Ha megkülönböztethetetlen az még nem elég, viszont máris behúztál egyet ennek a sok nagyarcú mókusnak, mert akkor az ő értelmezésük semmivel azaz nullával különb mint a fénysebesség irányfüggés értelmezése nagyobb tömegek közelében, amit a gravitációs sugárzás kialakuló gradiense okoz.
Mert nem azt kérdeztem tőlük mi van a relativista felfogásukban hanem azt, hogy hogyan kompenzálták ki egy hangszóróval a gravitációs frekvenciaeltolódást.
A hangszórómembrán rángatásával a megnövekedett fénysebességet lehet kompenzálni. A hullámhossz megnyúlása csak a sebességváltozás következménye. Ha a sebesség nagyobb, akkor a foton a forgási periódusa (egy teljes sinus hullámgörbe) alatt nagyobb távolságot fut be, így a hullámhossz nagyobb lesz, a fény színe a vörös felé tolódik.
Hihetetlen találékonysággal bemásoltad a wikipédiát, gratulálok, éppen most mondtam el mit mértek. Valójában.
Hogyan kompenzáltad, hogyan javítottad ki a fény gravitációs vöröseltolódását amikor éppen gravitációs kékeltolódást kellett volna kijavítanod egy mozgó hangszóróra szerelt abszorberrel?
Érintőlegesen sem érzed úgy, hogy a nyelő lefelé mozgatásával csak sebességet tudsz kompenzálni és nem pedig gravitáció okozta frekvenciaeltolódást?
Nem? Akkor mit keresel egy tudományos fórumon? Hogy bemásold a wikipédiát?
AS. Eddington és FW. Dyson a fény sebességnövekedését bizonyította a 1919 május 29.-én történt napfogyatkozás megfigyelésével Principe szigetén (Nyugat Afrika).
Azt feltételezni, hogy a gravitációs hatás csak oldalirányból működik viszont 'hátszélként' vagy 'szembeszélként' nincs hatással a fotonra, az felületesség.
Ha a fotonra oldalirányból hatással van a Nap gravitációja, akkor feltételezhetően (nyilvánvalóan) a Nap felé radiálisan közelítő fotonra is hatással van és ezáltal a fotont gyorsítja.
A fény sebességnövekedését Pound és Rebka Mossbauer hatáson alapuló kisérlete egyértelműen bizonyította. A leeső fény 22 méter zuhanás után elromlott.
A gamma fotonok megnövekedett sebességét a nyelő lefelé mozgatásával kompenzálták (a nyelőt egy hangszóró membránra szerelve rángatták) és így a zuhanó foton "megjavult", fényesen megdöntve ezzel az elmebeteg fénysebesség állandóságot.
Soha nem vizsgálták a fény függőleges sebességváltozásait, az MM kisérletek szigorúan horizontális mérések (higany felszínen forgatva).
Amennyiben nem forgatod, hanem csak leteszed az asztalra, akkor a Föld tudni fogja a fizikát és szinuszos napi és éves ciklusokat lehet kimutatni.
A fénysebesség nem állandó. A fény lefelé esve gyorsul. A fény felfelé mászva gyorsul, nem tévesztettem el. Gravitációs viszonyok között a fény sebességváltozásaiból adódnak a hullámhosszak eltérései, a frekvencia adott.
Az eseményhorizonton a fénysebesség = 2c befelé és 0 kifelé, tehát a kifelé "haladó" fény látszólag áll. Az eseményhorizont definíciója lehet az a képzeletbeli felület ahol a kifelé tartó fény sebessége = nulla, ezt a fényt nem látjuk meg, mert sosem ér ide. Ezért fekete a lyuk.
Egy nagyobb tömegtől kifelé tartó fény lassúbb mint c mert a gravitonszél fújja visszafelé. Mire ideér hozzánk a sebessége c közeli lesz. Ha a fény sebessége nő, akkor a hullámhossza nyúlik, a vörös felé tolódik. Ezt látjuk pl galaxis klaszterekből érkező fény esetén.
Gravitációs kékeltolódást meg még nem látott senki.
Ok, valóban lehetnél kicsivel tájékozottabb mielőtt lenaívázol, az ősrobbanásról sokszor elmondtam a véleményemet, most lehetőséged lett volna kérdezned. Kösz a beszélgetést.
Azt áruld el mi köze a háttérsugárzásnak a téridő létezéséhez. A CMBR köszöni jól van, a téridő meg nem létezik. Ha van CMBR ha nincs, téridő sehogyan sincs. Semmi közük egymáshoz, mert a CMBR egy létező EM sugárzás, míg a téridő egy nemlétező fogalom, gondolataink közlését segítő kitalált segédeszköz.
Ezt a kitalált fogalmat a CMBR nem tudja tágítani, felfújni, görbíteni, egyáltalán semmi hatása nincs rá, mi a kérdés?
Ez pont nem feltételezés, hanem axiomatikus bizonyosság, A tér geometriai, tehát nemlétező gondolati konstrukció, következésképpen nem tágulhat és nem tágul. Ha létezne tágulhatna.
Tehát pont a te álláspontod a feltételezés, feltételezed, hogy a nemlétező tér tágul, ami kétségkívül hülyeség.
Ami tágul az az Univerzum. Érdekességképpen ez pont létezik, ezért tágulhat.
Semmi hiba nincs benne, csak érteni kell amit írok. Pontosítsunk, hátha jobban érthető,
a mostani pozíciónktól 10 milliárd fényévre lévő galaxis 10 milliárd éve bocsátott ki fotont. Nem érdekel létezett e a Föld akkor vagy hol voltunk akkor (sehol), csak az számít hogy a becsapódáskor pont tízmilliárd fényév távolságból indult a foton. És pont 10 milliárd évig jött felénk, majd hupsz megérkezett.
A kérdésedre a válasz pedig ez: megérkezett. Tehát hiába száguld a kibocsátó galaxis 10 vagy 100 c-vel, a foton megérkezik.
A tér nem tágul, ezért ilyen hülyeséggel nem kell számolni.
Valóban nem. A tágulás fékeződik, de meglehetősen lassan.
Amelyik galaxis 10c -vel ment amikor a fényt kibocsátotta, az a fény közeledési sebességére semmilyen hatással nincs, c-vel jön most és jött akkor is amikor megszületett a foton. A futási idő csak a megtett távolságtól függ. Ha például 10 milliárd fényévre volt a fény kibocsátásakor akkor éppen 10 milliárd év alatt ér ide a fénye de ideér. Ez a galaxis most már nyilván sokkal távolabb van, mint ahogy mi sem ott vagyunk ahol régen.
Úgy bizony, ha csak egy Univerzumunk lenne akkor nem lenne elég a felfúvódás mese. Egyébként a legtávolabbi megfigyelhető galaxisok kb 10 c -vel távolodnak.
Mert graviton nincs. Az csak gondolati konstrukció. És nem is mutatta ki még senki.
De van. Ki is mutatták már, spinonnak nevezték el, mert nem tudták, hogy ő a graviton, az elektron spin tulajdonságáért felelős elemi részecske. Hiába beszélek nektek (1605)? Van itt valahol egy értelmes lény aki képes megérteni akár egyetlen mondatot?
"the collective excitation of a system of electrons can lead to the emergence of two new particles called “spinons” and “holons.” A spinon carries information about an electron’s spin and a holon carries information about its charge, and they do so as separate and independent entities.
Mellesleg, a Gravity Probe pont nem a téridő felcsavarodás vonszolását mutatta ki, mert a téridő egy gondolati konstrukció, hiszen ezt magyarázom egész nap. Ha valamit kimutatott akkor az a modell mögött álló anyagi természetű valami.
Fordulj mormotához, ő kb 10 év alatt képes volt belátni, hogy a téridő gondolati konstrukció. Lehet álmos volt vagy pityókás esetleg nem figyelt eléggé de ezt mondta, már nem lehet letagadni.
1610: Gravitációs hullámok az áltrelben vannak. Látod ez a baj. Hogy az áltrelben vannak.
A valóságban meg nincsenek. Ott gravitonsugárzás van amelyet lehet periodikusan gyengíteni.
Gradient: an increase or decrease in the magnitude of a property.
Csak tudod az a tragikus, hogy a téridőt valós létezőnek tekinted és nem modellnek. Mert a te modelled mögött pont az én fizikailag létező anyagi világom áll.
Ha most képes lennél a személyes "vonzalmadtól" eltekinteni akkor csak ezt az egy dolgot kellene megértened. Mert valójában a létező gravitonsugárzást és annak gradiensét modellezed a nemlétező téridővel és a mindenféle hullámegyenletekkel.
Mert téridő nincs. Az csak gondolati konstrukció. És nem is mutatta ki még senki (nyilván).
Mögötte fizikailag létező dolognak kell lennie amit modellezel. És ez a gravitonsugárzás.
Amiről te beszélsz az nem a téridő tulajdonsága, hanem a mögötte álló anyagé.
Hiszen a téridő csak gondolati konstrukció, így annak nincsenek tulajdonságai. Ezt olyan nehéz megérteni?
Mitől lenne gondolati konstrukció a graviton? Ráadásul nem is én találtam ki. Legfeljebb tulajdonságokkal ruháztam fel, ő a leganyagibb anyag, az anyag elemi építőköve és mozgatója, az elemi energia kvantum. Ez az ami létezik, mert ő alkotja az anyagot és csak elektromos töltések kellenek hozzá. Ezek ketten alkotják a létező világot, semmi más nem létezik a természetben, ők az anyag. A fogalmakat meg mi alkotjuk. Most akkor a gyengébbek megkérdezhetik ezredszer, hogy akkor távolság sem létezik? Meg idő sem létezik? Sebesség sem létezik? Tér sem létezik?
Nem. Ezek fogalmak, amik nem léteznek. Ami létezik az a graviton és az elektromos töltés kvantum.
Erre jössz te, hogy az anyag gondolati konstrukció. Ehhez azért kell némi csökönyösség nem gondolod?
Most azért mert te nem számolsz vele, nem láttál még olyat és el sem tudod képzelni, az nem jelenti hogy nincs olyan. De van. Ki is mutatták már, spinonnak nevezték el, mert nem tudták, hogy ő a graviton, az elektron spin tulajdonságáért felelős elemi részecske.
A proton spin tulajdonságáért is ő felel csak ezt még nem tudták kimutatni, de veheted jóslatnak. A graviton tükörképi párja van a protonban. Neeem, nincsenek benne kvarkok, hiába lapozod a wikipédiát.
Görbíted a teret? Akkor idióta vagy. A tér vagy a téridő gondolati konstrukció. Felfognád végre?
Ha görbíted a gondolati konstrukciót akkor semmit nem értesz a természet működéséből és abból félreértések tömege származik. Próbálod leírni ezzel a modellel miközben elfelejted, hogy mögötte egy fizikai valóság áll amit kézzel lábbal tagadsz. Nem kell az autópálya, mert nem minden tudós hülye, viszont a fizika nyomorúságos állapotban van.
A többi molekula látszik ami látszik. A H2 nem látszik a földfelszínről nézve. Speciális eszközök kellenek a H2 kimutatásához. Laborban ki tudod mutatni de az égen nem. Ha a többi, látszó molekulákat nézed akkor azokat látod. Nem sok közük van a H2 koncentrációhoz, feltételezésekkel élve kalkulálták a H2 mennyiségét, kevés sikerrel. A H2 mennyisége ugyanis nagyságrenddel nagyobb.
A földfelszínről nézve tehát téves eredményekkel számoltak. Ebből lett a sötét anyag téveszme. Rögeszme. Hasonlóan a sötét energia téveszme rögeszméhez. És így tovább további rögeszmék sorozata.
A tér görbül, megáll az eszem. Mintha tényleg idióták ülnének a tudomány piedesztálján. etc.
A baj az, hogy a H2 a földfelszínről nem látszik, ezért elkönyvelték, hogy nincs is olyan.
A gravitonsugárzás viszont műszerekkel mérhető, kimutatható a földfelszínen, tenger alatt, űreszközökön ahol kívánod. Ennek ellenére elkönyveltétek, hogy nincs olyan.
De fogalmatok nincs mi okozza a gravitációt. Vagy de, tudom, a gumilepedő cumi.
A molekuláris hidrogén a földfelszínről nem látszik, hiába van róla laboratóriumi spektrumod amikor a teleszkópok nem érzékelik. Nem véletlenül kalkulálták a H2 mennyiségét CO esetleg más kismolekulájú vegyületek előfordulási mennyisége alapján. Nem is kínlódtak vele sokat, hiszen ott volt az atomos hidrogén éles vonala 21 cm-en, ezzel fel is térképezték a Világegyetem hidrogéntartalmát. Persze kevés lett, mert a H2 sokkal stabilabb mint az atomos, disszociált hidrogén és ezt pont nem kalkulálták bele.
A fizikus csak azt hiszi el amit lát és mérni tud (ami katasztrófaközeli fizikatudományt eredményez). Nem látta a H2-t tehát az számára nincs. Igaz, hogy a wimpeket sem látja mega tahoionokat sem látja de mivel a fizikusok között egy kémikus sincs ezért nem törődtek a molekuláris hidrogénnel hanem helyette kitalálták a sötét agyakot. Ja bocs ezt nem kellett kitalálni, mert van belőle bőven.
Kapaszkodjatok csak, nem érzed a súlyát annak, hogy amire ki lett találva a sötét energia az csak egy hatalmas hibaszázalékos tűréssel, hasraütéssel beharangozott gyorsulás, mert az olyan jól hangzik. A mérés egyetlen nagyon távoli SN megfigyelésre volt alapozva. Ezt a további mérések nem támasztották alá, ellenkezőleg, megsemmisítő csapást mértek rá, ráadásul lassan 5 éve.
CMBR-ből visszakövetkeztetni ilyen nagy horderejű kérdésre pedig nem releváns, csupán okoskodás ha feltételezem, hogy nem szándékos hazugság..
