![[origo] fórum](../forumlogo.gif){kind=small}
:D ja igen, egyszerre milliónyi hullámhosszal..
Tegyük csak a helyére az elektront mint hullámot!
de Broglie által felismert hullámhossz csak akkor létező, ha a relativitási elvnek megfelelően mozog a részecske.
Ekkor p=m*v impulzusa van ahhoz a részecskéhez relatívan, amelyikhez relatívan v sebességgel rendelkezik.
ahol h a Planck féle állandó, v a relativitási elv szerinti sebesség c pedig a fénysebesség.
Ezért λ hullámhosszal csak a relatívan mozgó részecskék rendelkeznek. Az álló elektronok nem.
A hullámokra nem érvényesek a megmaradási törvények, az elektronokra viszont már Coulomb megállapította a megmaradási törvény érvényességét, olyan egyszerűen igazolható a léte.
Azaz teljesen félreértett, tökéletesen tévedés az a nézet, hogy az elektron önmaga hullám lehetne.
Egyébként sem az atommag potenciál gödrében hanem az atommag részecskéi és az elektronok által keltett potenciál eredőjén, vagy ahogy egyesek nevezik a potenciál minimumon "kering". Helyesebben "zuhan", mint a Hold a Föld körül.
Ha nem lenne saját impulzusa, akkor a "zuhanása" folytán jutna impulzushoz.
Viszont ilyen eset csak az abszolút nulla fokon "következhetne be". Mert ahol annál "melegebb" van, ott folytonosan kap infra fotonokat és ezzel impulzust.
Tegyük csak a helyére az elektront mint hullámot!
de Broglie által felismert hullámhossz csak akkor létező, ha a relativitási elvnek megfelelően mozog a részecske.
Ekkor p=m*v impulzusa van ahhoz a részecskéhez relatívan, amelyikhez relatívan v sebességgel rendelkezik.
ahol h a Planck féle állandó, v a relativitási elv szerinti sebesség c pedig a fénysebesség.
Ezért λ hullámhosszal csak a relatívan mozgó részecskék rendelkeznek. Az álló elektronok nem.
A hullámokra nem érvényesek a megmaradási törvények, az elektronokra viszont már Coulomb megállapította a megmaradási törvény érvényességét, olyan egyszerűen igazolható a léte.
Azaz teljesen félreértett, tökéletesen tévedés az a nézet, hogy az elektron önmaga hullám lehetne.
Egyébként sem az atommag potenciál gödrében hanem az atommag részecskéi és az elektronok által keltett potenciál eredőjén, vagy ahogy egyesek nevezik a potenciál minimumon "kering". Helyesebben "zuhan", mint a Hold a Föld körül.
Ha nem lenne saját impulzusa, akkor a "zuhanása" folytán jutna impulzushoz.
Viszont ilyen eset csak az abszolút nulla fokon "következhetne be". Mert ahol annál "melegebb" van, ott folytonosan kap infra fotonokat és ezzel impulzust.
Tuarego,
Vigyázz! Hullám impulzusa? Úgy tűnik, szeretnének megetetni Veled megint valami nagy-nagy butaságot! Ne hagyd magadat!
Vigyázz! Hullám impulzusa? Úgy tűnik, szeretnének megetetni Veled megint valami nagy-nagy butaságot! Ne hagyd magadat!
A foton is hullám. És van impulzusa.
Meg úgy egyébként minden elemi és nem elemi részecske hullám.
Tuarego,
Vigyázz! Hullám impulzusa? Úgy tűnik, szeretnének megetetni Veled megint valami nagy-nagy butaságot! Ne hagyd magadat!
Vigyázz! Hullám impulzusa? Úgy tűnik, szeretnének megetetni Veled megint valami nagy-nagy butaságot! Ne hagyd magadat!
hogy az elektron mozog az atommag körül.
A svéd kutatók le is filmezték a jelenséget:
http://www.youtube.com/watch?v=ofp-OHIq6Wo
A svéd kutatók le is filmezték a jelenséget:
http://www.youtube.com/watch?v=ofp-OHIq6Wo
Na, akkor tegyük helyre ezt a baromságot!
Itt van a 2008-as publikáció, mindenki olvassa el!
http://prl.aps.org/pdf/PRL/v100/i7/e073003
Egyrészt a "film" nem film, hanem állóképek sorozata, amely az ulraibolya lézerimpulzusok (detektálás) és az infravörös lézer elektromágneses mezője (manipulálás) fázis-különbségének függvényében hamisszínes megjelenítésben mutatja az elektronfelhő impulzuseloszlását X-Y koordináta mentén. A képen nem az elektron mozog, hanem a két használt lézer fáziskülönbsége hatására az elektronfelhőben mérhető impulzuseloszlás változik.
A publikációban a második oldalon a Fig 1 képen mindez jól látszik azoknak is, akik egy betűt sem értenek meg magából a leírt angol cikkből.
