességével, s ezért a (c) fénysebesség c -nél nagyobb lesz a sodrás által, tehát itt egy nagyobb sebességű fényt jelent a c+v.

Előszöris ez nem történik meg, mert valamilyen módon nem érzékelhető az éterszél, másrész ezeket a sebességeket Lorentz -el kellene összeadni, és ezáltal az összeadás után is c maradna a fénysebesség.

Az éterszél a tömegek irányába fúj csak (ezt hívom DVAG áramlásnak). Mozgó tömeg nem okoz extra éterszelet.

Nem szabad alkalmazni a Lorentz transzformációt ? Egyáltalán ugyanarról beszélünk mind a ketten ? Én az MM interferométer karjában haladó fotonról beszélek.

Ennek a fotonnak a sebessége = c.

Nem szállok fel a fotonra, itt állok a Földön. Most csupán azt állítjátok, hogy ha a v sebességű éterszél (hátulról) megfújja a fotont, akkor a foton sebessége ugyanonnan nézve ahol eddigis álltam, a Földről nézve c+v lesz ?

Mert ha ezt, akkor most megdöntöttük a relativitáselméletet, mert Einstein alapvetése a fénysebességről értelmetlen, itt a c nél nagyobb fénysebesség.

Tegyünk digitális erőmérőt a két részecske közé. Nyilván nem változhat meg a mutatott szám attól, ha vonaton ülve vagy a földön ülve olvassuk le a számot.

Haha,

az is nyilvánvaló, hogy ha az órádat olvasod le vonaton (egyenes vonalban, egyenletesen mozgó rakétán) ülve vagy földön ülve akkor a mutatott szám ugyanaz lesz ???

Ezesetben ugyanis az ikerparadoxon bukfenc nemlétező bugyutaság lenne...

Persze az is.

Az ikerparadoxonban nincs olyanról szó, hogy ugyanarról az óráról, ugyanakkor két különböző megfigyelő más adatot olvasna le.

Lehet, hogy nem ugyanarról az ikerparadoxonról beszélünk. Én erről:

Az egyik iker elmegy rakétával és egyenesvonalú egyenletes mozgással utazik jó sokáig, majd mondjuk 100 év múlva visszajön a földre és látja, hogy a testvére 100 éves lett. Ő meg tíz.

Nos ebben az esetben nem érdekel, hogy ki, mikor és hányszor olvasgatta le az óráit repkedés közben, csak az érdekel, hogy

a rakétás mókus órája 10 évet mutat, míg

a földi iker órája 100 évet mutat, itt a Földön egymás mellett és ugyanakkor leolvasva. Ez lenne az ikerparadoxon az SR szerint.

De természetesen ez nem lehet így, tehát valójában egyforma öreg lesz mindkét iker, mert az egyenesvonalú egyenletes mozgással utazó óra ugyanúgy jár mint egy másik sebességű, de erőhatástól mentes óra. Erre hozta mmormota 12848, hogy

Nyilván nem változhat meg a mutatott szám attól, ha vonaton ülve vagy a földön ülve olvassuk le a számot.

Nyilván.

És igen dhcp 12856, itt a népbutítás eredménye, ugyanis egyik mérésed sem volt egyenesvonalú egyenletes sebességű mozgás. Akkor pedig miért kevered ide? Az eltérést más okozza. Nyilván.

Mit lehet tudni, a foton gyorsulva éri el a fénysebességet?

Tudom, nem engem kérdeztél, ezért bocs a kotnyélért, de szerintem a foton LASSULVA éri el a fénysebességet, amennyiben a gravitonok fénysebességre lassulnak a foton kialakulásával.

ld foton modell

600 km/sec, Michelsonék pont ezt szerették volna kimérni, de a műszer alkalmatlansága miatt ez nem sikerült nekik. Viszont sikerült ezáltal kidobni az ún éterelméletet.

De ha nincs éter akkor ugye ugyanezen oknál fogva vákuumenergia sem létezhet, nembeszélve a sötét energiáról..

Teve 13058, szajkózod lingarázda butaságát (Kopeikin), de ezt már ő maga is kétségbe vonja,

lásd itt

ciprian 13060, a gravitáció valószínűleg NEM fénysebességgel terjed, és azt hiszem pillanatnyilag egyikünknek sincs komoly alátámasztása erre a problémára.

A legtisztább azt mondani: fogalmunk sincs.

Nem velem, hanem veletek van a baj. Ezt készséggel elismerem, mihelyt mondasz egy konkrét példát, amit mi a relativitáselmélettel nem tudunk kiszámolni,..

Számold ki mekkora a nyomás egy fekete lyuk szingularitásában.

Számold ki, hogy idősebb lesz e az iker és mennyivel.

Számold ki hány éves a világegyetem.

Számold ki hány fokot melegszik a föld miközben halad az éterben (DVAG)

vagy csak egyszerűen számold ki, mennyi a fizetésem.

Nem az a baj, hogy nem tudjátok kiszámolni, hanem az, hogy ROSSZUL.

Kedves Dubois,

Az ikerpapadoxon NEM a GPS rendszer. Hogyan lehet ezt a kettőt összemosni. Az ikrek csak akkor érdekelnek amikor a repkedő iker már visszatért a földre. Repkedés közben nem érdekel, repkedés közben nem figyelem őket.

Az ikerparadoxon eltekint a gyorsítás fordulási szakaszoktól (de ezek ki is küszöbölhetőek megfelelően tervezett méréssel), csupaszon azt állítja, hogy minél tovább repkedsz egyenesvonalú egyenletes sebességű mozgással, annál fiatalabb maradsz.

És ez a következtetés az ami NEM IGAZ.

A GPS nem ilyen rendszer, folyamatosan körpályán mozog, tehát gyorsul. Folyamatosan távol van tőlünk, tehát csak fényjelekkel vehetünk róluk tudomást, és itt kezdődnek a bajok. Nehogy azt gondold kétségbe vonom a GPS hatékony és pontos működését, mert az tökéletes. Csak semmi köze az ikerparadoxonhoz, még valószínűleg akkor sem, ha a GPS leesik és a földön állva hasonlítod össze az órákat, mert a GPS soha nem ment egyenesvonalú pályán egyenletes sebességgel.

Inkább olvasd el mégegyszer mielőtt rádörrensz valami ostobaságot...

Szó sincs ilyen korlátozásról. Tetszőleges pályán, tetszőleges sebességgel mozoghatsz és ha visszatérsz fiatalabb maradsz.