A gyorsulva tágulásnak vége van mint a botnak, de természetesen tanítjátok, akármekkora marhaság. Mint az egész kozmológia a félreértett relativitáselmélettel, a csődbe jutott higgy bozonttal együtt.
De említhetném a sosemlátott kvarkokat az 1/3 elemi töltésekkel (hogy lehet egy elemi töltés 1/3?), az erős kölcsönhatást a nemlétező magragasztóval (= gluonok), a félreértett idődilettanciát vagy hosszkontárkodációt, a nemlétező téridő kunkorítást a nemlétező szingularitással egyetemben oktatva.
Márpedig ha a sötét energia kiesik, akkor át kell rajzolni a Világegyetem anyagi összetételét is amely a sötét anyag százalékos arányára lehet hatással. Egyébként a sötét anyag molekuláris hidrogén.
De természetesen tanítsátok csak tovább a tahoionokat meg a wimpeket, mert bármilyen hülyeség jobb mint egy gravitonsugárzás. Ami ráadásul működteti az anyagi világot amelyet ő hozott létre.
Úgy, hogy a hihetetlenül nagy hibahatárral beharangozott, egyetlenegy SN megfigyelésére alapozott -szintén hihetetlenül ostoba- gyorsulva tágulást el lehet felejteni. A sokkal több adatot felölelő újabb vizsgálatok semmiféle gyorsulást nem mutattak ki. A sötét energiát szintén el lehet felejteni, nincs olyan fajta exotikus sötét energia ami a Világegyetem tágulását gyorsítaná. Egy nagy hazugság volt az egész.
Ami van az pedig nem gyorsítja hanem lassítja, de mondjuk nem kifejezetten észrevehetően. Ez a gravitonsugárzás.
Érdekes, hogy a nemlétező sötét energiát mindenki kérdezés nélkül beszopta, bezzeg a gravitonsugárzás az tiltott a fizikus agyakban. Térgörbület ami nincs? Azt is beszopta. Higgs bozon ami nincs? Azt is beszopta. Kvarkok ami nincs? Azt is beszopta. Gluonok ami nincs? Neutron?
Fogalmakat használunk a világ leírására. Fogalmakat használunk az egymás közötti kommunikációra. Ezek megegyezéses fogalmak, ami beprogramozódik az agyunkba a születéstől fogva, mi ezt tanulásnak hívjuk.
De ha valaki képtelen az anyagi világot elválasztani a gondolati világtól az vagy beteg, drogos vagy csak simán debil.
Ha a számokat villamosnak hívod azzal nem oldottad meg a kérdést.
Ha nehézség merül fel a fogalmak és a létező anyagi világ elkülönítésében akkor javaslom a következő kérdést feltenni, például legyen az előbb említett kutyaugatás:
a kutyaugatás anyag?
válasz 1. anyag (ez esetben az illető debil)
válasz 2. természetesen nem anyag, hanem a létező kutya által a létező levegőben keltett rendezett mozgás (ami nem anyag). Ezt a mozgásformát a létező ember a létező fülével érzékeli mert létezik neki agya is. Ilyenformán a kutyaugatás egy fogalom ami a fejünkben létezik.
A külvilágban meg csak rezeg a létező levegő. De az enélkül is rezeg, izeg, mozog.
konstrukt: megtudod mi a különbség a kalapács fogalom és a kalapács (mint anyag) között ha mindkettőt a lábadra ejted. Csináld.
Tegyél már ide valami bizonyítékot a számok létezésére!
És ki a rosseb mondta neked, hogy a számok léteznek? Fel nem foghatom ennyi értetlen ember a világon nincs. Hányszor kell elmagyarázni nektek?
Az anyagi világ ami létezik, végtelen mennyiségben. A mi Univerzumunk nem végtelen hanem végtelen mennyiségű Univerzum van, ezek léteznek, mert ez mind anyag. A fogalmakat meg az ember alkotja. Hát tényleg ilyen csökkent az agyatok, hogy ennyit nem lehet beleverni?
Fogalmak (= ezek nem léteznek a szervetlen világban): szín, szag, hullámhossz, távolság, függvények, törvények, szeretet, jóság, kutyaugatás, gömb, sík, hexaéder, trapéz, beszéd, autóverseny, számok. Számok!
Ezek itt mind ember alkotta fogalmak, a szervetlen természetben nem, csak a fejedben léteznek.
A Holdon vagy a Jupiteren nincsenek számok, talán azért mert ott nincs számtanfüzet.
Akkor gondold át mégegyszer, mert a vöröseltolódást nem a tér tágulása okozza. Ha a tér (vagy a méghülyébbeknek, a téridő) okozná a vöröseltolódást akkor igazad lehetne és akkor a tér tágulását észre sem tudnánk venni.
De mivel tér nincs, ezért az nem tágulhat.
A galaxisok normálisan, gyorsan mennek, a távoliak akár tízszeres fénysebességgel távolodnak. És ezért vesszük észre, ami egymagában bizonyítja, hogy nem a tér tágul, nincs is olyan.
1517: tegyél már ide valami bizonyítékot a tér létezésére légyszíves. Mielőtt kiszámolnád a tágulásának az ütemét. Köszi.
Tételezzük fel, hogy a fény sebessége lefelé esve nagyobb lesz (egy kicsivel).
A lefelé eső fény elrontja a Mössbauer érzékelhetőséget, mert 20 méterrel lejjebb már nem nyelődik el az a gammafoton amely az emitter mellett simán elnyelődik.
Ha azt tételezem fel, hogy a rontás a fény sebességnövekedéséből adódik, akkor próbáljuk meg ezt a növekedést kompenzálni valahogy, például úgy, hogy az elnyelő Fe mintát egy hangszórómembránra ragasztva rángatjuk.
És láss csodát, amikor a membrán lefelé megy akkor -kikompenzálva a foton sebességnövekedését- a Fe izotóp ismét képes elnyelni a fentről induló fotont.
Mire következtetsz a mérési eredményből?
Naná, hogy a buznyák relativisták az einsteini istenség hülyeségeit látják benne bizonyítva.
Pedig csak a fénysebesség változó, irányfüggő. Sose vizsgálták másik irányban és a sebesség mérése nagyságrendekkel nagyobb hibahatárú, mint a sebesség változásának kimutathatósága Mossbauer módszerrel.
Ha nem lennétek ilyen bigott relativisták (na jó csak képzeljük el) és tételezzük fel ki akarnátok mutatni a fény sebességnövekedését amikor lefelé esik, akkor mit tennétek?
Úgy látom pontatlanul fogalmaztam, pont nem az érdekel mit kellene látni a relelm szerint, hanem kisérleti eredményeket keresek ahol valóban a gravitációs kékeltolódás látszik ha van ilyen.
A PR kisérletet az előbb kifejtettem, az sebességnövekedést mutatott ki a leeső fénynél, nem kékeltolódást. Amikor pedig a forrást rángatta akkor a közeledő/távolodó csillagnak vagy galaxisnak megfelelő kék/vöröseltolódást mutatta ki ami szintén nem gravitációs blueshift.
A gravitációs vöröseltolódás az ugyebár mérhető csillagokkal (pl fehér törpék) vagy galaxis clusterekkel. De kékeltolódás kimutatására csak a Föld gravitációs ereje jön számításba, már ha van ilyen kék felé tolódás.
A PR kisérlettel tudod csak az a bibi, hogy a hangszóróval a fény megváltozott sebességét lehet kompenzálni és nem a frekvenciáját. Ezzel pedig pont nem a grav blueshiftet mutatták ki hanem a leeső fény sebességnövekedését. A sebességnövekedést kompenzálták a hangszóróval, így pont megdöntötték a relativitáselmélet alapját képező fénysebesség állandóságát.
Valami analógia hasonlat például ha megy egy biciklis után egy autó de elüti. De ha a biciklis észbekap és begyorsít az autó előtt akkor nem üti el, mert a biciklis kompenzálta a kettőjük közötti sebességet. Nem a pedálozás frekvenciáját igazítottad az autómotor dugattyújának a frekvenciájához hanem a két objektum egymáshoz való sebességét. Tudom nem fog tetszeni a hasonlat, de a hangszóróval csak a fény sebességnövekedését kompenzáltad.
Az egyik detektált gravitációs hullám forrását optikai távcsővel is megtalálták.
Én meg állítom, hogy nem. Előszöris "egyik"? Miért, volt több is? Ha volt több észlelés akkor a többinél nem találtak semmit? Ja, nem.
Ez olyan kamu, mint a gyorsulva táguló világegyetem. Bekiabálják, besöprik a nóbelt aztán elsunnyognak. Kerestek egy optikai jelet és ráfogták a nyuszira. Egy mérés nem mérés.
De miből gondolod, hogy a gravitáció fénysebességgel terjed??
A gravitáció sebességét tudtommal még nem mérte meg senki. Illetve Kopeikin például próbálta de hülyeséget mért, mivel fény segítségével akarta megmérni a gravitáció sebességét. Természetesen fénysebesség jött ki neki.
Tételezzük fel egy vakond meg akarja mérni a gravitáció sebességét de ő vak és így hangjelzés alapján próbálkozik. Mit gondolsz mennyi jönne ki neki a gravitáció sebességére?
Az elektromágnesességnek és a gravitációnak közös őse van,
- a gravitációt graviton párok okozzák
- az EM sugárzást ugyanezek amelyek egy töltés párt cipelnek. Emiatt a sebességük jelentősen lecsökken értelemszerűen c-re.
..vegyük kb 10 milliárd fényév sugarúnaka felfuvalkodott Univerzumot.
Érted, sugarúnak. Nem kerületnek, nem átmérőnek hanem sugarúnak. Azt számoltam ki, hogy 10 milliárd fényév távolságra milyen sebességgel jutott volna el egy anyagcsomó a felfúvódásra szánt 10^-32 sec időtartam alatt, ha lett volna felfúvódás. De nem volt mert téridő nincsen, az csak egy gondolati konstrukció.
Emiatt az anyagcsomó csak normális robbanással tehette meg az utat a fénysebesség kb milliószorosával ami a gravitonok sebessége.
A téridő felfúvódás sebessége lett volna a fénysebesség sok trilliószorosa, de a téridő nem fúvódhatott fel, hiszen az csak egy gondolati konstrukció.
Ha valaki mégis ragaszkodna a Világegyetem felfúvódásához (nem a téridő felfúvódáshoz, mert az csak egy gondolati konstrukció), akkor az anyagcsomónak 3 x 10^49 c sebességgel kellett volna haladnia ami 10 billió trilliószor trillió c.
De ha beérjük 1 milliárd fényév sugarú Univerzummal a feltételezett felfúvódás végére akkor a szükséges sebesség 1 billió trilliószor trillió c -re csökken. Szerintem ez is elég rendesen alávág a feltételezett fénysebesség maximumnak.
válasz 4: nem tudod, hazugság volt az egész és mellébeszélsz, ez vagy te.
Tehát nem fúvódott fel a nemlétező téridő amely egy gondolati konstrukció és így azt gondolod, hogy az fúvódott fel amit modellezel vele vagyis a Világegyetem fúvódott fel a fénysebesség sok milliószorosával 10^-32 sec alatt.
Beláttad ezzel, hogy valójában nem a galaxisok közötti tér nyúl meg, hanem a galaxishalmazok simán normális ember módjára, egy nagy kezdősebességű robbanással távolodtak / távolodnak egymástól.
Bravó, egyszerre rombadöntötted a relativitáselméletet és a jelenlegi gyagyás kozmológiát.
Mit is mondhatnál erre mást mint amit mindigis szoktál felfuvalkodott nyomi.
Számoljunk csak: vegyük kb 10 milliárd fényév sugarúnak a felfuvalkodott Univerzumot. Fénysebességgel ehhez 10 milliárd év kellene. Ha csak 10^-32 sec áll rendelkezésre akkor az annyimint 17+32 = 49 nulla tehát = 3 x 10^49, így a fénysebességet 10 billió trilliószor trillió mértékben haladtad meg
ahol
17 a tízmillárd év szekundumokkal kifejezve (= 3 x 10^17 sec)
1393: Téridő az nem keletkezik. Abszolút egyetértek, sokat küzdöttem már ezért.
Vagy talán elképzelhető olyasmi pl., hogy "ma még nincs téridő, de holnap már lesz"?
Igen ez lehetséges, csak ez lehetséges. Csak úgy lehetséges, hogy definiáljuk és attól fogva gondolati síkon, mint fogalom létezik a fejünkben. A természetben nincs olyan, hogy téridő, ott nem keletkezik, nem keletkezett, soha nem is volt és soha nem is lesz. Emiatt nem tágulhat és nem is fúvódhatott fel. Nincs neki szerkezete, szövete és nincs neki metrikája.
Ergo, kamu az egész kozmológia. Egész jól haladunk.
Úgy, hogy tévedsz. Úgy, hogy a gravitonsugárzás a természet alapeleme, építőköve, az elektromos töltésekkel együtt az egyetlen létező és mozgató.
Ja, hogy ezt fel nem foghatod? Így jártál.
A bolygókat egyébként nem kell mozgatni, mennek maguktól, lendületben vannak. Csillag sem kell hozzá, ha csillagrombolóval (tételezzük fel) megsemmisíted a csillagot akkor is megy magától egyenesen tovább.
Nem kell egyszerűnek lennie, a végkifejlet egy robbanás, amely kb egységtömegű. Ez van az SN Ia -nál és hasonlóan méretlimitáltak lehetnek az Univerzumok is.
1409: azon agyalhatnál inkább hogyan fúvódik fel egy axiomatikus gondolati konstrukció.
Az a gond veled, hogy képtelen vagy ellentmondások felismerésére, és elismerésére. Egy mesevilághoz ragaszkodsz görcsösen, mint a vallási megszállott paranoiások.
