- a legtragikusabb áltudomány olyat hirdetni, hogy az anyag az Ősrobbanással keletkezett a semmiből. Ennél már az sem sokkal különb, hogy valamelyik isten teremtette.

- az idő keletkezéséről is legalább akkora blődség értekezni, mert az idő most sem létezik, soha nem is létezett, mert az egy emberi definíció. Nem keletkezett soha, hanem megalkottuk ezt a fogalmat. Az anyag mozog és van olyan mozgásformája amely ciklusos. Ezeket a sztenderdizált ciklusokat számláljuk és ezt nevezzük időnek. Az idő fogalom emberi elme szüleménye, semmi köze az Ősrobbanáshoz.

- az Univerzum ciklikusságának kezdete széleskörűen elfogadott (Ősrobbanás, Brahma). A létezését látjuk. A ciklus végére többféle téves értelmezés született (hőhalál, nagyrecs amelyben a tágulás visszafordul) de a ciklus vége hirtelen lesz (Shiva) hasonlóan az Ősrobbanás pillanatszerűségéhez. A hajtóerő a gravitonsugárzás (ami van).

- az anyag nem vész el. Ha nem tudod akkor nincs értelme vitatnod. Én például tudom, mert nem hittanórákra jártam iskolába.

- az anyag összeroskad. Bizonyíték a fekete lyukak. Nem megsemmisül, mint azt némely eszement elmélkedő gondolja és ugyanilyen bugyuta agymenés az anyag keletkezése a semmiből. Ennek az esélye nulla, a relativitáselmélet tévedése, miszerint a tömegek középpontjában a tér(idő) görbület a helyi maximumához közelít. Miközben nincs is olyan hogy téridő és a gravitációs hatás a tömegközéppontban éppen nullához tart. Nem a maximumhoz és pláne nem a végtelenhez.

- a gravitációs nyomást a gravitonsugárzás okozza. Ez ami alapvetően létezik, elemi részecske, az energia kvantuma. Ez az alkotó végtelen mennyiségű és kiterjedésű, miszerint mindenhol van.

- van. Az elektromos töltésekkel együtt alkotja és mozgatja az anyagot (a normál, barionos anyagot és mindenfajta részecskét). A nemlétezését nem tudod bizonyítani, csak a létezése bizonyítható.

- te nem tudod, hogy ciklusos -e. A hinduk például tudják. Én is.

- igen. De miből döntötted el, hogy a gravitáció az vonzás? Akkor nem térgörbület?? A térgörbület kamu? Az.

Buborékban helyezkedik el a Tejútrendszer - #61 2020.03.30, 18:57
Az Univerzum egyáltalán nem olyan amilyennek a fizikusak elképzelik:

https://qubit.hu/2019/08/08/39-eddig-lathatatlan-az-univerzum-kezdeten-szuletett-galaxist-fedeztek-fel-japan-csillagaszok

Egy biztos, nem gyorsulva tágul. Ezt onnan is lehet tudni, hogy az anyag örök. Ha gyorsulva tágulna, de nem, akkor az idők végtelenjében már atomjaira tágult volna. Az Univerzumok ciklusos működésűek. Hirtelen keletkeznek majd hirtelen meghalnak. Az anyag nem vész el csak átalakul. Az Univerzum összes anyaga hirtelen összeroskad és a gravitációs nyomás az elektronokat az atommagba préseli. A keletkező neutronláncok stabilak és az egyre növekvő tömeg hatására a kristályszerkezet tömörödik. Ez alkotja a master fekete lyuk anyagát. És ezt a master fekete lyukat tovább pumpálja a gravitációs sugárzás, majd egyszercsak felrobban (= Ősrobbanás). Ezután folyamatosan lassulva tágul, mígnem egyszer egy nagyranőtt fekete lyuk master fekete lyukká hízik és az Univerzum hirtelen összeroskad. A ciklus újraindul. Végtelen számú Univerzum van. A gyorsulva tágulás mérési hiba.
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2020.03.30. 19:01:47

Buborékban helyezkedik el a Tejútrendszer - #57 2020.03.28. 11:38
Általában minden galaxisnak csak a fele látszik. Az innenső fele, annak is jobbára a felszíne. Némileg hasonlóan egy fazékhoz, annak is csak az egyik fele látszik és annak is csak a felszíne. Ha üvegből van akkor az ár nyalja a képet, de galaxisok ritkán vannak üvegből. Ha úgy értenéd a kérdést, hogy hátha a távoli galaxis egyik fele még éppen látszik és talán a másik feléről még nem ért ide a fénye, hát ez nem megy. Olyan van, hogy közelebbi galaxis látszik, a távolabbi meg nem. Az Univerzumunknak csak egy kisebb részét látjuk a távcsöveinkkel. Infratávcsövekkel mód lehet olyan távoli galaxisok érzékelésére amelyek fénye a vöröseltolódás miatt a láthatóban már nem észlelhető. Nyilván az űrből (Webb), mert a légkör nagyon zavaró.

Buborékban helyezkedik el a Tejútrendszer - #52 2020.03.27. 20:47
Az a tévedés, hogy azt hiszitek lennie kellene csíkeltolódásnak. Nem kell és nem is lehet kimérni.

Mire alapozod ezt a téveszmédet? Mi támasztja alá, hogy lennie kellene? Mi támasztja alá a te verziódat? Semmi?

Buborékban helyezkedik el a Tejútrendszer - #50 2020.03.27. 20:34
1. Előszöris, millió kisérlet bizonyítja, hogy a szokásos módon forgatott MM interferométerrel csíkeltolódás nem mérhető, tehát ennek az állításnak a valóságalapja meglehetősen szilárd.

2. Mire alapozod azt a kitalálást, miszerint egyáltalán kellene lennie csíkeltolódásnak a forgatáskor? Mert tudtommal ennek semmi valóságalapja nincs, kizárólag egy téves eszmefuttatás, amire az egész eszmerendszer épül. Nem kellene lennie csíkeltolódásnak és ezt kisérletesen ezerszeresen alá is támasztották.

3. Egyutas interferométerrel kimutatható a Föld "éterbeni" száguldása, mely szerint a Föld sebessége 380 km/sec a gravitációs sugárzáshoz, vagy a CMBR-hez képest. Ezt szerette volna kimérni Michelson, de rossz tengelyen forgatta az interferométert. Aztán meg mindenki leutánozta a null eredményt, millióan. Egyutas eszközzel kellett volna mérnie vagy a megfelelő tengelyen kellett volna forgatnia az MM interferométert. Akkor és csak akkor ki tudta volna mérni a Föld száguldását a világűrben.

4. A CMBR anizotrópia pontosan ugyanazt a sebességet és irányt határozta meg mint a Silvertooth eszköz, 380 km/sec a Crater/Leo csillagkép irányában.

5. Ne vessél, marha ehhez van kedved.
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2020.03.27. 20:40:10

Buborékban helyezkedik el a Tejútrendszer - #46 2020 03 27. 09:14
Ok, mivel kibírtad, hogy nem hülyéztél le, tessék.

A linkeden éppen a lényeg maradt ki, a 4. pont.

4. A MM interferométer szokásos használata (higany felszínen forgatva) NEM alkalmas a fénysebesség állandóságának kimutatására, az egész elképzelés egy hatalmas tévedésen alapul.

Forgatás közben ugyanis ami az egyik karban történik az a másik karral éppen kikompenzálódik. Ehhez a kompenzációhoz azonban szükséges a korrekt vízszintes forgatás.

Ha nem ezt teszed, akkor napi és éves ciklusokat lehet vele kimutatni, pont olyat amit Michelsonék elképzelése szerint kellett volna kapniuk. Már ha igaz lenne az alapvetésük, miszerint a horizontális forgatással ki lehetne mutatni csíkeltolódást. De ez a fajta forgatás -amit a fizikusok ezrei beszoptak, és az emberek százmilliói elhittek- nem alkalmas csíkeltolódás generálására.

Ha békén hagyod az MM interferométert egy stabil asztalon, akkor a Föld tudja merre kell forgatnia az asztalt és akkor kimutatahó a Föld forgásából (napi ciklusok) és a Nap körüli keringésből adódó éves ciniklikusság.

Nem baj ugye?

Buborékban helyezkedik el a Tejútrendszer - #43 2020 03 26. 16:03
Borzasztóan jó példa, te mikor találsz ki valami újat. Mert rohadtul unalmas, hogy a személyeskedő hazugságaiddal koslatsz utánam a kocsissal együtt. Még felületesen sem érted amiket írok és már kérdezni sincs esélyed, mert ahhoz túl nagy az arcod mega szád. Az asztromajor.

Buborékban helyezkedik el a Tejútrendszer - #30 2020.03.24. 17:29
A sugárzás kívülről jön, ebben az energiatengerben léteznek a Világegyetemek, végtelen számban. A gravitonsugárzás maga az energia, ő mozgat mindent, a fény fotont, az elektronokat, protonokat, galaxisokat. Örökmozgó. Párban a nyomóereje hatalmas. Az Univerzumok ott vannak ahol az elektromos töltésrészecskék vannak, mert ketten együtt alkotják a normál anyagot, mindenféle részecskét és sugárzást.

Az általa létrehozott anyagon a gravitonsugárzás csak keresztülmegy és egy csekély része elnyelődik. A két ellentétes irányból érkező sugarak nyomóerejének különbsége a gravitációs erő, ez okozza a súlyodat. A gravitációs erő a testek középpontjában kiegyenlítődik, az erővektorok algebrai összege nulla. Pontosabban fogalmazva a testek tömegközéppontja felé közelítve nullához tart. És ezzel meg is dőlt a relativitáselmélet legnagyobb hülyesége a rebeka, akarommondani a szingularitás.
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2020.03.24. 17:39:01

Buborékban helyezkedik el a Tejútrendszer - #27 2020.03.24. 16:18
Ahha, mint geofizikus értelmes agya lehet, hozz össze vele ha tudsz.

De a szétfeszítés nem jó gondolat, mert a gravitációt egy sugárzás okozza, a gravitonok (gravitonpárok) sugárnyomása, ez a nyomó gravitáció. Ez a gravitációs sugárzás végtelen kiterjedésű és ezért az Univerzum ugyanúgy viselkedik mint a Föld. Ha a Földön feldobsz egy követ az lassul és visszaesik. Ha az Univerzum széle körül "feldobsz" egy galaxist akkor az fékeződik, a végtelenből érkező gravitonsugárzás nyomja neki az Univerzumnak. Azért mert az a sugárzás ami az Univerzumon keresztülhaladt azt némileg gyengítette az Univerzum anyaga, ezért a kívülről érkező eredeti sugárzás egy kicsit erősebb, ezért az eredő erővektor az Univerzum belseje felé mutat. Hasonlóan a Földi gravitációhoz.

Buborékban helyezkedik el a Tejútrendszer - #25 2020.03.24. 15:20
Egy interneten olvasott cikk ébresztette fel bennem a kételkedést, hogy valóban igaz-e a newtoni elmélet, mert a cikk felvetései alapján ellentétet véltem felismerni a mért valóság és az elmélet szerint várható valóság között, a Föld középpontjára vonatkozóan. Hát, kiváncsi lennék melyik lehetett az a cikk, mivel a Föld középpontjának gravitációját én tettem szóvá (2. pont) már olyan 15 éve. Ez egyébként egymaga dönti a relativitáselmélet alapjait. Romba. Szóval, létezik a gravitáció jelensége és ez valóban űrzáporként éri a Földet, ez a nyomó gravitáció. Ami nincs az a tömegvonzás. És nem feszíti szét a Világegyetemet, mert az maga a normál gravitáció.
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2020.03.24. 15:23:52

Buborékban helyezkedik el a Tejútrendszer - #23 2020.03.24. 12:49
Vagy pedig simán csak az Univerzum tágul és minden más állandó. Igen, csak az Univerzum tágul, de azért minden más még nem állandó, változó világunkban. De igaz. Ha felvisznek egy atomórát és az késik akkor rosszul jár. A Hafele kisérletben például pont ez történt, a 4 atomóra közül 3 teljesen rosszul járt és ezeket addig igazgatták amíg ki nem jött a kívánt eredmény. A korrekciókat menet közben kb 15-ször hajtották végre, mindig egy kiválasztott órához igazítva a többit. Egyetlen óra járt hozzávetőleg rendesen (a 447. számú óra) és azon nem is látszott relativisztikus lépcső. A többször kipróbálás nem igaz, néhány nagyon gyenge kisérlet van csak, többnyire egyetlen atomórával, rámondás alapján, hogy na ez most már nagyon pontos atomóra, ami abszurdum. GPS órát kellene lehozni, de ezidáig ilyen mérés még nem történt meg. Van még néhány kisérlet amely menet közben frekvenciákat hasonlít össze ami nyilvánvalóan hülyeség, mert az menet közben másmilyennek látszik. Nincs olyan, hogy ikerparadoxon. Csak butaság van. A gravitációs sugárzás sebessége: semmilyen mérés nem hozta ki a fénysebességet, ez kamu. Kopeikin például fény segítségével akarta mérni a gravitáció sebességét, ami nyilvánvalóan csak fénysebességet hozhatott ki. Ha hang segítségével mért volna akkor hangsebesség jött volna ki neki a gravitáció terjedési sebességére. A gravitációs ciripeléssel történő próbálkozás meg azért kamu, mert ráfogták egy optikai jelre amit éppen találtak az égen. Ennek a jelnek semmi köze a ciripeléshez, mert az a fényjel csak évmilliók múlva ér ide hozzánk. Szóval csak simán az Univerzum tágul, ez stimmel.
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2020.03.24. 12:52:03

Buborékban helyezkedik el a Tejútrendszer - #21 2020.03.24. 10:28
Van ebben azért néhány alaptalan feltételezés, így pl. ez: feltételezve, hogy a gravitáció is csak maximum fénysebesseggel tud terjedni.
De sokkal alaposabb feltételezés, hogy a gravitáció (kb) 1 Mc sebességgel terjed. Mert ez esetben lehetséges a csillagok közötti utazás, a legközelebbi csillagok olyan tíz perc. A meghajtást így a gravitációs sugárzás fókuszálása szolgáltatja, ahol a gyorsulás nem érzékelhető a jármű szabadeséssel való közlekedése miatt. Felfúvódás nyilvánvalóan nem volt, mert a matematikai modell (= téridő) evidens, hogy nem fúvódhatott fel, hiszen csak egy matematikai modell. Következésképpen nem a tér tágult (és most sem tágul) hanem igenis a részecskék közötti távolság nő, ahol a részecskék most nagyléptékben egymástól egyre távolodó galaxisokat jelentenek. Ez nem zárja ki a galaxisok klaszterekbe tömörülését és összeolvadását, a fekete lyuk kisgömböcök határtalannak tűnő elhízását. A felfúvódást nagysebességű kezdeti robbanás váltja fel, a kezdeti sebesség a gravitációs sugárzás sebessége, kb 1 Mc. A tágulás lassul (nem gyorsul, ez hibás mérés és téves mérés értelmezés eredménye), hasonlóan ahogy egy feldobott kő is lassul. Csak valószínűleg a táguló Univerzum galaxisai nem várják ki a megálláshoz szükséges időt, hanem az Univerzum hirtelen összerogy egy megszaladó, master fekete lyukba történő besöprődéssel. És azt még hozzá kell tennem, hogy nincs semmiféle idő lassulás. Ez ugyanis csak a megfigyelők mozgásállapotától függő szubjektív észlelés. A GPS órák sem járnak másképpen odafent, csak innen lentről másképpen látszanak. Pont úgy ahogy nekünk tetszik, eleve el vannak állítva és itt lent ezért pont pontosnak látszanak. LÁTSZANAK.

Buborékban helyezkedik el a Tejútrendszer - #19 2020.03.24. 06:32
Így van, a fénye átmegy infravörösbe, hiába megy a fénysebesség akár többszörösével. A legtávolabb látszó galaxisok (kvazárok, lencsehatás miatt) fókuszált fénye tízszeres fénysebességű távolodást mutat. Egyébként nem egészen látunk el 13.7 milliárd fényév távolságra, mert a legtávolabb látszó fényforrások olyan 13.3 körül látszanak, pl. a SPT-CL J0615-5746 forrás. A fizikusok persze szeretnék elkamuzni ezt a fénynél nagyobb sebességet, de fogalmazhatok úgy is, elhazudni, begyömöszölve egy relativisztikus képlettel a fénysebesség alá.
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2020.03.24. 06:36:06

Buborékban helyezkedik el a Tejútrendszer - #13 2020.03.23. 18:01
Nincs fénysebesség tágulási határ. Volt egy ősrobbanás amiben volt az Univerzum összes anyaga, körülötte pedig nincs normál anyag, ergó NEM vákuum szívja szét, hanem a gravitációs sugárzás robbantja fel (kb) 1Mc sebességű valódi robbanással. Ez a sebességhatár. Nem volt felfúvódás, mert a tér (esetleg téridő) egy valóságban nemlétező matematikai fikció csak csökkentett módban gondolkodó fizikusok szerint képes felfúvódni szimplán azért, hogy a kezdeti robbanással ne sértsék meg az einsteini rögeszmét. Az Univerzumok működése ciklusos, egy master fekete lyuk gyűjti össze az Univerzum teljes anyagkészletét, amit a gravitációs sugárzás seper be a lyukba. Amint elfogy a master BH körül a (normál) anyag, a gravitációs sugárzás tovább tölti a BH-t, amely egy határon túl kipukkad és egy új Ősrobbanás ciklus indul útjára.

Miből van a tér? Teljesen releváns kérdés, természetesen semmiből. Mivel egy matematikai objektum, ezért matematikai pontokból áll, a természetben nem létezik. A kérdés analóg lehet azzal, hogy miből áll egy hexaéder vagy egy trapéz. Miből állnak a számok. Miből áll a színuszfüggvény. Az Univerzum közepén semmi szokatlan nincs, olyasmi lehet mint egy tűzijáték robbanás közepe tája. Innen nézve nem könnyű azonosítani, mert bármerre nézel mindenfelé hasonló tágulást látsz, ez valódi tágulás. A tér nem tágul, ez kacsa. Az antianyag problémás, mert az alkotja az anyagot. Félre van értve az antianyag, az elektronnak például a proton is antianyaga, de ezzel itt túl messze megyek, most nem feszítem ezzel tovább a húrt.

2012-ben két nap ragyog majd az égen? - #92 2020.02.11. 19:52
Egy arcátlan hazudozó vagy, vagyis nagyjából annyira halvány mint azt tőled megszokhattuk. Most olyan 1.65 körül talán visszapattan. Még az általad felsoroltak sem érik el ezt a szintet. Ergo, eddig nem volt ilyen halvány. Mint te.

2012-ben két nap ragyog majd az égen? - #90 2020.02.06. 20:29
Hasonlíccsá vazze,

2012-ben két nap ragyog majd az égen? - #88 2020.01.30. 08:53
Az utóbbi 50 év fényváltozásai vannak a zöld grafikonon bazze, vak vagy góg?

2012-ben két nap ragyog majd az égen? - #86 2020.01.29. 15:41
Hát ha nem szoktad megnézni amit küldök akkor nem csoda ha bámulsz mint a borjú.. A te grafikonod (= 1911-2001) nem releváns mert nincs rajta az utolsó hónap. Tudod, a legutóbbi hónap az utolsó. Név szerint a 2020 januári hónap. A 1965-től 2020 jan 29-ig tartó időszak Betelgeuse fényváltozásait összegező grafikont tettem be neked. Éppen csak az utolsó hónapot akarod letagadni, ahol drámaian esik a csillag fényessége ami fényeskedik nekünk. Az utolsó hónap az idei január, a gyk.

2012-ben két nap ragyog majd az égen? - #84 2020.01.29. 09:30
Ha, ha, 1965-től a mai napig csak a legutóbbi egy hónapot kellene valahogy letagadni: V sávban: http://astrojan.eu5.org/ngc/betelgv.jpg V (zöld) és B (kék csillag) sávban: http://astrojan.eu5.org/ngc/betelgvb.jpg
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2020.01.29. 09:31:33

2012-ben két nap ragyog majd az égen? - #82 2020.01.28. 18:53 Úgy tűnik elég rendesen zuhan össze, a fényessége sohanemlátott mélységekben és tél van. Egyébként minket az érint hány órakor villan.
http://astrojan.eu5.org/ngc/betelg.jpg
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2020.01.28. 18:58:14

Rekordütemben nő egy üvegházhatású gáz légköri koncentrációja - #1 2020.01.23. 20:09 Mennyivel egyszerűbb hazudni egy nagyot, faarccal, cigány módon ahogy mi is szoktuk. Na persze mindig vannak olyanok akik meg is magyarázzák, hogy az nem annyi, nem veszélyes, nem kell vele foglalkozni, csak a rettegők hisztiznek és fújják a lufit.

Aktív vulkánok vannak a Vénuszon - #18 2020.01.20. 11:53
Egy Vénusz év = 225 földi nap
Egy Vénusz nap = 243 földi nap
Akkor hogyan jött ki neked a 116 nap? Bár nem mintha sokat számítana, hogy egyet vagy kettőt fordul, mert nagyon lassan forog, az összes (Naprendszer)bolygó közül a leglassabban. Jó úton halad a kötött keringés felé, amikor már állandóan csak az egyik (mindig ugyanazt) felét fordítja a Nap felé.
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2020.01.20. 11:57:13

Tabletta helyettesítheti az edzést - #3 2020.01.18. 20:07
Sestrin2 Human: http://www.rcsb.org/3d-view/5DJ4/1
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2020.01.18. 20:07:33

Aktív vulkánok vannak a Vénuszon - #15 2020.01.17. 09:37
Azt elfelejted, hogy a Vénuszon nem találják lemeztektonika nyomait. Ráadásul a Vénusz nagyon lassan forog, (Vénusz)évente kb egyet. Tehát éppen azt nem lehet mondani róla, hogy rohadtul cincálja.

Amit lehet róla mondani az annyi, hogy a forró, üvegház hatású CO₂ légkör valószínűleg fékezi a Vénusz magjában (belsejében) keletkező hőmennyiség eltávozását az űrbe.

Gyorsan olvad a grönlandi jég - #235 2020.01.16. 18:24
Nem mintha ő lenne az egyedüli okos a világon, de jobb félni mint egészni.
http://www.msn.com/hu-hu/hirek/vélemény/attenborough-a-klímaváltozásról-eljött-a-válság-pillanata/ar-BBZ1qSP
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2020.01.16. 18:25:25

Aktív vulkánok vannak a Vénuszon - #12 2020.01.15. 18:06
És miért gondolod, hogy pont ezek annyira kilógnának a sorból? Ez a két példa a kicsi barna törpékhez tartozik, a Jupiternél melegebb felszíni hőmérséklettel, ami egyébként is inkább becslés. De az objektumok hőmérséklete nem (csak) a felszíni hőmérsékletet jelenti hanem a mag hőmérsékletét is, ahol a hőmennyiség zöme keletkezik. A gravitációs sugárzás elnyelésével keletkező hő ami a tömegtől függ. A felszíni hőmérséklet persze attól is függ milyen sűrű az objektum, milyen elemek építik fel és van e vagy mekkora az egyéb hőtermelő képessége pl forgási vagy árapály súrlódás, fúzió, esetleg radioaktív bomlás bár ez utóbbi kisebb jelentőségű lehet, mert nyilván nem plutóniumból vannak az égitestek viszont hidrogén vagy lítium bőven rendelkezésre állhat, most elsősorban a barna törpékre gondolok. Egy csapágygolyó maghőmérséklete nem tér el a környezetétől, egy aszteroida maghőmérséklete sem lehet lényegesen magasabb mint a felszíne. De a Hold (felszíne = 40 K) magja már bizonyára melegebb (olvadt) és a határ a csillagos ég.

Aktív vulkánok vannak a Vénuszon - #9 2020.01.14. 10:11
A 118 az rendszám, 247 a tömegszáma a 96. rendszámú elemnek. Nem misztikus. Igen, megfogtad a lényeget, ha összenyomod. Ha nem nyomod (külső erővel, energiabefektetéssel) akkor sohasem melegszik fel. Tehát ha összenyomod.

Aktív vulkánok vannak a Vénuszon - #7 2020.01.13. 17:58
A Hold ugyanolyan messze van a Naptól mint a Föld. Bizonyára sokkal kevesebb uránt kapott és emiatt hideg, valamint nincsenek rajta vulkánok emiatt. Egyébként a Vénusz nem azért meleg mert sok benne a plutónium. Hát a bullsit az nem melegít sokat valóban, de a Napot csak melegíti valami mire kigyullan, baj-e. Egy olyan korai csillagban amely csak hidrogénből és héliumból (esetleg pici lítium) áll, azt ugyan mi fűtötte fel? Abban nincs kűrium ám, de Fe kálium sem. Bullfekálium. Nézd A, a csillagászati objektumok hőmérséklete tömegfüggő, ráadásul a fúziós folyamatok beindulása is tömegfüggő. - Kis tömeg - nincs fúzió. - Nagy tömeg - lehetséges a fúzió amíg van üzemanyag.

Aktív vulkánok vannak a Vénuszon - #5 2020.01.13. 15:41
Kicsit mégprecízebben, gravitációsan semmi nincs ami összehúzza a folyékony bolygót. Ha például egy vasgolyót nyomsz (folyamatosan, éveken évezredeken keresztül) akkor az nem, NEM melegszik fel és nem nyomódik össze. Ha megtenné akkor ezzel ki tudnád csatolni a gravitációs energiát ami Nobel díjat érne. Nincs olyan, hogy gravitációs vonzás. Arról nembeszélve, hogy térgörbület az meg abszolút nincs, mert ekkora erővel azt is mondhatnád, hogy a szinuszfüggvény görbülete okozza a Vénusz bolygó magjának melegedését. Nem kérlek szépen, csak egyetlen lehetőség van, gravitációs sugárzás nyomja össze a csillagközi anyagot és az elnyelődése pedig melegíti. A magban lehetnek radioaktív magok de egy olyan korai csillagban amely csak hidrogénből és héliumból (esetleg pici lítium) áll, azt ugyan mi fűtötte fel? Mert gravitációs vonzás az ugye nincs. Honnan veszed, hogy a Vénusz kérge vastagabb mint például a Marsé? Megnézted az #1 ben linkelt kráter képeket? Nézd meg légy szíves. A kráterek szélei arra utalnak mintha sűrű masszába esett volna kilométeres kavics és körbe meg kifolyt a híg láva. Marsh, Deken, Jhirad, Lagerlof, Aglaonice.

Új elmélet segítségével mutatnák ki a sötét anyagot - #45 2019.06.21. 06:38
Az anyag nem alakul ki. Az anyag létezik. Okosabb helyen ezt úgy hívják existence. A tér sztereotípia, nem létezik és emiatt nem szükséges az anyagi világ létezéséhez. Az anyagi világ végtelen, csak van és kész. A Világegyetemünk ennek a végtelen anyagi világnak (ami egy sugárzás, gravitációs sugárzás, a régiek éternek gondolták) egy kicsiny szigete, ahol az elektromosság koncentrálódik. Világegyetemek ott vannak ahol elektromos töltések vannak az egyébként végtelen gravitációs sugárzás tengerben.

A fekete lyukak nem matematikai pontok hanem olyan nagysűrűségű csillagászati objektumok amelyek felszíne nem látható, mivel a gravitációs sugárzás a kifelé tartó fényt "visszafújja". Az eseményhorizont emiatt az a felület ahol a befelé tartó és az objektumon a túloldalról keresztülhatoló, kifelé tartó gravitonsugárzás különbsége a kifelé tartó fény sebességét éppen nullára csökkenti. Ez a fény és a felületen belüli fény hozzánk soha nem érkezik meg, ezért nem látjuk a BH objektumot hanem csak a környezetét.

Értelemszerűen szingularitás nem létezik, mert az csak a relativitáselmélet gyatra hülyesége. Minden test tömegközéppontjában a test saját gravitációja a nullához közelít. És nem a végtelenhez, amint azt a relelm vízionálja.

Az Ősrobbanás előtt a Világegyetem anyaga egy masterBH-ba roskad össze, ez lesz az Ősrobbanás kiindulópontja. A hajtóerő a gravitációs sugárzás amely a ciklusokat működteti. Ő az energia.

Új elmélet segítségével mutatnák ki a sötét anyagot - #39 2019.06.20. 08:21
Ok, ez a véleményed,

Tágulhat a sík?

Új elmélet segítségével mutatnák ki a sötét anyagot - #37 2019.06.20. 06:04
Ha tér nem létezik, akkor tágulhat a tér?

