Már csak azt kellene bizonyítanod, hogy az univerzumunk megfeleltethető egy homogén tömegeloslású gömbhéjnak. Mert a levezetés amit Newton adott ilyen gömbhéj esetén igaz.

Ez egy szép filozófiai vitaindító lenne, de javaslom a további vita előtt csak olvasd át a gömbhéj gravitációját, aztán döntsd el, hogy egy külső homogén gravitációs tér befolyásolja-e az adott test mozgását?

A végtelen homogén gravitációs tér nem változik egy test elmozdulásától, hiszen a végtelenhez képest az adott test eleve elenyésző.

Elolvastam. Sajnos annyira nem értem, hogy kár is lenne belebeszélnem. Azt kérdezném meg vele kapcsolatban, hogy a c négyzet sebességnek mi a mértékegysége?

Nagyon szép mondás. Csak nem olyantól, aki a legegyszerűbb ellenszámításoknál is huszonhat hibát ejt, miközben állandóan hibákat vél felfedezni a tudomány eddigi eredményeiben. Amit a múltkori spirál galaxisos ötletednél műveltél, az kísértetiesen hasonlít a mostanira. Az a helyzet, hogy tudás nélkül gondolkodni (és gondolkodásra felszólítani) az nagyon kevés.

Az is derék dolog, hogy a te fantáziád van olyan szabad, hogy el tudod vele képzelni, de ugye akkor ennek a rendszernek stabilnak kéne lenni. Ha benne egy tömeget elmozdítunk, annak akarni kéne visszatérni az eredeti helyére, mint az ingának az alsó holtpontjára. De hogyan, mikor a visszatérési oldal éppen tömeghiányos lett? Amiről te beszélsz az inkább az inga felső holtpontjához hasonlít, amíg nincs zavar, addig beszélhetsz órákig ezerképpen az egyensúlyáról.

Természetesen. De akkor az hamar ki is derül.

Először Newton vezette le, hogy egy üres gömbmhéjon belül egy pontszerű tömegre ható gravitáció a gömbhéj belsejének minden pontjában nulla értékű.
Más a helyzet, ha a tömeg nem pontszerű. Ezzel a gondolattal Einstein játszott el még az áltrel megalkotása előtt.

http://www.kfki.hu/chemonet/hun/teazo/miert/m01/163.html
A linket azért rakom be, hogy lásd nem én találtam ki, s bármilyen fájdalmas számodra időnként nem elég magolni, néha gondolkodni is kell,
s a tudományban nem mindig a leghangosabb, leginkább elfogadott nézet az igaz.

Amint "tudjuk" a levegőnél nehezebb test nem repülhet,
miközben csak ablakon kellett volna kinézni, hogy a levegőnél nehezebb madarat lásson. :o)

Nézz utána a gömbhéjon belüli gravitációnak.

Ha a gömbhéj gravitációja nem hat a benne lévő tömegre, akkor nincs érved ellene.
Pontosabban aszimmetrikusan pedig nem hat, a központi tömegre, ezért vonzó hatás se keletkezhet.

A példámban említett Földhéj esetén, magához vonzza a héj a belső tömeget,
vagy nem?

Mivel az üregen belül mindig két oldalról hat a gravitáció és az egyenlőségüket már Newton bizonyította abban az esetben is, ha nem pont középen helyezkedik el.

Ha nem hat rá, akkor olyan mintha nem is létezne.

Nem. Nem hibás. Csak te egy apró dologról elfeledkeztél!
Lássuk, mi is a te "cáfolatod"?


Barátom! A pályán belüli tömegek hatását viszont érzi, és azok miatt elmozdulhat! És mi történik, ha a tömeged elmozdul? Gondolj bele: a tömeged szintén része egy másik tömeget körülvevő homogén külső gömbnek. Ha viszont elmozdul a tömeged a helyéről, akkor a másik tömegnél megszűnik a külső gömb homogenitása!
Hoppá! Máris borul az egész okoskodásod, hiszen az első tömeg tényleg nem érzi a homogén külső környezetének a gravitációját (mert mint írtam is, minden irányból pontosan kiegyenlíti egymást), de mivel elmozdul, ezért a mellette lévő tömeg külső környezete fog megváltozni. Neki már nem lesz ezután homogén környezete, ergo el fog az is mozdulni, ha pedig elmozdul, akkor már az első tömegnek sem lesz homogén külső környezete.