A "videón" tehát nem az elektron mint golyócska mozgása látszik az atommag körül, hanem az elektron, mint hullám kölcsönhatása a kívülről kapott nagyon rövid időtartamú behatásokra. A harmadik oldalon a Fig 2 ábra éppen azt mutatja, hogy milyen impulzuseloszlás számolható elméletileg a kísérleti metódus esetén. Az elvégzett kísérlet pedig vagy megegyező impulzuseloszlást ad, vagy nem. De ami a lényeg: nem az elektron, mint apró golyócska, konkrét mozgását adja!
Tuarego,
Nagyon jó felvetés! Éppen egy hónapja ez a visszatérő téma az Einstein topicban is.
Nagyon jó felvetés! Éppen egy hónapja ez a visszatérő téma az Einstein topicban is.
A topik címbeli kérdésére ez a film úgy válaszol, hogy az elektron mozog az atommag körül.
A svéd kutatók le is filmezték a jelenséget:
http://www.youtube.com/watch?v=ofp-OHIq6Wo
Emil!
A helytelen megfogalmazás kijavítása nem jelenti feltétlenül a teljes elvetést.
A helytelen megfogalmazás kijavítása nem jelenti feltétlenül a teljes elvetést.
1xű!
Miért következne feltétlenül az időutazás lehetősége a fénynél nagyobb sebesség lehetőségéből?
Az utazás megkezdése nem esemény? Mert ha esemény, akkor bármekkora sebességgel haladna, saját kezdete elé nem mehetne.. vagy talán tévedek?
Miért következne feltétlenül az időutazás lehetősége a fénynél nagyobb sebesség lehetőségéből?
Az utazás megkezdése nem esemény? Mert ha esemény, akkor bármekkora sebességgel haladna, saját kezdete elé nem mehetne.. vagy talán tévedek?
ha egyáltalán lehetséges fénynél gyorsabb mozgás, azaz időgép, akkor lehetséges olyan részecskepálya is, amely sokszor megy át ezen a cikluson: sokszor jön a múltból a jövőbe, majd - valahol távol tőlünk - visszamegy a múltba, és ismét jön. Ekkor az általunk látott sok elektron mind ugyanaz, ugyanazon egyetlen részecske téridőbeli pályájának egymást követő különböző korszakai.
Ez olyan részecskékkel fordul elő, amik gyorsabban mozognak a fénynél. Márpedig az összes itt levő részecske ennél lassabban mozog.
Mikor, hogyan gyorsulnak ezek a fény sebességénél nagyobb sebességre, hogy visszajöhessenek a múltból?
Hiszen e szerint az összes részecske egy részecske különböző időutazásai során való itt-tartózkodása.
1xű
Emil!
Kezdesz egy kissé eldurvulni!...Próbáld fékezni magad!
Térj nyugovóra inkább, s holnap talán nyugodtabban tudod viselni a sors csapásait...
Kezdesz egy kissé eldurvulni!...Próbáld fékezni magad!
Térj nyugovóra inkább, s holnap talán nyugodtabban tudod viselni a sors csapásait...
Gézoo szerintem szarágyú. Hogy érdemes volna-e komposztálni őt, azt előbb megtudakolom a csótányoktól. (A csótányok szerintem kevésbé buták, mint a Gézoo nevű monstrum)
Amennyiben Gézoo meglátásait elfogadnánk helytállóknak, rögtön szembe kellene néznünk ama megállapításával is - miszerint a természettudomány törvényei hamisak.
Gézoo, te közröhely tárgya!
Amint megnyitottad a természettudomány hamis törvényei című topikodat, egyből véged lett!
Bármit is írtál azelőtt és azóta, mindenre rásüthető hogy hamis, hiteltelen!
Véged van Gézoo, neked befellegzett!
Amint megnyitottad a természettudomány hamis törvényei című topikodat, egyből véged lett!
Bármit is írtál azelőtt és azóta, mindenre rásüthető hogy hamis, hiteltelen!
Véged van Gézoo, neked befellegzett!
Nyilván megint csak kötözködsz..
"A javítás is le van írva ott."
A javításod nyilván hamis, hiszen az elkerülhetetlenül hamis természettudományos összefüggésekre alapozva vezetted le, amit levezettél.
A javításod nyilván hamis, hiszen az elkerülhetetlenül hamis természettudományos összefüggésekre alapozva vezetted le, amit levezettél.
Emil!
Mindig kiemelten hangsúlyozom, hogy nem elvetni, hanem kijavítani kell a hibás megfogalmazású törvényeket. Most sem tettem másként.
"Emlékeztetlek - ő az, aki már a specrelnél is logikai hibát vétett - szerinted.
Le van írva a blogodban!"
Így van, és a levezetés is le van írva ott. A javítás is le van írva ott.
Egyébként sem Einstein elmélete. Éppen úgy mint ahogyan Maxwell sem a saját elméletei miatt lett híres, Einstein is csak azt tette amit Maxwell. A már létező ismereteket gyűjtötte össze és értelmezte kicsit másként mint a források.
Mindig kiemelten hangsúlyozom, hogy nem elvetni, hanem kijavítani kell a hibás megfogalmazású törvényeket. Most sem tettem másként.
"Emlékeztetlek - ő az, aki már a specrelnél is logikai hibát vétett - szerinted.
Le van írva a blogodban!"