De inkább kérdezek egy még egyszerűbbet, tágulhat a sík?

Új elmélet segítségével mutatnák ki a sötét anyagot - #31 2019.06.19. 22:02
Van kitüntetett középpontja a Világegyetemnek, jól látod, csak még nem fedeztük fel. Viszont kitüntetett irányt már felfedeztek, a CMBR meghatároz egy irányt -számunkra legalábbis- és ez az irány a Crater/Leo csillagkép. A Földünk ebbe az irányba száguld kb 370 km/sec sebességgel.

Tulajdonképpen a Michelsonék ezt akarták megtalálni, de nekik nem jött be, mert a használt módszer erre alkalmatlan. Rosszul forgatták az interferométert (és aztán mindenki más is lekopírozta ezt a ballépést, a millió MM klón ezért szintén nem mért ki semmit).

Új elmélet segítségével mutatnák ki a sötét anyagot - #25 2019.06.19. 17:17
Ok, szorítkozzunk egy kisebb területre, véleményed szerint, ha a tér nem létezik, akkor tágulhat a tér?

Új elmélet segítségével mutatnák ki a sötét anyagot - #21 2019.06.19. 15:22
Hogy a csudába lenne lényegtelen amikor a nemlétező teret tágítják az okosok. Ha a tér (méginkább a téridő) NEM létezik akkor nincs miről vitázni. Mert akkor nem a tér tágul hanem a galaxisok távolodnak amint azt a vöröseltolódásukból látjuk is.

Az alapvető hozzáállás téves az egész kozmelódia komédiában. A (nemlétező) teret azért kell tágítani mert enélkül dől a fénysebesség állandósága, meg úgy az egész relativitáselmélet.

A relativitáselmélet adja a létezhető legrosszabb leírását a gravitációnak, következésképpen a szingularitásnak képzelt BH középponti állapotokat akkora hibával írja le mint amekkorát az összes többi tudományág együttesen sem képes produkálni. Ott ugyanis a gravitáció nullához tart, míg a relelm azt tartja, hogy a végtelenbe tart. Az elkövetett hiba tehát végtelenül nagy, ha úgy tetszik végtelen nagyságrendű.

Nem látjuk úgy, hogy gyorsulva tágul a Világegyetem, mert ezt csak egyetlen nagyon nagyon távoli SN megfigyelésére alapozza két Nobeldíjért versengő csoport (oda is adták). Amit látunk az annyi, hogy minél távolabbi galaxist és kvazárt figyelünk meg az annál pirosabb és a számolt távolodási sebesség többszörösen átlépi a fetisizált fénysebességküszöböt.

Pedig csak arról van szó, hogy az Ősrobbanás a fénysebesség sokszorosával történt meg (ami a gravitonsugárzás sebessége) és azóta lassul. Ugyanazért lassul amint feldobsz egy követ a levegőbe. Az szépen lassul, majd az emelkedése megáll, aztán lepottyan.

A Világegyetem azonban nem várja meg amíg megáll a tágulás, mert egy hirtelen bekövetkező folyamat következtében összezuhan. A hajtóerő a gravitációs sugárzás. Egyébként ez a sugárzás mozgat mindent, működteti és felépíti az általunk ismert anyagi világot.

Új elmélet segítségével mutatnák ki a sötét anyagot - #19 2019.06.19. 11:40
Matematika nincs. Emberi találmány amivel próbálod leírni a világot.

Pontosan erről beszélek, ne feledd amit itt leírtál. A gömbökkel leírt definíció matematikai definíció és a (kitalált) tér matematikai pontokból épül fel , értelemszerűen matematikai pontokból, ami a természetben nem létezik. Kizárólag a tudatunkban "létezik" a (kiterjedés nélküli) matematikai pont fogalma, valamint az összes geometriai fogalom, legyen az gömb, sík, tetraéder vagy szinuszgörbe. És értelemszerűen a tér fogalma vagy kifejezetten a téridő fogalma. Ezek egyike sem létezik a szervetlen természetben.

Nem cáfoltam semmilyen kijelentésemet, csak még vélhetően nem érted.

Tehát tér nincs (mert az matematika, ami szerinted sem létezik a természetben), ezért nem tudott keletkezni, tágulni, felfúvódni, hajolgatni. Következésképpen a tér tágulásáról beszélni értelmetlen butaság.

svd: a mai ismeretek rendkívül hiányosak és tévesek. A legkevésbé sem fognak megsemmisülni a részecskék, mert csak átalakulnak, a Világegyetem ciklusos. Végtelenül sok Világegyetem létezik és ezek pulzálnak. Többségük lakhatatlan, az életre nem alkalmas. Az Ősrobbanást a gravitációs sugárzás okozza és ugyanez az erőhatás fogja bevégezni amivel újabb ciklus indulhat.

Új elmélet segítségével mutatnák ki a sötét anyagot - #16 2019.06.19. 08:13
Honnan veszed, hogy a tér a szervetlen fizikai valóságban is létezik?

Nem baj ugye, hogy a tér (neadjisten a téridő) csupán emberalkotta matematikai (geometriai) konstrukció, matematikai pontokból alkotott segédeszköz az emberi tájékozódás segítésére?

Próbálok segítséget adni a tér fogalom megértéséhez, hátha,

A tér azonos középpontú gömbök végtelen halmaza ahol r (= a gömb sugara) megy nullától végtelenig. Gondolom nem kell hozzátennem, hogy a gömb matematikai pontokból építkezik, mint ahogy a geometria is matematikai pontokra épül.

De ha nem tetszik a gömb, ez a definíció síkokkal is működik. Vagy hexaéderrel is. A lényeg a matematikai pontokból való felépítés.

A második legtávolabbi galaxist figyelték meg - #129 2017.11.25. 08:18
Óó, köszönöm, egy felüdülés olvasni olyan kommentet aki érti is amit olvas, ettől mindjárt jobb kedvem lesz és neked is kgpro.

Tehát a válasz az a.) kérdésre benne van a kelta szajkójában csak ő nem olvasta, nyilván.

Állítom, hogy a gravitáció nyomóerő. Állítom, hogy gravitonsugárzás okozza amely a végtelenbe nyúlóan izotróp és gravitonpárokból áll. A gravitonsugárzás nyomóereje 1.2 x 10⁴⁴ newton.

Kicsit pontosítom a válaszodat a könnyebb érthetőség kedvéért, a neutroncsillag felszínén (pontosabban a felszín közelében) a legnagyobb a gravitáció amely befelé még nőhet egy kicsit de aztán egy maximumot elérve a középpont felé haladva csaknem lineáriasan a nullához tartva csökken. Az eredeti irányból tehát felülről érkező gravitonsugárzás nyomóereje a nagyobb és az alulról érkező a gyengített sugárzás. A különbség (= az eredő erő) a felszínen már akkora, hogy a megtámasztott atommagba belepréselődik az elektronhéj. Ha még nem vagyunk a felszínen a csillag felé közelítve, akkor ez az erőkülönbség (eredő) az atomot szabadeséssel gyorsítja egészen addig amíg a neutroncsillag felszínéhez nem koppan az atom. Itt aztán össze is roppan. Előtte nem érez semmit, csak gyorsul.

1b.) perfekt.

2.) a sugárzást nem a tér bocsátja ki, mert nincs olyan, hogy tér. A sugárzás az anyagi világ attribútuma, egyfajta éter, mindenhol van a végtelenbe nyúlóan. Elemi részecske (tükör) páros, amelynek alkotói a gravitonok nem semmisülnek meg és nem keletkeznek. Az elnyelődésük azt jelenti, hogy kapcsolódnak elektromos töltésrészecskékkel és így fotonná vagy barionos anyaggá alakulnak, így alakulnak ki a proton-antiproton és az elektron-pozitron tórusz párok. Az elektron-pozitron tóruszpárok kialakulása rengeteg izotóp átalakulásakor megfigyelhető, ezek a b+ sugárzó izotópok amely elektron befogást jelent. Az elektronbefogás nem K elektron befogás mert az atommag külső felszíne negatív töltésű, ezért nem képes megközelíteni az elektron a magot (csak néhány kivételes esetben). Tehát az elektron fotonból származik, amely semleges lévén képes az atommag elérésére.

A tömeggel azért arányos a gravitáció mert a graviton elnyelés egyedül a tömegtől függ, mindegy milyen alakja van a testnek.

3.) F = m1 m2 G / r² (newton)

A második legtávolabbi galaxist figyelték meg - #123 2017.11.24. 17:20
Ou, ha érdekel bármilyen homályosság, légyszíves tedd fel a kérdésedet, Neked szívesen válaszolok, egye rosseb hadd tudja meg a nyomi is ha már ennyire kíváncsi. Végülis ez már már tiszteletreméltó (lehetne ha nem lenne ilyen karotta)

A második legtávolabbi galaxist figyelték meg - #118 2017.11.23. 17:56
A látható anyag 90%-a van csillagokban 10% kb a csillagközi gázokban. Akármilyen buta vagy erre a hülyeségre már muszáj reagálnom,

az Univerzum összetétele: csillagok = 0.5 %, galaktikus ködök, gázfelhők, szabad hidrogén és hélium = 4 %

A második legtávolabbi galaxist figyelték meg - #106 2017.11.23. 11:45
Nagyonis lényeges a kérdés amit feszegetsz és alapjaiban rengeti meg az elmebeteg térkunkorító relativitáselméletet.

Mert a válasz a kérdésedre teljesen egyértelmű, a Föld (tömeg)középpontjában nulla a gravitációs erő. Bármely test középpontjában nulla a (saját) gravitációs erő.

Erre jönnek a bigott relativisták és bemagyarázzák neked, hogy ááá, nem, ott végtelenbe szalad a gravitáció ha elég nagy tömeg gyűlik össze, a nulla egyszercsak átvált végtelenbe. És ezt el is hiszik. Mindenki idióta aki nem ezt a hülyeséget gondolja. Mert Einstein megmondta.

A tömegközéppontban tehát semmiféleképpen nem szakítana szét a gravitáció mert az ott nulla. A nyomás nyomna agyon, ami hasonlít a víznyomáshoz. Összeroppantana.

Egy neutroncsillag felszínén akkora a gravitációs nyomóerő, hogy az elektronjaidat belepréseli az atommagba. Ez a nyomóerő a csillag közepén nullára esik le. Ott a nyomás lép a helyébe. De mire a csillag közepére érsz már nincsenek atomjaid. Csak neutronok ami annyit jelent, hogy az elektronok rá vannak préselve a proton tóruszokra és ezek a tóruszpárok láncokat alkotnak.

Ezek a láncok lazán állnak és a tömeg növelésével egyre sűrűbb, kristályszerű elrendezést vesznek fel. De a fekete lyukban is neutronláncok maradnak. A neutroncsillag nem folyadék hanem elképzelhetetlenül merev, szilárd anyag. Ezt a neutroncsillag rengések is bizonyítják.

A cumiledepő egy kamu.

A második legtávolabbi galaxist figyelték meg - #97 2017.11.22. 18:08
1. Nem várom el, hogy elolvasd az egész cikket ahol megtalálták a sötét anyagot Valentijnék, ezért ideteszem amit el kellett volna olvasnod.

..the cool gas has typical edge-on column densities (1-3) × 10²³ cm^-2 (or ~3000 M_ʘ pc^-2), in which case it outweighs the H I by a factor of 5-15. This factor matches well the mass required to resolve the problem of the missing matter of spiral galaxies within at least the optical disk.

2. A negatív eredmény annyi mintha az olvasószemüvegemmel akarnám kimutatni a Föld száguldását, bár azzal legalább látom, hogy száguld. Az egyutas módszerrel a csíkeltolódás (következésképpen a száguldás) kimutatható. Így az okoskodásodat a null eredménnyel bedobhatod a szemétbe, mondhatnám elvitte a hajó.

4. teljesen félreérted amiket mondok, olvashatnál gondosabban egy kicsit.

A fekete lyukban (amelynek eseményhorizontja alatt egy a normálisnál sűrűbb neutroncsillag ül) amint befelé menet eléred a neutroncsillag felszínét, de legalábbis nemsokkal beljebb a gravitációs erő már elkezd csökkenni és csaknem lineárisan a tömegközéppontig meg sem állva nullára csökken. Tehát itt, a tömegközéppontban nemhogy végtelen nagy, de semekkora gravitációs erő nem hat.

A gravitáció maximuma a felszín közelében van és semmi esetre sem a tömegközéppontban.

Nehogy elkezdd magyarázni mit mond a relelm a térkunkorításról vagy a szingularitásról, mert nincs mégegy olyan tudomány ahol akkorát tévednének mint ahogy a relelm írja le a fekete lyukat. A természettudományok összesen képtelenek akkora tévedést felmutatni mint a relem egymaga a végtelen nagyságrendű hiba erőltetésével, nulla helyett végtelennek képzelve a test középpontjában ható gravitációt (térgörbületet).

Mondtam, hogy kérdezd szekóját és örülnék ha egyszerre csak egyet választanál ki ezen pontok közül.
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2017.11.22. 18:11:16

A második legtávolabbi galaxist figyelték meg - #90 2017.11.22. 11:34
Kösz, nagy vagy és bátor. Nem kell hasraesni a kedves kommentelők iqjától, figyelj csak:

Csaba többre számítottam tőled, de nem.

1. pontosan magadat cáfoltad meg most. 20 éve már, hogy az ESA felküldte az első IR távcsövet az atmoszféra fölé és akkor valóban azonnal megtalálták a H₂ IR vonalait az NGC 891 jelű edge on galaxis 8 különböző mérési pontjában. A talált H₂ mennyisége kb tízszerese az atomos hidrogénnek, amivel a fizikusok már előzőleg feltérképezték az Univerzum anyagkészletét. Erről a 21 cm-en feltérképezett anyagkészletről kiderült, hogy kevés, hiányzott az anyag kb tízszerese. Emiatt a hiányzó anyag miatt kellett bevezetni a sötét anyag fogalmát.

És pont ennyit találtak Valentijnék. Teljesen félreérted a világot.

2. mi lenne ha elolvasnád a mondat másik felét is mielőtt ezt a hülyeséget berakod a hajókkal. A fény nem hajó és a hajók nem közlekednek az interferométerben.

3. ezt a pontot még tanulmányoznom kell, keresem a gyenge pontját. Meg fogom találni. A null eredmény nem perdöntő bizonyíték, mert null eredményt akár egy háromszögvonalzóval is lehet produkálni, az sem mér semmit. Ezzel szemben áll Munera mérése, ami persze lehet hibás. Ezenkívül, mint már említettem, egyutas interferométerrel kimutatható a Föld száguldása, ami 370 km/s a Crater/Leo csillagkép irányába és ez pontosan megfelel a COBE CMBR méréseknek. De mosógépmotorral is kimutatható, Marinov képes volt ezzel is kimérni, de az igaz, hogy erre nem tenném a lelkem.

4. magadat járatod le azzal, hogy nem érted a nyomó gravitációt. Szekójának éppen az imént magyaráztam el olyan elemi szinten amilyen alá már képtelen vagyok menni.

ezt a hülyeséget írtad: Ezzel szemben a Nyomó-gravitáció esetében az erőkülönbség előjele éppen ellentétes a newtonival szemben

Kérdezd meg szekóját, szerintem van esély rá, hogy ő már érti.

A második legtávolabbi galaxist figyelték meg - #80 2017.11.21. 23:12
Kérlek tedd ide a legnagyobb alapvető hibát, csak egyet légyszíves, ne hemzsegjen. Konkrétan, értelmesen csak egyet.

A második legtávolabbi galaxist figyelték meg - #78 2017.11.21. 22:48
Nna, akkor rendben is vagyunk, ha sikerült végre megérteni a nyomó gravitáció lényegét és már semmi más bajod nincs vele csak a nyelvtan.

A második legtávolabbi galaxist figyelték meg - #75 2017.11.21. 22:33
Elolvastad háromszor? Nyilván nem. Próbálj erőt venni magadon és harmadikra, na egye fene talán negyedikre megérted. Biztos.

Amit 71 -ben írtál az szemléletesen igaz lehet. De te visszafelé értelmezed, ami úgy nem igaz! Tehát az nem igaz, hogy 2 tárgy egymás felé közelítése az vonzással egyenlő. Két tárgy úgy is közelíthet egymáshoz ha az egyiket vagy mindkettőt tolod.

Tehát az almát felülről egy nagyobb erő nyomja lefelé (mint amekkora felfelé nyomja). Akkor most miért szállna el az alma?

Pedig ez csak néhány mondat.. Igyekezz kicsit, mert szörnyű amit művelsz. Akkor szólj ha azt mondod: ahááá, értem már.

A második legtávolabbi galaxist figyelték meg - #72 2017.11.21. 22:02
Ok, állítom, hogy a gravitáció nem, NEM vonzóerő. Semmiféle vonzóerő nem létezik a természetben.

Állítom, hogy a gravitáció nyomóerő. Állítom, hogy gravitonsugárzás okozza amely a végtelenbe nyúlóan izotróp és gravitonpárokból áll. A gravitonsugárzás nyomóereje 1.2 x 10⁴⁴ newton.

És mivel a legcsekélyebb mértékben sem érted a nyomó gravitációt, nem az alma és nem a Föld bocsátja ki ezt a nyomó sugárzást hanem a végtelenből jön. Azért nyomja az almát a Föld felé mert a Földön keresztülhaladó gravitonsugárzást a Föld egy nagyon kicsit gyengíti. Ezért az almát alulról egy kicsivel kisebb erő nyomja felfelé mint ami az almát éri felülről lefelé. A két horribilis erő apró különbsége az alma súlya. Ez az erő (eredő, erőkülönbség) a két testet (= a Földet és az almát) egymáshoz közelíti.

Nehogy elkezdj kekeckedni, olvasd el inkább háromszor. Ha ez megy akkor kérdezheted a következőt, ok?

A második legtávolabbi galaxist figyelték meg - #69 2017.11.21. 21:23
Látod kb ennyit is érnek az ellenvetéseid, lásd Gravity, mindjárt az 1. pont feletti sorban.

Mindenkinek válaszolok aki normális érdeklődéssel kérdez, de ilyenből elég kevés van. Például láthatod ezt a vitalapokon. De tegyünk egy (újabb) próbát, tessék, kérdezhetsz egyet, egy konkrét, értelmes kérdést tegyél fel. És ha normális vagy akkor beszélgethetünk. Ha csak kekeckedni akarsz (mint eddig mindig) akkor meg nem.

A második legtávolabbi galaxist figyelték meg - #64 2017.11.21. 17:47
El kell keserítselek, nincs másik forrás, mivel ennek döntő többségét én találtam ki.

Két alapvető probléma van,

1. nem tudsz kérdezni ha szemétkedsz (mert nem válaszolok) 2. ellentétben a relelm abszurdjával, nincs benne logikai bukfenc. Az alapvető félreértések nálad vannak, mivel fogalmad sincs az egészről és az 1. pont alapján nem is lehet, mert a célod nem a megértés hanem a gyalázás, hasonlóan több itt utánam kajtató gyökérhez.

De annyit segítek, hogy szinte mindent előáshatsz a weblapomról, minden vita, kérdés és civakodás is fellelhető ott. Ez egy szigorúan logikus fizikai (= anyag alapú) modell ami az objektív valóságban létezhet, ellentétben a matematikai leírásokkal amik természetesen nem léteznek a valóságban hanem csak leírják a valóságban létező anyagi világot. Vagyis azt a modellt amiről én beszélek, a nyomó gravitációt és az anyag tóruszmodelljét.

#62 : igyekezz gondosabban olvasni.

A második legtávolabbi galaxist figyelték meg - #59 2017.11.21. 08:59
Csaba a Michelson kisérlet klónjait végezték el millióféleképpen, feltételezem, hogy nem hazudsz csak tévedsz.

A magára hagyott interferométerrel Munera végzett kisérleteket és napi valamint éves ciklusokat figyelt meg, a napi ciklusok láthatók #64-ben az ábrán. A különböző színek az évszakoknak felelnek meg.

Meridian: A tér nem úgy tágul, hogy azzal együtt minden paramétere együtt tágul... akkor nem tudnánk ezt észlelni.

Sehogyse tágul. Az atomoknak is tágulnia kellene az eszmefuttatásod alapján, mert egy atom sok részecskéből áll, protonok és elektronok alkotják. A félrevezetett okostojások az atomok tágulását nyilván tagadják, az már nem tetszik nekik, mert akkor a méterrúd is tágulna.

A második legtávolabbi galaxist figyelték meg - #54 2017.11.20. 21:59
Michelson talán ügyetlen volt vagy hazudott. Ez érthető is lenne ha már telekürtölte a világot egy hülyeséggel.

Ezek itt a (napi) ciklusok a nemforgatott interferométerrel, Hector Munera.

Kimutatható a Föld haladási sebessége pl egyutas interferométerrel is, a sebesség 370 km/sec a CMBR-hez viszonyítva a Crater/Leo csillagkép irányába.

Az LHC-t jegelheted bátran, mert nem érted miről van szó.
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2017.11.20. 22:00:23

A második legtávolabbi galaxist figyelték meg - #51 2017.11.20. 21:24
Igen a vöröseltolódást mérik és nagyonis van köze a sebességhez. A kérdés csak az,

beszuszakolod a fénysebesség alá mert azt képzeled, hogy a térnek metrikája van és kunkurodik, vagy nem szuszakolod be és akkor a galaxis sebessége 6c lesz, mert az Ősrobbanás sebessége 1Mc.

Nem, nem, a gyorsítókban nem tudod fénysebesség fölé gyorsítani a részecskéket mert a gyorsító hatást nem tudod fénysebesség fölé emelni. Így aztán hiába várod, hogy a gyorsítandó részecske sebessége fénysebesség fölé emelkedjen és így csak közelíti azt.

A Michelson kisérlet alapjában rossz és így ezerszer ismételheted akkor is null eredményt ad, mert a szokásos forgatással nem várható csíkeltolódás. Ha nem forgatod akkor a természet tudja a fizikát és akkor periodikus csíkeltolódás észlelhető. Sajnálatos, de a fizikus világ meg van vezetve a null kisérlettel, az MM kisérlet és azok klónjai hiábavaló próbálkozás volt kimutatni a Föld száguldását a világűrben.

A száguldás kimutatható többféle módon, amelyek közül az egyik az, ha nem piszkálod az MM interferométert.

Egy másik az ha forgatod. De nem úgy ám ahogy mindenki forgatja! Ha higanyon forgatod akkor nem fog mérni semmit sem.

A második legtávolabbi galaxist figyelték meg - #46 2017.11.20. 20:26
Nem érted a problémát Csaba. Pontosan tudom, hogy miféle képletekkel varázsoljátok át a 6c mért sebességet a fénysebesség alá.

A kérdés az, megtehetitek e? Nem. Nem tehetitek meg, mert a metrika nem tud tágulni. A téridő nem tud pöndörödni mert nincs. Nincs olyan, hogy téridő. Nincs olyan, hogy metrika. Nincs olyan hogy tágul a tér. Azért nincs olyan, mert az matematikai objektum. Nincs neki szövete. Ezt próbáld megérteni. légyszíves.

Ezek a matematikai dolgok csak a leírása valaminek, valami fizikailag a valóságban létezőnek, amiről fogalmatok nincs. A fénysebesség maximum egy fertelmes hazugság, jobb esetben tévedés, tkp Michelson tévedése.

Michelson rosszul forgatta az interferométert és ettől félresiklott a fizika. Kérdezzél, mert a tanításod hiábavaló, minden tanításod benne van a wikipédiában, semmi újat nem mondasz vele.

A második legtávolabbi galaxist figyelték meg - #43 2017.11.20. 19:59
Csaba, a megfigyelés az, hogy a G09 83808 galaxis 6c-vel távolodik.

Pontosan ti vagytok azok akik ezt a megfigyelést bele akarjátok szuszakolni a fénysebesség alá. Nem én. Hanem ti vagytok azok akinek fejfájást okoz a 6c távolodási sebesség. Mert abban a hülyeségben hisztek hogy a nemlétező tér tágul. Meg a nemlétező metrika kunkorodik.

Egyszerűen arról van szó, hogy a galaxis 6c -vel távolodik és az Ősrobbanás 1 Mc -vel történt. Ennyi. Ti vagytok akik ezt lehazudjátok a fizikát és a természettudományokat megcsúfolva.

A második legtávolabbi galaxist figyelték meg - #41 2017.11.20. 19:46
Jaj Csaba ezt még elfelejtettem, A VILÁGEGYETEM NEM TÁGUL akkor most megdöntötted a gyorsulva tágulást is egyúttal, hiszen ha nem tágul akkor nyilvánvalóan gyorsulva sem tágul, hehe. Gyerünk vissza a Nobelt a gyorsulva tágulásért.

De azért ne menjünk el emellett az elmebeteg metrika mellett sem, mégis miből van az a metrika? Miféle anyag lehet az a metrika ami pumpálódik? Jaa, lehet, hogy az a semmi? Egy egyenlet? Vagy csak egy képzelődés? Egyféle keserves matematikai zsonglőrködés?

Vagy csak tisztán a természettudományok tudálékos megcsúfolása? Ja, az.

A második legtávolabbi galaxist figyelték meg - #38 2017.11.20. 19:22
A VILÁGEGYETEM NEM TÁGUL

Hiszen ez óriási, Csaba. Nem is volt ősrobbanás Csaba. Hiszen csak a metrika robbant fel vagy még az sem Csaba, nem érzed, hogy ez valami hallatlan ostobaság Csaba a neved.

Fefy: Azzal remélem egyetértesz, hogy az teljesen mindegy, hogy a fényforrást tekintjük mozdulatlannak, vagy azt a pontot, ahonnan megfigyeljük a fényforrást.

Sajnálom, de baromira nem. Az eléggé alap, hogy a fény terjedési sebessége a világűrben független a kibocsátó sebességétől, ezt olvasd el mégegyszer. Tehát ha te fénysebességgel elkezdesz iszkolni a galaxis által kibocsátott foton elől, akkor az valóban sose fog utolérni, mégha bármekkora hülyeséget is állít a relelm. Mert van ugyanis abszolút vonatkoztatási rendszer a CMBR.

Ha te fénysebességgel haladsz (iszkolsz a fény elől), akkor a hátad mögül nem érkezik fény. Ha viszont a kibocsátó galaxis iszkol (elfele) akkor kicsit (vagy nagyon) később ér ide a fénye. De ideér.

Érted a különbséget?

A második legtávolabbi galaxist figyelték meg - #29 2017.11.20. 18:53
Na akkor tökelütött ezt te írtad, csak a megfigyelt galaxis távolodási sebességét méri a fénysebességhez képest A távolodási sebesség pedig 1 806 789 kilom/szekund, = 1806.789 Megaméter/secunda, = 1.806789 gigaméter per másodpercc. cö.

Ez a távolodási sebesség a galaxis mozgási sebessége, ha úgy tetszik saját mozgása, nincs benne semmiféle megaparsec, sem triplisec. Ezt csak te szeretnéd belemagyarázni. Szóval ott tartottunk,

Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.

Ez neked is szól Csaba.

A második legtávolabbi galaxist figyelték meg - #25 2017.11.20. 17:46
csak a megfigyelt galaxis távolodási sebességét méri a fénysebességhez képest

Úgy, úgy. Akkor mennyi is ennek a galaxisnak a távolodási sebessége a fénysebességhez képest, aszongyahogy 6.027 * 299 792 458 = 1 806 789. km/sec, az annyimint öööö, a fénysebesség hatszorosa.

Na most, hogy te ezt próbálod letagadni, mindenféle matematikai manipulációval és zsonglőrködéssel lehazudni, a nemlétező téridő pumpálásával elmaszatolni és ezt a fénysebességnél jóval nagyobb sebességet belegyömöszölni a fénysebességhatárod alá, ez legyen a te problémád.

Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.

A második legtávolabbi galaxist figyelték meg - #21 2017.11.20. 15:03
Ha valami fénysebességnél gyorsabban távolodik(átlagosan) akkor soha nem látnánk meg a fényét. Hogy ez mennyire butaság, ezt magad sem hiszed.

Legyen tőlünk 10 méterre egy fényforrás, látjuk. Gyorsítsuk most a fénysebesség kétszeresére, ami azt jelenti, hogy 1 sec múlva 600 000 km re lesz tőlünk. Ekkor itt kibocsát egy fénysugarat felénk. Ez a fénysugár 2 sec múlva megérkezik hozzánk. Ugye mekkora marhaságot állítottál?