Megtennéd, csak az én kedvemért végre, hogy nem kevered bele a körpályán való mozgást, ahol zavar pl. a Sagnac effektus, így a gravitációs térben való mozgást valamint a gyorsítóerők hatását sem kevered bele. Ha van ilyen korlátozás ha nincs, tekintsük szigorúan az egyenesvonalú egyenletes sebességű mozgást. Én azt megértem, hogy neked az nem célod, hogy egyszerűsítsük a helyzetet, de ha 3-4 féle hatást összekeversz akkor abból nehezen tudod kihámozni a lényeget és saját magadat csapod be.

Ha idáig eljutnál, azonnal kiderülne, hogy az órák egyformán járnak, mert kölcsönösen egymás óráját nézve mindig a másik fél órája fog késni

(úgy tűnik, úgy látszik, a valóságban nem, csak látszólagosan jár lassabban a másik órája) ha távolodnak, vagy sietni hogyha közelednek egymáshoz, és ez nyilvánvalóan képtelenség, tehát az órák egyformán járnak. De ezt ki is jelenti a specrel axiómaként kezelve: a különböző gyorsulás és gravitációmentes koordinátarendszerek egymástól nem különböztethetők meg.

Innentől kezdve semmiféle GPS, Hazafele stb kisérletet belekeverni értelmetlen, mert azokat a hatásokat másvalami okozza, aminek megvan a maga oka.

Szia Teve, ezt most úgy értékelem, hogy szóltál hozzám..

Egyiknek sincs igaza, mert mindkét vasutas összekeveri az általa látott és mért látszólagos dolgokat a valósággal amit ilyen relativisztikus sebességeknél megmérni már nem lehet hanem csak számítani.

Éppen erre jó a specrel, erre a számításra, hogy a mérési adatokból következtessünk a valóságra, amely valóság csak egyfajta lehet, függetlenül attól, hogy a különböző megfigyelők a nagy sebességük miatt mind egytől egyig másképp látják a valóságot, mert a fénysebesség véges.

Ez megbocsátható egy vasutasnak, de aki nagy ésszel, nagy arccal fizikus és megpróbálja bemagolni a relativitáselméletet és azt hiszi, hogy már érti is,

annak nem bocsátható meg. Főleg nem, hogyha foggal körömmel ragaszkodik a hülyeségéhez elmagyarázás és szájbarágás után is.

Te Teve pedig ne keverd össze a dolgokat, ha egy vasutas vagy egy fizikus úgy látja, az nem azonos azzal, hogy az úgy van.

Ha mindenki egyformán látja, akkor rá lehet fogni, hogy úgy van. De ha csak egyvalaki is másként látja a valóságot, akkor nem ártana elgondolkodni azon, hogy hogyan is kellene értelmezni a relativitáselméletet.

Most csak ebbe tudtál belekötni? Rendben ezt hagyjuk ki,

..az órák egyformán járnak, mert ha az egymástól távolodó űrhajósok kölcsönösen egymás óráját nézik, mindig a másik fél órája fog késni, mindkét félnek úgy tűnik, (úgy látszik, a valóságban nem, csak látszólagosan) hogy lassabban jár a másik órája. Ez a valóságban nyilvánvalóan képtelenség, tehát az órák a valóságban egyformán járnak.

De ezt ki is jelenti a specrel axiómaként kezelve: a különböző gyorsulás és gravitációmentes koordinátarendszerek egymástól nem különböztethetők meg.

Így jobb?

Tehát, hogyan lehetséges az, hogy az egyenesvonalban egyenletesen mozgó

órák ugyan egyformán járnak, de nem járnak egyformán ???

Mert ilyet semmilyen más tudományágban nem állítana senki, de a fizika skizofrén módon kivétel. Most ide nehogy elkezdd belekeverni a körpályán mozgó testeket, vagy a rakéták gyorsítását, a hegyre felvitt órát vagy a GPS -t mert megtépem a hajamat.

Ja, és az nem probléma, hogy látszólag nem járnak egyformán, ez rendben van.

Ha az idő nem abszolut mennyiség, akkor semmi probléma azzal, hogy rendszerfüggő az idő.

Pontosan. Ha az idő nem abszolut mennyiség.

De az idő nem létezik ab ovo, az egy definíció. Ez nem olyan, hogy egyszer majd felfedezzük, hogy az idő ilyen vagy olyan, abszolut vagy nem abszolut. Abszolút idő akkor létezik ha kijelented, megmondod, hogy mit értesz rajta és definiálod. Világidő, amire vissza lehet számítani dolgokat, nagyon hasznos pl a világegyetem korának meghatározásához, amely nem lehet csupán 13 Gév, hanem legalább dupla ilyen idős kell legyen. Ezt is jól elcseszi a relativitáselmélet.

A baj az, hogy mindent meg akartok mérni, ez nem megy, mert csak a látszó dolgokat vagyunk képesek látni, mérni és érzékelni, mert korlátoz minket a fénysebesség. Mire a fény ideér a valóság rég megváltozott. Nem az a valóság amit látok, az csak a látszat.

De képesek vagyunk felfogni a korlátainkat és visszaszámolni az abszolút valóságra, vagy akár az abszolút időre. Ha nemis mindenki.

Ez a "közeledve sietni fognak az órák" butaság teljesen világosan mutatja, hogy a legelemibb mértékben sem érted a spec.rel.-t.

Gergő73 (13538): Teljesen igazad van, a közeledő órán látszólag gyorsabban telik az idő (a faktor sqrt((1-v/c)(1+v/c)) amint az hamar levezethető).

Látod Dubois látszólag. A valóságban nem, csak látszólag.

Tehát visszatér az iker és nem lesz öregebb.

Úgy látom, butaságban nem vagytok teljesen egy hullámhosszon, s ha sikerülne megegyezni, akkor azért jól esne egy bocsika kedves Dubois...

Kösz Sanyi 13367. (...az óra járási üteme a pillanatnyi távolságtól és a sebességtől függ, ami egy közeledő órára éppen azt adja, hogy sietni fog látszani egy álló rendszerből.)

Igen. Ezt mondja a spec.rel. is. Fiatalabb lesz.

Igen. Ezért rossz a specrel.

Gergo73 (13584) vedd észre, hogy csak Te vitatkozol a modelljeidről, és arra is kíváncsi lennék, hogy hogyan videózol a modelljeidben. Az, hogy videóra veszed a látszó valóságot az rendben van, de ez a felvétel csak egyfajta lesz, hiába gondolkodsz te ezerféle modellben, a videódon csak egyfajta felvétel lesz. De attól, hogy videóra veszed még nem válik valósággá amit ott látsz, tehát nyugodtan nézheted a szemeddel is, mérheted bármivel, akkoris csak a látszó világot vizsgálod. Ami nem a valóság, mert az már régen más mire a fény ideért.