Nincsenek a fizikának törvényei. Törvényeink nekünk vannak, az anyagi világ nem használ ilyeneket. Más állapotú Univerzumok vannak, más törvényűek nincsenek. Vannak sugárzó Univerzumok és vannak amiben nincsen szén.
Az Univerzumok különböző fejlődési állapotban vannak és lehet némi különbség az anyagtartalmukban, de szerintem ez valahol kiegyenlített lehet ami a végtelen ciklusok során alakulhatott ki. Az anyagtartalom itt az elektromos töltések számát jelenti.
Az egész ahhoz hasonlítható mint amikor SN Ia szupernova felrobban és a robbanás mindig a Chandrasekhar-határ elérésekor történik. Az Univerzumok anyagkészlete is valami hasonló módon iterálódik ki. Tehát vannak kisebb vagy nagyobb átmérőjű Univerzumok de az anyagtartalom az nagyjából vagy akár viszonylag pontosan hasonló lehet.
Pontosan nem. A természet úgy működik, hogy ahol energiafelesleg, lokális többlet alakult ki ott energiaminimumra törekszik. Nem számol. A lökdösődés addig megy amíg ki nem egyenlítődik az energiatöbblet és akkor egyensúly állhat be (zárt rendszerben). A lökdösődés azután is zavartalanul megy, csak akkor már kívülről nem látszik változás de a rendszer továbbra is folyamatosan lökdösődik, energiát cserél a szomszédokkal vagy a távolabbi rokonokkal.
De ebben semmi számolgatás nincsen. Sem digitális sem analóg nincs a természetben. Mondjuk digitálisz az van.
Jó vicc lenne ha a vízmolekulák elkezdenének számolgatni merre menjenek.
Fizikai törvények nem léteznek. A természet nem számolgat, nem ismeri a törvényeket amiket mi állapítunk meg. Nem használ számítógépet, nem integrál, nem differenciál. A természet egyszerűen működik, végtelenül sok energiarészecske kvantum lökdösődik és ebből a statisztikusan kialakuló mozgás megfigyeléséből alkotunk magunknak szabályosságokat, "törvényeket".
A húrok szerinted mennyivel jobbak mint a gravitonok?
A 4% erősen megkérdőjeleződött amiatt, hogy nem sikerült ismételhető kisérletet találni a gyorsulva tágulásra, így a tágító sötét energia mankó kiesett. A sötét anyag molekuláris hidrogén. Az új sötét energia a gravitonsugárzás, de ez nem gyorsítja hanem fékezi az Univerzum tágulását. Nem volt felfúvódás hanem nagysebességű gravitonrobbanás volt amit felfúvódásként próbáltak értelmezni, ahol felfúvódott egy axiomatikus gondolati konstrukció.
Huupsz, akkor hogyan pumpáltad fel a téridőt ami egy gondolati konstrukció a felfúvódással?
Akkor miként keletkezett az Ősrobbanással a gondolati konstrukció?
Akkor hogyan tágul a Világegyetem úgy hogy a téridő tágul marhaság?
1362: a modell működik.
De nem a modell működik baszku macsku, hazudsz. Az a dolog működik amit leírsz vele és az nem más mint a természet adta anyagi rendszerek. A gondolati konstrukciók meg nem működnek, hanem leírnak. Jól rosszul.
Tehát valószínűleg lehetne más jó modellt is kitalálni. Csak az nincs meg.
De megvan. Úgy hívják nyomó gravitáció. És látod ez tényleg működik. Csak igyekszel lehazudni az égről.
1378: Végtelen számú Univerzum létezik, nem a mi Univerzumunk végtelen. A mi Univerzumunk pöfög, eldurran, összeroskad. A többi is ezt teszi végtelenített ciklusban.
A téridő egy matematikai modell, ami fizikázva illik a valóságra..
Ahha, szóval egy modell. A gravitációs sugárzás gradiense is egy modell ami pontosan illik a valóságra, hiszen ezt a fizikai hatást modellezed, ezt írja le a téridő modell. Akkor a gravitációs sugárzás - amit a megfigyeléseink alá is támasztanak - tehát valódi létezése filozófiailag erősen jogos??
Dénes kedves, el tudnád magyarázni miből van a téridő? Mert a kedves kollégák csak fújják, hogy téridő téridő. De mi az?
Mije görbül a téridőnek ha nincs neki semmije? Van neki valamije? Ha van neki valamije akkor az miből van? Számtanból? Függvényből? Meséből? Mi alkotja a téridő szerkezetét? Mi közvetíti egy távoli objektum gravitációs hatását ha a téridő csak egy függvény, egy kitalált fogalom. Honnan tudja a téridő a Földtől 1000 km-re hogy görbülnie kell? Be van drótozva mint a lapos tévé? Kérlek.
Óó, köszönöm, most már értem, a téridőt. Hogy ez nem jutott eddig eszembe, a téridőt. Mert mindig azt hittem, hogy a cumilepedőt.
De el tudnád magyarázni végre mi a rossebből van a téridő? És mi hajtja a gőzgépet?
Ja, hogy matematikai pontokból definiált nemlétező kitalált fogalom? A semmi? Ahha. Kösz a magyarázatot. Értelmes, fizikatudományos mellébeszélés. Fiktív. Mint egy fiktív számla.
Tehát a kérdés mégegyszer, hogyan működik a téridő?
Elfogadom például ezt a tisztességes választ: nem tudom.
1. az órák ugyanúgy járnak mint idelent, de ezt képtelen voltál 10 év alatt felfogni. Lehoztak már GPS órát? Nem.
2. fém dragging? Ez megy valóban, csak szünetelt egy kissé a covid miatt. De már ismét kinyíltak a MÉH központok.
2a. amúgy Frame-dragging is an effect on spacetime.. na innentől kezdve neked kéne bizonyítanod mi a csudából van a space time, hogyan képes bármit is tenni a nemlétező space time és mi lenne akkor ha még nem találták volna ki ezt a sületlenséget space time.
3. gravitációs hullámok? Ezt elmagyaráztam 1231 -ben. De már 2020 van.
Tuarego, a gravitáció megmondták, a nemlétező téridő kunkorodásával leírható izé. Bocs, pöndörödésével. És a cumilepedő segítségnek.
Na mindegy, a száz évvel ezelőtti számolások egy olyan képzeletbeli közegre vonatkoztak ami nincs. Az akkori étert úgy képzelték, hogy az némileg hasonlóan a hang levegőbeli terjedéséhez, vezeti valahogy a fényt. Úgy okoskodtak, hogy ehhez szilárdnak kellene lennie, hogy berezegjen. Ebből kiszámolták, hogy a Föld azonnal elpárologna egy ilyen közegben és a bolygók lefékeződnének.
A mormota álláspontja más, ő azt vízionálja, hogy a gravitonsugárzás is fékezi a Földet, de nem. Persze nem ismerjük a gravitonsugárzás pontos tulajdonságait, ezért aztán számolni sem tudunk vele, főleg nem egy olyan előrejelzést tenni amiről nemhogy fogalmuk, de feltételezésük sincs.
Az ő elképzelése szerint a gravitonsugárzásból több éri a Föld homlokát mint a fenekét. Ez a fény esetében is így van és mégsem fékezi a bolygókat, csillagokat észrevehetően, hosszabb távon viszont enyhén fékeződnek a csillagászati objektumok. A gravitonsugárzás meg nem ütközik a földfelszínbe hanem áthalad rajta mintha üvegből lenne. Mivel nem ismert a gravitonok működési mechanizmusa - ami valamiféle komplex összefüggésben lehet az általa létrehozott barionos anyaggal - ezért nem is lehet vele számolni, főleg nem a makroszkopikus tapasztalataink alapján, mert az elemi részecskék világa és tulajdonságai nagyon más lehet mint a makrovilág.
A másik lényeges kérdés a gravitonsugárzás sebessége. Ha ugyanis ez lényegesen nagyobb mint amit relativista szemmel elképzelni vélnek, akkor ez az esetlegesen fellépő fékezési erőt az elhanyagolásig csökkentheti. A gravitonsugárzás sebességét egyébként is kb 1 Mc -nek tételezem fel.
Szóval a semmi ágán ülő számolgatások inkább csak kekeckedésre jók.
Na jó, hogy megjöttél Tálentum, nem kellene fékeznie annál jobban mint amennyire fékezi, mert fékezi. Csak nem úgy ahogy te képzeled, mert fogalmad nincs mivel kellene számolnod, fogalmad nincs milyen tulajdonságai vannak a gravitonsugárzásnak ami egy relativista szemében nem is létezik, pedig ott is benne van. Igen a szemedben. Aki nem fékezi az fikázza.
A Poénkáré meg akkora hülyeséget számolt ki, csoda hogy nem gyulladt ki a feje. Ő meg azt találta ki, hogy az éter (= gravitációs sugárzás) kemény mert csak így vezetheti a fényt, mármint a kemény éter. Persze igaza volt mert ha a dietilétert lehűtöd 10 Kelvinre akkor az tényleg szilárd. Meg kemény is.
Elvileg a gravitációs kölcsönhatásban résztvevő bármilyen anyag kibocsát gravitonokat.
Ezt honnan vetted? Semmi nem bocsát ki gravitonokat, a gravitációs kölcsönhatás gravitonsugárzás elnyelésen alapul. A graviton a Világegyetemek őseleme, végtelen mennyiségű energiasugárzás tenger. Ebben úsznak a Világegyetemek. Örökmozgó mozgató, nem fárad soha, végtelen életidejű energia kvantum.
Nincsenek gravitációs hullámok. Amit annak vélsz az a gravitonsugárzás pillanatnyi ingadozása, nagy tömegű égitestek állíthatják elő azáltal, hogy egymás elnyelését gyengítik a földfelszínről nézve.
Hát mindent nem tudhatok, a lényeg az, hogy képesek elhajlítani a gravitációs sugárzást.
Mi az üzemanyaga..
Egy narancsbarna fémes elem a Moscovium, stabil izotópja van 299-nél. Ezt protonnal besugározzák és az így keletkező Livermorium pozitronsugárzó, ezt használják energiatermelésre. A Moscoviumot használják a fókuszálás generálásához is, ez a 115. elem. Nem tudok sokkal többet róla, sajnos.
A sugárvető más valami lehet, nem tudom. Mindenesetre van sugárvetőjük akár többféle is, képesek megbénítani az elektronikát például egy támadóan fellépő repülő hamar bajba kerülhet elektronika nélkül. Vagy rádmutatnak egy pálcaszerű eszközzel és lefagysz.
Fókuszálással eltérítése. Így utaznak az ebek. Nem tudod eliminálni csak eltéríteni.
Gravitációs reaktorokat használnak, egy kisebb leszállóeszközön pl. hármat. Ha ez a három (egy kézzel könnyedén mozgatható) reaktor egy síkban egymás felé van fordítva akkor nem történik semmi. Ha azonban tölcsérszerűen kifordítják a síkból akkor a hajózó eszköz kilő. Ha csak egy kicsit fordítják ki akkor például az eszköz lebeghet a föld felett.
De időutazás az meghökkentő lenne, szerintem ahhoz nem kell fluxusgenerátor, mert nincs olyan. Idő nem létezik, így nem lehet benne barangolni. Az idő események egymásutánja. Ha már megtörtént az a múlt, ha még nem történt meg de meg fog az a jövő. Ilyen értelemben mi utazunk az időben, a kerékvágásban. De ebből se előre se hátra nem lehet kilépni.
Csináld meg. Tehát a felállás, tisztázzuk: lóg egy golyó az inga része. Tőle nem messze egy golyó van szerelve állványra. Ezt az állványos golyót cseréled tóruszra amekkorára csak képes vagy.
De az eredményt megmondom előre: a lyukon keresztül pont akkora sugárnyomás nyom mintha a tórusz ott sem lenne.
A tórusz hatása meg a lyuk átmérőjétől függ. Ha egy km átmérőjű a lyuk akkor a tórusz tömegének a hatása elenyészik a felfüggesztett golyóra nézve és valóban elmozdulhat az inga. De legyen inkább 1000 km.
Ha a tóruszt odatolod a golyóhoz, hogy az pont a tórusz közepében legyen akkor az eredeti gravitációs hatás kinullázódik, megszűnik, az inga elmozdul.
Ezt így nem látom át, szerintem nem. A Casimir effektus szinte kristályrács közelségbe kerülő idegen tárgy esetében lép fel, ami érthető is. Az atomok között jelentős erők működnek, ez tartja össze az anyagot, kristályokat, vizet satöbbi.
A Nap és a Hold között látszólag kialakuló rés nem ilyen, előszöris a Nap messze van a Hold meg közel. A hatás a két égitest külső rétegeinek átfedésekor is látható, a magok átfedésekor viszont a gravitációs hatás az ellenkezőjére fordul, a két égitest együttes hatása kisebb lesz mint amikor csak egymás mellett állnak (ez a Wang ábrán nem jól látszik mert itt a Nap csak kb 20 fokos szögben állt a horizont felett és ez nem túl kedvező a graviméteres méréshez).
Úgy van. Semmiképpen nem szólnak mellette. Ekkora erővel csigavonalat is rajzolhattak volna kékkel, azt ugyanúgy bizonyítaná ez a pár mérés: semennyire.
Hát mi lehet, hogy nem, mert a mi világunk néhány évtized múlva összedől, mivel az ember mint egy vírus megfertőzte a Földet. A túlszaporodást meg még mindig pet palackok összegyűjtésével kívánják megoldani.
Ellenben pont a gravitációs sugárzás az amivel lehet utazni a csillagokba. Érdekes hatása van amikor nagy tömegek egymás felé közelítenek, nevezetesen a Nap és a Hold, napfogyatkozáskor. Amikor már éppen érintkeznek, akkor hirtelen megnő a két égitest gravitációs hatása, mintha a gravitációs sugárzásnak valamiféle interferencia jelensége lenne. Felfoghatjuk úgy mintha a gravitációs sugárzás egy résen jönne keresztül. Wang effektus: a két vőlgy az első és az utolsó érinkezésnek felel meg.
