Nem lehet mindent matematikával leírni.. Elég lenne fúzióra utaló jelenséget (pl. erős gamma sugárzást) demonstrálni, és/vagy analitikai módszerrel kimutatni, hogy valóban lértejöttek olyan atommagok, amik előtte nem voltak jelen.
Hát ez meg hogy lehet? Talán az ünnepek miatt, vagy mi a szösz, ilyen jót írtál. Valóban nem kell leírni egyenletekkel ha betesz tíz tojást a mikróba és kivesz belőle egy kiló aranyat ami előtte nem volt bent és a Dynamónak sincs benne a keze. Ez bizonyíték lenne.
Ő persze állítja, hogy analizálták a mintát amit kivett a mikróból, meg amit mindenféle hókuszpókusszal előállított, de ezt nem hiszi el senki, én sem.
De a lehetőséget meg kell adni, bizonyítson, mert a fő baj az, hogy a tudós urak mindent biztosan tudnak, mert ők még nem láttak atommagátalakulást mikrohullámú sütőben.
Pedig a világról "semmit" sem tudunk, csak rengeteget képzelünk.
Nagyon mély tévedésben élsz Teve, a legcsekélyebb mértékben sem gondolom, hogy a valóság maga a tér vagy az idő lenne. Nem írtam le csak ezerszer, a valóságnak az anyagi világot tekintem, amit összesen kettő féle energiarészecske épít fel, tömegük nincs.
A tér és az idő csak kettő a millióféle fogalom közül amit az emberek kitaláltak, megalkottak, definiáltak és a valósághoz ezeknek a fogalmaknak csak gondolati szinten van közük, hiszen a valóságban létező anyagi világ működése alapján alkottuk a fogalmainkat. Még csak nem is mindet mert ki is tudunk találni fogalmakat aminek nemsok vagy semmi valós alapja nincs, így mese, fantázia stb.
Így legalább azt tisztáztuk, hogy a specrel nincs összhangban az abszolút térrel és idővel.
Miféle abszolút térrel meg idővel? Nincs semmiféle abszolút tér, abszolút idő, sőt abszolút meg nem abszolút téridő sincs,
a specrel a valósággal nincs összhangban,
logikai hiba van benne. Amíg a c+c =/= 2c, ami a matematika megcsúfolása, addig a relelm nyilvánvalóan téves leírása a természetnek, mégha annyira kedves is nektek a pecrel. :)
..a másik zseblámpából kijövő foton mekkora sebességgel távolodik tőlem?
Nézd meg hol tartanak a fotonok mondjuk 1 év múlva. Az egyik foton ment 1 fényévet, a másik foton szintén ment 1 fényévet az ellenkező irányba. Nem nehéz kiszámolni, hogy a fotonok 2 fényév távolságra jutottak egymástól összesen 1 év alatt.
Egymáshoz képest a sebességük pontosan 2c. Ezért nem szeretnek koordinátarendszert tenni a fotonra, mert akkor kibukna a relelm tarthatatlan bugyutasága. De ne tegyél rá koordinátarendszert,
csak számold ki, 1+1=2.
De az sem rossz ha a lézerfény egy fotonjára ülsz és nézed a szomszéd fotont ott van e melletted egy hét múlva, egy hónap múlva, egy év múlva vagy száz év múlva.
Mindig ott lesz melletted. Na akkor számold ki mekkora az ő sebessége a Te fotonodhoz képest..
(ha valakit zavar, hogy a fotonra ültél, akkor ne ülj rá, a fotonok akkor is egyszerre érnek célba, a sebességük egymáshoz képest nulla lesz).
Jogosan. Dehát erre való a kisérlet. A Magyari kisérlet kora reggel volt, február közepe, a Nap elég alacsonyan állt, ezért nemsok hatása volt a különböző irányokban kifeszített kötelekre, mert az egyiket elölről világítja meg, a szemben lévő kötelet meg "alulról". Az oldalsó kötelek meg szimmetrikusak. Magyari meg is jegyzi, hogy ezek a kora reggeli "laboratóriumi" körülmények a fogyatkozás végére változtak és itt el is rontották a görbe jobb oldalát.
A mérés közben feltámadó nyugati szelet meg láthatod a grafikonon.
A 99-es ismétlésnél meg különböző tornyokon mértek, volt gyárkémény, "Eiffel torony" és kisebb nagyobb rádióadók. Mondjuk a gyárkéményen nem volt kötél. Itt a Nap állása magasabb, nem is lett olyan szép a grafikonjuk. Az Eiffel torony alakú adó meg olyan stabil volt (és alacsony), hogy nem tudtak kitérést mérni.
A Wang effektusnál sincs kötél, az Allais effektus meg bányában is működik napfogyatkozáskor, ott sincs kötél és viszonylagos szélcsend van ott lenn, az ingák mégis megzavarodnak.
A Saxl-Allen kisérletben meg torziós ingákat használtak, zárt térben, szerintem ott sem volt kötél.
Na nem ő csinálta, de ő ásta ki a cikket az enyészetből és már ez is nagy dolog. Pont (majdnem) olyan alakú a görbe mint amit Wang kapott graviméterrel 1997-ben, kínában. Csak Magyari ezt már 1961-ben kimérte egy egyszerű teodolittal. Ügyes.
Na ehhez mit szólnak a relativisztikus térgörbítők? Tudom, semmit.
Nem fognak kapni (akik kimutatták a H2-t) mert a pár ezer fizikus nem kapkod a fejéhez. Szégyenében igen.
Nem vettek észre egy triviális dolgot csupán azon fizikusi szemlélet miatt, miszerint a világ az amit mérni tudnak. Márpedig a H2-t nem tudták mérni, csak az atomosat. Most szembesülniük kellene azzal, hogy egyetlen kémikus sem volt köztük aki riadót fújt volna, miszerint a molekuláris hidrogén sokkal stabilabb mint az atomos, tehát mindenképpen utána kellett volna nézni, lehet e a hiányzó anyag molekuláris hidrogén, mielőtt a H2-t kizárták és kitalálták a mesét az exotikus wimpekről.
De véleményem szerint nem is nagyon zárták ki, egyszerűen csak nem vették figyelembe mert nem látták. Évtizedek óta kürtölik tele a világot a misztikus sötét anyaggal és az a legegyszerűbb anyag, a hidrogén? Hát ez gáz.
Tehát az anyag valóban hiányzott és jogosan nevezhetik sötétnek. Egymást, letaposva kellene vizsgálniuk a H2-t, az eloszlását, mennyiségét satöbbi.
A sötét energia szintén nem létezik, de ez egy másik történet. Vákuumenergia van helyette ami gravitonokból áll, de ez a gigantikus energia nem gyorsitja a Világegyetem tágulását. Lassitja. A gyorsulás nagyon gyenge lábakon áll, ha lehet egyáltalán lábaknak nevezni, én biztosan nem adtam volna érte Nobelt.
És igazad van, ma is az az elfogadott szemlélet, hogy az a misztikus sötét anyag és energia csak létezik. De ez elég nagy baj.
..a nevetésre ingerlő: "a tömeg a tehetetlenség mértéke" elvileg értelmetlen mondat..
Márpedig ez egy teljesen értelmes mondat, ugyanis a tömeg valóban nem más mint az objektum tehetetlenségének a mértéke. A tömeg egy illúzió, nem alapvető tulajdonsága az anyagnak, az elemi részecskéknek nincsen tömege.
A tömeg akkor ugrik elő amikor az elemi részecskék körpályára állnak, ezek a stabil részecskék: elektron, proton, pozitron, antiproton. Azok a részecskék amelyek nem körpályán mozognak (ezért nem is stabilak) elspiráloznak, igy tömeg tulajdonságuk nem is ugrik elő, de impulzussal, energiával, frekvenciával jellemezhetők.
A graviton párok egyenes vonalban mozognak, mert egymás kalimpálását pontosan kiegyenlitik, tömegük nincs.
A fotonok négy elemi részecskéből állnak és bár egymás körül keringenek egyenes vonalban haladnak (nem terjednek, mert az valamiféle eloszlást, gömbszerű szétterjedést asszociálna), ezért kézzelfogható tömegük nincs.
A nyugalmi tömegük nulla kifejezésnek nincs értelme, mert nyugalmi foton nem létezik. Ha a foton megáll, akkor elbomlik, szerencsés esetben pozitron-elektron vagy proton-antiproton pár keletkezhet belőle, de ez nemcsak a két tipikus frekvenciájú foton esetében történhet meg, mert pl. az atommagban a megfelelő izotópok energiája besegithet a párkeltésben.
Ebben segíthetek, a sötét anyag molekuláris hidrogén. Sajnos a fizikuscsemeték ezt elcseszték, mert a H2 nem látszik a légkör alatt, a H2 IR csíkjait ugyanis elnyeli a levegőréteg, ezért azt a fizikusok nem látták. Ők feltérképezték a Világegyetem hidrogénkészletét 21 cm-en, mert ez jól látszik a földfelszínen, de ez az atomos hidrogén mikrohullámú vonala. Ez alapján megállapították, hogy hiányzik kb tízszeres mennyiségű anyag. Keresték mindenhol de nem találták, ezért elnevezték sötét anyagnak és kitaláltak hozzá mindenféle szép mesét az axionokkal meg a wimpekkel.
De.
Abban a pillanatban amikor fellőttek egy IR spektroszkópot a légkör fölé, megtalálták az atomos hidrogén mennyiségének tízszeresét molekuláris hidrogén formájában. Ettől kezdve a sötét anyagra többé nincs szükség, megvan a hiányzó anyag.
Ez volt olyan húsz éve már, az ESA lőtte fel a rakétát a világűrbe. De a fizikusak, talán szégyenükben erről nem igyekeznek tudomást venni.
Osztán miért is nem? Csak nem tán megint a relelm agymenései miatt? Ha ráülsz egy fotonra, akkor a mozi gyorsabban pereg melletted, gyakrabban jönnek szembe a muslicák és nagyobbat is ütnek. Semmi okod olyan hülyeséget feltételezni, hogy az idő nem halad csak azért mert egy fotonon ülsz. Idő nem létezik, mert az emberi fogalom/definició, de az események zajlanak körülötted, akár fotonon ülsz, akár repülőn.
Igazán elolvashatnád a hsz-t amire válaszolsz, de ennek ellenére köszönöm kérdésed, ezt írtam:
Ha lineárisan poláros fénnyel dolgozol akkor nem fotonnal hanem foton nyalábbal de legalábbis foton párral küszködsz.
Jól van, hátha érthetőbb lesz igy: ami a polárszűrőn átmegy az nem foton, hanem foton nyaláb amiben sok foton van. Két (ellenkezőleg) cirkulárisan poláros foton együtt alakithat ki egy lineárisan polarizált képzetet, de a foton maga cirkulárisan poláros részecske kvartett. Benne van az összes elemi részecske ami felépiti a teljes Világegyetemet az összes részecskéjével együtt. R és L foton.
De ne nézzük, mert lineárisan poláros foton nincs. Az egy foton cirkulárisan poláros.
Ha lineárisan poláros fénnyel dolgozol akkor nem fotonnal hanem foton nyalábbal de legalábbis foton párral küszködsz, ami semmiképpen sem nevezhető egyszerűbb helyzetnek. Magát a fotont sem értetted meg, igy nem lesz könnyű kibabrálni velem..
Ne dőlj be minden marhaságnak, minden kisérletnek lehet hibás értelmezése, van is. Főleg ha az a koppenhágai értelmezésen alapul.
Tekintsünk egyfajta cirkulárisan poláros fotonnyalábot ha neked úgy jobban tetszik. Megvizsgálsz egy fotont és látod, hogy balos. Megvizsgálsz egy másik fotont és látod, hogy az is balos. Mind balos. Ez a saját állapotuk, a keletkezésük után már nem függ semmitől, mind balos a laborban és akkor is ha egy fényév távolságban vizsgálod őket.
Ha kilométerenként leválogatod őket egyesével akkor is balos.
Ezen fotonok állapota a többitől független, nincs is nekik antipárjuk, a fotonok NEM párosával keletkeznek, legfeljebb elérhető, hogy párosával keletkezzenek.
Az örökmozgó létezik, a graviton az. Szokatlan tulajdonság, de enélkül nem lehetne spinje az elektronnak vagy a protonnak, nem mozoghatnának az atomok vagy nem tudnánk magasat ugrani.
Az nem teljesen világos azonban, hogy egy csatolt rendszer, mondjuk két ellenkezőleg cirkulárisan poláros foton ha egymástól eltávolodik akkor miért kellene megkérdezniük a másikat a saját állapotukról. Mindkettőnek megvan a saját állapota, ez már a születésükkor eldőlt és párban vannak. Ha az egyik piros a másik meg kék (a szemléletesség kedvéért) akkor ha az egyiket megvizsgálod és az piros, bizonyos lehetsz benne, hogy a másik csak kék lehet, távolodjanak el akármilyen messze egymástól.
Pedig most az egyszer igaza van, nincs azonnali távolhatás. Fénynél sokkal gyorsabb az van, csak nem mindenki tudja megmérni. Csak olyan gyorsan terjedhet információ vagy bármi más mint amilyen a leggyorsabb részecske a természetben. Ez vélhetően a graviton. A gravitációról az elvetemültebbek azt tartják, hogy azonnali hatású - mert pl holdfogyatkozáskor nem látszik (gravitációs) aberráció - de ez az előbbiek alapján nem igaz. A Hold olyan 1 fénysecre van tőlünk, de ha a gravitonok sebessége mondjuk 1 Mc akkor az aberráció csak 1 mikrosec lenne amit nyilván senki nem tud kimérni.
A koppenhágai értelmezés teljesen abszurd, ennek következménye lenne az azonnali távolbahatás, szegény Heisenberg foroghat a sírjában.
Szerintem igenis lehet információt küldeni.
Igazad van, lehet mondjuk postán vagy üzenhetek a Józsival. De egyik sem lesz azonnali.
Jaj Feri ne bomolj, valóságos időeltérés csak akkor keletkezik ha visszahozod az órát és az mást mutat. Ez többnyire akkor van ha elromlik az óra, akarommondani ez mindig így van. Ha ezt az elemi dolgot valaki tagadja akkor annak nem elég bután okoskodni, azt gondosan megtervezett kisérletek százaival kell alátámasztani.
Tudsz akár egyetlen ilyen kisérletet?
Nem, valószínűleg nem tudsz ilyen gondosan megtervezettkisérletről.
Hafele csalását ne is említsük, ahol pedig egyetlen órát röptettek fél napig azt nem nevezhetjük gondos kisérletnek. Na ebből a nanoszekundumos kisérletből volt kb 3.
El is olvastad azt a két mondatot amire válaszoltál? Próbáld megérteni..
Ha egy űrhajós lassabb járást prognosztizál a földi órákra akkor a prognózis rossz, mert a földi órák NEM JÁRNAK MÁSKÉNTattól, hogy ő prognosztitál vagy sem. A hold nem hazudós.
..az azonos órák azonos járása, és az azonos atomok azonos viselkedése a saját koordinátarendszerükben értendő, amelyben éppen nyugalomban vannak.
És miből gondolod, hogy egy egyenletes sebességgel haladó tárgy, amire még erő sem hat és minden más fizikai tulajdonságában ekvivalens a másikkal, csupán attól, hogy a másikhoz képest mozog, annak másképpen rezegnének/viselkednének az atomjai?
Az atomok rezgése a hőmérsékletükkel arányos, de egy mozgó tárgy hőmérséklete nem függ a mozgásállapotától (vákuumban nyilván, mert a súrlódástól természetesen függ)
Jah, csak nem azért, hogy kompatibilis legyél a relelmmel??
Nem tudom képes vagy-e megérteni egy ilyen egyszerű mondatot mint ez itt: A földi óra teljesen nyilvánvalóan NEM JÁR MÁSKÉNT attól, hogy te nézegeted vagy sem.
Ha lassabb járást prognosztizál akkor egy ovodás is megértheti, hogy a prognózis rossz.
Ennek megértéséhez talán az éticsigák nemi életének alapos ismeretére lehet szükséged, mert magadtól úgylátom nem fog menni.
Köszönöm a válaszodat, ne is álljunk meg itt. Ha másként látod, akkor másképpen jár-e a földi óra amikor Te nézed??? Akármit és akárhogyan számolsz ki, mi köze van annak a földi óra járásához?
A földi óra teljesen nyilvánvalóan NEM JÁR MÁSKÉNT attól, hogy te nézegeted vagy sem.
Mást látsz ha gyorsan mész és mást ha lassan mész, de akárhogyis mész a földi óra ettől nem fog másként kettyegni, csupán
másként LÁTOD.
A többieknek: Nem írtam le csak kb ezerszer, vissza kell hozni GPS órákat.
Szóval 3. Gondoltam, hogy nem elég az 1 és 2 válasz, végülis kevés ember jár erre aki értelmesen is tud válaszolni. A problémádra megoldást kinál az indexfórum, itt van a fejlécen, egy x. Csak megnyomod és már nem is kell olvasnod tőlem, ezt teszem én is.
Kár, kár, dehát te is ismételted: az órák máshogy járnak.
Próbáljuk meg mondjuk így: te elmész egy rakétával jó messze és jó gyorsan, viszel magaddal órát, közben nézed a földfelszínen lévő órát. Másképp látod járni a földön maradt órát?
1. Igen, hiszen gyorsan megyek
2. Nem, ugyanolyannak látom az órát (órajelet) mint amikor ott ültem mellette.
az órák máshogy járnak. Nehéz tagadni, mert közvetlenül mérhető.
Igen, közvetlenül mérhető, de nem méri senki. Ha mérnék (tisztességes kisérletekkel !!!) akkor kiderülhetne a semmi. Egyetlenegy órát felvinni egy kisérletben, hát eszednél vagy? Hazugság az egész, hiába mantrázod, az órák nem járnak másként.
Aztán egy másik kisérletben megint egyetlenegy órát, el sem hiszem, hogy ennyire önteltek a fizikusok, nekik egy kisérlethez elég egyetlen atomóra.
Ez olyan mintha egy új gyógyszert egyetlen patkányon próbálnának csak ki, de azt is a gyártók (akiknek speciel érdeke a kedvező eredmény).
Az órák nem járnak másként. Főleg a sebességtől nem, hiszen arra semmi fizikai okuk nincs. Másként és másként látod, a sebességedtől függően.
Igazad van, a kontrakciót nem lehet bizonyítani, mert mire visszahozod a rudat az visszanyeri eredeti hosszát. Mondják ők. Csak időt lehet mérni, ezért kell visszahozni az órát. Az ilyen irányú kisérletek egyrésze csalás (HK kisérlet) míg a maradék 3 vagy hazugság (ie a HK ismétlése) vagy egyetlen atomóra rövidtávú röptetéséből áll ahol nem ismert az órák viselkedése sem röptetés előtt, közben és után. Egyetlen órával kisérletet csinálni a fizika szégyene.
Csak látszólag van kontrakció, a valóságban nem történik meg, de nem is történhet, hiszen ahány helyről nézed annyiféle kontrakciót látsz.
Igen, például azzal, hogy tévesen képzeltük, hogy KELLENE a csíkoknak eltolódni forgatás közben. De nem kellene. Mert ami az egyik karban + delta t az a másik karban - delta t és ezek bizony nem megkülönböztethetőek, ettől nem várható csíkeltolódás. Forgatáskor a fénysugarak felcserélődnek, teljesen mindegy, hogy az egyes fénysugár van balról vagy a forgatás után a kettes fénysugár van balról, ezt az interferométer nem tudja megkülönböztetni.
A müon zápor meg éppen az idődilatációra példa, de még lehet, hogy arra sem.
Természetesen arra sem, csak a saját hülyeségünkre példa. A tudós fizikus urak nincsenek tisztában a részecskék életidejének jelentésével. Hatalmas tévedés, hogy a müonok által megtett út az 600 méter, egyetlen ilyen müon sincs. Ez egy statisztikai átlagolás, néhány müon sokkal rövidebb távolságot tesz meg, néhány meg sokkal többet.
Ez utóbbiak érnek le a földszelszínre, ezeket számolták össze.
(a kozmikus primer protonokra ugyanez érvényes, egy kis részük a levegőrétegbe ütközve azonnal elbomlik/felrobban, nagyrészük a sztratoszférában, egy kicsiny részük meg a földfelszín közelében kelti a müonokat. Ezeket számolták össze)
Jól van, rendben, nem a fizika rossz. A fizikusok rosszak. Itt egy kicsit meg ott egy kicsit.
Rossz a relativitáselmélet, extrém körülmények között, valamint rossz az értelmezése normál körülmények között.
Rossz a kozmológia minden körülmények között.
Tévedés a részecskék határozatlansága, mert a megfigyelésnek a (többi) részecskékre semmi hatása nincs.
Tévedés a szingularitás, a szingularitásból történő BB.
Tévedés a Higgs bozony, a gluon, a kvark.
Tévedés a sötét anyag, a sötét energia (értelmezése). Vakkuumenergia létezik (=gravitonok) de ez nem a tágulás gyorsító sötét energia, mert olyan nincs, a tágulás lassul (csak egyetlen nagyon távoli SN alapján vélik gyorsulónak, ahol óriási a hibahatár)
Tévedés a fénysebesség állandósága, a lefelé eső foton gyorsul (PR kisérlet)
Nem az egész fizika rossz, valóban, igazatok van.. :)
..a matematikát ne vedd semmibe.. Jó ég, dehogy veszem semmibe, nagyon fontos és hasznos dolog, egyetértek veled.
A repülős hasonlathoz én annyit tennék hozzá, hogy a Lorentz-kontrakció nem valóságos fizikai esemény. Nem nyomódik össze semmi. Hohóó, Te vagy az én emberem, persze, hogy nem történik semmi, úgy van ahogy mondod:
a megfigyelőknek más a mérési elve, másképp olvassák le az adatokat, a valóság más vetületét mérik.
Ne hagyd magad, semmilyen mérési bizonyíték nincs az eszement kontrakció, idődilettancia mellett, meg a rel tömegnövekedés mellett, amit már ki is kezdett a dégyé ikon is. Ja van összesen 4 atomóra három különböző kisérletben néhány nanoszekundumos hamisítással, le kell hozni a GPS órákat. Téves az egész fizika.
Hírmérnök:..Einstein elméletét metafizikainak minősítve oktatnák.. Épp itt az ideje :)
Értem. Azt akarod ezzel mondani, hogy amit látsz, az nem az igazi mérete a repülőnek, mert a repülőgép valódi méretének (= saját méret) megismeréséhez még utólagos számításokat kell végezned kölönböző egyenletek felhasználásával?
És ez neked teljesen természetes valamint nem gondolod azt az idiótaságot, hogy ezzel a repülőgép hosszkontrakción esett volna át, mert kisebbnek látod ?
És ezért nem definiálod át a hosszúságfogalmat és nem gondolod azt, hogy a távolság relatív?
Ha távolról nézel egy repülőt akkor az kicsi, egy közeli megfigyelő ugyanakkor nagynak látja.
Maradhatnánk ennél az egyszerűsített példánál egy pillanatra? A repülő mérete akkor most függ attól, hogy a megfigyelők mindahányan más és más méretűnek látják?
Számítással akarod eldönteni?? Te tényleg nem értettél semmit az elmúlt tíz évből. Bármilyen baromságot kiszámíthatsz, nem ér semmit.
Csak, mondom csakis és csak kisérlettel lehet eldönteni a kérdést. Van ilyen kisérlet?
Nincs. Van összesen öt darab atomóra néhány nanoszekundumos hazugsággal, jó vagy rosszindulatú mérési hibával, nincsenek leközölve, nem ellenőrizhető a pontosság, hol vannak az adatok satöbbi.
Nyomod a sódert, hogy az idő relatív, meg a hossz relatív, de azt nem vagy kepes felfogni, hogy csak a mérés relatív, minden megfigyelő mást és mást érzékel, menetközben a mérés szubjektív. A tömeg ráadásul már nem is relatív.
Ha távolról nézel egy repülőt akkor az kicsi, egy közeli megfigyelő ugyanakkor nagynak látja. De ettől a repülő nem lesz kisebb vagy nagyobb. A repülő ettől nem lesz relatív.
Visszahozod az órát és megláthatjuk igazad van e. Számítással akarod eldönteni?
Röhögnöm kell.
De ha belinkeli valaki azt a 3 nanoseces kisérletet akkor kiugrok az ablakon. Vagy az ajtón.
Én. Szörnyű, elszomorító amit írsz, betagozódni a többiekhez birkák, ki merne kritizálni mert kiközösítik, ki akar ellenfelet magának. Ez a (fizika) tudomány vége, végzete amit itt leírtál. Senki nem merészeli kritizálni a relelmet, térgörbítést, a rovargyűjteményt, koppenhágai szörnyűséget, szingularitást, hosszkontrakciót, tömegnövekedést, (nem, azt már megtette a gyula, is), fénysebességmaximumot, kvarkot, gluont, higgset, Hawkin got, Einsteint satbet..
Ebből ugyanis az következik, hogy semmiképpen nem vonhatják vissza a higgset, ha a fene fenét eszik akkor is kipréselünk egy higgsnek látszó tárgyat. A tudomány meg le van sz bocsánat ejtve.
.az SM tkp. egy "népmozgalmi" elmélet...- "ha nincs más ötleted, fejlesztgesd, részletezd kicsit"- minél többen vegyünk benne részt és minél több pénzt nyerjünk el az SM-hez tartozó kutatásokra. Igy ez a népi elmélet ... mint egy középkori kereskedőváros, amit nem egydarab világos koncepció és akarat tervez és épít, hanem az odagyűlő sokféle ember celluxxxal hozzáragaszt ezt-azt és így nő naggyá a rovargyűjtemény..
Kezd tetszeni a dolog, csak így tovább fiúk. Gyerünk Aurora, ébresztő.. :)
Na és ha lenne más ötleted?? Nem, az nem lehet, tapossuk meg.
a jelenlegi elmélet logikátlan. Huhh, jó irányba haladsz.
az 1/2 spinű elektron spinállapotainak azonos energiája mögött is egyféle szuperszimmetria áll..
Á, dehogy. Az egyik elektron jobbos a másik meg balos (tórusz, természetesen). Az energiájuk azonos, mert csupán a spirál menetiránya különbözik a tóruszban. Nincs itt semmiféle szuperszimmetria, hiszen az úgyis logikátlan, bonyolult agyalmány :))
Nincs Higgs mező, viszont szusi az tényleg van, csak nem szeretem a halat.
Nem találták meg a higgs bozont. Szeretnék ha ezt tudnák bejelenteni, de nem tehetik mert nincs meg. Keresgélnek, méricskélnek de nem tudják, hogy mit találnak ha egyáltalán találnak valamit. Minden ütközésnél keletkeznek nyomok, de a sok trillió ütközést figyelmen kívül hagyják, mondván, hogy abban nem látszik higgs bozon.
Kiválogatnak néhány nagyon nagyon különleges eseményt, hátha ezekre rá lehet fogni, hogy ő a higgs.
"It remains an open question, however, whether this is the Higgs boson of the Standard Model of particle physics, or possibly" the something else..
Ha a részecske spinje kettőnek bizonyulna akkor meg feltalálták a gravitont.
"..képes hullámként viselkedni pl. az elektron, hiszen ha nem így lenne, nem lenne elektronmikroszkóp.."
No no, ehhez semmi köze a hullámnak, kizárólag a részecskének. Az elektronforrás elektronokat sugároz ki, ezeket tekercsekkel fókuszálod. A nyalábból a mintában lévő nehézfémek elnyelnek elektronokat így alakul ki a kép egy fluoreszkálo Zn vegyület ernyőn.
Sehol nem szerepel hogy hullámnak kell lennie az elektronnak, a nyalábban kitakarunk az elektronok rendezett, fókuszált részecskesugarából részeket és kész a kép.
Igazán szép lett a meződ és jól közelíted a problémát, én is azt állítom, hogy ezek a képek nem a rét/mező hanem ezek a képek csak betűk meg szavak, fogalmak képi közelítések, ha úgy tetszik képletek vagy egyenletek.
De semmiképpen sem mondanám a képekről hogy ezek itt a mező. Mert a mező az ott van kinn a tanyán, ami ezekből az elemekből épül fel (és ezek az elemek szintén ott kinn vannak a tanyán, nem keverendők a képekkel).
Mert van a fizikailag létező anyaghalmaz (= rét/mező) és vannak rá a fogalmaink, csak ne keverjük össze a kettőt.
..dimenziók nem léteznek, sem 3, sem 11. Már hogyne léteznének?
Úgy, hogy azok ember alkotta fogalmak. Nincsenek a valóságban, a szervetlen világban nem léteznek fogalmak. Csak anyag létezik, semmi más. Az anyag is érdekes, mert a létező csak az elemi részecskék, ezek energiarészecskék, a megszokott szemléletű tömegük nincs. Ezek építik fel a látható, anyagi világot, atomokat, molekulákat.
A tömeg akkor ugrik elő amikor ezek az elemi részecskék körpályára állnak, a pörgő-keringő energiarészecskék tehetetlenségét érzékeljük tömegként. Nem a higgset.
Főleg nem 11 dimenzió, nem létezik egy sem, nemhogy 11.
A szingularitás pontosan azt jelenti amit írtál, én is ezt mondtam, ha gondosan elolvasod meg is látod. Az egyenleteknek lehet szingularitása, a természetben nincs ilyen.
Nagyobb lesz a tehetetlenséged, ha vízben sétálsz..
Ekkorát már csak Te sem tévedhetsz, a tehetetlenséged pontosan ugyanakkora vízben mint a levegőben. Amikor téged betonba öntenek akkor a tested, mondom a tested tehetetlensége nem változik meg pedig tehetetlenül állsz amíg rád nem köt a beton és el nem vész az összes tehetséged. Egy idő után már tényleg nem kell foglalkoznod a betonnal.
Ha 3 jó erős, olyan darukampóval kikötöznek három oldalról és nem tudsz mozogni akkor ettől nem változik meg a tested tehetetlensége, hogyan keverheted össze a tehetetlenséged (inercia) a mozgásképtelenséggel, nem értelek.
Ha fúj a szél attól nem a tehetetlenségi tömeged változik meg, csupán hat rád egy erő ami a tehetetlen mozgásállapotodat megváltoztatja. Abból neked nem lesz higgs ha átdefiniálod a fogalmakat, becsapod magad.
A fizikához nagyon sok hit kell, mint a valláshoz!
Húúú, megegyezünk előbb utóbb. El tudnánk mi beszélgetni, rendes vagy hogy ilyen normálisan írsz, erre nagyon kevesen képesek itt a fórumon.
Én nagyon hiszek a Higgs-ben, de lehet hogy igazad lesz.
Látod én meg ebben hiszek. A graviton egyszerű és logikus rendszer. A körben pörgő graviton - energiarészecske tehetetlensége okozza a tömeg illúziót, nem kell hozzá Higgs bozon. A graviton részt vesz az anyag felépítésében, megteremtve ezzel a kapcsolatot a gravitáció és a barionos anyagi világ között.
..esetleg a Higgs-lézerek technológiáját kamatoztatnák..
Nincsenek Higgs-lézerek, ne álmodozz. A gravitonokat lehet manipulálni, ezzel lehet utazni.
A komolyan vehető mezőelméletek kvantálása mindig azzal kezdődik, hogy felbontjuk a mező állapotát..
Rosszul kezdődnek a mezőelméletek, már írtam neked, hogy a rétnek NEM a fű, a tehenek meg a kavicsok az elemei, hanem ezek építik fel a rétet, a mezőt. Téves az egész mezőelméletes elképzelés, hátborzongató butaság.
Nézd csak meg a kvantumtérelméleti könyveket. Nem nézem meg.
Hol vannak a részecskék klasszikus mechanikai képletei?
Te tényleg, komolyan azt hiszed, hogy az anyagi világ semmi más, csupán képletek egy könyvben ? Hát mi köze van a Te képleteidnek az anyagi világhoz ? Semmi, semmi, semmi. Borzasztó nagy szarban van a fizika, ha így gondolkoztok.
A graviton párok sokan vannak, gyorsan és egyenesen mennek egy kettős spirális pályán. Nincsen pálya, nem lehet a részecskék helyét és impulzusát egyidejűleg mérni..
Jaj Máriám, hát mikor akartam én ezeket egyidejűleg vagy nem egyidejűleg mérni. Mi köze van a Te mérésednek az anyagi világhoz? Semmi, semmi, semmi.
Ha Te nem mérsz, akár egyidejűleg akár nem egyidejűleg, ha Te kihalsz az emberiséggel együtt, az anyagi világ akkor is határozottan tökéletes háborítatlansággal működik tovább.
Magyarul kifejezve, nincsenek röpködő bogyók..
Persze, persze, nem bogyók. Nem tudjuk pontosan mifélék, ezért hívod őket kvantumoknak. Tömegük nincs, kiterjedésük nagyon kicsi, energiakvantumok. Jó lenne tudni mik ezek, de semmiféleképpen ne keverd össze őket a képletekkel, egyenletekkel meg vektorokkal.
Ezek csak klasszikus képek, a modern fizikában ennek nincs helye. Ez a baj látod. A fizika teljesen elszakadt az anyagi világtól és azt képzeli, hogy a leírásra használt matematikai eszközök maga az anyagi világ. Ez egy terméketlen, szörnyű tragédia.
Nincs más lehetőség, muszáj léteznie a Higgs-bozonnak. Nem muszáj, tévedsz.
Csak egyetlen lehetőség van, ez a graviton.
Elfogult vagy, mert egyiket sem mutatták még ki, de Te annyit olvasod ezt a matematikai zsonglőrködést, hogy azt hiszed a higgsnek kell léteznie. Annyiban igazad van, a Higgs tényleg létezik, a tömege kb 80 kg. De az a pici tömegű kváziserészecske aminek nem lenne semmi mása csak a tömege, na ez nincs.
Nem fogják megtalálni és ha azt állítják, hogy megvan akkor az hazugság, 10 milliárd dollárért már lehet hazudni. Kevesebbért is szoktak.
A gravitációs hullámokat miért kellene kimutatni? Nincsenek gravitációs hullámok, csak gravitonok vannak. A graviton párok sokan vannak, gyorsan és egyenesen mennek egy kettős spirális pályán. Átmennek a mérőműszereden is, kevés nyomot hagyva. Azért nem tudod kimutatni, mert rosszul keresed. A mutatót akarod leolvasni a műszeren, pedig a graviton a műszer súlyát adja, ez a hatása.
A műszert rá kell tenned egy mérlegre és akkor ki tudod mutatni a gravitont. A nagyobb műszert jobban nyomja a graviton.
Az egyedi graviton pörög, körbe megy. Ezt lehet kimutatni. Tévedsz a kvázirészecskéket illetően, az elektron tulajdonságait választották szét, különvált a spin-tulajdonsága a töltés tulajdonságától.
A szilárd anyag mind valamiféle kristály (többé kevésbé), még a fehérjék is kristályosíthatók. Itt pontosan ugyanazok az elektronok vannak mint pl egy gázban vagy folyadékban, miféle kvázielektronról képzelődsz Te a vasban vagy a rézdrótban? Ezek maguk az elektronok.
Nem, a szingularitás nem ez. A szingularitás matematikai fogalom, valójában még a matematikában sem létezik, mert csupán egy végtelenbe tartó függvény extrapolációja.
Az Univerzum nem lufi, még csak nemis a benne lévő levegő. Egy léggömb görbülete ha már itt tartunk soha nem válik nagyobbá vagy kisebbé, mert a kis gömb meg a nagy gömb görbülete is CSAK gömbölyű. Egyik sem gömbebb a másiknál.
A lufi hasonlat erőltetett és értelmetlen, dimenziók nem léteznek, sem 3, sem 11.
Es a természetben nincsenek törvények, a törvényeket mi találjuk ki, ezek mankók, segítenek nekünk leírni a természetet, eligazodni a természetben, de a törvények csak a fejünkben léteznek. Hasznos fogalmak, de nem léteznek.
Kösz, de ugye érted ezt a mondatot:
"..még tisztázásra vár, hogy a részecske a..Higgs-bozon, vagy valami egzotikusabb.."
Előszöris, ha a háttérzajból mégiscsak kikerekedne egy valamiféle részecske a 2ezer trllió ütközesből aprólékosan kiválogatva néhány tízet, akkor még mindig halvány fogalmuk se nincsen, hogy az lehetne e az elképzelt, vagy inkább elképzelődött higgs. Vagy nem.