összekevered azzal a valósággal, amit modellezni hivatottak

Nem, sajnos éppen Ti vagytok azok akik a matematikai vagy egyéb modelljeiteket összekeveritek a valósággal. Én pont azt állítom, hogy ezek segítségével lehet információhoz jutni az aktuális valóságról, mert a valóságot nem láthatjuk, mert 1. messze van 2. gyorsan megy 3. gyorsul/lassul gravitációs zavarai vannak

A valóságban a megfigyelések és a mérések a döntőbírák.

Na látod, éppen ez a lényeg: senki nem végzett olyan kísérletet amit Ti szentírásként elfogadtok, mármint visszatér az iker az űrhajóhoz és idősebb lesz. Vagy visszatér az űrhajós iker a Földre és fiatalabb lesz, rendben.

Ha végzett volna és valóban az jött volna ki, hogy a tisztán egyenesvonalú egyenletes mozgás hatással van az órákra, akkor el kellene gondolkodnom.

De nem végzett.

A megfigyelések nem egyeztethetők össze ezzel a prekoncepcióval. Ennyi.

Az a baj, hogy nincsenek megfigyelések. Csak agyalás van.

Ha lennének megfigyelések (valahol már írtam egy kísérleti összeállítás elképzelést, hogyan lehetne kiküszöbölni az űrhajó fordulásából adódó problémákat) akkor lehetne választani a modellek közül. Enélkül nem lehet preferálni az egyenesvonalban egyenletesen mozgó órák eltérő járását az egyforma járással szemben (most csak az ikerparadoxonról beszélek), mert nem biztos, hogy eltérően járnak. Szerintem meg biztosan nem.

Az ikerparadoxonra valóban nehéz kísérletet felállítani. De befoghatod távoli csillagok fényét és megmérheted a terjedési sebességüket.

Megmérheted, csak ha a fény az éter (DVAG) "közegben" állandó c sebességgel terjed, akkor tök mindegy, hogy milyen sebességi állapota van a fénykibocsátó csillagnak. Mire ideér, a sebessége c lesz, akárhonnan indult, akármilyen sebességgel indult, és akármilyen gravitációs kútból indult a fénysugár foton.

Az üvegből kilépő foton is felgyorsul, ha vákuumba vezeted tovább. Pedig előzőleg lassúbb volt az üvegben.

Ha a terjedési sebesség nem függ a forrástól, akkor el kell vetned az abszolút idő gondolatát.

Így aztán nem kell elvetnem.

A GPS műholdakról...

Ezt a sztereotíp GPS -t mikor lesztek már képesek kihagyni ebből ? Az körpálya. Vagy még ennél is rosszabb. Nem egyenesvonalú.

A Merkúr ...

Ez már megint áltrel lenne, de a DVAG "áramlással" (a tömegek felé áramlik, a tömegek nyelik) fizikailag magyarázható a Merkúr perihélium precesszió. Itt ugyanis megvan a fizikai ok. Az áltrel csak okozat, csak látszatmagyarázat. Nem azt mondom, hogy rosszul írja le, hanem azt mondom, hogy a látszatot írja le.

A valóság pedig más. Ez a legélesebben a világegyetem korának meghatározásában ütközik ki, ahol valami ügyetlen módon lenyelődik a galaxisok azon mozgásához szükséges idő amely idő alatt (a robbanástól) odáig repültek ahol a ma látott fényt kibocsátották. Ez is abból adódik, hogy a valóságot a látszattal keverik össze. Amit látok az nem a valóság, a valóságot csak számítással tudom megállapítani, mert nem láthatom meg soha.

Legalábbis fénnyel nem.

..tehát összeegyeztethetők az ikerparadoxonnal is.

Nem. Az ikerparadoxon csak kisérletesen igazolható. Lenne. Áltrellel nem igazolható, mert semmi köze hozzá. Ráadásul nem is igazolható, hanem csak alátámasztható.

És amíg kisérletileg nem igazolt addig a tied is vallási dogma.

Szia, Ezzel azt akarod mondani, hogy a Föld együtt mozog a hipotetikus éterrel?

Nem. Nem mozog együtt a Föld a sötét energiával és a vákuumenergiával sem, amit összefoglaló néven DVAG -nak hívok, amely sugárzás szolgáltatja a gravitációs nyomóerőt is. Feltételezem, hogy a DVAG gravitonokból áll, ő az anyagi világ alkotója. A látható világ ebben az "éter" tengerben csak egy kis zavar, pár százalék, amit az elektromágneses töltésegységek adnak ehhez a DVAG tengerhez, mert a gravitonok és a töltések együtt alkotják a fényt (fotont) valamint az elektron-proton barionos anyagrendszert, a hétköznapi anyagi világot.

Az összes ellenvetésedet gondold át úgy is, hogy a fénynek ebben a sötétenergia tengerben kell haladnia, és ebben is halad, véleményem szerint a gravitonokkal szerves egységben. A gravitonoknak van egy terjedési sebessége (ami szerintem jóval nagyobb c-nél), s amikor a gravitonokból és a töltésekből a foton kialakul, akkor annak lesz egy kisebb, állandó sebessége (=c), ha úgy tetszik akkor a gravitonok sebességéhez képest állandó a fénysebesség.

Ha most a Föld mozog ebben a DVAG tengerben, annak nincs hatása a mérhető fénysebességre, talán azért mert rosszul mérjük, vagy fogalmam sincs miért. A Michelson kisérlet (interferométer) mindenesetre erre a célra nem alkalmas.

Azt állítom ellenben, hogy a DVAG "áramlásának" van hatása a fénysebességre, ezért hajlik el a fény a tömegek közelében, s nem a térgörbülettől. Ezért mondom, hogy a térgörbület csak egy látszat, a gravitációnak nem oka a térgörbület mert a tér nem is görbül meg. Ez a DVAG áramlás okozza a testek súlyát is, tehát a testek sodródnak a Föld felé.

Nehéz lenne megmondanod, mi a fizikai ok és mi a látszatmagyarázat.

Megmondani könnyű, elfogadni nehéz.

Gyula (13654), ..Én azt mondom, hogy az ált.rel. ROSSZUL ÍRJA LE a természetet! Legyen igazad..

Úgy tartjuk, a Föld vonzza a Holdat. Ennek most van fizikai oka vagy ez látszatmagyarázat?

Persze, hogy van fizikai oka ennek a látszatnak. De ez semmiképpen nem lehet vonzás, mert ilyen energia nincs, mint ahogy negatív impulzus sincs. Van viszont valódi energia (nem negatív) és pozitív impulzus. Negatív érték csak matematikai zsonglőrködés eredménye lehet a kisebb nagyobb erőkkel, esetleg irányokkal. Húzóerők nem léteznek a természetben.