Namármost ez azt is jelentheti, hogy a gravitációs sugárzás fókuszálható. A gravitációs sugárzásnak irtózatosan nagy nyomóereje van. A fókuszálással eltéríthető egy csillaghajó elöl a sugárzás és így a hátulról érkező sugárzás ellenállhatatlan erővel a fénysebesség sokszorosára gyorsítja a repülő eszközt az utasaival együtt.
A gyorsulást nem érzékeljük mert ez a fajta gyorsulás szabadesésnek felel meg. Nem nyom palacsintává.
Nagyon. A vákuumot gravitációs sugárzás tölti ki, elemi energiakvantumok, a gravitonok párban alkotják ezt a sugárzást amelynek hatalmas nyomóereje van. Szinte elképzelhetetlenül nagy. A sebessége is kb milliószorosa a fény sebességének.
Ha egy nagyobb tömeget helyezel az útjába akkor az egy iciri piciri részét kiárnyékolja ennek a sugárzásnak. Most ha 2 neutroncsillag vagy fekete lyuk egymás körül kering egy élével felénk néző síkban akkor egymás árnyékolását tovább árnyékolják, de az össz árnyékolás kisebb lesz, mint amikor csak egymás mellett vannak.
Ez a gravitációs sugárzásban egy picurka ingadozást hoz létre, pici erősödés, pici gyengülés. Ezt a gyengülő-erősödő sugárzást érzékelheti a ligó amikor az egymáshoz egyre közelebb kerülő objektumok vadul begyorsulnak és egyfajta ciripelést hoznak létre a jelekben.
Ennek semmi köze a féreglyukakhoz, mert az nem létezik. A szingularitás a relativitáselmélet ostobasága, mivel nem képes határt szabni a fekete lyuk belsejében növekvő gravitációs hatásnak.
Csakhát a probléma az, hogy bármely test középpontja felé közelítve a gravitáció nullához közelít ellentétben a relelm képzelgéseivel amely szerint éppen a végtelenbe tart.
A fekete lyukak közepén nincs szingularitás. Ott egy sűrű, összepréselt neutroncsillag ül.
A ciripelés optikai azonosítása kamu, mert az esemény fénye majd csak milliárd évek múlva érkezik ide a földre. Ha az esemény mondjuk 1 millárd fényévnyire volt tőlünk, akkor a gravitációs jel kb 1000 év alatt ért ide. De a fényére még 1 milliárd évig kell várni.
Jól látod, ezért kiabálták el. Márpedig az utolsó fakezű laborsegéd is tudja, hogy „egy mérés nem mérés”. És a Nature cikk arról szól, hogy a tízszerakkora minta elemzése semmi esetre sem támogatja az egy mérést, hanem éppen ellenkezőleg, kiejti.
A Világegyetem lassulva tágul, bár lehet a lassulás nem feltűnő. Az adatokból annyi látszik, hogy nem gyorsul, azt el lehet felejteni. A sötét energiával együtt.
Amely monológ pedig azzal kezdődik, hogy: a relativitáselmélet alapján.. az nem ér semmit, mert a relelm a látszó világot írja le, azt is rosszul. Arra nem lehet kozmológiát építeni, vagyis lehet csak csupa hülyeség mese sül ki belőle.
Erről az ábráról van szó, ahol egyetlen szupernova mérési adata alapján kiáltották bele a világba a gyorsulva tágulást. A többi mérési pont az ábra bal felén a kontroll SN-ek, amelyekhez képest a kiugróan hibás mérést viszonyították, Csak egyetlen SN, az SN1997ff amelyre a gyorsuló tágulást és a nemlétező sötét energiát építették. Hatalmas hibahatárral, alig fért rá az ábrára a tűrés. De beletrafáltak, mert létezik sötét energia, csak az nem gyorsítja a tágulást hanem fékezi, az ugyanis a gravitonsugárzás de Riessék nyilván nem erre gondoltak.
Úgy ahogy mondod, a Nature cikkből is ez derül ki, a tízszer akkora SN adatbázisból is éppenhogy a nem gyorsulva tágulást tudták csak kihámozni.
There exists now a much bigger database of supernovae so we can perform rigorous statistical tests to check whether these ‘standardisable candles’ indeed indicate cosmic acceleration. Taking account of the empirical procedure by which corrections are made to their absolute magnitudes to allow for the varying shape of the light curve and extinction by dust, we find, rather surprisingly, that the data are still quite consistent with a constant rate of expansion.
Fordítom construct, csak neked: Vajon tényleg a gyorsuló tágulást jelzik az adatok? Neeem, inkább azt találtuk hogy az adatok éppen a nem gyorsuló tágulásnak felelnek meg.
Csak álmodtad, hogy az újabb adatok alátámasztják a gyorsulva tágulást, így a te fajta gyorsító sötét energiádat bedobhatod a szemétkosárba.
1. az Univerzum nem üres, az Univerzum egy végtelen gravitonsugárzás tengerben úszik. Ez a DVAG, de ha téged idegesít hívhatjuk existencenek is.
2. az Univerzum nem tágul gyorsulva.
3. az Univerzumok ott vannak ahol az elektromos töltések felhalmozódtak a végtelen idők óta pöfögő Univerzumok ciklikus élete során.
4. minden modell rossz amely nem ebből indul ki.
5. amelyik térgörbülettel operál az eleve rossz, mert tér nincs.
6. térgörbületnek a gravitonsugárzás gradiense látszik, de ott se a tér görbül hanem csak a fény útja görbül. Hasonlóan egy puskagolyó útjához ami görbül.
7. és néhány sallang: a fénysebesség változó, irányfüggő.
8. hosszkontrakció, idődilatáció, rel.tömegnövekedés látszólagos, a valóságban nem történik meg.
9. csak 2 elemi részecske van, ezek építik fel a többi részecskét.
10. szingularitás nincs, az csak a relelm butasága.
11. az ősrobbanás nyilván nem egy tűhegynyi pontból indult.
12. master fekete lyukból indult, gravitonsebességgel. Ez tűnt felfúvódásnak, másszóval ezt a robbanást próbálja leírni a felfúvódásos modell.
Szerintem olyan nagyon nem is kell ütni, mert a gyorsulva tágulást egyetlen szupernova villanófényére támaszkodva kiáltották ki, óriási hibahatárral. A gyorsulva tágulás ellentmond mindennek amit eleddig megfigyelhettünk, viszont kell a szenzáció és meg is érte, sikerült kikaparni érte egy nóbelt. Nem kell visszavenni, ezt már elkapták, de csúnyán el lett hamarkodva. Mint a Higgs, dettó. Mert az sincs.
Segíthetsz ha van kedved, mert a konstruktőrökkel nem sokra megyünk.
A dilettáns te vagy. Gondolom neked a Nature sem elég jó.
A sötét energia is anyag, csak nem az amire vágyódsz, mert azt éppen ez a cikk semmisíti meg. Nincs olyan fajta sötét energia ami a Világegyetem tágulását gyorsítja. Mert nem is gyorsul.
Van viszont olyan ami fékezi, ez pedig a gravitációs sugárzás (DVAG) ami a földi gravitációt is okozza.
"Az Atacama Cosmology Telescope (ACT) mérései szerint a galaxisok jelentősen lassabban távolodnak egymástól, mint ahogy azt eddig gondoltuk."
A gyorsulva tágulást egyetlenegy spernova megfigyelésére alapozták, az SN1997ff jelűre. Ez azonban olyannyira távol van, hogy a szupernova villanásának mérési hibája óriási, a tűréshatár nem fért fel az ábrára. A távolság olyan nagy, hogy az anyagalaxis is csak egy halvány derengés. Márpedig a szupernova típusát is abból vélték kitalálni, hogy milyen típusú az anyagalaxis. Természetesen a villanást sem látták, hanem csak napokkal később vették észre érthető okokból, hiszen a Hubble sem pásztázza végig naponta az égboltot.
A gyorsulva tágulás egy baromság, semmi nincs ami a tágulást gyorsítaná, a DVAG gravitációs sugárzás meg fékezi. A Nobel elhamarkodott volt:
"az újabb katalógusban jelenleg 740 Ia típusú szupernóva szerepel, tehát nagyjából tízszer annyi, mint az eredeti vizsgálatkor használt mintában. Az adatok elemzése után a szakértők arra a megállapításra jutottak, hogy a gyorsulva táguló világegyetem elmélete sokkal törékenyebb, mint korábban gondolták, a rendelkezésre álló adatok inkább arra utalnak, hogy a tágulás egyenletes."
Nincs bazmeg, hát nem érted, hogy ezek fogalmak? Ami létezik az az anyag. Az anyag létezik. Mozog. A mozgás az anyag tulajdonsága, nem egy különálló létező. Olyan nincs a természetben, hogy mozgás. Csak anyag van ami mozog. A graviton alapvető, intrinsic tulajdonsága, hogy mozog. Örökké. Nem fárad.
Ehhez a mozgáshoz mi definiálunk sebességet, ami szintén egy fogalom, nem anyag.
Az anyag elrendeződéséhez mi definiálunk távolságot, ami szintén egy fogalom, nem anyag.
Rosszul magyarázok? Pedig Dénes már azt mondta gyerekesen egyszerűen fogalmazok, igyekszem is, hogy az egyszerűbb gondolkodásúak is megérthessék.
Akkor mégegyszer: tér nincs. A nemlétező térnek természetesen nincs metrikája. A nemlétező térre nem lehet rálépni, belerúgni, melegíteni, besugározni. Nem lehet ráütni egy kalapáccsal. A nemlétező tér nem tud felfújódni. A nemlétező tér nem keletkezik. A nemlétező tér nem tud tágulni. A téridő? Na az tud?
Erre azt válaszolod, hogy szimuláció vagyunk egy gyerekjátékban. Nem érzed, hogy valamit félreértesz? Mindent.
Az hogyan lehetséges, hogy a nyomó gravitáció helyett, mi csak a /gravitációs/ vonzást tapasztaljuk legalább is lokálisan?
Erről egyáltalán nincs szó. Mi pontosan a nyomóerőt tapasztaljuk, csak nincs elég eszünk hozzá hogy megértsük. A graviton elemi részecske tulajdonságai finoman szólva különösek, szokni kell ezeket a tulajdonságokat, például azt, hogy örökmozgó. Horribilis a nyomóereje. A sebessége extrém nagy. Hogyan csinálja?
1197, Ha már minden Barionos, vagy tömeggel rendelkező anyagot egy csomóba, master fekete lyukba nyomott a sugárzás, akkor mi váltja ki a bekövetkező szétszóratást, az ősrobbanást?
A gravitonsugárzás minden barionos anyagot besöpört a master BH-ba és nincs tovább ami elektromos töltéseket juttatna bele. De ezzel a graviton elnyelés nem áll le, az továbbra is folytatódik az eddigi legmagasabb szinten amely szinte felpumpálja a kisgömböcöt. Ez nem mehet a végtelenségig és amikor a BH anyaga már nem képes több DVAG gravitonsugárzás megkötésére, akkor felrobban. Az Univerzumok ott vannak ahol az elektromos töltések koncentrálódnak a végtelen DVAG gravitonsugárzás tengerben.
1198, Esetleg az „árnyékot” tekinthetjük vonzásnak, vagy gradiens irányváltásnak?
Nem. Maradjunk a nyomóerők különbségénél, kár lenne egy nemlétező vonzást bevezetni, úgyis az a baj, hogy mindenki úgy képzeli. Vagy ami ennél sokkal rosszabb: a térkunkorításnak.
1199, különben: A gravitációs sugárzás nem szétszóródik hanem elnyelődik. Barionos anyaggá alakulhat és hőt termel. Ez a hő melegíti fel a keletkező csillagokat akkor is ha csak hidrogénből és héliumból áll a gázfelhő ami összenyomódik.
A metrika változása viszont nem mozgás, ahogy az univerzum tágulását sem tekintik annak.
Sajnos a fizikus sok ostobaságot képes kitalálni. Nincs olyan, hogy metrika. A nemlétező téridőnek nincs szövete, nincs szerkezete, nincs metrikája. Az Univerzum meg valóságos robbanással felrobbant és lassulva tágul. Szörnyen félre van értve a világ.
Amennyiben a gravitációs sugárzás sebessége milliószorosa a fénysebességnek, abból hogyan következik, hogy „leárnyékolható”, amit a ciripelésnek becézünk?
Sehogy, abból nem következik. A gravitonsugárzást nyeli a barionos anyag, Nagyon nagyon gyengén nyeli, viszont a gravitonsugárzás elképzelhetetlenül erős. És sajnos Eötvös tévedett amikor azt állította, hogy a gravitáció nem árnyékolható. Egy rosszul tervezett kisérlet alapján gondolta ezt, mivel ő úgy képzelte, hogy leárnyékolja a vonzó gravitációt. Ez nem sikerült neki és ezért állította, hogy a gravitáció nem árnyékolható.
Na jahh, csakhogy a gravitáció nem vonzó. Csak a nyomó gravitációt lehet árnyékolni.
A megfigyelt ciripelést a gravitációs sugárzás gyorsuló kitakargatása okozza amint az égitestek egyre közelebb kerülnek egymáshoz, ez tkp. Napfogyatkozások gyorsuló sorozata, a csillagok egymást takarják és emiatt periodikusan változó erősségű gravitációs sugárzást érzékelünk itt a Földfelszínen.
Az véleményem szerint téveszme, hogy azonosították a ciripelés forrását, mert az esemény fénye majd csak évmilliók múlva ér ide. Kerestek egy olyan eseményt ami időben kb megfelelt a ciripelésnek, de szerintem ezeknek nincs közük egymáshoz.
Igen, ezt lehet mondani ha a zárójelben lévő tagot elhagyjuk, mert az csak zavart kelt, igen. Zárójelbe tehetnénk inkább ezt: (éter), de ez is csak zavart keltene.