Így van, és a levezetés is le van írva ott. A javítás is le van írva ott.
Egyébként sem Einstein elmélete. Éppen úgy mint ahogyan Maxwell sem a saját elméletei miatt lett híres, Einstein is csak azt tette amit Maxwell. A már létező ismereteket gyűjtötte össze és értelmezte kicsit másként mint a források.
mínusz ok, vagy mi a szösz...
Tehát ok-talan, vagy talán oktalan elképzelés. :o)
"Éppen erre hívtam fel, többek között konkrétan a te figyelmedet is Einstein ált.rel.-jében lévő ettől az ismerettől eltérő értelmezés esetében."
Ez ugye akkor volt, amikor a potenciálról azt állítottad, hogy az nem más, mint energia? (És ezt nem voltál hajlandó visszavonni)
Ez ugye akkor volt, amikor a potenciálról azt állítottad, hogy az nem más, mint energia? (És ezt nem voltál hajlandó visszavonni)
Ja azt még nem írtad, hogy néha kivételt szoktál tenni egyes természeti törvényekkel - ideiglenesen átrakva a hamisak fiókjából, az "Ez itt momentán nem hamis" feliratúba.
Megindokolnád, hogy miért épp Einstein elméletével tetted ezt most?
Emlékeztetlek - ő az, aki már a specrelnél is logikai hibát vétett - szerinted.
Le van írva a blogodban!
Megindokolnád, hogy miért épp Einstein elméletével tetted ezt most?
Emlékeztetlek - ő az, aki már a specrelnél is logikai hibát vétett - szerinted.
Le van írva a blogodban!
"Mivel az utazás oka a jövőben van, s nem a múltban."
Akkor az már nem ok, hanem mínusz ok, vagy mi a szösz...
Akkor az már nem ok, hanem mínusz ok, vagy mi a szösz...
![[origo]](../origo_logo.gif){kind=logo}
A topik címbéli kérdésére eddig ilyen válaszokat kaptam:
"a részecske a lehetséges állapotok szuperpozíciójaként létezik" .... "egyszerre van minden lehetséges állapotban, csak épp nem mindegyikben ugyanakkora mértékben" (Bartimaeus)
"Az elektron tehát semmihez sem hasonlít, azok közül a dolgok közül, amit képes az agyunk felfogni, ebből következően, amit az elektron csinál, az sem hasonlít semmihez, amire emberi fogalmunk van. Egyszerűen felesleges azon agyalni, hogy milyen emberi fogalomnak megfelelő viselkedést mutat az elektron, mert nincs rá fogalmunk." (Elminster).
Valószínűleg nem vagyok egyedül, akit ezek a válaszok nem elégítenek ki ebben a formában. Hiszen, ha egy részecske, ami egy valóságos fizikai objektum, mert tömege, töltése, energiája van, akkor nemcsak hogy "létezik", hanem valamit "csinálnia" is kell. Avagy, ha valaki azt állítaná, hogy nem csinál semmit, mert mondjuk "áll", akkor meg azt kell megmagyaráznia, hogy miért áll.
Ha meg valaki azt állítja, hogy a részecske mindenhol van egyszerre - különböző valószínűséggel - , vagy "ködszerűen el van kenődve", akkor azt is meg kell magyaráznia, hogy ezt fizikailag "hogyan csinálja".
Azt a hozzáállást pedig végképp nem tudom elfogadni, hogy felesleges "agyalni" az elektron viselkedésének megmagyarázásán, mert "úgysem lehet rá emberi fogalmunk", meg hogy...
"Egyszerűen csak el kéne fogadni a tényt, hogy az elemi részecskék egyáltalán semmi olyasmire nem hasonlítanak, mint amit mi az emberi érzékeinkkel a makroszkopikus környezetünkben tapasztalunk és a fogalmainkban leképezni tudunk" (Elminster).
Ezek a kijelentések egy tudományos topikban meglehetősen disszonáns módon hangzanak, s misztikus, vallásos jellegű felszólításként is értelmezhetők, miszerint nem kell agyalni, hanem egyszerűen csak el kell fogadni a jól ismert kvantummechanikai (tankönyvi) szöveg "dogmáját".
Miért ne lehetne bármilyen elméletet, bármilyen tudományos hipotézis megkérdőjelezni? És miért volna felesleges ilyen alapvető fizikai kérdéseken agyalni?...
Továbbá azt is megkérdőjelezem, hogy ne lehetne emberi fogalmakkal magyarázni az elektron viselkedését, hiszen töltése, tömege, energiája van, s ezek mind emberi fogalmak szerint mérhető mennyiségek, továbbá az atommagból kiszabadult elektron jól megfigyelhető, éles csíkot húz a ködkamrában, s emberi fogalmak szerint is meghatározható pályát ír le. Vagy az így kiszabadult elektron talán egy másfajta elektron?...Amire talán másfajta fizikai törvények lennének érvényesek?...
Láthatjuk, hogy nem is egy kérdés merül fel, ezért ezen a topikon szívesen veszünk minden olyan véleményt, elképzelést, ami magyarázattal szolgál ezekre a kérdésekre.