Olyan ez mintha egy vákuumos tapadógumi lövedéket lőne egy kisgyerek az ablakra. A gumi nem vonzza az ablakot és röhejes lenne azt gondolni, hogy az ablak vonzza a gumit. Pedig úgy látszik..

Meggyőző erővel az bír, ha kiszámolsz velük valamit pontosabban vagy hatékonyabban, mint a korábbi modellek

Csak egy példa hirtelen: nyomó gravitációval kiszámolhatod, hogy szingularitás nem létezik.

Az áltrellel pedig azt számolod ki, hogy léteznie kell egy ilyen abszurdumnak, amikoris az egész világ, vagy akárcsak egy fekete lyuk anyaga egyetlen matematikai pontba zuhan össze, amivel nyilvánvalóan megsemmisül. Vagy fordítva a semmiből keletkezik. Aztán megpróbálsz elméletet farigcsálni, hogy miért is nem vesz el maga a fekete lyuk a saját szingularitásában. Logikátlanság logikátlanságot szül.

El ne mondd, hogy hogy van az áltrelben !

Kedves Mungo, azonnal felejtsd el ezt a buta kérdést, mert ha kötöd az ebet a karóhoz akkor megdöntöd vele a specrelt.

Sőt az az érzésem, hogy már meg is döntötted.

1. Megfigyelő álljon a szalag közepénél

2. Megfigyelő álljon a szalag végénél

3. Megfigyelő álljon akárhol

Nyilvánvaló, hogy a szalagok viselkedése nem függhet attól, hogy hol áll a megfigyelő.

Az SR tehát a látszatot írja le, nem a valóságot.

Természetesen a futószalag anyaga ideális, tehát mechanikailag szinte mindent kibír és nem nyúlik.

Úgy érted minden erőt kibír, csak az emberi butaságot nem bírja ki ?

Mert ha mindent kibír akkor, hogy szakad el ? Megmondom hogyan. Úgy, hogy az SR SR szavaival élve sz*rt sem ér mert logikai hiba van benne. Éppen ez a logikai hiba, nem szakad el de elszakad. A tartóoszlopok távolsága sosem változik tehát ez egy adott hosszúság, de a távolságot áthidaló szalagok mégis más hosszúságúak. Egy hosszúság nem olyan hosszú mint a hosszúsága. Ezt nem lenyelni kell, megtanulni, vagy szajkózni. Ez egy logikai hiba.

De csak akkor ha azt képzeljük hozzá, hogy a valóságban is különbözőek a hosszak ugyanazon a távolságon. Ha csak látszólag akkor semmi baj, belefér, ez az SR.

Saját magad is írod: Ha a szalag valamelyik oldalán lévő

 megfigyelő szemszögéből vizsgálom,

akkor a saját oldalán 8 a vele szembenhaladó oldalon 17 fénypercnyi szalagnak kellene lenni,

tehát nem a valóságban változik a hossz, hanem csak a megfigyelő szemszögéből változik látszólagosan.

Ha átmész a szalag másik oldalára akkor meg fordítva fogod látni, de csak látni, csak látszólag változnak a hosszak. Az SR a látszatot írja le egész jól, nem a valóságot.

A valóságban nem változik a hossz, ezért nem szakad el.

Megdöntöd, hidd el nekem, csak vedd észre.

és a c+v észlelése is igaz. Figyelj oda, hogy észlelést írtam.

Attól tartok, hogy az észlelés nem keverhető a számítással, ez lényegi különbség és ebben a témában rendkívül zavaró szóhasználat lenne. Az észlelés megfigyelést, érzékelést, tapintást jelent. Ha észleled a 10000 fokos hőt elolvadsz, ha számítod nem történik semmi, stb.

Tehát a c+v észlelése nem igaz.

.. ha egy mozgó járműről fényt bocsátanak ki hátrafelé, akkor ezt az álló megfigyelő úgy észleli, hogy c+v a mozgó tárgy sebessége.

Érted Te ezt amit itt leírtál? A mozgó tárgy sebessége nagyobb lesz mint a fénysebesség? Zagyvaság ez nem gondolod?! Mi köze van a jármű sebességének a fénysebességhez? Nem értem miért kellene összeadni a jármű sebességét a fénysebességgel, hogy megkapjad a jármű sebességét ami mondjuk 10 km/h.

Így már érthető mi zavart össze téged itt: Korom 

És hogy még jobban összezavarjalak, a c+v nem jelent fénynél nagyobb sebességet :-)

Most ugyanazt írtad le, mint pl Dubois 14149, vagy akár én itt, csak azt nem tudom, hogy minek. Szerintem azért mert nem értetted te sem amit ciprian írt 14142 ben, amit nem csodálok, mert eléggé értelmetlen, mégegyszer beidézem hogy lássad:

ha egy mozgó járműről fényt bocsátanak ki hátrafelé, akkor ezt az álló megfigyelő úgy észleli, hogy c+v a mozgó tárgy sebessége.

Ennek neked határozott értelme van ? Biztosan álmos vagy.

Ha egy 0 sebességgel mozgó tárgy kibocsát hátra tefeléd egy fénysugarat, akkor te azt látod, hogy a tárgy fénysebességgel távolodik (c+v sebességgel) ?

Azért ne haragudj mmormota, mert én ugyan nem vitatom a gravitációs fényelhajlást, rosszul is esne ha kiderülne, hogy nem létezik, de a Földet súroló fénysugár szemmel láthatóan is erősen elhajlik.

A csillagképekre gondolok pl, amelyek a horizonton jóval nagyobbnak tűnnek, mint a zenit közelében. Ha valós ez a hatás (ez azért nem 100-as) akkor az elsősorban a légkör lencsehatása.

A Nap légkörének szintén van a ilyen jellegű hatása, egyszerű fénytörés, távoli csillag fénye a Nap légkörébe belépve a Nap felé törik. Mintha grav elhajlás lenne.

Tudja valaki, hogy mekkora a Naplégkör hatása a súroló csillagfényre ?

Ezt már többször leírtad és senki sem vitatja.

Dehogynem. Nem lesz rövidebb a valóságban, mert a valóság független attól, hogy te nézegeted-e egy másik rendszerből, vagy bárhonnan.

Tehát helyesen: egy másik rendszerben a két pont távolsága mindig(?) rövidebbnek látszik. Nem lesz, hanem látszik.

Hogy lehet ilyen egyszerű dolgot nem felfogni ? Vitázgattok itt mindenről, csak a lényeget ugorjátok át. Ttrucc. Ez itt a forró kása.

mmormota 13944, kösz a Naplégkört

Mechanikusan pontosan annyit nyúlik amennyit relativisztikusan összemegy. Haha, ez miből jön ki ? Úgy érted a valóságban annyit nyúlik amennyit relativisztikusan összemegy ?