Triviálisan a foton és a köztünk lévő távolság egy másodperc alatt többel nő mint 300.000 km, nevezetesen 600 000 km-el. Lokálisan ez nem azt jelenti hogy a két objektum mozog.

Igen, triviálisan ez azt jelenti, hogy legalább az egyik objektum mozog. Semmi mást nem jelenthet, triviálisan. Elmebetegen persze sokminden mást is jelenthet.

Szerintem mindenütt tágul a méterrúd belsejében is, de az anyag ezt nem hagyja és az ismert konstansokhoz korrigálja vissza a tér tágulását

Ez esetben a galaxisok ezt nem hagynák és a nemlétező tér tágulását visszakorrigálnák az ismert törvényekhez, így képzeled?

Olyan mintha lenne egy rejtett tartalék energia ..az univerzumban..

Nem baj ugye, hogy pont erről a rejtett energiáról beszélek, ami a gravitációs sugárzás és ő maga az energia.

ami térré alakul át. Na látod ez nem strange. Ez szimplán hülyeség.

A második legtávolabbi galaxist figyelték meg - #16 2017.11.20. 10:35
ám mi a létező térben élünk

Tudnál arra kisérleti bizonyítékot szolgáltatni, hogy egy matematikai objektum a valóságban, a természetben fizikailag létezik? Csak mondok egy két példát,

a matematikai pont létezik a természetben?
a szinuszfüggvény vagy az egyenletek léteznek a természetben?
paralelogramma vagy a gömb létezik a természetben?
sík létezik a természetben?

Ja, nem, hiszen ezek matematikai objektumok, márha képes vagy felfogni ez mit jelent.

A második legtávolabbi galaxist figyelték meg - #9 2017.11.19. 19:28
Nem a mértékegységét kifogásoltam hanem a nemlétező tér nemlétező tágulását.

Ezzel a mondattal tisztában vagy?

A második legtávolabbi galaxist figyelték meg - #6 2017.11.19. 19:04
Szerinted kérdeztem, hogy mit képzelsz a nemlétező tér nemlétező tágulásától? A G09 83808 galaxis távolodási sebessége 1 806 788 km/s.

Feltűnhetne már, hogy a tér matematikai fogalom, ezért nem tágulhat. Valamint ha valamiféle csoda folytán mégis tágulna (de nem), akkor tágulna a méterrúd is. A tér (mi több, a téridő) nem létezik a természetben. Beteges képzelődés csupán a nemlétező tér tágulása.

A második legtávolabbi galaxist figyelték meg - #3 2017.11.19. 18:39
Teháát, ez a galaxis az Ősrobbanás 1Mc kezdősebességéről még nem lassult le a fénysebesség alá, így a távolodási sebessége már csak 1 millió nyolcszázezer km/sec. A nedves fizikások most aztán gyömöszölhetik ezt a túlméretes sebességet a fénysebesség alá, hogy valahogy takargassák a hazugságaikat.

A második legtávolabbi galaxist figyelték meg - #1 2017.11.19. 16:36
Akkor mennyi is ennek a galaxisnak a távolodási sebessége, aszongyahogy 6.027 * 299 792 458 = 1 806 788 874 m/sec, az annyimint öööö,

a fénysebesség hatszorosa.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #722 2017.11.18. 19:01
Ha valaki normális is erre vetődne aki olvasni is tud, csak nekik.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #713 2017.11.16. 22:55
Ok, tételezzük fel hogy elkezdted megérteni. Ez esetben azonban be kellene látnod, hogy nincs itt semmiféle szélső helyzet, mert így működik a gravitáció. Teljesen értelmetlen amit írsz: optimális háttérsugárzással ameddig korong szerűen viselkedik a nagyobb.

A "háttérsugárzás" egy végtelenbe nyúló, végtelen mennyiségű, gravitonpárokból álló sugárzás, itt értelmetlen az optimális jelző. A gravitonsugárzás nyomóereje hatalmas de nem végtelen. Pontosan kimért, jól meghatározott nyomóereje = 1.210 x 10⁴⁴ newton.

Ez egy homogén, izotróp sugárzás, pontosan ahogy írtad. Minden irányba sugárzó, végtelen graviton tengerben élünk. Hasonlíthatjuk a neutrínó tengerhez is, abból is rengeteget feltételeznek a fizikusok. Ahol tömeg van ott a gravitonsugárzásnak gradiense alakul ki, emiatt lesz ott gravitációs hatás, ott nyilvánul meg a gravitációs sugárzás nyomóereje, az árnyékolás nagyságától függően.

Teljesen mindegy miféle alakja van az árnyékoló bolygónak, csillagnak. És attól sem függ milyen alakja van a próbatestnek. Csak a tömegük számít és a tömegközéppontjuk egymástól való távolsága. A nagyobb test is lehet bármilyen alakú és a mégnagyobb is. Nem az integrálokkal kell kezdeni a megértést.

Egyetlen "kritikus hibát" sem találsz benne, ha valamiről úgy véled kritikus hiba, akkor még nem érted. Mondjuk az elég disznóság ha annak ellenére permanensen kijelented, hogy inkonzisztens amikor nyilvánvalóan nem érted.

Ha nem érdekel akkor ne kínozzuk egymást, én csak esélyt adtam a megértésre. Neked. Mondtam, ha normálisan válaszolsz akkor kérdezhetsz, ha akarsz.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #709 2017.11.16. 19:53
Ne okoskodj és ne terelj más kérdésre addig amíg meg nem értetted amit magyarázok, mert a türelmem véges. Ne spékeljük meg semmivel a saját butaságodat. Nem érdekel a cumilepedős hülyeség sem, csak az, hogy megértetted e amit mondok vagy sem. Ez talán elvárható ha már így kínlódok veled.

Ha megértetted és normálisan képes vagy válaszolni akkor felteheted a következő kérdésedet is, de csak egyet (egyenként). Mert egyet is nagyon nehezen vagy képes felfogni és az egész életemet nem fogom rááldozni, hogy téged felvilágosítsalak.

Kritikus hiba csak a saját elméletedben van amit lépten nyomon hozzábiggyesztesz az enyémhez. Semmiképpen nem kell vitát folytatnod arról amit nyilvánvalóan nem értesz.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #706 2017.11.16. 17:07
Tudod azt kellett volna válaszolnod, hogy igen Janos igazad van.

Te képes vagy a saját hülyeségedet cáfolni, ok. De a világ nem teniszlabda és nem cső. Ha két teljesen egyszerű mondatot képtelen vagy felérni ésszel akkor hogy van merszed ennyi disznóságot posztolni rólam (nem most) ha semmit nem értesz belőle. A példádból is látszik, hogy neked van csőlátásod.

De, mivel normálisan válaszoltál ezért teszek még egy kisérletet, hátha meg is akarod érteni miről van szó.

Tehát, a gravitáció a Földfelszínen 1 G. Ezt a fentről érkező eredeti és az alulról felfelé tartó gyengített sugárnyomás különbsége, magyarul az erők eredője okozza. A testedre így kb 70 kp erőkülönbség esik, ez a gravitáció.

De! Alulról nemcsak függőlegesen felfelé, hanem nullától 90 fokos szögig érkeznek gyengített sugarak alulról a horizontig tehát vízszintesig bezárólag és nyomnak téged felfelé. Az eredeti sugarak meg a vízszintestől a zenitig érkeznek és nyomnak téged lefelé.

Ez a felállás okoz 1 G gravitációt a Földfelszínen.

De! Ha elmész 6000 km-re a Földtől akkor felfelé téged már nem gyengített ferde sugarak érnek hanem azok is eredeti sugarak. Minél távolabb vagy a Földtől annál kisebb az a szög ahonnan a gyengített sugarak érkeznek a Föld irányából. És ez pontosan négyzetes erőcsökkenést okoz.

A Földfelszínen még 180 fokos szögből érkeznek hozzád a gyengített sugarak (az alsó térfélből), 6000 km magasságban már csak 60 fokos szögből és 600 000 km-re már csak egy picike szögből kapsz gyengített sugarakat, a többi szög eredeti sugárzással nyom téged.

Ezt olvasd el tízszer, ne az ostoba csőlátó teniszlabda példádat erőltesd, mert azzal csak magadat tudnád cáfolni.

Ennek az egésznek különbenis csak akkor lenne jogosultsága tőled ha meg tudnád magyarázni hogyan csökken a téridő pont a távolságnégyzettel, de nem kívánom, hogy ezt a hülyeséget megmagyarázd.

És szingularitás meg nincsen, hányszor kell elmagyarázni, hogy eljusson a tudatodig. Ott nulla a gravitációs erő. Ne keverd a nyomással.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #703 2017.11.16. 12:22
Megáll az eszem, de tényleg. Egyetlen ember se jár ide aki gondolkodni képes?

A távolság növelésével (= felmész az űrbe mondjuk 6000 km magasra) akkor a 20 és a 40 fokos szög alatt már nem árnyékolt sugarakat kapsz. Emiatt van a távolságnégyzettel való csökkenés.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #701 2017.11.16. 09:26
Az világos, hogy fogalmad sincs mik a húrkák akik csapkodnak a farkukkal valamint, hogy mitől csapkodnak és mire jók. Semmire. Ugyanúgy mint a nemlétező téridő.

A graviton az energia kvantuma, elemi részecske. Az anyag építőköve és mozgatója. Megkérdezted már a kvantummechanikusokat is, hogy mi a kvantum? Nyilván nem. Felépítem vele az anyagot. De hogyan építed fel és hogyan mozgatod az anyagi világot a hurkákkal? Vagy a fizikailag nemlétező téridő egyenletekkel?

A labdákat teljesen félreérted, állandóan a saját butaságotokat cáfoljátok. Az A labda ugyanis nem akkora árnyékot vet a C re mint a B-re hanem pont a távolságnégyzettel arányosan kisebbet.

Ezt talán úgy lennél képes megérteni, hogy amikor a Földfelszínen állsz akkor nemcsak pontosan alulról kapod a gyengített gravitonokat hanem 60, 40 és 20 fokos szög alatt is jönnek ezek felfelé.

A távolság növelésével (= felmész az űrbe mondjuk 6000 km magasra) akkor a 20 és a 40 fokos szög alatt már nem árnyékolt sugarakat kapsz. Emiatt van a távolságnégyzettel való csökkenés. Itt (és minden tekintetben másutt is) emiatt vannak problémáid, a saját buta elképzeléseidet cáfolod csupán. Ezen érdemes lenne elmerengened, nem kicsit.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #697 2017.11.15. 23:48
Jó de mik azok a húrok? Miből van, mit csinál, felépíti az atomokat vagy a fényt? Vagy mire jó? Mitől rezeg? Örökmozgó? Az a mániája, hogy rezeg? A Nap belsejében ugyanúgy rezeg mint a fejedben? Vagy ott gyorsabban rezeg? Esetleg lassabban? Mi lehet az oka annak, hogy rezeg és mi az ami rezeg. Érdekes, a graviton nem befogadható a fejekbe, ellenben a semmire sem jó húrokat mindenki kajálja.

És ezt a 3 biliárdgolyós tömegvonzást honnan vetted? Mert nálam nincs semmiféle vonzás ha nem tűnt volna még fel.

Egyébként a nyomó gravitáció szinkronban van a 3 golyóddal csak éppen a relativisztikus elmélet nincs. De gondolom ez nem zavar téged.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #690 2017.11.14. 11:10
A szövet csak egy analógia, értelemszerűen nincs detektálható anyaga, viszont ez rugalmas szövet

És mi benne a rugalmas ha nem anyag? És miből vannak a húrjaid? És azt legalább tudod mit jelent a virtuális? Azt, hogy nemlétező, látszólagos, képzelt. A virtuális részecske nem más mint képzelődés.
A graviton energiakvantum, elemi energiarészecske, létező anyag, ez maga az anyag. Összesen kétféle energiarészecske alkotja és építi fel az általunk normál anyagnak tekintett anyagi világot. Az egyik a graviton. A másik ez elektromos töltésrészecske.
Nincsenek 11 dimenziós húrkák amik csapkodnak a farkukkal, semmit nem tudsz megmagyarázni vele, ellentétben a gravitonokkal amivel fel lehet építeni a működő anyagi világot.

kellta talán inkább az első kérdés amit sikerült megértened :)

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #687 2017.11.14. 09:56
És milyen anyagból van a téridő szövete ha nem sértelek meg?

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #684 2017.11.13. 22:42
a gravitáció.. egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé gyorsulását okozza

Ez esetben az egyik tömeggel bíró test a tied a másik pedig a bal oldali Föld, tehát a két test egymás felé gyorsul. Csakhogy van egy másik tömeggel bíró test is a jobb oldaladon így az meg jobb oldal felé gyorsít(ana), tehát nem gyorsulsz semerre.
És ha nem gyorsulsz semerre akkor a rád ható gravitáció az nulla, definíció szerint. Hiába hazudod, hogy dupla, mert ha dupla lenne akkor dupla gyorsulást okozna (valamerre), de nem okoz. Ezért nulla.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #681 2017.11.13. 21:28
a gravitáció.. egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé gyorsulását okozza

Einstein óta tudjuk, hogy a gravitáció nem erő Óh, tudjuk? Talán képzeled ezt a marhaságot és inkább rosszul tudod.
Feltolod a Trabantot a térkunkorodáson amihez egy csomó izomerőt fektetsz be. Aztán ezt a befektetett energiát a térkunkorodás tárolja valahol, talán egy csipen, hogy emlékezzen rá amikor majd legurul a Trabi a téridőkunkorodáson. Esetleg az egyenletek tárolják ezt az információt?
Nem tudjuk ezt te, hanem az ostoba modelled szerint kénytelen vagy ezt hazudni.
De nézzük ezt az esetet, álldogálsz a világ végén a semmiben és nem hat rád gravitáció. Ekkor balról valamint jobbról szinkronban közelít feléd két Föld és amint a két ellentétes irányból közelítő Föld tőled 10 10 méterre ér akkor mekkora gravitáció hat rád, 1G, 2G, kis térgörbület vagy dupla térgörbület esetleg ugyanakkora térgörbület mint a Földek nélkül?
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2017.11.13. 21:32:05

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #674 2017.11.13. 20:35
Akkor most a kérdés legyen inkább ez: 5500 km mélyen a gravitáció
a. nagyobb a felszíninél vagy
b. kisebb mint a felszíni
c. egyforma, ugyanannyi
d. más
Érzed ugye, hogy bármelyik válasz a vesztedet okozza. Ezért választod a mellébeszélést, ugyanis semmiféle gyorsulás nincs a kérdésben.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #670 2017.11.13. 19:46
Naszóval a kérdés az volt, ott 5500 km mélyen a gravitáció
a. nagyobb a felszíninél vagy
b. kisebb mint a felszíni
c. egyforma, ugyanannyi
d. más

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #667 2017.11.13. 19:00
Hmm, a gravitáció.. egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé gyorsulását okozza.
Jelen esetben az egyik test a Föld, a másik test meg te vagy aki ás lefelé a Föld középpontja felé. A Föld középpontjában megszűnik a gyorsulás, mert ott a te gyorsulásod már nulla. Eddig jutottunk.
Maradjunk akkor az ábránál, véleményed szerint a Föld belsejében 5500 km mélységben ahol a gravitációs gyorsulás harmada a felszíni gravitációs gyorsulásnak (kb 3 m/s²), ott a gravitáció
a. nagyobb a felszíninél vagy
b. kisebb mint a felszíni
c. egyforma, ugyanannyi
d. más

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #665 2017.11.13. 17:18
Ok, tehát lehet mondani, hogy a gravitáció a nullához tart a tömegektől távol.
Azt lehet mondani, hogy a belinkelt ábrán jobbra haladva a gravitáció a nullához tart és 6370 km mélységben már a nullát közelíti?

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #662 2017.11.13. 16:35
Ezeket nem kérdeztem, ezért mégegyszer, hátha megérted a kérdést, mert az világos, hogy a Földfelszíntől mért kb 5500 km távolságban felfelé és lefelé még egyforma nagyságú a gravitáció. Szerinted mekkora a gravitáció súlytalanságban, mondjuk a világűrben a nagy tömegektől távol? Tehát nem 400 km magasságban hanem mondjuk 400 milliárd km távolságban a Földtől és a Naptól. Mondhatjuk e azt, hogy itt a végtelen semmiben egy magárahagyott testre a nullát közelítő gravitáció hat, ami természetesen a távolsággal tovább csökken, így ha neked jobban tetszik, legyen 4000 milliárd km a távolság (itt még nincsenek szomszéd csillagok). Ez szintén általános iskolás tananyag.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #659 2017.11.13. 09:44
Ideetennéd szerinted mekkora a gravitáció súlytalanságban, mondjuk a világűrben a nagy tömegektől távol?

a. nagyobb mint a földfelszínen
b. nagyobb mint a Nap felszínén
c. végtelen nagy
d. egyéb hülyeség
e. nulla vagy közelítően nulla

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #653 2017.11.12. 18:28
Kérdeztem már 3x hogy, akkor szerinted mekkora is a szingularitás mérete

Elmondtam már ezerszer, hogy nem létezik szingularitás. Nem létezik szingularitás, mert ott nulla a gravitáció és nem végtelen.
Fel nem foghatod, hogy ott 0, nulla a gravitáció és ezért nincs ott semmiféle szingularitás. Mi támasztja alá ezt az őrültség szingularitást az agyament relativitáson kívül? Semmi.
A relelm minél közelebb vagy a fekete lyukhoz annál rosszabb a használhatósága. A relelm pont arra nem jó amire ki lett találva, a relelm a BH -tól távol írja le a gravitációs sugárzás gradiensét. A BH -n belül már teljesen rossz eredményt ad és minél közelebb hatolsz a középponthoz annál nagyobb lesz a leírás hibája, majd a hiba végtelenbe tart. A gravitáció meg a nullához.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #650 2017.11.12. 16:10
Mondjuk elolvashattad volna az egész hszt, a 4. pont tartalmazza, hogy a neutroncsillag nem omlik össze. Semmi okod feltételezni, hogy a neutroncsillag összeomlik. Semmilyen körülmények között nem lesz a neutroncsillagból pelenkcsillag. Vagy palank.

A világ leghatalmasabb tévedése, hogy a fekete lyuk 0 átmérőjű lesz, ez csak és kizárólag a relelm bődületes tévedése, hazugsága, ezt semmi nem támasztja alá. És mivel már százszor megírtam, hogy a középpontban 0 a gravitáció és nem végtelen, ezért a nulla átmérőre való összezuhanás egy fikció, a relelm végtelen nagy tévedése.
Hiába próbálod a saját elképzeléseidet használni a nyomó gravitáció bírálatához, mert az elképzeléseid tévesek, hibásak, semmi sem alapozza meg őket.
A nyomó gravitáció a saját lábán áll, ha úgy érzed, hogy a relelm alapján bírálatokat fogalmazhatsz meg akkor még nem érted.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #647 2017.11.12. 13:01
Bátran kijelenthető, hogy egyedül és csakis a nyomó gravitáció képes leírni a fekete lyukban uralkodó viszonyokat.
1. a nyomó gravitáció képes megbirkózni a szingularitás helyén fellépő gravitációs hatással, megfelelően bármely, BÁRMELY más test középpontjában fellépő gravitációnak.
2. a nyomó gravitáció képes megbirkózni a világegyetem semmiből keletkezése helyett egy realisztikus, fekete lyukból való keletkezéssel amibe egy előző Világegyetem hullott bele (hirtelen).
3. egy kisméretű fekete lyuk árnyékoló hatása nagyobb mint egy normál neutroncsillag árnyékoló hatása de nem sokkal. Néhány nagyságrenddel nagyobb csak. Az árnyékolás a fekete lyuk (tömeg) méretével arányosan növekszik.
4. nincs akkora ugrás mint a csillag és a neutroncsillag között, mert a neutronok már nem nyomódnak össze. A neutronláncok csupán rendeződnek a fokozódó nyomás hatására, de nem omlanak össze.
5. a számításaimban nincs semmi jelentősége a relativisztikus pontosításnak és a deviációknak bár abból van itt a fórumon bőven.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #645 2017.11.12. 11:40
A Venus megy befelé a Nap takarásába. :)

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #643 2017.11.12. 08:29
Semmi köze a téridőkunkorításhoz. Ez tiszta Newton. De abban igazad van, ez így helyes. És valóban, ami nincs az nem tud görbülni. Talán az egyenletek, azok görbülhetnek amikor felírod őket egy cumilepedőre.

kellta én is.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #640 2017.11.11. 10:35
A Venus kiér a Nap takarásából, LOL.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #638 2017.11.11. 09:40
Aggódnak a kiscsávók, de neked nem kell aggódnod, az önellentmondások a saját kicsi, 1 kg-os fejecskéikben vannak amint a vénusz kiér a Nap takarásából. Talán a milói vénusz..

De skacok, miért nem veszitek elő a térkunkorító egyenleteket és pikk pakk kiszámolhatnátok a gravitációs sugárzás nyomóerejét 36 tizedesjegy pontossággal, kac kac.

Defi, a te fejedben változtak az atomok fekete lukká.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #628 2017.11.10. 21:54
Szinte hihetetlen ahogy a csökkentértelmű cáfolók a saját hülyeségüket cáfolják már most hosszú sorozatban. Pontosan jól látod, az árnyékolás nagyon nagyon gyenge. A Föld a 10⁴⁴ newton nyomóerejű gravitonsugárzásból ami
121 027 097 764 493 505 667 165 363 209 000 000 000 000 000 newton, csupán kb
000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 010 newton sugárzást nyel el abból ami a fejedet éri. A Nap kb
000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 300 newtonnyit nyel el ugyanebből (a Napfelszínre számolva).
000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 002 000 000 000 000 newton lenne egy neutroncsillag elnyelése cirka.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #615 2017.11.10. 18:44
Nincs olyan, hogy proton méretű fekete luk, mert a BH minimális mérete 1.4 Naptömeg. Kisebb tömegű fekete lyuk nincs. Csak nagyobb van.

Miért akarsz sűrűségadatot rendelni a feklukhoz? A fekete lyukban csücsülő csillagászati objektum egy normál neutroncsillagnál jóval sűrűbb objektum amelynek tömege nem lehet kisebb mint 1.4 Naptömeg. Ha képzeletben félbevágjuk ezt a BH objektumot és a két felet eltávolítanánk egymástól akkor a két fél kibújna az eseményhorizontja alól és mindkettő láthatóvá válna. Magyarul megszűnne a fekete lyuk tulajdonság és sima neutroncsillag jelenne meg helyette. Persze csak képzeletben.

No tegyünk egy ilyen girbegurba téridő tengerbe egy borsónál is kisebb téridőkunkorító gömböt. Mit fogunk tapasztalni mennyivel csökken az általános girbegurbaság mondjuk úgy 1000 kilométerre? Gyakorlatilag semennyivel. Tehát a fekete lyuk gravitációs hatása a téridőkunkorító elmélet szerint innen már nem mutatható ki... Legalábbis a te logikád szerint.

A gravitációs sugárzás nem fény valamint egyenes vonalban terjed és még 1000 millió kilométerre is hatással van a távolságnégyzettel arányosan. Kis tömeg csak kevéssé, nagy tömeg pedig 1000 milliárd kilométerre is. Bátran elhiheted, a téridőegyenletek nem terjednek sehová, nincsenek hatással sem a távoli sem a közeli objektumokra, mert a téridőegyenletek a természetben nem léteznek. A téridő matematikai fogalom.

Ezzel ellentétben a gravitációs sugárzás anyagi jellegű, tehát a természetben létező dolog. Csak ennek lehet hatása a távoli objektumokra.

SODRAAS Pontosan jól gondolod.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #605 2017.11.10. 15:15
Az értelmezési nehézségekkel küzdő pulikutya olvasók részére akkor mégegyszer:

Mindezek mellett igenis van kitüntetett irány az Univerzumban, amely kitüntetett irány azt jelenti, hogy kitüntetett irány és nempedig epi cent rumosdió, mert a Naprendszer 370 km/sec sebességgel száguld a Crater/Leo csillagkép irányába.

Továbbá a hivatkozott képen 4 független módon erősítették meg ezt a haladási irányt, amit Mr Michelson szeretett volna kimutatni az interferométere forgatásával de ezen eszköz szokásos módon való forgatása erre a célra alkalmatlan. Magyarul, a Michelson kisérlet null eredményére épülő fénysebesség állandóság egy humbug, egyfajta tévedés.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #599 2017.11.10. 11:56 Mindezek mellett igenis van kitüntetett irány az Univerzumban, mert a Naprendszer 370 km/sec sebességgel száguld a Crater/Leo csillagkép irányába, vagyis az Univerzumunk ilyen.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #597 2017.11.10. 10:57
A "kitüntetett" pontot nem látod, mert bármerre nézel mindig távolodó galaxisokat látsz. Ha a "kitüntetett" pont irányába nézel akkor is ugyanezt látod és ez a ponton túli galaxisokra is igaz. Belülről nem dönthető el merre van a "kitüntetett" pont, csak akkor ha már ellátnánk az Univerzum széléig. De (még) nem látunk el. Ha kívülről látnánk rá az Univerzumra akkor is eldönthető lenne.

Ha egy tűzijáték szikrán ülsz és nem látod a táguló gömb felszínét akkor ugyanez a helyzet, nem tudod megállapítani merrefelé történt a robbanás. Na jó, ott segíthet a füstpamacs. De az Univerzumban nincs ilyen füstpamacs.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #592 2017.11.10. 10:27
A figyelmes olvasgatás nagyon fontos, nem mindenki képes rá. Én most így első ránézésre nem látok különbséget az Univerzum tágulása és a szétszóródás között, akkor igen, jól érted.

Olyasmi ez mint a tűzijáték gömbszerű robbanása, a leggyorsabb szikrák jutnak a legtávolabbra, így a legtávolabbi szikrák sebessége a legnagyobb, de lassul.

Azért lassul mert az Univerzum egésze tekinthető úgy mint egy (hézagos) bolygó. Ha ezen (bolygó) Univerzum szélén feldobsz egy galaxist akkor a galaxis előbb utóbb visszahullik a (bolygó) Univerzumra, tehát a feldobott galaxis előbb lassul és lefékeződik. A fékező erő analóg a bolygónál megfigyelhető gravitációval, mert a végtelen gravitonsugárzásból az Univerzum kiszűr valamennyit ezért a feldobott galaxist az Univerzum felől kevesebb sugárnyomás éri mint ami kívülről befelé nyomja. Ez a gravitáció.

Ha ilyen normális tudsz lenni kérdezhetsz bármit.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #589 2017.11.10. 09:32
Te komolyan beveszed ezt a fertelmes hazugságot, hogy a nemlétező tér tágul? De ami még ettől a marhaságtól is nagyobb, a nemlétező téridő tágul? És csak ott ahol neki tetszik? Ha a tér tágul akkor a méterrúd is tágul, tágulniuk kell az atomoknak is. Hogy vennéd észre a tágulást ha minden tágulna?

A távoli galaxisok a fénysebességet meghaladóan távolodnak pl. a PKS 1830-211 kvazár kb 2c-vel, a Heliocentrikusra korrigált sebessége 751580 +/- 600 km/s.

A természetben nincs olyan hogy tér vagy téridő, ezek kitalált matematikai fogalmak, ezek nem tudnak tágulni mert egyszerűen nem léteznek, hazugság az egész.

Azért távolodik 2c -vel mert az ősrobbanás 1 Mc -vel történt, kb 1 millió c -vel. És mi most kb 2-3c sebességig látunk el a távcsövekkel.

Az Univerzum tágulása lassul, téves a gyorsulva tágulás, hiába volt a Nobel.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését #561 2017.11.09. 21:35
Igen, de neki sem ártana. Néha már ledöbbenek, hogy a fenébe lehet egyáltalán valaki aki ennyire fogja amit magyarázok (mint Te) amikor a kommentelők százai képtelenek két mondatot megérteni. Vagy csak én érzem úgy, hogy már mindent ezerszer elmagyaráztam?

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #542 2017.11.09. 17:08
Benyitottál rendesen, de most épp a hóking sugárzási hülyeségről volt szó. Az az érzésem, hogy ennek létét nem nekem kellene bizonyítanom.

De, hogy ne maradj bizonyíték nélkül ezért ide teszem a nyomó gravitáció bizonyítékát: fogj egy pontosan 1 kilós kalapácsot és emeld a fejed fölé pontosan 1 méter magasra, majd engedd el. Ha rákoppan a fejedre akkor működik a nyomó gravitáció és ez a kisérlet bizonyítja a nyomó gravitáció létezését. Korlátlanul ismételheted ezt a szórakoztató kisérletet amíg meg nem unod vagy le nem telik az időd.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #539 2017.11.09. 16:27
Jó, csak az a baj, hogy ilyen sugárzás nem létezik. Kiszámoltak valami hülyeséget és elnevezték hóking sugárzásnak (ami nincs).