A kutatók még maguk sem tudták mit mértek ki zseniális kísérletükkel, ők csak Einsteint akarták megtámogatni. Közben meg kimérték a fénysebesség irányfüggését.
1190, próbáltad már? A Michelson interferométert higanyfelszínen forgatják. Pont azért, hogy ne zavarjon be a Föld mozgása.
Mit jelent az 1Mc, és mire van alapozva az állítás, vagy feltételezés?
Az 1 Mc a gravitonpárok feltételezett sebessége amelyek a gravitációs sugárzást alkotják, a jelentése kb 1 millió c, egy becslés tőlem. Az 1 Mc így értelemszerűen 1 Mega c, ahol c a fénysebesség vízszintesen mérve ami a fénysebesség tömegektől távoli értékének felel meg. A becslés alapja nem publikus. Van alapja.
A szemléletesség kedvéért szoktam jelölni c négyzettel is, de ez félreértésekre adott okot és ez csak arra utal, hogy nem tudom pontosan mekkora de sokkal nagyobb mint c, becslésem szerint kb 5-6 nagyságrenddel. Biztosan nem fénysebességű.
A fénysebesség nagyobb tömegek közelében irányfüggő, befelé nagyobb mint c és nő, kifelé kisebb mint c és szintén nő. Az eseményhorizonton kifelé tartó foton sebessége bruttó nulla. Ez azt jelenti, hogy c -vel tart kifelé de c -nek megfelelő sebességgel a gravitonszél fújja befelé, így a foton kívülről szemlélve látszólag áll, hozzánk soha nem érkezik meg.
A gravitonszél azt jelenti, hogy befelé több graviton tart mint kifelé és ez távolságfüggő. Ez alakítja ki a tömegek közelében a gravitációs sugárzás gradiensét.
A fénysebesség állandósága egy ostobaság, a lefelé eső foton sebességnövekedését már a PR kisérletben kimutatták.
Talán elkerülte a figyelmedet ez a mondat: És vannak a fogalmak amiket mi találtunk ki.
Ezek a fogalmak amiket mi kitalálunk vagy definiálunk nem léteznek a holdon, a világűrben vagy a csillagokon. Csak a fejünkben. Ha az emberiség kihal akkor a fogalmak megszűnnek. Az anyagi világ pedig megmarad, nem vész el csak változik, mozog.
Szerintem kezdjük az elején: "téridő nem létezik". Ezt hogy kell érteni? Hogyan dönthető el, hogy létezik-e vagy nem? Elképzelhető olyan világ, amiben létezik?
Ok, ami létezik az kétféle energiarészecske, energiakvantum. Ez ami létezik, semmi más. Az anyagi világ ebből épül fel, tehát minden létezik ami anyag.
És vannak a fogalmak amiket mi találtunk ki de a természetben nem léteznek. Csak a fejünkben, a gondolatainkban, esetleg a könyvekben, a moziban, a mesében. Ebben az összes fogalom benne van, a számok, a szeretet, a szépség, jóság, a geometriai fogalmak sőt még az anyag fogalom is mint fogalom. Csakhogy az anyag nem fogalom hanem maga a létező. Ezt hétköznapi végtelenített megfigyeléseink támasztják alá, általában boldogulunk vele. Persze vannak nehezebben vagy nagyon nehezen kimutatható anyagformák is.
A geometriai fogalmak nem ilyenek, ezeket definíció szerint soha nem fogod tudni kimutatni, mert matematikai pontokból épülnek fel, pontosabban így definiáltuk őket. Ilyen például a sík, a gömb, hexaéder, a különböző függvények és nem utolsó sorban a tér. A tér matematikai pontokból épül fel, képzeletbeli, végtelenül kicsi kiterjedés nélküli, a valóságban definíció szerint nemlétező pontokból.
Tehát így kell érteni és így már el lehet dönteni, tér vagy a mégabszurdabb téridő nem létezik. Nem képzelhető el olyan világ amelyben létezik mert nemlétező pontok végtelen halmazából építettük fel a gondolatainkban. A tér egy sztereotípia, azt hisszük, hogy a térben élünk de nem. Az anyagi világban élünk.
Téridő nem létezik. Következésképpen nem lehet görbíteni. A legkevésbé fénysugarak görbítik a nemlétező téridőt.
A tórusz struktúra valóban alapvető a természetben, mivel az elektron és a proton is tórusz szerkezetű és mindketten a 4 elemi részecskéből álló foton bomlásával jönnek létre és a két - két alkotórész alkalmas hullámhossz esetén éppen körbe tud záródni és ezáltal kialakul a tórusz felület.
De szó nincs valódi tóruszról, mert az csak az elektromos töltés keringési pálya a körbezáródó graviton körül. Ha mindenáron hasonlatot keresnék, akkor pl a Föld-Hold rendszer lehetne keringés közben ha a Hold történetesen a Föld pályára merőleges síkban keringene. Ekkor a Föld felelne meg a gravitonnak és a Hold az elektromos töltésnek amely tórusz felületet járna be keringése közben.
a grafikonon volt kb tíz objektum adata iszonyu nagy tíz - húsz százalékos hibahatárral, ezekre illesztettek egy egyenest, ami kb egy százaléknyi pozitiv meredekséggel jelezte a gyorsuló tágulást, de a hibahatára azért 3-4 % volt, így azt is mondhatták volna, hogy a világegyetem 60 % valószínűséggel gyorsulva tágul, 40% valószínűséggel meg lassulva.
Szerintem jól látod, a gyorsulva tágulást rettenetes hibával terhelve kiáltották bele a médiába, ahol aztán akkorára fújták fel, hogy gyorsan kellett adni érte egy nóbelt. Egyetlenegy SN megfigyelése alapján gondolták ezt, a helyzet hasonló volt a higgysz bozont megtalálásához, ki tud nagyobbat mondani.
A Világegyetem lassulva tágul. Ha a Földön feldobsz egy követ az emelkedés közben lassul, megáll, majd visszaesik. Ha a Föld helyére az Univerzumot rakod és most képletesen feldobsz egy galaxist, akkor az szintén lassul és ha lenne elég ideje akkor visszaesne. Az Ősrobbanás egy valódi robbanás volt, egy előzetesen összeroskadt Univerzum master fekete lyukából indult. A hajtóerő a gravitációs sugárzás aminek a nyomóereje horribilis, 1.2 x 10^44 newton. Ez a sugárzás söpri be az előző Univerzumot és robbantja fel a master BH-t.
Mivel a gravitációs sugárzás sebessége a fénysebesség sokszorosa, kb 1 Mc, ezért a fizikusak azt gondolják, hogy felfújódott a tér, ami persze nincs, mert a tér az csak egy képzelet szülte -bár nagyon hasznos- de a valóságban nem létező fogalom. Ezt fújták fel.
Ok, legyen a 20. Az összeroskadás hirtelen lesz, előre nem látható, mert a gravitonok sebességével érkezik. Egy megszaladó BH besöpri az egész Univerzum anyagát úgy hozzávetőleg 10 000 év alatt. Ez nem hőhalál és nem a mostani tágulás megfordítása, inkább a (tévesen) felfúvódásnak vélt Ősrobbanás kezdeti szakaszának megfordítása a megfelelő hasonlat. A hindu mitológiában ezt a folyamatot Shiva istennő vezényli. Az egyiptomi tarot szimbólumok közül a Tower jelképezi a hirtelen bekövetkező véget. A vallási elemekkel csak azt akarom érzékeltetni, hogy ez a tudás már ősidők óta bevésődött az emberiség közös emlékezetébe.
És örülök, hogy véleményed szerint ez az előrejelzés köztudomású és erre (számomra meglepetésként) mindenki számít.
14. kvark? Nem létezik. Töredék töltések nem léteznek.
15. gluon? Nem létezik. Az erős kölcsönhatásnak vélt 4. erő egyszerűen nagyon szoros, közeli EM erő. A magot magelektronok tartják össze.
16. higgys? Higgy amit akarsz de nem létezik. A tömeg tulajdonság az elemi energiarészecskék körpályára állásával ugrik elő.
16a. spin? A tóruszmodell egyúttal magyarázat a spinek eredetére is.
17. elektron elemi részecske? Nem az. Két részre bontható: holon = elektromos töltésrészecske, spinon = a spinért felelős graviton.
18. kettős jelleg. A foton 4 alkotórészből álló részecske amely a szerkezetéből következően periodikusan változó tulajdonságokat mutat, ezt vélik hullámnak.
19. ősrobbanás. Valódi robbanás volt. A hajtóerő a gravitonsugárzás, amelynek nyomóereje horribilis.
20. összeroskadás előre nem látható. Hirtelen lesz mert a gravitonok sebességével érkezik.
Pontosan ezt teszem. A gravitációt a gravitációs sugárzás kvantumai, a gravitonok okozzák. Az elektromosságot a másik fajta energiarészecske kvantum, az elektromos töltésrészecske okozza. Az anyagot meg ők ketten.
Ezen túlmenően nincs kifogásom a delta nű integrál akármi matematikai megfogalmazás ellen, mert ez nem a téridő pöndörödését hanem a gravitonsugárzás gradiensét írja le. Mivel téridő nincs. Biztosan nincs, hiszen az csak geometria.
Ha tórusz se létezik, a te tudományos pályafutásodnak befellegzett...
Tórusz nem létezik, az elektron (pozitron) valamint a proton (antiproton) alkotó energiarészecskéi tórusz alakú pályát futnak be fénysebességgel. Ennél pontosabban az elektromos töltésrészecske írja le (alakítja ki) a tórusz felületet miközben a köröző graviton energiarészecske körül kering. Szívesen.
Einstein pont hülyeségre jött rá és pont emiatt ködösítesz. A gravitáció pont valamiféle térben eloszló mező (erőtér) és nem maga a tér, mint ahogy nem is villamos. Einstein félreértelmezésével válhatott a fizika részévé a tér és a téridő geometriája ami bődületes marhaságokhoz vezet és az üres téridőben értelmét is veszti.
Emiatt tételezi fel a magas tudomány a téridő felfúvódását egy valódi robbanás helyett, ami a valóságban egy gravitonsebességű robbanás volt.
Emiatt képzel szingularitást oda ahol a gravitáció nem a végtelenbe hanem éppen nullához tart. És emiatt van ez az elcseszett kozmológia.
És tudom mit beszélek csak te nem jól olvasol:
a homogénnek és izotrópnak tekinthető sugárzásnak, érted, nagyobb tömegektől távol.
a nagyobb tömegek közelében kialakuló gradiensét.. mi a kérdés? Kérdezz bátran, a személyeskedésig válaszolok.
Nincs határozott válasz arra a kérdésre, hogy hol van most az elektron.
Mint ahogy arra sincs határozott válasz, hogy hol van a Hold vagy hogy milyen távol van az asztal a szekrénytől. Így aztán azon sem érdemes rugózni, hogy hol van az elektron, ugyanis a távolság fogalom matematikai konstrukció és kizárólag matematikai pontok között van értelmezve.
A szekrényen és az asztalon kijelölt matematikai pontok között van értelme a távolság fogalomnak, persze csak ha szigorúak vagyunk. A hétköznapi életben nem vagyunk túl szigorúak és így remekül elvagyunk a távolság fogalmunkkal, miszerint a Hold olyan 400 000 km -re van tőlünk, az asztal meg másfél méterre a szekrénytől.
értelmes módon lehet beszélni a fizikai tér görbületeiről..
De nincs olyan, hogy fizikai tér, mert a tér nem fizikai fogalom hanem geometriai. Amit te fizikai térnek vélsz felfedezni, ködösíteni, kitalálni az nem tér hanem valamiféle anyagi tulajdonság, nevezetesen az anyagi világot kitöltő gravitációs sugárzás. Ennek a homogénnek és izotrópnak tekinthető sugárzásnak a nagyobb tömegek közelében kialakuló gradiensét téveszted te fizikai tér görbületének. Csakhogy ez nem tér, nem téridő és nem is villamos.
A tökéletes gömb felszín csak matematikai idealizáció, construct öngólt rúgott.
Pontosan erről van szó. A geometriai alakzatok idealizáltak, matematikai pontokból épülnek fel. Ezt összemosni (próbálni) a valósággal finoman szólva is csúsztatás (bár én tudok nemfinoman is fogalmazni). Ezek a geometriai alakzatok nagyon hasznosak, hasonlóan bármely más fogalomhoz amiket megalkottunk.
Egészen addig a pontig amíg nem keverjük össze a valósággal. Mert például a fizikus urak utána képesek azon meditálni, hogy mikor keletkezett a geometriai tér, hogyan kunkorodik a nemlétező téridő vagy esetleg hogyan keletkezett az anyagi világ a semmiből, pontosabban a nemlétező szingularitásból.
A helyzet ennél azonban sokkal rosszabb, mert ők ugyanis a szerintük létező téridőt bodorítják. Ezt fújják (fel), félrevezetve (és félreértve) az egész világot.
Már hogy a csudába ne tudnánk. A tér egy matematikai definíció amit azért hoztunk létre, hogy le tudjuk írni a tárgyak egymáshoz viszonyított helyzetét. Többféle térdefiníciót is alkottunk de a természetben természetesen egyik sem létezik, teljesen értelmetlen dolog azt keresgélni, hogy mi a tér.
A tér fogalom lehetne például a következő: azonos középpontú gömbök végtelen halmaza ahol r megy nullától végtelenig.
Hangsúlyoznám, hogy a gömb matematikai konstrukció, matematikai pontokból épül fel és a természetben szintén nem létezik, mint ahogy bármely más geometriai alakzat sem.
Következésképpen a tér nem létezik, nem lehet hajlítani, felfújni, nincs neki szerkezete, sem szövete és nem keletkezett az ősrobbanással, sem máskor.
Ami létezik az az anyagi világ. A tér pedig egy kitalált fogalom.