Graviton lehet Aurora, vagy töltés. Ezek a felépítő atomok (= elemi részecskék). A többi molekula (összetett részecske). De ezeket sem így kellene keresni, hanem úgy ahogy a rácsban lévő elektront elbontották. Ott a graviton.
Nekem meg az jut eszembe róla, hogy ha két részecske össze van kötve, mondjuk két foton cirkulárisan poláros, az egyik jobbos a másik balos, akkor ha az egyiket megvizsgálod, ezzel pontosan lehet tudni a másik foton polaritását akár megvizsgálod a másikat akár nem.
Megvizsgálhatod őket a laborban, akár 10 millió fényévnyire egymástól eltávolodva, az eredmény mindig ugyanaz lesz. Ehhez nem kell fénynél nagyobb sebesség. Hiszen össze vannak párosítva.
Nem egészen, a tudomány jelen állása (bár nem szeretem tudománynak nevezni a fizikát) szerint a nemlétező tér a fénysebességet sok sokszorosan meghaladó sebességgel felfúvódott. Mi ez ahhozképest a csekély 1 millió fénysebességhez képest.
A fizika jelen állásának fogalma sincs mi a gravitáció, miből keletkezett az anyag a semmiből és képes azt a baromságot állítani hogy a tér meg az idő az ősrobbanáskor keletkezett. Képes azt állítani, hogy ez a keletkezett idő megáll ha a fekete lyuk gyorsan forog. Meg ha nem forog gyorsan.
A tudomány jelen állása még mindig azon kesereg, hogy nem tudja hol a sötét anyag, de a Világegyetemet felépítő hidrogént nem hajlandó tudomásul venni, talán szégyenében.
A tudomány jelen állása nem képes határt szabni a fekete lyuk központi nyomásának és azt képzeli, hogy ott szingularitás van.
A tudomány jelen állása a Higgs bozonokat kergeti, de valahogy sehol sem találja.
Ez a fénysebességmaximum szerinted alá van támasztva valamivel? Nincs. Einstein a hasára ütött és azt mondta: ennél nagyobb sebességet még nem láttam, tehát nincs. Ennyi a fénysebességmaximum. Nem folytatom de hosszú a lista.
Tételezzük fel, hogy a (kozmológiai) vöröseltolódás sebességet jelez (ami ugye nem bizonyos, de feltetelezni lehet). És képzeljük azt, hogy egy tűzijáték egyik szikráján élünk.
Sajnos bármelyik szikrán ülsz, azt látod, hogy MINDEGYIK szikra tőled távolodik, akármerre nézel. Nézhetsz a robbanás irányába vagy az ellenkező irányba, nem látsz különbséget. Az egyetlen megkötés az, hogy ne lássad a szélét, a frontját a robbanásnak, mert odáig nem látsz el.
Na most az Ősrobbanással ez a helyzet, mert a szélső galaxisok sebességlimitje c2, ezért ezeket a galaxisokat soha nem láthatod meg, mert gyorsabban távolodnak mint ahogy a fény ideérhetne róluk.
Hát, egymás mellet nem látnád, mert ahhoz vissza kellene ugranod ide, de ez mellékes.
A csillagászok azt próbálják kibogarászni, hogy hogyan fejlődnek a galaxisok meg a csillagok, ehhez állnak rendelkezésre a millió fajta "időlenyomatok" mivel a sok csillagnak mind különböző a fejlődési állapota, különböző "korúak" de mindet egyszerre látjuk, hasonlóan mint ahogy a gyerekeket is meg az öregeket is egyszerre látjuk. Velük könnyebb a dolgunk, mert ugye tudjuk hogyan születik a gyerek, hogyan cseperedik meg mi lesz a vége.
A galaxisokkal pl nehezebb, mert ki kell találni, hogy honnan vannak a spirálkarok, azok éppen befelé tartanak a központi nagy fekete lyukba vagy netalán éppen abból jönnek kifelé (erre is van elképzelés), összeugranak a galaxisok halmazokká vagy szétrepülnek, meg egyáltalán hová tartunk, honnan jöttünk.
Egy biztos, nem a semmiből lettünk és nem is semmisülhetünk meg, az anyag nem vész el, csak átalakul.
Aki azt mondja, hogy tér keletkezett az Ősrobbanással, meg ráadásul az anyag is, az hazudik. Vagy csak rendkívül buta.
Van valamilyen módszer arra, hogy mondjuk az 1000 évvel ezelőtti Napot és Földet megfigyeljük?
Igen, van. Megkérsz egy ebet, hogy ugorjon el veled 1000 fényévre és akkor egy baromi erős távcsővel (mondjuk viszed magaddal a Hubblet) megfigyelheted a Napot. Ha megtalálod a csillagos égen. A Földet persze nehezebb lesz, mert a Naptól nem látsz semmit. Miért is jó ez neked? Na jó, költői kérdés volt, nem jó semmire.
Ennél sokkal egyszerűbb, ha a sok ezer évvel ezelőtti csillagokat vagy galaxisokat figyeled meg. Ha felnézel az égre, a néhány naprendszeri objektumon kívül a sok milliárd csillag és ugyancsak sok milliárd galaxis mind ilyen, a sok ezer, millió évvel ezelőtti állapotukat látod.
Ennek viszont nagyonis van jelentősége, mert a fizikusok azt képzelik, hogy a tér tágul, ezért ha látnak egy kvazárt mondjuk 13milliárd fényév távolságban akkor azt nem tudják hogyan került oda, hiszen szerintük az Univerzum csupán 13 milliárd éves. Dehiszen ez a fény már 13 milliárd éve jön felénk ! És akkor hol marad az Ősrobbanás, amihez idő is kellene, hogy a kvazárunk odáig repüljön ahol ezt a kvazárfényt kibocsátotta?
Igenám csak tér nincs, téridő sincs, tehát nincs ami felfúvódjon.
Tágulni csak az Univerzum tud, mert az Univerzum létezik és csak létező anyag tud tágulni. És itt jön a baj, mert akkor a 13 milliárd éves Univerzum életkora nem elég ahhoz, hogy kvazárunk 13 milliárd fényév távolságra eljusson, ahol ő a fényét kibocsátotta és ez a fény további 13 milliárd évig jött felénk. Mert ez a kettő együtt már 26 milliárd év.
Na persze ha a robbanás c2 sebességgel történt, akkor nem kellene olyan hülyeségeket feltételezni, hogy a nemlétező tér tágul, meg a metrika így meg úgy hókuszpókusz, akkor beleférne az időkeretbe a távoli kvazár. Is.
Na, ezzel a c2 sebességgel ugorhatsz el 1000 fényévnyire is (a gyengébbeknek ez a c2 kb 1 Mc sebességet jelöl).
Semmiféle hosszból nem számolok erőt. Aha. Pedig ez volt a kérdés. Elég lett volna csak annyit írnod, nem számolok vissza semmiféle nyugalmi hosszra, mert erre voltam kíváncsi.
Értem. Fogalmad sincs mit is kellene válaszolnod. Nem azt kérdeztem jelentős e szerinted az eltérés, hanem, hogy melyik hossz/átmérő az igazi, amely átmérő meghatározza a becsapódás nagyságát. Nem kell a mellébeszélés.
A relativisztikusan mért, vagy a nyugalmi hosszra visszaszámolt átmérő.
Tartsd szem előtt, hogy nincs relativisztikus tömegnövekedés. Sem.
Nekem nem mindegy, hogy egy 10 m-es objekt közelít vagy egy 1000 méteres, de a példát érted? Vagy segítsek?
A kérdés az, hogy a relativista hosszmérés alapján kalkulálod a becsapódás erejét vagy visszaszámolsz a nyugalmi hosszra ami a test valódi mérete ? (A sebesség, összetétel és egyéb paraméterek ne zavarjanak, mindkét számolásnál ugyanaz.)
A nyugalmi hossz nem változik. Észrevetted, hogy ezt mormota 839-ből idéztem? Nem, de mielőtt teljesen értelmetlenül telefirkálnád a lapot mindenféle űrhajókról meg kiderítésekről amire nem vagy képes, engem meg nem érdekel, azt válaszold meg, hogyha relativisztikus sebességgel érkezik egy aszteroida (tegyük fel mormota) akkor melyik átmérőjével számolod ki a várható becsapódással felszabaduló energiát/impulzust,
a rel mérésed eredményével vagy a nyugalmi hosszra visszaszámolt átmérővel számolsz, he ??
Te viszont azt vitatod, hogy a mozgásban mért hossznak is van értelme.
Ezért kár volt ekkora cikket írnod, mert állításod hazugság/tévedés. Ugyanis a mozgásban mért hossznak van értelme, csak nem igaz. Te írtad: Ha a nyugalmi hosszra van szükség, ki lehet számítani a mért hossz és sebesség alapján, tényleg.
Pontosan ezt állítom én is, tíz évig ezt nem értetted meg.
A nyugalmi hossz nem változik.
Valóban, az aszteroida átmérője nem változik meg attól, hogy gyorsan megy = a nyugalmi hossz nem változik.
A hosszkontrakció nem történik meg, csak a mérés körülményei változnak, de a valós hossz a mérésből visszaszámolható.
Ha az aszteroida átmérőjére vagy kiváncsi akkor nem a rel mérés eredménye alapján kell impulzust számolnod, hanem vissza kell számolni a nyugalmi/valóságos hosszára/átmérőjére, mert a becsapódáskor az ezzel számolt energia fog felszabadulni és nem a relativisztikus hosszmérésed alapján számolt: feldughatod a relativisztikus hosszmérésedet.
Anális inkább mert a relativisztikus tömegnövekedés sem történik meg, bruhaha.:)
Valójában nem számítok tőled értelmes válaszra, de válaszodból ítélve nem értettel az évtizedes vitából semmit.
Ha a testek hossza (amit nyugalmi hossznak ködösítesz) nem változik repülés közben, akkor nincs miről vitázni, ez rendben van.
Ez esetben a méréssel van probléma, ami mást és mást mér a változatlan hosszu testen, egyszer ekkorának méri máskor meg másmilyennek méri ugyanazt a hosszt.
Még mielőtt lekurváznál ezredszerre is én csak ennyit állítok, a testek hossza nem változik tehát a hosszt olyan körülmények között akarod mérni ahogy azt nem lehetne, vagyis lehet, de akkor a rel szabályokkal vissza kell számolni és akkor megkapod a test valódi hosszát.
De nem, téged nem érdekel a testek valódi hossza, téged az érdekel, hogy azt milyen hosszúnak látod.
De mondok egy példát, egy gyorsan mozgo aszteroida közelít a Földhöz és a fizikus társadalom eszét vesztve vizsgálja a hosszát. Szerinted melyik adat érdekli a világot, az a hossz ami egy látszólagos hossz, vagy netalán arra volnánk kíváncsiak, hogy az aszteroidának mekkora a valóságos hossza ????
..sok híres tudós félreértette a specrelt, és mások nem merték kijavítani őket. Tudod milyen nagy a tudományokban a tekintélyelvűség, egyesek agyon sztárolása.
Ez már egész jól hangzik, ezen az úton már el lehet indulni pl. megtörténik-e a valóságban a hosszkontrakció ?
mormota veled erről már megegyeztünk, csak nem mered bevállalni: nem történik meg. Mozgásállapottól függően mást és mást mérek, de a valóságban a hossz nem változik.
De megismétlem a kérdést amire nem válaszolt senki: relativisztikus sebességgel repül egy bot és a hossza relativisztikusan növekszik. Lehetséges ez ??
..az elektromágneses mező nem okoz tömegnövekedést.
Ez csak annyit jelent, hogy az egész relativisztikus bűvészkedés egy nagy humbug. Mint ahogy nem okoz idődilatációt sem, meg hosszkontrakciót sem. A valóságban ezek az események nem történnek meg, csupán arról van szó, hogy ha az objektumok gyorsan mennek akkor távolról szemlélve relativisztikusan látszanak. De a hosszukkal meg a tömegükkel a valóságban nem történik semmi. Meg a sajátidejükkel sem.
Tudom, hogy nem rám vagy kíváncsi, de ez a helyzet.
Amikor a bazierősségű ütközésekkel operálsz akkor ugye nem lesznek kölcsönhatások?
Az LHC-ben is kváziprotonokat ütköztetnek ugye. És keresik a kvázihiggs bozontot.
"Az az elektron, ami széthasadt spinonra..." az egy teljesen jo elektron.
A szabad proton miért hasadna ketté? Stabil. A disznó is csak akkor hasad ketté ha kölcsönhatásba kerül a böllérrel meg a késével.
A protont ketté kell hasítani, magától nem bomlik mert benne a keringő alkatrészek frekvenciája éppen akkora ami körpályát eredményez. Ha egy kicsit megváltozna ez a frekvencia (valamitől, a semmitől nem változik meg) akkor a proton elspirálozna, megszűnne proton lenni, mert nem maradna egyhelyben, nem keringhetne egyhelyben.
Ha befolyás alá helyezed, csak akkor várható a "bomlása". Enélkül hiába várod.
4 részecske záródik körbe, ezek a stabilak: elektron, pozitron, proton es antiproton.
A foton ugyanezt (na jó, hasonlót) menetközben csinálja, ő is stabil amíg szabadon mehet.
Nem érted, hogy már megtalálták? A spinon az. Nem ilyen baromi erős ütközésekkel, meg terekkel kell megkeresni, hanem úgy ahogy az elektront kettéhasították.
Ha a protont ugyanigy kettéhasítanák neadjisten, akkor már hinnél nekem?
Dehogy, nekem sehogyan sem hinnél, bármi történjék is. Mert neked a proton három részből áll, vagy mégtöbb kvarkból. Felkvark meg lekvark. Nagy energiával nem látsz semmit mert nem tudod honnan vannak az új részecskék, a közlő energiából vagy a proton alkotórészeiből.
Azt jól mondtad, a hitnek jó nagy szerepe van. A tudomány hit. A hivőket meg nem lehet meggyőzni, előbb harapják le a fejedet.
Ezt úgy értsem, hogy a téridő létezésére sincsen semmilyen bizonyíték? Vagyis a téridő görbítésével agyonmagyarázott gravitációs elméletnek semmivel nincs több bizonyítéka mint a nyomó gravitációnak a gravitonokkal ?
Persze, hogy nincs. De mégis van egy óriási különbség. A téridőt soha nem is fogja kimutatni senki, mert az egy fizikailag nemlétező, ember által kreált fogalom.
A graviton meg létezhet, mert az anyag. Nem olvastad amit írtam 811-ben?
A gravitont kimutatták, csak nem tudják, hogy az ő. Amikor kettévágták az elektront akkor ott volt a graviton magában. Szétválasztották a töltést meg a gravitont, de nem tudták, hogy miből van az elektron, ezért a két részt elnevezték holonnak (ami a töltésrészecske) és spinonnak (= graviton energiarészecske, ő felel a spinért).
Nem gyorsítóban kell kimutatni a gravitont, hamarabb megtalálnák.
Az a "csúcs" 125 -nél egyáltalán nem bizonyos. Mert ott van most már egy másik csúcs is 123 -nál és a fizikusok már arra fogadnak, hogy az a csúcs nem csúcs, a másik csúcs a csúcs. Hümm, hümm
Ja, és még az sincs kizárva, hogy éppen a gravitont fedezik fel, ha neadjisten tényleg csúcsnak nyilvánítanák a nemcsúcsot, bár ez meglepne.
Igazad van a magad módján, de mégsincs. A gravitont kimutatták, csak nem tudják, hogy az ő. Amikor kettévágták az elektront akkor ott volt a graviton magában. Szétválasztották a töltést meg a gravitont, de nem tudták, hogy miből van az elektron, ezért a két részt elnevezték holonnak (töltésrészecske) és spinonnak (graviton, ő felel a spinért).
A mérleggel is igazad van, némileg, de mégsincs. Ha úgy tennéd fel a kérdést, hogy mivel lehetne kimutatni a gravitonok hatását, akkor kézenfekvő lenne a mérleg kisérlet.
De ha netalán azt a kérdést tennéd fel, hogy mivel lehetne kimutatni a térgörbület hatását, akkor nem biztos, hogy az első gondolatod a mérlegre esne. Mert mit csinálhat egy térgörbület ami nincs ???
De nem válaszoltál a sokkal alapvetőbb kérdésre ebben az elfogult világban:
Mennyi kisérleti bizonyíték támasztja alá a téridő létezését ?
Rosszul. A higgs bizontra semmilyen bozonyiték nincs. Találtak néhány puklit a billiónyi ütközésből önkényesen kiválogatott események között, amiről nem tudják eldönteni, hogy azok részecskék lehetnek-e vagy csak a háttérzaj játszadozik, nem ám hogy higgs bozon.
Fogalmuk nem volt hol keressék, ezért átnyálazták a rendelkezésre álló teljes energiatartományt és nem találtak semmit. Ezért megpróbálták eladni ezt a néhány háttérzajnak minősülő halmocskát higgys bozontnak. De egyre több helyen találnak ilyen puklit, ezért most kitalálják, hogy nem is egy hiddel bozont van hanem több.
Háttérzaj? Á, az nem, ezek mind higgs bozonok. Te meg elhitted.
A gravitonok hatását meg látod ha ráállsz a mérlegre. Vagy ha nem állsz rá akkor is.
Ja, hogy az nem graviton, hanem a tér görbül? Hát ez a tragédia.
...ha a Higgs-bozon kérdését nem tudják teljes bizonyossággal eldönteni, akkor a SUSY-val kapcsolatban miért ilyen biztosak?
Nem lehet azért, mert az egész úgy ahogy van egy marhaság? A természet nem egyenletekkel dolgozik, nem ismeri a számokat, sem a geometriát. A természetben nincsenek törvények és képletek, csak a részecskék tömkelegének statisztikus mozgása.
Ez a mozgás (anyag mozgás) alakítja ki az egyre összetettebb komplexumokat amit mi megpróbálunk a matematika segítségével leírni, miközben elfeledkezünk arról az anyagról ami ott mozog és maradnak az egyenletek.
Ha nem jó, kreálnak hozzá egy mezőt, a hasamra ütök, legyen higgs mező. Nem találják? Nem baj, a tíz milliárdot elköltöttük, majd kérünk másikat. Még jó, hogy nem adták ki érte a Nobelt, szegény Higgs lassan adhatná is vissza.
Ez egyáltalán nem nyelvészeti kérdés, ugyanis Einstein volt éppen aki szimplán matematikává degradálta a gravitációt, tiszta geometria szintjére süllyesztette le, elmaszatolva ezzel a fizikai okot, a gravitációt okozó gravitonok szerepét.
Ennek okán nagyonis fontos, hogy térnek nevezd a teret és mezőnek a mezőt. A tér ugyanis tiszta geometria, a mező meg részecskék alkotta anyag. Ilyen értelemben van jogosultsága a mezőnek (field), de a mező nem elsődleges, nem a mező kvantumai a részecskék hanem a részecskék összessége alkot egy "mező" -vel leírható új létezési formát.
Hasonlóan mint a rét sem elsődleges létező aminek az elemei lennének a tehenek meg a fűcsomók hanem pont fordítva ülsz a tehénen, mert a létezők az elemek: talaj, bogarak, fű-fák-bokrok, madarak-tehenek, atomok, végsősoron gravitonok meg töltések. Ezek alkotják a rétet.
A mező ugyanilyen, valami alkotja és felépíti. Virtuális fotonok nincsenek, lehet nyelvészkedni de ha virtuális akkor nincs. Van helyette más, ezek a gravitonok, ezek működtetnek mindent, felépítik az anyagot, hajtják a fényt, működtetik a mágnest.
Hja, jó lenne tudni, hogy hogyan.
A graviton nem virtuális, csak nem látjuk. Ég és föld különbség.
Nem. Amikor azt mondja, hogy tér, akkor arra gondol, hogy tér. Amikor azt mondja, hogy rét akkor arra gondol, hogy rét, esetleg szántóföld, puszta, legelő vagy mező.
De nem egy matematikai, nemlétező fogalomra gondol, hanem egy létező, valóságos, anyagi dologra.
A Te meződ részecskékből épül fel, nem egy különálló létező, hanem a részecskék tömkelege. De a mező az nem tér. Mint ahogy a nagyanyó sem nagyapó. Többnyire.
Egyetlen ilyen természetellenes folyamat van, az a béna agymenése. Érdekes, hogy ezt a marhaságot mindenki beveszi a proton méretű fekete lyukakkal meg az ő szétsugárzásukkal. Magad is látod, hogy ilyen folyamat nincs és mégis azt állítod, hogy ha lenne akkor szétsugárzódna.
De nem lenne.
És nem azért nem lenne mert gyorsan szétsugárzódna, mert ez a szétsugárzás egyedül a hawking agyában ment végbe, máshol sohasem. De ő maga is azt képzelődi, hogy egy létező fekete lyuk szétsugárzódásához cca 1050 év kellene, jó vicc, addigra már milliónyi ciklus lezajlik a Világegyetemben. És egy egy ciklusban valóban szétsugárzódik a Világegyetem. De ez nem a hóking.
pert, tudnál legalább egy ilyen folyamatot írni ahol képződött mondjuk csak egy teniszlabda nagyságú fekete lyuk? De nehogy azt írd, hogy pl a Földet ha összenyomod akkor mekkora fekete lyuk lenne belőle, mert a Föld-méretű objektumból nem lesz fekete lyuk.
Feltételezhetően nem léteznek mikro (méretű) fekete lyukak.
Innentől kezdve a további kérdések eléggé értelmetlenek. A fekete lyuk minimális tömege olyan 1.4 naptömeg. Nem létezik a térnek meg a téridőnek olyan mértékű hajlítása ami kis méretekben fekete lyukat hozhatna létre mert téridő nincs, nem lehet hajlítani se kicsit, se nagyon. Szingularitás nem létezik, ez a relelm tévedése vagy hibája, a valóságban soha nem tart a nyomás a végtelenbe, a nyomás csak a nyomóerő nagyságáig növekedhet. A nyomóerő a graviton.
Ha egy fekete lyukkal találkoznánk az baj lenne, mivel ő a nagyobb ezért beleesnénk és kész, az összes mákos palacsinta átalakulna dezintegrációs palacsintává.
Elképzelhető, hogy a Föld középpontjában egy mikro fekete lyuk lakozik, csak nem igaz. Képzelni lehet.
Ha ott fekete lyuk lenne, akkor nagyon gyorsan belezuhanna a Föld, c2 sebességgel. Nem lenne időnk észrevenni.
Nem gondolnám, hogy az Ősrobbanásnak harangoztak, mert az egész félre van értve, sok Ősrobbanás volt már.
Előszöris nem szingularitás robban fel, mert olyan nincs. Egy nagy fekete lyuk robban fel ilyenkor ami hirtelen keletkezik, a gravitációs kollapszus sebessége c2.
A tér nem tágul, nem fújódik fel, mert nincs olyan.
A robbanás kezdősebessége c2 és folyamatosan lassul, a gyorsulva tágulás egy tévedés, mérési hiba, egyetlen nagyon távoli SN megfigyelésen alapul.
A Világegyetem kora jóval több lehet mint 13.6 Gév, ezért lehetett elég idő ezen szerkezetek kialakulásához.
A Nagy Bumm alternatívája a sok Nagy Bumm, a Világegyetem ciklusos. A hinduk ezt különben tudják, de hogy honnan?
Sajnos nem határozottan fiatalabb, hanem csak nanosec különbségeket hoztak ki. Amit határozottan lehet állítani az csak annyi, hogy a HK kisérletben bődületes csalással hozták ki a kívánt eredményt. Itt 4db órát használtak, de mind rossz volt. Amelyik meg a legkevésbé volt rossz az meg éppen az ellenkezőjét bizonyítja a kisérletből levont következtetéseknek.
A későbbi kisérletekben meg csak egyetlen atomórát röptettek, ami drámai kisérleti melléfogás. Ez volt kétszer vagy háromszor.
Ezenkívül egy kisérletben használtak 3 db órat, erre alapít a relativitáselmélet. Nagyon, nagyon kevés.
Azért kevés, mert nem tudod, hogy mi történik az órákkal repülés közben, pl rázkódik és minden változást relativisztikus változásnak könyvelsz el. Olyat is ami nem az. Tehát még rossz szándékú hamisítás nélkül is tévesen következtetsz (vélhetően).
A müonok meg nem ott keletkeznek ahol Te gondolni véled hanem a tengerszinten vagy a tengerszint közelében. Egyik müonra sincs ráírva, hogy hol keletkezett. Csak a müonok többsége keletkezik a sztratoszférában, egy kis része leér a tengerszintre. Ezt számolod össze.
Szerintem nem érted de ez nem baj, a baj az, hogy nem a relativitáselméletet kellene megérteni hanem a természetet, ami köszönő viszonyban sincs a relativitáselmélettel.
A relelm egy matematikai leíró elmélet, még csak kisérletet sem tesz a gravitáció fizikai mibenlétének megismerésére. A relelmet ha érted az nem hátrány, de ezzel még semmit nem értesz a természet működéséből. Következésképpen nem tudod megállapítani relativisztikus logikával és gondolatkisérlettel hogy mi lesz az ikrekkel, csak azt tudod mondani, hogy mi lesz a relelm szerint. De ilyen kisérlet nem történt, ikrek még nem jöttek vissza, sőt még el sem indultak.
Néhány nanoszekundumos kisérleti hibára alapoz a relelm, amihez összesen néhány darab órát használtak. Nem tudni mi történik az ikrekkel mert a mai kisérleti eredményekből csak annyit állíthatunk biztosan, hogy az egyik iker néhány nanoszekundummal fiatalabbnak látszik (a GPS működése alapján), mondom látszik !!
pert megadta a választ, miért nem jó neked: Úgy tűnik megtartja magának a perdületét.
Kész. Ez a válasz. A perdület megmarad, tehát az idő nem állt meg. Nincs paradoxon csak rossz a relelm amennyiben azt állítja, hogy megáll az idő. Megdöntötted a relelmet.
Ne dőlj be a bomlasztónak, ehhez nem kell semmiféle számítás, nem kell hozzá a relelm ismerete és a matematikája sem.
Csak egy dolog kell hozzá: állítja a relelm, hogy megáll az idő ?? Csak ez az egy dolog a kérdés.
Mert ha az idő megáll és a perdület megmarad akkor az ellentmondás, a relelm megdőlt, logikai hiba van benne, nem csoda ha mormota nem érti.
Hjah, hogy a téridő elkezd forogni (a sírjában)? Vagy kínjában? Szégyellem magam helyettetek is.
Hát igen. Kívülről nézve. De szerinted törődik a csillag azzal, hogy Te őt kívülről nézed? Vagy nem nézed?
Az idő nem áll meg, mert nincs is olyan, az idő emberi definíció. Innen nézve egyre lassabbnak véljük az ottani folyamatokat mert a fény egyre lassabban mászik ki a gravitációs veremből, az eseményhorizonton meg éppen megáll, már nem tud kimászni, ezért az innen kifelé induló fény már sohasem érkezik meg ide.
Ezért képzelik a fizikusok, hogy ott az idő lelassul. De csak a foton lassul le.
Így aztán a perdület is megmarad, csődben van a fizika. Szerintem jó a kérdésed, szia.
Csak idő kérdése ne aggódj. Elolvastad amit írtam? Egyre több puklit találnak, ami normális gondolkodással (nem fizikusi) azt jelzi, hogy 1, az eredetiben miért nem találták meg ezeket, 2, azért mert a háttérzaj szórakozik a billiónyi ütközésből kiválogatott "eredményekkel"
A fizikus persze arra voksol, hogy a 9 gammás, öt szigmás meg a három hagymás eredmények ugye tutibiztosak, tehát az újabb puklik csak újabb higgzek lehetnek.
Azért érdekes, hogy a 121 helyett most már 123 -nál meg már 126GeV -nél is elvándorolt a higgys, előbb utóbb mindenhol talának egy kis háttérzajt, hasokáig nézik. Ezért inkább nem nézik tovább, mert a további kisérletek csak zavart okoznak a gyönyörűséges / csodálatos higges felfedezésben ami nincs. Nem csoda ha már arra fogadnak a fizikus urak, hogy nincs itt semmiféle hígz bozont.
..de mi hajtja? A graviton. Elfelejtettem megírni? Nem, itt van: Ő mozgatja a világot, neki az a tulajdonsága, hogy gyorsan megy. Viszi a fényt, pörgeti az elektront vagy az antiprotont. Az elektron nem kering az atommag körül! Csak pörög magában a tóruszon belül. Mi hajtja a gravitont? Ő maga a hajtóerő. Ez benne a szokatlan, az energia mozog. Mi egy álló világban szeretünk lakni, megszoktuk, hogy este hazamegyünk és ugyanott találjuk az ágyunkat ahol hagytuk.
A graviton gyorsan megy és a szerencsénk az, hogy a graviton a töltéssel körpályára tud állni, ekkor nem megy sehova csak itt pörög. Ezért találjuk meg este az ágyat. Ha nem lenne ez a (2 féle) körpálya akkor az ágy egy másodperc alatt szanaszét villanna, szétsugárzódna, a részecskék elspiráloznának.
Az elemi részecskéknek (= a graviton és a töltés) nincs tömege, a tömeg illúzió amit hiába tudsz mérni makroszkópikusan, attól még nem létezik, a tömeg helyén csak pörgő elektronok meg protonok vannak, ezekben meg tömeg nélküli részecskék keringenek a tórusz felületen. A tórusz belsejében a graviton kering, ekörül spirálozik a töltés ami bejárja a tórusz felületet.
Örülnék ha nemcsak bohóckodnál mert a kérdés jogos. A graviton attributuma a mozgás.
Meg tudnád fogalmazni ugyanilyen velősen azt is, hogy mi az energia? Én is megpróbálkozhatnék vele?
Az energia elemi részecske, gravitonnak hívják.
Ő mozgatja a világot, részt vesz az atomok felépítésében. Szokatlan tulajdonsága, hogy gyorsan megy, sebessége c2, a kötözködőknek kb 1 Mc. 2 tükörkép formában létezik.
A dimer graviton okozza a gravitáció jelenségét ami ott lép fel ahol tömegek megzavarják a gravitonsugárzás homogenitását. A gravitonsugárzás nagyon erős kölcsönhatásban van az anyaggal de ez a kölcsönhatás homogén gravitonsugárzási környezetben nem tűnik fel. A földi gravitáció két egymással szemben ható óriási erő picinyke különbsége.
Mindenféle energia (hő, mozgási, helyzeti, elektromos, mágneses, bio satöbbi) a gravitonok szerepére vezethető vissza.
Esetleg azt is, hogy pl. mi a töltés?
A töltés elemi részecske.
Csak egyetlen töltés létezik, viszont 2 tükörképi, egymásba nem forgatható formában. Mind a két tükörképi forma ugyanaz az anyag, az egyiket pozitívnak, a tükörképét negatívnak tekintjük mert így szoktuk meg.
A negatív forma van az elektronban, az elektront egy graviton és egy negatív elektromos töltésrészecske alkotja (tórusz).
A pozitív forma van a protonban, a protont egy tükörkép graviton és egy pozitív elektromos töltésrészecske alkotja (tórusz).
A fotonban mind a 4 részecske benne van.
Kettéhasadva keletkezik a fotonból az elektron (pozitron) vagy a proton (antiproton). Tényleg fényből lettünk, az alkotórészek két különböző fotonenergiánál záródhatnak körbe. Egyéb frekvenciáknál nem záródnak pontosan körbe ezért a keletkező törmelék nem stabil, a részecskék elspiráloznak.
A graviton végtelen mennyiségű, az Univerzumok ott vannak ahol a töltések találhatók.
És mi van azokkal a részecskékkel, amelyek nagy sebességük miatt később bomlanak el, mint ahogy kellene?
Ugyan melyik részecskékre gondolhatsz? Talán arra, amelyekről azt képzelik a fizikus urak, hogy 10 km magasan keletkeztek?
Mert ebben a müonos dologban alapvető tévedés van. Előszöris a müonoknak nincs órája, de nem ez a legnagyobb baj.
A nagyobbik baj, hogy azt képzelik, hogy MINDEGYIK müon a sztratoszférában keletkezik. De erről a valóságban nincs szó, csupán a túlnyomó többségük keletkezik ott. A kozmikus sugárzás egy kicsiny része sajnálatos, de eléri a földfelszínt és itt lenn kelti a müonokat anélkül, hogy ezeknek a müonoknak bármit kellene tenniük relativisztikusan.
A részecskéknek nincs jól meghatározott úthossza, az átlagos úthossz egyikre sem jellemző. A müonok is megtehetnek a levegőben rövidebb, de 600 méternél jelentősen hosszabb utat is.
Igy aztán a kozmikus részecskesugárzásnak még a felszínt sem kellene elérnie ahhoz, hogy a felszínen müonokat detektálhassunk. Néhány km magasságban, pl hegyekben pedig már jelentős kozmikus sugárzás terhelés van.
Milyen millió GPS, álmos vagy? Hát, igen. Tényleg jól fejlett a rögeszméd.
Bár ha ezzel a részecskegyorsítós mellébeszéléssel azt akarod mondani, hogy az óravisszahozós kisérletek valóban nagyon gyenge lábakon állnak és ezek helyett mégiscsak inkább a részecskékben kellene hinni, ám tegyed.
Csakhát menetközben a részecskék is másként látszanak. Tényleg nem érted a problémát.
Téged nem lehet valahogy felkapcsolni csökkentett módból ? El vagy tévedve, nagyon. Nem zavarnak a gondolatkisérleteid, de nem is érdekelnek.
Csak az érdekel, hogy vannak e kisérleti bizonyítékok a relelm mese agymenései mellett vagy nincsenek.
Nem áll jól a szénátok az összesen kb 3 ellenőrizhetetlen nanoszekundumos kisérlettel, a hazudós/csaló Hafele kisérlettel meg a számtalan téveszmétekkel miszerint a relelm millió módon kisérletileg bizonyítva van.
Még arra sem vagytok képesek, hogy elválasszátok a menetközben látszó világot a valóságos világtól, mivel az erre vonatkozó kisérleteket folytonosan összezagyváljátok egymással.
Vannak kisérletek millószámra amik menetközben kimutatják a látszó relativisztikus hatásokat (de erre elég lenne a GPS is).
És van az összesen 3 (vagy 4) kisérlet ami a tényleges hatásra vonatkozik mert csak ezekben hoztak vissza összesen 5 (vagy 6) órát. Most ha finoman fogalmazok akkor ez nem meggyőző ahhoz, hogy az emberiség elhajítsa a logikát és egy hülyeségben kezdjen hinni. Igen hinni, mert a tudomány hit. Bármilyen hülyeségben lehet hinni.
Na most erre vagy olyan büszke? Vagy talán nem is érted amit írok?
Semmi. A részecskék menet közben repülnek és relativisztikusan látszanak. Ugyanaz van velük mint a GPS-el, a műholdak is menet közben repülnek és relativisztikusan látszanak. Az órájukat ha visszahozod akkor megláthatod, hogy történt e velük valami repülés közben, neadjisten tényleg másként jártak. Vagy nem.
A részecskék nem órák és nincs nekik órájuk. A részecskéket nem tudod visszahozni, ezért kell órákat röptetni.
7 vagy több (valószínű találnék meg) kísérlet különböző intézetektől...
A patkánykisérleteket ne számold bele, nem olvastad a hsz-t amire válaszoltál? Nem 7 kisérlet hanem 3 esetleg 4. A négyből 3 kisérletben csak egyetlen órát használtak ami abszurdum.
Hiába pontosak az órák standard körülmények között a földön, laborban, USNO-ban, azt nem tudod, hogy repülés felszállás zakatolás satöbbi közben mit tesznek az órák.
Eleve feltételezed, hogy az órák akkor is pontosak amikor repülnek és az eltérés (ha van) nem lehet más csak relativisztikus. Egyetlen órával ezt NEM tudod megállapítani, félelmetes tudományos melléfogás, nincs kontrol.
Nocsak, sikerült feltornászni 5 db órára, woow, közülük az egyikről van grafikon, az óra nem volt stabil. A többiről (is) bulvárhírek szólnak, nincs közlemény, nem ellenőrizhetők a körülmények.
Ezért kell több órát vinni EGY kisérleten belül. Nem egyet valamikor és egyet valaki más, máskor teljesen más körülmények között.
Egy normális kisérlet dokumentált, mindenképpen több órát kell vinni és nem nanoszekundumokkal kell játszadozni, mert az órák repülés közben tortúrának vannak kitéve. Ezért hajtogatom mindig, hogy GPS órát (órákat) kell visszahozni.