Nincs olyan, hogy proton méretű fekete luk. A BH minimális mérete 1.4 Naptömeg. A fekete lyuk képződéséhez a gravitációs sugárzás elnyelődése szükséges. Proton méretű anyaghalmaz elnyelése a nullával versenyez, akármekkora energiát is próbálsz koncentrálni belé.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #521 2017.11.09. 09:08
ahha, Az szingularitás a pont. Én ezt írtam, és nem azt, hogy a fekete lyuk.

Tehát mondhatjuk azt, hogy a fekete lyuk NEM szingularitás, NEM tűnik el benne az anyag, NEM alakul át benne az anyag gravitációs vagy másmilyen energiává és sikerült hülyeségeket beírnod, mert a szingularitás csak egy matematikai pont a fekete lyuk nevű csillagászati objektum közepén.

Amely pontban természetesen nem végtelenbe tart a gravitációs erő hanem a nullához és ezért ott semmiféle extrém tulajdonság nincs, ott csupán a legsűrűbb lehet a neutroncsillag anyaga. Ott találhatók a legsűrűbben rendeződött neutronláncok.

kellta köpködésed hidegen hagy ha majd tudsz bármi értelmeset írni, akkor reagálok.. dedós szinted unalmas, és szánalmas.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #504 2017.11.08. 23:16
Ez itt a neutron, ahol a kék egy proton tórusz és a piros egy elektron tórusz. Mindig ez a páros jelenti a neutront, de ez csak egy proton és egy elektron pár.

Az a fajta neutron nem létezik amiben a nemlétező kvarkok kvartyognak.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #492 2017.11.08. 23:02
Nem a gyorsulás eredője nulla bazzeg, hanem a gravitációs erők eredője nulla. Hiába próbálsz maszatolni, ködösíteni, a középpontban a gravitációs erők eredője nulla. Vagy fogalmad sincs mit jelent ez? Nincs ott szingularitás. Nincs térgörbület. Nincs ott téridő bekunkorodás.

Csak nagy nyomás van mert nehéz a neutron. A gravitációs erő viszont a középpontban nulla.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #487 2017.11.08. 22:50
Milyen hatások? A gravitációs erőhatások kiegyenlítik egymást, eredőjük nulla.

Mit nem értesz? Semmit?

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #469 2017.11.08. 22:08
A gravitációs erőhatások kiegyenlítik egymást, eredőjük nulla. Következésképpen a gyorsulás is nulla.

Hova is gyorsulna, hiszen bármerre indulsz a középpontból azonnal óriási gravitációs erő lép fel, ami rendkívül meredeken nő kifelé menet. Amennyiben a neutroncsillagot (igen a fekete lyukban neutroncsillag van) homogén sűrűségűnek tekintjük akkor a gravitációs erő egészen a felszínig lineárisan növekszik. Még tovább kifelé pedig csökken, majd az eseményhorizontot elhagyva kifelé menet tovább csökken és lassan normális szintet ér el a gravitáció, a gravitációs erő valamint a gravitációs gyorsulás.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #456 2017.11.08. 21:47
Látod radírusz, már 100 alatt is lehet tudni, azért nulla a fekete lyuk középpontjában a gravitáció mert ott pont kiegyenlítődnek a hatások, a szingularitás vélt helyén a tömeg okozta gravitációs erők eredője nulla.

Nulla egész nulla nulla nulla kiscsibe, és nem végtelen egész vég vég vég vég telen ahogy a bénakacsa fizikus elképzeli.

0.00000000000000000000000

Látod kelta, te is jó vagy valamire. Még ha nem is érted.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #442 2017.11.08. 21:35
A tér görbülete egy leíró eszköz, valóban. A gravitációs sugárzásban a tömegek közelében beálló gradiens leírására szolgál és ez már egy 100-as iq felett szemléletesé teszi a gravitáció jelenségének az okát, a mozdonyt.

Mert a relelm egyenletrendszere nem a téridó görbülés hajlítását írja le és persze hogy az agy képtelen felfogni hogyan görbül a nemlétező téridő amikor az egy szimpla hülyeség.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #417 2017.11.08. 20:44
Ezt írtad, #224 -ben: A fekete lyuk egy ennél összetettebb objektum, és a középpontban amit szingularitásnak hívnak,.. az anyag átalakul energiává, méghozzá gravitációs energiává, ez a szingularitás

Ez legalább akkora marhaság mintha gravitációs sugárzást írtál volna. A szingularitás (vélt) helyén nulla a gravitáció.

Nulla egész, nulla nulla nulla nulla nulla nulla. Érted? Ehhez az értékhez tart amint közelíted a középpontot. Nincs ott semmiféle szingularitás.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #409 2017.11.08. 20:30
Szerintem pont abból szopta. Ott volt a végtelenbe hajló gravitáció mellett (bármely test középpontjában nullához tart a gravitáció, de nem baj, egy fizikusnak a végtelenhez tart.)

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #401 2017.11.08. 20:11
Phhhh, köszönöm. Ilyen szépen, világosan, egyszerűen még tán én sem tudtam volna elmagyarázni, ez a vonat nagyon betalált.

Pontosan erről van szó. Azzal a különbséggel, hogy a fizikusnak nincs mozdonya. Neki csak egyenletei vannak ami szép dolog, csak egy aprócska bibi van vele. Az egyenletek nem húzzák (és nem is tolják) a vonatot. :)

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #392 2017.11.08. 18:34
Auuh, kuncogtam egy kicsit, vannak akik kifejezetten azért járnak "emberek közé", hogy jól megmondják. Mindegy, hogy mit mert nem érdekli a vélemény, el se olvassa, nem is érti viszont idiótával nyit. Aztán követeli a választ, de azt sem érti. De szerintem ugorjunk.

Kérdezhetnél inkább valamit ami esetleg még nem világos, végülis ez egy beszélgetős műsor.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #384 2017.11.08. 11:23
kötőelektronok = Gluon, az hogy te máshogy hívod, és kitalált tulajdonságokkal ruházod fel, nem változtat a tényeken"

Igyál inkább egy sört, az való neked.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #382 2017.11.08. 09:53
A sörnyitónak ez úgy jött le, hogy más nevet adtál neki de attól (neki) a sörnyitó, a gluon meg az elektron az ugyanaz, csak valaki más neveket adott neki. Te sörnyitó, el sem tudod képzelni milyen buta vagy. Ezt nem sertésnek szánom hanem segítségnek.

Bonuszka segítség anuszkának: a gravitonsugárzás és a graviton közti különbség olyasmi mint a foton és a fénysugárzás (fényözön, napsugár, világosság) között. A nyaláb meg nem attól lesz nyaláb, hogy nyalod, hanem kiválasztasz a fénysugarakból egy halmazt amelyek mondjuk egyfelé mennek.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #372 2017.11.07. 17:09
O óóó, a magban elektronok vannak? Ez jó. És úgy hívják őket, hogy gluonok? Na, kapsz ezért a fenekedre, meglásd.

Egyébként a magban elektronok vannak valóban, ezek a kötőelektronok. 2 protontóruszt képesek összekötni, a termék egy stabil szerkezet, úgy hívják Deutérium atommag.

rebeka rebi ne erőltesd túl az agyadat, mondhattad volna, hogy szőke vagy.

a graviton örökmozgó, energiája nem csökken, végtelen mennyiségben áll rendelkezésre. Érted? Nem csökken. A nem csökken az azt jelenti, hogy nem csökken. A graviton sugárzás energiája csökken, a sugárnyalábé. A sugárnyalábból elnyelődik néhány graviton és az elnyelt graviton például körpályára állhat. Vagy a graviton pár fotonná alakulhat úgy, hogy megköt egy elektromos töltésrészecske párost.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #364 2017.11.07. 12:51
Igen, pontosan erre. Mert a cc az kábé annyimint a cca, cirka. Mivel a sebességadat egy becslés, ezért szoktam úgy említeni, hogy kábé (!) 1 Mc. A szemléletesség kedvéért pedig úgy hogy nem fénysebesség, hanem annál nagyságrendekkel több, csak ennyit jelent a c négyzet.

Mert a c négyzet nem sebességadat, hanem csak egy szemléltetű eszköz, érted te? Tűéles eszű gerő. De hamár itt vagy, nincs erős kölcsönhatás. A helyére közeli (szorosan közeli) elektromos kölcsönhatás lép amit a magelektronok szolgáltatnak.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #359 2017.11.07. 11:53
Ez pontosan így van. Kettő kvantumrészecske van. Összesen. Ezek elemi részecskék, elemi energiarészecskék.

Az egyik a graviton (= spinon)
a másik az elektromos töltésrészecske (= holon)

Mindkettőnek van tükörpárja, ami annyit jelent, hogy ugyanaz az anyag, csak nem lehet őket egymásba forgatni, hasonlóan a sztereo-izomerekhez például D-glükóz és L-glükóz. Így már vannak négyen. Mind a négyet tartalmazza a fény foton.

A két elemi energiarészecske (= kvantum) épít fel minden más anyagot, részecskét, sugárzást, így a stabil részecskéket az elektront, pozitront, protont és az antiprotont.

A kvantumrészecskék világában rendkívül szokatlan tulajdonságok fordulnak elő, a graviton örökmozgó, energiája nem csökken, végtelen mennyiségben áll rendelkezésre de nem végtelen sűrűségben, sebessége c2. A gravitonpárok áthatolóképessége tökéletes mínusz egy iciri picike. Nyomóereje 1.21 x 10⁴⁴ newton (érted már mi a newton rebi? Bizonyára benne van a hülyefizikában) :)

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #356 2017.11.07. 10:21
Na, egye rosseb, egy kis lecke a hülyegyerekeknek.

A Hold azért marad a pályáján mert a Föld takarása miatt kevesebb nyomóerő éri mint onnan ahol nincs takarása. Felháborító, de pont a centrifugális erőnek megfelelően kevesebb.

A Merkúr azért marad a pályáján mert a Nap takarása miatt kevesebb nyomóerő éri mint onnan ahol nincs takarása. Felháborító pofátlanság, de pont a centrifugális erőnek megfelelően kevesebb, pontosan annyival kevesebb.

Írd meg 10x rebinek, hogy mennyire kevés esze dvan.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #334 2017.11.06. 17:15
Kicsit muszáj pontosítanom, mert a gravitonsugárzás nem ugyanaz, mint a relativitáselmélet térideje, még csak nem is hasonló.

A gravitonsugárzás egy fizikailag létező dolog, míg a téridő ennek a fizikailag létező dolognak a leírására szolgál, matematikai eszközökkel, egyenletekkel. A téridő nem létezik, mert egy matematikai eszköz, ezért nem lehet ugyanaz mint egy fizikailag létező anyagi objektum, történetesen itt egy láthatatlan sugárzás ami a gravitáció jelenségét okozza.

Tehát csak annyi a közös bennük, hogy mindkettő a gravitáció jelenségével függ össze, pontosabban a téridő görbülése a gravitációs sugárzás gradiensének felel meg. A téridőnek nincs energiája, mert az egy egyenletrendszer, egy matematikai eszköz, semmi több.

A gravitációs sugárzásnak van energiája, mi több ő az energia maga. Örökmozgó.

Én azt állítom, hogy a téridő hajlítás matematikai apparátusa (ami nem létezik a természetben) valamint a relativitáselmélet a fizikailag létező gravitációs sugárzás gradiensét írja le, amely gradiens a tömegek közelében alakul ki az árnyékolás miatt.

rebeka kiscica, mondom ha nem szemétkedsz. Érted ezt a két szót?

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #326 2017.11.06. 12:12
Nalátod, az ilyen kérdéseknek van értelme, örülök a kérdésednek és ha nem szemétkedsz akkor kérdezhetsz bátran.

Az 1 newton erő azt jelenti, amely erő az 1 kg tömegű testet 1 másodperc alatt 1 m/sec sebességre gyorsít.

Nem négyzetcentinként hanem kilogrammonként. Ez az erő csak akkor nyilvánul meg ha az egyik oldalról valami miatt nem jön annyi gravitonsugárzás, például árnyékolás miatt. Tehát csak akkor nyom atommag méretűre ha az egyik oldal árnyékolt, például egy neutroncsillag felszínén.

Ha minden oldalról egyformán, szabadon ér a sugárzás akkor súlytalanságban vagy. A lekváros buktát viszont kedvelem, Ok?

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #323 2017.11.06. 10:52
Te Rebeka, nem gondolod ha már ennyire okos vagy akkor valami konkrét kérdést vetnél fel amihez nagyon értesz és akkor tudnék védekezni esetleg. Vagy semmi ilyen célod nincs, csak meg akartad mondani a magadét? Mert van itt elég bunkó aki ezt teszi, ezért tisztelj meg egy speciális részlettel (csak eggyel ha lehet, először), várom a há eszed. Na persze a kultúrált kérdésnek jobban örülnék.

De ha elmagyarázod ennek a bugyuta keltának a nyomó gravitációt és működését már azzal is segítenél.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #312 2017.11.05. 18:45
Ugyanazt mint a szél amikor nem fúj. A világűrben nem fúj a szél, ami azt jelenti, hogy minden oldalról egyforma mennyiségű gravitonsugárzás érkezik. Ez az izotróp gravitonsugárzás egy kisebb testet (de egy nagyobbat is) minden oldalról egyformán nyom, nagyon nagy erővel, de az erők eredője nulla. Ezért a test nem megy sehova, súlytalan.

Ha egy nagyobb testet (de akár egy kisebbet is) helyezel ebbe az izotróp gravitonsugárzásba akkor a test felületéhez közel (de távolabb is) egy gradiens alakul ki a gravitonsugárzásban, mert a tömeg felől egy kicsivel kevesebb sugárzás érkezik az árnyékolás miatt. Ez a sugárnyomás különbség a távolság négyzetével csökken.

Ha leszállsz egy neutroncsillag felületére akkor ott a sugárzáskülönbség már nagy, a neutroncsillag már elég sokat nyel el a túloldalról belépő és a csillagon keresztülhaladó sugárzásból. Ezért az eredeti, felülről érkező gravitonsugárzás beleprésel téged a neutroncsillag felszínébe. Mert alulról kevesebb graviton érkezik felfelé.

Az eredeti gravitonsugárzás nyomóereje horribilis, 1.2 x 10⁴⁴ newton erő. Ennek a neutroncsillag csak egy iciri piciri részét árnyékolja le, de ez is elég ahhoz, hogy nemcsak palacsintává hanem atommag méretűre lapítson össze, az elektronjaidat belepréselje az atommagjaidba.

Amennyiben nem vagy még a csillag felszínén, akkor ez az erő téged szabadeséssel irtózatos sebességre gyorsít. Így közlekednek az EBEk. Mondhatnánk azt is, hogy egy neutroncsillagot tartanak maguk előtt, mint ahogy agárversenyen az ebek előtt húzzák a nyulat.

Kara Igen, de ez csalóka hasonlat, mert a tengervíz a tested felszínét nyomja, míg a gravitonsugárzás közvetlenül minden atomodat, pontosabban minden proton és elektron tóruszt külön-külön.

Tehát a folyóvízben érzékeled a gyorsulást mert a tested felszínét nyomja a víz sodrása, míg a gravitonsugárzás okozta gyorsulást nem érzékeled, bármekkora is legyen az, neked csak egyszerű szabadesés lesz.

Csak akkor koppansz amikor eléred a neutroncsillag felszínét.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #302 2017.11.05. 11:49
Tudtommal a sötét anyag is ott sűrűsödik, ahol a normál anyag, tehát a mi környezetünk is elvileg tele van vele, de ott ahol nincs, vajon ott is így viselkedik például a fény?

Igen, így viselkedik és ennek nagyon egyszerű magyarázata van. A "sötét anyag" molekuláris hidrogén (H₂), a legtermészetesebb anyag ami a Világegyetemben van, semmilyen extra tulajdonság nem várható el tőle.

A sötét anyag probléma onnan származik hogy a fizikus egy olyan emberforma akinek ha valami nem látszik vagy nem képes azt lemérni akkor az neki nincs. A H₂ márpedig a távcsövekkel nem látszik, ami látszik az az atomos hidrogén. Az atomos hidrogénnel szépen feltérképezték a Világegyetemet, aztán egyszercsak valakinek szöget ütött a fejébe, hogy kevés az anyag, hiszen nem repülnek szét a galaxisok, pedig kellene, mert kicsi a számított tömegük.

Na ebből lett a sötét anyag mizéria. Egyetlen kémikus sem volt köztük aki megmondta volna nekik, hogy a molekuláris hidrogén sokkal stabilabb mint az atomos és így nem elég az atomos hidrogén feltérképezésével beérni.

De húsz évvel ezelőtt az európai űrügynökség felküldött egy IR spekroszkópot a világűrbe és láss csodát azonnal tízszerannyi H₂ -t találtak mint amivel feltérképezték az Univerzum anyagmennyiségét vagyis az atomos hidrogént (a többi anyagfajta ehhez képest elhanyagolható első közelítésben).

Na persze ez a tízszerannyi egyes okostojásoknak úgy jön le, hogy az csak 10% anyagmennyiség emelkedés. Erről ennyit.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #290 2017.11.04. 09:18
Ne higgy el nekik mindent, mert a víz semmi esetre sem egyforma mindenhol, sőt seholsem ugyanaz. Nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni. De kicsit komolyabban, máshol más lehet a víz összetétele például, mondjuk más az izotópösszetétele. A nehézvíz is víz ám.

Ennek ellenére amit Te feszegetsz, tehát értelemszerűen az Univerzum más helyein más "törvények uralkodnak" az nem várható de elképzelhető. A fizikus például simán elhiszi, hogy valahol a világ végén van egy másmilyen anyagfajta amit nem ismerünk és gyorsítja a Világegyetem tágulását annak ellenére, hogy gravitáció nyomja össze mint amikor hógolyót gyúrsz a markodban.

Azért említettem a múltkor, hogy más Univerzumokban viszont gyökeresen más lehet a helyzet az ottani Univerzum fejlődési állapotától függően, ami nekünk teljesen szokatlan tulajdonságokat mutathat. Viszont az Univerzumok egészében hasonló fejlődési utakat járnak be ezért az anyagra vonatkozó törvényszerűségek mindenhol hasonlóak lehetnek.

Tehát nem állíthatunk olyat, hogy például máshol a gravitáció fordítva működik vagy máshol a pékek hűtőszekrényben sütik a kenyeret., úgy értem hűtéssel.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #277 2017.11.03. 09:38
Komolyan? Hiszen évek óta nem teszel mást csak személyeskedsz, minden megjegyzésed kimerül a sértegetésben. Nem csak velem, mindenkinek elmondod, hogy te milyen okos vagy és a másik meg butahó, egy toll. Nem általánosságban, hanem személyesen.

Egyébként a bénával kapcsolatban egyetértek, szegényke tényleg túl van értékelve, talán valami humanitárius segélynyújtás miatt. Egyetlen dolgot talált ki, de az is hülyeség. Közben azt sem tudja mi a nyomó gravitáció. Bár vannak vele így többen akár itt is.

Csak a nyomorúságos beteg lelkűeknek írom le, a nyomó gravitáció egy anyagi modell, ami nektek nincs. Nektek matematikai modelletek van ami leírja az anyagi modellt, persze rosszul.

És ezen vagytok úgy felháborodva.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #270 2017.11.02. 21:40
Kis segítség, a következők megértéséhez,

1. a modell magyarázatot ad a tömeg tulajdonság kialakulására (nem higgs)
2. a spin tulajdonság eredetére (tórusz keringő)
3. a lézerfény kialakulásának okára (töltött foton)
4. a gravitáció kialakulásának okára és működésére (gravitonpárok, graviton szél)
5. magyarázatot ad miért nem zuhan bele az elektronhéj az atommagba (magelektronok)
6. magyarázatot ad miért nem annihilálódik a proton az elektronnal (pedig antianyag párok!)
7. magyarázatot ad az Ősrobbanás anyagának eredetére (ciklikus Univerzum)
8. magyarázatot ad miért létezik stabil anyag (tórusz, kétféle frekvenciánál)
9. magyarázatot ad ööö, tulajdonképpen mindenre (csak vicceltem)
10. na jó, az emberi hülyeségre nem ad magyarázatot (sajnos ezzel nem vicceltem)

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #267 2017.11.02. 18:30
Van neki. Sőt, ennek van igazán. 2 elemi részecskéből felépítem az anyagi világot, gravitációval, tömeggel, spinnel, ősrobbanással.

Viszont nincsenek benne kvarkok, gluonok, higgysz bozon, nincs benne téridő, szingularitás, féregluk, megálló idő, állandó fénysebesség s így értelemszerűen fénysebesség maximum. Nincs benne a nemlétező téridő keletkezése, felfúvódása és hajlítgatása sem.

Van viszont az atommagban elektron, de nincs neutron (= 1 proton-elektron páros helyettesíti a neutront, mindig). Van gravitációs sugárzás ami a gravitáció okozója. Örökmozgó, tehát ő a mozgató is. Sebessége cca 1 Mc.

A fény foton és az elektron nem elemi részecske. A proton ugyanúgy épül fel mint az elektron (pontosabban a pozitron) hiszen ugyanabban a folyamatban keletkeznek.

Röviden.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #265 2017.11.02. 17:54
Kösz Kara, nem tudod elfogadni az elképzelésemet (ne hívjuk elméletnek) addig amíg nem érted. Számtalan pontja van a fizikának ami a semmi ágán ül, mit ül, terpeszkedik. Tévedések garmadája uralja a fizikát. Ezért kérlek kérdezz bátran, várom a kérdéseidet akár üzenetben is.

Az élethez sem ideálisak a vízivilágok - #3 2017.11.02. 09:11
Igazad van, egyetlen faj sem teszi lakhatatlanná a bolygónkat csak az emberszabású. Az ember természetellenes lény, a nagy okosságával elkorcsosítja magát. Pillanatnyilag úgy szaporodunk mint a baktériumok egy petricsészében, feléljük és szétszórjuk a nyersanyagokat valamint a rendelkezésre álló tápanyagokat és helyette szeméthegyekkel tarkítjuk az otthonunkat. A felmelegedés is megszaladó állapotban van, lehet az emberiség 50 %-ának eltűnése sem állíthatná meg az egyre gyorsuló folyamatot.

Bármely pillanatban eltűnhet az emberi faj, képes percek alatt lakhatatlanná tenni a Földet. És akkor a kozmikus kataklizmákról még nem is esett szó.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #254 2017.11.01. 19:49
Mi lenne? A világűrben a gravitációs sugárzás izotróp, minden irányból egyformán "süt", saját magával egyensúlyban van, minden irányból egyforma erővel nyom.

A földfelszínen ez változik, itt a Föld felől, alulról egy kicsivel kevesebb gravitonsugárzás jön, ezért a Föld felé tartó eredeti sugárzás többlet téged a Föld felé nyom.

A Föld középpontjában a helyzet visszaáll a világűrben uralkodó viszonyokra, minden irányból egyforma mennyiségű gravitonsugárzás érkezik, ezért a Föld (és bármely más égitest) középpontjában súlytalanság van, mint ahogy írtad is. A gravitáció itt nulla.

Kíváncsi vagyok mennyi időbe telik ezt felfogni a fizikusmagoncoknak, van akinek már évek sem volt elég. Nem te vagy az első akinek ezt elmagyarázom itt. Ha megérted, akkor számodra összerogyott a relativitáselmélet. Bátran fogj hozzá.

Másmilyen mező nincs a Föld középpontjában mert ott nem nől meg a fűsem. Fasem.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #250 2017.11.01. 16:45
- a középpontban.. a gravitációs gyorsulás 0 m/s^2.;

Ok, észrevetted, hogy ezzel megdöntötted a relativitáselméletet?

A Föld középpontjában a gravitáció nulla. Feltételezem könnyen belátod ez alapján, hogy minden csillag és bolygó középpontjában nulla a gravitáció. Erre jönnek a térhajlítók és beletömik a fejedbe, hogy ááá nem, szerintük végtelenbe tart és szingularitás alakul ki a nemlétező téridőben.

Még egyszer, a fekete lyuk egy sűrű neutroncsillag ami besüllyedt a saját eseményhorizontja mögé. A nagyobb sűrűségtől eltekintve egyetlen különbség, hogy mi nem látjuk. Semmi nem indokolja, hogy ott a feje tetejére álljon a fizika (úgy értem a normális fizika, nem a térhajlító betanított munkások fizikája). Nem áll meg az idő csak nem jön ki belőle a fény (sem). Nem vesz el benne az anyag, csak mi nem látjuk. Nem lesz ott szingularitás, mert ott csak a hülyeség csúcsosodik ki. A gravitáció ott, a középpontban ugyanis nullához tart.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #239 2017.11.01. 11:54
Mérhetetlenül buta vagy, legalább olvasni megtanulnál. Idiótázással nyitottál ezért csak most az egyszer:

az a fajta neutron amit te képzelsz az nincs, mert kvarkok nincsenek. Gluonok sem, nem gluonok ragasztják össze az atommagot hanem magelektronok. Következésképpen ezentúl a neutron megnevezést mindig egy elektrontóruszba pattintott protontóruszra értem, világos?

Ha elbomlik egy neutron mi keletkezik belőle? A protonról leesik az elektron. Nalátod, soha nem is állt másból. Az atommagban 2 protontórusz már megvezeti a kötőelektront, ezért nem tud leesni, így a mag stabil lehet a proton-(mag)elektron aránytól függően.

1: A nyomásnak mi köze a graviton sugárzásnak?

Nem próbálnál meg egy értelmes mondatot írni? A gravitonsugárzás okozza a nyomást. A gravitonsugárzás nyomóereje 1.2 x 10⁴⁴ newton. Téged a földre egy kb 70 kilós nyomóerő nyom lefelé. Ez az erő 2 gigantikus erő aprócska eredője, mert a Földből felfelé egy kicsivel, nagyon kicsivel kisebb sugárzás jön, átjött a Földön keresztül. Ez a csekély árnyékolás okozza a gravitáció jelenségét.

2: ha nő a nyomás gravitonsugárzás belenyomja az elektron héjat az atommagba? előtte mért nem???

Akkor nő a nyomás ha sűrűbbé válik a csillag anyaga. Ekkor a gravitonsugárzás elnyelése egy kisebb térfogatra koncentrálódik, magyarul nő a gravitációs erő. Csak akkor tudja belenyomni a sugárzás az elektront az atommagba ha az atommag meg van támasztva, például egy neutroncsillag felszínén vagyunk. Ha nincs megtámasztva akkor ugyanez a nyomóerő irdatlanul gyorsítja az atomot, az atom szabadeséssel gyorsul. Ez történik amikor kidobnak téged egy repülőből, esel szabadeséssel, nem érzel semmit. Abban a pillanatban amikor megtámaszt a Föld felszíne és koppansz akkor a gravitonsugárzás belenyomja a lábaidat az agyadba. Na ez történik az elektronnal amikor a neutroncsillag kialakul.

3: mitől zuhan össze akkor a csillag? hm? mi a fizikai folyamat? leírnád?

A hajtóerő a gravitációs sugárzás és annak horribilis nyomóereje. Nem gondolom, hogy a csillagfejlődés stádiumaira vagy kíváncsi, de amint elfogy a tüzelőanyag akkor a csillag már nem tudja megtartani a saját súlyát, nem tud ellenállni a gravitációs sugárzás nyomóerejének és összeroskad.

Ha nem lennél bunkó akkor várhatnál válaszokat, de te idiótázázol, világos?

Kara: Persze ehhez nincs szükség semmiféle "gravitonsugárzásra", csak nyomásra, nyomóerőre, amelyet az atomokat (tömeget) egymásnak préselő gravitáció okoz.

És a gravitációt mi okozza? (de nehogy elmagyarázd a téridőlepedő gumicumit ha kérhetlek)

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #235 2017.11.01. 09:50
Arról nem vagyok meggyőződve, hogy a mi Univerzumunkban annyira különbözően viselkedne az anyag hasonló behatásokra és hasonló körülmények között. Éppen ezért írtam, hogy másik Univerzumokban nagyon különbözhetnek a viszonyok a mienkhez képest, de azért a folyamatok ott is (feltételezhetően) hasonlóan játszódnak le amikor éppen hasonlóak a körülmények. Természetesen extrém körülmények között mások lehetnek a folyamatok, akár itt a Földön is. Sok fura dolgot láttunk már. Nyilván nem mindent.

