Mit csinál az elektron?
Tuarego
- 2011. 10. 25. 22:47
Nyitóüzenet megjelenítése
Emil ne kötözködj! Tudod te jól! Az idő a gravitációs potenciálnak és a fénysebesség négyzetének a hányadosával arányos.. A gravitációs potenciál pedig magasságfüggő.. Ezt eddig sem vitattam, sőt! Éppen erre hívtam fel, többek között konkrétan a te figyelmedet is Einstein ált.rel.-jében lévő ettől az ismerettől eltérő értelmezés esetében.
"Miután ő minden pillanatban egy "gyorsabb időben" van. Azaz a mi időnk folyton lassabb az Ő idejénél, így mi az ő múltjából, ő pedig a mi jövőnkből szól bele a telefonba."
Miután köztudott, hogy a természettudományos törvényeket hamisaknak nyilvánítottad, kiváncsivá tettél, hogy mire alapoztad eme véleményed.
Melyik hamis törvényre? Légy szíves írd meg.
Miután köztudott, hogy a természettudományos törvényeket hamisaknak nyilvánítottad, kiváncsivá tettél, hogy mire alapoztad eme véleményed.
Melyik hamis törvényre? Légy szíves írd meg.
Teller Ede relativitáselmélet
Itt fejti ki nézeteit a relativitásról.
Említésre kerül az energia megmaradás és az időutazás is.
Itt fejti ki nézeteit a relativitásról.
Említésre kerül az energia megmaradás és az időutazás is.
Azonban ez sem magyarázná meg azt a sokkal súlyosabb rejtélyt, hogy miért tökéletesen egyforma (csak ellentétes előjelű) a különböző elemi részecskék
Talán ha látnánk egy tökéletes síkot, ahol gödröket ástak, természetesnek tartanánk, hogy amennyi tömegű gödör van, annak megfelelő tömegű bucka is található.
az időutazás alapjában rombolná le a kauzális (oksági) kapcsolatokra épített fizikai világképet
Mivel az utazás oka a jövőben van, s nem a múltban.
Ez egyben az energia megmaradás sérülését is jelentené.
Ahonnan jön ott energia hiány keletkezne, ahova megy ott energia többlet.
Már önmagában az is időutazás, amikor felhívjuk a felettünk lévő emeleten lévőt.
Miután ő minden pillanatban egy "gyorsabb időben" van. Azaz a mi időnk folyton lassabb az Ő idejénél, így mi az ő múltjából, ő pedig a mi jövőnkből szól bele a telefonba.
És mint a példa mutatja ennek semmi köze az oksági viszonyhoz.
Miután ő minden pillanatban egy "gyorsabb időben" van. Azaz a mi időnk folyton lassabb az Ő idejénél, így mi az ő múltjából, ő pedig a mi jövőnkből szól bele a telefonba.
És mint a példa mutatja ennek semmi köze az oksági viszonyhoz.
Köszönöm a pontositást, igy sokkal érthetőbb volt. :)
Ha érvényesnek véljük az anyag-energiamegmaradás törvényét,
Már nem biztos, hogy érvényesnek tekintik. A BB belerondit.
Ha érvényesnek véljük az anyag-energiamegmaradás törvényét, akkor az időutazást csak csere-üdültetésként lehet elképzelni, azaz aki visszamegy a múltba, ahelyett valakinek ide kell jönnie a múltból, mégpedig rögvest!
Elképzelhető a hármascsere is, azaz hogy betársul a buliba a jövőből is még valaki. :)
Elképzelhető a hármascsere is, azaz hogy betársul a buliba a jövőből is még valaki. :)
Még mielőtt további félreértések lesznek belőle, szeretném pontosítani:
Nem, a specrel szerint...
Sőt, az időutazás alapjában rombolná le a kauzális (oksági) kapcsolatokra épített fizikai világképet, amit az eddigi tapasztalatok igazoltak. Lásd a közismert nagymama-paradoxont: ha visszamegyek az időben, és megölöm a saját nagymamámat, nem fogok megszületni, de akkor ki öli meg a nagymamát... és így tovább. A sci-fi könyvek és filmek számos tragikus vagy vicces kombinációt dolgoztak ki a témára.
Miért merül fel a kérdés, hogy "van-e az elektronnak nagymamája?" Mert az összes elektron tökéletesen egyforma, elvileg sem lehet őket megkülönböztetni. Ha tehát egy elektront visszaküldünk az időben, nem fog különbözni az eleve ott tartózkodó számtalan másik elektrontól, nem lesz képes "egyéni" cselekvésre, tehát nem lép fel a nagymama-paradoxon. Így elemi, megkülönböztethetetlen objektumok esetén nem zárhatjuk ki eleve az időutazást, ezért a fénynél gyorsabb mozgást sem. Más kérdés (és vitakérdés), hogy ilyen elektronokkal vagy csoportjukkal küldhetünk-e információt a múltba, és ezzel befolyásolhatjuk-e elődeink cselekedeteit (ha valakinek pozitív válasza, esetleg működő időgépe van, kérem, üzenje meg nekem a jövő heti lottószámokat!) - ha igen, ez éppen olyan időgép, és éppen olyan paradoxon, mintha magunk utaznánk a múltba.