A 2010-es UCB-ről mutass valami közleményt, bár tartok tőle, hogy az sem kettő hanem csak egy db óra. A másik kontrol.
Belinkelhetné még valaki néhányszor azt a 2 nyavajás kisérletet az összesen 4 db órával, hátha idetéved valami tudós ember, hadd röhögjön. Összesen 4 óra és néhány nanoszekundumos "mérési hiba", ezen áll a relelm, nem szégyellted belinkelni amit mormota is betett 489-ben például. Kevés, érted? Az a baj vele, hogy összesen 4 db óra. És összesen 2 db kisérlet.
Vagy fogalmazhatok úgy is, hogy összesen 8 db óra, amiből 4 db hazugság volt (HK). Ezért eleve gyanús az egész.
A fekete lyukkal félreérthető voltam, bocs. Úgy értettem az LHC-ben nem lett fekete lyuk, de nem ez a baj (még szép).
Új bekezdés kettőspont. A fekete lyukkal az a baj, hogy a relelm éppen itt bukik meg a térgörbületével, a fekete lyuknál. Nem tudja kezelni a végtelenbe tartó görbeséget, nincs ami határt szabjon a fekete lyuk nyomásnövekedésének.
A Higgs cseppet sem valószínű, hogy meglett, fogalmuk nincs mit találtak ha egyáltalán találtak valamit. A kérdés nem az, hogy a Higgs lett e meg, hanem van-e ott valamiféle új részecske a százbillió ütközésből válogatva, vagy csak a háttérzaj játszadozik kicsit. Erről szóltak a hírek, a Higgset csak hozzáképzeled. Ekkora erővel megtalálhatták a gravitont is ha pl a részecske spinje 2.
..valószínűleg téves a fizikusok egyik legnépszerűbb teóriája.. Az egyik?Dehiszen mindegyik az (úgyszólván).
A sötét anyag molekuláris hidrogén, nincs semmiféle exotikus anyag. Ennek belátásához nem LHC kell, hanem IR spektroszkópok telepítése a világűrbe. Amióta kimutatták a hiányzó mennyiségű H2-t, már nem illene keresgélni az okafogyott sötét anyagot, de a fizikus lassan ébred. Viszi a lendület.
Azóta már egy hidrogén halót is kimutattak a galaxis körül, lassan több lesz a hidrogén mint amennyit a sötét anyaggal kellene pótolni.
De nem. A sötét anyagot keressük továbbra is, mire lehetne használni az LHC-t másra. A Higgs nem lett meg, a kvarkokat nem találják, gluonok sem lettek, fekete lyuk sem lett. Talán ha sötétben keresnék..
Az autó saját magához képest áll. Nem lassít, nem gyorsít. Saját magához képest.
Igen, vannak ilyen autók. Úgy hívják őket, hogy : parkoló autók. Saját magukhoz képest parkolnak. Aztán olyan is van, hogy az autó saját magához képest nem áll, hanem mondjuk felrobban.
De nem tudom érzékelted e, hogy nem akarom mérni saját magához képest az óra sebességét menetközben, mert az elég triviális, hogy az egyforma körülmények között lévő órák egyformán járnak. Ha ezek a körülmények változnak, akkor változhat az órák járási sebessége is, pl rázkódás, hideg, meleg, ütés, nyomás, úthenger miegymás.
De az egyenesvonalú egyenletes mozgás nem tartozik bele, ettől nem változik az óra járási sebessége, ezt akarom mondani.
Mormotának van 2 kisérlete összesen 4 db órával néhány nanosec mérési eredménnyel és nagy adag elfogultsággal.
Van még négy másik repült óra is amit visszahoztak de 3 közülük olyan összevissza járt, hogy azokat ki kellett volna zárni a kisérletből. Ehelyett hozzáigazitották az órákat a számított értékekhez. A 4. óra (447.sz) amely a legstabilabban járt, meg éppen a várakozások ellenkezőjét támasztja alá, nem mutatott semmiféle relativisztikus "ugrást".
Szóval a kisérletekben szereplő órák felét Kellynek hála, úgy ahogy van ki kellett dobni ezért maradt 4 db óra a nyolcból, sokkal kevesebb repülési idővel, erre vagy olyan büszke mormota?
Én szégyellnék megszólalni is ennyi "bizonyítékkal" a fizika egyik sarokpillérének számító relelm mögött.
Ha a sebességéhez képest méred.. De NEM mérem. Nem méricskélek menet közben, csak ha visszahoztam az órát.
Ha lassít az autó a valóságban, akkor ....továbbra is változatlan az autód sebessége. Aha. Értem már, szóval lassít az autó és továbbra is változatlan a sebessége. Szép ez a relelm, magyarázzál még egy kicsit, hadd tanuljunk..
Nincs univerzum idő.. Hát aztán, semmilyen idő sincs, mert idő nem létezik. Semmilyen méricskélés nem érdekel, csak az asztalon lévő 5 db etalon óra, ehhez hasonlítok. Visszahozom mind az 5 repült órát és megnézem mennyit tiktakkolt és van e különbség a kontrollhoz képest. Mit habratyolsz itt mindenféle mérésről, nem érted meg, hogy csak egyszer kell leolvasni az órákat, akkor amikor visszahoztad őket.
Ez a ti bajotok, ilyen elemi dolgot nem tudsz megérteni. Csak akkor mérek ha már visszahoztam az órákat.
Ha a sajátidő változott repülés közben akkor lesz eltérés, ha nem változott akkor meg egyformák lesznek az órák és mindegyik 365 napot mutat.
mmorcona, tudod mi a különbség egy metronóm és egy óra között? Az egyik számolja is a tiktakkolást...
Olyan mértékben elfogult vagy, hogy nem vagy képes felfogni hogyan kellene kinézni egy tisztességes kisérletnek.
Ismétlésnek nevezik de nem ismétlés, hazugság. Hefeléék négy órát vittek (mind szar volt). A legjobban teljesítő órán viszont semmi relativisztikus lépcső nem volt.
Ezek egyetlenegy órát vittek. Nézd meg a grafikont, az óra járása megváltozott a kisérlet után, egyértelmű, hogy a repülés közben érte valami az órát, rázkódás, hideg, légnyomás bármi amitől elállítódott az óra. Tökmindegy mi történt vele, nem stabil az óra. És egy kisérlet nem kisérlet.
A relativisztikus méréshez több óra kell, öt vagy akár tíz, a rosszul teljesítőket ki kell zárni, ezen azt értem, hogy ha az óra nem stabil és a kisérlet után nem olyan sebességgel jár mint a kisérlet előtt akkor az az óra alkalmatlan.
A Hafelééek egyetlen pozitívuma, hogy viszonylag részletes adatok állnak rendelkezésre de azt is csak privát lehetett megszerezni lásd Kelly.
Azért hajtogatom a GPS óra visszahozását mert ott akár egy tizedmásodperc is összegyűlhetett ha igazat mond a relelm. Bár a GPS órák erre bizonyára nincsenek felkészítve, az elv a fontos.
1. vissza kell hozni az órát
2. sokkal több órát kell visszahozni, minimum ötöt ami stabilan jár, több lehet de egyet? Röhejes.
3. a földi órák stabil környezetben járnak, az USNO-ban is legalább 50 db van. Ebben a stabil környezetben sem egyformán járnak, a nem stabilakat rendszeresen kizárják és cserélik.
4. a földkörüli út az óráknak tortúra, felszállás, leszállás rezgés stb., hiába állítják hogy védelem volt mégis más lett az óra járása a kisérlet után. A GPS legalább nem rezeg, több éve repül stabil környezetben.
Azért az jó jel, hogy végre mellőzöd azokat a kisérleteket ahol az órát nem is hozták vissza, pl Chou. Ráadásul nem is óra.
Persze, mellé teszel egy olyat amelyikben jobban bízol..
Nem teszek mellé ! Akkor állapítom meg mi történt vele amikor visszahoztam. Hányszor mondjam, nem érdekelnek a külső megfigyelők sem a belső megfigyelők. Menetközben nem viszonyítok semmit mert ez a relelm hatásköre. A menetközben.
Ha visszahoztam az órát és mást mutat mint a kontroll, akkor a sajátidejével történt valami. Ha ugyanannyi akkor meg semmi sem történt vele.
Ezért kell visszahozni az órát, de mintha ezt már egyszer említettem volna neked :)
Az óra saját magához képest természetesen nem tud lelassulni, maga a kérdés felvetése is sík hülyeség.
Hogy a fenébe ne tudna lelassulni egy óra, a hétköznapi életben erre azt mondják késik az óra. Ezer oka lehet, hogy lelassul egy óra csak éppen az nem amit ti mantráztok, az egyenes vonalu egyenletes mozgás hatására, na ettől nem lassul le.
Ez olyan mintha a szeretett példáddal élve azt mondanánk, hogy egy autó saját magához képest (mondjuk megy százzal) nem tud lelassulni.
Fékezek, és az autó sebességéhez képest a következő időpillanatban az autó sebessége kisebb lesz, lelassul.
Mihez képest változik a saját idő? Saját magához képest. Minden időpillanatban változhat a járás sebessége, hiszen ezt állítjátok ti relativisták.
Ha nem változik a sajátidő akkor természetesen ha visszahozod az órát és leteszed az asztalra a többi kontrollhoz, akkor az összes óra ugyanazt fogja mutatni.
Ekkor már helyből bajban vagytok, mert egyik óra járási sebessége sem változott, akárhol jártak előtte.
A kérdés: változik a sajátidő vagy nem változik a sajátidő (érinti a fekete lyuk az óra rendszerében a járás sebességét és ezáltal az óra (végtelenül) lelassul vagy nem érinti és az óra véges sajátidő alatt beleeseik a lukba)
472-ben állást foglaltál a második verzió mellett: véges sajátidő alatt beleeseik a lukba.
Változik a sajátidő vagy nem változik a sajátidő ?
Rizsa, mellébeszélés, humbugolás, kerülöd a választ mint a cica a forró egeret.
Meg kell mondani, mihez képest mérjük. A kontrollokhoz képest mérjük !
Hány ezerszer mondjam el, mérni csak akkor fogunk amikor az órát visszahoztad és itt vannak az asztalon. Nem értesz a szóból? Akkor dől el, hogy mit tettek az órák a sajátidejükkel addig amig repültek.
Ha a sajátidejük változott akkor ezt meglátjuk az asztalon. A kontrolok 365 napon állnak, a repültek meg mást mutatnak.
Ha a sajátidejük nem változott akkor az összes óra egyformát mutat, az asztalon lévő 5 etalon és az 5 repült óra is mindegyik 365 napot mutat.
Tehát a kérdés, változik a sajátidő vagy nem változik a sajátidő (érinti a fekete lyuk az óra rendszerében a járás sebességét és ezáltal az óra végtelenül lelassul vagy nem érinti és az óra véges sajátidő alatt beleeseik a lukba)
Ez a változtató erő egyre erősebb lesz ahogy az óra egyre beljebb esik, ez változtatja meg az óra járását (szerinted).
Francot. Jól van, jól van ez már beszéd, nem kell a rizsa. A francot nekem azt jelenti, hogy nem.
Ahogy az óra beljebb és beljebb esik, az esés nem változtatja meg a járását, egyetértek ezzel, megegyeztünk, a sajátidőt nem éri behatás a fekete lyukban, sem repülés közben, sem a GPS-en, sehol.
Ha az etanol óra százat kattan az asztalon, a lyukba eső óra is százat kattan mert a sajátidejét nem éri változás akárhol repül a francba. Innen nézve másként látszik, ez lenne a relativitáselmélet.
Bajban vagy mormota azért rizsázol, mellébeszélsz. Mondd ki a francot: Nem változik a sajátidő (a sietés nem változik a gyengébbek kedvéért, a járás sebessége nem változik a méggyengébbek kedvéért)
Ha az órásmester eltekeri, akkor az óra nem a saját idejét mutatja, hanem bármit amire tekerik. További hülye kérdések?!
Jó akkor kérdezek egy hülyét.
Az órásmestert helyettesítsd be egy olyan változtató erővel ami az órára van hatással amikor esik bele a lukba.
Ez a változtató erő egyre erősebb lesz ahogy az óra egyre beljebb esik, ez változtatja meg az óra járását (szerinted).
Bocs leesett, azt hitted a mester az órát állítja előre, feltételeztem, hogy érted, de rendben pontosítok.
Az órásmester nem előreállítja az órát mint mi tesszük tavasszal meg ősszel, hanem az órásmester azt a gombot állítja amitől sietni fog az óra, vagy késni, mert az órákon van egy ilyen gomb.
Amikor rosszul jár a karórád akkor az órás ezt a gombot állítgatja addig amig az óra megfelelően pontos járású nem lesz. A pontos idő beállítása a karórádon az egy másik esemény.
Na, nem tudom tiszta e. Most már olyan szóljon aki érti is amit olvas.
Mondjuk saját magához képest. Nem kell mérned, a mérés csak később következik amikor visszahoztam az órát. Most nincsenek külső megfigyelők, meghaltak a lukban.
Változik a sajátidő vagy nem ?
Ha nem érted, akkor mondjuk így: vele együtt esik egy órásmester aki nem halt meg és tekeri az órát, elállítja a sietését. Az óra így saját magához képest lassul. Vagy gyorsul ha éppen olyan kedve van a mesternek.
u.i. Astrojan kedvéért: igen, ez a különbség a mutatott időben megmarad, ha mindkettőt ismét egymás mellé tesszük... :-)))
Most (bár sajnálatos ) egy kis lélegzethez jutottatok a takarítás után, akkor nézzük 472-t is,
Attól függ, kinek az idejében mérve. Külső, az adott távolságot megtartó megfigyelő rendszerében a behulló anyag megállni látszik a horizonton. A behulló objektum viszont véges saját idő alatt eléri a szingularitást.
A behulló óra sajátideje akkor most változik vagy nem változik szerinted. Letehetnéd a garast valahova, mert a kettő együtt nem megy.
Ha a behulló anyag sajátideje nem változik, akkor ugye elég hamar beleesik a lukba. De akkor visszahozva az órát (nehogy beleköss, még hamarabb visszahozzuk mielőtt nagyon beleesne) az etalonhoz hasonlítva nem is lesz semmi eltérés, hiszen a repült óra sajátideje nem változott. Ugyanúgy mint az asztalon várakozó etalonnak, neki értelemszerűen nem változik a sajátideje.
Valami más elképzelésed van esetleg? Vagy semmilyen?
A fizikusok ott tévednek, azt hiszik engem érdekel a külső szemlélő véleménye. Nem érdekel !!!! Az érdekel mit látok itt az asztalon amikor előttem vannak az összegyűjtött órák.
Tényleg szörnyű, az életkedvem megy el tőled. Vannak itt értelmes emberek is?
El se vitték, csak felrakták egy pocra... Elvitték és felrakták egy pócra. Aztán nem hozták vissza.
..de az öszeszedett elcsúszás az megmarad. Milyen összeszedett elcsúszás? Ez egy frekvencia jeladó, nem számlálja a frekvenciát hanem frekvenciaelcsúszást hasonlít össze menet közben, egy 70 méteres fénykábellel küldi a jelet és látja, hogy másmilyen mint az etalon ami az asztalon maradt.
A relelm mese csak akkor lehet valóságos ha egy órát viszel el sétálni (ez nem óra csak egy jeladó, nem számlálja a jelet), és annak az órának séta közben megváltozik a SAJÁTIDEJE és amikor visszahozod az órát akkor ezt meg is tudod állapítani az asztalon maradt etalon által számlált jellel összehasonlítva.
Ha nem változik meg a sajátideje akkor nincs miről beszélnetek, mert akkor nem változik az óra járása, mint ahogy arra utaltál is 472-ben, miszerint a sajátidő nem változik meg, hacsak nem vezetsz be egy 2.0-ás relativitást is, hogy a változatlan sajátidő is kedved szerint változzon.
Az a gond, hogy a rögeszme teljesen bezárja a gondolataidat. Eleve eldöntötted hogy két jó óra csak különféleképpen járhat..
"a sajátidőd mérése változik-e azt már önmagában nem tudod megmérni ugyanabban a téridőben."
De nem ugyanabban a téridőben kell megmérni, nem érted? Hanem itt az asztalon, ezért kell visszahozni az órát.
Miért úgy akarod mérni ahogy nem lehet? Úgy kell mérni ahogy lehet. Ha itt vannak az órak az asztalon akkor mindegyiknek megállapíthatod a sajátidejét. A többi nem érdekel.
Ezért tragédia ha valaki azt gondolja, hogy nem is kell visszahozni az órákat mert úgyis rálátunk a radarral. Meg látjuk a GPS-t is amint kering. Meg a hegyről telefonon bemondják az időt ahelyett, hogy visszahoznák az órát. Vagy a Chou órája ami egy fénykábellel volt összekötve az etalon órával ahelyett, hogy visszahozták volna.
A HK-ék akarva akaratlan meghamisították az eredményeket, nem az okát kell keresni az mindegy.
Pont a Miklóstól kellett idézned? Azt nem vetted észre, hogy Ő kritika nélkül elfogadta a HK mérési eredményeit? Legalább mormotának hinnél, a mérési eredmények lettek meghamisítva. Az órákat menet közben olyan tizenötször egymáshoz igazították, addig mesterkedtek az adatokkal amíg kijött a kívánt eredmény. A HK kisérlet fölháborító tudományos csalás, becsapod magad a hozzáragasztott rettentő méretű matematikával amit Miki odatett, ezt HK-ék legalább megoldották két oldalon. Miki nem a mérési eredményt igazolta hanem a csalással összetákolt eredményt, nem mindegy. Őt nem érdekelte a hamisítás.
És ha én mindig 5 métert ugrom, akkor hiába ugrálnak körülöttem millióan akármennyit az az én 5 méteremet hidegen hagyja, attól az enyém nem lesz kisebb sem nagyobb. Legkivált akkor nem, hogy ha az én 5 méteremet mindig ugyanazzal a méterrúddal mérem
Vagyis lelassulnának a Földiekhez képest és kevesebbet mutatnának. Ezt írtad most.
A belehulló anyag (megfigyelő) ideje saját magához képest nem is fog megváltozni.. Ezt meg 2 napja.
Nem érzed úgy, hogy döntened kellene? Az elsőben a sajátidő változásra voksolsz, a másodikban meg arra, hogy akár a fekete lyukba hulló óra járása NEM VÁLTOZIK MEG.
(A Hafele Kisérletben tévedsz, nagyon nem volt meg az eredmény, az órák legalább tízszer olyan rosszak voltak mint a kívánt pontosság. Az eredményeket kozmetikázták, így fabrikálták meg a kívánt eredményt, példa:
clock 408 (Eastward) 'corrected' from +166ns to -55ns; clock 361 (Westward) 'corrected' from -44ns to +284ns.
Érted mi ez? Plusz 166 ról korrigálták mínusz 55-re. Erre nem mondhatod, hogy teljesen jó volt a kisérlet, semennyire sem volt jó. Addig szépítgették az eredményt amíg jó lett.
A linked nem kisérlet, csak egy óra. A Chou kisérletben meg nem hozták vissza az Aluminium órát, menetközben hasonlították össze a frekvenciákat, ami röhej, mert az világos, hogy eltérő lesz mozgás közben. Mozgás (keringés) közben a GPS óra is jónak látszik annak ellenére, hogy az órák osztóját a fellövés előtt elállítják.
A menetközben látszó eltérést nem vitatja senki, csak a visszahozott óra számít.)
Figyelj, érted azt a mondatot, hogy
"a kezdeti feltételek szerint minden elromlott és csak ez a tíz stoppered van. Meg az eszed. Ha van."
Ha nincs, nincs. Nincs atomórád, nincs GPS-ed, nincs áramod, nincs semmid, csak tíz stopper. Meg a robot.
Nem érdekelnek az atomórák, az mind, mind hazugság. Te is tévedsz, hatalmasat. Nincsenek ilyen kisérletek, ha értenél hozzá meg is lepődnél. Van a Hafele Keating ami kifejezetten csalás, kérdezd mormotát, ő talán már érti miért. Van két repülős kisérlet egyetlen atomórával, az egyikről azt hazudták, hogy a Hafele kisérlet ismétlése, de ez NEM IGAZ, nem ismétlés, egyetlen órával, egyetlen felszállással, nem körbe a földön oda vissza.
Van még egy piknikező apuka aki a hátizsákban felvitt a hegyre egyetlen atomórát két napra és lelkendezve hirdeti hogy ő bizonyítta a relelmet. Közlemény sehol.
Nemhogy százezer kisérlet de egyetlenegy rendesen megtervezett és megcsinált kisérlet sincs. Van még a Chou óraja, ami nem is óra és nem is hozták vissza. Na ez van a százezer kisérlet helyett, a semmi. Úgyhogy maradjunk a stoppereknél.
Visszahoztad a stoppereket itt vannak az asztalon. Az etalonok 365 napot mutatnak, mert ez a saját idejük.
Mit mutatnak a repült órák? Erre válaszolj, a többi NEM érdekel, kímélj meg tőle.
Vélhetően azok is a saját idejüket mutatják, mi mást tehetnének. Na de mennyi ez, 1 nap vagy 365 nap? (a többi lehetőséget most hanyagoljuk ha kérhetlek)
Ez sajnos csak a saját butaságodra bizonyíték. Segíts megértened, rendben?
Tegyük fel, a földön elfogytak a rádiók, a teleszkópok, minden elromlott, csak tíz darab stoppered van ami számlálja a napokat meg egy robot ami el tudja vinni az órákat jó messze.
Indítsd el a stoppereket egyszerre a két kezeddel, ötöt tegyél le az asztalra, a másik ötöt meg küldd el a robottal egy fekete lyukba (jó, jó, csak jó közel hozzá).
365 földi nap múlva hozasd vissza az órákat a lyukból és tedd magad elé az asztalra. Most megvizsgálhatod mind a tíz óra sajátidejét.
A földi órák 365 napot mutatnak ez nem vitás, remélem. De mennyit mutatnak az utaztatott órák?
Ha 365 napot, akkor az utaztatott órák sajátidejével nem történt semmi és igazad volt amikor azt állítottad, hogy "A belehulló anyag ideje saját magához képest nem is fog megváltozni"
Ha mondjuk csak 1 napot mutatnak az utaztatott órák akkor én vagyok a hülye, a relelm igazat mond amikor azt állítja, hogy az órák másképpen járnak odafönn.
Persze erre a válaszra nem számítok, mert ugye a relelm azt is mondja, hogy az órák sajátidejével nem történik semmi.
Nehogy gyere a relativisztikus mérésekkel, meg a távoli megfigyelésekkel mert a kezdeti feltételek szerint minden elromlott és csak ez a tíz stoppered van. Meg az eszed. Ha van.
A GPS óra magához képest változatlan így van Ez az egyik verzió
na de a saját valósága eltérhet egy másik óra saját valóságától. És ez a másik verzió.
Ezek között kell döntened. Nem térhet el a két óra valósága, hiszen Te mondtad, hogy az órák saját valóságával az ég egy világon semmi sem történik: A belehulló anyag ideje saját magához képest nem is fog megváltozni.
Ez pontosan annyit jelent, hogy akármi történik az órákkal, a mozgásállapotban vagy gravitációs állapotukban beálló bármilyen változás az órák járását nem változtatja meg. Te mondtad. Már csak meg kell értened amit mondtál.
A behulló anyagot gyorsíthatod, hatalmas gravitációs erőtérbe helyezheted, az órájuk járása ettől nem változik meg.
Kit érdekel, hogy ezt most Te honnan szemléled és mit látsz belőle? Most itt nem az a kérdés, hogy hogyan írod le messziről nézve, ez nem számít. A kérdés az, hogy az óra járásával történik e valami vagy semmi sem történik vele. Erről kell döntened.
Azt állítottad, hogy semmi sem történik vele, lásd kék mondat. A kérdés könnyen eldönthető:
Vissza kell hozni egy GPS órát
és megnézni mennyit kettyegett. Mert menetközben másként látszik, ez tény. De a valóságban ugyan mennyit? Hiszen a sajátideje nem változott még szerinted sem, akármennyit gyorsítasz rajta. Ezt csak akkor tudod eldönteni ha visszahozod az órát.
A belehulló anyag (megfigyelő) ideje saját magához képest nem is fog megváltozni..
Akkor megegyeztünk, a mozgás és a gravitációs állapot az órákra semmi de semmilyen hatással nincsen. Az órák nem fognak gyorsabban vagy lassabban járni a valóságban.
Az összes relativista hókuszpókusz csak a látszó világra vonatkozik, a valóságban a mese dolgok a hoszkontrakációval meg az idődilattanciával NEM TÖRTÉNNEK MEG.
De ugye akkor abban is megegyezhetünk, ha "A belehulló anyag (megfigyelő) ideje saját magához képest nem is fog megváltozni" akkor a GPS óra saját magához képest szintén nem változtatja a járását ott fönn, keringés közben.. :))
Döntened kell, két lovon nem ülhetsz egyszerre, a kettőt nem zagyválhatod össze. Vagy a dilattanciát választod vagy amire letetted a garasodat, ide:
"A belehulló anyag (megfigyelő) ideje saját magához képest nem is fog megváltozni.."
Remélhetőleg elégedett vagy a mélyebb indoklással vagy tán nem logikát keresel benne? Azt hiába keresel mert annyi nincs benne mint tyúkszemben a látóideg.
A fizikus logika ez: tanuld meg azt a rengeteg marhaságot amit ÉN mondok (mert mások mégnagyobb marhaságokat mondanak)
Aztán meg hidd el és kussolj.
Nincs ismert hatás ami megállíthatná a további összeomlást..
Hazugság. A relelm a fizikusok szerint sem alkalmas a fekete lyuk leírására, pont ott nem jó. A nem extrém helyeken írja le a LÁTSZÓ világot. De a valóság ott is más. Ha logikát keresel akkor nyomó gravitáció. Az összeomlást a csillag felszíne állítja meg. Mint ahogy a Földön sem esel bele a magmába (a föld magjába) mert megállít a földféreg amin állsz, a talaj.
A fizikusok szerint mind a két óra lassabban jár (az egyik innen nézve, a másik amonnan nézve). Na innentől kezdve egy szót sem lenne érdemes rá vesztegetni.
Ez csak akkor lehetséges ha az órák nem a valóságban járnak másként hanem csak úgy látszanak.
De ezt mormota is így éli meg tudat alatt, lásd 472, csak nem mondhatja ki, mert akkor szembeköthetné magát a tükör előtt.
Fogd fel mormota, hogy a sajátidő a valóság. És ez egy millió tonna matematikával is így van.
..a behulló anyag megállni látszik a horizonton. A behulló objektum viszont véges saját idő alatt eléri a szingularitást.
Látod mormota, megállni LÁTSZIK, csak úgy látszik. De a valóság más, a belehulló anyag idejével nem történik semmi, úgy esik bele ahogy kell, szépen gyorsulva, az eseményhorizonton éppen fénysebességgel, beljebb meg méggyorsabban. Aztán koppan egyet és megáll az objektum felszínén (ez most nem matematikai számított felszín paradox, hanem a csillag felülete aminek a behulló anyag beleütközik)
Azért látszik megállni, mert onnan a fény pont fénysebessegű szembeszelet kap és innen nem tud kimászni, a földre soha nem érkezik meg. Nem az órája állt meg, csak fúj a szél. Graviton szél.
Hjah, persze ha te kiszámítottad.. akkor nincs mit tenni.
Nincs más mint az altrel matematikája. Az teljesen naív elképzelés, hogy csak úgy megáll az összeomlás..
Ejnye mormota, teljesen naív elképzelés, hogy NEM áll meg a belehullás, pont itt mond csődöt a relelmed, a fekete lyuk egy csillag, nem érted? Vedd úgy hogy a Napba hullik bele az anyag, de ez a Nap egy sokkal nagyobb tömegű csillag.
Van más mint a bárgyú relelm, de lehet hogy te ezt még nem is érted? Elmondom mégegyszer. A fekete lyuk központi nyomása NEM LEHET NAGYOBB mint a fekete lyukon kívül mindenhol jelenlévő DVAG gravitonok által okozott nyomás. Ez jó nagy, de NEM végtelen. A DVAG végtelen mennyisegű de nem végtelen erejű. Ez a külső nyomás szab határt a fekete lyuk belső nyomásának.
Mitől naív ez az elképzelés? Azért mert nem a tied? Ezért jobb a nyomó gravitáció mint a relelm. A relelmmel ne csinálj semmit a fekete lyuknál mert ostobaság.
Megáll az összeomlás mert nincs is semmilyen összeomlás, addig nő a nyomás amíg a növekvő tömeg teljesen leárnyékolja a kívülről érkező gravitonsugárzást.
Aztán már nem nől, nincs itt semmiféle szingularitás, igazad van paradox.
Attól, hogy az áltrel nem tudja értelmezni a fekete lyuk felszínét, szerintem még kell lennie felszínének.
A fekete lyuk egy objektum, csak nem látjuk. A napnak nincs felszíne, nem értelmezhető rajta a felszín geometriai fogalma. Mert egy gázgömb ami nem is gömb alakú, állandóan változó, robbanó viharos csillag. A felszín elméleti, elvont, matematikai konstrukció, ezért az eseményhorizontnak van felszíne, mert az eseményhorizont is egy matematikai konstrukció.
A földnek nincs felszíne, mert nem tudjuk, hogy ebbe a matematikai/geometriai definicióba bele kell e érteni a föld gázburkát, a hullámzó óceánokat az éppen repülő repülőgépeket vagy az ugráló embereket.
A felszín tehát számítható, bizonyos egyszerűsítő, idealizáló feltételek mellett, de nem egy létező dolog.
Mi történik azzal a gravitonnal, ami nem hatol át a testen?
Hoo, így kellet volna kezdeni. Elnyelődik, melegíti a testet, A Föld ezért meleg, ezért vannak vulkánok, olvadt a Föld belseje, a Föld nem tud kihűlni. A nagyobb bolygók melegebbek (belül), a csillagok meg izzanak. A csillagok képződésekor HIDEG gázfelhők nyomódnak össze (a nyomó gravitáció, DVAG gravitonsugárzás) hatására és felmelegednek. Ekkor még nincs nukleáris láncreakció, az csak később indul be amikor elég meleg lesz a csillag magja. Hidrogénből is lesznek csillagok, abban még nincs urán, plutónium meg kálium, ugye ezekkel szokták magyarázni a Föld magma hőtermelését. Árapály is szóba jön, de ez inkább az Io-nál, a Föld esetében ez nem elég a hőtermelés magyarázatához.
A gravitonok ALKOTJÁK is az anyagot (úgy értem a barionos anyagot), részt vesznek a felépítésében, az Univerzum szigetek ott vannak ahol az elektromos töltések, mert a DVAG graviton sugárzás végtelen kiterjedésű.
Az az érzésem, hogy a legcsekélyebb mértékben sem érted mi a nyomó gravitáció, egy néhány méteres vasgömb árnyékolása semmire sem elég a Földön a földi gravitációval szemben. Ráadásul szimmetrikus is, tehát nulla a gravitációs hatása a vasgömb középpontjában álló testedre.
Ha súlytalanul akarsz lebegni akkor a Föld belsejében lévő vasgömb közepére kell leússzál, ott a (földi) gravitáció tényleg nulla.
Kösz, ha így haladunk akkor nem az lesz a kérdés, hogy hol a hiányzó anyag, hanem, hogy mit kezdjünk a rengeteg anyaggal :))
Az ESA már 15 éve kimutatta a galaxisokban található molekuláris hidrogént a világűrbe telepített IR spektroszkóppal. Ez már egymagában is felülírja a képzeletbeli exotikus sötét anyagot, ez a mostani forró híg hidrogén csak hab a tortán.
De le lehet. Ez okozza a gravitációs erőt a Földön. A Föld golyó árnyékolja az alulról rajta keresztüljövő gravitonokat. Bizonyitsd be, hogy nem lehet, de Eötvös tévedett, vele ne bizonyits, mert veszítesz.
Mivel a gravitáció nagyon gyenge kölcsönhatás, ezért ezek a felismerések nagyon soká fognak bekövetkezni. Nem jött még el az ideje. De eljött az ideje.
Mindig padlót fogok amikor elmagyarázom, hogy a gravitáció a legerősebb kölcsönhatás, csak nem látod ezeket a nagy erőket mert minden irányból hatnak. Erre belököd a szokásos dumát, hogy a gravitáció a leggyengébb kölcsönhatás.
A megmutatkozó erő (eredő erő, amit mi gravitációs erőnek hívunk) az árnyékoló tömeg mennyiségétől függ. Ha csak 2 atomot figyelsz a világűrben, távol az árnyékoló, planetáris gravitációt okozó tömegektől akkor a két atom között valóban kicsi lesz a gravitációs erő (eredő erő), de az atomokat ettől még hatalmas erő nyomja minden oldalról.
De egymás irányában csak elenyésző erő generálódik, mert egy egy atom csak nagyon, nagyon kevés DVAG gravitont tud leárnyékolni. Erre azt hiszed, hogy a gravitáció egy gyenge kölcsönhatás. A kölcsönhatás nagyon erős a gravitonokkal, az atomok között viszont csak kicsi erő generálódik, úgyszólván nulla.
Miért nem vagy képes ezt megérteni? A kölcsönhatás nem az ami az atomok között van, a kölcsönhatás a gravitonokkal történik !
valamilyen elméleti számításokat kellene készítened.. ami a modelledet igazolja a jelenlegi modellel szemben.
A jelenlegi modellel szemben semmilyen számításra nincs szükség, mert a jelenlegi modell abszurd, logikátlan, légbőlkapott, hasraütésszerű kitaláció. Mert a matematikai teret görbíti ami nem létezik a valóságban. És nem is mutatta ki senki ezt a matematikai teret vagy téridőt mert nem létezik.
A matematikai fogalmakra nincs hatással a szervetlen anyagi világ, szemléltetésképpen szerinted mi történik,
ha egy sinusfüggvényre ráütsz egy kalapáccsal?
ha egy gömböt beteszel az úthenger alá?
ha egy hexaédert beledobsz a tűzbe?
ha egy téglalapot bevizezel, mondjuk beledobod a tengerbe?
ha egy egyenlőoldalú háromszögbe beleversz egy százas szöget?
ha a téridőbe beleteszel egy csillagot?
Meg kell értened, hogy a matematikai fogalmakat nem kezelheted fizikailag létezőként. Erre minden általános iskolás gyermek szerintem képes, csak a fizikusok veszítették el a normális gondolkodásukat.
(Megelőlegezem a fizikus válaszokat, kiegyenesedik, behorpad, oxidálódik (felhevül, megolvad, elpárolog), vizes lesz, kilukad, meggörbül..:))
A gravitációt részecskék impulzusából adódó erőnek tartod? Nem.
..az egészhez az kellene, mint bizonyíték, hogy ezeket a szemben álló hatalmas erőket önmagukban is ki tudd mérni, és ne csak elméletileg tételezd fel őket. Nem kívánsz tőlem túl sokat?
Szerinted kimérte valaki a téridő létezését? A kvarkokat? A gluonokat? A Higgs bizonyokat? A húrokat? A bránokat? A párhuzamos Univerzumokat? A dimenziókat?
Csak pont a gravitonok által okozott erőt akarod kiméretni velem, de neked nem jó a mérleg, mert a mérleg pont ezt méri, a két erő különbségét, a testsúlyodat.
Ha egymagában akarod mérni az erőt akkor a mérleget el kell vinned egy fekete lyuk felszínére és ha ez a fekete lyuk elég nagy és így az egyik oldalról (alulról) érkező DVAG graviton sugárzást teljes egészében leárnyékolja akkor a mérleg kimutatja a DVAG gravitonsugárzás teljes erejét, önmagában. Hja, hogy a mérlegbe közben belepaszírozza a sugárzás a testedet?
..a nulla tömegű kettes spinű részecskék tenzormezeje azonos a linearizált Einstein egyenletekkel
Akkor miért követeled tőlem a képleteket, elindultál a megértés útján, ott vannak a képletek a relelmben, ezek írják le a gravitonok elnyelődése által létrejövő gradienst, ami a nyomó gravitáció okozója.
Nem az a gond, hogy nincsenek képletek, mert vannak, a megoldandó feladatot az jelenti, hogy be kell iktatni egy korlátozó tagot az egyenletekbe (ami a nyomó gravitációból adódik), amely átalakítással megszűnik a szingularitás és a fekete lyuk központi nyomása nem emelkedhet a végtelenbe, mert annak egy természetes akadálya van. Ez pedig a gravitonok által okozott nyomás.