Nem szakad el mert a hosszváltozás látszólagos, ez a helyzet.

A tartója látszólag nem változik meg, és a tartója a valóságban sem változik meg.

Ezért ha a valóságban nem szakad el, akkor látszólag sem szakad el, függetlenül attól, hogy látszólag mi történik a hosszával.

Látom elérkeztünk a probléma gyökeréhez.

Nemcsak feltételezem, hanem az így is van. Ez a méter.

Ez a méter bármilyen sebességgel halad, akkor is egy méter marad.

Megfigyelőfüggetlen. Ha én nézem akkor is egy méter. Ha meg sem születtem, akkor is egy méter. Ha elrepülök a tau cetire, vagy egy fekete lyukba, akkor is egy méter.

Pontosan Ti feltételezitek azt az őrültséget, hogy az emberiség által definiált és elfogadott méter etalon hossza megváltozik attól, hogy azt valaki távolról szemügyre veszi. Nem változik meg.

Egészen más kérdés, hogy a távoli megfigyelő aki esetleg gyorsan megy, az másként látja ezt a hosszúságot. Ez rendben van, ez a specrel, ami jól használható a látszat leírására. Ami a valóságot illeti Einstein bácsi ezt egy kicsit elcseszte.

Helyesbítek, nem is kicsit.

Tévedsz sajnos, én a fejemen állok a liftben. Nem mindig, csak amikor kedvem van.

S ha magnum56 tanul még 100 évet akkor Ő is megérti végre, hogyan lehet egyszerre egy bot a valóságban 60 centi, 80 cm és 1 méter egyszerre ?

Pedig ha a valóságban 60 cm-es lesz a bot, akkor azt én is nyilván 60 cm-nek mérem itt a földön, ha egyszer a valóságos mérete változott meg és nemcsak a távoli nagy sebességű megfigyelő látja másként a fényterjedés korlátai miatt.

Tartok tőle, hogy pár percet inkább nektek kellene áldozni arra, hogy ezt a problémát meglássátok. Nem kell 94 év, nem vagytok ti idióták, csak szeretitek a specrelt. (Az áltrel majd csak később jön, ha ebben sikerülne megegyezni.)

Bár ha belegondolok, egy ilyen ellentmondást védelmezni... Elég hálátlan feladat.

Na, a specrelben ugyanilyen relatív mennyiség egy bot hossza.

Most valóban azt hiszed erről vitázok ? A specrelben persze, hogy így van, százszor leírtam ez rendben van. Csak azt ne képzeljük be, hogy ha a specrel így írja le akkor az a valóságban is így van. A specrel a látszó dolgokat írja le, és a bot különböző hosszúnak látszik. De ettől a valóságos hossza nem fog megváltozni.

Akárhányszor megpróbálhatod elmagyarázni a spcrelt, nem szükséges, értem mit állít, a specrelben így van igen, így látszik, látszólag változnak a hosszak.

De a valóságban nem változik a bot hossza.

Sőt, ha egy botot távolabbra viszel és megállítod egy fix távolságban, látszólag akkor is kisebb lesz a hossza. Mégsem gondolod, hogy rövidebb lett a valóságban is. Ehelyett előveszed a szögfüggvényeidet és kiszámolod mekkora a bot valóságos hossza. Márha van elég adatod.

Na erre való a specrel is, a számításra. Ezzel számíthatod ki a mozgó bot látszólagos hosszából a bot valóságos hosszát. Ő a szögfüggvény.

"én is nyilván 60 cm-nek mérem itt a földön, ha egyszer a valóságos mérete változott meg és nemcsak a távoli nagy sebességű megfigyelő látja másként a fényterjedés korlátai miatt."

A meg nem értés tipikus jele, amikor azt hiszik, hogy csak a "távoli" megfigyelők érzékelik másnak a hosszakat..

Ezzel azt akarod mondani, hogy egy közeli megfigyelő aki odamegy a bothoz és ráteszi a méteretalonját a botra és komótosan összehasonlítja a hosszakat, az másként fogja leolvasni a bot hosszát attól függően, hogy egy nagysebességű megfigyelő éppen megfigyeli-e a botot vagy sem ? Ha ezer különböző sebességű megfigyelő leskelődik egyszerre, akkor a közeli megfigyelő ezerféle hosszt olvas le egyszerre, mert a bot valóságos hossza függ a megfigyelőktől ?

Attól tartok feladom, meggyőztetek és visszavonom amit 14602 -ben állítottam...

Na végre egy értelmes hozzászólás tőled, milyen frappánsan összefoglaltad a lényeget, egyetértek.

Bár attól tartok ennek nem fogsz maradéktalanul örülni...

nem érted a lényeget, van egy katasztrófa, amely 100%-kal bekövetkezik a nagyon távoli jövőben

Hadd árnyaljam kissé a dolgot: nincs ez a katasztrófa, tehát nulla %-kal következik be. A valószínű katasztrófa másféle lesz ha lesz, de erről vajmi kevés fogalmunk lehet amíg meg nem értjük a (valóságos tehát nem látszólagos) természetet, elsősorban a gravitációt. Amennyiben a gravitáció létrehozásában a sötét energia játszik szerepet (ő a gravitáció okozója), amennyiben a világegyetem nem végtelen tömegű (anyagú), amennyiben a valóságban is volt valamiféle ősrobbanás, a lehetséges scenario egészen más mint a jelenleg elképzelt, így ebben a tekintetben a kozmológus társadalom teljes egészében tévúton jár.

Így ne aggódj, a világegyetem szétszakadása nem fenyeget. Sem a hőhalál. Sem a Nagy Reccs. De még a bránok ütközése sem. Legfeljebb a bránerek..

És legfőképpen nem 100 % -ban.

Kedves magnum56, írjál levelet légyszi, itt találsz címet: Astrojan

..az SR azt állítja, hogy a mozgó bot végei közelebb vannak egymáshoz, mint amikor a bot nem mozog.

Rendben van, hogy ezt állítja, csak azt ha fel sikerülne fognod végre, hogy mi mit állítunk. (legalábbis én, hogy ne beszéljek magnum nevében)

Tehát,

1. legyen két megfigyelő, egymás mellett állnak, s mindkét megfigyelő kezében egy egy bot egyforma hosszúak, lehet ? Ez volt a közel.

2. a rel szerint mindegy, hogy az első bot elindul, vagy a második bot elindul. A kettő nem különböztethető meg.

Én csak annyit állítok, hogy a specrelben lehet így (a mozgó bot végei közelebb vannak egymáshoz), de a valóságban az első bot hosszát fikarcnyit sem befolyásolja az, hogy a másik bot a megfigyelőjével együtt egy lovaskocsival elindul és akár a világvégéig meg sem áll.