Az egész okoskodásod csakis addig érvényes, amíg minden tömegpont minden környezete homogén. Ha viszont valamelyik tömegpont elmozdul, akkor törvényszerűen összeomlik az egész rendszer, mint ahogy írtam is korábban.
A "cáfolatod" megbukott. A statikus univerzum vonzó gravitáció esetében instabil állapot, mint egy hegyére állított ceruza.

Nem magyaráztam, mivel a lehurrogás uralkodott el a fórumon, a gondolkodás helyett. Igyekezzünk korrektek lenni és logikusan gondolkodni!

Alapvetően 3 univerzum képzelhető el.
1. statikus
2. táguló
3. magába zuhanó

Jelenleg a 2. verzió van hivatalosan elfogadva.

Ha ez (lenne) az igazság, a valóság tökéletes modellje, akkor lehetne milliárd embernek vizsgálni, hibát (bizonytalanságot) nem lehetne találni.
A 2*2 = 4 és nem azért mert az 1. osztályban a tanító néninek van a legnagyobb hatalma és a tekintélyelv alapján is az ő véleménye a mérvadó.
A megfelelő korban megtanítják a gyerekekkel, hogy bizonyos igazságokat be kell tudni bizonyítani, s nem elég az, hogy éppen az volt bele írva a tankönyvbe egy hozzájuk képest sokkal okosabb bácsi (vagy néni) által.

Az 1. időben végtelen.
7426-ben le van írva mit gondoltak nagy tudósok erről a helyzetről.

Amikor tüzetesen megvizsgáljuk, akkor kiderül, hogy a fenti elképzelés hibás.
A tömeg nyugodtan mozoghat jobbra-balra anélkül, hogy a statikusság sérülne, s felborulna az egyensúly.
Homogén gömbön belül a tömeg nem érzékeli a pályáján kívüli tömegek gravitációját. Ezért nem borulhat fel a gravitációs egyensúly.
A mozgás eleve ellen erőt biztosít a gravitációnak, tehát bár a gravitációt csak vonzó hatásúnak ismerjük, mégis elképzelhető statikus változat.

Ezt lehet vitatni, mivel nagy emberek nem így gondolták, de próbálj benne hibát találni!
Mind két állítás eddig figyelmen kívül hagyott észlelt tény.

Ha az univerzum statikus állapota is elképzelhető, akkor viszont az észleléseket (vöröseltolódás) ennek megfelelően kell értékelni.

Megnéznéd a 10633 hsz-t?

Az Univerzum nem gyorsulva, hanem LASSULVA tágul. Régebben tágult gyorsabban, tehát lassul. Mit szólsz ehhez, a gyorsulva tágulás egyszerű tévedés eredménye, szerinted?

A távolabbi fények egy régebbi állapotot mutatnak ugyanis. Gyorsulva tágulást akkor látnánk, ha a KÖZELEBBI objektumokat látnánk távolabb a számítottnál.

Ezt elfogadja mindenki, mert ez így korrekt. De te meg semmivel nem magyaráztad. Alternatívákat soroltál, azokat is időnként összevissza keverve. Egy lehetőséget mondj csak, és az magyarázzon meg több mindent, mint a tértágulás! Amíg ezt nem teszed meg, nem szép dolog ócsárolni sok komoly ember munkáját.

Mit kéne teljesíteni, hogy a közvetlen mérés meglegyen? Hogyha ennek az itteni kis társaságnak elmondanád, hogy mit kell érteni közvetlen mérés alatt, az nagyon tanulságos lenne. Akár földi körülmények között is, de főleg csillagászati és atomi méretek esetén érdekelne a dolog. Néhány példa nagyon sokat segítene nekünk, legyen szó bármilyen fizikai jellemzőről.

A múltkor már ezeket tételesen leírtam, amire semmi érdemi választ sem te, sem más nem tudott adni, s most mégis úgy teszel, mintha bizonyított lenne a gyorsuló tágulás.