Ezt a nyomóerőt Te nem látod, mert a gravitonok az ellenkező oldalról is nyomják a barionos részecskéket, így a felületes szemlélő arra gondolhat, hogy a részecskéket nulla nyomóerő éri.
Gravitációs környezetben (tömegek közelében) a szimmetria sérül, az egyik oldalról kevesebb graviton érkezik és a barionokra egy nettó (eredő) erő hat, ez lesz az általunk ismert gravitációs erő, ami két szembenálló hatalmas erő picinyke különbsége.
ha részecske közvetíti, akkor igencsak kölcsönhatás, csak metrikaként interpretálták, és a képletek jók voltak, mert a kettes spinű részecske tenzormezeje tényleg úgy viselkedik, mint a téridő metrikája
Standard Modell így is eléggé fenome logikus, mert sok benne a megmagyarázhatatlan szabad paraméter. Akkor nem lehet logikus :))
Könyörögve kérlek ne kavard össze a matematikai modellt a fizikai modellel. A matematikai modell NEM MAGYARÁZ MEG SEMMIT. Csak leír. Ha jó a matematikai modell akkor esetleg jól leír, de mindig, mondom MINDIG közelítően fogja leírni a valóságot. Persze, hogy kellenek képletek ezt soha nem vitattam, de van nektek bőven, csak nem tudjátok mit ír le, magad mondtad, tele van megmagyarázhatatlan paraméterekkel.
Kell egy fizikai modell, ami azért elég jó kell legyen és ezt össze kell gyurmázni a képletekkel, akár a már meglévő és többé kevésbé jól működő képletekkel.
A relativitáselméletet tudnám itt egy példának felhozni mert a gravitációt leíró képletek NEM a térgörbület egyenletei hanem a DVAG gradiens tenzorai. Így a nyomó gravitációt leíró egyenletek maga a relativitáselmélet. Foghíjas a relativitáselmélet, de nemsok energiabefektetéssel korrigálható az egyenletrendszer a nyomó gravitáció alapján és akkor nem lesz a fekete lyukban szingularitás. Azért ez szép eredmény lenne nem gondolod?
De sokkal több elemi részecskét kénytelen használni, mint kettő. Háát, ez legyen az ő baja..
Ez egy olyan modell ami a világon mindent megmagyaráz.
Egy olyan modellt, ami mindent leír, akkor készíthetnénk, ha minden jelenséget ismernénk a világon.
Nem azt mondtam, hogy mindent leír, hanem azt, hogy mindent megmagyaráz. Ez nem leírás, hanem egy FIZIKAI modell, nem matematikai, hanem fizikai. A matematikai leír, a fizikai megmagyaráz. Csak a kettő együtt egy egész.
Egy fizikai modell alkotásához nem kell ismerni a világ összes jelenségét, elég ha az ismert jelenségeket meg tudja magyarázni, a később megismerteket is beleértve. De vigyázz, meglehetősen sok jelenséget félreértelmeznek a tudós urak, minden kisérlet egyfajta értelmezés is egyben, a legjobb példa mindjárt itt van, a Chou órája.
A nagy bizonyíték az idődilatációra, aztán tessék, mégcsak nem is óra, semmilyen számlálóműve nincsen, csupán egy metronóm, egy Al frekvencia jeladó, az persze a pontosabb fajtából.
Vagy említhetném a Pound és Rebka kisérletet, ahol a leeső fény sebességnövekedését gravitációs redshiftnek értelmezték.
Vagy a Hafele Keating kisérletet úgy értelmezték, hogy az bizonyítja az idődilatációt. Közben tök rosszak voltak az órák.
Vagy az Eötvös féle gravitációs árnyékolási kisérleteket, ahol Eötvös félreértette a gravitációt, összezagyválta a vonzó gravitációt a nyomó gravitációval, mert a nyomó gravitációt valójában nem ismerte.
Vagy a Világegyetem tágulását úgy értelmezték, hogy visszafele göngyölítve egy matematikai pontból indult az Ősrobbanás, mert rossz a kiindulás ugye, az einsteini térgörbítés.
Vagy a kedvenced, a Heisenberg féle határozatlansági reláció, Bohr szegény úgy értelmezte, hogy ha a megfigyelés bizonytalanná válik a parányok világához közelítve, akkor a parányok maguk a bizonytalanok..
a specrel szerint lennie kellene negatív energiának
A matematikai apparátusban lehetséges, de nem a természetben. Ez éppen akkora marhaság mint a visszafelé megyek az időben, még akkor is ha ezt valamelyik modell vissza tudja adni. Ha a specrel szerint kell lennie negatív energiának akkor rossz a specrel.
az elemi részecskék pontos tömegértékét sem tudod kiszámolni
Hát pedig én ki tudom. Az elemi részecskék tömege aszongya hogy, annyimint pontosan nulla. A 2 elemi részecske a graviton meg az elektromos töltés. A tömeg illúzió, csak a körpályán mozgó elemi részecskéknek ugrik elő tömege.
Ez egy olyan modell ami a világon mindent megmagyaráz :)
És a térgörbítés a szingularitásban ahol a nemlétező kvarkok a nemlétező Higgys bozonyokkal agyonnyomják a gluonokat amik szintén nincsenek? Az milyen fizika ahol a semmiből keletkező virtuális részecskék a nemlétező mezőkön attól függően bizonytalanok, hogy Te nézegeted e az egyik részecskét vagy nem? A visszafelé megyek az időben csak hab a torkán.
Amiket Te szoktál magyarázni, az egy kicsivel sem kisebb marhaság, a különbség csak annyi, hogy Te jókora matematikai apparátussal és millió béna fizikussal a hátad mögött teszed ugyanezt.
Pontosan Te voltál aki nemrég azt fejtegette, hogy ha matematikailag rendben van akkor az maga a valóság, azt tekinted valóságnak amit ki tudsz számolni. Megkeressem a hsz-t?
Nem ugyanaz a gond vele, mert én sohasem emeltem négyzetre a cét, a cnégyzet jelölés csupán egy szemléltető eszköz, annyit jelent, hogy a gravitonok sebessége jó nagy. De a gyengébb felfogásúaknak már átjavítottam kb 1 Mc -re, te mormota ezt jegyezd meg.
Inkább azon rugóznál, hogy mi van Chou órájával, ami nem is óra, csak a fizikához nem értő fizikusoknak ez NEM magától értetődő szenzáció..
Neked mormota, ha ezer évig magyarázom akkor sem érted meg, mert elvakult vagy, nem azt olvasod ki a soraimból amit leírok, hanem amit te beleképzelsz.
Akkor mégegyszer, VISSZA KELL HOZNI AZ ÓRÁKAT !!!
Visszahozták az Al órákat Chou-ék ? Nem, nem hozták vissza.
Tudom előre a válaszodat, nem kell visszahozni az órákat mert az órák már olyan pontosak voltak, satöbbi.
Soha nem fogod megérteni, hogy NEM az ütemet kell összehasonlítani menetközben, hanem a ciklusok abszolut számát, amit CSAK akkor tudsz megtenni ha az órát visszahozod.
A Chou kisérletben az órák egy fénykábellel voltak összekötve, menetközben hasonlították össze az ütemet és NEM az össz ciklusok számát hasonlították össze, mint azt már a cikk megjelenésekor leírtam, csak persze azt nem olvastad. Meg a cikket sem.
Nem, ezt jól látod, ígyis úgyis megkapják a fizetésüket. Nem tudsz visszamenni a múltba csak csalással, odapiszkíthatod magad egy régi fényképre esetleg.
Hibernálni nem kell magad a jövőutazáshoz, hiszen minden nap, minden másodpercben utazunk a jövőbe. Amíg élünk. Semmit nem kell tenni érte, állva utazunk.
Az idő nem rövidül le, nem dilatál, nem nyúlik. Esetleg más ütem látszik ha gyorsan megy az óra, de ez könnyen tisztázható, mert csak vissza kell hozni az órát és a Földön le lehet ellenőrizni, hogy valóban másként kettyegett-e az óra amikor gyorsan repült.
Mert ha másként kettyegett, akkor a visszahozott óra mást mutat mint a földi etalon óra.
A tragikomikus dolog az, hogy ezt a kisérletet még nem végezték el. Senki nem hozott még vissza GPS órát. Egyedül a csaló Hafele Keating hazugság kisérlet amire a fizikusok mutogatnak. Ja, meg a müonok, amik a földfelszínen keletkeznek.
maga az idő nem más, mint illúzió.. Remek, kiindulásnak nem rossz.
az anyagi világ keletkezésekor az idő is létrejött.. Ez sajnos hülyeség. A szervetlen anyagi világnak (ie, Ősrobbanáskor) hogyan lehetett illúziója, he ??
Nem jött létre ha belebetegedtek akkor sem. Az idő akkor jött létre amikor az értelme nyiladozó emberi elme az időt definiálta. Ekkor létrehozta az ember az idő FOGALMAT.
A szervetlen anyagi világ mozgása NEM idő, ám !
Az anyag sem jött létre az Ősrobbanással, itt a tévedés, anyag nem vész el, csak átalakul, az Ősrobbanás egy hirtelen kialakuló gigászi fekete lyukból jött létre, amiben benne volt a Világegyetem anyaga. A robbanás kezdősebessége kb 1Mc, ezt nézték be a fizikusak felfúvódásnak.
Most sem jelent sokkal többet, az idő valamiféle periodikus mozgásokra alapozott definíció (esetünkban a Föld keringése és forgása), egy ember által létrehozott fogalom ami a természetben nem létezik.
Az anyaghoz vagy az Univerzumhoz vajmi kevés köze van, egészen biztosan nem keletkezett az Ősrobbanással. Egy álló anyagi világban (ahol nincs semmiféle mozgás) semmi értelme nem lenne az idő fogalomnak, mert az idő mégcsak nemis az anyaghoz hanem az anyag periodikus/ciklikus mozgásához köthető.
Azt kitalálni, hogy az idő az Ősrobbanással keletkezett, a természet totális félreértése. A tér dettó.
Ez csupán azért érdekes, mert ha tér nincs, akkor nem tud felfúvódni és más mechanizmust kell kitalálni a megfigyelhető világegyetem leírására.
Ha azt veszem alapul, hogy még a neutron létezését se fogadod el..
Nem tudom értetted-e, ha egyáltalán olvastad mit írok a neutronról.
A neutronnak vélt/nevezett részecske MINDIG egy páros, egy elektron tóruszba pattintott proton tórusz duo. Érdekes módon a neutron mindig egy protonra és egy elektronra bomlik. Az atommagban nem bomlik mert az elektron nem tud leesni az őt vezető, egymás mellett lévő protontórusz vezetősínekről.
Úgy van Robikám, nem fedezték fel a Higgs bozontot és mivel még a spinjét sem tudják ezért aztán nem tudni hogy felfedeztek e egyáltalán valamit ami megfeleltethető lenne a Higgys bozontnak. Amennyiben 2-es lenne a billiárd ütközésből kiválogatott részecskék spinje, akkor meg felfedezték a gravitont. Ugye mungó ?
Ha bebizonyosodik kétséget kizáróan, hogy az LHC-ben tényleg a Higgs-bozont detektálták, akkor lesz annyi tisztesség benned, hogy elismered...
Látom van annyi tisztesség benned, hogy elismerted, SEMMI módon, valamint semmilyen kétséget kizáróan NEM BIZONYOSODOTT BE hogy megtalálták volna a Higgs bozontot.
Mi az a DVAG? Vákuumenergia ami gravitonokból áll. Hívhatod graviton mezőnek ha akarod, de egyértelműen gravitonok építik fel, nagysebességű graviton részecskék halmaza, a nyomó gravitáció okozója.
Az elektromágnesség esetén ott az elektromágneses mező
Jó, akkor mi az elektromágneses mező? Miből van?
..az elektron és foton mezejével 13 tizedesjegy pontossággal lehet kiszámolni mondjuk az elektron mágneses momentumát.
Azt akarod mondani, hogy megmérte valaki 13 tizedes pontossággal az elektron mágneses momentumát?
Kérlek Astrojan, ne a mikrokozmoszra ne probáld használni a klasszikus pontmechanikát.
Jó, soha nem probáltam használni a klasszikus pontmechanikát, nálam nincsenek pattogo fotonok a protonok és az elektronok között, gravitonok vannak, ezek MŰKÖDTETIK a protonokat és az elektronokat, nincs itt semmi klasszikus mechanika. Hívhatod mezőnek a gravitonokat, de ha nem a gravitonokból álló DVAG-ot hívod mezőnek, akkor mit ???
Mit nevezel mezőnek, miből áll? Étert? Miből van a Te étered (meződ)?
A Higgs meződ miért nem ad tömeget a fotonnak? A neutrínónak sem ad tömeget?
A határozatlansági relációt hiába emlegeted, mert ha Te nem tudod határozottan megállapítani a részecskék tulajdonságait, mert megfigyelés közben lökdösöd őket, az a részecskéket semennyire sem zavarja. Nem ők a határozatlanok hanem Te vagy! Nem látod őket pontosan, de ők ettől nem lesznek pontatlanok.
Ha egy homályos szemüveget teszel fel, attól a világ még nem lesz sem homályos, sem határozatlan.
Ha azt képzeled, hogy a részecskék viselkedése mondjuk a Jupiteren attól függ, hogy Te itt a Földön megfigyelsz néhány részecskét vagy sem, akkor valamit nagyon elrontottál.
..baromi erős feszültségek vannak benne. Ha bármely picit megpöckölnéd a golyót, akkor az a deformáció sokkal hamarabb csillapodna le, mintha nem lenne a golyó a traktorok között.
Nem nagyon tudlak követni, ha a golyó nincs a traktorok között, akkor a benne lévő nulla deformáció nulla idő alatt csillapodik le. Ennél hamarabb hogyan tudna csillapodni a feszültség alatt lévő golyó ?
631, Igen ám, de a gravitációs erő csak vonzó lehet
Hát ezt meg honnan vetted? Hiába beszélek itt évek óta? A gravitációs erő éppencsak vonzó NEM lehet, mert a Holdat nem rugók vagy kötelek tartják földkörüli pályán, nincs rá mechanizmus ami a vonzást megmagyarázná.
A nyomó gravitáció ad egy mechanizmust és a nyomó részecske a Te általad említett 2-es spínű tömegnélküli, nagysebességű graviton, energiarészecske.
630, "Nagyon picik a részecskék tömegei, ezért nem léphet fel jelentős kölcsönhatás."
Semmi köze a részecskék tömegéhez, a tömegnélküli graviton energiarészecske nyomja a protonban keringő graviton-töltés páros energiarészecskét. A graviton nem a tömeget látja mert az emberi, makroszkopikus fogalom, ő csak a keringő energiarészecskéket látja.
A gravitonnak nulla tömege van, a keringő rendszernek meg tehetetlensége van. Ehhez rendeljük mi hozzá a tömeg fogalmat. Mondom mi, emberek.
Az áltrelnek lehet, hogy van érvényességi határa, mégpedig a feketelyukaknál, de amúgy jó elmélet. Egy kettes spinű, nulla tömegű részecske által közvetített kölcsönhatás.
Gratulálok! Az áltrel NEM térgörbületet ír le, mert tér nem létezik. A gravitáció gravitonok okozta kölcsönhatás. Az áltrel ezt írja le. Zsolti, megegyeztünk.
a csapágygolyó... lehet, hogy nem mozdul semerre, de ettől még baromi erős feszültségek vannak benne.
Ez a helyzet a protonokkal és az elektronokkal is. Hatalmas nyomás alatt vannak, s ha az egyik irányból csökken a (graviton) nyomóerő, akkor a proton meglódul. Ez a gravitáció.
Rendben, elmegyaláztad a Newtoni fizika szerint, amit ugye senki nem tekint a gravitáció hű leírásának, döntsd el mit fogadsz el, vélhetően az einsteini kamuzó, hablatyoló mesét.
Amennyiben a térgörbítős változatot tartod a valóság helyes (vagy csak legmegfelelőbb) leírásának, akkor kérlek magyarázd el a visszalökődést amint kizuhan a wc tartály a repülőből a saját szavaiddal, persze elég érettségi színvonalon is, nem vagyok kíváncsi képletekre.
Mi lökődik vissza, mi fog görbülni, a repülő vagy a csomag, netalán egy képlet vagy egyenlet fog görbülni, esetleg görbül a tér ami aztán visszalökődik, nyilván visszalökődik valami, hiszen ezt már az érettségire is tanultátok.
Szóval ez nekem nem tiszta, ha a gravitáció nem erő hanem téridő görbület, akkor mi lökődik vissza? Vagy hazugság lenne a visszalökődés?
Arra már gondolni sem merek, hogy hazugság lenne a térgörbítés ? Az.
..akkor a dolgok hátralökése nélkül is lehetne gyorsulni.
És? Nem lehet? Szerinted mi lökődik hátra amikor a tárgyak gyorsulnak, pl amikor egy wc tartály kiesik egy repülőből? Ez a dolog egészen addig folyamatosan gyorsul ameddig földet nem ér. Mi lökődik vissza? A gravitáció pont ilyen, nem lökődik vissza semmi, a végtelen gravitációs sugárzás (a DVAG gravitonok, energiarészecskék) gyorsítja a szabadon eső tárgyat.
Nem gondolom, hogy mélységében értenéd a dolgot. Megpróbálom fizikus nyelven elmondani, hátha úgy megérted.
A gravitációs erőt Te két erő eredőjeként érzékeled. Ez a két egymással szemben ható erő horribilis, viszont az eredőjük lehet akármilyen kicsiny, akár nulla is.
Vegyünk két traktort, homlokrakodóval és állítsuk egymással szembe őket. A kettő közé tegyél egy csapágygolyót és nyomjad a traktorral.
Most láthatod, hogy mekkora a (gravitációs) erő, ha a két traktor egyforma erős akkor az eredő erő kicsi, a csapágygolyó alig mozdul el.
De mondhatod azt, hogy a csapágygolyóra csak ez a kicsi erő hat, és a golyóra ható erő a világ leggyengébb hatóereje ? Csak azért mert a két traktor (erő) egyforma ?
Csak azért mert Te csak az eredő erőt vagy képes mérni? Az eredeti erőket nem látod, azt nem tudod kimutatni.
Most állítsd a traktorokat egy enyhe lejtőre (imitáljuk a gravitációs környezetet). Most a csapágygolyó elindul. Látod ettől az eredeti erőt amit a traktor az 1100 lóerejével kifejt? Nem.
Keresed ezt az erőt? Nem, nem keresed, mert azt szajkózod, hogy a csapágygolyóra nem erő hat, hanem a Minkowsky tér görbülete mentén halad a golyó a gumilepedéken és nem hat rá erő. Akarom mondani Cumilepedő.
A feketelyuknál tényleg nagyon erős a gravitáció, de csak azért, mert a fekete lyuk tömege óriási, mérete viszont iszonyúan pici Rendben.
áltrel szerint pontszerű Na látod, ezért rossz az áltrel, szingularitás nem létezik.
Mi lenne ha nemileg tájékozódnál mielőtt hozzászólsz? A határozatlanság nem tilt meg semmit, ne légy nevetséges, az csak a megfigyelésre vonatkozik. Az elektron tesz arra, hogy Te látod e a pontos helyét vagy esetleg Te határozottan meg sem születtél..
Bizonyára vannak olyan atommagok, amik szívesen vennék a pozitront befogás céljára, de ezek NEM azok, amik elektront fognak be. Az elektrongazdag atommagok elképzelhető, hogy befognák a pozitront ami természetesen egy magelektronnal azonnal szétsugárzódna.
De a pozitron vélhetően nem könnyen közelítheti meg a magot mivel az elektronhéj elektronjaival már a mag megközelítése előtt szétsugárzódik. De ötletnek érdekes volt.
A töltések nem részecskék, hanem tulajdonságok. Nincs "töltés" nevű részecske.
Tényleg? Nem tudom olvastál e már tőlem, de ebben a modellben VANNAK.
A foton akkor bomlik amikor megáll, amikor beleütközik egy atommagba. Téves a dedukciód, mert a foton a megállás után is ugyanakkora sebességgel halad, csak most nem egyenesen, hanem az alkotórészei fénysebességgel keringenek tovább a két tóruszban.
Ráadásul Te a részecskepár összimpulzusát (ami a poztiron és elektron haladó mozgásából szarmazik) kétféle előjellel összegezted, így kaphatsz nullát. De az elektron impulzusához hozzá kell adni a pozitron impulzusát, ami csak akkor nulla ha a pozitron és az elektron nem repül szét hanem a keletkezés helyén áll. Ekkor pont annyi fotonenergia használódott el, amennyi kiadja a részecskepár energiáját. Ha a foton energiája ennél nagyobb akkor szétrepülnek a részecskék.
De ha kicsi nyelődik el belőlük, akkor pont gyenge a kölcsönhatás
NEM ! Nem azt látod amit a Föld nyel el belőle, hanem azt tapasztalod meg gravitációs erőként amit a Földfelszínen érzékelsz a két irányú erő KÜLÖNBSÉGEKÉNT !!!
Az erő nagyon nagy. Az erő nagyságát csak akkor látod amikor az egyik irányból nem jönnek gravitációs sugarak, a gravitonok. Ez a helyzet a fekete lyukak esetén, amelyen már csak kevéssé vagy egyáltalán nem tudnak áthatolni a DVAG gravitonok és ekkor láthatod meg a gravitációs sugárzás valódi erejét.
A gravitációs sugárzás nagyon nagy erőt jelent, nem lehet azt állítani, hogy a gravitáció a világ leggyengébb kölcsönhatása. Azért látod gyengének mert saját magát kompenzálja, az anyagot mindkét irányból nagyon nagy erővel nyomja.
Ha az egyik irányból kiesik az erő, akkor megláthatod, hogy mekkora.
A gravitáció nem görbült "valami", hanem a görbült téridő, ami a semmi. Ezt a görbületet nem okozhatja extradimenzionális áramlás, sem semmilyen más áramlás, lévén a semmi nem tud görbülni sem részecskétől, sem pedig hókuspókusztol.
Lehet tudni miért lehet így leírni a gavitációt, mert a DVAG gradiens térgörbületnek látszik.
Ezt a látszó világot írjak le az egyenletek, de nem a tér görbül mert az nincs, hanem a gravitonáramlásban beálló egyenetlenség, a tömegek közelében létrejövő gravitonáramlási inhomogenitás az értelme az egyenleteknek. Az inhomogenitás oka a tömegek graviton elnyelése, így a Földből kicsivel kevesebb graviton lép ki mint ami oda belép.
Az önmagával egyensúlyban lévő DVAG gravitonáramlás a tömegek közelében a tömeg felé mutató erőt generál, mivel a tömeg felé több graviton áramlik mint ami a tömeg irányából érkezik. Mit nem értesz?
Miféle frame draggingot? Nyomó gravitációban nincs semmiféle vonszolódás, itt nincs téridő amit lehetne vonszolni, ez csak a relativitáselmélet hülyesége. Itt legfeljebb fém draggingról lehet szó, ez sajnos nálunk Mo-n kimutatható 29 szigmával, kilogrammonként.
A fénysebesség nem állandó, a gravitációs erőt a DVAG gradiens okozza, amit gravitonok áramlása hoz létre. A gradiens a tömegek közelében alakul ki, mert a tömegen áthaladó gravitonok enyhén árnyékolódnak és ezért a tömeg túloldalán némileg kevesebb lép ki mint ami itt belép. A két ellentétes irányú erőhatás különbsége okozza a súlyodat, mert lefelé nagyobb erő nyom mint felfelé.
A relativitáselmélet egyenletei a nyomó gravitációt írják le, a DVAG gradienset ami térgörbületnek LÁTSZIK, mondom látszik. Nem térgörbület, hanem annak látszik.
Ráadásul rosszul írja le, mert nem képes határt szabni az extrém körülmények hatására létrejövő fekete lyukak belsejében a végtelenbe tartó, növekvő nyomásnak.
A nyomó gravitáció képes erre, a középponti nyomás nem tart a végtelenbe, szingularitás nem létezik.
A másik lehetőség, hogy a gravitációt gravitonok áramlásaként képzeljük el.
Igen, ez a nyomó gravitáció. A vákuum energia gravitonokból áll amik energiarészecskék, sebességük sokkal nagyobb mint a fényé, olyan 1 Mc körüli. Áthatolóképességük nagyon nagy, egyenes vonalban terjednek, mennyiségük végtelen, a végtelenből jönnek és oda tartanak. Ahol az elektromos töltésrészecskék vannak ott vannak az Univerzum szigetek.
Az elektromos töltésrészecskék rákapaszkodnak a gravitonokra, ebből lesz a fény-foton, a gravitonok haladási sebessége lecsökken c-re.
A foton kettéhasadásával elektron-pozitron tóruszok keletkeznek, nagyobb fotonenergiánál pedig a proton-antiproton páros alakulhat ki.
A tömegek közelében a fénysebesség változik a foton irányától függően. Fekete lyuk példát választva, az eseményhorizonton KIFELÉ tartó foton sebessége éppen nulla lesz, ezért ez a foton a földi szemlélőhöz soha nem érkezik meg. NEM az idő lassul le !
A BEFELÉ tartó foton sebessége 2c lesz, beljebb egyre gyorsul, a határsebesség az 1Mc.
A c fénysebesség csak a Földön vízszintes irányban mért fénysebességet jelenti. A Földön a lefelé eső fény sebessége növekszik, ezt a sebességnövekedést Pound és Rebka egy hangszóróval és a Mossbauer effektus segítségével ki is tudta mutatni (az értelmezésük persze rossz volt)
Tehát a kérdésedre igenis kézenfekvő magyarázatot ad a nyomó gravitáció.
Nem lehetséges. Az időnek semmi, de SEMMI köze nincs az ősrobbanáshoz, már ha volt olyan egyáltalán (személyes véleményem szerint volt, már sokszor).
A fogalmak nem keletkeztek robbanással, az idő nem anyag, ezért nincs szerkezete, sem semmije, mert az idő egy definíció. Az idő fogalmunk a Földhöz kötött, annak keringése és forgása alakította ki az idő fogalmunkat, nem létezik valamiféle rejtélyes idő a galaxisban vagy azon túl amit meg lehetne ismerni vagy visszafelé lehetne forgatni.
Az idő fogalmat meghatározó Föld nem létezett az ősrobbanáskor, nembeszélve az emberről aki az idő fogalmát kialakította.
A szervetlen anyagi világnak nincs szüksége atomórákra, csak az embernek van szüksége az idő fogalomra, az idő akkor keletkezett amikor az ember azt definiálta.
Melyik fizikus is mondta, hogy "az létezik, amit meg tudok mérni." ?
Sajnos mindegyik fizikus ezt vallja. Ha a másodfokú transzdiagonális inkrementációt akarod mérni spektroszkópiai módszerrel és a spektroszkóp mér valamit akkor ez a most kreált hülyeség attól kezdve a fizikusnak létezik. Pedig megalapozottan vélelmezhetjük, hogy a spektroszkóp valami egészen más dolgot mért, legfeljebb nem tudjuk mit.
A másik véglet például a sötét anyag, a molekularis hidrogén. Mivel a fizikusok a H2-t a földfelszínről, a légkör elnyelő hatása miatt nem látják, nem tudják mérni, ezért a Világegyetemet alkotó molekuláris hidrogén a számukra nem létezik annak ellenére, hogy egyéb okokból tudják, hogy lennie kell ott jelentős mennyiségű anyagnak.
Inkább képesek valami extravaganza anyagfajtát kitalálni, legyenek akkor mondjuk axionok.
És innentől kezdve hiába találod meg a H2-t, nem, nem, ők inkább ragaszkodnak a wimpjeikhez, meg az axionokhoz, hiszen olyan hülyék nem lehettek, hogy a Világegyetemet alkotó anyag 30%-át képtelenek voltak észrevenni. Pedig csak eltakarta a légkör, az IR vonalakat elnyeli a levegőréteg.
A graviton is ilyen, nem tudjuk közvetlenül mérni, kimutatni, akkor az a fizikusoknak nincs.
Hogyan is tudhatnád, hiszen az se érti aki csinálta. Hidd el, a világ érthetetlen, mert a fizikusok nem értik és ezt le akarjak nyomni a Te torkodon is.
A világ olyan, hogy másmilyen fizika és teljesen más kozmológia kell a leírásához.
A matematikai leírás többé kevésbé használható, de a fizikai magyarázat teljesen téves, ezért az használhatatlan zsákutca, gondolok itt pl a gravitáció térgörbületes leírására. Ebből ki nem sülhet semmi és egyben megakadályozza a gravitonok utáni kutatást is.
Inkább keresgélik a szerencsétlen Higgys bozontot, ahelyett, hogy a gravitont keresnék tizedannyi energiabefektetéssel már akár meg is lehetne, csak protont kellene bontani.
Egyébként a graviton létezésének bizonyítékat sem illene erőteljesebben követelni mint a tér létezésének bizonyítékat, hiszen mindkettő a gravitáció működésének leírására szolgál.
Csak mivel a tér matematikai konstrukció, eleve kizárt a kisérleti kimutatása, magyarul elmebetegség lenne kisérletileg keresni, addig a graviton felfedezése cseppet sem képtelenség, amennyiben van olyan részecske előbb utóbb meg is lehet találni.
Az LHC-ről ma csak az állítható, hogy a jósolt tartományban új elemi részecskét találtak. Ez megegyezik az előrejelzéssel..
Semmilyen jósolt tartomány nem volt. Végignyálazták a teljes rendelkezésre álló energiatartományt olyan 480-tól 130 GeV-ig és nem találtak semmit. Előzőleg már átnézték a kisebb gyorsítókkal 0-110 GeV-ig. A legvégére maradt egy szűk tartomány ahol keresgéltek, de valamit találni kellett.
Amit állítani lehet, az annyi, hogy hatalmas erőfeszítéssel, billiárdnyi ütköztetés után egy NEM előrejelzett tartományban kierőszakolnak valamit a háttérből, amiről nem lehet tudni, hogy micsoda. Mindenki reménykedik, hogy megfeleltethető a Higgynek. Ennyi.
Előbb-utóbb pont olyan lesz a Higgs bozon mint a graviton, addig csűrik csavarják.
Graviton = vakuumenergia, tömeget okozza, energiarészecske, mindenen áthatolva nagyon nehezen kimutatható, az anyaggal (barionos anyaggal) való kölcsönhatása nehezen értelmezhető, gyorsan megy.
Kíváncsi vagyok mikor találjak ki, hogy duplex részecske a Higgs..
A régebbi étert azért találták ki, hogy azt megpöccintve abban a közegben hullámok keletkeznek mint a levegőben vagy a vízben és ezek a gömbhullámok lennének a fény.
Most ebből a nyilvánvalóan nemlétező fajta éterkoncepcióból aztán levezették, hogy ennek fékeznie kellene a földet, a Föld ebben a téveszmésen feltételezett, kemény közegben mozogva másodpercek alatt felizzana. Ezzel az ostobasággal aztán már száz éve elvetették az éter létezését, bármilyen éterét. Ezt szajkózzák a fizikusok, mint a nyomó gravitációt kizáró tényt.
Jól látod, azt már nem kérdezik miért nem fékez a sötét energia vagy a Higgs bozonok alkotta matematikai "mező" vagy akár a neutrínók tengere.
Jó, hogy utánanéztél, viszont a 891-es galaxisnál elsősorban a hideg hidrogéngázra alapozták a megállapításokat, ami az atomos hidrogén tízszeresét mutatta ki.
A másik két, hasonló poziciójú, edge-on galaxisnál viszont a meleg komponenseket vizsgálták, ami a 891-nél is csak kisebb súllyal esett a latba, tehát a kétféle megfigyelés nem összemérhető.
Az NGC 891-en végzett vizsgálatokat nem lehet lesöpörni, ezzel erőteljesen kellene foglalkozni, mert a sötét anyag ott van ahol az atomos hidrogént már előzőleg feltérképezték és ez nem más mint H2.
Természetesen jó lenne ha további vizsgálatokat terveznének ezügyben, van erre egy csomó hasonló edge-on galaxy, itt van pl a ragyogó NGC 4013, de ha mást mérnek akkor nyilván más lehet az eredmény is.
Kösz, hogy megszólítottál, semmiképpen nem bohóckodás, halál komolyan csinálják vélhetően. De rendkívül sok a tévedés, félreértelmezés és a legsúlyosabb baj, hogy az alternatívakat senki nem hajlandó megfontolni.
A sötét anyagról kiderült, hogy nem létezik de ezt a tudósvilág nem hajlandó tudomásul venni. Úgy 15 éve az ESA felküldött egy IR spektrométert a légkör fölé a világűrbe ahol a molekuláris hidrogén vonalai nem nyelődnek el. Kiderült, hogy a vizsgált galaxisban tízszer annyi a molekuláris hidrogén mint az atomos. Ez azért bajos, mert a Világegyetemet az atomos hidrogén 21 cm-es vonalán térképezték fel a földfelszínről, mert ez látható a légkör alatt is. Ez a hidrogén nem volt elég a látható anyaghoz az általad említett okoskodás alapján. Ezért kiokoskodták a megfigyelhetetlen sötét anyagot, az axionokat meg a wimpeket.
De abban a pillanatban amikor megtalálták a tízszeres mennyiségű molekuláris hidrogént meglett a hiányzó anyag, többé nincs szükség az exotikus sötét anyagra.
A látható anyag ugyanis olyan 4%-át teszi ki a Univerzumnak, ami döntően hidrogén.
Most ha ennek tízszeresét megtalálod, ami legyen olyan cirka 30%, akkor keresed e tovább a sötét anyagot ?
Senki. Vannak akik azt képzelik, hogy értik. Érthetik a matematikáját például. De hogy ennek az egésznek vajmi kevés köze van a reális anyagi világhoz az egészen biztos.
..a tömeget a Higgs-mező virtuális részecskéi játszanak közre, amik nem 125 GeV-esek, hanem sokkal kevesebbek.
Akkor nem azt a részecskét kellene keresni ami közrejátszik? A sokkal kisebb energiáknál ugyanis semmit nem találtak. Majdcsak találnak valamit amire rá lehet fogni a Higgset.
Ha az elképzelt, nem létező, látszólagos azaz virtuális részecske lenne a működő/ható részecske akkor a 125 GeV-es miért lenne Higgs?
Hangsúlyoznám, nem számolták ki előre, hogy 125 GeV-nél kell lennie, a 125 onnan jött, hogy sehol máshol nem találtak még csak hasonlót sem. A kisérleti átnyálazás végére maradt ez a szűk energiatartomány, ahol egyébként is nagy a nyüzsgés.. Ugye banzáj?
Mit találtak meg? Nem olvastad a cikket? Szinte megvan. Nem megvan, hanem szinte van meg, úgy mint már ezerszer az évek során. Könnyen lehet, hogy majdnem már megtaláltuk a valamit, s ha találtunk valamit arról fogalmunk nincs, hogy mi az.
"..amikor azt mondom, hogy megfigyeltük a részecskét, akkor azt állítom, hogy egyelőre csak annyi adatunk van, ami alapján biztosan tudjuk, hogy van ott valami.."
Aztán amikor a gravitáció lehetséges mélyebb okairól kérdezték..
Próbálnád csak most kérdezni nagyon tisztelt fizikusainkat, elmondanák, hogy őket bizony ez nem érdekli (mivel fogalmuk sincs róla), esetleg elhabognának valamit a görbülő térről (ami nincs), vagy kiszúrnák a szemedet a gumilepedővel..
Nagy bajban van a fizika amennyiben az idő, tér, téridő fogalmat amit ő használ és amire az egész fizika épül nem neki, hanem a filozófiának kellene definiálni.
Sikerült úgy elhomályosítani az agyakat, hogy a matematikai fogalmakat képesek lettek az emberek létező objektumokként beállítani. Olvastam már itt olyat is pl, hogy a fény nem is részecske, hanem hullámfüggvény, ami TERJED.
Az idő dilatál, a tér meg hajladozik, tágulgat, felfújódik a hasa, adjatok neki espumizant..
..lehetnek következményei a fizikában annak, ha ezt a kérdést hagyománytiszteletből rosszul válaszoljuk meg.
Hogy lehetnek-e? Teljesen más kozmológia például, ha nincs téridő (mert nincs) akkor nem tud felfúvódni, nem tud keletkezni (mondjuk az Ősrobbanással), nem tud felcsavarodni, nem tud tágulni, tehát másként kell értelmezni az Ősrobbanást vagy a Világegyetem tágulását és akkor rettenetes hülyeségekkel etetik a népet mondjuk a National Geography-n. Vagy akár itt a fórumon.