Érted ? Ennyi. A valóságban nem változik a bot hossza. Képes vagy felfogni mit írok?

Nem? Hát akkor olvasd el mégegyszer és ne azt olvasd ki belőle amit te akarsz, mert akkor olvasgasd inkább a saját hozzászólásaidat.

A lovaskocsis megfigyelő pedig a specrelnek megfelelően úgy látja az álló (első) bot hosszát ahogy. Rendben, Úgy látja.

Az SR mindegy, hogy miről beszél, nem kifogásolom. Csak azt, hogy az nem a valóság.

A valóságot csak akkor tapasztalhatod meg amikor egymás mellett állnak, ÁLLNAK.

Ekkor akárhány megfigyelő képes ugyanarra az eredményre jutni. Ez a kritériuma a valóságnak. Ha mozog akkor már csak fényjelekkel tudsz mérni és itt lép be a látszat. Ha közel mozog akkor is.

Ezt kérlek emésztgesd egy darabig, mert Te (és a hozzád hasonlók) nagyon el vagy tévedve a hozzászólásaidból ítélve.

c) zavaros mese = rosszul írja le a valóságot

igen, pontosan ez a helyzet, ahogy ezt SR 5 hozzászólással előtted (14879) már meg is értette. Az SR egy külön, saját valóságot hozott létre, egy kamuvilágot, amely szerint az SR megállapításai nem a valóságra vonatkoznak, hanem a látszatvilágra. Mivel a valósággal nem konzisztens, a valóságnak ellentmondó eredményeket ad, ez egymagában elegendő az SR bukásához. Az, hogy ti ezt még nem vagytok képesek felfogni, esetleg egyesek nem akarják felfogni az semmit sem számít, az SR sorsa meg van pecsételve.

Gergo73 (14893) te egyszerűen képtelen vagy arra válaszolni amit írok, de csak rágódjál nyugodtan arról, hogy mivel foglalkozik az SR ha ez téged szórakoztat.

mmormota (14938) nem illett volna itt megemlíteni, hogy a futószalag Mungo ötlete volt? Ráadásul nagyon jó ötlet akárhonnan vette. Pontosan ez a kérdés az amit darabokra kell szedni. Örülök, hogy megakadt benned.

Kösz a segítőkész hozzászólást, nem találom benne amit ne fogadnék el.

ezért kell ... megtartani azt ami számodra használható

Pontosan ezt teszem/szeretném. A nyomógravitációban a relativitáselmélet is megtalálja a helyét, ahol nem egy látszólagos térgörbület okozza a gravitációt hanem egyfajta DVAG sugárnyomás, tehát fizikai tartalma van az égitestek által "előhívott" gravitációs erőnek. A különbség csak annyi lesz, hogy a fogalmunknincs mekkora térgörbület helyét egy gravitációs sugárnyomás gradiens veszi át, amelynek a hatása éppen kiadja a látszólagos térgörbületet. Csak a magyarázat lesz más, kevésbé mesterkélt, mint a térgörbület, amely semmiféle logikával nem támaszható alá. A térgörbületet be lehet magolni, lehet benne nagyon hinni, de a nyomó gravitáció meg is tudja magyarázni.

Gergo73 (14941) A fizikai modellek mind kamuvilágok... csak a Jóisten tudja, mi van a valóságban.

Na látod ez már jobban tetszik. Nagyonis lehet tudni, hogyha egy kamuvilágban az jön ki, hogy egy méteres rúd hossza attól függ nézi e valaki a Andromédáról, akkor az a valóság leírására egyenesen ROSSZ modell. Ennek ellenére a látszat leírására jó lehet, jónak is látszik az SR erre a célra. De a valóság leírására nem jó, azt számítani kell. A relativitáselmélet körébe tartozó méréseket sem a valóságon végzed hanem a látszó világon, ami a valóságból számunkra látható, s ez többnyire fénysugár. Mire a fény ideér a valóság megváltozott, a dolog arrébb ment, stb

Az SR elég jó ebből a szempontból, jól egyezik a megfigyelésekkel.

A megfigyelésekkel igen, csak a valósággal nem, lásd fentebb.

vrobbe (14942) Mivel a valósággal nem konzisztens, a valóságnak ellentmondó eredményeket ad, ez egymagában elegendő az SR bukásához. Bizonyíték?

A valóságban a méteres rúd hossza nem függhet attól, hogy valaki azt nézegeti vagy sem. Látszólag függhet. A valóságban nem. Ez a bizonyíték.

Látszólag a ház mérete is függ attól, hogy milyen távolról nézed. De a valóságban a ház nem lesz kisebb, vagy talán erre is képesek vagytok, fizikusok ?

Már hogyafenébe ne. Ha egy megfigyelő gyorsan megy akkor az a földön lévő botot más hosszúságúnak látja. Ha egy másik megfigyelő méggyorsabban megy akkor az ugyanazt a botot mégmás hosszúnak látja.

Ha ebben megegyeznénk akkor nem is lenne semmi hiba, csak a relativisták szerint a valóságban is más lesz a földi bot hossza. Ez a baj.

Ugye milyen abszurd, magad sem hiszed el.

A relativitáselmélet azt mondja, hogy ha a hengert szemből nézzük, akkor kör, ha pedig oldalról, akkor négyszögletes.

Látod éppen ez a baj, pontosan itt cseszi el a relativitáselmélet is meg te is. Mert azt kellett volna állítani és csak az lehet igaz, hogy

a relativitáselmélet azt mondja, hogy ha a hengert szemből nézzük, akkor körnek látszik, ha pedig oldalról, akkor négyszögletesnek látszik.

Mivel a rel nem ezt mondja, ezért a relativitáselmélet rosszul írja le a valóságot, mert ő egy akkora baromságot állít, hogy ha szemből nézed akkor az kör a valóságban.

Ezt egy dedós nem veszi be, de fizikusok képesek róla vitatkozni, mert azt hiszik nemcsak a kamuvilágot hozták létre, de csak ők tudhatják mi a valóság. Pedig a valóság a fizikán kívül is létezik, még egy majomnak vagy egy seggfejű tarajos gőtének is.

Dehogynem jutok előrébb, ezzel elégedett vagyok:

..ha neked jobban tetszik, akkor úgy fogalmazok, hogy körnek/négyszögletesnek mérjük.

Tökéletes. Körnek mérjük, körnek látjuk, körnek érzékeljük.

Csak amit mérünk, látunk és érzékelünk az nem a valóság, az ebből a példából is nagyon jól látszik.

a tudomány azt tekinti valóságnak, amit mér

Ez nem igaz, csak a relativitáselméletben. Máshol mindenhol gondolkodik is, számításokat végez, számítások és értelmezés nélkül nem ér semmit a mérésed. Ha én egy kinyújtott ceruzával akarom megmérni a Holdat, azt azért nem tekinted valóságnak ugye ? Tudod, hogy nem akkora a valóságban.