Nem kell, hogy a Nagy Bumm idején legyen gyors a részecske - ennek az egész ötletnek semmi köze sem az áltrelhez, sem a Nagy Bummhoz.
Pontosítok. Nem arról van szó, hogy egyetlen fénynél gyorsabb elektron létéből mindez következne. Hanem arról, hogy ha egyáltalán lehetséges fénynél gyorsabb mozgás, azaz időgép, akkor lehetséges olyan részecskepálya is, amely sokszor megy át ezen a cikluson: sokszor jön a múltból a jövőbe, majd - valahol távol tőlünk - visszamegy a múltba, és ismét jön. Ekkor az általunk látott sok elektron mind ugyanaz, ugyanazon egyetlen részecske téridőbeli pályájának egymást követő különböző korszakai. A helyzet hasonló ahhoz, amikor a ruha varrását vizsgálgatva látjuk a sok szépen, párhuzamosan elrendezett cérnaszálat, és csodálkozunk, miért egyforma színű és vastagságú az összes - mert nem tudjuk, hogy ugyanannak az egyetlen hosszú, többszörösen oda-visszavezetett cérnaszálnak a különböző darabjait látjuk egymás mellett. Ha valóban ez lenne a helyzet, akkor tényleg csak egyetlen elektron lenne a világon...
A kvantumelméletnek és a részecskefizikának valóban komoly elvi kérdése, hogy miért tökéletesen egyforma az összes elektron (hasonlóképpen az összes pion stb, általában az elemi részecskék). Megvan rá a szokásos, "hivatalos" matematikai magyarázat, de mennyivel frappánsabb egy ilyen "unortodox" ötlet... Azonban ez sem magyarázná meg azt a sokkal súlyosabb rejtélyt, hogy miért tökéletesen egyforma (csak ellentétes előjelű) a különböző elemi részecskék (pl a proton és az elektron) elektromos töltése, miközben tömegük és számos más tulajdonságuk különbözik. Úgy hogy az érdekes és felvillanyozó ötletek helyett marad a kemény matematikai (ezúttal csoportelméleti) magyarázat...
:)
dgy
Egy nagyon érdekes felvetést hallottam D.GY. előadásán.(video)
Az áltrel szerint
Az áltrel szerint
Nem, a specrel szerint...
azért nem léphetjük át a c t , mert ez esetben lenne olyan koordináta rendszer ,ahonnan ez időutazás lenne. Ilyet eddig még nem tapasztaltunk, ezért elég biztosak lehetünk ebben.
Sőt, az időutazás alapjában rombolná le a kauzális (oksági) kapcsolatokra épített fizikai világképet, amit az eddigi tapasztalatok igazoltak. Lásd a közismert nagymama-paradoxont: ha visszamegyek az időben, és megölöm a saját nagymamámat, nem fogok megszületni, de akkor ki öli meg a nagymamát... és így tovább. A sci-fi könyvek és filmek számos tragikus vagy vicces kombinációt dolgoztak ki a témára.
Azonban, ha a részecskék képesek erre,
Miért merül fel a kérdés, hogy "van-e az elektronnak nagymamája?" Mert az összes elektron tökéletesen egyforma, elvileg sem lehet őket megkülönböztetni. Ha tehát egy elektront visszaküldünk az időben, nem fog különbözni az eleve ott tartózkodó számtalan másik elektrontól, nem lesz képes "egyéni" cselekvésre, tehát nem lép fel a nagymama-paradoxon. Így elemi, megkülönböztethetetlen objektumok esetén nem zárhatjuk ki eleve az időutazást, ezért a fénynél gyorsabb mozgást sem. Más kérdés (és vitakérdés), hogy ilyen elektronokkal vagy csoportjukkal küldhetünk-e információt a múltba, és ezzel befolyásolhatjuk-e elődeink cselekedeteit (ha valakinek pozitív válasza, esetleg működő időgépe van, kérem, üzenje meg nekem a jövő heti lottószámokat!) - ha igen, ez éppen olyan időgép, és éppen olyan paradoxon, mintha magunk utaznánk a múltba.
akkor elég egyetlen fénynél gyorsabb elektron ,a BB kor,
Nem kell, hogy a Nagy Bumm idején legyen gyors a részecske - ennek az egész ötletnek semmi köze sem az áltrelhez, sem a Nagy Bummhoz.
ez a fénynél sebesebb mozgás azt a látszatot kelti, mintha milliárd számra lennének elektronok, közben mind ugyanaz az egy.