Az elektron egy térben szétkent valószínűség, hullámfüggvény.
Látod, ilyen hülyeségekkel vannak tele a fizikakönyvek. Neem, nem a kémiakönyvek, a kémikusok ennél okosabbak, bízom benne, hogy ekkora baromságot nem mondanak.
Esetleg mondhatnak például valami ilyesmit: az elektront a matematikus beállítottságú fizikusok hullámfüggvénynek képzelik és ezeket a függvényeket gyorsítják a ciklotronban. Amikor a függvények eléggé felgyorsultak akkor a falhoz csapják a függvényeket. A számtanfüzettel együtt.
Az elektron hullámfüggvénye is láthatatlan. Amikor látható, az csak egy pont.
Az elektronnak nincs hullámfüggvénye. Hullámfüggvényünk nekünk van, mi találtuk ki azért, hogy megpróbáljuk leírni az elektron viselkedését. Tehát a hullámfüggvény biztosan láthatatlan, mert nincs olyan.
Az elektron alkotórészei pontszerűek, igen apró energiarészecskék, így nem csak egy pont.
Ez a tórusz felület amit bejár az egyik pontszerű kvantum, elmosódhat olyan értelemben amint ez a fénysebességű keringés valahogy zavart kelt a környező gravitonsugárzásban és ezt a zavart érzékeljük amikor megpróbálunk egyedi elektront megfigyelni. Vélhetően ezt a zavart próbálja leírni a hullámfüggvény a matematika nyelvén.
1911, Ha már így bejöttél az utcámba, akkor tessék, add meg a kedvedre való mérési utasítást 1 köbdeciméter 4 C fokos, tiszta víz, a H2O súlyának mérésére mérleggel.
A szigorú feltételeid között elvégezve a mérést, ha a mérleg mutat valamit akkor azzal bizonyítottad a gravitonok létezését. Mert a mérést erre a célra találtam ki.
Tudod, csak el ne felejtsd: Az a tulajdonság vagy objektum létezik, amelyhez egyértelmű és reprodukálható mérési utasítást tudunk adni.
Az a tulajdonság vagy objektum létezik, amelyhez egyértelmű és reprodukálható mérési utasítást tudunk adni.
Ahha. Akkor ezzel el is fogadtad a graviton létezését: a mérési utasítás = mérlegre tegyél egy köbdeciméter 4 fokos vizet. Nézd meg a mérleget mutat e valamit. Ha igen akkor nyomja a graviton a Föld felé a vizet.
Jahh, olyat mint a párizsi diadalíves? Mert arra nem lehetsz büszke, tíz év magyarázás és szájbarágás után még mindig azt hiszed, hogy a kövek súlyát a saját árnyékolásuk eredményezi. És van képed a saját hülyeségedet mások szájába adni. Mindenhol megtűzdelve személyeskedéssel. Rávezetési céllal.
Pontosan mit kell érteni, a graviton-vezérelt elektromos töltések alatt?
Tóruszokat. A tóruszban körbe megy egy graviton. Ekörül kering egy elektromos töltés, kialakítva a tórusz felületet. A graviton a gerinc.
Tehát az elektromos töltés nem egy felturbózott gravitonból álló tórusz, hanem az elektron (vagy a proton, vagy a pozitron, vagy az antiproton) lehetne egy "felturbózott" graviton ami egy elektromos töltéssel van "felturbózva" ha úgy tetszik, de a párosítás vagy kapcsolódás szerényebben hangzik.
- egy elektron a graviton A körül keringő negatív (-) jelű elektromos töltésrészecske
- egy pozitron a graviton B körül keringő pozitív (+) jelű elektromos töltésrészecske
- a proton ugyancsak egy graviton B körül keringő pozitív (+) jelű elektromos töltésrészecske, a pozitron és a proton ugyanaz az anyag (frekvenciában különböznek)
- az antiproton az elektronnal megegyező felépítésű (frekvenciában természetesen ugyanúgy különböznek), egy graviton A körül keringő negatív (-) jelű elektromos töltésrészecske.
A master BH belsejében pedig szétkenődnek az anyag-tóruszok, „lecsillapodnak” bennük a graviton részecskék (ez az elfajult, vagy masszává nyomott anyag?)
Ezt nem gondolom, de nem is tudom. Véleményem szerint a fekete lyukban egy összepréselt neutroncsillag van. A master BH -ban is ez lehet, de amikor szétrobban akkor a vezető kozmológia szerint nem barionos anyagként repül szét, ami vagy igaz vagy nem. Ők persze a semmiből röptetik elő az Univerzum anyagát, így aztán nem lehet sokat adni az agymenésükre.
Ez a szétvetés azt jelenti, hogy a master BH belsejében lévő valaha volt „elektromos töltések” újra királis tóruszokká rendeződnek a kitágulás során?
A BH-ban eleve tóruszok vannak. Hogy sugárzásként terülnek szét vagy tóruszokként az esetleg lehet kérdéses, én a tóruszokra voksolok. Ez így annyit jelentene, hogy a master BH-ban felgyülemlő graviton energia szétszakítja a kristályszerkezetbe préselt neutronláncokat és így neutronokat röptetne szét, de ez most csak olyan, hogy együtt gondolkodunk mi lehet.
Az utolsó kérdésed nem világos, ha úgy érted vannak e határértékek amelyet átlépve például felrobban, akkor igen, bizonyára van ilyen, ezért hoztam az SNI szupernova párhuzamot.
Egyébként jókat kérdezel, örülök a kérdéseidnek (többnyire).
Mi késztetheti a master neutroncsillagban lévő anyagot arra, hogy szétszóródjon, ha a graviton-sugárzás már egy neutrális pontba „terelte”?
A gravitonsugárzás. Ha a master fekete lyuk megszalad és az egész Univerzumot besöpri az azt jelenti, hogy az elektromos töltéseket besöpri. Mind egy szálig. A normál anyagot ugyanis gravitonvezérelt, hajtott elektromos töltések építik fel. Ha ez elfogy a lyukon kívül, attól még a gravitonsugárzást tovább nyeli a master BH és ez felpumpálja a neutroncsillagot.
Mivel már nincs elektromos töltés utánpótlás így a továbbiakban elnyelt gravitonsugárzás nem tud normál anyaggá alakulni és az egyensúly eltolódik a gravitonok javára.
A neutroncsillag belsejében addig nő a gravitonsugárzás amíg az egészet szét nem veti. Ez lesz az új Ősrobbanás.
A rengeteg fajta-1 = teljesen abnormális baromság. Csak egyetlenegy valóság létezik és egyébként nem vagyok kíváncsi a térkunkorítók, 116 dimenziósok agymenéseire. Az egész kozmológia egy (vagy több) hülyeségre alapozott agymenés.
Azt gondolom, hogy ez a multiverzum nem az amit a fizikosak gondolnak, mert ők párhuzamos Univerzumokban gondolkodnak valamiféle másik dimenziókban, ami nyilván hülyeség. De ha tévedek, akkor másoknak is eszébe juthatott, hogy az Univerzumon túl másik Univerzumok is lehetnek.
Az univerzumoknál is van valamilyen hierarchia, vagy ezek már egyenrangú résztvevői egy tágulásokból és zsugorodásokból álló fluktuációnak, amit az energia részecskék generálnak?
Szerintem inkább egyenrangúak, mert a fluktuációk során kialakulhatott egy egységnyi anyagmennyiség amely felrobban. Valahogy hasonlatos lehet az SNI szupernovákhoz ahol a robbanás tömegfüggő, legalábbis így képzelem, de ez a gondolat azért rugalmas lehet.
Az Univerzumok mindenesetre nem egyformák, a fiatalokban esetleg nincsenek csillagok, nincs meg bennük a periódusos rendszer, csak a legeleje vagy még az sem, természetesen nem alkalmasak az életre, mások még erősen sugároznak, a végtelen számú Univerzumban a lehetőségek bizonyára szerteágazók.
A Nap közepéből, sok ideig utaznak a fotonok és egyéb részecskék, mire a felszínéhez érkeznek. Ez is a graviton sugárzás nyomó hatása miatt van?
Csak áttételesen és részben. A fotonok ugyanis egy sűrű közegben mozognak ami nem fényáteresztő és így folyton elnyelődnek. A gravitonsugárzás csak összenyomja a Nap anyagát, összesűríti.
A Nap nem elég sűrű ahhoz, hogy ilyen mértékben lassítsa a fotonok mozgását csupán a gravitációs hatásával. Egy fekete lyuknál annyival tisztább a helyzet, hogy ott már az eseményhorizont környékén nincs anyag amit a fénynek le kellene küzdenie. Ott tisztán a BH gravitációs hatása fékezi a kifelé tartó fotonokat, ami az eseményhorizonton éppen fénysebességnek megfelelő hatás, tehát ott a kifelé tartó foton látszólag áll, nem tud eltávolodni a lyuktól, ezért mi sosem láthatjuk meg.
Ha nem lenne forgó, keringő mozgás, akkor minden anyag sugárirányban egy tömegközpontba zuhanna?
Igen, szerintem igen, de ehhez hozzátartozik egy távolodó mozgás is, például az Univerzum galaxisai távolodnak egymástól, akkor ezt a mozgást is le kellene tiltani, nemcsak a forgó keringőt.
A Fekete lyukak végzik ezt az anyag „betakarítást”?
Igen, lényegében igen. Végsősoron. Aztán legvégsősoron egy, a legnagyobb megszalad és betakarítja az összes galaxist meg fekete lyukat az Univerzumban. A mi Univerzumunkban. Ekkor már mindegy milyen sebességgel távolodnak a galaxisok. És ebből lesz egy új Big Bang.
A Nat Geo meg elbújhat az összes tudósával egyetemben, a hőhalállal, a párhuzamos Univerzumokkal, a szingularitással, a gyorsulva táguló Világegyetemmel, meg úgy általában a teljes kozmológia mesével és a gumilepedővel együtt, mert ettől még a hindu kozmológia is különb.
hogyan lehetséges az, hogy a gravitációs sugárzás minden irányból és minden irányba HAT?
Nagyon jó, hogy ezeket megkérdezed, mert enélkül nem megy. A gravitációs sugárzás végtelen kiterjedésű, a világmindenség alapja, a régen megálmodott éter. Ebben a sugárzás tengerben léteznek az Univerzumok, szintén végtelen mennyiségben. A gravitációs sugárzás így homogén és izotrópnak tekinthető, mert minden irányból érkezik kifogyhatatlanul. Örökmozgó, soha el nem fárad, a mozgás a graviton attribútuma, makroszkopikusan szokatlan tulajdonság.
Valamint csak ott és akkor tűnik vonzásnak, ahol tömegbe „ütközik”.
Igen, ez azért van mert a tömegek egy igen kis mértékben nyelik ezt a sugárzást és így a tömegből kifelé egy kicsivel kevesebb jön mint befelé. A két ellentétes irányban ható hatalmas erő picinyke különbsége a gravitációs erő, a súlyod.
Ha a Föld történetesen leárnyékolná a sugárzás akárcsak 1%-át akkor a felszíni gravitációs erő (a ki és befelé ható erők különbsége) olyan nagy lenne, hogy az elektronjaidat belepaszírozná az atommagjaidba.
a szembe találkozó sugarak „legyengíthetik”, vagy lenullázhatják egymás hatását, akár a Newtoni ERŐK, ha azonosak.
Igen, mivelhogy a gravitáció (a térgörbítők ostoba erőlködése ellenére) erő, így az erővektorok összeadása érvényes rá. Az erőt a gravitonsugárzás szolgáltatja.
1867, De, tették. Ha az elektron elemi részecske akkor nem tudod szétválasztani a tulajdonságokat. Sehogysem.
Unlike ordinary quasiparticles, these particles surprisingly do not carry the spin and charge information of electrons together. Instead, they carry spin and charge information separately and independently.
- Feldobsz egy trabantot a levegőbe és az megáll, majd visszazuhan. Szerinted miért?
- Az eső lefelé esik. Szerinted miért? Miért nem esik felfelé, hiszen a tér arrafelé is görbe mint egy bögre. Vagy nem.
- A Föld nem egyenesen halad hanem a Nap körül kering. Miért nem megy egyenesen? Mert a nemlétező tér kunkorodik?
- Az elektront már kettéhasították, az egyik alkotó a graviton (= spinon)
Emberek! A téridő nemlétező gondolati konstrukció. A téridős gondolati, matematikai modell mögött valós fizikai, anyagi hatás kell legyen és van is, ez a gravitációs sugárzás. Neeem, nem a valós téridő, mert olyan állat nincsen.
A lézerben a két vége között többszörösen ide-oda halad a fény.
Hogyan halad a két vége között ide-oda ha egyszer gömbszerűen terjed és nem egyenes irányban?
1840, a milliárd fényév átmérőjű gömb egy pillanat alatt összeomlik..
Jó, de nem vetted figyelembe, hogy a komplex számok forognak (a sírjukban) mielőtt idegösszeomlást kapnak valamilyen konstrukciós hiba miatt, talán mert nem olvasták a fejman könyvet.
És a síktükörről miért nem gömbszerűen távozik a napfény, he?
És a parabolatükörről miért nem gömbszerűen távozik a fény, ha egyszer gömbszerűen terjed a foton?
Hogyan csinálsz egyáltalán optikát ha a fény foton gömbszerűen terjed, ha már ennyire okos vagy?
Hogyan látnád a mozifilmet ha a fény foton gömbszerűen terjedne? Még egy elmosódott maszatot sem látnál a filmből, hiszen nem lenne leképezhető a film részletei a mozivásznon.
Azt mondja a fizikus: egy csillag felszínéről elindul egy foton. Gömbhullámként terjed.
Na aki ilyen idiótaságot mond az nem fizikus hanem elmebeteg. A foton nem terjed gömbhullámként és a foton csak egyetlen irányban terjed. Azért mondhat ilyet mert fogalma sincs mi lehet a foton. Képletekből meg függvényekből akarja kitalálni mi a foton. A tér minden irányába indul foton a csillagról és nem egy foton megy minden irányba.