..dolgok, amelyek objektíven léteznek, ám ebben az anyagi világban semmilyen tapasztalatunk nem lehet róla.
Ezen pontositanék, mert vagy még nincs mert buták vagyunk, vagy tényleg nem is lehet közvetlen megtapasztalásunk, pl a Napba vagy egy fekete lyukba nem tudunk belemenni szétnézni. A tapasztalatszerzést azonban egyik sem zárja ki, ha a világot amúgy jól értelmezzük (amire a fizikusok jelen állapotukban NEM törekednek, sőt erre kifejezetten büszkék, hogy őket nem érdekli a valóság helytálló/igaz értelmezése, kizárólag a matematikai leírása), akkor intuíciónkat használva képet alkothatunk az elérhetetlen világokról is.
Az első csoportba tartozhat a gaviton is, nem tudjuk közvetlenül kimutatni, talán azért mert butak vagyunk és nem is keressük elég intenzíven a fizikusok félrevezetett ismeretei okán. Arról nembeszélve, hogy az egyik felét már kimutatták.
Vagy a Higgs bozon, a téves elképzelések miatt őt keresik nagy erőkkel, de az LHC eredményei alapján úgy néz ki sosem lesz meg, mert nem is létezik olyan.
A párhuzamos világegyetem teljes abszurdum, az anyagi világ félreértése, fantazmagória az extra dimenziók keresése, mivel dimenziók nem léteznek.
Ezért is fontos kérdés létezik e távolság avagy sem. Vagy az idő. Téridő.
Hogyan lehet megmagyarázni pl. az elektronnál 200-szor nehezebb müont?
Hasonlóan mint az ezerszer nehezebb protont (1836x). Az elektron tórusz közepében kering egy graviton (fél) mintegy karika és ezen "karika" körül spirálozik egy negatív jelű elektromos töltésrészecske, amely kialakítja a tórusz felületet.
A proton ugyanezt teszi egy másik graviton-féllel kialakított karikával amely körül spirálozik a másik elektromos elemi töltésrészecske, amit pozitívnak hívunk. A protonban keringő részecskéknek nagyobb az energiája/frekvenciája, ezért a karika kisebb, az elektrontórusz átmérője a protontórusz kb háromszorosa.
A keringő graviton-félnek körbe kell záródnia !! Ez energia/frekvencia függő. Két helyen sikerül körbe (karikába) záródnia, egyik az elektron/pozitron, a másik pontosan meghatározott frekvencia a proton/antiproton.
Csak ez a két frekvencia ad karikát, ennek következtében ez a 2/2 részecske stabil.
Az összes többi energiánál, ahol a graviton nem zárul körbe/karikába, nem tér vissza magába, ott a részecskék elspiráloznak. Tehát a nem stabil részecskék így jöhetnek létre, például az általad kérdezett müonok.
Az igaz, hogy nem válaszoltam, de az én álláspontom világos, az anyagi világ létezik, a fogalmakat meg mi kitaláltuk. Mivel semmilyen anyagi objektumra nem tudod értelmezni a távolságot, kénytelen vagy matematikai egyszerűsítésekre. Ezekre a matematikai absztrakciókra aztán értelmezzük a távolság fogalmat.
Ne tőlem kérdezd mi két gömb távolsága, mert én azt válaszolom, hogy nincs neki. Pontosan ahogy mondod, a gömbök középpontjainak értelmezhető a távolsága, mert azok pontok. A felszínüknek értelmezhető legkisebb távolsága mert azok is pontok, esetleg legnagyobb távolsága. Gömb az anyagi világban nem létezik, ezt ne felejtsd el, a csapágygolyó NEM GÖMB !!!
Láthatod, hogy az anyagi objektumok közötti távolsággal van baj, nem tudod értelmezni.
Csak matematikai objektumok között tudod értelmezni a távolság FOGALMAT.
Elolvashatnád kicsit gondosabban amit írok, a felhő csak egy könnyebben átlátható példa a megértés elősegítésére. Ne legyen felhő, legyen karosszék és a szekrény távolsága.
Meg tudod mondani mennyi a szobádban lévő két tárgy között a távolság ???
A felhős példa alapján, nem tudod megmondani. Elkezdheted egyszerűsíteni a helyzetet, idealizálni, visszavezetni matematikai leírásra, kitalálhatsz súlypontok távolságát, mértani közepet vagy ami eszedbe jut, de a két tárgy távolságát NEM TUDOD MEGADNI !!
Két atomnak sincs távolsága, mert nem pontszerűek, érted a problémát ?
Aha, szóval nem létezik a felhők távolsága, vannak olyan objektumok amik között nem értelmezhető a távolság fogalom, ami magában foglalja azt is, hogy köztük nyilvánvalóan nem is létezik fizikailag távolság.
A távolságot megpróbáljuk értelmezni, megpróbáltad visszavezetni a távolságot a felhő egy fiktív, matematikai pontjára, ami természetesen csalás, csalunk azért, hogy valamiféleképpen körül tudjuk írni, meg tudjuk fogalmazni a tárgyak elhelyezkedését.
A többi, szilárd állapotú objektummal ugyanez a helyzet, mert távolságot csak egy egy kiválasztott pontjaik között értelmezhetünk, mondom ÉRTELMEZHETÜNK, nem pedig felfedezhetünk, annak megfelelően, hogy a távolság matematikai definíció, ezért csak matematikai pontok között értelmezhető.
Az anyagi világra csak lódításokkal, elhanyagolásokkal, közelítésekkel alkalmazhatjuk ezt a matematikai fogalmat, a távolságot.
Az elektron tórusz. A proton is az. A neutron meg 2db tórusz, egy nagyobb elektron tóruszba pattintott proton tórusz páros. Remekül értelmezhető rajtuk a spin.
Amikor az ember megismeri a relativitáselméletet és a kvantumvilág működését, akkor egy idő múlva oda jut az okok okát kutatva, hogy fokozatosan kezd semmit sem érteni.
Csak a relativitáselméletet tudod megismerni, mert az egy elmélet de a kvantumvilág működését NEM megismered, csak az elméletét tudod megismerni, ami vagy igaz vagy nem.
Mivel fokozatosan kezded semmit sem érteni, ez arra utal, hogy a legcsekélyebb mértékben sem igazak ezek az elméletek, a valósághoz semmi közük annak ellenére, hogy számszerűleg/matematikailag többé kevésbé korrektek.
Az időtartam definíció, ami a Föld forgásából és a Nap körüli keringéséből származik.
A frekvencia periodicitás, nem több.
A távolság definíció, a Föld méreteiből következik (a párizsi délkör/40M)
A tömeg = tehetetlenség, az elemi részecskék tehetetlensége keringés közben a tóruszokban.
A sebesség = út/idő, egyszerűen egy definíció, semmi más.
Az energia = graviton elemi részecskék, alapvető tulajdonságuk, hogy gyorsan mozognak, működtetik az anyagi világegyetemet, és minket is.
Vonzás nincs, csak nyomás. Ami vonzásnak látszik ott kisebb a nyomóerő. A tóruszok gigantikus nyomás alatt vannak, amit a gravitonok okoznak (DVAG)
Az erőt a gravitonok okozzák.
Azt, hogy az anyagi objektumokon lehet-e méretet, távolságot ÉRTELMEZNI, abban szerintem nem volt vita.
Magad is értelmezed a távolságot az objektumok között és nem pedig keresed azt, mint létezőt. A vákuumban meg keresed a létező távolságot, ahelyett, hogy ott is megpróbálnád értelmezni azt.
Amúgy pedig volt vita, csak nem válaszoltál a felhő objektumok közötti távolság kérdésre.
Nem egészen, mert a távolságot értelmezed. A LÉTEZŐ objektumok között ÉRTELMEZED a távolságot, amely távolság ettől nem válik fizikailag létezővé, hanem csak értelmezetté válik, elkészült egy fogalom amely LÉTEZŐ tárgyak közötti viszonyt ír le. Jól-rosszul.
A felhők léteznek de nem tudod értelmezni a felhők közötti távolságot. Csak hozzávetőleg tudod értelmezni, pontosan nem.
Azt mondani, hogy az üres térben valójában nincsenek távolságok, azzal azt is mondjuk, hogy az üres térben minden objektum érintkezik egymással.
Honnan veszed ezt a hihetetlen baromságot? Nem érted, hogy az objektumok közötti távolságot mi, emberek definiáljuk, az egy fogalom ami az agyunkban van csak és ha a tárgyak egymástól messze vannak akkor erre mi kitaláltunk egy fogalmat azért, hogy le tudjuk írni, el tudjuk mondani másnak is a véleményünket az anyag elhelyezkedéséről, mintegy térkép a tájékozódáshoz.
De ettől a távolság még fizikailag nem lesz létező, mert az objektumok a létezők, egymáshoz viszonyított helyzetük meg az absztrakciók, ha érted mik az absztrakciók.
Ha szerinted annyira létező dolog a távolság akkor mondd meg milyen távol van a Földtől a felhő. Ha lehet nanométerben !! Nem viccelek, komolyan kérdezem.
akik az absztrakció tudatfüggetlenségében hisznek, azok simán hisznek a lélekvándorlásban, a szellemekben, a manókban, 132 féle istenben, tündékben és a mesében. Meg a buburácban.
Az elektronnak töltése van. Azért mert tartalmaz egy töltés részecskét, ami elemi részecske.
Teljesen mindegy, hogy van e valaki a világon aki ezt elmondja vagy nincs senki sem, a elektron ettől függetlenül létezik. Az anyagi világ tőlünk függetlenül létezik.
Az absztrakciók meg pont fordítva, a fogalmak csak általunk léteznek, hiszen mi alkottuk őket. Mindet.
Kösz, hogy itt vagy, jó néha valami normálisat is olvasni.
Ha tér nem létezne, akkor két test között abszolút vákumban nem lehetne távolság.
Sőt még nem abszolút vákuumban sem. Nem olvasod amit írok? Távolság nem létezik sem vákuumban sem anélkül, sehogysem. A távolság emberi fogalom, a fogalmak csak a fejedben léteznek, ezek a fogalmak csupan gondolatok amit olyannyira megszoktál, hogy képtelen vagy megérteni amit magyarázok. Csak a plafon létezik meg a padló. A távolságot mi rendeljük hozzájuk.
Hogy jut eszedbe a vákuum, nem is értem. A távolság a gondolkodó ember agyának terméke, semmi köze a vákuumhoz.
Igen, az absztrakciót jól közelíted, a lényeg az, hogy a szervetlen világban nem létezhetnek ezek az abszrakciók, mert nincs ami absztraháljon.
Viszont az anyag/energiát nem véletlenül írtam, mert az E=mcc - nek nemsok fizikai értelme van, a tömeg nem egyenlő E/cc vel, legfeljebb közelítően lehet valami összefüggés, ezt a képletet soha senki nem tesztelte. Atomhasadásnál felszabadul valami jó nagy energia, de hogy pontosan mennyi és pontosan megfelel e az mcc - nek, az kérdéses.
Az anyag FELÉPÍTÉSÉBEN vesz részt az energia, ahol energián a gravitonokat értem. Az elektromos töltésekkel együtt alkotják a konvencionális anyagot. Mivel a töltéseknek sincs tömege, ugyanúgy mint a gravitonoknak, ezért a töltések is inkább energiajellegűek.
A klasszikus anyag akkor ugrik elő amikor a fény kettéhasad mint egy zippzár, a fény foton 4 alkotórészéből 2-2 alkot egy elektront és egy pozitront. Vagy nagyobb energiájú fotonnal egy protont és egy antiprotont. Kész az anyag.
Ezért mondtam, hogy az anyag és az energia ugyanaz a dolog.
..a matematikai objektumok lehetnek nemlétezők. Akkor itt a vége, a tér matematikai objektum, mint az egyenes vagy a sík.
Mindegy, hogy naiv a térfogalmad vagy nem naiv, tér sehogysem létezik csak egy fogalom alakult ki róla a fejedben. A szervetlen világnak nincs feje, nem tud kialakulni ott tér fogalom.
Az ősember NEM VEHETTE ÉSZRE A TERET, mert nincs. Az ősember kialakíthatott magában tér FOGALMAT, mert észrevehette a környező anyagi világot. Észrevehette a mammutot, a barlangok szikláit, a folyót vagy a fákat. Észrevehette a madarakat az égen vagy a bogarakat a földön. Kialakulhatott a tér FOGALMA. Megtanulta.
De nem vehette észre. Mert a teret nem láthatta. Csak az anyagot vehette észre. Naívan.
Igen, ahol nincs ember ott tér sincs. És ahol van ember ott sincs. Mert tér nincs sehol.
A tér nem Afrikában vagy az Andromedán van hanem egyesegyedül a fejedben létezik, mint gondolat. Afrikában Afrika van, egy csomó föld meg egy csomó anyag. Tér meg egy szál se. Az Andromedán sincs tér, még akkor sem, ha ott értelmes lények élnek. De mint mondtam, tekintsük a szervetlen világot, az egyszerűség kedvéért. Ezért aztán az amőba most ne zavarjon.
Mit kellene igazolnom? Azt, hogy gömb nem létezik? El se hiszem, néztel már bele mikroszkópba? Egy csapágygolyó nem gömb, mert a gömb végtelen számú, matematikai pontokból felépülő, elméleti felület. A csapágygolyó nem ilyen mert a felülete (is) atomokból áll.
Igen, a távolság emberi fogalom. Minden fogalom emberi alkotás. Az idő is.
Induljunk ki a szervetlen világból, úgyis a szervetlen anyag alkotja az anyag 99.99....%-át.
nem világos, hogy a tér akkor micsoda. Mert hiszen Te magad is elismered, hogy van valami, amit térnek nevezhetünk, nem igaz? Nem igaz.
Soha ilyet nem mondtam, nincs semmi amit térnek nevezhetünk. A tér fogalmat kitaláltuk, hányszor írjam le, a tér fogalom egy emberi absztrakció, a tájékozódásunkat segítendő. Mint az összes többi fogalom amiket csekélyke létünk folyamán kitaláltunk és nagy örömmel használjuk ezeket a kitalált fogalmakat.
Értsd meg, hogy nincs semmi a fizikai, szervetlen világban amit térnek nevezhetnél, mert amit térnek nevezel, ott nincs semmi, vagy ha van ott valami, akkor az nem a tér, hanem az ottlévő anyag.
Nem igaz, hogy az anyag a térben létezik, mert az anyag létezik és az ember kitalálta hozzá a teret, a téridőt meg az akárhányféle görbületű girbegurba teret.
Ezek matematikai fogalmak, azt próbáld megérteni, hogy parabola nem létezik csak parabola alakot közelítő formára alakított tükör/anyag. Gömb nem létezik csak gömböt közelítő formájú anyag golyó. Sik nem létezik, mert elméleti konstrukció, vannak felületek amik közelítik a síkot. Tér nem létezik, mert elméleti konstrukció, kivéve a Kossuth teret.
A változás nem létezik, csak a változó anyag. Csak anyag létezik.
Ez az anyag aztán mozog, változik, kölcsönhat, szeretkezik, sugároz, durrog, tágul, definíciókat hoz létre amelyek fogalom szinten léteznek satöbbi.
Tér nincs, feltétlenül. A relációkat Te kreálod amelyek szintén fogalmak. Van egy csomó tér fogalmunk, mindet mi találtuk ki.
Lehet olyan világ a Te agyadban amit Te kitalálsz, de ettől a tér még nem lesz valós mert a teret mi találtuk ki, Te is kitalálhatsz egyet vagy többet.
Persze, hogy lehet az üres tér görbült. Ha ilyen görbültre definiálod. Csak a definíció szabja meg milyen legyen a tered.
..a görbületet az anyag okozza.. Na ez az ami nem igaz. Egy fogalom görbületét csak definíció tudja okozni. Szervetlen anyag nem.
Igen, de mi a válasz az eredeti kérdésre, hogy létezik-e az idő?
Idő FIZIKAILAG nem létezik. Megalkottuk az idő fogalmat és ezt hihetetlen módon összezagyválják a létező, anyagi világgal. Az összes többi fogalommal ugyanez a helyzet, a fogalmakat mi alkotjuk, ezek élnek a képzeletünkben, a fejünkben ha úgy tetszik.
De a valóságban csak és kizárólag anyag létezik, semmi más. Nem anyag ÉS energia hanem anyag/energia, mert ez a kettő ugyanaz.
A tér ugyanúgy fogalom, kitalált fogalom mint az idő, tér nem létezik, csak a fejünkben.
Nem igaz, hogy az anyagi világ a térben létezik, ez hazugság. Létezik az anyagi világ és mi, emberek létrehoztuk a tér fogalmát, a tájékozódásunk segítése céljából.
De tér nincs (fizikailag), nem jött létre, nem fúvódhatott fel és nem tágulhat.
Ergo, hazugság az egész fizika ami a tér tágulására épül. Más magyarázatot kell találni a Világegyetem leírására.
És SR, a fekete lyuk nem szingularitás, hanem egy csillagászati objektum amiben ráadásul nincs is szingularitás..
az elnyelődésnek semmi köze nincs a sebességhez, annál több köze van a frekvenciához
juj, már megint ez a sztereotípia, honnan veszed ezt, éppen most mutattuk ki, hogy legalábbis nem tudjuk mihez van köze, de ha sebességet adok a detektornak akkor az mindenképpen kompenzálja a megnövekedett fénysebességet. Ami logikus.
Szerinted meg a semmivel alá nem támasztott frekvencia. A hullámhossz változás a fénysebességváltozás KÖVETKEZMÉNYE. A frekvencia meg nem változik.
Ha a fénysebesség nem állandó, akkor újra kell gondolni a frekvencia-hullámhossz összefüggést is, mert ez csak állandó fénysebesség esetén tartozik össze szorosan.
A hétköznapi életben ez a probléma nem tűnik fel, a fekete lyukban viszont oda vezet, hogy a relelm csődbe jut, végtelenbe tart a központi "térgörbület" vagyis szingularitás abszurdumba.
Kösz, ez már jobban hangzik. Az enyémmel összhangban van, mert SEBESSÉGET kompenzáltam sebességgel.
Az áltreles magyarázat mit mond? Sebességgel kompenzáltam egy gravitáció okozta fénytulajdonság változást, ie frekvenciaváltozást.
Az enyém minimum logikusabb, hacsak nem igaz. De ne legyek nagyétkű, beérem azzal amit mondtál, egy egy, kirúgtam a biztos talajt az áltrel alól, semmi nem bizonyítja a fénysebesség állandóságát, irányfüggetlenségét.
Az áltrel a nyomó gravitációt írja le, mert térgörbületnek vélte a DVAG gradienst. De az áltrel alatt valós fizikai létező anyagi világ áll, és ez a DVAG gravitonsugárzás valamint ennek elnyelődése a barionos anyagban. Tér meg nem létezik.
Nem láttál még gravitont? Megtalálják, már meg is találták, úgy hívják spinon.
De mikor találják meg a teret? Vagy a téridőt? Soha.
Követeled tőlem a képleteket, ott van az áltrelben, csak félre van értelmezve a világ.
Az áltrel képleteit az extrém viszonyoknál kell módosítani, mert a nyomó gravitáció határt tud szabni a fekete lyukak belsejében működő, az áltrel szerint végtelenbe tartó nyomásnak.
Mivel se te se én nem tudunk.. No nem egészen, elmagyaráztam mit mértek a Pound és Rebka kisérletben, mennyire pontos a mérés és mit értelmeztek félre.
Vélhetően nem értetted vagy nem akartad érteni. Tehát én tudok olyan kisérletet.
A többiek meg félreértik. Tegyünk egy próbát, tételezzük fel, hogy a fény lefelé esve gyorsul. Hogyan lehetne megmérni.
Van ez a Mossbauer effektus, nagyon érzékeny módszer, próbáljuk ezzel.
Ha a fény lefelé esik és a feltételezés szerint gyorsul, akkor nem nyelődik el a detektorban akár 22 méterrel lejjebb. Mit tegyünk, szereljük a detektort egy hangszóró membránjára és adjunk rá egy kisfrekvenciás hangot, mondjuk 20 Hz -et.
Most azt látom, hogy amikor a hangszóró lefelé menetben van akkor egyszercsak elnyelődik a gamma foton a Fe detektoron, éppen kikompenzáltuk vele a megnövekedett fénysebességet.
Pont ezt tették Pound és Rebka.
Tehát van kisérlet, akkor is ha Te erről nem veszel tudomást (és a többiek sem persze)
Igen, úgy van, km/sec pontossággal annyi. De itt nagyon kicsi eltérésekről van szó ami inkább mm/sec nagyságrendbe esik. A GPS ezért nem alkalmas ennek a sebességnövekedésnek a kimutatására több okból is. Az egyik az, hogy nem erre a célra építették. A Pound és Rebka alkalmas erre a célra mivel Mossbauer effektust használ és ez nagyon, nagyon érzékeny módszer.
Tehát maradhatunk abban, hogy a fény lefelé esve gyorsul. Egy picit csak természetesen.
Egy fekete lyuknál már nagyobb a hatás, az eseményhorizonton a fény már 2c -vel megy befelé. Kifelé meg nulla sebességgel jön ugyanitt. Ezért nem érkezik meg hozzánk soha.
A diaméter tényleg jobb, azt nem nézi senki centigrammnak. Aztán ha már mindenki érti mi a d, akkor eztán mostmár csúfolhatnám c négyzetnek? Menjünk tovább.
..mérésekkel igazolt, hogy függőleges irányban is annyi a fény sebessége, mint a felszínnel párhuzamosan Oh, pontosan melyik közleményre gondolsz?
Pound és Rebka kisérletei alapján a foton lefelé menet gyorsul, na igen, Ők nem így értelmezték, eszükbe sem jutott, hogy a fénysebesség változhat, de kimérték. Az értelmezésük viszont téves, azt hitték, hogy a gravitációs redshiftet kompenzálták a hangszóróra rögzített Fe abszorbenssel, miközben a foton sebességének a növekedését kompenzálták a mozgatással.
A cnégyzetet az értetlenkedők kedvéért átkeresztelem cg-re, ami azt jelöli, hogy kb 5-6 nagyságrenddel nagyobb sebesség mint c. Mormota ezt neked már számtalanszor elmondtam mit jelöl, igazán abbahagyhatnád, természetesen a c2 nem valódi négyzet, hanem csak egy jelölés ami arra utal, hogy előszöris nem tudom pontosan mekkora, másodszor meg hogy nagyon nagy, sokkal gyorsabb mint c. Ok, creativus? Neked cg.
A gravitonpárok sebessége a c2, ezek energiarészecskék, tömegük nincs. Egymás körül csavarodva száguldanak a végtelenbe, mindenhol ott vannak, az Univerzumon túl is.
Ha elektromos töltéseket kötnek meg a graviton-párok akkor fotonná válnak, sebességük lecsökken, ez lesz a c. Ezt a c-t méred a földfelszínen vízszintes irányban.
Lefelé a fénysebesség nő, érdekes módon felfelé is nől !! Persze, hogy nem érted, mert
lefelé a sebesség eleve a c-nél nagyobb és tovább nő.
Felfelé meg a fénysebesség eleve c-nél kisebb és felfelé haladva a c-t közelíti, a Földtől elég távol meg eléri a c-t.
Inerciarendszerek nincsenek, de melyik részecske sebességére gondoltál, a fotonéra vagy a gravitonéra?
Ha a fény foton kettéhasad, akkor bekunkorodik, alkalmas esetben tóruszt alkot, ez lesz az anyag (úgy értem a közönséges anyag). Ebben a tóruszban továbbra is fénysebességgel pörög a töltés, a graviton-féllel együtt, érthetően, hiszen fotonbol született.
A mutatóujjaidat egymás mellé tetted ? Cserélgessed őket, hátha rájössz, tökmindegy hányszor cseréled fel őket, az interferenciakép semmit nem változik ettől.
A fény NEM egyvalamiféle közeg hullámzása, nem az éter hullámzása !!!
A fény foton egy összetett részecske, 4 darabból áll, 2db graviton és 2db töltés építi fel. Nem hullámzik közeg, hanem ez a 4 részecske spirálozik egymás körül fénysebességgel a tiszta gravitonpárok alkotta DVAG tengerben, de ez a DVAG nem hullámzik.
A gravitonok párban vannak, cnégyzettel repülnek, minden irányban repülnek sokan, nagyon sokan. És nyomás alatt tartják az anyagot. Ezt a nyomóerőt nem látod, mert a DVAG sugárzás önmagával egyensúlyban van, csak akkor látszik erő, ha egy oldalról árnyékolódik a gravitonsugárzás, ekkor alakul ki a tömegek közelében a DVAG gradiens és megjelenik a gravitációs erő.
Tehát hullámzó éter ami fényt okozna az nem létezik, ne akard kimutatni MM-el, se mással mert nem fog sikerülni. Azért mert nincs.
Tévúton jársz az éterrel, az éter nem olyan mint ami a sztereotíp gondolataidban él. Az a fajta éter nincs. DVAG van, aminek gradiense okoz gravitációs erőt.
Nem próbálnád megérteni amit mondok?
Tedd magad elé a két mutatóujjadat, egymás mellé. Ez legyen két fénysugár, interferálnak.
Most cseréld meg a két ujjadat. Más lesz ettől az interferencia mintázat? bruhhaha.
természeti igazság, amelyet szemléletesen valójában senki sem ért
Egyszerű a magyarázat, azért mert nem igaz. Tévedés az egész fizika a fénysebesség állandósággal.
Jön egy foton az Andromédáról, 2 fényévre van tőlünk éppen, egy év alatt egy fényévet közeledik. Most (mai napon) küldünk vele szembe egy másik, földi fotont, ez egy év alatt egy fényévnyire távolodik tőlünk és jövőre éppen találkoznak, félúton.
Mekkora a két foton egymáshoz képesti sebessége, vagyis egy év alatt érnek egymáshoz, vagy két év kell hozzá?
Mert ha egy év alatt találkoznak a mai napon még egymástól 2 fényévnyire lévő fotonok, akkor a sebességük egymáshoz képest 2c, ami egyébként nyilvánvaló is.
És mindezt a szerencsétlen Michelson interferométer miatt, amit hiába forgatunk, mert a forgatástól nem is kell másznia a csíkoknak, hiszen a fénysugarak csak egyszerűen megcserélődnek. Nade ha felcserélem a sugarakat attól még nem fog változni az interferencia mintázat !!
A "görbület" egy ugyanolyan fogalom, mint a "sebesség"..
Nem, nem ugyanolyan fogalom. Több dolgot mosol össze egy mondatban egy könnyed mozdulattal. A görbület csak akkor ugyanolyan fogalom amikor egy vaslemez görbületéről beszélsz, mert a vaslemez egy anyag.
Sebességfogalmat akkor használsz amikor egy anyagi objektum mozgását akarod leírni, az idő is egy anyagi objektum ciklikus mozgásához köthető, pl Föld keringése, Rb atom rezgése, homokóra lepergése, tiktakkos óra tiktakkolása.
Ha a görbületet nem egy anyagi objektumra, hanem egy matematikai fogalomra értelmezed akkor azt már azért sem tekintheted létezőnek, minekután maga a matematikai fogalom sem egy természetben létező dolog, lévén kitalált/idealizált/matematikai fogalom maga a tér is.
Fogalmak nem léteznek a természetben, a fogalmakat mi alkotjuk. Mindet. A természetben csak anyag van.
A görbületet használhatod a természet valamiféle közelítő leírására, csak azt nem lenne szabad elfelejteni, hogy a matematika NEM a természet maga, a természetben ettől nem görbül semmi, a természetben a gravitációnak valóságos, anyagi oka van (ami nem görbület, hanem egy gradiens, DVAG gradiens)
Ezt az okot nem ismeritek és ezért hajlamosak vagytok összezagyválni az idealizált matematikai világot a természet anyagi világával.
A természetben anyag van hatással egy másik anyagra, a mi kitalált fogalmainktól függetlenül.
..ha nem létezők, akkor "idő" és "sebesség" fogalmad sem lehet.
El nem tudom képzelni, hogyan keverheted össze a fogalmakat a természettel. A természetben létező dolog az anyag.
Mindenféle fogalmam lehet, ne szerencsétlenkedj már. Ezerféle fogalmat találtunk már ki és millió félét még nem találtunk ki. Lehet idő fogalmam, mert azt kitaláltuk, definiáltuk és használjuk mindannyian. Sebesség fogalmunk is van a rendőrök nagy örömére. Fogalom, érted? Fogalom, a fejedben, az van. A természetben ez nincs, csak mozgó anyag. Csak az anyag létezik, ami mozog, büdös, mérgező, nehéz, meleg, színes, drága, szép, hosszú, szórakoztató vagy unalmas.
Igen, kell. A természettudományok ezt teszik. A matematika értelemszerűen nem teszi ezt, de az nem is természettudomány (az más kérdés, ha be akarod valahova sorolni a matematikát akkor esetleg beszorítod a természettudományok közé, mint a természet tanulmányozására szolgáló, ember által létrehozott, a természetben nem létező eszközt)
A fizikának illene természettudománynak lennie. Ha nincs olyan dolog a természetben ami görbül akkor tévúton jársz.
Nem görbül hanem van neki görbülete.. Jó vicc, a semminek van görbülete.. Ami egyszer ilyen máskor meg olyan. A semmi.
Nem kéne az atomot összekeverned a téridővel, mert az atom NEM MATEMATIKAI FOGALOM, hanem anyagot jelöl. Ellentétben a térrel vagy a téridővel ami matematikai fogalom, a semmi. Tudod, mint a sinusfüggvény..
A tér fogalmunk azért 3-dimenziós, mert 3 páronként merőleges pálcika létezik a világban, de 4 már nem. Ez pedig nem definíció kérdése..
A húros elképzelés akkor úgy ahogy van teszerinted (is) hülyeség, mivel extradimenziókat tételez fel, ami a fentiek szerint nem létezik. Hazudnak? Vagy tévednek.
Azt fel sem tételezem, hogy csak egyszerűen nem tudják amit te, a tér fogalmunk 3 dimenziós és kész. De már az is haladás, hogy nem a létező térrről beszélsz, hanem a tér fogalomról, amit persze mi alkotunk meg, mindenféle megfontolasból úgy, hogy az nekünk tetszen, lásd az idézett mondatot is.
..miért 3-dimenziós a terünk. Ebben az a téveszme, hogy nekünk nincsen terünk. Tér nem létezik, sem 3, sem 4, sem 11 dimenziós, sem akárhány dimenziós.
A tér fogalmunk azért 3 dimenziós mert ilyenre definiáltuk abból a megfontolásból, hogy ez nekünk megfelelően elegendő és használható. Definiálhattuk volna 6 dimenziósra vagy 145 dimenziósra, csak amint jól mondtad, ez már feleslegesen bonyolult lenne.
Mi találtuk ki a tér fogalmat, tehát nem várható, hogy a természetben megtaláljuk a választ, miért 3. Azért 3 mert nekünk így tetszik. A további dimenziók keresése elmebetegség. Definiálni lehet újabb dimenziókat de megtalálni azokat nem lehet. Mert egy sincs.
Azt én is tudom, hogy a színuszgörbe nem ver fejbe..
Na, akkor ezen az úton el is indulhatsz. Egy gömb fejbever? Egy szám, egy sík, egy matematikai pont fejbever? Egy függvény fejbever? Bármilyen fogalom fejbever?
Fejbever bármi más mint az anyag? Csak létező dolog verhet fejbe és az anyag létezik. Létezik egy másik bolygón is ahol egyetlen ember sincs és így senki nincs ott aki definiálhatta volna a fogalmakat.
Egy a lényeg: tér nincs ezért az nem tágulhat, nem keletkezhetett, nem fúvódhat fel.
A teret (téridőt) definiáltuk és az anyagi világ leírására nagy örömmel használjuk, micsoda hülyeség ez tőled, hogy ne használjam a fogalmakat a leírásra és a kommunikációra.
De a leírás nem ver fejbe, a leíras nem okozhat gravitációt és a leírásra az anyagi világnak semmilyen befolyása nincs, mert a leírást mi találjuk ki.
Tehát graviton okozhat gravitációt, mert anyag, ellenben a térgörbület nem okozhat gravitációt mert tér nem létezik, úgyse érted..
Na ez az amit hiába magyarázol egy fizikusnak vagy egy matematikusnak. Nekik ugyanúgy abszolút létező az általunk alkotott fogalomrendszer, például a sebesség, a tér (nem is egy, hanem többféle tér, persze fogalmunk nincs, hogy melyik a jobban létező), az idő, a téridő, a gömb, a sík, a szavak, a számok vagy a protontórusz.
A protontórusz Gergő, egy létező anyagi részecske által bejárt felület, de a felület Gergő NEM LÉTEZIK Gergő, mert az csak egy matematikai fogalom, nem a protontórusz létezik Gergő, hanem a töltés-energiarészecske létezik, mert ő az anyag.
De nem hinném, hogy ezt valaha is megértenéd, Gergő.
Egy fogalomnak nem gondolom, hogy neki tudsz menni biciklivel, Gergő, legalábbis úgy nem, hogy az koppanjon.
súlyos tényeket kell neked elárulnom. ..vannak véges és végtelen terek egyaránt. Komolyan? És hol vannak ezek? A galaxisban? Vagy csak a fejedben? Nem éred fel ésszel, hogy ezek nincsenek? Ezek közül egyetlenegy sem létezik, mindegyik csupán definíció, egy ember által alkotott fogalom. Ha te kihalsz, a matematikusokkal együtt, akkor megszűnnek ezek a terek, mert a valóságban nem léteznek.
A gömb felszíne 4rnégyzetpi, miért nem lapozod fel a függvénytáblát?
a fizikai világegyetem melyikre hasonlít a legjobban..
Nevetséges, te azt képzeled, hogy a világegyetem hasonlít bármelyikfajta matematikai definícióra? A világegyetem anyag. Semelyik része nem hasonlít matematikai definícióra.
Úgy hasonlítanak egymásra mint az egyik tojás a másik létrához.
A neutrínók is keresztülmennek (a Földön), mégis tudjuk őket érzékelni.
Azt még senki nem mondta neked, hogy a gravitonok nem neutrínók?
A fény is keresztülmegy az üvegen, mégis tudjuk érzékelni, nahát..
Ha valamennyit elnyelnek az égitestek, akkor azt a mennyiséget valahonnan pótolni kell. Az honnan származik? Mondom végtelen mennyiségben léteznek és a végtelen távolságokból érkeznek, egyenes vonalban cnégyzet sebességgel. Nem Univerzum léptékben kell erről gondolkodni, az Univerzum gravitonsugárzás tartalma olyan tizezer évente lecserélődik.
egyébként még nem tudjuk, hogy a világűr térfogata végtelen, vagy nem - te miért vagy ennyire biztos abban, hogy végtelen? Mert jártam általánosba. Ott tanultam, hogy az egyenes végtelen. A sík is végtelen. És láss csodát, a tér is végtelen.
A tér nem létezik a természetben mert matematikai definíció, és definíció szerint végtelen, ezért nem kell megkérdőjelezned a végtelenségét. Az Univerzum véges, a világűr végtelen, te nem jártál iskolába?
Elég nehezen, mert nagyon nagy az áthatolóképességük, a Földön keresztülmennek, következésképpen a mérőműszereken is.
Mondhatnám azt, hogy mérleggel, de erre a relativisták egyből rávágják, hogy az a térgörbület amit a mérleggel detektálok, kis tömegnél kis súly nagy tömegnél nagy súly.
Kicsit komolyabban, a graviton egyik alkotórészét már kimutatták, az elektronok kettéhasításával, mert az elektronok (és a protonok is) két alkotórészből állnak, egy graviton-félből és egy töltésrészecskéből. Ezt a graviton-felet sikerült elkülöníteni az elektronról, el is nevezték a részecskét spinonnak.
A graviton egy dimer, két ellentétes orientációjú graviton-félből épül fel, sebessége kb 1Mc
Kvarkok nincsenek, badarság az egész kvarkteória, de senki nem is látott még olyat.
iviv, nem a DVAG gradienst nyeli el a tömeg, hanem a DVAG-ot, pontosabban a gravitonokat, ami a DVAG-ot alkotja.
A gravitonok végtelen mennyiségben léteznek, kitöltik az Univerzumot és a végtelen világűrt az Univerzumon túl is. Az Univerzum szigeteket az elektromos töltések okozzák, amik párosodnak a gravitonokkal, így lesz belőlük elektron és proton. Neutronok nincsenek.