A valóságnak valóban sok arca van. A SR ezek közül az egyik.

Köszönöm. Ezért kínlódtam veletek hetek óta.

Az SR nem a valóságot írja le, hanem az SR a valóságnak egyik arca. A valóság azon látszata amilyen szögből a valóságot vizsgáljuk. Tehát semmiképpen nem azonosítható a valósággal, mert valóságnak éppen azt a dolgot hívjuk ami a sokoldalú megfigyelésekből a megfigyelő pártállásától, szellemi képességeitől, hitvilágától, érzékszervei állapotától, pénztárcájától a megfigyelés szögétől, helyétől, a megfigyelő sebességétől, szagától vagy gravitációs állapotától függetlenül is mindig ugyanaz. A valóság a megfigyelőktől függetlenül létező. Ezt akarja felrúgni a relativitáselmélet, eléggé el nem ítélhető módon.

Következésképpen az űrhajós visszatér és az iker nem lesz öregebb.

Dubois (15147) Mi értelme volna egy olyan rendszerben kontrakciót várni, ahol nincs mozgás?

Huh, mi értelme volna egy olyan rendszerben kontrakciót várni, ahol van mozgás?

( nem mérni -t mondtam, hanem várni )

Felőlem nevezheted 2-t valóságnak, 1-et látszatnak.

Ok, megegyeztünk, ez a lényeg, csak akkor ehhez tartsd magad.

Ebből egyenesen következik, hogy nincs valóságos ikerparadoxon, mert ezáltal fel sem merül. Látszólag másképp öregszik az iker, és ez a látszólagos öregedés addig tart amig úton van. Amint visszaér látszólag ugyanolyan idős lesz. Csak amint egymás mellett állnak, a valóságban is ugyanolyan idős lesz, mert megszűnik a látszólagos öregedés okozója, a mozgás. Pontosabban a mozgás közbeni fény közvetítette kommunikáció, ami a probléma okozója. Ha ezt nem érted az nem azt jelenti, hogy én lovon ülök, hanem azt, hogy még gondolkodnod kell, miből ered az ikerparadoxon. Tételezzük fel, hogy egyfajta jel végtelen sebességgel terjed. Ebben az esetben nem lépne fel az ikerparadoxon. Az ikerparadoxon oka a fénysebességű jelterjedés, s nem pedig az, hogy az iker másként öregszik, főleg nem a valóságban.

Sokan megtették.

Tévedsz, senki sem tette meg, csak összezavarnak legalább háromféle hatást de lehet, hogy többet. Igazad van, el lehetne végezni a kísérletet, tisztán leválasztva az egyenesvonalú egyenletes mozgás hatását (ha van) a gyorsító szakaszokról, gravitációs hatásokról, stb. A GPS erre a célra a lehető legrosszabb, mert túl bonyolult rendszer. Egy ilyen zavaros környezetben nem lehet megállapítani hogy melyik hatás honnan jön. Ne azt nézd, hogy a korrekciókkal jól működik a GPS, itt a korrekciók eredete és oka a kérdés.

Az egyenesvonalú egyenletes mozgást, amiről az ikerparadoxon szól, még senki nem tesztelte. Csak arra kérlek, hogy ne kezdd felsorolni a példákat, amik nem az egyenesvonalú egyenletes mozgást vizsgálták.

A megfigyelések cáfolják ezt az előítéletet.

Akkor neked is elmondom, ha lenne egy végtelen sebességű jeled, akkor is cáfolnák a megfigyelések az egyidejűséget? Az egyidejűség is csak egy definíció, ez nem olyan, hogy van vagy nincs, cáfoljuk, vagy sem. Ráadásul nagyon hasznos definíció és pontosan azt jelenti, mit mérnél ha lenne végtelen sebességű jeled.

Van abszolút egyidejűség ha definiáljuk. Úgy tudjuk meg ha kiszámítjuk mi mikor történt, nem elég megfigyelni, mert csak fénysebességű jeled van.

Ha látsz 2 csillagrobbanást, az egyiket ma, a másikat ezer év múlva, még lehettek egyidejűek. Számítással tudod eldönteni. Számítás nélküli megfigyeléssel nem.

Jellemző, hogy neked elméletben valóságos az idődilatáció. Engem az érdekel, hogy a valóságban valóságos-e.

Kísérletek nem igazolják, kértelek (téged is) 15188 végén, hogy ne sorold azokat a példákat amik nem egyenesvonalúak és nem egyenletesek mert azok nem jó példák a zavaró körülmények miatt.

Az ikerparadoxon nem arról szól, hogy megkerülöd a földet, hanem ee mozgással haladsz. Akkor, hogy hozhatod a Hafele kísérletet ide. Talán nem érted miről van szó? Ha csupán a Sagnac effektus működne akkor is mást mutatnának a föld körül keringő órák.

Nem tisztázott elméletileg mitől járnak másképpen a GPS órák, a specreltől biztosan nem. És még egy GPS sem esett le, hogy valóban össze lehessen hasonlítani az órákat, repülés közben pedig csak fényjelekkel lehet ez pedig eleve problémás.

Arról nem beszélve, hogy több ezer év kellene, hogy néhány másodperc eltérés összegyűljön.

Általában ez az elfogadott. A megfigyelőfüggő dolgokat nem tartjuk a valóság részének.

Na végre valaki, kösz notwe

Csak ezzel a definícióval az a baj, hogy a valóság modellfüggő. Felőlem megállapodhatunk ebben, de akkor erről nem szabad megfedkezni.

Ezt úgy érted hajlandó vagy abba belemenni, hogy valóság csak egy van és így nem lehet modellfüggő ? Ami szerintem természetes, a valóság nem lehet modellfüggő.

Valóság már akkor is létezett amikor fizikus még egy sem született a világra.

A 'valóság' az egy van, de mi az az 'egy'?

Az nem probléma, hogy a valóságot nem ismerjük tökéletesen, közelítjük, tanuljuk és kutatjuk. A lényeg az, hogy valóság csak egy van, s az a megfigyelőktől független.

A modellektől már csak azért sem függhet a valóság, mert a modelleket fizikusok találják ki. Ez a viszony azt predesztinálná, hogy a fizikusok előtt nem létezhetett valóság, ami azért elég groteszk. Grotexksz.

A valóság leírása lehet modellfüggő és megfigyelőfüggő, pl relativitáselmélet, legfeljebb rossz a leírás, csak maga a valóság nem lehet megfigyelőfüggő, sem semmilyen modellfüggő. Mert a valóság már akkor is megvolt amikor még élet sem volt a Földön, nemhogy modell. Ezt a két dolgot nem kéne keverni. Szia.

