A relativitáselmélet másról szól, mégpedig ha egy űrhajó fénysebességet megközelítő sebességgel halad a föld felé, január elsején ér a tau ceti közelébe, és a SN felvillanással egyszerre az űrhajó pilótája a zseblámpájával egy fénysugarat bocsát ki a föld felé. A kérdés most az, hogy a szupernova felvillanás, vagy a zseblámpa fénye ér e hamarabb a földre. A zseblámpa fénye ugyanis lendülettel indult, mert az űrjármű már eleve fénysebességgel közeledett amikor a zseblámpafényt kibocsátotta.
Einstein azt állítja, hogy egyszerre fognak ideérni, és ebben valószínűleg igaza van. Ennek van fizikai tartalma, és egyúttal azt is bizonyítja, hogy a fény közegben terjed. Ha a vákuum üres lenne, akkor a lendülettel induló fénysugár sebességének nagyobbnak kellene lennie, hiszen a fénysugár nem tudná mihez beállítani a saját sebességét.
1983 októberében törvénybe iktatták a fénysebesség állandóságát, kimondva, hogy a fény vákuumban 1 sec alatt minden körülmények között 299 792 458 méter utat tesz meg. Tették ezt jól fizetett tudósok annak ellenére, hogy a fénysebességet csak földi körülmények között vagyunk képesek megmérni, azt is csak bizonyos, szigorúan meghatározott feltételekkel. Nem tudjuk pédául, milyen sebességgel terjed a fény egy fekete lyuk közelében, mondjuk attól távolodva. Ennek a fénynek megnő a hullámhossza (gravitációs redshift), de mi van a sebességével. Ja, tudom definició szerint 299 792 458. De akkor hogyan lassulnak az események az eseményhorizonthoz közeledve (a földről nézve)? Amikor az eseményhorizonthoz érve a fény megáll, és nem tud kitörni a fekete lyuk fogságából, s emiatt nem láthatunk bele a fekete lyukba. Ha megáll, akkor mégis hogy tesz meg 299 792 458 m? Igenis a közeghez képest teszi meg, és ez a közeg az éter. Sajnos van éter és ezt gravitációs térnek hívjuk. Ez a vákuumot (univerzumot) kitöltő gravitációs tér nemcsak a gravitációs nyomásért felelős, hanem a fény terjedéséért is. Üres vákuumban nincs gravitáció, és
fény sincs. Azt kell mondanom, hogy az atomokat is ez a térerő mozgatja. Ha nem lenne gravitációs tér, az atomok is megállnának és az abszolut nulla fok ALÁ hűlnének.
Nem Bay Zoltán...
Ezt nem látjuk a földről, mert nem jön onnan fény ami az információt kihozza?
Na és?
Einstein rosszul fogta meg a dolgot és ahelyett, hogy extrapolált volna, kitalálva, hogy mi történhet ott ahonnan már (fény) információt nem kaphatunk, inkább azt gondolta ki: a valóság az lehet amit mi felsőbbrendű lények a gyorsan mozgó világból képesek vagyunk a földfelszínen megfigyelni a teleszkópjainkkal. És ami még ennél is nagyobb baj, számára az ember által alkotott, matematikai, képzeletbeli pontokból álló, elvont geometria is fizikai realitás/valóság.
Ha nyomó gravitációs alapon állt volna, mint pl. Nikola Tesla, akkor minden érthető lenne a kozmológia-fizikában. De ő csak az üres térdefiníciótA tér egy koordináta rendszer, geometriai fogalom, nem anyag.
Ezt a koordináta rendszert tölti ki az anyag, a vákuumenergia, a sötét energia (DVAG), a mikrohullámú háttérsugárzás, a fény, stb hajlítgatta, ami egy okozat, és ebből soha nem fog kijönni értelmes dolog, mert az ok a gravitációs erőtér áramlása a fekete lyukba. Ez sodorja a fényt, amitől úgy tűnik: a tér görbe.
Az okozatot az ok helyére nem állíthatjuk, ez olyan mintha a gyermek szülte volna az anyját.
Hogy a fénysebesség most már (1983 óta) definíció szerint is állandó?
Ez meg a tudósok hülyesége.
A fényt a (nyomó)
gravitációsNem a szokásos értelemben vett földi gravitációs erőtérre, hanem az Univerzumot kitöltő, az intergalaktikus környezetünkben nagyjából homogénnek és izotrópnak tekinthető DVAG
(Dark energy - Vacuum energy - Aether - Gravity) energia erőtérre gondolok.
Tömegek közelében ez a homogenitás természetesen elvész erőtér vezeti, talán hajtja is valahogy, a fény ebben a közegben terjed, ebben a közegben a terjedési sebessége = c.