A fekete lyuk anyaga neutron, ami ráadásul nem is létezik, mert a neutronnak tekintett részecske mindig egy proton és egy elektron tórusz páros. Az atommag is így néz ki, nincs benne neutron és nincsenek benne kvarkok. Gluonok sem.

Ha egy csillag belsejében nő a nyomás (mert összezuhan például) akkor az atomok elektronhéját a gravitonsugárzás belepréseli az atommagba és hosszabb ...proton elektron proton elektron... tórusz láncok alakulnak ki, bizonyára nem szoros illeszkedéssel.

Ha a nyomás fekete lyuk méretűre növekszik akkor a nem szoros illeszkedésű láncok szorosabbá válnak és a csillag eltűnik az eseményhorizontja alatt. De ettől a csillag anyaga nem változik meg, csak sűrűbben állnak a neutronláncok.

Az csak a térgörbítők ostobasága, miszerint ott szingularitás alakul ki. Az anyag nem más mint körpályára állt energiarészecskék, ezáltal alakul ki a normál anyag. Attól normál, hogy nem megy sehova, egyhelyben kering. Ettől van spinje (a fizikusnak fogalma sincs mitől van a részecskéknek spinje). Ettől alakul ki a tömeg tulajdonsága (a fizikusnak fogalma sincs mitől alakul ki a részecskék tömege. Azt képzeli hogy egy higgysz bozon hozza neki.)

Összegezve a fekete lyuk egy sűrű neutroncsillag ami eltűnt a saját eseményhorizontja alatt. De nem szűnt meg, csak nem látjuk. Ott egy kemény csillag van aminek a gravitációját ugyanúgy kell leírni mint egy látható csillagét. Semmi szingularitás, csak idióták hihetnek a szingularitásban (kiváltképpen elmagyarázás és szájbarágás után).

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #230 2017.10.31. 23:42
Ó, ez vicces, a radíros egy tudóshal, ő tudja mi a tudomány, olvasta a halipédiában. Olvasta, hogy a gravitáció szingularitást okoz a nagy csillagászati objektumok közepében. Nem számít ha nulla, mert ő a tudós. Neki végtelen. Valaki biztos beleejtett egy wikipédiát a tóba.

Neki a tízszeres mennyiségű "sötét anyag" az csak 10 %. Hiszen ő tudóshal.

Egyébként másik Univerzumokban nagyon mások lehetnek a viszonyok mint amit mi megszoktunk. Van amelyik nem alkalmas az életre, nincs benne víz vagy nincsenek benne bolygók. Ennek ellenére a fizikai folyamatok mindenütt hasonlóan működnek mint nálunk, a ciklus hasonló lehet. De például a mi környezetünk az entrópianövekedés irányában működik (ami tkp szétszóródást, kiegyenlítődést jelent), addig egy másik Univerzum éppen egy összezuhanási periódusban lehet amit a gravitációs sugárzás működtet és így ott entrópia csökkenés figyelhető meg (egy ottani megfigyelő által), mivel a rendszer egyre homogénebb lesz, míg végül az egész Univerzum egy hatalmas neutroncsillagban végzi (= master fekete lyuk). És kezdődik a ciklus elölről.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #226 2017.10.31. 19:40
Rendben, szid, szid. Ezen túlmenően bármely planétában, csillagban és neutroncsillagban ahogy megyünk a középpont felé egyre nő a nyomás, olyannyira, hogy nagy lesz. Semmi köze a gravitációhoz. Ilyen erőtérben ugyanúgy működnek a dolgok. Ki akarsz találni valami eszetlenséget, hogy mentsed a gyagyás relelmet, a gyagyások természetellenes szingularitásával, nemlétező térgörbítésével.

A gravitációt a tömeg gravitonelnyelése okozza. Nagy tömeg többet, kis tömeg kevesebbet. Nincsenek kvarkok. Csak a térgörbítők végtelen hülyesége van.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #220 2017.10.31. 17:24
Nehéz a felfogásod? Mondom betettem a linket, most mégegyszer, bármely anyagi test középpontja felé haladva a saját gravitációja nullához tart.

A mérés: fogsz egy Cavendish ingát (minden fizika szertárban van egy ilyen). Mellé teszel egy ólomgolyót, fagolyót, amit akarsz. Látod, hogy működik, a fagolyó gravitációs ereje mozdítja az ingát.

Most fogsz egy másik fagolyót, ugyanolyat mint az előbbi. Melléteszed az ingának, a túloldalára, szimmetrikusan az eredeti helyzethez képest. És látod, hogy a 2. számú fagolyó lenullázza az egyes számú fagolyó gravitációs hatását.

Nem pedig megduplázza ahogy nyilván te elképzeled.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #216 2017.10.31. 16:42
Már az is probléma ha ilyen kérdés felmerül. Betettem egy linket csak meg kellett volna tekinteni.

Mérés például Cavendish inga, Eötvös inga. Árapály erők.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #211 2017.10.31. 11:01
a relativitáselmélet nem cáfolja a newtoni fizikát. Valóban nem cáfolja. A relativitáselmélet a földi tudományok megcsúfolása. Az összes tudomány együtt képtelen akkora marhaságot összehordani, mint a relelm önmagában.

Minden bolygó, csillag, neutroncsillag, bármely anyagi test középpontjában a gravitáció nulla, pontosabban a középpontja felé haladva a saját gravitációja nullához tart.
Mit mondanak erre az elmebeteg térgörbítők? Neeeem, nem nullához tart hanem a végtelenhez. Na ennyit a meghaladásról, nedves wikipédiatudósok.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #182 2017.10.28. 09:12
Ha lennének antianyag galaxisok akkor azok ütköznének normál galaxisokkal. Azon a térrészen drámai események szaporodnának el, feltehetően észrevennénk az innen érkező annihilációs sugárzást, eléggé tipikus.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #169 2017.10.27. 12:08
Helyes, ezt kell tenni, pontosan ez a tudomány. Meghallgatod, kérdezel, kérdezel, kérdezel és eldöntöd. Mert a wikipédiában ez nincs benne. Nagyon durva dolgokat állítok, ez tény. Msg szent.

A wikipédiatudósok tudománya ez: fogalma nincs róla ezért lehülyéz. Emiatt nincs esélye kérdezni és őrjöng ha nem állok vele szóba.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #162 2017.10.27. 09:14
Teljesen jól értelmezed. Hihetetlen, hogy ennyi okoskodó közül csak egyetlen ember van aki képes egy kicsit felülről szemlélni a kérdést és megérteni miről van szó. Ezzel jegyet váltottál a kérdésekhez, várom a kérdéseidet akár üzenetben is. Egy-két dolog tisztázandó:

1. a graviton egy nagysebességű (= kb 1 Mc) részecske páros, ezt jelenti a gravitonsugárzás.
2. a graviton szél a tömegek közelében alakul ki, a gravitonsugárzásban létrejövő gradienst jelenti. Azt jelenti, hogy a tömeg felől kevesebb gravitonsugárzás érkezik és mivel az eredeti, a másik oldalról érkező sugárzás nagyobb ez okozza a szelet. Fúj a gravitonszél a tömeg felé.
3. a gravitonsugárzás végtelen, mindenhol jelenlévő sugárzás, ebben alakulnak ki az Univerzumok, tehát a végtelenből jön.
4. nem a szél jön a végtelenből hanem maga a sugárzás amelyet első közelítésben homogénnek és izotrópnak tekinthetünk. A szél a tömegek közelében alakul ki. A szél okozza a gravitáció jelenségét, ettől nyilvánul meg a gravitációs sugárzás. A szél nélkül nem vennénk észre a hihetetlen nyomóerejű gravitációs sugárzást ami minden oldalról egyformán nyom. Csak akkor vesszük észre amikor az egyik oldalról egy kicsit kevesebb sugárzás érkezik. A nyomóerő 10 000 milliárd Naptömeg súlyával egyenlő, ekkora erő nyom egy egykilogrammos tömeget bárhol a Világegyetemben vagy azon túl is. Minden oldalról, tehát nem veszed észre.
5. a tömeg azért árnyékol amiért árnyékolja a fényt is. Amiért árnyékolja az elektronsugárzást. Amiért árnyékolja a protonsugárzást. A különbség csak annyi, hogy a gravitonsugárzás áthatolóképessége sok nagyságrenddel nagyobb mint mondjuk a gamma vagy a neutronsugárzásé. Csaknem teljes egészében keresztülmegy a Földön. A "csaknem" okozza a gravitáció jelenségét, mert az elnyelt kicsi rész miatt a Földből kifelé jövet már nem nyom annyira mint a befelé igyekvő gravitonsugárzás. A különbség nagyon csekély. Nagyon nagyon.

Ne törődj ezzel a marhával, üzenetben elmondom Neked honnan van az 1 millió c, ha kívánod.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #157 2017.10.26. 22:02
Na ezt elcseszted, akkor nesze neked, gálickő.

A gravitációs sugárzás gravitonpárokból áll, kitölti a Világmindenséget az Univerzumon túl is. Az Univerzum a master fekete lyuk felrobbanásával szétsugározza az anyagát. A gravitonsugárzás 300 000 év múlva képessé válik randevúzni az elektromos töltésrészecskékkel és akkor fotonná alakulhat. A foton kettéhasadásával (= párkeltés) létrejön a stabil, normál anyag, az elektron és a proton tóruszok.

Szeretik egymást, kapcsolódva egymással kialakul a hidrogén atom. A hidrogén atomok szeretik egymást és kialakul a H₂ molekula. A hidrogén felhők elnyelnek némi gravitonsugárzást így az árnyékolás miatt kialakul a gravitáció jelensége. A gravitációs nyomás összepréseli a hidrogén gázfelhőket és az elnyelés miatt az lassan felmelegszik, csillaggá alakul. Fúzió indul be, hélium keletkezik, némi lítium. Ha fogy a hidrogén újabb elemek képződhetnek egészen a vasig. De ebből még nemsok gálicot bányászhatsz mert a réz a vason túl van, kettővel. Tehát fel kell robbanni a csillagnak, így lesz belőle réz. A ködöt összenyomja a gravitációs sugárzás, lesz belőle planéta. Már bányászhatod a rezet, összesöpörheted a ként a vulkánok oldalában, A rézgálic gyártását is mondjam el?

Na most te leírhatod hogyan lesz gálic a téridőből.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #155 2017.10.26. 21:26
A Gellérthegy létező dolog (fel lehet rá mászni, lehet belőle házat építeni, ha a fejedre ejted agyonüt) a gravitációs sugárzás létező dolog (ő az anyag, nem vész el és nem keletkezik, az anyag örök valamint örökmozgó. Gradiense alakulhat ki tömegek közelében és fókuszálható)

A Gellérthegy számítógépes modellje nem létező dolog (= az nem a Gellérthegy)
a gravitációs sugárzás modellje nem létező dolog (= a téridő az nem a gravitáció maga. Tehát nem lehet felfújni, nem keletkezett az Ősrobbanással, nem görbül ha ráütsz egy kalapáccsal az egyenletekre)

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #150 2017.10.26. 18:59
Na látod, ez a lényeg.

A Gellérthegy létező dolog, nem matematika, nem mérés, nem távolság, nem elmélet, hanem a létező valóság.

Ezt a valóságot aztán te, az általad definiált fogalmakkal illetheted, modellezheted, leírhatod krétával vagy lerajzolhatod ecsettel. A hozzákapcsolt fogalmak nem léteznek a valóságban, te ragasztod hozzá a fogalmakat.

A gravitációs sugárzás létező dolog, nem matematika, nem mérés, nem távolság, nem elmélet, hanem a létező valóság. Okozza a gravitáció jelenségét. Éérted, okozza.

Ezt a valóságot modellezed te egyenletekkel, téridő függvényekkel és a cumilepedővel. A függvények leírják a gravitáció jelenségét. Éérted, leírja. Nem okozza.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #144 2017.10.26. 17:57
Na próbálkozzunk egyszerűsíteni a dolgot, ha azt mondod, hogy felmész a Gellérthegyre

akkor egy matematikai modellre mész fel vagy az a hegy egy valóban fizikailag létező, objektíven létező anyagi valóság?

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #142 2017.10.26. 16:53
Na akkor pontosítsunk egy kicsit,

1. a fekete lyuk középpontjához nem tudsz közel járni (az eseményhorizont alatt) mert a középponthoz közel már beleütközöl egy neutroncsillagba ami egy igen kemény objektum. Nem tudsz továbbmenni.
2. ha tudnál továbbmenni a középpont felé (mondjuk a gyémántnál billiószor keményebb fúróval) akkor a középpont felé haladva egyszercsak elkezdene csökkenni a gravitációs nyomóerő és a spagetti fejed szépen visszamenne a helyére.
3. ugyanis a középpontban a gravitációs erő = 0 azaz nulla. Nem végtelen, mint ahogy azt a féleszű térgörbítők gondolják, hiába magyarázom nekik. Bármely test középpontja felé közeledve a saját gravitációs ereje a nullához tart.
4. de mivel még egy ilyen egyszerű mondat felfogása is mérhetetlen nehézségekbe ütközik ezért nem várható értelmes válasz a wikipédiatudósoktól.

asgh: képtelen vagy megkülönböztetni egy matematikai modellt a fizikai valóságtól. A tied matematikai (a valóságban nem létező) modell, az enyém a fizikai, anyagi, létező valóság, egy sugárzás. Gravitonsugárzás, ő maga az anyag. Egy energiakvantum. Az építőelem. A meghajtó. A működtető. Ez az ami valóban létezik.

Ezt a természetben létező dolgot írja le a matematikai modelled, jól-rosszul. Kérdezd meg a szekóját, ő már kezdi érteni. Csak fel nem foghatja.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #138 2017.10.26. 16:14
Ööö, az SN1997ff volt az egyetlen. Melyik is volt a másik? Tudod, amire a Nobelt adták. Légyszíves tedd ide.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #132 2017.10.26. 12:34
Nincs semmiféle időben visszafelé haladás. Sok ember sokféle hülyeséget talál ki. Abból származhat ez a butaság, hogy ha gyorsabban mész mint a fény akkor esetleg visszafelé láthatnád pörögni a filmet. De ez csak egy fény az eseményekről amit szokatlan sorrendben érzékelnél esetleg. Az események ettől semmiképpen nem pörögnek visszafelé.

Ha a videót visszafelé játszod le attól még a videóra felvett események nem játszódnak le visszafelé a valóságban. Csak a filmen.

A ciklus sohasem lehet teljesen ugyanolyan, mint ahogy nem tudsz kétszer belelépni ugyanabba folyóba. Hasonló lehet többé kevésbé.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #129 2017.10.26. 10:38
A fekete lyukak egyesülnek valóban és a "legvégső" szupernagyi megszalad és hirtelen elnyeli az összes többi maradékot A "mérhetetlen" gravitációs nyomóerő a befelé hulló anyagot fénysebesség sokszorosára gyorsítja, mert a gravitációs sugárzás sebessége kb milliószor nagyobb mint c, eddig stimmel. De nem kezd visszafelé haladni az időben, nem visszafelé megy hanem egy új ciklus indul ami egy másik ciklus, nem a régi visszacsinálása, függetlenül attól, hogy a körülmények hasonlóvá kezdenek válni az ősrobbanás előtti viszonyokhoz. Ha egy lufit felfújsz majd pedig kiereszted belőle a levegőt akkor az nem fog ettől visszafelé menni az időben, mert az egy újabb történés, egy másik esemény.

Az idő nem jött létre az ősrobbanással és a téridő sem jött létre az ősrobbanással mint ahogy egyes idióta fizikusmagoncok állítják, mert ezek ember által alkotott fogalmak. Ezek akkor "jöttek létre" amikor értelmes lények ezeket a fogalmakat definiálták.

Viszont az anyagi világ sosem keletkező de mindig létező és folyamatosan változó valóban, ezért az okoskodásod összességében pozitív, a Világegyetem ciklusos.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #122 2017.10.25. 22:16
Nalátod, legyen a térgörbület.

Előszöris létezik-e tér? Vagy csak sztereotípia. A tér matematikai fogalom, többféle térmodellt állítottak már fel. Mindegyik kitalált és a természetben egyik sem létezik. Kifejezetten nem létezik a természetben téridő. Definíció szerint nem létezik, hiszen matematikai fogalom.

Már az is súlyos ha el kell magyarázni, hogy a matematikai pont csak a matematikában, a geometriában létezik, mint egy elvonatkoztatott, idealizált objektum. A természetben nincs ilyen. Ezen végtelenül kicsiny, kiterjedés nélküli objektumokból építkezik a geometria.

Ennek segítségével definiáljuk az egyenest, a síkot, gömböt, a szinuszgörbét vagy a távolságot. Ezek egyike sem létezik a természetben.

A távolság fogalma a természetben nem értelmezhető, mert a távolság matematikai pontok között értendő. Nem tudod megmondani mekkora a távolság az asztal és a szék között. Csak akkor tudsz távolságot értelmezni az asztal és a szék között ha MATEMATIKAI pontokat jelölsz ki rajtuk.

Miért mondtam ezt el? Azért mert az egyenest matematikai pontok végtelen sokaságából állítod elő. A síkot egyenesek végtelen halmazával állítod elő, matematikai pontokból. A teret síkok végtelen halmazával állíthatod elő, tehát a tér szintén matematikai objektum, a természetben nem létezik, mivel matematikai pontokból áll.

Az egyenest nem tudod görbíteni, nem tudsz ráütni egy kalapáccsal vagy nem tudod felhevíteni. Mert nem létezik a fizikai valóságban.

A síkot sem. A teret hogyan tudod görbíteni? Ráütsz egy kalapáccsal? Nincs ott semmi amire ráüthetsz, nincs ott semmi ami görbülhetne. Ezek egyenletrendszerek amivel valami fizikailag létező dolgot próbálsz leírni a matematika nyelvén. Ráadásul rosszul.

A fizikailag létező dolog a gravitációs sugárzás. Ennek hatását érzed amikor nehezen kelsz fel az ágyból vagy amikor leesel a fáról.

A Nap mellett elhaladó fénysugarak ugyanúgy viselkednek mint a Nap mellett ellőtt ágyúgolyó. Mindkettőt a Nap felé fújja a gravitonszél. Mi a kérdés ezzel kapcsolatban. Mondom, hogy egyszerre csak egyet jó?

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #120 2017.10.25. 20:48
Mondom egyet. Tudsz olvasni? Csak egyetlen egyet tégy ide és azt hogy mi a problémád vele. Mi cáfolja, mi szól ellene. Ha lehet érthetően.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #117 2017.10.25. 19:45
Ok, ha tényleg marhajó, akkor hadd kérjek tőled valamit. Arra kérlek, hogy ebből az általános hitetlenségből légyszíves válassz ki egyet, csak egyetlen egyet és azt tedd ide, nézzük mi rajta az 1000x bizonyított és mennyi belőle a képzelődés, butaság vagy csak sztereotípia.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #113 2017.10.25. 17:37
Pontosan erről van szó amit írtál, tehát egy gyorsuló ütemű tágulást feltételezni, sőt mi több világgá kürtölni egyetlenegy rendkívül nagy és sokféle hibalehetőség valamint téveszme által vezérelt mérés alapján nem lenne szabad. Legalábbis elhinni nem.

Ez a mindenkori megfigyeléseknek gyökeresen ellentmondó mérés ami hangsúlyozom csak egyetlenegy nagyon távoli, nagyon halvány szupernova villanás alapján lett kikövetkeztetve semmit az égvilágon nem bizonyít, ezek nem tények hanem csak egyetlenegy mérés aminek a hibahatára a kutatók saját véleménye szerint is óriási. Nobelt adtak érte, egyetlenegy mérésért.

Nem ismert a szupernova tipusa, távolsága, a fényelnyelő anyagok mennyisége és milyensége, nem ismert a felvillanás pontos időpontja, mert csak napokkal később észlelték a felvillanás lecsengő fényét és a számtalan feltételezés és hibalehetőség miatt így néz ki a mérési pontosság a kutatók szerint:

http://www.orionfdn.org/images/brightness-galaxies.gif

Na most ezalapján azt állítani, hogy az Univerzum gyorsulva tágul, feltételezve inkább egy semmiféle elképzeléssel és alappal bíró sötétenergia féleséget hát az enyhénszólva durva arculcsapása a természettudományoknak.

Ráadásul letagadva azt a fajta sötét energiát ami kitölti a Világmindenséget, ami a gravitációs sugárzás. Csak ez nem gyorsítja hanem fékezi az Univerzum tágulását.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #109 2017.10.25. 13:33
Szerintem nem lenne szimmetrikus a távolodási sebesség minden irányban. A BH irányában húzott egyenesen még lehetne esetleg, de arra merőleges irányban semmi esetre sem.

Nincs olyan, hogy szingularitás, ez a relelm egyik legnagyobb baromsága. Bármely test középpontjában a gravitációs erő 0 azaz nulla, de legalábbis a középpont felé haladva nullához tart.

Ezzel szemben a hülyék fizikája mint pl ez a patkány gerő szerint a gravitáció a középpont felé haladva a végtelenhez tart.

asgh: egy egyszerűbb kisérlet amelyben feldobsz egy követ. A gravitáció fékezi a távolodást, majd a feldobott kő megáll és visszafordul. Az Univerzumot felfoghatod úgy mint egy nagy, lukacsos planéta. Ha itt a szélén feldobsz egy galaxist akkor az lassul és egy idő után visszaesik az Univerzum "planétára". Mindez azért van mert a gravitációs sugárzás végtelen, tehát az Univerzumon túl is mindenütt jelen van. Emiatt lehet analógia egy bolygón feldobott kővel. Az Univerzumon túl másik Univerzumok vannak.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #105 2017.10.24. 21:43
Mondjuk elolvashattad volna amire válaszolsz, nem kell hozzá semmiféle külső szemlélő.

Fekete lyuk akkor lehetne az Univerzum ha annak határát fény nem hagyhatná el. De ez esetben nem tágulhatna az Univerzum, mert a szélső részecskék, atomok, csillagok vagy galaxisok sem hagyhatnák el a jelenlegi méretet, magyarul nem mehetnének kifelé. Ha már a fény sem.

Vagy elolvastad de nem érted? Azt látjuk, hogy tágul. Következésképpen nem fekete lyuk.

Igaz, hogy nem látunk el a széléig, de minél távolabbi objektumokat figyelünk meg, az annál nagyobb sebességgel távolodik, legalábbis azt gondoljuk. A legtávolabbiak már a fénysebesség két-háromszorosával távolodnak.

Ez azért van, mert az Ősrobbanás a fénysebesség sokszorosával (= am. graviton sebességgel, kb 1 Mc) történt tehát a szélső galaxisok bár fékeződnek, még mindig jóval fénysebesség felett lehetnek.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #103 2017.10.24. 20:45
Hát persze, hogy nem élünk fekete lyukban. Ha valamilyen számolgatásból az jönne ki, hogy BH -ban élünk akkor az a számolás rossz, az elmélet rossz és az egyenleteket ki lehet dobni a kukába. Na mondjuk a térgörbítős fizikában ez gyakran előfordul.

Már az is vicces, hogy ezen filóztok.

Fekete lyuk akkor lehetne az Univerzum ha annak határát fény nem hagyhatná el. De ez esetben nem tágulhatna az Univerzum, mert a szélső részecskék, atomok, csillagok vagy galaxisok sem hagyhatnák el a jelenlegi méretet, magyarul nem mehetnének kifelé. Ha már a fény sem.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #95 2017.10.24. 17:26
Mint ahogy igaz is. A szilvalekvár jó hasonlat abban a tekintetben ami megfelel a gravitációs sugárzásnak. A gravitációs sugárzás maga az energia, a legfőbb mozgató, örökmozgó és az anyag létrehozója, úgy értem a normál anyagé. Ha elektromos töltéseket köt meg kialakul a fény. Ebből keletkezik az anyag, amint a fény megáll. A fény kettéhasad és kétféle frekvenciánál a két fél körpályára állhat, létrejött a stabil anyag. Azért stabil mert körbe megy, fénysebességgel, hiszen fényből keletkezett. A részecskéknek emiatt van spinje, mert körbe mennek.

Azért stabil mert nem megy sehova. Egyhelyben pörög.

A lekvárbuborékok hirtelen, robbanásszerűen keletkeznek és a tágulásuk lassul, mert a gravitációs sugárzás (= a lekvár) fékezi a tágulást.

A kipukkanás inkább egy bepukkanás, mert a gravitációs sugárzás (= a lekvár) összeroppantja a buborékot amint egy fekete lyuk túlságosan nagyra nőtt (sok sok galaxis, esetleg cluster összeolvadásával)

Tudom, most a hülyébbek jönnek, hogy Nobelt kapott a gyorsulva tágulás, persze a nemlétező higgs is, meg a nemlétező téridő girbegurba blabla.

Az Univerzum = fekete lyuknak különben semmi értelme nincs, mivel ha egy fekete lyukat felfújsz (= a térfogatát növeled és nem a tömegét) akkor az megszűnik fekete lyuk lenni. Az Univerzum csak akkor lesz fekete lyuk ha összenyomod, Ősrobbanás méretűre. Ez nem szingularitás, mert olyan nincs, ez egy nagy fekete lyuk lesz. Egyéb körülmények között az Univerzum nem, NEM fekete lyuk.

És nincsenek féreglyukak, mint ahogy szingularitás sem létezik. Egy fekete lyuk egy nagy, sűrű csillaghoz hasonlítható ami nem látszik, mert az eseményhorizonton a kifelé tartó fény megáll (= c sebességű gravitonszél fújja befelé), ezért nem láthatjuk ezt a csillagot.

Beljebb meg már mindent befúj a gravitonszél.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #91 2017.10.24. 12:34
Célszerű pontosítani a definíciókat mert az Univerzumon a mi Világegyetemünket értjük, ami véges. Az egész anyagi világot nevezhetnénk Világmindenségnek például, ami végtelen. Egy végtelen gravitációs sugárzás tölti ki és ahol elektromos töltések vannak ott alakulhatnak ki Világegyetemek. A Világegyetemek pulzálnak, a hajtóerő a gravitációs sugárzás, óriási nyomóerővel.

A Világegyetemünk ciklusos, az Ősrobbanást egy összezuhanás előzte meg, a hajtóerő a gravitációs sugárzás. Az összezuhanás hirtelen történik, mi nem láthatjuk, mert a sebessége kb 1 Mc. A gravitációs sugárzás hirtelen összesöpri a galaxisokat egy megszaladó master fekete lyukba. Ebből egy új Ősrobbanás indul.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #78 2017.10.19. 22:45
Szia Laci, kösz az idézeteket, gondolod értik itt miről is szólt Tesla? Ő már akkor tudta, hogy a semmit nem lehet görbítgetni. Ergo van a világűrben valami (anyagi dolog) ami a gravitációt okozza. Ez a gravitonsugárzás. A nyomóereje óriási. Bocs ez így nem jó, hanem

óriási óriási óriási óriási óriási óriási óriási óriási óriási óriási.

A nyomóerő 1.2 x 10⁴⁴ newton, = 121 027 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 newton.

1 kg tömegű testet ekkora sugárzásból származó erő nyom. A Nap tömege csak 10³⁰ kg tehát 10 000 milliárd Nap súlya nyomja az agyadat. Minden irányból. Alulról 1 azaz egyetlen kilóval kevesebb.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #69 2017.10.19. 19:00
Bátran abbahagyhatod a modern fizika megértésére törekvésedet, mert a fizika egy olyan félrecsúszott tudomány amit nem kell és nincs is rajta mit megérteni. Megtanulni kell, bemagolni. Aztán szajkózni a rengeteg marhaságot a wikipédiából.

Mert például mit lehet azon megérteni, hogy a nemlétező téridő görbül. Semmit. Ez egy teljesen abszurd dolog és valójában nem is erről van szó. A gravitációt leíró egyenletrendszerek nem a téridőt és annak változásait írják le, mert nincs olyan, hogy téridő.

Ezek az egyenletek valami fizikailag létező dolgot írnak le. A téridő természetesen nem az, mert a téridő matematikai fogalom tehát nem létezik a természetben.

Következésképpen léteznie kell a gravitációt okozó valaminek, s ez kézenfekvően a gravitációs sugárzás, ami a nyomóerőt okozza.

A sugárzásban beálló változások (pl. elnyelés egy tömeg által) gradienst okoz a sugárzásban, egyfajta torzulást az izotróp gravitonmezőben. Ezt a gradienst írják le az egyenletek, nem a téridőt.