..a relativitáselmélet éppen erről szól, az óra annyiféleképpen jár ahányféleképpen nézzük.
Igen, ezért kell lehozni a GPS órát, hogy kiderülhessen ez mekkora marhaság, a látszat összekeverése a valósággal.
Az európaiak terveznek pontos órákat telepíteni az űrbe, ACES tervezet, talán kiderülhet a disznóság. A többféleképpen járásnak a mai napig semmilyen kisérleti bizonyítéka nincs. Attól tartok nem is lesz.
De kiderülhet pl az is, hogy a sebességnek nincs hatása az órákra esetleg a gravitációs állapotnak meg van, vagy fordítva, nincs rá kisérleti tapasztalat.
Nem gondolom, hogy könnyű lenne egy ilyen rendszert összedobni, de lényegében erről van szó. A fénysebesség nem határsebesség, a határsebesség kb olyan millió c (becslés), cnégyzetnek szoktam jelölni, de ez mindenkinek fáj, szóval millió c.
Napfogyatkozáskor mérhető az árnyékoló hatás, de kicsiben esetleg nehéz lehet kimutatni, neadjisten meghajtásra használni a DVAG gradienst.
Igen, a GPS órákkal nem tudjuk mi történik, mert egyetlenegyet sem hoztak még vissza. Messziről, keringés közben úgy látszik igen, másként jár, de hogy tényleg másként jár-e azt nem tudhatjuk. Vissza kell hozni egy GPS órát.
A tudomány mai állása Eötvös árnyékolási kisérleteire támaszkodik. De Eötvös nem tudta mi a nyomó gravitáció, ezért összekeverte a vonzó gravitációval és ennek következtében súlyos logikai hibát vétett a kisérletei interpretálásában, magyarul az árnyékolási kisérletei egy téves elképzelésen alapulnak.
A gravitáció árnyékolható, ez ki is mutatható napfogyatkozások alkalmával. Nem veszitek tudomásul? Azt lehet. Csak nem tisztességes.
Tévesek a számítások, hevenyészettek a kisérletek. Kérdezzél.
Node az a fránya helyzet, hogy nem ismerjük mi nyomja a biciklipumpát.
Mármint a csillagot össze. Ez a baj. Nem tudod mi nyomja a csillagködöt össze egy csillag gombóccá. A görbe tér bizonyosan nem, főleg nem a görbe téridő. Hümm, hümm.
Jaj, ne kaffogjál már összevissza, segítek megérteni, Te meg számolsz ha tudsz.
A hidrogénbomba tényleg elbújhatna a kockacukrot érő nyomóerő mögött, de ez az energia nem adódik át a cukornak, mert a szembőljövő gravitonok semlegesítik a gravitonok nyomóerejét.
Valóban nem tudom, hogyan csinálják a kölcsönhatást, de a tényleges hatás a tóruszra csak a két irányból érkező gravitonáram KÜLÖNBSÉGE.
Ha az árnyékolást növeled az egyik oldalon, akkor egyre nagyobb erőhatás alá kerül a tórusz a másik oldalról. Ez gyorsulást okoz (gravitációs gyorsulást értelemszerűen).
Csak azt akarom ezzel szemléltetni, hogy nem a klasszikus, ütközéses energiaátadással kell számolnod.
jönnek ezek a kis tömegű izék nagyon nagy sebességgel, egy részük rugalmatlanul ütközik és elnyelődik, így képzeled?
Nem mormota, így te képzeled. Előszöris a gravitonok NEM kistömegűek, a gravitonoknak nincs tömege, ők energiarészecskék. A nagy sebesség stimmel. Nem, nem ütközik rugalmatlanul, sem rugalmasan, sem sehogy ahogy te képzeled.
Valamilyen nem ismert módon vesznek részt az anyag összenyomásában, miután résztvettek az anyag megalkotásában (a protonok és az elektronok gerincét alkotják gravitonok). Hatalmas nyomás nehezedik ezekre a tóruszokra, minden oldalról hat rájuk erő amit gravitonok okoznak.
Gravitácios térben az egyik oldalról egy kicsit kisebb erő hat rájuk, ez okozza a gravitációt bign.
(lévén a tömeg/felület arányuk hasonló). Valószínűleg nem érted a nyomó gravitáció működését (hasonlóan bign-hez), a gravitonok elnyelődéséhez a felületnek nemsok köze van, az elnyelődés csak a tömegtől függ. Sűrűségtől, felülettől, felszíntől, alaktól, sebességtől, összetételtől nem függ.
Tehát, a csillagok tömege nagyobb mint a bolygóké, ezért melegebbek. A barna törpék köztes méretűek, hőmérsékletük is kisebb mint a csillagoké. A holdak kisebbek, hidegebbek.
Természetesen zavaró a csillagok saját, fúziós energiatermelése, de én arról beszélek amikor a csillagok a keletkezésük folyamán felmelegednek. A fehér törpék már nem termelnek fúziós hőt igy az ő hőmérsékletüket is a graviton-nyelés határozza meg. Nem volt idejük kihűlni? Kacagnom kell. Nem TUDNAK kihűlni. Nem is találnak 3400 K-nél hidegebb fehér törpét.
Rosszul számoltál, nem ismered a kezdeti feltételeket a számoláshoz, téves elképzelésekkel számolsz. A bolygók lassulnak és hő termelődik, hiszen meleg a Föld, melegek a csillagok.
Mit gondolsz miért meleg egy csillag? Hát ezért meleg, mert nyeli a gravitonokat.
Hjah, hogy szerinted egy hidrogéncsillag uránbomlástól melegszik fel? Ez legyen a te problémád (ide ne keverd a felmelegedés után következő fúziót, ha kérhetlek)
A kérdésedet már 7 éve megválaszoltam, ld ugyanitt, cáfoljuk a rel topik, 9541 -hsz.
Tökéletesen helyettesíthető a vonzóerő a nyomóerővel, elemi fizika. Persze a nyomással nem helyettesíthető a vonzóerő, de ezt nem is állította senki, rajtad kívül.
Miért nem próbálod megérteni a nyomó gravitációt? A kötözködéseid helyett kérdezhettél volna már évekkel ezelőtt is.
A graviton sohasem húz. Mindig nyom. Mindig.
A sebességük cnégyzet (ami kb egymillió c-t jelöl, a gyengébbek kedvéért). Jelölhetném kútvízzel is, akármivel jelölhetném a gravitonok sebességét, mormotának céköb.
Hatalmas mennyiségben van jelen, a DVAG mennyisége az okosok szerint 60-70 %-ot tesz ki és bár a sötét energiával nem értek egyet, a vákuumban hihetetlen mennyiségű graviton száguldozhat. Mennyiségük végtelen, nemcsak az Univerzumot töltik ki hanem mindenütt ott vannak.
Fékezi a bolygókat. Nem tudod mérni, mert olyan kicsit fékez, de nagyléptékben a bolygópályák szűkülnek.
Hülyeséget számoltatok ki. Nem ismered a gravitonok tulajdonságait, nem ismered a gravitonok kölcsönhatásának módját a barionos anyaggal, hogyan vesz részt az anyag felépítésében a graviton, hogyan számolhattál vele?
A fixa ideáljaidból számoltad ki, hogy a Föld egy másodperc alatt elpárologna.
Idetennéd a számolást, milyen gravitontulajdonságokból következik a fékezés?
Kiindultál egy elképzelésből ami hibás. Nem a gravitonok tulajdonságaiból számoltál.
Bevezeti ezt a misztikus, a semmin keresztül erővel ható dolgot, ami vonzóerőt gyakorol a kőre. Ez egy nagyon szokatlan és meghökkentő elképzelés..
Javasolnám a nyomó gravitáció fontolgatását, ahol egy nehezen kimutatható, nagy áthatolóképességű, nagysebességű (céköb) gravitonrészecske nyomja a követ a semmin keresztül, erővel. Nem vonzóerőt gyakorol hanem nyomóerőt.
Ez neked nagyon szokatlan és meghökkentő elképzelés, de szokjad. Tanuld meg.
És ezt az erőt, amit a DVAG gradiens okoz, leírhatod a relativitáselmélet tenzoraival, még csak ki sem kell dobni a relelmet, egy kicsit kell csak korrigálni az extrém körülményekhez.
következik a relativitás elméletéből.. Az még nem esett le, hogy nálam nem relativitáselmélet van hanem nyomó gravitáció? A relativitáselmélet nem fzikai modell hanem matematikai, semmi köze a fizikai világhoz, egy nagy hazugság az egész.
A relativitáselmélet egy matematikai leírása a látszó világnak. De nem a világnak/természetnek, mert a természetben nincs tér ami görbüljön. A tér nem egy wok, mert a wok az anyag, a tér meg nem anyag hanem matematika.
Ha a wokot leírod matematikai módszerekkel akkor ez a leírás soha, de SOHA nem fogja eltéríteni a pingponglabdádat, ezt kellene felfognod.
Most jegelhetnéd egy kicsit a 2 fokot, mert azt mmormota is elismeri/állítja, hogy nem esik egybe a gravitáció aktuális iránya meg a beeső fény iránya és ez a lényeg.
Ha nem esik egybe akkor NEM c-vel terjed a gravitáció.
Egészen pontosan képzelődsz. Kopeikin méricskélése téveszme, fénnyel nem lehet kimérni a cnégyzet sebességet, mert csak c jöhet ki, mormota neked céköb.
Ha a Nap eltűnne, azt vélhetően csak kb 1 msec múlva vennénk észre, mert a változás ennyi idő alatt érne el minket.
Látod ez a kettőnk álláspontja közötti különbség. A változást valaminek közvetítenie kell, ezek a gravitonok. Nincsenek gravitációs hullámok, mert az ugyanaz a téves gondolkodás mint a fény-éter esetén. Arról nembeszélve, hogy gravitációs hullámokat sem mutatott még ki senki. Viszont gravitont azt igen (graviton-felet): ez a spinon.
A mező létrejött, már itt van, és olyan erőt közvetít, ami a Nap pillanatnyi helyzete irányába hat..
Sikerült kimutatni a ló és hinta relatív sebességét a nyomvonalakra alapozva.
Mindezt azért, mert a nyíl és a golyó sebessége nem azonos. Amennyiben azonos lenne -mint ahogy a graviton és a foton sebességét azonosnak vélitek - akkor nem lehetne eltérés a gravitáció és a Napról érkező fotonok irányában.
De van, mint ahogy ezt ecsetelted is.
Nincs olyan, hogy statikus gravitációs tér, meg görbe tér. A gravitációt közvetítenie kell valaminek és nem terjedhet végtelen sebességgel. Cnégyzettel terjed.
Iviv neked, csak neked meg a kreativ-nak, átjelölöm a gravitáció terjedési sebességét céköb -re. Ezzel jelölöm neked az általam becsült értéket, az 5-6 nagyságrenddel nagyobb sebességet mint c. Tehát ez a definíció a gravitáció sebességére ami egy becslés és a jelölése céköb. Remélem képes vagy felfogni, bign ezt már érti.
Képlettel, céköb = 1 000 000 c
A többieknek maradok cnégyzet ami = kb 300 000 c. Vagy 1 millió, mert nem tudom pontosan mennyi.
Esetleg akkor nem, ha a "graviton"-ok sebessége sokkal-sokkal nagyobb.. mint a bolygók keringési sebessége
Akkor most megérted végre, hogy a gravitonok sebessége kb 5-6 nagyságrenddel nagyobb mint a c ? Ez egy becslés, amit kivántál is. A bolygók keringési sebességére adhatunk egy has értéket, legyen 30 km/sec. A c ennél 4 nagyságrenddel nagyobb. A graviton ennél még kb 6 nagyságrenddel nagyobb, ez összesen tíz nagyságrend. Ennyi van, érd be vele.
Poincare azt gondolta, hogy az éter kemény, ezért számolta ki, hogy az éter felhevítené a Földet. Abból a téveszméből indult ki, hogy a fény a megpendített éter tovaterjedő rezgése, hasonlóan a hanghoz ami a levegő rezgése. De a fény nem ilyen. A fény tűsugárzás, A foton NEM gömbalakban terjed, nem az éter rezgése. Ezért a Poincare számolás téveszme, száz éve ezt a hülyeséget hajtogatjátok, amikor még ma sem tudjátok mi a fény.
Kivéve azt aki gondosan elolvasta mi a fény, foton.pdf
Mindig is ez a "c negyzet sebesseg" volt a kedvenc részem az elméletedben.. Örülök. Remélem ennyi idő alatt realizáltad mit értek ezen egyszerűsítő jelölés alatt: kábé 5-6 nagyságrenddel nagyobb sebesség mint a fénysebesség.
Vicces? Miért? Azért mert képtelenek vagyunk meghatározni a gravitonok sebességét? Ha fénnyel probálod megmérni (amennyiben nagyobb mint c) akkor nem kaphatsz más eredményt, csak fénysebességet.
Matematikai modell? Van. Te is azt használod, csak fogalmad nincs mi az amit leírsz vele. A Te matematikai modelledet csak korrigálni kell, azért hogy jól leírja az extrém körülményeket, a fekete lyukak környékét és eliminálja a szingularitás problémáját.
Erre a nyomó gravitáció képes, a relativitáselmélet meg nem. Ezért kell feljavítani.
A bolygók keringése cáfolta a nyomó gravitációt? Nagyot tévedsz, a bolygók egyre csökkenő pályán keringenek csak a fékeződés nagyon lassú.
Azt miért nem kérdezed a relativistáktól, hogy a sötét energia miért nem fékezi a Földet.
A százéves tévedéseket újra kellene inkább gondolni, az a fajta éter ami alapján a fékeződést számították, nem létezik. Így a számítás is csak egy hülyeség lehetett.
Miért kellene 4 elemi részecske? Nem sok az? Ezt a kvarkosoktól még nem merted megkérdezni, ugye? Mert nekik aztán van boeven elemi részecskéjük.
Csak 2 elemi részecskefajta van, de ezek olyanok mint a D glukóz - L glukóz párok. A glukóz anyaga mindkettőben azonos, csak orientációban különböznek.
Így lesz kétféle graviton (A és B) valamint kétféle töltés (+ és -).
Az egyféle isteni atomból majd magad megpróbálhatsz felépíteni egy Univerzumot.
A világunk keletkezett egy robbanással de az anyag nem, az anyag örök létező, az anyag mindösszesen 4 elemi részecske, ami kettő. Van egy graviton és van az elektromos töltés, mindegyikből kétféle van, egy jobbos meg egy balos, de a kétfajta graviton csak ebben, az orientációban különbözik mert az anyaga ugyanaz. Az elektromos töltésrészecskével ugyanez a helyzet, a pozitív és a negatív töltésrészecske is ugyanaz az anyag, csak orientációban különböznek. A pozitívot a proton és a pozitron tartalmazza, a negatívot az elektron és az antiproton.
Az Univerzum NEM egy fekete lyuk és nem egy fekete lyuk gerjesztett állapota, hanem egy nagy fekete lyukból robbant fel, amely fekete lyuk ugyancsak villámcsapásszerűen keletkezett az Ősrobbanást megelőzően, a már előzően is létező anyagból. Hangsúlyozom hogy az anyag a gravitonok és az elektromos töltések.
A gravitontenger (DVAG) végtelen, az Univerzum szigeteket a töltések hozzák létre.
Nincs ős fekete lyuk, a BB fekete lyuka csak egy pillanatig létezik, a keletkezése és a felrobbanása c négyzet sebességgel történik.
A leirást kevered a természettel, attól, hogy valaki másként írja le, a természet semmit nem változik, a leírásaidnak semmilyen hatása nincs az Univerzum anyagára és viselkedésére.
Régebben másként írták le a világot és láss csodát, nem is volt igaz, pl lapos Föld.
..extrapolálni ragyogóan megtanultál az időben és a térben.. egészen a BB-ig.
Nem egészen, én a végtelenig tanultam meg extrapolálni, a BB nem a kezdet, mert a Világegyetem ciklusos, az anyag végtelen ideje létezik de a formáját váltogatja.
A Világegyetem ettől függetlenül, hogy így gondolom vagy nem, a BB előtt is létezett, mert ez az anyag törvényszerűsége és nem az enyém.
..univerzum nem létezhet önmagában, mert a világ az univerzum, az érzékelés és a tudat egységére épül. A spec. rel. ezt a világképet tükrözi..
Ez egy végtelenül nagy butaság.
Az Univerzum már akkor is létezett amikor az emberi tudat vagy egyáltalán az élet meg sem jelent a Földön. Hogy állíthatsz ilyet, hogy az Univerzum csak azóta létezik amióta az érzékelés kifejlődött.
Nem is csodálkozom ha a specrel ilyen hülyeséget tükröz..
Ellenkezőleg? Látod Teve iviv-már velem v-an. Vagy csak fogalma nincs miket ír össze vissza.
Szóval most az szóljon aki azt gondolja, hogy a Föld pályamenti keringése a Tevegelés sebességétől függ az iviven amikor a Hamupipőke gumicipője klaffogásának üteme éppen keddre esik..
a két ajtó nyitása között eltelt idő függ attól, hogy ki mérte meg.. tehát "függ a megfigyelőtől". Ez nem igaz.
Az eltelt idő NEM függ attól. Az, hogy te mit méricskélsz séta közben vagy repülőgépen ülve az a te magánügyed, ettől az idő folyása, pl a lepergő homok mennyisége vagy a Föld keringése
NEM VÁLTOZIK MEG.
Ez az ami nyilvánvaló, akár ezen topik olvasása nélkül is.
Teljesen mindegy mi a szakmája, simán lehet köztársasági elnök vagy útkaparó, a lényeg az, hogy ne kanállal egye a tudományt hanem gondolkozzon és persze nem árt ha van hozzávaló képzettsége (tanulással pl)
Végső soron az óra járása az órának és a megfigyelőnek a függvénye.. Hazugság.
Az óra járása definíció kérdése. Mi, emberek azt mondjuk, hogy az óránk olyan legyen, hogy a Föld éppen megkerülje a Napot és megnézzük hogy ennyi idő alatt hányszor pördül meg a Föld a tengelye körül. Ez = 365 -szor meg egy kicsi. A pördülést meg önkényesen beosztjuk 24 részre, a részt meg 60x60 felé. És kész az óra.
Az idődilatáció "látszólag" vagy "valóságos" eldöntése sajnos semmivel nem dönthető el, a legnagyobb szomorúságomra..
Dehogynem, eldönthető, csak nem kamerával hanem vissza kell hozni a GPS órát. És akkor eldönthető, hogy ott fenn, keringés közben valóban többet rezgett vagy csak látszólag rezgett eltérően a földi Rb atomhoz képest.
Hát persze, hogy csak látszólag, de ezt csak kisérlet döntheti el, hátha lassan leesik, miért kell visszahozni a GPS órát.
Igen muallim, ezért. Hogy eldönthessük, valóban másképp járnak odafönn az órák, vagy csak látszólag járnak másképp és valójában nem történik a járásukkal semmi.
..a megnetofonjuk másként rögzíti ugyanazt a hangot.
Ugyanazt a hangot !!! A hang ugyanaz, azzal nem történik semmi. Magad is érzed valahol, hogy nincs igazad, nemcsak a sziréna ugyanaz, hanem a hang is ugyanaz.
Ezt az egy hangot mindenki másnak látja (hallja), de a sziréna rezgése mindig ugyanaz.
értsd, a Rb rezgése mindig ugyanaz (tényleg) de ezt mindenki másnak látja (tényleg).
Olyan hétköznapi tapasztalatunk nincs, hogy egy óra járása függjön a megfigyelőtől..
Na látod, ezért kell lehozni a GPS órát, hogy legyen hétköznapi tapasztalatunk. Még az is lehet, hogy igazad van, de nemsokára jön az ACES és talán eldönti a kérdést GPS óra lehozása nélkül is. Na persze természetesen nincs igazad, dehát ezért kell a kisérlet,
vissza kell hozni az órát !! Ekkor meglátjuk mi lett a keringő Rb atom sajátidejével. Megváltozott-e a járása nem látszólag hanem tényleg.
Senki sem mondta, hogy az órával bármi is történnék.. Az órával nem történik semmi..
Az órával tényleg történik valami. Nem látszólag, hanem tényleg.
Ezt a skizofrén szöveget akarod lenyomni a torkomon, de egyszer majd megérted, az órával tényleg történik valami
vagy tényleg nem történik valami, de a kettő együtt
Stimmel. Erről beszélek tíz éve. Még saját magad se érted amit itt írogatsz össze vissza, azt meg végképp nem amit én írok. Pedig elég lenne néha gondosan elolvasni.
Próbáld megérteni a fent idézett, saját mondatodat. És egyszer akár arra is rájössz, hogy a Rb-al nem történik semmi !
A repülő GPS óra osztóját el kell állítani azért, hogy az órajel a földön UTC időnek látszon. De a repülő Rb atommal nem történik semmi, máshonnan nézve más ütemet fogsz érzékelni.
Ha a fénysebesség felével jön egy rakéta a Föld felé akkor milyen ütemet fog látni a közeledő GPS Rb órajelen?
És ha ugyanilyen sebességgel távolodik a műholdtól akkor az előbbihez képest milyen ütemet fog látni a hátamögött lévő ugyanazon GPS ugyanazon Rb órajelén?
Mert ha más ütemet lát, akkor a GPS hold Rb rezgés órajelével nem történik semmi.
A látszó világ nem azonos a valósággal, ezért kell visszahozni a GPS órát.
Kicsit konkrétabban azt állítom, hogy a repülő Cs vagy Rb ugyanannyit rezeg mint a földi kontroll etalon Cs vagy Rb. A repülő GPS óra osztóját el kell állítani azért, hogy az órajel a földön UTC időnek látszon, mondom látszon. De a repülő Rb atommal nem történik semmi, máshonnan nézve más ütemet fogsz érzékelni. Ennyi.
Te érted amit itt összezagyválsz? Nem tudom milyen elképzelésed van a műholdak helyzetéről, de ezek a műholdak naponta kétszer megkerülik a Földet, olyan 4km-t tesznek meg másodpercenként, tehát nincsenek ott tíz éve ahol vannak, helyzetük pillanatról pillanatra változik. A fénymásodpercet ami a műholdak távolsága összekutyulod a töredékmásodperccel ami idő. Várd meg inkább a másodikát, ez az ápr elseje nem fekszik neked..
A pályaadatok változhatnak és ebbe belefér az éterszél hatása is ami nem nagy, el lehet maszatolni.
ha 3-4 ember összefog.. Igen, ezt teszik és valamilyen algoritmussal kiszámítják a műholdak pillanatnyi helyzetét. Itt lehet beavatkozni, a műholdak helyzetét úgy kalkulálják ki és korrigálják, hogy a földfelszínen a lehető legpontosabb helymeghatározást tegyen lehetővé.
Abban igazad van, hogy a GPS műhold minden irányban csak egyfajta jelet sugároz le, de az éterszél korrekciókat a radaros műholdpozició meghatározásánál lehet figyelembe venni. Ez a korrekció nem nagy érték és az ACES segíthet meghatározni a pontosabb értékeket.
Az éterszél hatás lehet nulla is attól függően, hogy milyen az aktuális műhold pálya az éterszélhez viszonyítva ami durván 370 km/sec a Leo/Crater csillagkép irányába, ezt nyilván befolyásolja az évszak, napszak, földrajzi szélesség stb. Pályaeltérésekként lehet értelmezni az éterszél hatását és ezzel lehet elfedni az éterszél hatását (ld. K.Harkess linket 62022-ben)
Minden GPS valami ilyesmit csinál.. Nagyon jól megfogtad a lényeget, valami ilyesmit csinál. Ilyesvalamit. Valami hasonlót.
Tudod hol vannak a GPS műholdak? Nem tudod. Van egyfajta számolásod, mert neked centiméter pontosan kell ismerned a műholdak pillanatnyi helyzetét. Csak ezután következik a lesugárzott jel, ami NEM a GPS atomóra abszolút állása hanem egy olyan jel amit úgy igazítanak, hogy az maximálisan pontos földi helymeghatározást tegyen lehetővé táblázatokkal, korrekciókkal. Számítógépes program gyúrja össze a lesugárzott jelet, alkalmassá téve a földi vevő helymeghatározó készülékek meghajtására.
A műholdak pozicióját einsteini módon számolod és a lesugárzott jelet is einsteini módon számolod és végülis megelégedésünkre szolgáló eredményt kapsz. De ez nem jelenti azt, hogy a műholdak tényleg ott vannak ahova számolod őket. Folytonos korrekciókat küldenek fel néhány másodpercenként, ezért nem igaz, hogy a GPS működése kizárja az éterszél fújását.
Melyik csillagászati megfigyelésre gondolsz ami megfelelő pontosságot érhet el az egyirányú fénysebesség méréséhez? Az égitestek helyzetére mindig pont ott számítasz ahol látod őket. A Nap melletti elhajlást is csak azért veszed észre mert a Napot mindig más csillagképben látod. A csillagok pozíciója az éterszélhez képest soha nem változik, ahhoz el kellene menned a Vilagegyetem egy másik sarkában lévő galaxisba és még akkor sem mindegy, hogy melyikbe.
Relax, nem is akarta senki... Most hazudsz vagy felejtesz? kb ezerszer írtam le nektek kis, nagy színes vagy orditó betűkkel : le kell hozni egy(vagy több) GPS órát.
Amíg le nem hozod, vissza nem hozod a keringő órát addig nem tudod összehasonlítani a rajta eltelt időt a földi etalon órával. A rezgések teljes számát kell összehasonlítani és nem a menet közben látszó frekvenciát. Mert az másképpen látszik a földről, máskülönben nincs kontroll. Az a kontroll ha visszahozod az órát és idelenn hasonlítod össze a földi, etalon órákkal.
Mivel az egyirányú fénysebességmérés még tudomásom szerint nem valósult meg, nincs ilyen mérés, ezért fontos az ACES tervezet.
Akármennyi geometriai ismereted van, a geometriai (matematikai) tér SOHA nem fog anyagi behatásra görbülni. A matematikai tér CSAK attól görbülhet, hogy te vagy másvalaki ezt a definiciót változtatja, kitalál egy másikfajta térdefiniciót.
Ezt a néhány sort próbáld megérteni, aztán jöhet a cáfolat például így: az ember által alkotott matematikai világra (geometriára) hatással van az anyagi vilag, ezért meg ezért, hümm ?
Nemlétező tér görbül, felfújódik, tágul satbi. Ez most hiedelem, vagy ez lenne a tudomány?
Sosemlátott higgs bozonyok lenne a tudomány? Vagy csak hiszel benne?
Hipotetizált kvarkleves, enyves ragasztóval amit még sohasem láttunk? Ez most hiedelem vagy ez lenne a tudomány?
Negatív energia, virtuális (látszólagos, nemlétező) részecskék, ez lenne a tudomány?
Világegyetem keletkezése a semmiből, ez lenne a tudomány szégyene?
Összezagyválni fizikát a matematikával, azt képzelve, hogy a matematikailag levezetett vagy definiált képletek fizikailag is (kötelezően) léteznek?
A tudomány mindigis hiedelem volt, csak vannak dolgok amiben már nem hisznek. Más dolgokat meg hisznek.
kissé hányos.. csak akkor okozzák ezek a micsodák a tehetetlenséget, ha..
Ez már döfi, röfi, Ezek a micsodák tehetetlenséget okoznak és ha elég sokszor elmantrázod előbb utóbb akár még te is megérted... Persze csak ha igyekszel.
Persze, hogy elröhögte, hiszen fingjuk nincs mit is lehetne értelmesen válaszolni, a higgs részecske nem tud tömeget adni. A tömeget a tóruszban fénysebességgel pörgő/keringő graviton-töltés részecskepár tehetetlensége okozza, nem kell hozzá higgs.
Nem a tömeg okozza a tehetetlenséget hanem a rendkívül kicsiny sugaru körben fénysebességgel spirálozó energiarészecskék tehetetlensége okozza a tömeget.
Az A és B pontod ugyanaz, gondold meg ha a mozgó testet meg akarod mozdítani, tehát gyorsítani akarod akkor "ellenáll", s ha ellenkező irányban akarod mozdítani, tehát fékezni akarod, akkor is "ellenáll", ez a tehetetlenség.
A C meg nem létezik, két test soha nem vonzza egymást. Csupán erő lép fel közöttük és ez ég és Föld különbség. Nyomóerő.
Előszöris, mikroszkópikus fekete lyukak nincsenek. Ez vélhetően a görbülő tér téveszméjéből következik, dehát tér nincs, ezért nem is görbülhet se kicsit, se nagyon.
Egy kicsit soknak tűnik nekem a Higgs bozonos fejtegetés, szerintem Higgs részecskék nem léteznek és ilyet nem is sikerült kimutatni, de még csak a ráutaló jeleket sem, pedig igensok pénzt ráköltöttek az LHC-re. Azon kénytelenek rágódni, hogy tényleg találtak egy kis puklit 120 GeV körül vagy csak a háttérzaj az amit világgá kürtöltek.
Szóval szerintem a Higgs bozont felejtsd el, mert az cseppet sincs jobb helyzetben mint a gravitonok, pedig a higgset nagyon nagy erőkkel keresték, a higgs egy zsákutca.
A fekete lyuk tömege nem csökken, legalábbis párolgással nem. Ha csökkenteni akarod a fekete lyuk tömegét akkor legfeljebb a Jetek körül lehet kereskedni.
Nem tartom valószínűnek, hogy a fekete lyuk sűrűsége számítana valamit amitől felrobban, ugyanis a külső környezet a döntő, nem a belső. A fekete lyukak ugyanis egy bizonyos méret elérése után már nem növelik a sűrűségüket, de ez nem kritikus méret mert itt nem történik semmi. A fekete lyuk tömege ettől kezdve úgy nőhet, hogy nem növekszik a belső, centrális nyomás, nem növekszik a végtelenbe.
Ezért is jó a nyomó gravitáció, mert határt tud szabni a fekete lyuk belső nyomásának (a relativitáselmélettel szemben, ami nem képes erre)
A gravitáció a tömeggel arányos, de a tömeg nem alapvető tulajdonsága az anyagnak, mert az elemi részecskéknek nincs tömege.
Azt nem gondolnám, hogy a normális fekete lyukak anyaga másfajta anyag lenne mint a neutroncsillagoké. A neutroncsillagokban a nagy nyomás hatására vélhetően ... proton elektron proton elektron ... tóruszok sorakoznak egymás mellett és ezekből a csőszerű láncokból összekristályosodott szuperatommag alkotja a neutroncsillag anyagát.
Egy normális fekete lyukban esetleg még elképzelhető további tömörödés, de energiává alakulással nem számolnék (normális fekete lyukon értem a csillagokból keletkezett maradványokat és a galaxismagokban fellelhető gigász fekete lyukakat is)
Nem a Föld mozgásáról/nemmozgásáról tudtunk meg érdekeset, hanem a fény terjedéséről.
Vagy arról, hogy az MM interferométer forgatása hatástalan/hiábavaló/értelmetlen tévedés, nem lehet megérteni?
vrobee, igen, tiszta matematikai tévedés, miszerint a deltaT -t megkülönböztetitek a mínusz deltaT -től. Ezt a természet nem tudja és ezért nem hajlandó mozgatni a csíkokat amikor az MM interferométert forgatod. El van cseszve a számolás. Ne legyen igazam.
..korábban volt egy elmélet, ezt az MM egyértelműen cáfolta
A Silvertooth kisérlet meg rávilágított, hogy az MM koncepció egy tévedés, tehát az MM kisérlet nem cáfolta sehogysem, csupan az MM képtelen kimutatni a kívánt effektust az interferométer forgatásával.
Megérthetnéd végre borotvalkozás közben, hogy az MM kisérlet eredménytelenségének kétféle magyarázata lehet. Az egyik az amit te gondolsz róla.
A másik az, hogy az effektus létezik, de az MM eszköz forgatásával ezt nem lehet kimutatni, valamiféle koncepciós tévedés miatt.
Mit is keresett Michelson? A Föld mozgását akarta kimutatni egy olyan eszközzel ami erre a célra alkalmatlan. És ha egy eljárás alkalmatlan a kívánt célra, akkor azt számtalanszor megismételheted, a Michelson elrendezésű iterferométer FORGATÁSÁVAL nem fogod tudni kimutatni a Föld világűrbeli sebességét.
Az effektus létezik és Silvertooth ezt tudja, Michelson nem tudja.
A COBE meg ugyanakkora sebességet és ugyanazt az irányt mérte ki mint Silvertooth, szintén a fény tulajdonságainak vizsgálatával. Ez tényleg érdekes.
Aztán a kijelölt inerciarendszerről kiderült, hogy nincs..
Aztán a kijelölt inerciarendszerről kiderült, hogy van.
Amit Michelsonék ki akartak mutatni és amit az MM kisérlet ezerféle klónjával sem sikerült kimutatni azt kimutatta a COBE CMBR anizotrópiával. Michelsonék pontosan ezt akarták látni, a Föld 370 km/sec száguldását a világűrben.
Amit Silvertooth az egyutas interferométerével szintén pontosan ki tudott mérni, 370 km/sec a Crater/Leo csillagkép irányába.
Dugjátok csak bele a fejeteket a homokba truccok, mert ez a száguldás nem az a száguldás ugyebár..
Hát ez az. Mező nem létezik. A nemlétező semmit írják le a számok meg az egyenletek. Mert nincs ott semmi, csak illúzió. Repkednek a fotonok, gravitonok, az elektronok, a protonok, mindenféle részecskék esetleg atommagok de köztük nincs semmi.
Persze a gravitonok nagyon sokan vannak és ezek okozhatják a mező illúzióját ami egy leírás, egyenletek és számok, de a mögötte létező anyag csak részecske lehet !!!!
Attól, hogy jön egy újabb, átfogóbb modell, a korábbi fogalomhasználatot nem szokás betiltani, max. tudni, hogy mögöttük valami más van.
A fogalomhasználatot nem, az elnevezés lehet erős kölcsönhatás, mint mondtam az a fajta külön erő kölcsönhatás szűnik meg amit most feltételezel.
Abban lesz változás amikor felsorolod az alapvető kölcsönhatás fajtákat, abból nem lesz 4-féle hanem csak kevesebb. Mert az erős kölcsönhatás és az elektromos kölcsönhatás ugyanaz lesz.
(Az atommag összetartásában mágneses erők is résztvesznek, ami a gravitonokhoz köthető)
Hogy mi van mögötte, vissza lehet-e vezetni már ismert dolgokra, az egy másik kérdés.
Hát nyilván erről beszélek, nincs külön kölcsönhatás ami erős, hanem ez ugyanaz a kölcsönhatás mint az elektromos, csak közelről, közvetlen közelről hat egymásra a pozitív és a negatív töltésrészecske, a kétfajta tórusz rendezetten egymás mellett pörög az atommagban és nem "bolygónyi" távolságban, mint például a héjelektronok esetében.
Elektron van a magban de ..az eredeti elképzelések szerint ez ellentmond a megfigyeléseknek.
Véleményed szerint melyek azok a megfigyelések aminek ellentmond? Annális inkább, hogy az atommag képes elektront felvenni vagy más izotópok könnyedén adnak le elektront a magból.
A graviton-töltésrészecske-leves NEM tartalmazza a kvarkokat, szakadj már le róla ez egy másik modell, itt nincsenek kvarkok.
Ha a magban lévő elektron úgy csinál mintha lenne erős kölcsönhatás akkor semmi de SEMMI jogod továbbra is feltételezni a különálló erős kölcsönhatást mintha misem történt volna.
Csak akkor tarthatod meg az erős kölcsönhatást, ha a magban lévő elektron NEM TUD ÚGY TENNI mintha erős kölcsönhatás lenne.
fefe nem muszáj ezt olvasnod ha felzaklatod magad.
Biztos lehetsz benne, hogy ellentmond mondjuk a graviton - töltésrészecske leves feltételezésnek ? Amikor ezt vélhetően senki meg nem fontolta és még csak meg sem fontolhatta, mivel én találtam ki ?
Az erős kölcsönhatást nem ismerjük, igen. Mert nincs is olyan. Elektron van a magban, ez a töltések közötti közelség okozza az erős kölcsönhatásnak gondolt erőt. Megfontolta ezt már valaki? Vélhetően nem, mert ezt én találtam ki.
Aurora kérlek mellőzzük a határozatlansági relt, az nem tud megtiltani semmit.