Bár mindenkit zavar, az egyszerűség kedvéért mondhatjuk, ez a közeg az éter.
Most egy űrhajó tőlünk sebesen távolodik az éterben, visszalő egy fotont a Föld felé. Milyen sebességgel fog a foton a Földre megérkezni? Azzal a sebességgel amivel az éterben képes haladni.
Ez a sebesség mindig állandó lesz, akármilyen irányú és sebességű űrhajóról indítom a fotont?
Persze, tud más sebességgel terjedni a nyomógravitációs erőtérben? Nem.
Mit bizonyít a mozgó űrhajókról indított fény sebesség-állandósága?
Azt, hogy a fény közegben terjed.
Látszólag más a helyzet ha maga a közeg áramlik nagy sebességgel, pl. fekete lyukba áramlik befelé: az eseményhorizontról kifelé tartó fénysugarak látszólag megállnak, a földre sohasem érkeznek meg.
De nem így a közeghez képest. A nyomógravitációs erőtér közeghez (DVAG) képest ugyanúgy c sebességgel halad a fény, csak a közeg az eseményhorizonton éppen fénysebességgel áramlik befelé.
A helyzet hasonló a pisztránghoz ami a folyó sebességével úszik felfelé a folyón.
Úszik?
Igen.
Áll?
Igen.
A gravitáció sebessége minden kísérleti próbálkozás ellenére sokkal de sokkal nagyobb mint a fénysebesség. Az eseményhorizonton belül, a befelé tartó fénysugarak sebessége tehát sokkal nagyobb is lehet mint c (a Földről nézve, ha egyáltalán láthatnánk, de csak elképzelni tudhatjuk). A közeghez képest ekkor is c marad. (Soha nem látjuk meg, ez belül van a fekete lyukban)
Az eseményhorizonton kívülről, a kifelé tartó fénysugarak, ha lassan kimásznak a fekete lyuk hatóköréből, előbb utóbb ideérhetnek a Földre, mire ideérnek felgyorsulnak, sebességük = c lesz.
A közeghez képest mindigis c volt a fotonok sebessége.
Nem is értem miért nincs éter, szegény Einstein talán megitta.
...A kopasz gravitonok terjedési sebessége c2...
Ilyen erövel azt is írhattad volna, hogy a máig föl nem fedezett és talán nem is létezö gravitonok sebessége az végtelen2 (végtelen a négyzeten).
Nem írhattam volna, de igazad van, a 300 000 x 300 000 km/s valóban egy becslés, ami véleményem szerint reálisabb mint a jelenleg erőltetett 300 000 km/s.
Te ezt viccnek gondoltad?... Jaj, Imre, dehogy gondoltam viccnek, a nyomó gravitációs erőteret olyan értelemben használom mint nevezéktant, amely erőtér az egész Univerzumot kitölti, tulajdonképpen a sötét energiának felel meg és egy nagyon intenzív (nyomó)gravitációs sugárzásból (DVAG) áll. Ezt a közeget tőlem akár hívhatnánk éternek is mert ebben a közegben terjed a fény. Fogalmazhatok úgy is, hogy a sötét energia-nyomó gravitációs erőtér vezeti a fényt, mint részecskehullámot: Astrojan fény modell.
Ebben a modellben a foton nem elemi részecske, hanem 4 részecskéből áll. Azokhoz (némileg) hasonló elemi részecskékből amikről Te magyarázol: ebből 2 gravitációs vivőrészecske, a másik kettő elektromos töltésrészecske.
CSAK a vákumenergia létezése egyeztethető össze a ciklikus modellel ahol ez a vákuumenergia okozza a gravitációt. Az Univerzum c négyzettel történő összezuhanását nem vonzóerő okozza, mert vonzóerők nincsenek is. Mivel a gravitonok sebessége c négyzet, ez okozza az összezuhanást. A mechanizmus végtelenül egyszerű csak nem a mi földhözragadt vonzógravitációs térgörbítős logikánkat kell ráerőltetni, mert az nem ér semmit.