Egy létező mezőnek a változásait.

És semmiképpen nem egy nemlétező matematikai kitalációnak a görbülését írják le.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #61 2017.10.19. 16:03
A tömeg az egy tulajdonság. A tömeg nem egy létező valami, hanem csak az anyagot alkotó energiakvantumok tulajdonsága abban az esetben amikor körpályán mozognak az elektron és a proton tóruszokban. Pl. He4 atommag, piros = elektron, kék = proton tórusz

http://astrojan.eu5.org/he4.jpg

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #57 2017.10.19. 15:09 Persze hogy nem magyarázott meg semmit, amikor az egész higgysz mechanizmus egy szerencsétlen kitaláció. Szörnyűsok pénzbe került, hogy megpróbálják megtalálni a higgy bozontot, de sajnos nem találtak semmit. Nincs olyan, hogy higgs bozon, a tömeg egyszerűen az elemi részecskék tehetetlenségének a mértéke. Ezek az elemi részecskék energiacsomagok, kvantumok, tömegük nincs. Amikor körpályára állnak előugrik a tömeg tulajdonság.

De nem a tömeg ugrik elő !!! Hanem egy új tulajdonsága mutatkozik meg az elemi energiarészecskéknek. Meg a pirosaknak is. Na jó, nem vicceltem, mert kékkel szoktam festeni a protonokat és pirossal az elektronokat. Ezek tóruszok, benne körpályán keringenek az alkotó elemi energiarészecskék, fénysebességgel. Ezen keringés okozta tehetetlenség a tömeg tulajdonság. Sehol egy higgys.

A protonban nincs 3 kvark. Egy sincs. Nincsenek kvarkok. Kvarkok csak a wikipédiában vannak.

Távcsővel is igazolták a gravitációs hullámok új észlelését - #43 2017.10.19. 10:15
Kösz, hogy megszólítottál, természetesen nem hiszem el, hogy sikerült azonosítani a ciripelés forrását optikai távcsővel. Sikerült találni a sok százmillió galaxis közül valamit amely a nagyon rossz irányérzékenységű gravitáció erősödés-gyengülés rezgésszerű észlelés forrásának megfelelhet. Vagy nem.

A téridő létezésének valamint görbülgetésének fizikai realitása nulla. Az einsteini téridő zavarodottság egy matematikai leírása valaminek ami fizikailag létező. Ez nem helyettesíthető a matematikai leírással, mert a leírásnak semmi hatása nem lehet a természetre, ellentétben azzal a dologgal ami a gravitációt okozza.

A gravitáció egy sugárzás ami a fénysebességnek a sokszorosával terjed. Következésképpen egy 100 000 fényév távolságban keletkező ciripelés fénye majd csak 100 ezer év múlva érkezik ide hozzánk, nem láthatták a földi optikai vagy akár gamma távcsövek.

A forrás azonosítás nagyon gyenge lábakon áll, erőszakkal van összepárosítva a két megfigyelés, semmi nem igazolja, hogy összetartoznak (a grav és az optika).

Méretes fekete lyukat gyanítanak a Tejútrendszer közepén - #32 2017.09.13. 17:27
Teljesen félre vagy tájékoztatva. A téridőt illetően pedig kifejezetten. A téridő létezését nem bizonyította senki, ez fertelmes hazugság. Mivel a téridő matematikai objektum ezért fizikai létezése valamint fizikai létezésének bizonygatása is abszurd.

Ez kb olyan szintű félrebeszélés mint pl a sinusfüggvény fizikai létezésének bizonygatása.

Ha kisérletileg mértek (pl a golyókkal) valamit akkor az teljes bizonyossággal nem lehetett a téridő változása, mert csak létező dolgok lehetnek hatással a golyókra. Magyarul ha azt hitted mértek valamiféle téridő görbületet akkor az valójában a homogén, izotróp gravitációs sugárzásban megjelenő gradiens vagy ennek változása.

Nem tudsz mozogni a téridőben mert az nem létezik a természetben. Mozogni a tereptárgyakhoz képest tudsz. Van az asztal és van a szék. A kettő között vagy a kettőhöz képest tudsz mozogni, mert ezek léteznek. Tehát a sztereotip fantázia mese az pont a téridő geometria, mivel az tisztán matematika.

De ha nem vagy képes ezzel a pár mondattal megbirkózni akkor elköszönünk.

Méretes fekete lyukat gyanítanak a Tejútrendszer közepén - #30 2017.09.13, 14:50
Ok sörnyitó, kösz a beszélgetést. Inkább igyál néhány sort.

Méretes fekete lyukat gyanítanak a Tejútrendszer közepén - #28 2017.09.13, 11:41
A te kérdésed az volt, mi akadályozza meg, hogy a héjelektronok beleessenek a magba.
De pár dolog a megjegyzéseidhez:
- a téridő létezését mi bizonyítja?
- az elektront kettéhasították, két különálló részecskére, az egyik a holon (= elektromos töltésrészecske) viseli a töltés tulajdonságot, a másik a spinon (= graviton) viseli az elektron spin tulajdonságát, tehát nem elemi részecske.
- a proton is pontosan így épül fel, ugyanis nagyobb energiájú fény párkeltésével proton és antiproton keletkezik, hasonlóan az elektron - pozitron párkeltéshez, tehát a proton a pozitronnal analóg részecske. Az antiproton meg az elektronnal analóg.
Mivel a proton minden tulajdonságában azonos az antiprotonnal (kivéve a töltését) ami viszont az elektronnal analóg az előbbiek szerint, tehát nem lehet az egyik kvarkos (= a proton) míg a másik elemi részecske (= az elektron). Egyik sem igaz, mert a proton is és az elektron is tórusz szerkezetű, mindkettő két alkotórészből áll és a 4 részecskéből álló fotonból keletkeznek párkeltéssel, amint a foton megáll és kettéhasad.
- a tórusz szerkezet mellesleg magyarázatot ad az elektron és a proton spin tulajdonságára is ahol az alkotórészek fénysebességgel keringenek a tóruszban.
- ha nem lenne kötőelektron borítása a magnak akkor az elektronok beleesnének a magba. Miért is nem? Ez a kérdésed. Erre a kérdésre várom a választ.
Kímélj meg a tananyagtól kérlek.

Méretes fekete lyukat gyanítanak a Tejútrendszer közepén - #26 2017.09.13, 09:37
Jó, nézzük. Az elektronok nem bolygók és nem keringenek az atommag körül, nincs semmilyen hatás ami kergetné őket. Ha megtennék akkor sugározniuk illene, következésképpen fékeződnének is és akkor emiatt hullanának bele a magba.
Az elektronok spinje nem attól van, hogy keringenének a mag körül, a spin az elektron intrinsic tulajdonsága. Attól van, hogy az elektrontóruszban kering a két alkotórésze, a graviton és a körülötte spirálozó elektromos töltésrészecske (-), ezáltal kialakítva a tórusz felületet.
A proton ugyanígy épül fel, emiatt a spin tulajdonsága analóg az elektronéval, csak a tórusz átmérője kisebb, kb 1/3. A protont egy tökörkép graviton és egy tükörkép elektromos töltésrészecske építi fel (+), hasonlóan a pozitronhoz.
Tehát az elektronon nincs kötél és nem kering a mag körül. Emiatt nincsenek pályák hanem energiaszintek vannak, s p d f g h energiaszinteken tartózkodhatnak az elektronok, oda vannak bepattintva.
Mivel az elektronoknak ellentétes töltésük van a protonnal ezért pont bele kellene esniük az atommagba, egymásra nem fejtenek ki taszítóerőt. A természetben csak nyomóerők léteznek, minden vonzásnak vagy húzóerőnek látszó esemény nyomóerők eredője. Mindegyik. A Holdat nem kötél rögzíti a Földhöz tehát nincs semmi ami húzza a Holdat. Egyébként olyan vastag acélsodrony kellene a Hold földkörüli pályán tartásához mint a földátmérő fele.
Mégis akkor miért nem esik bele az elektronhéj a magba? Azért mert a mag külső felszíne negatív töltésű, kötőelektron borítása van. A magelektronok nem engedik közel a héjelektronokat a maghoz.
Létezik K elektron befogás de ez nagyon ritka, csak egyetlen izotópnál működik, a Be7 izotóp képes erre. A többi izotóp elektronbefogása fotonból történik, a foton képes megközelíteni a magot mert semleges, ott elbomlik elektronra és pozitronra. Az így képződő elektront a mag befogja és a maradék pozitron kisugárzódik.
Valószínűleg nem szükséges pontos fotonfrekvencia a párkeltéshez, mert a hiányzó energiát az izotóp pótolja. Sok ilyen izotóp van, pl a C9.

Méretes fekete lyukat gyanítanak a Tejútrendszer közepén - #23 2017.09.12, 22:22
Nem gondolom, hogy értetted a kérdést. Nem kérdeztelek az elektronpályákról és a sápadófiughról, a fotonkibocsátásról sem.
A kérdés rendkívül egyszerű, miért nem esik bele a héjelektron az atommagba?

Radirus aggódom az egészségedért. Vigyázz, nehogy megüssön a buta.

Méretes fekete lyukat gyanítanak a Tejútrendszer közepén - #20 2017.09.12, 21:14
Kedvetlen sörnyitó, csatlakozni kívánsz a kullancsokhoz? Vagy valami értelmeset akartál mondani, például azt, hogy miért nem zuhan bele a pozitív töltésű atommagba a negatív töltésű elektronhéj. Hümm?
Most látod mondhatsz valami zagyvaságot.

Méretes fekete lyukat gyanítanak a Tejútrendszer közepén - #17 2017.09.12, 18:54
Ok. De hangsúlyozom, addig vagyok partner amíg érdeklődés morzsát látok. És nem okoskodás-kekeckedés prekoncepció. Csak kérdés, rendben?
Ne feledd a kritikádat, de az akkor tisztességes ha már érted az egészet. Nagyon sok baj van a fizikával.

A nuclear electron azt jelenti, hogy a magban nincsenek neutronok. A neutronnak tekintett részecske valójában mindig egy proton elektron páros, egy elektron tóruszba pattintott proton tórusz. Nincsenek kvarkok és nincsenek gluonok.
A gluonoknak tekintett erős kölcsönhatást a magban lévő kötőelektronok okozzák egyszerűen azért mert így testközelben vannak a protonok az elektronokkal, ellentétben a héjelektronokkal amik ehhez képest "bolygónyi" távolságban vannak. A héjelektronok nem keringenek, ők is be vannak pattintva az energetikailag nekik megfelelő helyekre amit a mag mágneses tere (és így a gravitonsugárzás) szab meg.
Az elektrontórusz a protontórusz átmérőjének kb háromszorosa és ebben az elektron nanocsőben helyezkednek el a protonok. Emiatt az ideális számú elektron - proton aránynál az izotóp stabil. Ha több vagy kevesebb a kötőelektron a protontórusz nanocsövön akkor az izotóp stabilitása csökken. A 10-ben linkelt nitrogén14 izotópon látható az ideális arány, az N14 stabil. Ugyanez a C12-re vagy még az O16-ra is igaz.

Láthatóan az atommag külső felülete negatív töltésű, ami megakadályozza az elektronburok magba zuhanását.
Kérdezd csak meg az okostojásokat, miért is nem zuhan bele az elektronhéj az atommagba?

Mire is bomlik a neutron ha kiszabadul az atommagból? Naugye.

Méretes fekete lyukat gyanítanak a Tejútrendszer közepén - #12 2017.09.12, 16:25
Van. A 10 -ben linkelt címen találsz meg. És ha a komolyan érdekel nálad azt jelenti hogy komolyan érdekel akkor egy fantasztikusan egyszerű, logikus világ tárulhat a szemed elé. Ne törődj azt itt utánam loholó 2-3 kullancs hülyével, a világot nem a térgörbület mozgatja.

Méretes fekete lyukat gyanítanak a Tejútrendszer közepén - #10 2017.09.12, 11:32
A neutroncsillag ...proton-elektron-proton-elektron-proton-elektron... tóruszláncokból áll. Mint az atommag.
A fekete lyuk is egy neutroncsillag ahol az előbb említett összevissza álló láncok egymás mellé rendeződnek a gravitációs nyomóerő hatására. A láncok is lehetnek hosszabbak.
A proton és az elektron már nem nyomódnak össze, csak a láncok tudnak tömörebbé válni.

Összeáll a kép az öreg csillagok végóráiról - #10 2017.09.11, 20:24
Hol írtam én csillag összeomlásról, csillag keletkezésről írtam. Megpróbálhatnád érteni a szavakat, hamár a mondatok nem mennek.

Gyémánteső hullik a Neptunuszon és az Uránuszon - #8 2017.09.11, 20:11
Úgy van. Pont ezt tettem szóvá.

Méretes fekete lyukat gyanítanak a Tejútrendszer közepén - #6 2017.09.11, 20:04
Be fog olvadni a fekluk a Sag A -ba. Mint ahogy az összes többi csillag és fekluk is be fog olvadni a Sag A -ba. Aztán úgy tűnik össze fog olvadni a Milky Way az Andromedával. Aztán a Virgo A -val. És a Great at Traktorral. Hacsak! Hacsak nem előz be egy másik szuperklaszter ahol egy központi BH nem hízik túl nagyra. Ugyanis ha ez bárhol előfordul az Univerzumban (a miénkben!) akkor ez a fekluk megszalad és a gravitációs sugárzás besöpri az összes többi galaxishalmazt a megszaladó fekete lyukba.
Ez a folyamat készíti elő az ősrobbanást. Térgörbítősök kíméljenek.

Csak emlékeztetőül, a gravitációs sugárzás nyomóereje 1.21 x 10⁴⁴ newton.

Gyémánteső hullik a Neptunuszon és az Uránuszon - #6 2017.09.10, 10:55
az évezredek során lassan süllyednek még mélyebbre, több különböző jégrétegen keresztül. A süllyedés során hő keletkezik, hasonlóan ahhoz, amikor a meterorok belépnek a Föld légkörébe
Mit nem értesz? Lassan süllyednek. Hasonlóan a meteorokhoz.
Így aztán a két eset úgy hasonlít egymáshoz mint egyik tojás a másik létrához.

Összeáll a kép az öreg csillagok végóráiról - #8 2017.09.10, 10:36 Az általunk nem ismert folyamat ami a protuberanciák extraenergiáját táplálja a gravitációs sugárzás elnyeléséből származó energia ami felmelegíti a csillagot. Másképp egy csillag fel sem melegedhetne, mert a képződéséhez vezető csillagközi gáz (ami legyen most az egyszerűség kedvéért hidrogén és hélium) alapvetően hideg.

Ez a gáz csak akkor tud felmelegedni ha kívülről, KÍVÜLRŐL kap energiát, magyarul egy külső erő összenyomja.
Enélkül nem melegszik fel. Viszont nem is nyomódik össze.

Először találtak közvetlen bizonyítékot fényrészecskék ütközésére - #2 2017.08.30. 20:43
De, természetesen egy másik fotonnal ütközik. A foton egy összetett energiarészecske, 4 elemi részecskéből épül fel, 2 graviton és 2 elektromos töltésrészecske.

Ennek a 4 részecskének a mozgását írja le a QED.

Gyémánteső hullik a Neptunuszon és az Uránuszon - #2 2017.08.30. 09:29
Mióta süllyednek a meteorok lassan? Legfeljebb a becsapódás után egy héttel, akkor már lassan süllyednek, csak akkor már nem termelnek hőt. Szépen kihűlnek.
Minden bolygó több hőt bocsát ki mint "kellene", nemcsak a Neptun.
Egy hidrogén-hélium csillag is több hőt bocsát ki, pedig ott sem radioaktivitás sem pedig gyémánteső nincs. Mégis meleg.
A fehér törpéknek is már rég ki kellett volna hűlniük ha nem lenne bennük hőtermelés, ami természetesen a gravitációs sugárzás elnyeléséből származik.

NASA: még nincsenek meg az idegenek - #104 2017.08.04. 21:57
Felfogtad egyáltalán mit linkeltem be féleszű?
Vagy lefordítsam? Mert azt már bizonyítottad, hogy erre képtelen vagy, ugye a tízszeres mennyiség az neked 10%.

Ez a Majestic 12 1954-ből származó kézikönyve amely szupertitkos használati utasítás a balesetet szenvedett földönkívüli űreszközök, biológiai maradványok valamint élő és élettelen EBE-k begyűjtésére és eltussolására.

Ja, hogy fogalmad sincs mi az a Majestic 12 vagy mik az ebek, nem baj csak nyugodtan csinálj hülyét magadból.

De csak hogy lásd mekkora gyökér vagy íme a tükör, amivel etetik a magadfajta wikipédiatudósokat,

1, teljes médiablokkolás
2, fedősztori azonnali kibocsátása
3, a hivatalos álláspontnak mindig annak kell lennie, hogy ufók nem léteznek
4, semmi szokatlan nem történt
5, a kormánynak nincs tudomása az eseményről
6, a szemtanúknak el kell venni a kedvét a kibeszéléstől
6a, ha kell fenyegetéssel
6b, ha már beszélt a sajtóval, akkor a hitelességét kell elvenni pl. természeti jelenséget értett félre, hisztérikus, hallucinál vagy hazudik.
7, szükség lehet hazug állításokra pl, meteor hullott le, rakéta visszahulló darabjai voltak, meteorológia ballon volt (Roswell esetén ezt dobták be) vagy harci gép esett le.
7a, aztán lehet mondani, hogy toxikus anyagot szállító teherautó vagy vagon szenvedett balesetet ezért nem mehet senki az esemény közelébe.

Nem veszed észre, hogy itt már nem velem vitázol?

Letartóztatták a WannaCry zsarolóvírust semlegesítő brit informatikust - #1 2017.08.04. 21:09
Hmmm, véleményem szerint testhezálló munkát ajánlanak neki a böriben. Legalább tíz évre biztosítva van a munkahelye. Gondolom néha otthon alhat, akarommandani néha bent kell aludnia.

NASA: még nincsenek meg az idegenek - #102 2017.08.04. 19:51
Miért is nincsenek meg az idegenek? Talán ezért.

A Tejútrendszer fele származhat máshonnan - #5 2017.08.04. 12:23
A Tejútrendszer meglehetősen régóta háborítatlan és csak kisebb galaxisok ütődhettek hozzá. Spirálkarok csak viszonylag békés környezetben alakulhatnak ki. Most is vannak a környezetünkben apróbb galaxisok pl Barnard, SMC, LMC, de egy Andromédával való ütközés jócskán összekócolná a spirálkarokat.

Az "A" galaxisközpontok ezért elliptikusak, mert már több galaxist is magukévá tettek pl. Virgo A, Kentaur A, Perseus A. Némelyikben még látszik is a másik galaxis hullája.

NASA: még nincsenek meg az idegenek - #100 2017.08.04. 11:17
Mi nyeli el azt a "kicsi" mennyiséget? A tömeg nyeli el a gravitonsugárzás töredékét. Nem az elektron és nem a proton ! Egyik sem nyeli el a gravitont, mert mindkettő egy gravitonból és egy elektromos töltésrészecskéből épül fel. Nem kettő gravitonból, hanem csak egyből. Nem tud elnyelni gravitont.

Mi határozza meg az "elnyelés" mértékét? A tömeg nagysága határozza meg. Nagyobb tömeg többet nyel el, az elnyelés a tömeggel arányos.

Mi történik az un. "elnyelt" gravitonokkal? Átalakulnak? Mivé? A graviton NEM alakul át. A graviton elemi energiarészecske, nem alakul át semmi módon. Az elnyelt gravitonok kapcsolódhatnak elektromos töltésrészecskékkel és így például foton keletkezhet belőlük. Alkalmas energiájú foton elbomolhat elektronra és pozitronra, nagyobb energiával pedig protonra és antiprotonra. Így készül az anyag (a normál anyag). A foton nem elemi részecske ezért elbomolhat.

Az egyelőre nem tudjuk mivé átalakult graviton képes visszaalalkulni gravitonná? Látod ezért tűnik neked zagyvaságnak amit írok, mert ilyen butaságokat kérdezel. Amíg nem veszed a fáradságot megismerni a nyomó gravitációs és a yin-yang anyagmodellt addig zagyvaságnak fog tűnni.

De mint már többször említettem csak addig válaszolok amíg érdeklődést látok. Kekeckedésre nem vagyok vevő.

NASA: még nincsenek meg az idegenek - #98 2017.08.03. 19:18
Akkor akár kételkedhetnél is a tudományodban, de ennek semmi nyoma. A második részt is ideteszem a többiek miatt, de neked nem kell foglalkozni vele, nem bigottaknak való olvasmány,

http://www.majesticdocuments.com/pdf/som101_part2.pdf

NASA: még nincsenek meg az idegenek - #96 2017.08.03. 09:23
Ma már csak az idióták kételkednek (am. nem hisznek) az ufókban.
http://www.majesticdocuments.com/pdf/som101_part1.pdf

NASA: még nincsenek meg az idegenek - #83 2017.07.08. 07:34
Ezt az erőt nem egyetlen gravitonpár fejti ki. Ez az erő azt jelenti, hogy 1 kg tömegű testre akkora erő hat ami 1 másodperc alatt 10^44 méter/sec sebességre gyorsítaná a testet. De ha zavar a túl nagy sebesség akkor 1/10^44 sec alatt gyorsít 1 méter/sec sebességre.

A másik állításod szerint viszont képes elnyelni a minden irányból felé záporozó gravitonokat
Soha nem állítottam ilyet, nem nyeli el a gravitont az elektron. Az egész Föld tömeg sem nyeli el a gravitonsugárzást, annak csak nagyon nagyon csekély pici részét nyeli el.
A graviton és az elektron (valamint a proton) valamiféle általam nem ismert kölcsönhatásban van egymással, nem tudom megmondani miféle mechanizmus szerint. Nem elnyelés, mert a graviton tovább megy, nem nyelődik el.

Ha mégsem végtelent akkor meg tudnád adni hogy egy elektron egy másodperc alatt hozzávetőleg mennyi gravitont nyel el?
Hozzávetőleg nulla gravitont nyel el egy elektron. Akarommondani pontosan nulla gravitont nyel el.

(+magyarázd hogy miért nem végtelen, egyes térrészek felől miért nem érkezik gravitációs nyomás)
Azért nem végtelen az elektront érő gravitonzápor mert a gravitonok sűrűsége nem végtelen hanem csak nagy. Megint a szórt fény analógiára utalok ahol a fotonok sűrűsége sem végtelen, hanem valamekkora. Kisebb vagy nagyobb mindegy, mert nem nulla és nem végtelen.

Illetve azt hogyha csak egy gravitont nyelne el, annak energiája mekkora sebességre lenne képes gyorsítani?
Nem nyel el gravitont az elektron. Lehet mondani.

NASA: még nincsenek meg az idegenek - #81 2017.07.07. 18:40
Nem, semmiképpen. A gravitonsugárzásnak nincs forrása, ő van. Mindenhol van, nemcsak az Univerzumban. Ez a világ alapállapota, ez a graviton tenger. A mozgató és felépítő. Ahol az elektromos töltések vannak ott alakulnak ki az Univerzumok. Ott a négy elemi részecske kombinációjával kialakulhatnak fotonok, a foton kettéhasadásával pedig kialakulhatnak elektronok és protonok két- két elemi részecske kombinációjával. Két frekvenciánál záródik pontosan körbe a tórusz, ettől lesz stabil részecske az elektron és a proton is.
Ha nem pontosan záródik körbe akkor nem stabil részecskék alakulnak ki, ezek elspiráloznak.

NASA: még nincsenek meg az idegenek - #79 2017.07.07. 17:10
Vélhetően proton, elektron, vagyis normál, barionos anyag. De foton is lehet, nincs kizárva. Nem mondtam, hogy a graviton megáll hanem azt hogy elnyelődik. Ha elektromos töltéseket köt meg (1db tükörpár töltés energiarészecskét) akkor fotonná alakul. Ezt mondtam.
Ha fotonná alakult akkor továbbmegy, lassabban. Ha a foton kettéválik akkor a két fél körpályára áll, elektron és pozitron tórusz alakul ki. Benne fénysebességgel pörög tovább a graviton töltés páros.
A graviton soha nem áll meg. Nem veszít energiát, nem is nyer. Örökmozgó.

NASA: még nincsenek meg az idegenek - #77 2017.07.07. 15:47
Lehet nem teljesen érthetően fogalmaztam, a végtelen távolságokig meglévő gravitonsugárzás éri az elektront, mindig az éri el amelyik éppen odaér. Minden irányból végtelen mennyiségben áll rendelkezésre a gravitonsugárzás. A sűrűsége nem végtelen, csak a mennyisége. Tehát egyszerre nem végtelen mennyiség éri az elektront.
Ha elmozdítod a tömeget (az elektront) az ugyanannyi tesz mintha nappali fényben mozgatnád az elektront. Gondolod, hogy a fény megváltoztatja az irányát és arra megy amerre az elektront látja? Nem, a gravitonpárok egyenes vonalban haladnak.
Ez téves út, hogy a végtelenből folyamatosan új gravitonok indulnak az elektron irányába. Úgy képzeld el, hogy van egy sugárzás tenger mint a szórt fény. Minden irányba mennek fotonok. Csak míg a fotonok az Univerzumban keletkeznek addig a gravitonok mindenhol vannak. Ha zavar a végtelen kifejezés akkor ne erőltessük. Mindenhol vannak, ok?
Nem nyerik az energiájukat, mert ők maguk az energia, ezt már írtam, olvasd el néhányszor mielőtt ismét kérdezed. Örökmozgók, nem veszítenek energiát és nem is nyernek. Ők az energia.
Amikor fotonná alakul mert megköt két elektromos töltésrészecskét akkor ő lesz a foton motorja, ő a szállító, ő mozgatja a fotont, cipeli a töltéseket.

#75, az elemi részecskék szintjén minden mindennel szembemegy. Például nincs tömegük, a graviton örökmozgó, a sebessége c^2 (így szoktam jelölni a fénysebesség sokszorosát, ne köss bele). Már írtam, hogy a törvényeink makroszkopikus állapotokra vonatkoznak. A törvényeink sok-sok trilliószor trillió mozgó részecske együttműködésével, ütközésével kialakuló statisztikus események szabályszerűségeinek makroszkopikus leírásai. Próbáld megérteni, hogy az elemi részecskék szintje egy más világ. Nem fogják követni a makroszkopikus törvényeket, ezt ne is erőltesd mert téves logika.
A Föld felé egy picit nagyobb a gravitonnyomás mert ami felfelé megy az már keresztülment a Földön és egy kis rész elnyelődött belőle, tehát kevesebb megy felfelé mint lefelé.
A Föld NEM bocsát ki gravitonokat, a Földön csak keresztülmegy a graviton mint az üvegen, mintha ott sem lenne a Föld (szinte). Nagyon kicsi az elnyelés.
Ezeknek mekkora az összenergiája? (hány közönséges foton energiájává alakíthatóak át) Ez értelmetlen kérdés, legalábbis nem tudom értelmezni.

NASA: még nincsenek meg az idegenek - #72 2017.07.07. 09:40
A graviton különös teremtmény, hihetetlen erővel nyomja az elektronodat. Minden oldalról, egyformán. Amikor közelítesz vele egy tömeghez akkor a tömeg felől egyre kevesebb graviton jön, mert a tömeg árnyékol. Egy iciri piciri nagyon kicsit, mert a graviton áthatolóképessége rendkívüli.
Törvények nincsenek a természetben, azokat mi találjuk ki a makroszkópikus világ leírására. A gravitonok szintjén az impulzusmegmaradás is homályba vész, mert a graviton örökmozgó, neki ez az attribútuma. Ő mozgat mindent és a gravitonpár nem lassul le. Ha töltést köt meg és azt cipelnie kell attól lelassul, fénysebességre. Ha a fény kettéhasad akkor is tovább száguld fénysebességgel a keletkező elektron és pozitron tóruszban körbe körbe. A proton is így képződik, a proton antiproton tóruszban is fénysebességű a keringés.
A gravitonsugárzás nem jön létre, mert az van. Végtelen mennyiségben tölti ki a mindenséget, az Univerzumon túl is. Végtelen számú Univerzum létezik, mások mint a mienk. Többnyire nem alkalmasak az életre, lakatlanok. A mi Univerzumunk alkalmas rá, nyilván nem mindenhol. Az Ősrobbanással szabadulhat ki gravitonsugárzás, de nem ez a gravitonsugárzás forrása, mert az végtelen mennyiségű.
Elképzelhető, hogy a fekete lyukak jet-jeit is gravitonsugárzás hajtja meg, de ez homályos dolog.
A gravitonsugárzás gravitonpárokat jelent, igen.
miért csak a tömeg felé mozgó gravitonpár hatása érzékelhető az univerzumban a tömegtől távolodó párjáé pedig nem?
Azért mert horribilis mennyiségű gravitonpár repked minden irányban és nyom Téged minden oldalról. A gravitációt két ellentétes irányból érkező gravitonok nyomóerejének KÜLÖNBSÉGE okozza. Minden irányból 1.2 x 10⁴⁴ newton erő nyom téged, de a Föld felé egy iciri picirivel nagyobb. Az alulról és a felülről érkező nyomóerő különbsége a súlyod. Csak ezen óriási erők eredőjét érzékeled.
Leteszed az elektront a világűrbe és az ezt nyomó gravitonsugárzás a végtelenből jön. Elképzelhetetlenül nagy energiát hordoznak a gravitonok, ők maguk az energia. Nem vész el, nem kopik el. Elemi részecske szinten ez a helyzet.