Pontosítok. Nem arról van szó, hogy egyetlen fénynél gyorsabb elektron létéből mindez következne. Hanem arról, hogy ha egyáltalán lehetséges fénynél gyorsabb mozgás, azaz időgép, akkor lehetséges olyan részecskepálya is, amely sokszor megy át ezen a cikluson: sokszor jön a múltból a jövőbe, majd - valahol távol tőlünk - visszamegy a múltba, és ismét jön. Ekkor az általunk látott sok elektron mind ugyanaz, ugyanazon egyetlen részecske téridőbeli pályájának egymást követő különböző korszakai. A helyzet hasonló ahhoz, amikor a ruha varrását vizsgálgatva látjuk a sok szépen, párhuzamosan elrendezett cérnaszálat, és csodálkozunk, miért egyforma színű és vastagságú az összes - mert nem tudjuk, hogy ugyanannak az egyetlen hosszú, többszörösen oda-visszavezetett cérnaszálnak a különböző darabjait látjuk egymás mellett. Ha valóban ez lenne a helyzet, akkor tényleg csak egyetlen elektron lenne a világon...
Ez magyarázná miért egyforma mind.
A kvantumelméletnek és a részecskefizikának valóban komoly elvi kérdése, hogy miért tökéletesen egyforma az összes elektron (hasonlóképpen az összes pion stb, általában az elemi részecskék). Megvan rá a szokásos, "hivatalos" matematikai magyarázat, de mennyivel frappánsabb egy ilyen "unortodox" ötlet... Azonban ez sem magyarázná meg azt a sokkal súlyosabb rejtélyt, hogy miért tökéletesen egyforma (csak ellentétes előjelű) a különböző elemi részecskék (pl a proton és az elektron) elektromos töltése, miközben tömegük és számos más tulajdonságuk különbözik. Úgy hogy az érdekes és felvillanyozó ötletek helyett marad a kemény matematikai (ezúttal csoportelméleti) magyarázat...
:)
dgy
Természetesen ez mint érdekes gondolat vetődött fel, nem mint tudományosan kidolgozott valami.
Egy nagyon érdekes felvetést hallottam D.GY. előadásán.(video)
Az áltrel szerint azért nem léphetjük át a c t , mert ez esetben lenne olyan koordináta rendszer ,ahonnan ez időutazás lenne. Ilyet eddig még nem tapasztaltunk, ezért elég biztosak lehetünk ebben. Azonban, ha a részecskék képesek erre, akkor elég egyetlen fénynél gyorsabb elektron ,a BB kor, ez a fénynél sebesebb mozgás azt a látszatot kelti,mintha milliárd számra lennének elektronok, közben mind ugyanaz az egy. Ez magyarázná miért egyforma mind.
Jó mi?! :))
Az áltrel szerint azért nem léphetjük át a c t , mert ez esetben lenne olyan koordináta rendszer ,ahonnan ez időutazás lenne. Ilyet eddig még nem tapasztaltunk, ezért elég biztosak lehetünk ebben. Azonban, ha a részecskék képesek erre, akkor elég egyetlen fénynél gyorsabb elektron ,a BB kor, ez a fénynél sebesebb mozgás azt a látszatot kelti,mintha milliárd számra lennének elektronok, közben mind ugyanaz az egy. Ez magyarázná miért egyforma mind.
Jó mi?! :))
Tájszólás? Szégyelled?
Valóban nehéz az alapismeretek hiányában szenvedőtől, a szakemberig, mindenki számára érthetően fogalmazni.
Ha "közérthető" akkor sallangos vagy pongyola.. éppen a' szerint, hogy mennyire részletezi a megértéséhez szükséges alapismeretek magyarázatát.
És még így is gyakorta megesik, hogy nem vagy csak éppenséggel félreértik.
Ha "közérthető" akkor sallangos vagy pongyola.. éppen a' szerint, hogy mennyire részletezi a megértéséhez szükséges alapismeretek magyarázatát.
És még így is gyakorta megesik, hogy nem vagy csak éppenséggel félreértik.
Érdekes megközelítés, mindenképpen, hiszen ezt is (részben) elektronok alkotják. De ne menjünk ennyire messzire.
Ha baj ér, elveszted a szerelmed, megcsalnak, veled együtt nem szenved-e tested minden része, a szíved, az agyad, a lelked, a tested, nem veszi ki részét ebből minden szerved, sejted molekulád és igen az elektron!
Tehát ekkor mit csinál az elektron? Bizony, veled együtt szenved, kiveszi a részét mégha oly kicsi is és nem is felismerhető, abból ami rád jutott.
mit?
amit az ESO 510 G13
amit az ESO 510 G13
csak
Miért írtad, hogy "értelembe" ?