Nem összehúzódásnak nevezném, mert semmi húzás nincs benne, inkább ahhoz hasonlítanám mint amikor egy lyukas közepű asztalon lévő teríték alatt középen berántod az abroszt úgy, hogy az abrosz vigye magával a terítéket, a csillagokat meg a galaxisokat. Az abrosz sebessége c négyzet. Ez az igazi kozmológia. Ha ezt megérted (talán később, ha segítek még egy picit) akkor nem fogsz szakdolgozatot írni Hawkingból az biztos..:))
A Világegyetemnek amúgy is ciklikusnak kell lennie, mert ha nem lenne az, akkor MINDEN makroszkopikus, nagyléptékű folyamatnak 100 %-osan le kellett volna játszódnia, és a folyamatoknak a végére kellett volna érnie a rendelkezésre álló VÉGTELENÜL hosszú idő alatt. Az csak a relelm hülyesége, hogy az idő az Ősrobbanással keletkezett, meg, hogy az idő összevissza telik, meg az idő megáll a fekete lyukban, meg hasonlók. Ha lehoznak egy GPS órát és ha ott megvan az óra eltérése (6 év alatt kb 0.3 sec), akkor majd lehet kételkedni abban, hogy az idő mindenhol egyformán telik. Mert ez a normális, ebben lehet kételkedni amennyiben MEGGYŐZŐ bizonyítékok vannak ellene. De NINCSENEK !!!!!!!!! Nem hoztak vissza órát, mint ahogy azt a néhány héttel ezelőtti kisérletnél is már írtam neked. Ott sem hozták vissza az órát a 30 cm magasságból.
Az elektronnak nemcsak a pozitron az antirészecskéje hanem a PROTON is antirészecskéje !!!!!!!!!!!
A pozitronnal szétsugárzódik, mert egyforma energiával rendelkeznek és ez a két azonos energiafél pontosan kitesz egy fotont.
A protonnal viszont NEM sugárzódik szét, mert az energiájuk nem felel meg egymásnak és nem tudnak együttműködni, nem tudnak fotont alkotni emiatt. De a proton ugyanolyan antirészecske mint a pozitron. Ezért nem találják az antianyagot a Világegyetemben, mert az a fajta antianyag amit keresnek nincs is, nem is létezik.
Csak annyit kellene észrevételezni, hogy a foton 4 részecskéből áll, kisérlet van rá, a párkeltésnél kiderül miből áll a foton, elektronból és pozitronból. Nagyobb energiájú fotonból proton és antiproton kettős keletkezik, amiből egyértelmű, hogy a proton és a pozitron UGYANAZ az anyag, csak energiájukban van különbség.
Ha egy kicsit pontosabban fogalmazok akkor természetesen NEM elektronból és pozitronból áll a foton, hanem csak egy bizonyos energiájú foton pont kitesz egy elektront meg egy pozitront. Ha az energia nagyobb akkor a megfelelő energiánál pont kitesz egy protont és egy antiprotont a fotont alkotó 4 elemi részecske (úgy, hogy a foton kettéválik mint egy zippzár, az egyik feléből proton lesz, a másik feléből antiproton lesz, a zippzár 2 fele feltekeredik és alkotja a pozitron és elekron tóruszt vagy a nagyobb energiánál a proton tóruszt és az antiproton tóruszt). A tórusz gerincét a körbe-körbe keringő graviton-fél alkotja és ekörül a gravitongerinc körül tekeredik a másik elemi részecske az elektromos töltés.
Az egész fizika rossz, s ennekokán nem találnak antianyagot, kvarkot, gluont, Higgs bozont, a teret vagy az időt már meg sem próbálják megtalálni, hátmég a téridőt.
A természetben igenis fele fele arányban létezik az anyag antianyag és mégsem annihilálódik. Nem tudnak egymásra "felszállni" a különböző energiaszintjük miatt.
A fotonból keletkező részecskék közül csak kettő fajta stabil, mert a körben keringő gravitonok CSAK ezen a két energiánál záródnak körbe. Ha nem körpályát ír le a graviton hanem spirálisat, akkor természetesen a részecske nem stabil, nem marad stabilan egyhelyben hanem elspirálozik. A stabilitás azt jelenti, hogy ottmarad egyhelyben, ha egy protont leteszel valahova akkor az ottmarad, de benne c fénysebességgel kering a töltés a gravitonnal együtt, ennek ellenére nem megy sehova.
Ilyen
spirális részecskenyomokat láthatsz a részecskegyorsítókban készített fotókon.
 |
 |
 |
| rohan.janos@med.u-szeged.hu |
Index Fórum
2022
2021
2020
2019
2018
2017
2016
2015
2014
2013
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
Albert Einstein fénysebességre vonatkozó elképzelése a semmi ágán ülő molyfingra emlékeztet. A Relativitáselmélet akkora hibával közelíti a gravitáció leírását amekkorát az összes többi tudományág együttesen sem volt képes produkálni. Kozmológia a nyomó gravitáció alapján. Sajnálatos, de teljesen másképp működik a világ mint amit a béna fizikusok elképzelődnek. A Világegyetem ciklusos. Nevetnem kellene de csak csikorog a fogam a semmiből keletkező, felfúvódó és gyorsulva táguló Világegyetem hülyeségtől.