Figyu, te a tudóstársadalom zömével nem értesz egyet, miről tudnálak én meggyőzni? :)

Semmiféle gyorsuló tágulást nem mértek közvetlenül (de még közvetetten se). Távolságokat állapítottak meg, s ebben véltek felfedezni anomáliákat, de ez a megállapításuk sem megalapozott.

Semmiféle gyorsulást nem mértek! A múltkor már ezeket tételesen leírtam, amire semmi érdemi választ sem te, sem más nem tudott adni, s most mégis úgy teszel, mintha bizonyított lenne a gyorsuló tágulás.

Először tételes választ várok azokra a kritikáimra, amiket ott felvetettem, vagy ha van más bizonyítékod akkor azt tárd elénk.

Nem. Vöröseltolódást mértek, amit tágulással magyaráztak.

Például ha valaminek a működéséről kevés az információm és azt állítom, hogy ott egy eddig ismeretlen "sötét" anyag és "sötét" energia munkálkodik (bár erre semmi bizonyítékom), az befolyásolhatja a tudomány fejlődését (ha elég sokan elhiszik).

Állandóan kitekeritek ezt a témát. Csak bizonyiték van, elmélet nincs még hozzá!! Egyre pontosabb méréseket végeztek, és olyan mérési adatokat kaptak, amikre nem számitottak. Az Univerzum tágulását mérték, már előre valami ''lassulás'' volt az angol neve, de kiderült, hogy gyorsul a tágulás. Tehát a bizonyitékok hatására, kénytelenek voltak uj elméletek után nézni. Mindenki elismeri, hogy fingjuk nincs még egyikről sem. Tehát nem ők találták ki , ezek mérhető, létező hatások, aminek az elméleti magyarázata nincs még meg.

Röviden:
univerzum = minden amit megismerhetek
multiverzum = minden amit elgondolhatok :o)

Velős és igaz! :)

Rees is a ''bölcselkedés'' szót használta nem az elméletet. De a 6 fontos paraméter, hihetetlen behangolására frappáns, logikus (bizonyithatatlan) magyarázat.

Zavaró az ''elmélet'' kifejezés, mert egyaránt jelenthet, sejtésen alapuló, bizonyitékokat nélkülöző teóriát, és egységes erős bizonyiték halmazon nyugvó tudományos modellt is. ( összeesküvés elmélet : evolució elmélet)

Például ha valaminek a működéséről kevés az információm és azt állítom, hogy ott egy eddig ismeretlen "sötét" anyag és "sötét" energia munkálkodik (bár erre semmi bizonyítékom), az befolyásolhatja a tudomány fejlődését (ha elég sokan elhiszik).
Akkor létezik-e a sötét anyag, vagy nem?

Amikor azt írtam, hogy a virtuálisan létezők is részei a mindenségnek, akkor a legkevésbé sem szerettem volna összemosni az anyagi valóságukban létező és a csak képzetesen (virtuálisan) létező dolgokat.

Az anyagi létezőket tekinthetjük "elsődleges" létezőknek, a virtuális létezőket pedig ezen elsődleges létezőkből származtatott, ezek relációinak, mintázatának, modelljeinek.

Fontos azonban megjegyezni, hogy ezen virtuális létezők információs kapcsolatban vannak valódi, anyagi létezőkkel, s ezáltal befolyásolhatják azok viselkedését.
Így például rajzfilmekkel, ábrákkal, virtuális modellekkel közölhetünk olyan információkat, melyek által valós események megváltozott irányban haladnak tovább.

Tehát a kulcselem ebben a kérdésben az INFORMÁCIÓ, ami maga is virtuális objektum, de az Univerzum egyik legfontosabb "kelléke".

Az univerzum objektíve létezik, és elvi lehetőségünk van a megismerésére.
Az agyunk képes nem létező dolgokat is elgondolni, s azért mert kitalálunk egy rózsaszín láthatatlan egyszarvút és annak "lenyomata" neve, képe megjelenik,
még nem jelenti, hogy egy tényleges létező objektumról van szó.

Miki Egér is létezik, az ember teremtette, de nem fizikailag létező.
Abban igazad van, hogy az utóbbi időben össze keveredtek ezek a fogalmak, s ezért fogadható el némelyek számára, hogy a tudományban is jelen legyenek ezek a kitalációk.