A nehézségi erőtér földi körülmények között nem függ a megfigyelő helyétől.

Ezt egy kicsit elnagyolod szerintem, mert horizontálisan is függ egy kicsit, vertikálisan pedig bizonyosan függ. Egy hegyen más, a Föld középpontjában pedig nulla. Ezért ez nem modellfüggés, egész egyszerűen függ a Föld középpontjától való távolságtól (és tőlem akár még ezer más dologtól is függhet, és függ is).

..most egy másik definíciót próbálsz adni a valóságra: eszerint az valami "a priori" létező, amelyet közelítget a tudomány. Ez lehet, hogy így van (bizonyíték nincs rá)..

Hát persze, hogy a valóság (a természet, az anyagi világ) a priori létező.

Bizonyíték a világon semmire sincsen, a mérések is csak alátámaszthatnak dolgokat. A természetre és az anyagi világ létére még milyen bizonyítékot vársz? Persze nehéz meghatározni mi a valóság, de első közelítésben nézzük meg egy lexikonban: a tudatunktól független létező anyagi világ, vagy ilyesmi. A tudatunktól független megfigyelőfüggetlent is jelent.

A lényeg az, hogy amikor a galaxis kialakult az is valóságos volt pedig még nem volt modell. Ezért mindegy, hogy hányfajta modellt találtak ki a fizikusok vagy van-e otthon néhány autómodellem, az a Plútón lévő valóságot nem befolyásolja. De még a Földön lévőt se nagyon.

- A valóságra elfogadom, hogy egy és oszthatatlan "a priori" létező, de hagyjuk ki a témából, mert nem része a természettudománynak.

Pont a valóság nem része a természettudománynak? Nem csak fizika van ám a világon. A természettudományok mindenhol a természetet vizsgálják. A fizika sem kivétel, csak Einstein a kivétel.

- A megmért dolgokat ezentúl ténynek igyekszem hívni.

Sokkal jobban örülnék, ha adatoknak hívnád őket, ugyanis ezek a mérési adatok nem tények, mert a mérési adatok hibásak, egymásnak sokszor ellentmondanak, a kutatók hazudnak vagy tévednek, a műszerek pontatlanok stb.

Abszolut időben gondolkodsz, ezért a relatív idő minden tulajdonsága önellentmondásnak tűnik számodra.

Kedves mmormota, Kedves drága mmormota, Te meg relatív időben gondolkodsz, ezért az abszolút idő minden tulajdonsága önellentmondásnak tűnik számodra.

Ti a mérést istenítitek, a látszó világot amit meg lehet mérni, meg lehet tapasztalni, amit lehet érzékelni. De a méréshez mindig hozzátartozik egy használati utasítás, így van ez a hold méretének meghatározásánál például, mert a földről meg tudod mérni a látszó átmérőjét, valahogy kiszámolod a távolságát és ebből kiszámolod a Hold valóságos méretét.

Kiszámolod érted,

kiszámolod, kiszámolod, kiszámolod, kiszámolod.

Nem méred hanem kiszámolod.

Miért esik olyan nehezedre, hogy kiszámoljad az abszolút időt, kifejezetten csak az én kedvemért és Dulifuli kedvéért és magnum56 kedvéért. Csak most Karácsonyra.

Hátha tudunk kezdeni vele valamit.

Boldog Karácsonyt neked, de azoknak is akik úgy harcolnak mintha ellenségek lennénk.

Mit gondoltok mi gyorsítja fel a fényt c -re amikor kilép a bakteriorodopszinból ?

Hát, ha semmit sem lehet kérdezni az baj, mert akkor lehet, hogy az anyagban maga az eredeti fénysugár lassul le, és nem a reinkarnációi mennek tovább laser szerűen.

Szerintem az a baj, hogy a gerjesztett atomok/elektronok kisülése nem meghatározott idő múlva történik meg normálisan, hanem haranggörbe szerint. Ez pedig széthúzná a fényfelvillanást az időben és nemcsak eltolná, vagyis egy négyszögimpulzus nem négyszögként jönne ki hanem valami szinuszgörbe szerű jelként csengene le.

( A gerjesztett atom, hosszabb -rövidebb idõ elteltével magától visszatér az alacsonyabb energiájú állapotába, s az energiatöbbletet egy foton viszi el. Az emittált foton paraméterei megjósolhatatlanok.

http://www.uni-miskolc.hu/~www_fiz/fiz2b/node38.html )

Kösz JFEry, ne egyél túl sokat,

Ha kötetlen szórású paraméterekkel jönne ki a foton, akkor nem volna színes a tárgy, nem volna spektroszkóp, nem volna fénytörés, stb.

Na most ha ilyen bajok vannak, akkor ez könnyen jelentheti azt, hogy nem abszorbeálódik a foton az anyagban való áthaladásakor, hanem az eredeti foton halad át az anyagon de lassabban.

Sajnos fizetős a cikk így csak ezt találtam, Abstract Phys. Rev. Lett. 95, 253601

We observe that the group velocity of light is reduced to an extremely low value of 0.091 mm/s in a biological thin film of bacteriorhodopsin at room temperature. By exploiting unique features of a flexible photoisomerization process for coherent population oscillation, the velocity is all-optically controlled over an enormous span, from snail-paced to normal light speed, with no need of modifying the characteristics of the incident pulse. Because of the large quantum yield for the photoreaction in this biochemical system, the ultraslow light is observed even at low light levels of microwatts, indicating high energy efficiency.

Kristályokban, (gyémánt, rubin, Ca-Wolframát) ez a kilépési irány, hihetetlenül pontosan azonos, (a szilárdtest lézerek másként nem is működhetnének)...

Értem. Akkor ezek szerint a gázlézerek nem működhetnek.

Ide tettem az Absztraktját

Igaz, hogy indiaiak csinálták de attól még lehet korrekt a kísérlet.

a fény intenzitása alig gyengül egy mp késleltetés után. Ez így együtt valóságos csoda lenne.

Vagy csak a fény nem olyan mint gondolod.

Azért ne felejtsd el, hogy Te is hasonló rodopszinnal látsz. Ezért nem valószínű, hogy teljes visszaverődést szenvedne a foton, mert a fény legalábbis belép a rodopszinba, másként nem láthatnál.

Egy része izomerizációs fényreakcióba lép az A vitaminnal, másik része továbbmegy. Hogy aztán mi lesz vele ? Ez a kérdés.

Továbbmegy, mert ezt mérték. Vagy hazudtak.

..szingularitás a Möbius-szalag is..

És melyik pontjában van a szalagnak a szingularitás, ha nem sértelek meg ?