Az új elmélet tartalmazni fogja a kvarkok koncepcióját ? Nem fogja, mert kvarkok nincsenek.
Erős kölcsönhatás kiszabadulása ? Igen, például amikor elektron kiszabadul vagy beszabadul a magba.
A folyadékot nem értem, mi viselkedik folyadékként, az erős kölcsönhatás ?
Nem állitottak elő. Ha előállítottak valamit akkor az nem kvarkgluon volt. Ugyanaz a probléma mint a Higgs bozonnal, nem lehet tudni mit állítottak elő, de könnyű ráfogni, hogy az a plazma amit felmelegítettek az kvarggluon. Azzal a felkiáltással, hogy az atommag úgyis ebből áll, akkor a plazma is csak kvargluon lehet.
Csakhogy az atommag sem kvarkokból van meg enyv sincs benne, így aztán a plazmában sem lesz belőle egy darab sem. Az valami más volt, talán csi. Vagy mondjuk töltésrészecske gravitonlekvárral.
De csak azért, hogy maradjon meg valami a kvarkokból is. Lekvark.
- A bucka nem magyarázható a standard...., hogy statisztikus ingadozás legyen a bucka.
Ez már jobban hangzik, bucka, hupli, zaj, de nem csúcs. Semmilyen egyértelmű csúcsot nem sikerült kimutatni a teljes energiatartományt felölelő vizsgálatokban.
Aurora, miért nem ott keresték ahol már előre kiszámították a tömeget ?
.. a nyomokat ott találták, ahol (kizárásos alapon) a Higgs-bozont várták..
Ez szörnyű lódítás, nem tudták, hogy hol keressék. Először végignyálazták a TELJES energiatartományt nullától 480 GeV és nem találtak semmit, a végére maradt a 120 GeV körüli szűk tartomány. Erre azt állítod, hogy pont ide várták a Higgs bozontot.
Tehát kizárásos alapon már sehol máshol nem lehetett csak a végére maradt 114-128 GeV közötti tartomány. Borzasztó elfogultság erre azt mondani, hogy pont itt várták a Higgas bozont.
Ha itt várták, akkor minek kellett először mindenhol máshol végignyálazni, ott ahol nem várták ?
Az eddigi infók alapján a szinte semekkora jel lehetne akár a graviton is. Vagy töltésrészecske. Vagy bármi más, mondjuk pránya 99.99%-ban. Miért pont Higgs mozdony?
Köszönöm robee, mondjuk inkább, hogy a szóbanforgó hepehupát akármi is okozhatta, ennek a valószínűsége 100%, a tisztánlátás végett ez nem csúcs hanem a háttérzajból csaknem semennyire kiemelkedő zavar, fefe ezt véli csaknem biztos Higgs részecskének.
A Te véleményed sokkal megfontoltabb, örülök, hogy nem nekem kell fejtegetnem azt, hogy egy picinyke kiemelkedés az NEM egyenlő a Higgs bozonnal, már csak azért is mert az átvizsgált energiatartományban sehol nem találtak egy épkézláb csúcsot amit rá lehetne fogni a Higgs részecskére. Még akkor is bajos lenne ha találtak volna egy vagy több valódi csúcsot valahol, mert a csúcs az nem Higgs bozon. Az legfeljebb a létezésének a LEHETŐSÉGE !!
De nem találtak csúcsot és ez sokkal inkább kizárja a lehetőséget, mintsem bizonyítaná.
Aurora, nem kell léteznie a Higgs bozonnak és ha nemlétezik, akkor legfeljebb kidobhatod a Standard modelledet, de semmiképpen sem kötelező, hogy létezzen.
Valóban? Van esélye, hogy megtalálják? Magyarul nem találták meg.
Teszerinted van esélye ha keresik, de számos kutató azt állítja, hogy nem találtak semmit, a Higgs bozonra csak olyan jeleket lehetne ráfogni ami csaknem semennyire nem emelkedik ki a háttérzajból, ezzel nem dicsekednék.
Szeintem meg nincs esélye semekkora sem, mert az elképzelt Higgs részecskének nincs szerepe a tömeg előugrásában, a Higgs részecskével történő magyarázat egy tévedés. 100 %-ban.
Ezek nem tóruszállapotok, hanem különböző tóruszok, az egyik balmenetes a másik jobbmenetes töltéssel rendelkezik. Ezeknek (ha létezik mind a két féle fajta) lehetnek különböző állapotaik bizonyos szűk határok között.
..ha figyelembe vesszük, hogy a Higgs-mező tömeget generál az elektronnak..
Ne vegyük figyelembe, a tóruszmodellben nincsenek Higgs részecskék, és tudomásom szerint ezeket a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem sikerült kimutani.
Higgs bozonok nem léteznek, ezáltal Higgs mező meg végképpen nem létezhet.
A tóruszaid képében az annak felelne meg, hogy jobbra vagy balra forognak..
A tóruszok mindegy, hogy forognak vagy sem, attól nem lesznek polarizáltak.
A tóruszokban a töltésnek lehetne kétfajta polarizáltsága, a töltés spirál alakban kering a központi graviton karika körül és ennek lehet egy balmenetes spirál vagy egy jobbmenetes spirál alakja. Azt nem tudom, hogy létezik-e mind a kettő féle alak, szerinted van kétféle elektron ?
..az elektrogyenge kölcsönhatás által biztosított előny a folyamat ideje alatt miképpen erősödik fel oly módon, hogy például a 20 aminosav.. szinte teljesen átment D-ből L formába..
Azért ne keverjük az aminosavakat ide, mert az élő szervezetbe beépülő L aminosavakat enzimek válogatják ki és már olyan fehérjéket eszünk amik eleve L aminosavakat tartalmaznak, D aminosavak normálisan nem épülnek be, felszívódásuk is lassúbb. Egyes bacillusok tartalmazhatnak D aminosavakat is, ugyanis a fejlettebb szervezetek nincsenek felkészülve (jól) ezek lebontására és ez a bacillusnak kényelmes. Kis mennyiségben meg mindenhol előfordulhatnak D aminosavak.
Mivel lehet magyarázni az anyag hullámtermészetét?
Amivel a fény hullámtermészetét is. A fény (foton) alapvetően részecske, 4 elemi részecske építi fel. Ezek egymás körüli keringése okozza a hullámtermészetet miközben ezek négyen fénysebességgel mozognak egy irányban, ld fotonmodell. A 4 részecske egymáshoz viszonyított helyzete okozza az egyszer elektromos majd negyedhullámhosszal később a foton mágneses tulajdonságát.
Mivel a barionos anyag fotonból keletkezhet a foton kettéhasadásával (párkeltés), ezért a foton két fele szintén hullámtulajdonságokat mutat úgy a proton mint az elektron is, mert a töltés keringése a graviton-fél körül megmarad a tóruszban is ami hullámjelleget ad az összetett stabil részecskéknek (proton elektron, antiproton pozitron, ezek a stabil részecskék).
Nincs az elméletedben a határozatlansági reláció beépítve..
Persze, hogy nincs, mert annak semmi értelme nincs, megérthetnéd végre, hogy az csak a megfigyelésre vonatkozik, a természetben nincs ilyen, ezért nincs a modellben.
A spinon és holon csak olyan elektronból jött létre, ami nagyon erős kölcsönhatás alatt volt.. Természetesen, magától miért esne szét amikor az elektron normálisan egy stabil részecske, annyira, hogy a tudós világ elemi részecskének véli.
Két féldisznó is csak nagyon erős kölcsönhatásra jön létre és mégsem mondod, hogy az eredetije kvázidisznó volt vagy kváziféldisznók jöttek létre az egész disznóból..
Vagy az LHC -ben szerinted nincsenek erős kölcsönhatás alatt az ütköző részecskék? Kétféle mércével mérsz.
..de a Standard modell a kísérletekkel összhangban van. A kisérletekkel a tóruszmodell is összhangban van, csak az elcseszett értelmezésekkel nincs összhangban természetesen.
..a modelledben a tóruszokat milyen erőhatások hozzák létre?Ezek nem örvények ! A tóruszban egy graviton-fél kering ami egy energiarészecske. A graviton körül közben egy töltésrészecske spirálozik / kering. Ezek okozzák maguk az erőt.
Az egyik elektromos erőt okoz (ez az elektromos töltésrészecske, nyilván), míg a graviton a mágneses erőért felel.
A (holo)graviton alkotórészei (tehát a két fél-graviton) körbe mennek. Ha a két ellentétes polaritású graviton-fél összekapcsolódik, akkor tökéletesen kiegyenlítik egymás kalimpálását, ezért a holograviton már egyenesen megy, nagyon gyorsan.
Mezők nem léteznek, ezek hatását ne várd mert a mezőket ezek a részecskék építik fel, ezen hatások összességét érzékeled mezőként. Tehát nem a mezők okoznak erőket, hanem az elemi részecskék okozzák a mezőnek nevezett fikciókat.
a standard modell konkrét, ellenőrizhető jóslatokat ad. a tóruszmodell...? Hjahh, itt van például a Higgs bozon amiről konkrét jóslatot tesz a tóruszmodell. Az ellenőrzése folyamatban van horribilis összegeket beleölve millió fizikus haszonélvezetére.
A tóruszmodell azt jósolja konkrétan, hogy Higgs bozonok nem léteznek, kár keresni.
Ahogy elnézem az eltelt egy év alatt nem valami sikeres a keresgélés mert csak a háttérrel küzdenek annak ellenére, hogy már a teljes LHC energiatartományt végignyálazták.
A tóruszmodell azt jósolja konkrétan, hogy neutronok nincsenek, a neutronnak vélt részecske mindig egy proton-elektron részecske páros. Ellenőrizhető, hagyd szabadon a neutront és meglátod mire bomlik
A tóruszmodell azt jósolja konkrétan, hogy kvarkok nincsenek.
A tóruszmodell azt jósolja konkrétan, hogy gluonok nincsenek, az atommagban magelektronok vannak, ezek ragasztanak nem az enyv.
A tóruszmodell azt jósolja konkrétan, hogy az elektronok nem elemi részecskék, hanem kettő alkotórészből épülnek fel, ellenőrzésére lásd holon-spinon részecskepáros.
A tóruszmodell azt jósolja konkrétan, hogy a protonok kettő és nem három alkotórészből épülnek fel.
A tóruszmodell azt jósolja konkrétan, hogy a protonok nem bomlanak b+ módon, a mag által befogott elektron és a kilökött pozitron fotonból származik.
Számtalan más dolgot is megjósol a tóruszmodell, de nem gondolom, hogy neked azt érdemes lenne felsorolnom.
A kölcsönhatás alapvetően megváltoztatja a részecskék tulajdonságát. Igen, ezért a holon elemi részecske valamint a spinon elemi részecske tulajdonságai együttműködve egymással, egymással kölcsönhatva egy alapvetően más tulajdonságot mutató új részecskét hoz létre, ez lesz az elektron.
De így van ez máshol is, pl az atomok együttműködve totálisan más tulajdonságú molekulákat hoznak létre, vagy a csillagok együttműködve teljesen más tulajdonságú galaxisokat hoznak létre, stb.
A szabad proton a Standard modell szerint ...bizonyos atommagban pozitív béta bomlással elbomolhat. Akkor a Standard modell úgy ahogy van hülyeség, mert a proton nem bomlik el b+ bomlással !
A b+ bomlásnál foton bomlik el párkeltéssel, ahol a keletkező elektront fogja be az atommag és az elektron szintén keletkező párja, a pozitron pedig kisugárzódik.
Letehetnél már arról, hogy folyton a hivatalos állásponttal (= egy másik modellel) cáfolod a tóruszmodellt.
A standard modell szerint úgy van, a tóruszmodell szerint meg így.
Óhh, ha némi kémiát is tanultál volna, akkor nem lepne meg, hogy szilárdtestben rengeteg szabad elektron kolbászol, például kapirgálj csak bele a konnektorba. De ennek semmi jelentősége nincs, csak ennek: emergence of
two new particles
Ezt a rövid mondatocskát érted ?
..according to theory.. Aha. Ráadásul érdekes módon ez az eredmény pont megfelel a tóruszmodellnek.
De a spinon és a holon nem szabad részecske, hanem kvázirészecske. Honnan veszed ezt a butaságot?
..where the collective excitation of a system of electrons can lead to the emergence of two new particles called "spinons" and "holons." A spinon carries information about an electron's spin and a holon carries information about its charge, and they do so as separate and independent entities.
am: ..két új részecske lép fel mint különálló és egymástól függetlenül létező valóság.
Ketté van választva a töltés tulajdonság és a spin tulajdonság amit két különálló részecske hordoz. Hol látsz Te itt kvázirészecskét ?
Ráadásul érdekes módon ez az eredmény pont megfelel a tóruszmodellnek, ahol a spínt képviselő graviton-fél energiarészecske körül egy negatív töltésrészecske kering, kialakítva ezzel a tórusz felületet.
Mire jó példa a felső légkörben keletkező müon ??????? Csak nem az emberi butaságra ? De.
Merthogy azok a müonok amiket a tengerszinten detektálsz, azok a tengerszinten keletkeznek. A kozmikus sugárzás egy kis része áthatol a légkörön és idelenn kelti a müonokat.
Ne azzal a müonnal foglalkozz ami a sztratoszférában keletkezik, mert azt a földfelszínen soha nem fogod detektálni, annak elenyésző része érheti csak el a felszínt (ugyanis ennek is van statisztikusan némi esélye)
Az a müon viszont ami 1-2 km magasságban keletkezik, annak már van esélye elérni a földfelszínt, mert a müonok NEM 660 métert tesznek meg, ez a 660 méteres úthossz csak az átlag, van amelyik sokkal kevesebbet tesz meg és vannak amelyek sokkal hosszabb utat járhatnak meg.
A kozmikus sugárzás viszont áthatolhat a légkörön (természetesen egy kisebb része csak), ez viszont idelent kelti a müonokat.
Ezeket számlálod össze a felszínen. Akkor most mire olyan nagyon jó példa a 10 km magasságban a komikus sugárzásból képződő müon ??
Csak idézek a linkedből, "..a nehezebb müonnak közelebb kell keringenie az atommaghoz, mint a könnyebb elektronnak."
Miközben az elektron nem is kering az atommag körül...
A kvarkok óta látszólag 1/3-os töltések is vannak, ami elsőre nevetséges. Ez sajnos másodszorra is nevetséges és valóban évtizedeken át csak zavart kelt.
A probléma az, hogy ha az 1/3 töltés az elemi töltés, tehát ő az 1 egész töltés, akkor az elemi részecskének tekintett elektronban hogyan lehet 3 egész töltés, ha az elektron elemi részecske, he ??
Na persze az elektron nem elemi részecske, amint azt már egy évtizede kimutatták, az elektron két részből áll (nem ám háromból !!!!!) az egyik fele a holon felel meg az elemi (negatív) elektromos töltésrészecskének míg a másik fele, a spinon felel meg a graviton A -nak, ami a graviton duplex részecske egyik fele.
"A nyilvánvaló sikerek ellenére egyik tárgyalt témakör sem tekinthető lezártnak... A "spinkrízis" sem feloldott, új adatokra van szükség .. különösen a bomlások leírásában néha nagy eltérések vannak a kísérleti és elméleti eredmények között."
Ez itt mind mind feltételezés ami nem igaz, kvarkok nincsenek. A természet egyszerű, kevés részecskéből építi fel az összetett rendszereket. Van néhány probléma a kvarkokkal, itt van mindjárt az 1/3 töltés. 1/3 töltés nem létezhet a természetben, mert a legkisebb töltés MINDIG csak 1 egész lehet. Így mindjárt bajba kerül a kvarkok elemi részecske jellege, ezért van az 1/3 -os handabandázás.
Kösz a számod de csak vezetékest tudok hívni inygyé, azon örömmel beszélgetnék veled, ha lenne neked olyan.
Elismerem Astrojan modellje nagy ötlet. Mivel már máskor is említetted, köszönöm. Már csak el is kellene hinned.
Ennek ahogy elnézem csak a határozatlanságod áll az útjában. Azt szeretném ha megértenéd, hogy a kisérletek mindig megfigyelések. És a megfigyeléseknek van határozatlansága Heisenberg szerint. De én azt állítom, hogy az anyagi világnak NINCS meg ez a határozatlansága, mert a Heisenberg hatrel a megfigyelésre vonatkozik, csak arra.
Az atomok, elektronok vagy a mégkisebb elemi részecskék megfigyelésekor/vizsgálatakor léphet fel a hatrel, de az elemi méretű részecskék egymásra gyakorolt hatását nem tekintheted határozatlanságnak mert ők nem figyelik meg egymást, ők csak természetesen lökdösik egymást, nekik ez az életük része mindennemű határozatlanság nélkül !!!
A határozatlanságot mi vezetjük bele a rendszerbe, ez egy emberi termék, a lehetőségeink határait számításba vevő ember által alkotott segédeszköz aminek a világ működésére SEMMI hatása nincs. Ezt nem kell megkerülni, mert a természetben nem létezik. Ez a hatrel az ismeretszerzés korlátaira vonatkozik, de az elemi részecskék nem a szemükkel szereznek információt egymásról, semmi közük ahhoz, hogy Te milyen módon próbálod megfigyelni és információt szerezni az elemi részecskék viselkedéséről, ráadásul óhajod szerint egyszerre kétfélét is, amiben aztán korlátokba ütközöl mert fény fotonnal akarod megfigyelni az apró részecskéket. Ez elemi részecskéknek erre NINCS SZÜKSÉGE !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
A tóruszmodellt soha nem fogom átalakítani kvarkosra, mert kvarkok nincsenek, sem felkvarkok sem lekvarkok.
Tedd meg nekem, hogy mégegyszer elolvasod amit itt leírtam, és küldhetsz egy vezetékes telszámot ha van neked.
Ez nem igaz, ez nem a megfigyelésre vonatkozik. Jaa, hogy Te nem a Heisenberg határozatlansági relációról beszálsz ? Hanem egy általad kitalált határozatlanságról amit az égvilágon semmi nem támaszt alá, legfeljebb a megfigyelés? Arra viszont nem vonatkozik ?
Az más, akkor rendben van, de ez esetben nagyon örülnék ha nem szajkóznád folyton, már csak azért is mert nem az elektront kell az atommagba tenned hanem a protont kell belehelyezned az elektrontóruszba.
Letehetnél már erről a zagyválásról, a tórusz modellben nincs erős meg gyenge kölcsönhatás, nincs benne határozatlanság (mert nem figyelem meg, nem lökdössük csak elmélkedünk róla), nincs benne felkvárk meg lekvárk legfeljebb baracklekvárk.
Az erős kölcsönhatás helyére a szoros közelségben lévő/ható elektromos kölcsönhatás lép a magban amit NEM keverhetsz össze a normális elektromos kölcsönhatással mert az a magban lévőhöz képest fényévnyi távolságban hat.
A gyenge kölcsönhatás helyére pedig mágneses kölcsönhatás lép amit a (DVAG) gravitonok okoznak, ez a kölcsönhatás is résztvesz a mag összetartásában.
Kvarkok nincsenek, itt nem érvelhetsz velük, a kvarkok minden bájosságukkal együtt csak feltételezések, ráadásul rossz feltételezések.
..sokkal rövidebb idő alatt kellene a pozitív béta bomlásoknak bekövetkezniük. Mert a gyenge kölcsönhatások sokkal lassabb bomlást idéznek elő, mert az elektomágneses kölcsönhatások. Itt nincsenek gyenge kölcsönhatások, nem érted? a b+ bomlást elmagyaráztam, terészetesen nem úgy történik ahogy Te elképzeled a kvarkokkal meg a gyenge hipotézissel.
A b+ úgy történik, hogy van egy protontöbbletű mag amit megközelít egy foton. A foton itt "megáll" és felhasad, keletkezik belőle egy elektron és egy pozitron. Az elektront megfogja a mag, a pozitron pedig kisugárzódik. Hol láttál itt gyenge kölcsönhatást, meg kvarkokat ? Akkor ezeket használd a saját elméletedhez, itt meg felejtsd el őket, mert kvarkok nincsenek.
Itt csak gravitonok vannak és elemi elektromos töltésegységek, ezekkel lehet építkezni.
A határozatlanságot meg igyekezz megérteni mit mondok, az CSAK a megfigyelésre vonatkozik, az atommagok nem törődnek azzal, hogy Te megfigyeled őket vagy nem, a megfigyelésnek semmi hatása nem lehet az atommagok (normális/megfigyelésmentes) életére mert az atommagok már akkor is léteztek amikor Te még nem figyelhetted meg őket.
..egy proton neutronná alakul.. Nem alakul neutronná, a proton proton marad és ha párosodik egy magelektronnal akkor ezt a párost hívod neutronnak. Nem hiszed? A magban nincsenek neutronok, mert a magelektronokat közösen használják a protonok (= elektron nanocsőben belsejében van a proton nanocső).
Az elektronnak nem kell beleférnie az atommagba ám, ezen ne aggódj, mert a protonnak kell beleférnie az elektronba ! És az belefér (a protontórusz belefér az elektrontóruszba). Rosszul állsz hozzá a síkfüggvényekkel, a magban nincs matematika.
A párkeltéshez szerintem 2 foton kell, mert másképp nem jöhet ki az impulzus megmaradása.
Szerintem meg nem kell 2 foton. Egyetlen foton kelti az elektron pozitron (vagy nagyobb energiáknál proton antiproton) párt !!
Az impulzus úgy marad meg, hogy a foton "megáll" ugyan a fénysebességű haladásban, de az alkotórészei bekunkorodva tovább folytatják fénysebességű mozgásukat és ezáltal alkotják az elektron és a pozitron tórusz felületét.
Az atommagok átalakulásában szereplő b+ bomlás is mindig párkeltés eredménye, a párkeltésből származó elektron épül be a magba míg a pozitron alkotórész kisugárzódik. Az energiaszükségletet az atommag pótolja, nem kell 1.02 MeV legyen, akármilyen állapotú mag nem is alkalmas a b+ bomlásra. Példa:
A b+ bomlás azért sokkal gyakoribb mint a K capture mert az elektron nem képes az atommagot megközelíteni, az atommagot borító magelektronokból álló nanocső taszító hatása miatt. A foton viszont gond nélkül megközelítheti a magot, lévén semleges elektromos töltésű (azért semleges, mert a fotonban lévő + és - töltések kioltják egymás hatását).
Mások szerint meg ott lesz az 124 és 125 GeV körül. Jujjuj, ez a sok szerencsétlen béna hány tízezer tudós, doktorandusz, phd meg először ott nyálazta végig ahol nincs, annak ellenére, hogy "tudják" hol van 125-nél, csak ott még nem keresték.
Hümm, hümm, nem pénzkidobás ez? Vagy csak egyszerűen tévedsz, ahogy szoktál és Higgs bozon nincs sehol sem :)
..ha az embernek van egy kis esze, akkor hamar rájön az ordító tévedéseire.
Oh, hát Téged kerestelek, neked van egy kis eszed, segíts rajtam és légyszíves áruld el nekem is az egyik (elég csak egy most) ordító tévedésemet. Okosodjak már én is egy kicsit. De azért fontold meg mit veszel elő az órdító tévedéseitekből.. :)
Mert ha nem létezik a Higgs bozon.. akkor te szúrod tökön magad, akkor megint lehet egy újabb elméletet kreálni.. Tóruszok !!
A tóruszokkal akármeddig is hullahoppozik a mester, attól még nem lesz eredményes, mert eddig még semmit sem számolt..
Lám, lám, hiába a ..hány milliárd euro, hány tízezer tudós, doktorandusz, phd.. számolása nem ér semmit ha nincs meg a Higgs bozon. Álomképet kergetsz a számolással, ha rossz a kiindulásod akkor ezer évig is számolhatsz akkor is hülyeséget fogsz kiszámolni annak ellenére, hogy a számolásnak mindig lesz eredménye.
Barátkozz meg a tóruszokkal, így működik a világ, a tömeg a tóruszokban ugrik elő, nem kell hozzá Higgs bozon, a spint a tórusz adja, az elektron a proton antianyaga (is, mert a pozitroné is természetesen), stabil részecske ami körbezárul, nem stabil ami nem záródik körbe, 4 elemi részecske építi fel az anyagot, ezekből kettő alkotja a tóruszt és fény fotonból alakultunk ki (= a fotonban benne van mind a 4 elemi részecske).
Aki pedig számolni szeret az csak számoljon bátran.
Tévedsz banzáj, nyáron az volt a hír, hogy sarokba szorult az isteni részecske, már csak 114-145 GeV között lehet, mert a nagyobb energiájú tartományokat már átvizsgálták és ott nincs.
Most az lett a nagy hír, hogy már a 127-145 GeV tartományban sem lehet. Ez nem azt jelenti, hogy most már biztosan tudják hol fogják megtalálni, hanem azt, hogy már sehol sem lehet reménykedni csak egy picike, 11 GeV -os sávban, amely a nyárinak már csak 1/3 -a tartomány.
"It's far too early to say whether ATLAS and CMS have discovered the Higgs boson... As of today what we see is consistent either with a background fluctuation or with the presence of the boson."
Egyelőre? Nem találják a Higgs bozontot bogárkáim. És miért nem?
Mert Higgs bozon nem létezik, ez az egész elcseszett részecskefizika a mézes mázos kvarkokkal, ragadós gluonokkal, Higgs bozontokkal, az atommag körül keringő elektronokkal sőt még a neutronnal is egy merő szerencsétlenkedés, a matematikával összezagyvált bizonytalan anyagfogalom, virtuális részecskékkel amik a semmiből ugranak elő, negatív energiával,
A proton és az elektron is mezővel írható.. Szerintem meg ceruzával. Vagy krétával. Mezővel kevésbé.
még a klasszikus gravitációs hullámokat sem tudták kimutatni.. Szerencse, nincsenek gravitációs hullámok, gravitációs sugárzás van ami gravitonokból áll. Ezt lehet kimutatni, ki is mutatták a graviton A-t.
..az erős kölcsönhatást ilyen alapon a színes töltésegységek.. okozzák. Igen, erről van szó. A kék és a piros elemi töltésegységek között lép fel elektrosztatikus kölcsönhatás, ezt vélik erős kölcsönhatásnak. Azért mert szoros közelségbe kerül a proton és az elektron, ezért erős a magerő.
Én tér alatt mezőt értek. Jó, akkor én meg veréb alatt dinoszauruszt értek.
Ha mezőt értesz tér alatt, akkor hogyan fúvódott fel a tér amikor ő egy mező ?? Hogyan tágul a tér amikor ő valójában egy anyagi objektum vagyis mező? Akkor mégiscsak van fénysebességnél nagyobb távolodási sebesség a távoli kvazároknál ?
Hiszen nem a tér tágul szerinted, hanem a mező !!!
A Heisenberg bizonytalansága a fizika egyik legfontosabb tulajdonsága. Ez elég nagy baj, akkor ostobaság az egész fizika. Már amelyik része erre épül.
Gluonoknak is látod a hatását.. Nem látom a hatását, mert gluonok nincsenek. Az elektronok ragasztó hatását látom.
..az atommag a hatrel miatt nem kötheti meg az elektront.. Hihetetlen butaság. A hatrel miatt az atommag nem csinál semmit, ezt magyarázom.
..akkora impulzus tartozik, amit a mag potenciálja nem tudna megkötni.. Mert a fizikusoknak akkora impotenciálja van, hogy attól eláll a pulzusom..
Végre veled is egyetérthetek valamiben, én a tökönszúrással még várnék: "There won't be a discovery announcement.." ugyanis ..a kutatási eredményeik ..egyelőre nem számítanak megdönthetetlen bizonyítéknak.. valamint ..350 trillió nagy energiájú részecskeütközés adatait elemezték ki, és ebből tíz esetben találtak a Higgs-bozon létezésére utaló jeleket..
350 000 000 000 000 000 000 ütközésből összesen 10 darab a gyanús ? És ettől kellene tökönszúrni magam? Remélem nem ezt akarják beharangozni. Szomorú lenne ha ezt tekintenék a nagy eredménynek. A nyomorúságos nagy semmit.
Miért ilyen kevés? 349 999 999 999 999 999 990 esetben nem voltak Higgs bozonok a megfelelő energiánál (125 Gev) ?
Nincsenek Higgs bozonok. Produkálni kell valamit mert elcseszték a billió dollárt oszt nem találtak semmit.
Az erős kölcsönhatás egy olyan összetett, több egymással kölcsönható közvetítő mező elmélete.. Látod, ez az. Elmélete.
De az atommagban nincsenek elméletek, csak protonok és elektronok. A mezők amiről beszélsz azok gravitonok, amik a mágnességet okozzák. A kölcsönhatások elektromos részét pedig az elemi elektromos töltésegységek okozzák.
..nem lehetne megérteni, hogy hogyan tudnak akkor olyan lokális struktúrák kialakulni, mint az atommag.. Próbáld meg, segítek. Csak a sztereotípiáid akadályoznak a megértésben, a problémát neked a rengeteg bemagolt elképzelés számítás és elmélet okozza aminek a fele sem igaz. Te ezeket indokolatlanul és alaptalanul igaznak fogadod el, a leírást összetévesztve a fizikailag létezõ valósággal. Ezen elméletek nagy része egy lehetőség csupán, sok helyen még az sem. Pl,
Tér nem létezik, tehát CSAK leírásra használhatod, így a tér nem tehet semmit, nem tágulhat, nem fúvódhat fel stb.
Heisenberg bizonytalansága CSAK a megfigyelésre vonatkozik, az anyag viselkedésére SEMMILYEN hatással nem lehet.
Kvarkokat nem látott még senki, nem támaszkodhatsz rájuk csak képzelődés szinten,
Gluonokat nem látott még senki, nem támaszkodhatsz rájuk csak képzelődés szinten,
Higgs bozont nem látott még senki, nem támaszkodhatsz rá csak képzelődés szinten.
Gravitont sem sokat látni, de ha a mérlegre ráállsz akkor legalább látod a hatását, mivel tér nem görbülhet.
..mert a gluonok is kölcsönhatnak egymással.. Feltéve ha léteznek, de ennek semmi nyoma.
A magban elektronok vannak, ennek viszont lépten nyomon van a nyoma: a magból elektron léphet ki és be, a magból neutron léphet ki és be amely neutron érdekes módon protonra és elektronra bomlik, viszont még sohasem bomlott kvarkra sem gluonra. A magból pozitron léphet ki ami fotonból származik (!) de Te csak hajtogassad, hogy a magba nem fér bele a pozitron sem az elektron, ld Oxigén 13
Az atommag elektronburka (= magelektron burokról beszélek) akadályozza meg, hogy a héjelektronok beleessenek a magba, mert az atommag egy negatív töltésű nanocsőbe van belehúzva ( a net töltés persze minden atommagnál pozitív, természetesen)
Szerinted a kvarkos enyves atommag hogyan akadályozza meg, hogy az elektronok beleessenek a magba ? Merthogy az elektronok nem keringenek a mag körül.
..az elektron és a pozitron mem más, mint az 1-es spinű foton felszakadása két feles spinű részecskére..Úgy van, ezen nem nevetnék. Szállj magadba és meglátod, igazad van. A párkeltést ajánlom a figyelmedbe.
..az atommagok ..végülis proton és neutronból állnak. Megtennéd, hogy néhány mondatban leírod mire alapozod ezt a kijelentésedet ? Azt most ha lehet mellőzzük, hogy szerinted nem fér be egy elektron a magba, de mi bizonyítja, hogy neutronok vannak a magban és nem proton-elektron párok (amiket neutronnak tekinthetünk ugyan de cseppet sem mindegy miből van a neutron).
Erős kölcsönhatás nem létezik, a magerők azért nagyok mert az elektron szoros kölcsönhatásban van a protonokkal az atommagban, míg a héjelektronok ehhez képest óriási távolságra vannak a magtól.
A QCD ezt az elektromos kölcsönhatást írja le, nincs külön erős kölcsönhatás,
Úgy látom, számodra az jelenti a kvarkok létezésének bizonyítékát, hogy a kisérletek eredményét nem tudod máshogy értelmezni, s ezt a nemtudást közvetett bizonyítékként fogadod el a kvarkok létezésére.
Nos, akkor én mega kisérleti eredményeket nem tudom másként értékelni, mint a gravitonok és elemi töltésrészecskék alkotta leves létezésének bizonyítékát.
Akkor most mitől kvarkok meg gluonok ?????
Ez a logika az apró pici manócskalevest is bizonyítaná, ha valaki manócskákból próbálná felépíteni az anyagot, más szóval a közvetett okoskodásod nemsokat ér..
A Higgs-mechanizmus nagyon jó elmélet... ahol a Higgs bozon egy nulla spinű elemi részecske.
Szép dolog egy ilyen elmélet, csak az az aprócska szépséghibája van, hogy nem igaz. Annak ellenére, hogy eszméletlen összegeket költöttek rá nem találják a Higgs bozontot.
Ebből viszonylag egyszerűen levezethető, hogy a Higgs bozon általi Higgs mechanizmus NEM nagyon jó elmélet :))
Na persze még várhatunk egy kicsit amíg építenek egy mégnagyobb kollidert, hátha majd ott találnak valamit..
"Bár az eddigi bizonyítékok többsége arra mutat, hogy az RHIC során megfigyelt tûzgolyó tulajdonságai kvark-gluon plazma eredetûek, ez továbbra sem elegendõ ahhoz, hogy a kísérletezõk kijelenthessék, a QGP jelenséget észlelték"
ha nincs kvark és gluon, akkor micsoda a kvark-gluon plazma, amit a CERN-ben 175MeV-on létrehoztak ? Hazugság. Tévedés. Álom. Nem azt hozták létre hanem mást. Nem hoztak létre semmit. Létrehoztak valamit és ráfogták, hogy az a kvark. Békabrekegés. Enyv. Mindent nekem kell tudnom? Nem. Szerintem nem hoztak létre kvarkot mert kvark nincs. Graviton van. Meg elektromos töltésrészecske. Ezek elegye vagy kombinációja fordulhat elő a plazmában.
Cecewinamp, neutrínó lehetséges hogy van, de nem elemi részecske, ugye most már hasonlítgatják a sebességét a fényéhez, tudnak belőle gyártani, próbálják vizsgálni stb. Mivel nehezen vizsgálhatók ezért még sok a feltételezés.
Ah, köszönöm kérdésed, van. Higgs bozon nincs, tehát a Higgs mechanizmus sehogysem igaz, a tömeg másképp ugrik elő.
Így: 4 elemi részecske építi fel az összes többit, a stabil részecskék tóruszok, a tórusz felületet 2 elemi részecske járja be mind a protonban mind az elektronban. A pozitron ugyanaz az anyag mint a proton csak a proton keringési frekvenciája nagyobb, tehát az anyag-antianyag kérdés félre van értve, mert az elektronnak nemcsak a pozitron az antianyaga hanem a proton is !!!
A proton csak azért nem száll fel az elektronra mert frekvenciában különbözik (nagyon). Az elektron csak akkor tud fotonná annihilálódni ha azonos frekvenciájú partnert kap, ez a pozitron. A foton 4 elemi részecskébõl áll az előbbiekből is következően (yin-yang) Na nem is véletlen, hogy ez a szimbólum ennyire fontos a keleti kultúrákban, a yin-yang jelkép az anyagi világ megértésének kulcsa.
Szóval kvarkok nincsenek, ezért nem találják őket. Nincs színes kvark, fekete fehér, illatos vagy kecses, egyik sincs.
Gluonok sincsenek, ezért nem találják őket.
Mi ragasztja össze az atommagot ? A magban lévő elektronok. Értelemszerűen neutronok nem léteznek. Amit neutronnak vélünk az MINDIG egy elektrontóruszba pattintott protontórusz páros. Ha ez a páros kilép az atommagból akkor az elektron le is esik a protonról egy idő után (tíz perc) mert nincs ami megvezesse. A magban a protontóruszok vezetik az elektront, ezért lehet elektron stabilan a magban (ezt most úgy mondják, hogy a neutron stabil lehet az atommagban, de mint látható a neutron mindig egy proton-elektron páros)
Tehát a neutron arra bomlik ami mindig is volt a magban, elektronra és protonra. Összevág ez a kisérleti tényekkel ? Mondom kisérleti.
De ideteszek egy izotópbomlást szemléltetésként: Fluor 16
Jó nagy csend van a Higgs arcraesés körül, pedig már 4 hónap eltelt amióta sarokba szorult az "isteni" részecske ami nincs. Pedig kb fél év alatt kizárták a csaknem teljes LHC energiatartományt (145-480 GeV) és akkor csak a 114-145 GeV maradt átvizsgálásra. Ez a tartomány úgylátszik nehezebb falat, de az a valószínűbb, hogy nem hiszik el, hogy az egész részecskefizika ostobaságokra épül.