Mivel mai jelentése lehet:
1) Válaszadásra ösztönző kérdésként: Nos, mi a véleményed? Nos, mit szólsz?
2) Cselekvésre biztatásként: Nos, nem indulsz még?
3) Kijelentés, fejtegetés, nyomatékos bevezetése: Nos, a vizsgálatom ezt mutatja.
Nos, akkor megállapíthatjuk, hogy Gézoo, a 3-as jelentésének megfelelő értelembe használta és helyesen.
Remélhetőleg ezek után nyugodtan tudod álomra hajtani a fejedet. :o)
Ritkán érzek ingerenciát, hogy levegyem a polcomról a Magyar Értelmező Kéziszótárt...
1) Válaszadásra ösztönző kérdésként: Nos, mi a véleményed? Nos, mit szólsz?
2) Cselekvésre biztatásként: Nos, nem indulsz még?
3) Kijelentés, fejtegetés, nyomatékos bevezetése: Nos, a vizsgálatom ezt mutatja.
Nos, akkor megállapíthatjuk, hogy Gézoo, a 3-as jelentésének megfelelő értelembe használta és helyesen.
Remélhetőleg ezek után nyugodtan tudod álomra hajtani a fejedet. :o)
Ritkán érzek ingerenciát, hogy levegyem a polcomról a Magyar Értelmező Kéziszótárt...
Nos, Latinul "Mi", mint királyi többes szám, tehát "Én", kijelentem, kinyilatkoztatom (?) :o), de nem hiszem, hogy ezzel használói tisztába lennének.
A nos használatának "miértje" szerintem külön topikot érdemelne.
A topik címbéli kérdésére eddig ilyen válaszokat kaptam:
"a részecske a lehetséges állapotok szuperpozíciójaként létezik" .... "egyszerre van minden lehetséges állapotban, csak épp nem mindegyikben ugyanakkora mértékben" (Bartimaeus)
"Az elektron tehát semmihez sem hasonlít, azok közül a dolgok közül, amit képes az agyunk felfogni, ebből következően, amit az elektron csinál, az sem hasonlít semmihez, amire emberi fogalmunk van. Egyszerűen felesleges azon agyalni, hogy milyen emberi fogalomnak megfelelő viselkedést mutat az elektron, mert nincs rá fogalmunk." (Elminster).
Valószínűleg nem vagyok egyedül, akit ezek a válaszok nem elégítenek ki ebben a formában. Hiszen, ha egy részecske, ami egy valóságos fizikai objektum, mert tömege, töltése, energiája van, akkor nemcsak hogy "létezik", hanem valamit "csinálnia" is kell. Avagy, ha valaki azt állítaná, hogy nem csinál semmit, mert mondjuk "áll", akkor meg azt kell megmagyaráznia, hogy miért áll.
Ha meg valaki azt állítja, hogy a részecske mindenhol van egyszerre - különböző valószínűséggel - , vagy "ködszerűen el van kenődve", akkor azt is meg kell magyaráznia, hogy ezt fizikailag "hogyan csinálja".
Azt a hozzáállást pedig végképp nem tudom elfogadni, hogy felesleges "agyalni" az elektron viselkedésének megmagyarázásán, mert "úgysem lehet rá emberi fogalmunk", meg hogy...
"Egyszerűen csak el kéne fogadni a tényt, hogy az elemi részecskék egyáltalán semmi olyasmire nem hasonlítanak, mint amit mi az emberi érzékeinkkel a makroszkopikus környezetünkben tapasztalunk és a fogalmainkban leképezni tudunk" (Elminster).
Ezek a kijelentések egy tudományos topikban meglehetősen disszonáns módon hangzanak, s misztikus, vallásos jellegű felszólításként is értelmezhetők, miszerint nem kell agyalni, hanem egyszerűen csak el kell fogadni a jól ismert kvantummechanikai (tankönyvi) szöveg "dogmáját".
Miért ne lehetne bármilyen elméletet, bármilyen tudományos hipotézis megkérdőjelezni? És miért volna felesleges ilyen alapvető fizikai kérdéseken agyalni?...
Továbbá azt is megkérdőjelezem, hogy ne lehetne emberi fogalmakkal magyarázni az elektron viselkedését, hiszen töltése, tömege, energiája van, s ezek mind emberi fogalmak szerint mérhető mennyiségek, továbbá az atommagból kiszabadult elektron jól megfigyelhető, éles csíkot húz a ködkamrában, s emberi fogalmak szerint is meghatározható pályát ír le. Vagy az így kiszabadult elektron talán egy másfajta elektron?...Amire talán másfajta fizikai törvények lennének érvényesek?...
Láthatjuk, hogy nem is egy kérdés merül fel, ezért ezen a topikon szívesen veszünk minden olyan véleményt, elképzelést, ami magyarázattal szolgál ezekre a kérdésekre.