NASA: még nincsenek meg az idegenek - #67 2017.07.06. 21:28
A gravitonsugárzás terjedési sebessége becslésem szerint kb 1 Mc, azaz millió c, a fénysebesség milliószorosa. De nem tudom pontosan. Bizonyosan nem végtelen és sokkal nagyobb mint c. Ezek gravitonpárok, energiarészecskék, az egyik elemi részecske a kettő közül. A másik elemi részecske az elektromos töltésrészecske. Ezek ketten építik fel az anyagi világot. Mindkettőnek van tükörképi párja, így már vannak négyen.
A gravitonsugárzás egy tükörképi részecskepár, DNS szerű pályán halad lövedékként, egyenes vonalban terjed. Rendkívüli az áthatolóképessége.
Mivel egy sodrott cérna szerű pályán halad ezért rendelhető hozzá hullámhossz.
Amennyiben ez a graviton páros elektromos töltésrészecskéket köt meg -egy pozitív jelű és egy negatív jelű párost- akkor ez a négy részecske fotonná alakul és a gravitonpár ezennel fénysebességre lassul, LASSUL. Ekkora sebességet tud ez a kvartett.
Ha a gravitonszél oldalról fúj, akkor a foton pálya hajlik. De ott az ágyúgolyó pálya is hajlik
Ha a gravitonszél hátulról fúj, akkor a foton gyorsabban megy. De ott az ágyúgolyó is gyorsabban megy.
Ha a gravitonszél szembe fúj, akkor a foton lassabban megy. De ott az ágyúgolyó is lassabban megy.
Kösz a kérdésedet, látod irazsidus így illik kérdezni. (A gravitonszél azt jelenti, hogy az egyik irányból kevesebb graviton érkezik, általában egy közelben lévő tömeg árnyékoló hatása miatt)

NASA: még nincsenek meg az idegenek - #61 2017.07.06. 20:01
Az. De ne képzeld, hogy senki nem érti, vannak néhányan akik értik, nem vitás, kevesen. De azok kérdeznek és nem az az életcéljuk, hogy megtapossanak.

NASA: még nincsenek meg az idegenek - #59 2017.07.06. 19:49
Úgy van, pontosan ez a helyzet, mi még detektálni sem tudjuk a világegyetemet, pontosabban a mindenséget kitöltő gravitonsugárzást, míg más civilizációk akár évmilliók óta használják. A fődi tudósutánzatok jellegzetes példája a radíros aki azt gondolja, hogy ismeri a jelenségeket és azok megkérdőjelezhetetlenek. Nem számít, hogy értelmetlen halandzsa, nekik szentírás.
Csak egy példa, görbítjük a teret. Affenét még csak nem is a teret hanem a téridőt. De létezik ez a téridő egyáltalán?
Természetesen nem, hiszen ez egy matematikai fogalom. Na ez már elég nagy baj, mert akkor nem okoz gravitációt. Fizikailag valami más dolog ami létezik, nem a téridő. Hiszen az csak egy leírásra használt egyenletrendszer. Ami létezik az a gravitonsugárzás. Magyarul a nyomó gravitáció. Ennek gradiensét írja le a relativitáselmélet az egyenletekkel. Rosszul.
A "mi ez a hülyeség" háeszedet ha egy kicsit konkrétabban kifejted szívesen válaszolok, de csak addig amíg nem kekeckedésnek látom.

NASA: még nincsenek meg az idegenek - #54 2017.07.05. 21:56
Már mást használ. Például idereppen a gravitációs sugárzás nyomóerejét felhasználva ami egy horribilis erő, 10⁴⁴ newton. Az elérhető sebesség kb 1 Mc, a fénysebesség milliószorosa. Miért is használna rádióhullámokat?
A technológiában a mágnességet használja, nem az elektromosságot. Érdekes ha megjelenik egy ilyen űreszköz csészealj (partraszálló egység, mert a csillagközi utakat anyahajók végzik) akkor leállnak az autók (Baltimore, Walesville, Levelland, Hakalau, Masawa, Hadersley, Itaipu.) A dízel nem, mert annak nem kell gyújtó elektromosság).
Ha egy röpcsi támadásba lendül egyszerűen lekapcsolják az elektronikáját (Kuba). Örül ha le tud szállni.

NASA: még nincsenek meg az idegenek - #50 2017.07.05. 20:47
Figyi, ha csajozni akarsz akkor ne az eget kémleld, ott csak milliószor értelmesebb lények közlekednek mint te vagy én.
(fogadok beszól radírpók, hogy ott a madarak közlekednek. Meg a repülők, rakéták. És a helikopterek :)

NASA: még nincsenek meg az idegenek - #46 2017.07.05. 20:33
Elég sokféle létforma látogat minket rendszeresen amelyek többsége hasonló létforma mint a földi élet, mi több, humanoidok. A 30 cm-es babáktól a 3 méteres óriásokig. A szürkék gyermekméretűek például. Ismerik a nyelvünket de telepatikusan is képesek kommunikálni.
Nem azért felejtős a rádiójelekkel való kommunikáció mert annyira más létformák, hanem azért mert nem hatékony olyan szinten aminek csillagközi kommunikációban értelme van.

NASA: még nincsenek meg az idegenek - #43 2017.07.05. 18:11
Azért nem fogunk rádiójeleket mert az idegenek nem használnak elektronikát és fényjeleket a kommunikációra. Egy olyan társadalom amely tíz perc alatt képes ideugrani egy közelebbi csillagrendszerből az nem fog fényjelekkel kommunikálni. Mint ahogy mi sem használjuk már a füstjeleket erre a célra. A SETI egy kamu fedőszervezet, céltalan játszadozással.

Hawking: 200 évünk van hátra a Földön - #73 2017.06.28. 12:53
Ideje lenne már ennek a szerencsétlennek elhagyni a Földet.

Ismét gravitációs hullámokat észleltek - #7 2017.06.14. 22:02
Na tessék, miféle tények? Nincsenek tények, képzelődsz. Egészen más oldalról lehet közelíteni a problémát, de ha az elmebaj felé mész el akkor buta maradsz.

Ismét gravitációs hullámokat észleltek - #5 2017.06.14. 21:48
Ahha, világos, hogy semmiféle kísérlet nincs errenézve, tehát legrosszabb esetben 1:1 az állás, tehát indokolatlan volt lezöldségezned. Csakhogy az eredmény nem 1:1 hanem ezer : nulla, mert ezernyi megfigyelés van a gravitációs sugárzás horribilis sebességére és ha normális lennél el is mondanám mi az.

Ismét gravitációs hullámokat észleltek - #3 2017.06.14. 21:37
Tudnál valami komoly indokot erre nézve? Megfigyelés, kísérlet például.
Napersze nem a légsebességű terjedés bizonygatására gondolok, mert az még zöldségnek is halvány.
Úgy értem tételezzük fel, hogy igaz amit írtam. Akkor hogyan tudod eldönteni a beérkező fény vizsgálatával, ha az csak évek vagy évmilliók után érkezik ide? Segítek. Sehogy.

Ismét gravitációs hullámokat észleltek - #1 2017.06.14. 20:15
Csak az a probléma a láthatóban történő keresgéléssel, hogy az esemény fényfelvillanása csak kb 3 milliárd év múlva érkezik meg hozzánk.
Lévén a gravitációs sugárzás terjedési sebessége a fénysebesség kb milliószorosa, tehát a gravitációs lökés (ciripelés) már ideérhetett de a fény még el sem hagyta az anyagalaxist.

10-szer több galaxis lehet az Univerzumban - #52 2016.10.22. 16:18
51. muszáj ide kiírnom az Univerzum összetételét, Ann Fein STSCI:
0.03 % nehéz elemek
0.3 % szellem neutrínók
0.5 % csillagok (figyelsz gerő, a csillagokban lévő H, tehát az összes csillag tömege csak fél %)
4 % szabad hidrogén és hélium (ennek csak kisebb része a He)
30% sötét anyag
65 % sötét energia
"the gas in NGC 891 is relatively warm (80^o to 90^o K) with still warmer patches (150^o to 230^o K), which makes it easier to spot"
"the study of NGC 891 reveals that H₂ molecular hydrogen is all over the place. Valentijn and van der Werf conclude that the galaxy contains 5 to 15 times more molecular than atomic hydrogen (which is easily observed using radio telescopes). They write, "It is well established that if there is about 10 times as much molecular hydrogen as atomic hydrogen in the disks of spiral galaxies, then the missing mass problem [in galaxies] is solved."
Tehát 5-15 -ször több molekuláris hidrogént találtak mint atomosat, így az atomos hidrogén 10 -szeres mennyiségét kitevő H₂ elegendő magyarázat a feltételezett sötét anyagra és ezzel megvan a feltételezett 30 % sötét anyag. A molekuláris hidrogén sokkal stabilabb mint az atomos ezért várható is, hogy sokkal több van belőle mint az atomosból. Azt kell magyarázni ha kevesebb van a H₂ -ből, az szorulna magyarázatra, hogy miért lenne belőle kevesebb mint az atomosból amikor a H₂ forma a stabil.
Jahh, hogy néhány balfék azt gondolja, hogy ezeket én találtam ki? Meg, hogy néhányan jobban tudják mit mértek ott fenn mint maguk a kutatók?

10-szer több galaxis lehet az Univerzumban - #49 2016.10.22. 10:17
47. Ja értem már, beteg ember mit nem értesz. Figyelj.
Tízszer annyi H₂-t mutattak ki mint az atomos, ATOMOS H. Érted-e? Nem a H₂ -nél mutattak ki tízszeres mennyiséget okostojás, hanem az atomos hidrogénhez képest tízszeres mennyiségű H₂-t.
És az atomos hidrogén 21 cm-en megfigyelt mennyisége alapján számolták ki a Világegyetem hidrogéntartalmát ami 4 % -ra jött ki. Ez kevés a gravitációs egyensúlyhoz.
Most megtalálták ennek a mennyiségnek a tízszeresét. Képes vagy ezt felfogni radírusz?

10-szer több galaxis lehet az Univerzumban - #46 2016.10.21. 17:44
44. Akkor magyarázd csak el miért is lesz a most megtalált tízszeres mennyiségű molekuláris hidrogén amit eddig nem láttak és most az eddig látott hidrogénhez képest tízszer annyi anyagot találtak - összesen 10 %-os növekedés?
Csak a tisztánlátás végett az Univerzum összetétele a tudósok pillanatnyi elképzelése szerint:
4 % hidrogén (lényegében atomos hidrogén földi megfigyelésére alapozva, 21 cm -en
30 % sötét anyag (ez kb megfelel az eddig ismert hidrogénmennyiség durván tízszeresének, de kevesebb is elég)
60% sötét energia (téves elképzelés alapján találták ki, de valóban létezik egy ilyen energia, a gravitonsugárzás. Nevezhetjük akár éternek is)
http://astrojan.eu5.org/univcomp.gif
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2016.10.21. 17:48:53

10-szer több galaxis lehet az Univerzumban - #39 2016.10.20. 19:18
4. jovokutato: a sötét anyag már megvan, molekuláris hidrogén. Minden galaxisban benne van, kb tízszer annyi H₂ -t tartalmaznak mint amennyi atomos hidrogént.
Az atomos hidrogén látszik a földfelszínről ezért feltérképezték vele a Világegyetem hidrogéntartalmát és az anyagtartalom kevés lett a gravitációs egyensúlyhoz. Ezért találták ki a sötét anyagot mert nem volt közöttük kémikus aki megmondta volna nekik, hogy a H₂ sokkal stabilabb mint az atomos H. De az ESA már vagy húsz éve megtalálta a molekuláris hidrogént ami feleslegessé teszi a további szarrágást a sötét anyagról.
De vannak sokan akik szeretik rágni a szart. Meg olyan is van akinek a tízszeres mennyiségű H₂ neki csak 10 %-ot jelent és ezzel meg is oldotta a maga részéről a kérdést, figyeld meg hogyan rágja tovább a szart.

Minden eddiginél pontosabban mérték meg az elektron tömegét - #4 2016.09.11. 18:55
A standard modell ugyan általánosan elfogadott elmélet, sok jelenségre, többek közt a gravitáció létezésére, a sötét anyagra és a sötét energiára, valamint az antianyag mennyiségére mégsem szolgál magyarázattal... Az elektron atomtömege kulcsfontosságú paraméter
Azért nem szolgál magyarázattal mert alapvetően rossz.
Az elektronnak meg nincsen tömege. Olyan a sugallata ennek a mérés pontosításnak, mintha az elektronnak lenne egyfajta tömege mint mondjuk amilyet egy csapágygolyónak képzelünk.
Az elektronnak tehetetlensége van amint a tömeg nélküli két alkotórésze egy tórusz felületen kering. Ezt a tehetetlenséget okozó körpályán keringést nevezzük tömegnek.

Kvantum-össze­fonódás jelei a labora­tóriumi fekete lyukban - #86 2016.09.05. 18:48
83: "Máriázhatsz" Tudod mit illett volna mondanod? - Bocs János, nem vettem észre a következő mondatot vagy csak nem értettem és ezért képzeltem (tévesen), hogy az oldalszélnek nincs hatása a fotonra.
de a Te teszel önmagadnak is ellenmondó állításokat - Egyetlenegyet sem találsz. A Te logikádnak mondanak ellent az állításaim. Döntsd el, hogy ezzel a barommal akarsz társalkodni vagy velem. Mert az első esetben ez lesz az utolsó válaszom, ezt vedd komolyan.
A protonnak mióta van belső "motorja" ami csak egyetlen sebességgel engedi menni semleges gravitációs környezetben? A fotonnak van ilyen, csak c -vel mehet (semleges gravitációs környezetben, hozzáteszem mert képes vagy belekötni)
A proton ugyanúgy viselkedik mint egy ágyúgolyó vagy egy bolygó, lásd poiuztrewq üzenetét is - nem úgy mint a fény.
A fekete lyuk környezetében egy feléje kilőtt ágyúgolyó az eseményhorizont alatt már bizonyosan fénysebesség felett van, én sehol nem mondtam, hogy nem lépheti át a fénysebességet.
azt is mondja hogy a fotont tolja befelé a gravitonszél, de azt is hogy ennek a tolásnak nincs hatása a sebességre az c marad.
Hol a francba olvastad ezt a hülyeséget? Ezt írtam 79 -ben:
Ekkor már nulla azaz semekkora hátszelet sem kap a foton, a sebessége beáll c-re (egy pillanatra) ez van a függőleges tengelynél.
Érted? Egy pillanatra. Mint ahogy a rajzon is látszik tkp a sebesség grafikon egyetlen pontján c a sebesség ami folyamatosan változik. Tehát,
1. a gravitonszél univerzális és minden anyagra hat.
2. a foton különleges, mert saját sebessége van, = c. A barionoknak nincs saját sebessége, azok úgy mozognak ahogy meglököd őket.
3. a proton és az ágyúgolyó c négyzet határsebességig gyorsulhat (a BH -n belül)
4. a barionos anyag sokkal gyorsabb lehet mint c többféle módon is,
4a. fekete lyuk irányába menet
4b. gravitációs sugárzás manipulációja esetén, DVAG fókuszálással.
Ellentmondás a Te elképzeléseiddel és az elvárásaiddal van, máshol nincs.

Megjöttek a Juno első képei - #1 2016.09.05. 16:09
IR ben világít a Jupiter ami azt jelenti hőtermelés/energiaelnyelés történik benne. Ami nem is lenne meglepő, a baj csak az, hogy a fizikus uraknak fogalma sincs mitől ilyen erős a hőtermelés.

Kvantum-össze­fonódás jelei a labora­tóriumi fekete lyukban - #82 2016.09.04. 15:32
80: jaj máriám, csak egyetlen egy mondatot kellett volna tovább olvasnod, de már többször is megírtam.
81: sajnálatos, de nem az az igazi különbség több okból is. Előszöris tömege semminek sincsen, a tömeg nem alapvető tulajdonsága az anyagnak.
Az anyagot felépítő elemek (most itt fundamentális elemi részecskékről beszélek) tömeg tulajdonság nélküliek. A tömeg tulajdonság akkor áll elő amikor ezek az elemi részecskék körpályára állnak, fénysebességgel keringenek egy proton méretű tóruszban. Ekkor az energiarészecskéknek a keringésből származóan tehetetlensége keletkezik és makroszkópikusan ezt hívjuk mi tömeg tulajdonságnak.
Érdekes módon a tömeg definíciója is ez, a testek tehetetlenségének a mértéke, ez a tömeg. Ez a barionokra is igaz.
Másodszor a fényről senki nem állította, hogy "nincsen" tömege hanem csak annyit, hogy a nyugalmi tömege nulla. Nade ilyen fény nincsen, mert ha a foton megáll akkor szétesik.
Ezért aztán a fotonhoz is rendelhető tömeg tulajdonság de ez nem dönt el semmit.
Igen, a foton azért hajlik a Nap felé, mert a gravitonszél befelé fújja.
A két jó kérdésfelvetésed miatt betettelek a vitalapomra, http://astrojan.eu5.org/vita4.htm a lap végére. Igyekezz egy kicsit ne okozz csalódást.

Kvantum-össze­fonódás jelei a labora­tóriumi fekete lyukban - #79 2016.09.03. 15:59
78: kösz, az értetlenség ellen a legkisebb segítség is jót tesz, itt egy grafikon amit kinyögtem: http://astrojan.eu5.org/images/bhc.gif
A fény foton balról jön a nyíllal jelölt irányba és közelít a BH -hoz (black hole) de elkerülő pályán, nem centrálisan közelít. A fénysebesség eleinte nő, mert hátszelet kap.
Aztán maximuma lesz, mert a hátszél lecsökken amint a BH mellé ér a foton. Ekkor már nulla azaz semekkora hátszelet sem kap a foton, a sebessége beáll c-re (egy pillanatra) ez van a függőleges tengelynél. Ekkor oldalszelet kap és ezért a pálya a BH felé hajlik.
A BH -t elhagyva egyre nagyobb szembeszelet kap, ezért a sebessége c alá esik.
A távolság növekedésével a szembeszél lassan elenyészik, így a foton sebessége felkúszik c -re. Ez van a grafikonon.
Sebesség: +/-/0: Ez van a grafikonon
Fekvencia: +/-/0: Nem változik
Hullámhossz: +/-/0: A sebességtől függően változik
Energia: +/-/0: Semmi közöm hozzá, a foton frekvenciájától függ.
Ezeket már előzőleg is leírtam légyszíves figyelj.
Ne keverd a grafikonon feltüntetett esetet (= elkerülő pálya) azzal amikor a foton egyenesen nekimegy a BH -nak (centrálisan)

Kvantum-össze­fonódás jelei a labora­tóriumi fekete lyukban - #75 2016.09.03. 10:09
74: nézd ha kekeckedés a célod akkor nem tudunk sokáig beszélgetni, mert olyanokkal teli van a padlás.
A leeső foton sebessége növekszik. Amikor a tömeg(középpont) felé esik, nem érzékelted? Nincs oldalirányú komponens.
Az oldalirányú komponenst Te vezetted be, mert neked nem elég az egyszerűsített helyzet, hanem el akarod kerülni a fekete lyukat (Földet). Ám legyen, de a többi kekeckedés a részedről.
Próbáld megérteni amit írok és aztán kérdezzél. Ha prekoncepciód van akkor értelmetlen a beszélgetés. Válaszolok neked mert értelmes kérdéseket vetettél fel. De ha nem érdekelnek a válaszok akkor elfogy a türelmem.
Miféle inflexiós pontról beszélsz? Elmagyaráztam milyen alakú lesz a távolság - sebesség függvény. Fekvő fordított S, rajzoljam is le?
Miféle idő-sebesség grafikont akarsz? Azt értsd meg amit elmondtam.
A foton NEM lövedék, próbáld meg felérni ésszel amit mondok. A lövedéknek nincs saját sebessége, a lövedékre külső erők hatnak.
A fotonnak saját, eredendő sebessége van, neki az a normális sebesség, = c. A külső erők erre a c sebességre hatnak, ha nem hat rá külső erő akkor a foton sebessége automatikusan visszaáll c-re.
A golyónak lendülete van, tehetetlensége. Külső behatás nélkül megtartja mozgásállapotát.
A fotonnak alap mozgási sebessége van (= c), ha nem hat rá külső erő akkor ezt a sebességet veszi fel. Őt a graviton hajtja ami örökmozgó elemi energiarészecske (páros).
Ne kekeckedj mert azt nem szívlelem. Tartsd magad az elmúlt néhány hsz-ed szelleméhez és akkor kérdezhetsz bármit. Jókat kérdeztél de ha a kérdéseidet csak egyetlen dolog vezérli, hogy hibákat kreálj akkor rossz úton jársz. Csak akkor vagyok partner ha a megismerés hajt (najó legalább egy kicsit)

Kvantum-össze­fonódás jelei a labora­tóriumi fekete lyukban - #72 2016.09.03. 08:24
71: rosszul gondolod, ez egy tökéletes elmélkedés (ne legyen elmélet).
A foton saját, mondhatnánk intrinsic sebessége adott (= c), ennyit tud semleges gravitációs környezetben, nem veszít energiát (magától), mert örökmozgó. Erre a sebességre gyorsul fel pl amikor kilép egy közegből, mondjuk üvegből. Nem gyorsítja semmi hanem felveszi az ő sebességét, magától lesz ennyi a sebessége amikor megszűnik a környezet hatása.
Ha a szél fújja hátulról akkor gyorsabban megy mint c, ez történik amikor közelít a fekete lyukhoz.
Ha nem központosan közelít akkor ez a hátszél fokozatosan megszűnik és oldalról kapja a szelet. Ekkor már a sebessége visszaáll c-re, hiszen nem kap hátszelet. Nincs semmiféle hirtelen ugrás, ekkor megy el a fekete lyuk mellett, a pálya természetesen görbül a lyuk felé, hiszen oldalról fúj a szél (befelé).
Ha már távolodik a fekete lyuktól akkor egyre nagyobb szembeszelet kap (az oldalszél gyengül), a sebessége fokozatosan c-nél kisebb lesz egy ideig.
Aztán a szembeszél a távolság növekedésével lassan lecsökken és a sebesség visszamászik c-re (amint elég távol kerül a lyuktól)
Csak semmi hirtelen mozdulat, minden a szél irányától függ (és természetesen a foton mozgásirányától)
Semmi sem történik nulla idő alatt, ne a magad értelmezésébe kapaszkodj, mert az téves. Próbáld elolvasni párszor amit írok hátha megérted miről van szó.
Ha mondjuk felveszel egy grafikont ahol a fénysebességet ábrázolod a fekete lyuktól való távolság függvényében akkor egy fekvő, fordított S alakú görbét kapnál, a nulla pontban (ami a legkisebb távolságnak felel meg a fekete lyuktól) c sebességgel, ez lenne az S közepe. A görbe két végén is c fénysebesség van (jó távol a BH-tól).
Konzisztens. Nem találhatsz benne hibát mert a világ így működik. Ha hibát találsz akkor még nem érted.

Kvantum-össze­fonódás jelei a labora­tóriumi fekete lyukban - #70 2016.09.02. 22:32
69: amennyiben az atomok abszorbeálják a fotont akkor az kibocsátásnak minősül és így a foton mindig a lokális gravitongradiensnek megfelelően veszi fel a sebességét, iránytól függően.
A lényeg az, hogy minden fotonra hatással van a gravitáció, ami egyfajta gravitonszélnek felel meg.
Vegyünk egy hasonlatot a széllel, utazik a szélben egy pihe. Ha jobbra fúj a szél akkor jobbra tart a pihe is, ha a szél forog akkor forog vele a pihe is.
Egy fekete lyuk közelében a foton sebessége attól függ milyen irányba halad a foton. Ha pont a fekete lyuk felé megy akkor a pálya egyenes, a sebesség gyorsuló, az eseményhorizonton a foton sebessége 2c.
Ha kifelé jönne a foton az eseményhorizonton belülről az nem fog menni, mert c- nél nagyobb sebességű szél fújja befelé.
Az eseményhorizonton kifelé tartó foton látszólag áll, mert pont c sebességű szél fújja befelé, visszafelé.
Az eseményhorizonton kívül kifelé tartó foton lassan majd kimászik és elég távol fénysebességre gyorsul.
Ez azért van, mert a fotont gravitonpár mozgatja, örökmozgó, normálisan c sebességet "tud" amikor minden irányból egyforma gravitációs sugárzás éri. Ha valamely irányból kevesebb gravitonsugárzás érkezik akkor a foton ebbe az irányba hajlik.
Ha most a fekete lyuk mellett akarsz ellőni egy fotont akkor azt természetesen begörbíti az erős gravitonszél.
Ha az eseményhorizonttal érintőleges lesz a foton akkor körpályára áll.
A foton energiáját a frekvenciája szabja meg, az szerintem nem fog változni. Amikor a sebessége változik akkor a hullámhossza változik.
Ha pl nő a sebessége akkor egységnyi idő alatt nagyobb távolságot tesz meg, így a hullámhossza is nő.
A Földre ugyanez vonatkozik értelemszerűen.
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2016.09.02. 22:34:02

Kvantum-össze­fonódás jelei a labora­tóriumi fekete lyukban - #68 2016.09.02. 19:08
67: nem tudom mit tesz az optikai szálban a fény, vélhetően összevissza verődik a belső falon.
Vákuumban ha vízszintesen indul a fény akkor a sebessége c, hasonlóan mint a világűrben tömegektől távol a sebessége akkor is c.
Ha a tömegközéppont irányába tart akkor a sebessége c-nél nagyobb és tovább nő.
Ha tükörrel vízszintes irányba téríted akkor a sebessége vélhetően c lesz, de azt nem tudnám megmondani az eltérítéskor mi történik a fotonnal.
Ha felfelé indítasz fotont akkor az szembeszelet kap, ezért a sebessége c-nél kisebb lesz, felfelé a sebessége nő, közelít c-hez, a világűrbe kiérve (elég távol) c lesz.
Elmés a kérdésed, de ehhez tudni kellene miféle mechanizmussal térítődik el a foton amikor tükrözöd (a szálon belül is valamiféle tükrözgetés folyik).
Amúgy a múltkori kérdésed is jó volt, lényegretörő és tetszett. Elbújhatnak a többiek akiknek személyeskedésnél és további félreértelmezett kekeckedésnél többre nem futja.

Kvantum-össze­fonódás jelei a labora­tóriumi fekete lyukban - #65 2016.09.02. 15:15
62: még egyszer mert a gyengeelméjűek nem tudnak olvasni:
a foton sebessége irányfüggő. Vízszintes irányban mérve c.
Soha nem is mérték másképpen. A fénysebességet forgótükrös módszerrel mérik ahol a vízszintestől eltérő helyzet hibának számít.
Az egyetlen vízszintestől eltérő mérés a PR kisérlet ahol Rebkáék a fénysebesség függőleges irányú VÁLTOZÁSÁT mérték ki.

