Hozhattad volna a csapágygolyót is példának, mert az sem gömb. Nem gömb a Föld sem és nem gömb a GP kisérletben használt golyó sem. Bármilyen gömbölyű, kerek vagy gömbölyűnek látszó anyagi test, legyen az kenyérgalacsin vagy pingponglabda, az egyik sem gömb.

Mert a gömb matematikai definíció, jó lenne ha ezt megértenéd miután lefaszságoztad amiről beszélsz.

140: fizikai tér nem létezik, azok anyagi mezők, megint nyelvészkedsz. A tér matematikai konstrukció.

137: Nem a Világegyetem (= Univerzum) végtelen, mert az véges. Az Univerzumok végtelen gravitontengerben léteznek amelyet a 100 trillió-kvadrillió newton nyomóerejű gravitonsugárzás működtet.

A fizika mai állását most vitatom.

Akkor visszatérhetünk 120 -ra, 

Menjen a gömb sugara 0-tól végtelenig és megkapjuk a teret, aminek kiterjedése végtelen, matematikai pontokból álló, a természetben nem létező geometriai fogalom.

Ezért nem lehet hajlítani, behorpasztani, felfújni, hullámoztatni vagy kalapálni vele.

Így világos?

És amikor a gömbhéj vastagsága = r akkor mit mondasz?

Akárhogy nevezed, a gömb (vagy ha gömbhéjnak nevezed akkor is), és ha a belső pontokat (helytelenül) hozzászámítod akkor is geometriai objektum és mindenképpen

matematikai pontokból áll.

A gömb elvont fogalom, nem atomokból épül fel hanem a valóságban nemlétező matematikai pontokból. A geometria nem nyelvészkedés.

Ha a semmiből keletkezést jelnek tekinted és bár ez a természettudományok megcsúfolása, a fizikus nem szokott törődni ilyen apróságokkal.

A gömbről (noha nem a nevezéktanról akartam értekezni), http://mathworld.wolfram.com/Sphere.html

the term "sphere" refers to the surface only, so the usual sphere is a two-dimensional surface. The colloquial practice of using the term "sphere" to refer to the interior of a sphere is therefore discouraged, with the interior of the sphere (i.e., the "solid sphere") being more properly termed a "ball."

Tehát a gömb nevezéktan egy kétdimenziós felületre vonatkozik, miszerint a gömb egy kör megforgatásával áll elő, mint említettem. A wikipédia zavaros ebben a tekintetben (na persze sok más tekintetben is)

A lényeg, hogy matematikai pontokból áll.

"A Világegyetem NEM ciklusos."

Ennek semmi jele, és elméleti alapja sincs az állításnak.

Nem szerencsés. Ez maga a gömb definíciója. Mint ahogy 2 dimenzióban a kör definíciója sem foglalja magában a körön belüli pontokat. És mivel a gömb a kör 3 dimenziós általánosítása ezért véleményem szerint a gömb egy végtelenül vékony, matematikai pontokból álló "felszín" ami a kör megforgatásával áll elő és semmilyen körülmények között sem egy fizikai test.

A testek lehetnek gömbölyűek, gömbhöz hasonló alakúak, de nem gömbök. Mint ahogy körök sem léteznek csak kör alakú (= körlemezhez hasonló alakú) tárgyak esetleg fények. A testek sohasem lehetnek matematikai pontokból.

A Világegyetem ciklusos. De.

Az Univerzum határain túl másik Univerzumok vannak a végtelen gravitonsugárzás tengerében. Az Univerzumok pulzálnak, felrobbannak (Ősrobbanások), majd hirtelen összerogynak. A Világegyetem ciklusos.

A térfogalom megértéséhez induljunk ki egy geometriai definícióból, legyen ez például a gömb. A gömb egy központi matematikai ponttól azonos távolságban lévő matematikai pontok halmaza, amely távolság a gömb sugara (r). Itt a hangsúly a matematikai pontokon van, következésképpen gömb nem létezik a természetben.

Menjen a gömb sugara 0-tól végtelenig és megkapjuk a teret.

A térnek semmi köze az Univerzumhoz, mert a tér egy matematikai (geometriai) objektum, mint ahogy az egyenes is matematikai objektum ami a végtelenbe tart.

Tehát semmilyen körülmények között nem állítható, hogy a tér az Ősrobbanással keletkezett, felfúvódott, görbült, tágult, tekeredett vagy annak bármilyen hatása lehetne az anyagra és viszont.

Bármely térdefiníció matematikai pontokból épül fel.