Csakhogy az alma akkor is lefelé esik ha az erő nem lefelé húzza, hanem lefelé tolja.
Ehhez fel kell tételeznünk, hogy a tér nem üres hanem kitölti a gravitáció. Ez azonban nem megy csodaszámba, mert a kozmológusok mára kénytelenek feltételezni, hogy az Univerzum sötét energiával van kitöltve, amely a látható anyag (4%) és az ugyancsak feltételezett sötét anyag (30%) mennyiségének is legalább a kétszerese (66%).
Az nyilvánvaló, hogy az Univerzum elektromágneses sugárzással van kitöltve, ugyanakkor egyes (téves) feltételezések szerint a (vákuum) tér Higgs bozonokkal is ki van töltve. Neutrínókkal is ki van töltve...
A kozmológusok számos problémája megoldódik ha a gravitációt nem vonzóerőnek tekintjük. A nyomó gravitációs elképzelés nem újkeletű, egészen Georges-Louis Le Sage (1724-1803) munkásságáig nyúlik vissza. Ez esetben egy tömeg a gravitációs sugarakat nem kibocsátja, hanem elnyeli.
1. hibás gondolat. törölve.
2. Megoldódik a szingularitás problémája is, ami csak a vonzó gravitációs modellnél merül fel. Nézzük például a Földet. Minél közelebb vagyunk a földhöz, annál nagyobb lesz a gra
Fekete lyuk középpontjában a vonzóerő következtében a sűrűség a végtelenbe tart, ennek matematikai következménye lenne a szingularitás. Csakhogy, egyrészt az előbbiek alapján a fekete lyukban sem nő a vonzóerő a középpont felé haladva, hanem ellenkezőleg:
csökken.
3. Megoldódik a rejtély mely szerint a fekete lyuk eseményhorizontját semmilyen anyag vagy sugárzás nem hagyhatja el, mégis mindennél jobban vonz bármilyen anyagot. Hogyan jön ki az erő, ha semmilyen hatás nem jöhet ki? Nyomó gravitációval ez a probléma fel sem merül, mert a gravitációs sugárzás is csak befelé halad, valamint az erővektor befelé mutat.
4. Megoldódhat a rejtély amely szerint a nagyobb bolygók több energiát adnak le, mint amennyit a Napról felvesznek. A kisugárzott többletenergiát maguknak kellene termelniük, de erre a radioaktivitás, vagy az árapályerők keltette melegedés nem látszik elegendőnek. A többletenergiát valószínűleg egyszerűen a gravitációs sugárzás elnyelésével nyerik a bolygók.
5. Ugyanezen logika alapján könnyedén magyarázható miért nem találnak a csillagászok 3400 Ko nál hidegebb fehér törpét. Nem tudnak jobban lehűlni, mert állandó energiautánpótlást kapnak a gravitációs sugárzás elnyelésével. Nagyobb tömegük következtében a neutroncsillagok hőmérséklete ennél magasabb kell legyen.
A kozmológusok erre azt mondják: a fehér törpék rendelkezésére álló 13 Gév nem volt elegendő a kihűléshez. Ez már csak azért is sántít mert a világegyetem legalább 2 × ilyen idős kell legyen.
Ugyanis ha valóban ellátunk 13 Gfényév távolságra és a jelenlegi világegyetem egy ősrobbanással keletkezett (mindkét állítás elfogadott), valamint ha a fénysebességet maximális sebességnek képzeljük, akkor legalább 13 Gévnek kellett eltelni, hogy a látott galaxis odáig repüljön, ahol a fényt kibocsátotta. Ezután a fénysugár további 13 Gévig utazott a földig, ahol azt a Hubble űrteleszkóp elkapta. Ebből az következne, hogy a világegyetem
legalább 26 Géves. Legalábbis ha feltételezzük azt a butaságot, hogy a fénysebességnél nem létezhet nagyobb sebességű mozgás. De a fizikusok ezt Hjah, hogy azt is gondolják, hogy a nemlétező téridő fúvódott fel?
6. Visszatérve a hőleadáshoz azt sem kérdezzük, miért nem hűlt már ki a föld.
7. Kozmikus gázfelhők összehúzódnak és felmelegszenek a csillagképződés során. De honnan származik az energia? A felmelegedés csak akkor magyarázható, ha a gázfelhőn pl. külső gravitációs erőtér munkát végez. Mert igaz ugyan, hogy az összenyomott gáz felmelegszik, de ilyenkor külső energiát fektetünk be pl. biciklipumpa felmelegedése használat közben! Ha nem nyomjuk soha nem melegszik fel...
Egy másik perspektíva: az üres vákuumban nem tudjuk elképzelni, hogy mi hajtja az atomot...
8. Megoldódik a graviton egy lehetetlen tulajdonsága is: a negatív impulzus.
És visszahúzza.