Kvantum-össze­fonódás jelei a labora­tóriumi fekete lyukban - #63 2016.09.02. 11:09
62: Ez tévedés, arra a következtetésre kellett volna jutniuk, hogy az idő múlásával nem történik semmi. De mivel az idő múlását képtelenek voltak megállapítani óra nélkül így marhaságokat állapítottak meg.
A tisztánlátás végett: a fotont gravitációs szél fújja a tömeg felé. Ez a gravitációs szél annyit jelent, hogy a tömeg felé több graviton áramlik mint ami a tömegen keresztül, alulról felfelé érkezik. A két ellentétes irányból érkező gravitonsugárzás különbsége okozza a gravitonszelet, ami a hétköznapi gravitációs erő okozójának felel meg.
Ez a szél nemcsak az ágyúgolyót fújja, hanem a fotont is. Tehát a leeső foton sebessége növekszik, a sebessége c+v lesz, nagyobb mint c. A határsebesség kb 1 millió c amit c négyzettel szoktam jelölni a szemléletesség kedvéért (de nehogy belekössön valaki, mert nem valódi c négyzet)
Tehát a foton sebessége irányfüggő. Vízszintes irányban mérve c.
A felfelé induló foton sebessége c-nél kisebb, mert fújja visszafelé a gravitonszél. Amint kapaszkodik kifelé a sebessége c hez közelít, tehát nő. A zakkant tökönszúrhatja magát, a foton sebessége mindkét irányban nő. Felfelé is és lefelé is.
Felfelé a határsebesség c (mert c-nél kisebb sebességgel indul)
lefelé a határsebesség c2 (ezt esetleg egy nagy fekete lyukban érheti el, jóval az eseményhorizonton belül)

Kvantum-össze­fonódás jelei a labora­tóriumi fekete lyukban - #60 2016.09.01. 21:46
59: nem nagyon értem mit akarsz mondani, de egy dolog bizonyos, a fénysugár lefelé menet gyorsul, az egésznek ez a lényege.
Amit a zakkant nem érthet meg mert sötét mint a fekete lyukam az az, hogy a fénysugár felfelé menet is gyorsul ahol a határsebesség c.
Az esés után a végponton ugyanaz lesz a frekvencia mint a kiindulásnál igen, mert a frekvencia nem változik a sebességváltozás közben,
A hullámhossz változik.

Kvantum-össze­fonódás jelei a labora­tóriumi fekete lyukban - #57 2016.09.01. 20:32
szállj már le rólam zakkant. Ahhoz nagyon sok bocsánatkéréssel tartozol, hogy kérdéseket tehess fel.

Kvantum-össze­fonódás jelei a labora­tóriumi fekete lyukban - #55 2016.09.01. 19:08
54: nem irreleváns mert ez csak a Te logikád. A felfelé haladó foton ugyanis gyorsul.
Nem lassul.
Egy fekete lyuk eseményhorizontján kifelé tartó foton áll. (Látszólag áll, mert c sebességű gravitonszél fújja befelé).
Ha egy kicsit kijjebb indul kifelé akkor szép lassan kimászik a gödörből és a fekete lyuk hatókörét elhagyva c sebességre GYORSUL.
A Te logikád itt nem jó semmire sem sőt a többieké sem. Ha figyelmesen olvasnál akkor emlékezhetnél, hogy ezt már megírtam.

Kvantum-össze­fonódás jelei a labora­tóriumi fekete lyukban - #53 2016.09.01. 10:26
Nem érted, hogy NEM rezeg más frekvencián? Nincs megmérve.
Megmérni csak és kizárólag csakis órával lehet, ezt magyarázom. Tévedsz, az Al rezgéseit NEM számlálják mert akkor óra lenne. Igen azt várom, hogy egyfajta számlált rezgés legyen regisztrálva. Igen. Igen. Igen.
Mivel ez nincs így ezért nincs miről beszélni.
Mivel az egy láb magasságból lefelé eső foton sebessége megnő ebből következően a hullámhossza változik (a frekvencia állandó marad) tehát a felső jeladó érzékelt hullámhossza eltérő lehet, ezt mérték ki, először az életében féligmeddig egyetértek ezzel a marhával.
Idődilatáció nem létezik, tehát nem rezeg más frekvencián a fenti óra sem hanem mire leér a jel, az más hullámhosszú lesz.
Hasonlóan az Al óra sétáltatásához ahol természetesen nem más a kiadott frekvencia csak mire érzékeled másfajta frekvenciát érzékelsz.
Az idődilatáció látszólagos.
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2016.09.01. 10:29:18

Kvantum-össze­fonódás jelei a labora­tóriumi fekete lyukban - #50 2016.08.31. 21:15
49: szerintem nem rezeg gyorsabban. Véleményem szerint az idő tágulást vagy összemenést órával kell mérni. Az észlelt (távolról észlelt) frekvenciák összehasonlítása nem perdöntő hiszen pl a mentő szirénájának frekvenciáját is másképp érzékeled amint közeledik mint amikor távolodik. Pedig a sziréna tegyük fel egyformán vijjog mindkét esetben.
Tehát a mérésnek így kellene kinézni: veszek mondjuk 10 darab (halálpontosnak mondott) alu órát, szinkronizálom őket. Ezek óraművet hajtanak és számlálják a perceket, a számláláson van a hangsúly.
Ötöt ezután felteszek a polcra és várok. Elég sokat, hogy necsak nanoszekundumos eltéréseket kapjak. Aztán mondjuk egy év múlva (a GPS órák kb tíz évig járnak) visszateszem a polcról az öt órát a többihez az asztalra és összehasonlítom a számlálókat.
Szerintem így lehet gravitációs időösszemenést mérni. De a kérdés jó, valóban gázos, azonban nincs megmérve. Vissza kell hozni GPS órákat vagy a fenti módon kell hozzá kisérleteket tervezni.
Ezzel szemben a sebességből adódó idődilatáció teljes egészében megmagyarázhatatlan, annak fizikai oka nincs. Ezt is vizsgálták a Chou "órával" és a frekvencia érthetően különbözőnek látszott a kb 70 méter hosszú fénykábellel összekötött Al jeladók között (menet közben). Ennek a különbözőségnek viszont fizikai oka nincs, tehát nagy valószínűséggel az eltérés nem valós hanem látszólagos (mint a mentőnél).

Kvantum-össze­fonódás jelei a labora­tóriumi fekete lyukban - #47 2016.08.31. 11:47
45: A téridőt vagy a téridő görbülését definíció szerint nem lehet kimérni, mert azok matematikai fogalmak. Érted ezt az egyetlen mondatot?
Azt kell megértened, hogy a matematikai fogalmakat mi alkottuk és nem léteznek a természetben. A természetben nincs hexaéder, gömb vagy sík.
Kocka alakú cukor van vagy kockakő, de ez nem hexaéder.
Gömbhöz hasonló formájú csapágygolyó van de ez nem gömb.
Síküveg van de ez semmi esetre sem sík. Mert a sík matematikai (geometriai) elvonatkoztatott fogalom és mint ilyen a természetben nem létezik
Nem tudod egy méterrúddal vagy atomórával kimérni a gömböt, mert gömb nem létezik.
Amit mérni tudsz az egy gömbhöz hasonlító alakú tárgy, világos?
A time dilatation alumínium órás kimérése egy óriási tódítás, mert a Chou Al órája az NEM óra ! Nem számolja a beütéseket tehát nem óra, hanem egy frekvencia jeladó, egy metronóm ami nem számol.
Az órák arról híresek, hogy számolják a beütéseket és két órát úgy tudsz összehasonlítani, hogy egyszerre indítod őket, majd egy idő után megnézed hányat kettyegett az egyik és hányat a másik. Ha mindkettő ugyanannyit kettyeg akkor a két óra egyformán jár.
Ha az egyik órát közben megsétáltatod vagy kilövöd az űrbe az természetesen másmilyen üteműnek látszik. Ezért összehasonlítani csak akkor tudod az órákat ha a sétáló órát visszahozod és az etalon órákkal egymás mellett nyugvó állapotban hasonlítod össze.
A Pound és Rebka kisérletet nagyon jó, hogy citáltad mert kulcskisérlet, nagyon érzékeny Mossbauer effektussal mutatták ki a lefelé eső fény sebességnövekedését.
Igen, sajnálatos öngól, ugyanis ha megnézed mi volt a kisérlet akkor megértheted mit is sikerült kimérniük (a kisérletezők tudtán kívül).
A Mossbauer effektusnek hála ugyanis a Fe izotóp gamma fotonját egy másik ugyanolyan Fe izotóp detektor el tudja nyelni. Teszi ezt akkor ha a két izotóp egymás mellett van.
Rebkáék zseniálisan kimérték, hogy már 20 méteres szintkülönbség esetén az elnyelés megszűnik (20 méteres magasságból ejtették le a gammafotont) és a 20 méterrel lejjebb lévő detektor már nem jelzett elnyelést (mert a Föld felé eső fény sebessége a 20 méter zuhanás után megváltozott, megnőtt -egy iciri picirivel, ami pont elég volt az elnyelés meghiúsulásához)
Most kitalálták, hogy kompenzálják ezt a sebességnövekedést (nem ez volt a gondolatuk, de szerencsésen ezt tették).
Az alsó Fe detektort felragasztották egy hangszóró membrájára és rákapcsoltk kb 50 Hz -et.
Láss csodát, amikor a hangszórómembrán lefelé haladt, akkor a Mossbauer elnyelés megjelent, vagyis a hangszóróval kikompenzálták a lefelé eső fény sebességnövekedését. A hullámhosszváltozás csak ezen sebességnövekedés következménye, tehát PR valójában nem gravitációs frekvenciaváltozást mért ki mert ezt nem tudod a hangszóróval kompenzálni, csak a sebességnövekedést.
http://astrojan.eu5.org/prexp.htm

Kvantum-össze­fonódás jelei a labora­tóriumi fekete lyukban - #44 2016.08.30. 20:24
41: már hogy a csudába mérhették volna ki egy matematikai, idealizált, a természetben nem létező fogalom fizikai létezését? Ráadásul atomórákkal.
Amit Te téridő görbülésnek vélsz (mert ezzel a matematikai formalizmussal próbálod leírni, de csak leírni a megfigyeléseidet) az nem más mint pl a foton trajektória görbülése a Nap mellett. Nem a téridő görbül hanem a foton pálya. Ezt a fizikai eseményt írod le a függvényekkel.
Nem tudom mire gondoltál az atomórákkal kapcsolatban, talán az idődilatációra? Mert ott amit kimérnek az egy látszólagos időeltolódás, mérhető valóban csak rosszul van értelmezve mert az eltérés csak látszólagos. Ugyanis az órákat csak néhány kivételes esetben hozták vissza és ilyenkor előszöris csaltak (= Hafele Keating kisérlet) vagy csak rendkívüli mértékben összecsapott néhány kisérletről van szó. GPS órát kellene visszahozni ami összesen kb 0.1 sec eltérést szedhetett össze. Ezt kell hasonlítani a földi etalon órákkal. Mindezideig ez nem történt meg.
Azon felfuvalkodott hozzáállás miatt amit itt a fórumon is láthatsz a wikipédiatudósoktól.
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2016.08.30. 20:27:44

Kvantum-össze­fonódás jelei a labora­tóriumi fekete lyukban - #36 2016.08.29. 22:42
33: A fényre közvetlenül nem hat a gravitációs erő, az a téridőt görbíti meg..
A téridőt nem tudja görbíteni, mert az nincs, a téridő csak matematika tehát nem lehet görbíteni.
Létezik ellenben a foton részecske, ami egy komplex mozgású, 4 elemű energiarészecske, valójában ezt hívjuk anyagnak. Na erre már lehet hatással a gravitációs erő, mivel mindkettő anyagi természetű és egyik sem matematikai fogalom. A matematikai fogalmakra az égvilágon semmiféle természeti erőnek nincs hatása. Nagy bajban van a fizika ha ezt nem képesek érteni a fizikusok.
Az eseményhorizont azon képzeletbeli felszín ahol a kifelé induló fotont éppen c sebességű gravitonszél fújja befelé, tehát ezen a felszínen a kifelé tartó foton áll. Ettől kijjebb a foton lassan kimászik a gravitációs gödörből és a fekete lyuktól távolodva egyre gyorsulva a sebessége lassan c-hez közelít.
Az eseményhorizonton a befelé induló foton sebessége 2c és egyre gyorsul.
Tehát a Nap mellett elhaladó fénysugár útja ugyanúgy hajlik a Nap felé mint akár egy kilőtt ágyúgolyó útja (csak nyilván kevésbé hajlik a foton kisebb "tömege" miatt. Egyébként nincs neki egy eredendő tömege, mert a tömeg valójában a testek tehetetlenségének a mértéke, ezt tanultuk mi meg tömeg tulajdonságként érzékelni)
És semmiképpen nem a téridő görbült, mert olyan nem létezik a természetben.

Kvantum-össze­fonódás jelei a labora­tóriumi fekete lyukban - #6 2016.08.18. 16:30
Attól eltekintve, hogy az Univerzum nem üres, mert tele van galaxisokkal sokkal, gázokkal, különféle sugárzásokkal és részecskékkel kékkel, a fekete lyukak nem szívnak magukba semmit.
Ami történik az annyi, hogy minden környező anyag és sugárzás (a gravitációs sugárzást kivéve) az eseményhorizontot elérve a fekete lyuk belseje felé halad.
Nem tudom érted e a különbséget? Valószínűleg nem.

Kvantum-össze­fonódás jelei a labora­tóriumi fekete lyukban - #4 2016.08.18. 12:57
morguldae: A fizikusok zseniálisak ebben, sőt lassan azt lehet mondani csak ebben. Egyre nagyobb ütköztetőkről álmodnak, hogy kergethessék a nem létező higgy bozontot, a félreértett szingularitást a nemlétező téridőgörbülettel, a nemlétező erős kölcsönhatást ami egyszerűen közeli elektromágneses erő, miközben nem tudják mi a foton, fogalmuk nincs mi okozza a gravitációt
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2016.08.18. 12:59:44

Nevet kapott a periódusos rendszer négy új eleme - #4 2016.08.13. 21:06
A 113. elem atommagjában sajnos nem 113 proton van hanem sokkal több, kb 280 -290 az izotópoktól függően. Miért? Azért mert neutron viszont nincs benne, csak proton.
És annyi magelektron, hogy nettó 113 proton maradjon semlegesítés nélkül, így kifelé 113 pozitív töltés látszik a 280-290 protonból. Mert a többi proton magelektronnal van lefedve. http://astrojan.eu5.org/atommag.htm
A lefedett protonokat véljük neutronnak de nincs ilyen részecske, mert a neutron mindig egy elektrontóruszba pattintott proton tórusz páros.
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2016.08.13. 21:06:59

Különös objektumra bukkantak a Neptunuszon túl - #1 2016.08.12. 17:32
Előbb utóbb csak meglesz ez a Nibiru, Marduk bolygója.

Statisztikai fluktuáció volt a Higgs-bozonnál nehezebb új részecske - #1 2016.08.09. 07:36
az elmélet még így sem ad magyarázatot például a sötét anyag és a sötét energia túlsúlyára a világegyetemben és figyelmen kívül hagyja a gravitációs kölcsönhatást.
Azért hagyja figyelmen kívül a gravitációs külcsönhatást mert a zakkant einstein azt képzelte, hogy a nemlétező tér kunkorodása okozza a gravitációs erőt, amit aztán gőzerővel letagad a fizikus társadalom, mert akkor az szerintünk nem is erő.
A gravitációt a graviton elemi részecske okozza.
A szellemneutrínó létezésének kimutatására tett kisérletek eredményei magas szintű statisztikai bizonyosságúak, de nem érik el az elvárt 5 szigmát.
De kedveskéim, a Higgs bozon kimutatására tett erőfeszítések eredményei is magas szintű statisztikai bizonyosságúak, de nem érik el az elvárt 5 szigmát !!
Ez a "magas szintű" statisztikai bizonyosság a nullával egyenlő, a sok száz trillió ütközésből számítógéppel kiválogatott néhány tíz ütközés megfigyelésére épül ami a háttérzajnak felel meg.
Nem a Higgs bozonnak.
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2016.08.09. 07:40:51

Térkép készült az Univerzumról - #24 2016.07.22. 09:55
Belőled még soha nem rántottam elő semmit.

Térkép készült az Univerzumról - #22 2016.07.21. 21:37
Helyes, vigyázz velem, de én azt javasolnám, hogy az önjelölt wikipédiatudósokkal vagy az önmagát tudósnak tartó kutató-kisérletező cikketíró gondolkodókkal vagy akár csapatokkal is ugyanúgy kell vigyázni. Mert a legnagyobb baj, hogy nekik (jobb híján) mindent elhiszünk, pedig kételkedni kell. Főleg ha valaki elmagyarázza és szájbarágja, hogy miért.
Szerintem nem írtál marhaságot és valóban egy fizikai modell mindig korlátozott érvényességgel bír.
Viszont egy matematikai modell semekkora érvényességgel sem bír !! Abból ugyanis nem lesz erősítő.

Térkép készült az Univerzumról - #19 2016.07.21. 17:22
Nem mindegy, hogy valami némileg pontatlan vagy teljesen téves.
Pontosan ugyanis nem tudod leírni a természet valóságát, mert a természet NEM függvények és emberek által alkotott törvények alapján működik.
Lehet a függvényeket addig simogatni amíg elég jó közelítést adnak a történésekre, de mindig csak közelítések maradnak, mivel a természet irdatlan mennyiségű részecske és annak statisztikus mozgásából tevődik össze amit a graviton (örökmozgó) mozgat.

Idegenek: 1500 év kell a kapcsolatteremtéshez - #93 2016.07.21. 16:08
Ez az egész egy átvágás, egy fedőtörténet. Senki nem fog rádiójelekkel kommunikálni aki a fénysebesség milliószorosával képes közlekedni.
Olyasvalamiképpen mintha egy idegen civilizáció füstjeleket keresne a Föld bolygón és ha nem talál pl morzeabc-hez hasonló jeleket akkor azt a következtetést vonja le, hogy a Föld lakatlan. Pedig tele van lakattal.

Idegenek: 1500 év kell a kapcsolatteremtéshez - #91 2016.07.20. 18:20
Nem tudom miféle megfontolásból linkelted be a fenti cikket, de annyit mondhatok, hogy a gravitációs sugárzás sebessége nagyságrendileg 1 Mc. Ezzel a sebességgel közlekednek az ebek, tehát az ő távolságról alkotott fogalmuk némileg más mint a mienk. Egy szomszédos csillag kb 10 perc.

A vártnál is gyorsabban tágul az Univerzum - #171 2016.07.20. 16:22
Mit nem értesz azon, hogy a fogalmakat az ember találja ki? Az anyagot nem mi találtuk ki, az anyag létezik és örök. Függetlenül attól, hogy él e még ember a Földön vagy sem. A fogalmak viszont megszűnnek amint az utolsó ember is kipusztul.
A matematikai modell-téridőnek nyilvánvalóan nincsenek fizikai tulajdonságai, és nem hatnak rá a benne lévő dolgok. Ez a lényeg, csak ne felejtsd el.
az általunk ismert téridőre meg igen. Ez viszont ostobaság, csak matematikai téridő van, mert azt definiáltuk. A természetben ilyen nincs.
A természetben gravitációs sugárzás van, nagyon erős ami gravitonpárokból áll. A sugárzás sebessége nagyon nagy, kb 1 millió c.
Ennek a sugárzásnak már lehet "szerkezete" ami annyi tesz, hogy tömegek közelében egyfajta gradiens alakul ki, mivel pl egy csillagba befelé több graviton halad mint amennyi kifelé jön belőle (keresztülhatolva a csillag anyagán)
Ez a sugárzás fókuszálható és az a technológia ami erre képes hihetetlen energiát képes kezelni, mivel a DVAG gravitonsugárzás nyomóereje 1.2 x 10⁴⁴ Newton. Na így közlekednek az ebek.
A gravitáció jelenséget az előbb leírt fizikai folyamat, a DVAG gravitációs sugárzás és annak tömegek általi elnyelése okozza.
És semmiképpen nem a röhejes, nemlétező matematikai téridő képtelen görbítgetése.
Annális inkább mert a relelm azt vízionálja, hogy a tömegek belsejében a középpontjukhoz közeledve egyre nagyobb lesz a térgörbület, ami az egyre növekvő gravitációnak felel meg.
Csakhogy a tömegek középpontjában nulla a gravitáció, tehát a relelm annál nagyobbat téved minél közelebb vagyunk a tömegközépponthoz.
Egy fekete lyuk esetén (amelynek közepén a relelm szingularitást vízionál) a relelm hibája a végtelenbe tart.
Na ennyit a csoda relelmről. Majd a radíros elmondja, hogy a tömegek középpontjában nem teljesen nulla a gravitáció, mert a tömegek forognak meg izegnek mozognak.
És szerinte a nullához tartó gravitációs hatás ettől lesz végtelen nagy. Butaság.

Idegenek: 1500 év kell a kapcsolatteremtéshez - #88 2016.07.20. 11:37
Nem kifejezetten rá gondoltam, elég széles a választék.

Térkép készült az Univerzumról - #14 2016.07.20. 10:39 elolvastad #9-et? Neked írtam. Az egész sötét anyag mizéria azért van mert a H₂ a földfelszínről nem látszik.
Ha kimész a légkör fölé akkor az infravörös színképvonalai alapján kimutatható az óriási mennyiségű molekuláris hidrogén. Ez nem látszik a földfelszínről és ezért ez az anyagmennyiség hiányzott, ezért találták ki a sötét anyag wimpeket és hasonló hülyeséget.
Erre az anyagmennyiségre szükség van, mert gravitációsan várható volt a létezése. Csak azt nem tudták eddig, hogy miféle anyag lehet a hiányzó mennyiség.

Idegenek: 1500 év kell a kapcsolatteremtéshez - #75 2016.07.19. 20:45
..miért nem botlottunk még bele egyetlen idegenbe sem?
Dehiszen ez elmebeteg! Az internet tele van mindenféle belebotlásokkal, több száz faj látogatja a Földet csak ez a szerencsétlen még nem látott ebet. De attól még itt vannak, idejárnak ezer évek óta.
Olyan fazonok osztják az észt akik eleve elutasítják az idegeneket, pedig a kérdéskör tanulmányozása nélkül nem szabadna állást foglalni ebben a rendkívüli fontosságú kérdésben.
Talán először meg kellene kérdezni azokat akik állítják elvitték őket, ésígy tovább.

A vártnál is gyorsabban tágul az Univerzum - #166 2016.07.19. 20:22
Egyetlen tér van.. Ez sajnos a fizikusok rettentő nagy tévedése. Mert egyetlen egy sincs.
A természetben, a szervetlen világban nem létezik tér, a természetben csak anyag létezik. A fogalmakat, mint a téridő vagy a szinuszfüggvény mi találjuk ki. Ezek a természetben nem léteznek.
Ezt egy értelmes lény ebből a pár mondatból is megérthetné, de sajnos az ilyen hiánycikk. Sokkal több viszont az olyan aki erre rávág valami baromságot, pl ha nem létezik sebesség akkor nem tudnánk közlekedni vagy valami hasonló gyengeelméjűséget.

Térkép készült az Univerzumról - #9 2016.07.19. 18:49 De tudjuk (néhányan), létezik. A sötét anyag molekuláris hidrogén. Nem véletlenül ott van ahol a galaxisok vannak.
Mert eddig ezt a hatalmas mennyiségű hidrogént nem vettük észre, lévén a gyenge IR vonalait a légkör elnyeli. De elég volt csak egy IR spektroszkópot telepíteni a légkör fölé és meglett a hiányzó ("sötét") anyag.
sárkány: Tudjuk mitől van a tömeg (néhányan). Attól van, hogy a tömeg nélküli elemi energiarészecskék körpályára állnak, pl az elektronban, pozitronban vagy a protonban. Ezek tóruszok és ettől kezdve jelenik meg a tömeg tulajdonság.
Kétféle elemi részecske van, ezek energiarészecskék (kvantumok) és egyiknek sincs tömege. 1. graviton 2. elemi elektromos töltésrészecske.
A startrekes űrhajók itt vannak, leesett néhány. Gravitációs hajtóművük hangtalan, villámgyors és a fénysebesség sokszorosát, akár milliószorosát tudja.
Ebből következik, hogy a fénysebesség nem áthatolhatatlan hiszen az ebek így utazgatnak, tíz perc egy szomszédos csillag.

A vártnál is gyorsabban tágul az Univerzum - #137 2016.06.17. 16:42
A szék mint szó egy nem létező dolog, ellenben maga a tárgy igen.
Na látod, ennyi az egész. Most már csak meg kell értened azt amit saját magad írtál. Az anyagi világ létezik, a fogalmak pedig nem.

A vártnál is gyorsabban tágul az Univerzum - #134 2016.06.17. 15:49
Szerinted a magyar nyelv fizikailag létezik? Létezik magyar nyelv az Androméda galaxisban vagy a Holdon? Bárhol a szervetlen világban?
A magyar nyelvet leírhatod ugyan, így a papír meg a tinta valóban létezik, de a nyelv akkor sem lesz fizikailag létező, mert az olyan mint egy számítógépes program, csak akkor nyer értelmet amikor az ember, mondom az EMBER sok tanulás után megtanulja mit jelentenek az egymás után leírt betűk.
A magyar nyelv a gondolatainkban létezik csak, fizikailag nem. Ezt az egy mondatot képes vagy megérteni?
Az összes általad hülyeségnek talált dolog amiket magyarázok az természetesen nem létezik. Fizikailag nem léteznek a fogalmak, gondolatok, eszmék és rögeszmék.
Csak a fejünkben. Nélkülünk bármilyen kimondott vagy leírt gondolat értelmetlen macskakaparás. Annyira nehéz ezt megérteni?

A vártnál is gyorsabban tágul az Univerzum - #130 2016.06.17. 11:31
Figyi, a geometria egy olyan elvont -tudod mi az az elvont?- ember által kreált fogalmakkal operáló tudományág amit teljes bizonyossággal állíthatunk, hogy nem létezik hiszen definíció szerint mi találtuk ki. A geometriai fogalmak matematikai pontokból épülnek fel -tudod mik azok a matematikai pontok? Nyilván nem, hiszen akkor nem erőltetnél olyan butaságot, hogy a matematikai pontok a valóságban léteznek.
A materialista felfogást úgy érted nem lehet bizonyítani? Akkor légyszíves csukott szemmel szaladj be egy vasúti alagútba amikor hallod, hogy jön a vonat. Ha símán átszaladsz a vonaton akkor Te nyertél.
De ha kilapított a vonat akkor rémes nagy ostobaságokról filozofálsz.
Egyébként ha ez Neked édeskevés bizonyíték lenne, akkor a világon bármilyen mérés vagy megfigyelés tudománytalanná válna és elég lenne a karosszékből elmélkedni milyen is lehet a kinti világ.
A tudomány igyekszik megfigyelésekre támaszkodni. Az anyagi világ megfigyelhető, mérhető, kisérletezhető. Csak ez használható érvként, a többi templomos zagyvaság.

A vártnál is gyorsabban tágul az Univerzum - #128 2016.06.16. 22:15
Ez a legcsekélyebb mértékben sem analógia, mert én azt állítom, hogy a geometria mint valóság nem létezik, a szervetlen világban nem léteznek egyenletek, számok, függvények és még definíciók sem. A fogalmak mind, egytől egyig emberi alkotások, a természetben nem léteznek. A természet nem függvények alapján dolgozik, egy ágyúgolyó nem fogja kiszámítani előre a pályát, hogy merre menjen.
A teret és az időt mint fogalmat mi hoztuk létre, mi találtuk ki azért, hogy jobban eltudjunk igazodni a világban, ezeket a fogalmakat használjuk, mindenki érti többé kevésbé hogyan hasznosíthatja ezeket a fogalmakat. De ettől nem lesz fizikailag létező, a fogalmak (egy szervetlen világban) semmire nem képesek befolyást gyakorolni, egyszerűen azért mert nincsenek, fizikailag nem léteznek.
Na most ha valaki azon kezd agyalni, hogy ő maga vagy bárki más nem létezik az legyen az ő problémája de semmiképpen nem keverendő az ember által alkotott fogalmakkal.
A természetben csak anyag létezik, fogalmak nem. Ha valaki nem képes a matematikai fogalmakat megkülönböztetni a természetben létező anyagi világtól akkor az nem érdemli a tudós minősítést. Pedig sajnálatos, ilyenből van sok.

A vártnál is gyorsabban tágul az Univerzum - #120 2016.06.16. 20:45
:))

Problémák a relativitáselmélet körül

Vita 1,   Vita 2,   Vita 3,   Vita 4,         Alias rigó fórum:   OF   OF2   OF3     és       Tudomány cikkek archiv       SG   SG2       Szkept       Hypog       Csivar       Gyakorik

	rohan.janos@med.u-szeged.hu

---

Index Fórum   2022, 2021, 2020, 2019, 2018, 2017, 2016, 2015, 2014, 2013, 2012, 2011, 2010, 2009, 2008, 2007, 2006, 2005