Ilyen baromságokkal van teli a fizika. Ha gömbhullámként terjedne akkor az energiája pillanatok alatt elenyészne.
Ha az egyik kvarkot meglövik, akkor a gluon kötés nyúlik.
Az elektron egy tórusz felszínt bejáró negatív jelű elektromos töltés amely a gravitongerinc körül kering mintegy spirálrugó. A proton is ilyen csak ott a töltés pozitív jelű és a gravitongerinc az előbbi tükörképe.
Ha a kettőt egymásba pattintod kapod a neutront, emiatt írtam ezt le, mert itt van a proton és a neutron kisérleti, mért töltéseloszlása,
A protontórusz töltéssűrűsége kb 0.2 fm megfelel a neutrontórusz páros 0.2 fm sugarának, míg a neutron negatív töltéssűrűsége (= magelektron) 0.6 fm, kb háromszorosa a protontórusz sugarának vagyis az elektrontórusz átmérője kb háromszorosa a protontórusz átmérőjének.
Tehát a töltéssűrűség eloszlásából nagyon úgy néz ki, hogy a neutronban egy proton és egy elektron tórusz van, kvarkokat meg nem látok (a protonban például nincs meg a negatív 1/3 kvark töltése).
Nincs olyan, hogy téridő. Tér sincs és idő sincs. Ezek mind ember alkotta fogalmak.
Ami létező az az existence, ala ebe3. Egy végtelen energiatengerben élünk, ami a gravitációs sugárzás. Ahol az elektromos töltések vannak ott alakulnak ki az Univerzumok. Az Univerzumok pulzálnak: a létező Univerzum összeroskad amit a fekete lyukak összeolvadása generál, egy, a legnagyobb, master fekete lyuk megszalad és a gravitációs sugárzás besöpri az egész Univerzumot a fénysebesség sokszorosával, becslésem szerint 1Mc sebességgel.
Amint elfogynak kívül a töltések a (végtelen mennyiségű) gravitációs sugárzás tovább pumpálja a master fekete lyukat, ami egyszercsak felrobban, ez lesz az ősrobbanás és a ciklus újraindul.
A reális létező a gravitációs sugárzás, ebben a tengerben köröznek a tóruszon belüli alkatrészek. Van az anyagi világ és mi, emberek definiálunk a magunk használatára időt, távolságot, függvényeket, számokat, matematikát, mindenféle fogalmat.
De ami létező, az az anyagi világ. A holdon nincsenek függvények, tenzorok, képletek, törvények, ott nincsenek fogalmak. A fogalmak csak a fejünkben vannak.
Én ezért vagyok itt, hogy találjak olyan olvasókat akik olvasnak és azelőtt kérdeznek mielőtt megértik mire válaszolnak bőszen. Vagy még utána is.
A tóruszban egy graviton kering, ez alkotja a tórusz gerincét. A graviton körül kering egy elektromos töltés elemi energiarészecske. A páros fénysebességgel kering. Ezt állítom azért, mert ha ez a páros az elektron történetesen akkor egy tükörkép pozitronnal kapcsolódva fénnyé tud alakulni, ami ugye pont fénysebességű.
Párkeltésnél szintén egy fénysebességű foton hasad ketté (a foton 4 elemi részecskéből áll) és a két fénysebességű fél egy egy tóruszba kunkorodik ahol tovább kering fénysebességgel. Ezek lehetnek a kisérleti alátámasztás.
az elektromos töltés taszító, vagy vonzó?
Általánosságban állítom, hogy vonzóerők nincsenek. Elemi részecskék szintjén már nem tudok ilyen biztosan állást foglalni, egyszerűen nem tudom milyen mechanizmussal működik a graviton és az elektromos töltés, nem tudom hogyan csinálják. De ez már az a szint mint amikor a relativistákat megkérdezed hogyan működik térgörbület ami nincs.
a graviton az csak vonzó, vagy van taszító is belőle?
Egyetlen graviton van, viszont van tükörpárja ami egyfajta sztereoizomériát jelent amely ugyanaz az anyag, ugyanaz az energiacsomag, de nem forgatható be a párjába. Némiképp hasonlóan a D és L glükóz sztereoizomerekhez. A kérdést nem tudom értelmezni az előbbiek alapján.
A két tükörkép graviton szereti egymást és párokat alkotnak. Ezek a párok alkotják a gravitációs sugárzást és okozzák a gravitáció jelenségét akkor ha egy tömeg árnyékolóként lép fel. Ez esetben a tömeg körül a gravitációs sugárzásban egy gradiens alakul ki és a felszín körül kialakul a gravitáció jelensége.
A graviton pár képes megkötni egy elektromos töltés párost, ekkor keletkezik a fény foton.
A proton szintén tórusz szerkezetű hasonlóan a pozitronhoz, ugyanaz az anyag. Mindkét tórusz egy graviton B és egy pozitív jelű elektromos töltésrészecskéből épül fel. Mindkettő fénysebességgel kering, hiszen a proton is képes annihilálódni egy antiprotonnal értelemszerűen fénysebességű fotonná. A nagyobb tömeg a fény frekvenciájából adódik, ami az elektron-pozitron párosénak 1836-szorosa.
A proton sugara kb harmada az elektronénak, így egy másodperc alatt több kört tesz meg a tóruszban mint az elektron, talán ettől is függ a nagyobb tehetetlensége.
Azért nem tetszik, mert egyszerre megmagyaráztam a spin eredetét és a tömeg eredetét is?
Konkrétan melyik állításokra gondolsz amelyek tudománytalanok? Az nem elég, hogy te vagy a többiek mást gondolnak, az a kérdés, hogy mely állításokat tudod kizárni, amelyek bizonyosan nem lehetnek igazak.
Például az ilyeneket: "a téridő görbül, az anyag meggörbíti a téridőt". Nem görbülhet mert a téridő gondolati konstrukció, etc.
Mégis van neki spinje, és a forgásából adódó lendülete.
Igen, mert az elektron, pozitron, proton nem elemi részecske, hanem egy tóruszon belül fénysebességgel keringő graviton-elektromos töltésrészecske páros. Ezért van neki spinje ami igenis keringésből adódik és az örökmozgó mozgató energiarészecskét (= a gravitont) el is nevezték spinonnak amikor az elektron kettéhasításával felfedezték a gravitont (csak nem tudták, hogy az a graviton).
A forgásból (= keringésből) adódó lendülete pedig a tömeg tulajdonságot adja, az elemi részecskéknek nincs meg ez a (tömeg) tulajdonsága. A tömeg tulajdonság akkor ugrik elő amikor az elemi részecskék körpályára állnak és a tömeg az így előálló tehetetlenség mértéke.
Ja és a protonban nincsenek kvarkok, sem gluonok. A neutronban sem.
az atomórák járnak másképp a hegy tetején, vagy pedig az idő rácsszerkezete sűrűsödik? Egyik sem.
Az atomórák járhatnak egyformán amennyiben egyformára vannak állítva és megfelelően jól működnek, a körülményeket is biztosítani kell. Ha felviszel mondjuk 5-öt a hegyre akkor ott ugyanúgy járnak. Lentről másképpen látszik. Elegendő hosszú idő után le kell hozni őket és ott lenn összehasonlítani az etalon órákkal.
Na ez az a kisérlet ami nincs megcsinálva rendesen. Hegyre felcipelni hátizsákban egyetlen atomórát és erre alapozni egy akkora baromságot, hogy fenn másképpen járnak az órák ez a tudomány megcsúfolása, szégyene.
Lentről másképpen látszanak.
Mint ahogy a repülőgép is lentről másképpen látszik, ilyen kicsi (mutatom). De akkor ott fenn tényleg kicsi lett?
Az időnek meg nincs rácsszerkezete, jó vicc, nincs annak semmiféle szerkezete. Szerkezete az órának van, de ahhoz is az órások értenek, nem a fizikusok.
Ha az a válasz, hogy az atomórák nem járnak egyformán, akkor pontosabb órákat kell kitalálni.
Pontosan ez a helyzet, akkor az órák rosszul járnak, vinni kell az óráshoz.
1588, A téridőnek nincs szövete. Nincs neki szerkezete és nem tud rázkódni. A gravitációs sugárzást takarják ki egymás elöl a távoli objektumok egyre gyorsuló ütemben. Ezt a hangyányi gyengülő-erősödő sugárzást érzékelik a ligós detektorok. És kiröhögtetik magukat a téridő szövetével.
Ha azonban univerzális szinten megmaradó mennyiség az energia, az minden anyagformációban, átalakulásban résztvevő. A graviton, akkor valóban őselem, ha a létező legkisebb adagja az energiának.
A yin yang fotonmodell - tórusz anyagfelépítés modell erről szól. Graviton hajtja a kocsit (fotont, az elektront, a protont, működteti az összes részecskét) és ezáltal részt vesz az anyagi világ felépítésében. Igen, a graviton az elemi energiarészecske, ezért kvantum. Örökmozgó és örökké létező, végtelen mennyiségű de nem végtelen sűrűségű, nem keletkezik és nem pusztul el. Szokatlan tulajdonságok, de elemi részecske szinten nem is várhatunk mást. Makroszkopikus tulajdonságok alapján nem vagy csak erőteljes korlátozásokkal következtethetünk az elemi részecskék tulajdonságaira.
A másik összetevő, az elektromos töltésrészecske energiakvantum szintén végtelen mennyiségű de nem homogén eloszlású, az Univerzumokban koncentrálódik. Ezen belül a galaxi sokban, a csillagokban, bolygókban, fekete lyukakban amelyek természetesen ugyanolyan csillagászati objektumok mint pl egy neutroncsillag, csak annál sűrűbb kristályelrendezéssel. Nincs ott semmiféle szingularitás.
A modell értelmezi a foton kettős természetét és összekapcsolja a gravitációt és annak működését az anyagi világ felépítésével.
Ez bigott relativisták szemében meglehetős nagy bűn. Tiszta középkor.
Jánossy egyesével küldte át a fotonokat két lyukon és szegények mindkettőn átmentek és interferencia ábrát hoztak össze.
Akkor a professzor valamit elcseszett.
Ha a foton képes lenne két szeparált lyukon átmenni akkor az azt jelentené, hogy kúpszerűen terjedne. Ebben az esetben az energiája szétterülne mint pl. a hangé és így a foton nem érkezhetne meg milliárd fényévekről ugyanakkora energiával mint ahogy elindult (a vöröseltolódástól most tekintsünk el).
Nem kell mindenféle kisérletet készpénznek venni mert a kisérletek előfeltételezéseket tartalmaznak. Sajnos több ilyen alapvető kisérlet is van pl. MM kisérlet, Eötvös gravitációs árnyékolási kisérletei, Higgy bozont megtalálása, a ciripelés optikai lokalizálása, gyorsulva tágulás, Hafele kisérlet ecetetrá. Ide tartozik a kétrés kisérlet is.
Ok, hidd ezt. A természetben nincsenek hullámfüggvények, nincsenek egyenletek, nincsenek számok, nincs matematika, a természet nem számol bonyolultan de még egyszerűen sem. Ő egyszerűen működik. Úgy működik, hogy csilliárdnyi részecske fészkelődik, a legegyszerűbb erőhatások nyomán igazodik. Ezt az izgő-mozgó mozgásállapotot mi makroszkópos, statisztikus, matematikai módszerekkel próbáljuk leírni és megérteni.
De a természet baromira egyszerűen működik. A fészkelődést mi belső energia csökkenéssel, entrópianövekedéssel próbáljuk szavakba és egyenletekbe foglalni, bonyolult hullámfüggvényekkel próbáljuk leírni a részecskéket, de a részecskék nem hullámfüggvények. Csak mi csinálunk belőlük érthetetlen matematikai leírást.
A fizikának az a baja, hogy egyre jobban elszakad a természettől és a központba a matematikai leírást helyezi. Van abban ráció, hogy szeretnénk sokmindent kiszámolni, de a természet nem számol. Ő fészkelődik.
Netán felfedezték, hogy egy eloszlás tömegközéppontja nem esik egybe a töltésközéppontjával?
Nem, nem ezt fedezték fel. Két új részecskét fedeztek fel ami az elektront alkotja. Egyébként a tórusz "tömegközéppontja" sem esik egybe a töltésközéppontjával, de nem erről van szó. Ők a tóruszt alkotó 2 részecskének a tulajdonságait választották szét, amiből az egyik a spin tulajdonságért felel, tehát a keringésért, ez a spinon vagyis a graviton, míg a másik részecske az elektromos töltésért felel, ez lett a holon, vagyis az elektromos töltésrészecske.
A tóruszmodell pont ezt jósolta.
..thus spinons and holons, would mean a completely new paradigm for the physics of electron systems where the electrons have been ‘fractionalized’.
these particles surprisingly do not carry the spin and charge information of electrons together.
Ezek a részecskék nem hordozzák egyszerre az elektron spin és töltés információit. A két tulajdonság külön van választva. Amennyiben az elektron elemi részecske lenne akkor ezt a két tulajdonságot nem lehetne szétválasztani.
A tulajdonságok szétválaszthatósága arra utal, hogy az elektron nem elemi részecske és a szerzők el is nevezték a két új részecskét spinonnak amely a spin tulajdonságot okozza és holonnak ami a töltés tulajdonságért felel. Pontosan mint ahogy a tórusz modell ezt megjósolja. Tudod, predictions 17. .. A gravitont nevezték el spinonnak.
A Nature-ben közölt cikkben nem kvázirészecskékről van szó, ellenkezőleg:
..collective excitations of electrons produce, instead of the quasiparticles in ordinary Fermi liquids, two new particles known as ‘spinons’ and ‘holons’.
Unlike ordinary quasiparticles, these particles surprisingly do not carry the spin and charge information of electrons together. Instead, they carry spin and charge information separately and independently.