Ez a fajta ütközés minden reális fizikai szemléletnek ellentmond, valójában képtelenség. Vonzó gravitációs modellben ugyanis a gravitonnak, legyen az bármiféle energiacsomag, részecske vagy hullám, negatív tömegűnek, negatív sebességűnek vagy negatív energiájúnak kellene lennie. Lévén mindhárom tulajdonság fizikai képtelenség, ez egymagában kizárja, hogy a gravitáció vonzóerő legyen. A gravit
A nyomó gravitáció láthatóan sokkal jobban megfelel az újabb és a vonzó gravitációs modellel megmagyarázhatatlan megfigyeléseknek, pontosabban a nyomó gravitáció megfelel, míg a vonzó egyáltalán nem. *
Az a tény, hogy nem sikerült kimutatni a nyomó gravitációt arra a téves következtetésre vezetett, hogy nyomó gravitáció nem létezik. Létezik viszont egyfajta Sötét Energia amely megfelel a nyomó gravitáció követelményeinek
Irodalom
Index Fórum
2022,
2021,
2020,
2019,
2018,
2017,
2016,
2015,
2014,
2013,
2012,
2011,
2010,
2009,
2008,
2007,
2006,
2005
A fekete lyukak középpontjában nincs szingularitás
A szingularitás fogalma egy téveszme
Másrészt nyomó gravitáció esetén semmi szükség a szingularitás bevezetésére, mert a fekete lyuk közepén lévő nyomást az univerzumban és az univerzumok között is mindenütt jelenlévő gravitációs sugárzás csaknem állandó nyomóereje szabja meg, és ezért nem nő a végtelenbe. (Feltételezve -de nem megengedve- ha egy nagyon nagy fekete lyuk tömegén áthaladva a gravitációs sugárzás teljes egészében elnyelődne, akkor az elegendően nagy és a nagyon nagy fekete lyukak középponti nyomása hasonló kellene legyen - nem nőhet a végtelenbe)maguk sem gondolják komolyan,
hiszen ők feltételezik, hogy az Ősrobbanáskor a fénysebesség sokszorosával tágult a Világegyetem..
Hát ez meg kifejezetten tragikomikus.A Föld folyékony magjának zsugorodnia kellene a kihűlés folyamán..
Ennek a zsugorodásnak semmi jele, a földkéreg teljesen tele van..
A kihűléshez 4-5 milliárd év nem volt elég, ellenkezőleg, a föld tömege megmagyarázhatatlan sebességgel nő (figyelembe véve a Napról érkező anyagot és energiát, valamint a földre lehulló kozmikus anyagot, meteoritokat, stb). Pedig a gravitonok kibocsátásával energiát kellene veszitenie...
Képzeljük el: a vonzó gravitációs modell alapján a föld kibocsát egy gravitont a hold felé. A graviton 400 000 kilométert utazik a világűrben, majd nekiütközik a holdnak.
1. Michelson kísérlet eredménytelensége. - Ma már tankönyvi adat, hogy az éterszél kimutatására tervezett interferométeres kísérletben csíkeltolódás nem is várható
A Michelson kísérlet nem alkalmas az éterszél kimutatására.
Silvertooth egyutas interferométerét kellett volna használni amellyel
kimérhető a Föld száguldása a Crater/Leo csillagkép irányába.
2. Nyomó gravitációs erőtérben a Föld pályamenti mozgásának fékeződnie kellene. - Ez a feltételezés hibás, mert homogén nyomó gravitációs erőtérben mozgó Földre az elölről és hátulról ható nagyon nagy erők KÜLÖNBSÉGEÁlló Föld esetén ez a különbség természetesen = 0 lenne. Eltekintve attól, hogy a Föld pályamenti sebessége a fényhez képest is elég kicsiny, nembeszélve arról a feltételezésről mely szerint a gravitáció sebessége esetleg sokkal nagyobb mint a fényé... a két erő különbsége mérhetetlenül kicsi is lehet és ebben az esetben nem várhatunk fékeződést.
Ha pedig nem bizonyosan várhatunk mérhető fékeződést, akkor
a nyomó gravitációs elmélet legfőbb ellenérve logikailag hibás.
3. Ha a gravitáció nyomóerő lenne, akkor az árapály jelenségek egészen mások lennének. - Ez nem igaz. Teljesen mindegy, hogy egy erővektor egy pontot húz vagy nyom.
4. Napnyugtakor, vagy a napkelte pillanatában Eötvös ingával végzett gravitáció elnyelődés vizsgálat nem hozott pozitív eredményt. (Ez az eredmény természetesen nem bizonyíték a nyomó gravit
5. Nem is hozhatott, mert az Eötvös gravitációs kompenzátor a gravitáció abszorpciójának vizsgálatára nem alkalmas
6. Végezetül az anyagi világra csak anyag lehet hatással. A tér nem anyag.
Pushing Gravity. Editor Matthew R. Edwards. Apeiron (2002)
Le Sage Nyomó Gravitáció nem vonzóerő hanem sugárzás jellegű nyomóerő, Nikola Tesla
Problémák a relativitáselmélet körül
Foton és anyagmodell
Gravitáció és a Világegyetemek. Új Kozmológia
Vita 1, Vita 2, Vita 3, Vita 4,
Alias rigó fórum: OF OF2 OF3 és Tudomány cikkek archiv SG SG2 Szkept Hypog Csivar Gyakorik
rohan.janos@med.u-szeged.hu