Na most lehetsz okosabb a kisérletet végző szakembereknél, de azért engedd meg, hogy az eredeti Nature cikknek helyt adjak.
1501, Azért nem tudok részletesen válaszolni, mert ahhoz kisebb könyvet kellene ide írnom.
Erről van szó. A természet nem ír könyvet, gyermeki egyszerűséggel működik. Ő nem számol kurvabonyolult egyenletekkel, nem használ kitalált fogalmakat, a természet tudja a fizikát. A fizikus meg pont ellenkezőleg. Próbálj barátkozni ezzel az egyszerűséggel, egyébként is Occam. Kösz a választ.
Nem, nem, a Gyula eltonja egészen más, az nem alakul ki sehogy. Egyszerűen két különböző fotonról van szó amelyek frekvenciája különböző, a protoné 1836-szor nagyobb mint a pozitroné vagy az elektroné. Az egyik fotonból elektron-pozitron lesz, a nagyobb frekvenciájú/energiájú fotonból meg proton-antiproton páros lesz.
A milliószoros sebesség akkor csökken c-re amikor a gravitonpár megköti az elektromos töltéseket és fotonná alakul, magyarul a foton képződéskor.
Tulajdonképpen a szétváló graviton pár áll körpályára, nem az együtt haladó.
Igen, a fotont alkotó graviton pár szétválik és külön külön körpályára áll és magával viszi a saját elektromos töltését. A negatív töltésűvel kialakul az elektron tórusz, a pozitív töltésűvel a pozitron tórusz. Ha a foton energia pont elég nagy akkor ugyanebből az anyagból antiproton - proton tórusz páros jön létre.
Kakukk, az elektron és az antiproton ugyanaz az anyag! A pozitron és a proton ugyanaz az anyag, csak frekvenciában különböznek. A protoné 1836 -szor nagyobb mint a pozitroné.
Miért is nem találják az antianyagot a csillagászok? Azért mert itt van a szemünk előtt. Az elektronnak nemcsak a pozitron az antianyaga hanem a proton is antianyaga az elektronnak. Miért nem sugárzódik szét a proton az elektronnal? Azért mert a foton két fele azonos, szigorúan azonos frekvenciájú. A proton nem tud felszállni az elektronra a foton keletkezéséhez mert nem azonos a két frekvencia.
Szerencsénkre, mert különben szétsugárzódna a világ egy pillanat alatt.
Valamilyen formájának lennie kell, mert van tükörképi párja ami nem forgatható be a másikba. Egyszerűen fogalmazva van jobbos meg balos de ettől eltekintve ugyanaz az anyag, ugyanaz az energiacsomag. A kétféle kvantum csak valamiféle orientációban különbözik egymástól, méretben nem. Nem tudok lejjebb ásni.
Az egyiptomiak egy jogarral szimbolizálták az étert, ami ez esetben a gravitációs sugárzásnak felel meg, nevezetesen a gravitonpároknak.
Én valamiféle kalimpáló mozgásúnak képzelem a gravitont ami párban éppen kikompenzálja egymás mozgását, ezért megy a páros egyenes vonalban. És ezért tud körpályára állni amikor a töltést cipelő gravitonpár szétválik. A graviton örökmozgó, nem veszít energiát. Ő az energia.
Egyébként a gravitont már kimutatták, úgy hívják spinon. Naná, hogy az elektron kettéhasításával mutatták ki, de nem tudták, hogy az a graviton. Csak annyit tudtak megállapítani, hogy a spinon az elektron spín tulajdonságáért felelős részecske.
Sajnos a hasonlóság csak némi. Nálam járt már Gyula, de nem tudtunk megegyezni, barátságban váltunk el. Megvan a könyve is. A hasonlóság csak felületes és a lényegében különböző. Ő a kisérletéből azt a megdönthetetlen következtetést vonta le, hogy a különböző testek vákuumban nem egyformán zuhannak.
Neki kétféle gravitációs töltése van, egy az elektronhoz egy meg a protonhoz. Ennyi a hasonlóság, hogy kétféle. Nem több.
A természetben nincsenek hullámfüggvények, nincs mátrix ami kutyul és legfőképpen nincs Dirák egyenlet. A képek éppen valamiféle keringést szemléltetnek.
De igen, a spin keringés következményeként jelentkező tulajdonság. Ezt ugyan próbálják tagadni mert nem tudják mi az anyag, mi a fény, mi az elektron vagy mi a proton. Ezért kell ez az új yin yang - tórusz anyagmodell. És a helyére kattan a spin.
Kösz a kérdést, pontosítok, szerintem a foton, mint 4 energiakvantumból felépülő részecske akár lehetne az anyagi világ alapja, de az elemi részecskék nem belőle keletkeznek, hanem a fotont elemi részecskék építik fel. Az összes többi anyagformát is ez a 2 elemi részecske építi fel vagy alkotja. Az elemi részecskék nem keletkeznek és nem vesznek el, az anyag örök és végtelen mennyiségű, ahol a 2 elemi részecske jelenti az anyagot.
Továbbá ezekből sűrűsödik össze az anyag „master fekete lyukká”, amit a gravitációs sugárzás nyom össze, majd ugyanez a sugárzás szórja szét. Ez pontos.
A kérdésed viszont értelmetlen, mert van a fény és az halad. Halad a vákuumban ahol kevés a barionos anyag, viszont a vákuumot kitölti a gravitációs sugárzás. Mivel a fény a gravitonpárok által cipelt elektromos töltéspár, ezért ilyen értelemben van kapcsolata a gravitonsugárzással, de nem gondolom, hogy ez valamiféle közegként szolgálna a fény terjedéséhez. Különbenis a gravitonpárok sebessége 1 Mc, de ha a gravitonpár töltéseket köt meg akkor fénysebességre lassul, mert maga lesz a fény.
Tehát a fény nem térben és időben terjed hanem csak van és mozog. A tér és idő fogalmakat mi, emberek ragasztjuk hozzá. A fotont nem érdekli hol van és mennyi ideig ment már eddig, ő csak megy ész nélkül mint a bolond egészen addig amíg meg nem botlik valamiben.
Netán a saját közegében, ami az energiakvantumok végtelen halmaza? Igen, ez mondható az előbbiek figyelembe vételével. Örülök, hogy ilyen egész jól lejöttek a dolgok.
A tulajdonságok nem valami létező entitások, mert az nem anyag. A létező anyagnak lehetnek tulajdonságai akármit is mond a H.Károly, nem tudom ki az.
Ezen az sem változtat ha a tulajdonságokat másképpen hívod, mert állapothatározók sincsenek, csak az anyag ami létezik, az állapothatározókat mi rendeljük hozzá. Törvények sem léteznek, azokat is mi találjuk ki. Az anyagot és annak mozgását megfigyeljük és törvényszerűségeket állapítunk meg. Mi állapítjuk meg ezeket. Nem felfedezzük, hanem megállapítjuk, levonjuk a tanulságokat, esetleg matematikai formulákba foglaljuk. De a természet nem használja ezeket az egyenleteket, az ún törvények csak minket segítenek az eligazodásban, a természet nem számolgatja ki merre repüljön a Jupiter.
1482, ezen pontosítanék, mert nekem csak 2 elemi részecském van és mindkettőnek van tükörképi alakja ami nem forgatható be a másikba. Így vannak négyen. Mind a 4 benne van a fotonban amely nem tórusz. A foton nem tórusz. A foton DNS-hez hasonlítható egyenesvonalú pályán mozog időtlen időkig amíg valamiben el nem akad. Tömegek közelében a pálya a tömeg felé hajlik ami természetes, hiszen a puskagolyó pálya is így hajlik.
A jobbos és balos tórusz viszont pontos, az egyik mínusz spínű a másik + jelű, az ábrán az R alakot jelöltem mínusszal:
A tömeg egy tulajdonság. Tömeg tulajdonság nélküli elemi energiarészecskék, kvantumok hozzák létre akkor amikor körpályára tudnak állni. Ha körpályára állnak akkor keletkezik egy tehetetlenségnek nevezett tulajdonság. Ez a semmiből keletkezett, mert eddig nem volt ilyenje az energiakvantumoknak.
Ez nem kiterjesztés, hanem a tömeg tulajdonság eredete és magyarázata.
A fotonnak akkora a tömege amekkora az őt alkotó 4 energiakvantum forgásából / keringéséből következik miközben fénysebességgel halad. Tehát lehet hozzá tömeg tulajdonságot rendelni. Azt szokták mondani, hogy a foton nyugalmi tömege nulla. Csakhogy a foton nem áll le soha mert örökmozgó graviton alkotja.
A megállás annyit jelent, hogy beleütközött valamibe és átalakult például hővé, szerencsés esetben párkeltéssel elektronná és pozitronná, egy nagyobb energiánál proton-antiproton párossá. Ez esetben a részecskék száguldása folytatódik amely a tóruszokon belül továbbra is fénysebességű miközben az eredeti foton megsemmisült, elbomlott.
A görbített téridőt és a húrokat meg hadd ne minősítsem, ilyenek nem léteznek.
Az elemi részecskéknek nincs tömegük, ezért nem is kell felírni semmiféle sorozatban, a tömeg tulajdonságuk nulla, nincs benne semmilyen bökkenő.
A tudomány által számontartott száznál több elemi részecske valójában egyik sem elemi részecske, mindegyik a két energiakvantumból építkezik.
Te érted is amit ide összeollóztál? Szétesik a kvantumhullád vagy mi a szösz?
A tömeg tulajdonság akkor keletkezik a semmiből amikor az elemi energiarészecskék körpályára állnak. Ez a kétfajta energiarészecske (kvantum)
- az elemi elektromos töltés és
- a graviton
Mindkettőnek van tükörpárja és ezek építik fel az anyagi világot. A foton bomlással keletkező 2 fél kettő meghatározott hullámhossznál képes körpályára állni tórusz alakzatot kialakítva, az egyik az elektron-pozitron a másik a proton-antiproton párnak felel meg.
A tórusz kialakulásával az elemi részecskék fénysebességű keringése által alakul ki a tömeg tulajdonság amely a pörgő/keringő elemi energiarészecskék tehetetlenségét jelzi. Ez a tömeg.
Egyébként a tömeg definíció szerint is csak csupán a testek tehetetlenségének a mértéke, Semmi több.
3. az anyag tisztán energiarészecskékből épül fel két elemi összetevőből, az egyik a graviton, a másik elemi elektromos töltésrészecske.
4. a fény nem elemi részecske, tartalmazza mindkét elemi energiarészecskét és azoknak tükörpárjait is, így a foton 4 elemi részecskéből áll.
5. ha egy megfelelő frekvenciájú foton alkalmas atommagba ütközik akkor kettéhasad és elektron-pozitron pár keletkezik (párkeltés),
6. ennél 1830-szor nagyobb energiájú foton esetén a keletkező barionos anyag a proton-antiproton páros, amely szintén párkeltés
7. tehát éppen átalakítható egymásba a kétféle anyag.
8. a foton hasadással keletkező két fél külön-külön körpályára áll és ezzel megjelenik a tömeg tulajdonság, amely a fénysebességgel pörgő/keringő energiarészecskék tehetetlenségének jellemzője. Ezek tóruszok, ahol középen egy graviton fél kering amely körül spirálozik a megfelelő elektromos töltésrészecske, értelemszerűen az elektronban a negatív, míg a pozitronban a pozitív töltésrészecske. Ezek pályája alakítja ki a tórusz felületet.
8a. honnan is származik az elektron és a proton spinje? Naugye.
8b. és a spinek mitől egyformák annak ellenére amennyiben az egyik elemi részecske lenne de nem, míg a másik fél meg fel és lekvárkokból állna össze de nem.
8c. és az meg hogy lehet, hogy ugyanezen szerkezeti/felépítési különbségek ellenére az elektromos töltésük ezer tizedesjegyig azonos?
8d. és a pozitron/proton valamint az elektron/antiproton elektromos töltése is azonos az előbbiekben említett összetételi különbségek ellenére?
9. az elektron tórusz átmérője kb háromszorosa a protontórusz átmérőjének.
10. ha az elektrontóruszba bepattintod a (kisebb) protontóruszt akkor kapod a neutront.
11. mire is bomlik a neutron ha szabadon van? Ja pont elektronra és protonra, mivel egyszerűen a protontóruszról leesik az elektrontórusz.
12. az atommagban nem esik le, mert az egymás mellett elhelyezkedő protontóruszok megvezetik az elektront.
13. a különböző izotópoknál tülekedés van ezért ha sok az elektron akkor a szélső leszorulhat a proton nanocsőről (az egymás mellett sorakozó protontóruszok alkotta csövecskéről) pl. Be10
14. ha kevés az elektron akkor nyilván a szélső proton ugrik le a kevés ragasztó miatt.
Megtisztelnél ha nem vágnád a fejemhez a wikipédiát. Nem szükséges cáfolnod mert ez egy másik anyagmodell. Mindketten jobban járunk ha inkább kérdezel. Kösz, hogy szóltál.
Hiszen a tér végtelen, az idő örökké tartó (nem lesz vége sosem), de mindenütt ugyanazok a fizikai körülmények uralkodnak.
Úgy gondolom hogy sose volt első pillanat amikor a tér és az idő "elindult" az ősrobbanás csak a mi világegyetemünk kezdete.
Ez pontosan így van, hiszen mindkét fogalom emberi definíció, matematikai eszközökkel megfogalmazva. Végtelenül sok világegyetem létezik a végtelen energiatengerben ami a gravitációs sugárzás, elemi részecskepárok alkotják, az energia kvantuma a graviton.
Viszont a fizikai körülmények nagyon eltérőek lehetnek, nem minden Univerzum alkalmas az életre. Mi szerencsések vagyunk, nekünk van szenünk, oxigénünk, vasunk. És tele a hasunk.
Napi Rutin 