Tud valaki híreket, hol tart a 114-145 GeV tartomány átvizsgálása ?
Az elektron valóban spinonból és holonból áll, de csak bizonyos fizikai feltételek közepette bomlik el spinonra és holonra. Köszi, ebben maradhatunk. A világon minden csak bizonyos fizikai körülmények között létezik.
Kvarkok és elektronok szerkezete viszont a jelenlegi gyorsítók hullámhosszán felbonthatatlan.. Most már mérges vagyok, ki mondta neked, hogy az elektront gyorsítókkal kell elemeire bontani ?? Már elemeire bontották és 2 alkotórészből áll. És nem örvények, hanem tóruszok, ég és föld, a hasonlóság csak annyi, hogy messziről mind a kettő kerek. Kvarkokat meg soha nem fognak sem kimutatni sem elemeire bontani mert kvarkok nincsenek. Gluonok sem.
Anikó segíts be a holon elektronba légyszíves mert nekem úgysem fogja elhinni.
..az elektron hullámfüggvényét nem lehet lokalizálni az atommag méretű tartományba. És szerinted érdekel engem a legcsekéjebb mértékben is, hogy egy függvényt bele tudsz e lokalizálni egy protonnyi vagy akár egy ház nagyságú térfogatba ????
Én sehol nem állítottam, hogy az atommagban hullámfüggvények vannak, én azt állítom, hogy az atommagban ELEKTRONOK vannak. Ez kb úgy hangzik mintha azt mondanád, a matrjoska baba hullámfüggvényét nem tudod belelokalizálni a matrjoska babába, ebből következően matrjoska baba nem létezik.
Mert a nagyon nagy impulzusú síkhullámokat is kell tartalmazni a hullámfüggvényének, amit a mag nem tud megkötni.. Megáll az eszem, tényleg, Te ezt komolyan gondolod, hogy az atommagnak hullámfüggvényeket kell megkötnie ?
Egy hullámfüggvényt nem lehet egy részecskéhez rendelni! Nem baj, ez engem kicsit sem zavar. Egy hullámvasutat sem akarok hozzárendelni.
A leírást, könyörgöm ne keverd össze magával az elektronnal.
Te azt mondod, szerinted az elektronok sokasága olyan rendszer aminek leírását közeliteni lehet matematikai módszerekkel, nevezetesen hullámfüggvénnyel, de egy elektront sem tudsz leírni ezzel a függvénnyel.
Én meg ezt: az atommagban elektronok tartózkodnak amelyek mozgásuk közben tórusz alakot járnak be. Az elektronok felépítésében és mozgásban tartásában gravitonok vesznek részt. A másik építőelem az elektromos töltésrészecske.
Az a baj, hogy a határozatlansági reláció miatt... A határozatlansági reláció a MEGFIGYELÉSRE vonatkozik, tehát arra, hogy mi a megfigyelés közben milyen korlátokba ütközhetünk. Ennek SEMMI köze ahhoz, hogy az atommagban milyen viszonyok uralkodnak, mert az anyagi világ a mi megfigyelésünktől függetlenül létezik, szegény Heisenberg forogna a sírjában ha tudná mit tettek az Ő meglátásával (Bohr és társai).
Az elektron ...atommagba való lokalizáltsághoz olyan nagy impulzusú síkhullámok is kellenének..
Miből gondolod, hogy az elektron egy síkhullám ?
Szerinted pl a K befogással hogyan kerül a magba elektron, ha nem megy bele (mert azt mondod, hogy nem lehet beletenni)?
A modelled nem tartalmazza a tóruszok közötti kölcsönhatásokat. Nem értelek, tartalmazza. A proton tóruszokat az ellentétes töltésű elektrontóruszok ragasztják össze az elektromos töltésüknél fogva, valamint az így kialakuló blokkokat a tóruszokban pörgő/keringő alkotórészek okozta mágneses erőterek tartják össze.
A protonok egymást taszítják valamint az elektronok is taszítják egymást.
Gratulálok, hogy ezeknek a magoknak a stabilitását ilyen módon meg tudtad magyarázni! Kösz, akkor ezen az úton haladhatunk tovább, ugynais a tórusz modell nem mond ellent semminek, legfeljebb a valóságról alkotott téves elképzeléseinknek.
De miért nincs 4 pep-hamburger?A 2 pep (He4) egy különösen stabil szerkezet, ahol a 2 hamburgert mágneses erők kapcsolják egymáshoz. Azt gondolom, hogy két He4 nem állítható egymás mellé, mert a két alfa részecske között fellépő mágneses erők mindig taszító eredőjűek lesznek, mivel a mágneses erők a He4-en belül a pep - pep között "befelé" mutatnak. Ezért a He4 tóruszok széle MINDIG egyformán viselkedik, ami miatt 2 pep mindig utálja egymást.
1 db elektron 3 db protont tud összeragasztani, így nemcsak a pep (Deutérium) stabil, hanem a He3 is
A Tríciumban (T3) már látszik az elektronok taszítása is, annak ellenére, hogy jól összeragasztják a 3 protontóruszt, de 12 év kell, hogy megútálják egymást. Magasabb izotópmagokban a környezet hatására a T3 is stabil lehet.
A tóruszok forgása lenne a spin? Igen, mivel a tórusz nem maga az elektron, hanem az elektront alkotó 2 elemi részecske által bejárt felület. Az elektron kettő darab elemi részecskéből áll, 1 graviton-fél (= spinon) megy körbe körbe miközben 1 db elektromos elemi töltésrészecske (= holon) keringi körül. Ha ez a töltés negatív akkor elektron tóruszt alkot, ha a töltés pozitív akkor pozitron tóruszt alakít ki (ebben a másik graviton fél vesz részt).
Az elektron fénysebességgel pörög (kering) a tórusz-felületen belül, míg a proton ugyanúgy alakul ki mint a pozitron, csak a proton kisebb átmérőjű mert nagyobb frekvenciával kering (= 1836 -szor nagyobb az energiája).
A nukleonok semmiképpen sem olyan elemi részecskék, amikhez tóruszokat lehetne rendelni. Ezt ugyanis látszódott volna az elektronszórás hatáskeresztmetszetében. Ugyan mi látszott volna belőle szerinted, itt egy példa tóruszokkal, Li7 atommag:
Az elektronok egy kicsit nagyobbak mint a képen látható arány, a proton-elektron tórusz átmérőarány kb 1:3.
Note that there is no special relativistic 1/(1+ v2/c2) correction applied -- apparent radial velocity is just cz.
Szerinted miért nem jó nekem a távoli galaxisok látszó radiális sebessége ? Nem véletlenül nem korrigálták relativisztikusan az adatokat és én pont ezeket a sebességeket idéztem be. Ha neked nem felel meg akkor te majd begyömöszölöd a sebességeket a fénysebesség alá, nyilván azért hogy a legkedvesebb hülyeségeidet ne kelljen feladnod (pl tér tágul ami nincs).
Inkább itt egy mégszebb távolodási sebesség, ugyancsak látszó és a redshiftből számítva:
..többszörös fénysebességgel távolodnak a távoli kvazárok.. Nézd meg pl ezt a NASA adatbázist,
mondjuk a PKS 1830-211 blazár távolodási sebessége 751 580 km/s,
vagy az 53w002 radiogalaxis távolodási sebessége 717 314 km/sec, a fénysebesség bő kétszerese.
Ha a Világegyetemet egy felfújódó lufinak nézed akkor a világegyetem széle a lufi maga. Ne kavarj a dimenziókkal, dimenziók nem léteznek, nem a felszínének a szélét keressük mert elég bután hangzik egy gömbfelszínnek keresni a szélét. Ez a gumilepedős hülyeség sem jelent semmit, a legjobb ha elfelejted.
Könyörgöm kíméljetek a tér tágulásával, meg a metrikájával..
Értetted ezt a mondatot? Nem vagyunk mindenhol az epicentrumban, az ősrobbanás egy közönséges robbanás volt, gravitonok robbantottak fel egy (nagyon)nagy fekete lyukat.
Te csupán nem érzékeled az epicentrumot, mert minden távolodik tőled akárhol vagy. Ha az egyik irányban képesek lennénk ellátni az Univerzum széléig akkor talán kijelölhető lenne az ősrobbanás iránya. Valószínűleg nem leszünk képesek ellátni a frontvonalig mert az a fénysebesség sokszorosával távolodik.
Tér nem létezik, tehát tér nem keletkezhetett, nem fújódhatott fel, nem tágulhat, nincs szerkezete vagy szövete, mert a tér matematikai fogalom mint az egyenes vagy a kör, ezt az utat talán most ne feszegessük, mert a tér-fogalmat az ember találta ki.
Az Ősrobbanás c2 kezdősebességgel történt, ez magyarázza a nagyon távoli kvazárok többszörös fénysebességű távolodását. A nyomó gravitáció pedig fékezi a tágulást, régebben gyorsabban tágult ezért a távoli SNI -ek természetesen távolabbinak látszanak a számítottnál.
Azért mert régebben gyorsabban tágult. Ennek megfelelően a régi SNI fények halványabbak, mert távolabb is vannak (a vártnál). A Világegyetem ma lassabban tágul mint régebben, tehát a tágulás LASSUL.
Ha gyorsulva tágulna akkor nem távolabb kellene látni a távoli SNI -ket, hanem ellenkezőleg, közelebb (a számítottnál), mert ezekről a nagyon távoli SNI -ekről érkező fénysugarak egy régebbi állapotot őriznek, ezek 8-10 milliárd éves fénysugarak. Ha a mai állapotokra vagyunk kíváncsiak akkor nem nézhetünk ilyen messzire, csak ennél közelebb.
A világegyetem tágulása LASSUL. Régebben gyorsabban tágult, ezért a régebbi állapotukban látszó SNI -ek ennek megfelelően távolabb is látszanak.
De ez is összetett dolog, egyrészt egy robbanás epicentrumában a sebességek kisebbek lehetnek vagy akár nulla, míg a tágulás frontvonalán a sebességek természetesen nagyobbak vagy maximális sebességűek (= c2).
Ezen túlmenően a sebességek időben is változhatnak, kézenfekvően lassulhatnak a (nyomó) gravitáció hatására.
Könyörgöm kíméljetek a tér tágulásával, meg a metrikájával mert rögtön elalélok.. Tér nincs tehát nem tud tágulni.
A TiO2 fizikailag szórja a fényt, apró tükörként szolgál, több kevesebb sikerrel. A hullámhossz-védelem függ a szemcsemérettől. Kicsit el is nyel az UV-ből.
Mondtam én olyat, hogy a fogalmak fölöslegesek ?????? Mutasd meg hol mondtam ilyet. Nem akarod megérteni és kész.
A fogalmak nagyon nagyon fontosak nekünk embereknek.
Csak nem léteznek fizikailag. Kitaláltuk őket és használjuk nagy örömmel. Nehéz ezt megérteni ? Számtalan fogalmat még nem találtunk ki, ezeket nem használjuk, nyilván.
Csak a mozgó kalapács létezik, minden anyagi objektum mozog. A mozgás az anyag tulajdonsága ugyanúgy mint a színe, szaga vagy a térfogata. De a fizikailag létező az csak az atomok és részecskék, pl fotonok, gravitonok, elektronok..
Azért vannak fizikusok, akik ezt kissé másképp gondolják.. Igen vannak, sajnos nagyon félresiklott a fizika.
Az egyetlen gondolat amit el tudok fogadni belőle csak ennyi, Tömegvonzás alapvetően nem létezik. De még nem alapvetően sem létezik, mert vonzó gravitáció nincs. Nyomó gravitáció van. Ez annyit jelent, hogy graviton energiarészecskék léteznek ami okozza a nyomó gravitáció jelenséget ami egy fogalom.
Többen itt nem képesek megérteni akár egy egyszerű mondatot sem, pl. ezt
1, a Világegyetemben csak anyag létezik.Vagy ezt
2, az ember által alkotott, kitalált fogalmak a természetben nem léteznek.
Egyetlen kivétel van az anyagfogalom. Emögött valóságos tartalom áll, hívhatjuk objektív valóságnak is, egyes pont.
És igen Gergő, a mozgás egy fogalom, kettes pont, próbáld felérni ésszel amit mondok. Nem muszáj elfogadni, viszont jó lenne megérteni, mert enélkül semmi értelme civakodnod velem. A fent és lent fogalom 2. pont, a kalapács a kivétel, mert anyagot jelöl tehát egyes pont. A kalapács létezik, mert anyag, a fent és lent nem létezik mert fogalom. Nos mit nem értesz ?
Mindig az anyag létezik, az anyag számtalan, általunk kitalált tulajdonsággal bír, a kalapács lehet fekete, nehéz, kocka alakú, féldecis, mozog, büdös, hideg, rücskös, törött vagy új, ezek mind a létező kalapács általunk hozzárendelt tulajdonságai, de semmi más nem létezik csak a vas atomok meg a cellulóz/lignin nyél.
Fordítva ülsz a lovon, nem a helyeken van a kalapács, hanem a kalapácshoz rendelsz koordinátákat (fogalmakat) abból a célból, hogy később is megtaláld a kalapácsot. A helyek nem léteznek, csak a kalapács létezik.
Ennél már nem tudom elemibb módon elmagyarázni, de tudom, a többek nem akarják megérteni így sem, úgy sem.
Nincs valóságos tér, semmilyen tér nincsen, sem Minkowski sem Euklideszi. Nincs hiperbolikus tér, elliptikus, parabolikus, 3 dimenziós, 11 dimenziós, semmilyen. Ezek mind matematikai kreációk, segédfogalmak, lehetnek hasznosak a természet leírásában, az Univerzumban való eligazodásban, csak a valóságban ezek nem léteznek. A valóságban csak anyag létezik. Függvények, számok, sík, egyenes, tér, dimenziók, gömb, hexaéder nem létezik, ezek kitalált fogalmak.
A tér nem amiatt nem tud görbülni mert nincs neki több dimenzió ahova görbülni tudna, hanem azért nem görbül mert nincs tér. Egy fogalomra nem lehet hatással az anyagi világ.
A baj ott van ha valaki görbíteni kezdi a teret, neadjisten a téridő segédfogalmat és azt képzeli, hogy úgy működik a gravitáció. Görbül a semmi és ettől esik a kalapács a lábamra. Mert ez most vagy hazugság vagy valami szörnyű tévedés. Az az érzésem, hogy mindkettő.
DVAG = Sötét energia. Nem kifejezetten az én rögeszmém, mert többen jobb helyekről úgy gondolják, hogy a Világegyetem anyagának 2/3-a sötét energia.
Én inkább Vákuum energiának hívnám, mert ami miatt a sötét energiát kitalálták az egy tévedés. Az egésznek az az oka, hogy a nagyon távoli SNI-k távolabb látszanak mint ahogy egy rossz kozmológia szerint számolva látszaniuk kellene.
Ebből legalább kétféle következtetés vonható le,
1. egy téves, hivatalos verzió miszerint az Univerzum gyorsulva tágul. Szarvashiba, hogy a távoli SNI-ek régebben mentek gyorsabban, nem pedig ma. Ebből az következik, hogy az Univerzum ma LASSULVA tágul !!!!!!!!!! (Azt, hogy ma milyen sebességgel tágul akkor látjuk, ha a közelünkben nézelődünk, ahol fiatalabb fotonokat látunk). Majdcsak fölérik ésszel.
2. az Univerzum régebben a fénysebesség sokszorosával tágult, legalábbis a "szélső" galaxisok sebessége a fénysebesség sokszorosa volt. Mára fékeződik, de a nagyon távoli galaxisok sebessége még így is 2c -t meghaladhatja, pl, az 53w002 galaxis távolodási sebessége 717314 km/sec, a fénysebesség duplája.
Mivel a hivatalos verzió, a gyorsulva tágulás egy durva tévedés eredménye, ezért az ebből eredő sötét energia hipotézis is sánta.
Ennek ellenére úgy vélem a Vákuum energia graviton energiarészecskékből áll és az Univerzum anyagának jelentős részét képezi. A gravitonok a nyomó gravitációt okozzák.
..Tehát nem úgy kell elképzelni a fekete lyukakat, mint valami mindent felfaló szörnyetegeket.. De igen.
Ami most nincs befelé spirálozó pályán az majd később ott lehet. Nincs éles határ a befelé spirálozó és a nem tudjuk megállapítani merrefelé spirálozó anyag között. Galaxisok ütköznek, mindenfajta spirálozást összezavarnak, végsősoron minden belehullik a központi fekete lyukba, csillagok, bolygók és a fekete lyukakis, csak idő kérdése.
De nemcsak a csillagok tömik ám a fekete lyukak bendőjét, egy ilyen nagyobbacska fekete lyuk a DVAG-ot is nyeli és ennek nem kell spiráloznia. Nefelejcs del, hogy a Világegyetem 2/3-a DVAG :) Ettől lesz ciklusos..
Hazugság. Olvasd el gondosabban a cikket esetleg cikkeket és kiderül, nem a Higgs bozont találták meg hanem láttak valamiféle jeleket a háttér dzsungelben amiről nem tudják, hogy micsoda, talán csak zaj.
A Higgs bozont nem találhatják meg, mert nincs ráírva egyetlen részecskére sem, hogy én vagyok a Higgs bozon. A keresés azt jelenti, hogy olyan eseményeket keresnek ami megfeleltethető az előzetes számolgatás-várakozásnak, esetleg menetközben változtatva az elképzeléseket. Éppenhogy az történt végigpásztázva a lehetséges energiatartományok csaknem teljes spektrumát, hogy NEM TALÁLTAK sehol még csak hasonlót sem. Egy egész kis energiatartomány maradt a reménykedésre, a 114-145 GeV közötti tartomány (0-480 ig már kizárták a lehetséges létezését, kivéve ezt a 114-145-ig tartó részt)
A Higgs bozont legfőképpen pedig azért nem találhatják meg, mert nincs olyan, a tömeg másként ugrik elő, nem egy részecske adja a tömeget hanem a tömeg a pörgő energiarészecske tehetetlensége által okozott illúzió. Az elemi részecskéknek ugyanis tömege nincs.
Nem a tömeg okozza a tehetetlenséget hanem a tehetetlenség okozza a tömeget.
..az egész részecskefizika össze fog omlani.. Úgy van.
Az alsó tömeghatárt már az LHC elődje, a LEP-gyorsító megadta: eszerint 114 GeV-nél nehezebbnek kell lennie. A CERN-ben most bejelentett eredmények szerint most sikerült kizárni a 145-480 GeV-es tartományt is.
Higgs bozonok nincsenek, kvarkok és gluonok sincsenek.
Az anyagi világot gravitonok és elemi elektromos töltésrészecskék építik fel, ők négyen. :))
Na mi van fiúk, meleg van? A Világegyetem tágulása LASSUL. Hümm? Semmi?
Régebben gyorsabban tágult, ma már lassabban tágul de még így is a fénysebesség sokszorosa a távoli galaxisok távolodási sebessége ami a vöröseltolódási adatokból látszik is, pl:
J 1004+4112 kvazár távolodási sebessége 521624 km/sec, vagy a
Elemezték a szupernovák fényességét és azt találták, hogy a vártnál kb. 20 %-kal kevésbé fényesek. Ebből az következik, hogy a világegyetem tágulása gyorsul.
Nem, ebből az következik, hogy a Világegyetem tágulása LASSUL.
Azért, mert a távolabbi, tehát a régebbi SN-ek a kevésbé fényesek ez azt jelenti, hogy ezek a számítottnál (a vártnál) TÁVOLABB helyezkednek el.
Ha a Világegyetem szétrobbanása vagyis az ősrobbanás a fénynél nagyobb kezdősebességgel történt (= c négyzet) akkor a távoli szupernovák a számítottnál távolabbinak fognak látszani.
És pontosan ez a helyzet. A gravitonok sebessége c2, az ősrobbanást a gravitonok okozták egy gigantikus fekete lyuk felrobbantásával.
Azért eshetett meg ez a kolosszális tévedés, mert Einstein óta senki nem gondolja, hogy fénynél nagyobb sebességek is létezhetnek, pedig a fénynél nagyobb sebességeknek semmi akadálya nincs.
Ugye nem a jelölésembe fogtok belekötni, a butábbaknak ideteszem mit értek alatta: kb 5-6 nagyságrenddel nagyobb sebesség mint a c fénysebesség.
De kinek van erre 1500 dollárja egy darabra? Jó lenne ilyen kisérlet, de több óra kell, mondjuk tíz darab.
Az órákat hosszabb ideig kell figyelni, legalább olyan hosszan mint a kisérleti idő maga (= magasban/mélyben töltött idő), ismerni kell a hőmérséklet érzékenységét és még a szóbajöhető néhány paramétert (nyomás, rezgés, ilyesmire gondolok).
Nem elég egyetlen órával kimutatni valamilyen pindurka eltérést, mert az bármitől lehet.
És természetesen vissza kell hozni az órákat!
Tudsz róla valamit? Milyen pontos lehet, milyen stabil, hogyan lehet leolvasni stb ? De nem csak demonstrálni kell az eltérést hanem tisztességesen megszervezett kisérlettel kimutatni vajon igaz e amit a relelm állít, vagy csak látszólagosak az eltérések. Az sem kevés, de ezt a kérdést előbb utóbb kisérletesen kell eldönteni. Miközben szaporodnak az olyan hozzászólók akik szintén látszólagosnak vélik..
Az nem lehet hogy ezen a ponton mond ellent egymásnak az elmélet és a gyakorlat (nevezzük valóságnak)?
De igen. Pontosan ez a baj, hogy nincs kisérleti bizonyíték (= kvázi nem hoztak vissza órákat). Hosszkontrakciót valóban nem tudsz érzékelni, mert mire visszahozod a rudat addigra visszanyeri az eredeti hosszát (emlékszik rá), futtában (menetközben) meg értelmetlen a próbálkozás mert NEM arra vagyunk kiváncsiak, kontrollt akarunk.
Marad az idődilatáció amikor órát hozol vissza, az ugyanis megtartja az utazás során összeszedett eltéréseket, márha tényleg összszedett volna valamit. Gergő szentírásként hivatkozik a relelmre, pedig pont azt kellene bizonyítani, hogy a relelm tényleg helyesen írja le a valóságot és nem csak a fotonok közvetítésével annak menetközben látszó részét.
Ennek az egész számolgatásnak, relelmes agymosásnak nincs semmi értelme, mert nem arra vagy kíváncsi, hogy mit látsz, hanem, hogy mi történik a valóságban. Ennek ugyanis alapvető hatása van a kozmológiára, a fekete lyukakról alkotott elképzelésünkre, csillagközi utazásra stb.
Próbálnak hülyét csinálni belőled, de a Te problémád NEM a relelm matematikájának megértése (azt elhisszük nekik), hanem, hogy valóban megtörténik-e az idődilatáció. Nem történik meg, mert az objektummal magával nem történik semmi.
Csak másképp mérjük !
Ezt a kérdést csak akkor dönhetjük el, ha visszahoznak órákat, célszerűen GPS-órá(ka)t.
Figyeld meg, hogy valaki bedobja a Chou óráját vagy a müonokat, pedig egyik sem óra..
Köszönöm muallim: leszögezhetjük, hogy a tér-idő egy illúzió..
Teve 59839: Akkor mondjuk ki egyenesen: ez a tömegnövekedés egy matematikai fikció, nem mérhető valóság.
Gergő 59882: Attól hogy egy test hozzánk képest felgyorsul ..még nem történik a testtel magával semmi.
Gábor 11781: Na, végigrágtam magam, plusz utánanéztem. ...a "Lorentz-kontrakció" nem valóságos fizikai esemény!A méterrúd nem nyomódik össze!Nem történik semmi: másképp olvassuk le az adatokat..
mmormota 15757: Amikor SR körülmények között méred, tudod, hogy látszólagosan hosszváltozáson esett át a tárgyad.
Dávid Gyula csivar: - igaz-e, hogy E=mc^2 (elárulom: nem igaz, vagy ha igaz, akkor nincs semmi értelme)
dgy2:Az egyik legnagyobb bűn... amikor a "mozgási tömeg" vagy "relativisztikus tömeg" nem létező és felesleges fogalmát bevezették. Egyféle tömeg van, a nyugalmi tömeg - igazából nem is kell(ene) hozzá jelzőt tennünk. Ez ..minden megfigyelő szerint ugyanannyi, a test megfigyelőhöz képesti mozgásától függetlenül.
Az értelmesebbek lassan elgondolkodhatnának vajon valóságos dolgokról beszél a relelm ?????
..csak az érdekel, hogy a szimulációm megegyezik-e a valósággal.
Kár volt helyesbítened, mert a természetet kell megértened és nem(csak) a megfigyeléseidet. Azt is, de a végső cél a valóság megismerése. Az anyagi világgal foglalkozó tudományokat normális helyen Természettudományoknak hívják és nem megfigyeléstudományoknak..
Csak néhány egyszerű példa amit vélhetően Te is természetesnek veszel, a repülő odafenn kicsinek látszik amikor itt lentről megfigyeled. Akkor most a repülö odafenn kicsi, itt lent meg nagy ??
Megfigyeled magad egy görbe tükörben, látod, hogy kövér vagy. Akkor most tényleg kövér vagy, esetleg lehet, hogy ezen megfigyelésedtől függetlenül sovány vagy és a megfigyelésed tévedéshez vezetett ?
..nem érdekel, hogy ki mit tekint valóságosnak és ki mit tekint látszólagosnak.
Az elég nagy baj, mert nem mindegy, hogy a vonat jön veled szembe vagy esetleg csak a moziban ülve látod szembejönni.. Nem lehet, hogy túl sokat nézel vidót ? Remélem nem hallucinogének miatt gondolkodsz így ?
Attól hogy egy test hozzánk képest felgyorsul (pl. úgy, hogy mi felgyorsítjuk magunkat) még nem történik a testtel magával semmi.
Akkor meg is egyeztünk, semmi mást nem akarok, ideje volt már belátnod.
Az viszont, hogy te a testet ezerféleképpen látod ha pörögsz a fejeden vagy gyorsan repülsz mint a sas, a test tulajdonságait nem érinti, a testtel magával nem történik semmi.
A test tömege sem változik, mert a testtel magával nem történik semmi.
A hosszát meg minduntalan más és másféleképpen méred azért mert közben repkedsz, na bumm, a testnek magának a hossza ettől nem változik, merthogy a testtel magával nem történik semmi.
Az óra kettyegése sem változik mert a testtel magával nem történik semmi. Csak másnak méred. Igyekezz megérteni amit írtál.
Az egyik legnagyobb bűn, amit a relativitáselmélet népszerűsítői (sajnos magát Einsteint is beleértve) az emberiség és az érdeklődő laikusok ellen elkövettek, amikor a "mozgási tömeg" vagy "relativisztikus tömeg" nem létező és felesleges fogalmát bevezették.
Egyféle tömeg van, a nyugalmi tömeg - igazából nem is kell(ene) hozzá jelzőt tennünk. Ez skalár, azaz minden megfigyelő szerint ugyanannyi, a test megfigyelőhöz képesti mozgásától függetlenül.
Nem, a házak nem kerülnek sehova, nem mennek sehova és ha ügyesen fordulsz a sarkadon akkor a házakat ugyanúgy magad előtt láthatod mint az akrobatamutatványod előtt :) Pl, fordulhatsz 360 fokot a sarkadon, vagy fordulhatsz függőleges síkban, a sarkadon átmenő vízszintes forgástengelyen. Koncentrálhatnál a tömegnövekedésre, ne kertelj, egyetértesz Teve 59839hozzászólásával vagy nem ?
Akkor ezt olybá vehetem, hogy a misztikus relativisztikus tömegnövekedés valójában nem történik meg, az objektumok tömege szemernyit sem változik attól, hogy gyorsan mennek, vagy eltérő gravitációs potenciálra kerülnek ?
A tömegnövekedés csak játék a képletekkel és az egész humbug egy nagy hazugság jobb esetben tévedés volt ???
mmormota nem mondasz semmit? A hallgatás beleegyezés, jobb lenne állást foglalni, annális inkább mert Te már évekkel ezelőtt beláttad, hogy a hosszkontrakció csupán LÁTSZÓLAGOS, a valóságban természetesen NEM TÖRTÉNIK MEG !
Akkor mondjuk ki egyenesen: ez a tömegnövekedés egy matematikai fikció, nem mérhető valóság.
Egész jól haladsz Teve, gratulálok. És mi van a hosszkontrakcióval ? Az is matematikai zsonglőrködés ami a valóságban nem történik meg ?? (nem hát, de mit mondasz Te, ezen hozzászólásod után??)
Te most vagy nagyon buta vagy, vagy nagyon okos. Megelőlegezve az utóbbit, kérlek részesíts a tanításodban.
Itt van néhány alapfogalom segítségül és most a FOGALOM szót vedd komolyan, mert ezek valójában -a természetben- nem létező, emberek által kitalált fogalmak: tér, idő, téridő, geometria, matematika, egyenes, sinusfüggvény, sík, sokszög, sebesség, fénysebesség, szeretet, gyűlölet, neurózis stb. Melyikkel van problémád ?
De mivel a GPS óra csak egyféleképpen jár, ezért a megfigyelők tévednek, ez az amit biztosan lehet tudni.
Ez egy hibás feltevés.
Ez az, amiben tévedsz, mert az óra csak egyféleképpen jár, de minden eltérő állapotú megfigyelő másféleképpen LÁTJA.
Mondok egy példát, a Nap fehér fénnyel világít, mindig egyféleképpen, nem kéken, nem zölden, nem pirosan még ha elemeiben benne is vannak ezek a színű fotonok a napsugárzásban.
Ha egy megfigyelő piros szűrővel nézi, akkor ő pirosnak látja, de ettől a Nap sugárzása szemernyit sem változott meg, a valóságban ugyanúgy fehér (kevert) fénnyel világít.
Ezernyi megfigyelő különböző szűrőkkel ezer különbözőféleképpen látja, tudod ezt nevezik szubjektivitásnak, mindenki mást érez az egyetlen objektív valóságból.
Az emeletes példád is ugyanez, a 23. emelet akkor is 23. emelet marad ha egy megfigyelő a 47. emeletről szemléli, meg akkor is ha a földszintről vagy a Holdról.
Tévedsz, nem számos alkalommal hoztak vissza órát, összesen 4 kisérletet sikerült összekaparni itt a fórumon (évekkel ezelőtt), amelyből egy gyerekjáték, piknikezős apuka vitt fel egy hegyre egyetlen atomórát. Egy másik kisérlet egyetlen atomórával körözés repülővel Chesapeake bay fölött, tehát nagyon rövid ideig tartó vizsgálat, közleményt nem találtunk. A harmadik kisérlet repülővel Európából Amerikába, szintén egyetlen (nagyon pontosnak titulált, de nem ellenőrizhető) atomórával, közleményt nem találtunk.
Az atomórák elő és utóéletéről nem találtunk adatot, de egy óra SEMMIKÉPPEN nem óra. Ez olyan mintha mondjuk egy gyógyszerkisérlethez csupán egyetlen patkányt használnánk a gyógyszer hatékonyságának eldöntéséhez.
A 4. kisérlet amit Te is említesz, a Hafele Keating kisérlet pedig egyszerűen csalás. Ezekre a kisérletekre alapozod a meggyőződésedet, pedig akár sok éve keringő már használaton kívüli GPS órákat is le lehetne hozni, amelyek akár 0.1 sec eltérést is összeszedhettek már az idők folyamán.
Nanoszekundumokkal remekül lehet csalni, az egyetlen megtalált közlemény a HK kisérlet !!!! Itt ugyan 4 db atomórát röptettek, de ebből 3 db teljesen összevissza járt. Az egyetlen valamirevaló óra (a 447. számú) pedig azt bizonyítja, hogy a repülések után semmiféle relativisztikus lépcső nem alakult ki.
Tehát az általad említett kisérlet azt támasztja alá, hogy a repülő órákkal semmi sem történik, azok ugyanúgy járnak, bárhol legyenek is, sem a mozgásállapotuk, sem a gravitációs elhelyezkedésük a járásukra nincs hatással.
A GPS holdak órái pl. gyorsabban járnak a földi megfigyelők szerint.
Igen, mormota, a földi megfigyelők szerint. Más megfigyelők szerint meg mégmásként járnak. Egyéb megfigyelők pedig számtalan másféle járást figyelhetnek meg mozgásállapotuktól függően.
De mivel a GPS óra csak egyféleképpen jár, ezért a megfigyelők tévednek, ez az amit biztosan lehet tudni.
Az anyagi világ létezik és tesz arra, hogy valaki megfigyeli az órát vagy sem.
Vissza kell hozni az órát (bármely órát amellyel idődilatációt akarsz kimutatni) !! Csak akkor lehet összehasonlítani az etalon órával.
Amikor megfeleltetjük az absztrakt eseményeket a valóságnak, valóságos, tehát nem matematikai eseményeknek feleltetjük meg őket, és ez számos praktikus problémát eredményez.
Igen, jól látod, ez rendkívül súlyos és átfogó problémák tömegét eredményezi, például azt, hogy a fizikusok zöme azt képzeli, hogy a matematikai tér keletkezett valamikor az ősrobbanás táján, aztán a matematikai tér ami nincs, felfújódott, és ez a MATEMATIKAI, végtelenül kicsi, nem anyagi pontok végtelen sokaságából álló, elképzelt és fiktív, nem valóságos tér (a semmi) akár manapság is befurakodik az anyagi részecskék közé és azt szétfeszíti, létrehozva a táguló világegyetemet. Megáll az eszem.
A matematikai tér NEM KELETKEZETT soha hanem kitaláltuk. Nem létezik most sem és soha nem is létezett mert matematikai absztrakció. Ezt összezagyválni a valósággal hihetetlen butaság. Az absztrakciókat, fogalmakat a természet leírása végett hoztuk létre és nem azért, hogy a természetet behelyettesítsük vagy lecseréljük vele.
Anyagi részecskék nem tudnak úgy tágulni, hogy matematikai pontok szorulnak közéjük. A Világegyetem tágulását a sötét energia okozhatja mert az létezhet, de a tér nem okozhatja mert a tér matematikai pontok végtelen halmaza, nem anyag.
Mégegyszer mondom (nem neked címezve!),
MA -TE -MA -TI -KA -i,
nemlétező pontok, hogyan lehetne ezt megérteni ?
Az Ősrobbanást a sötét energia okozhatta, ami gravitonokból áll, így az Ősrobbanás kezdeti sebessége c2 volt és azóta is lassul. Ezt ki is mérték az SNI szupernovák fényességvizsgálatával, de azt hitték, hogy gyorsul. Csakhogy a távolabbi SNI-ek régebbiek és ez azt jelenti, hogy régebben volt gyorsabb, nem pedig ma. Ma lassúbb a tágulás, rossz a leírás, nem szükséges a teret tágítani mert az Univerzum tágul, nem a tér. A tér nem tágulhat mert nem létezik, ez a leírás biztosan rossz.
..feketelyukak nem lehetnek örökös sírgödrök, kell, hogy legyen kiút belőle..
Értelmes gondolat, így is van, a világegyetem ciklusos.
..A beleeső anyag annyira elfajzik a hatalmas gravitáció nyomása alatt, hogy elemi energiává kell váljon..
Előszöris a gravitációnak nyomása van, helyes, és semmi esetre sem vonzása.
Nagyonis egyetértek, az elemi energiát a DVAG gravitonok képviselik
..a tömeget okozó Higgs-bozon is összetörik? Meg kéne már találni ;)
Soha nem fogják megtalálni mert nincs ilyen. A tömeget más okozza, a tömeg egyszerűen a pörgő/keringő elemi részecskék tehetetlensége.
A felszabaduló energiából meg keletkezhet egy új univerzum. Csak ki kell várni, hogy néhány milliárd galaxis összegyűljön egy fekete lyukba.
Pontosan ez történik.
Ha lesz nagy reccs...
Na ez nem lesz, mert a gravitáció nem vonzóerő, tehát semmi sem fogja lefékezni a távolodó galaxisokat (már ha távolodnak egyáltalán). Az összegyűlés egy másfajta mechanizmussal megy végbe, ami hirtelen lesz.
Euronymus 76, ..hipp-hopp hirtelen begurul és alkot egy világegyetemet..
Igen, lényegében ez a helyzet, a változás nagyon gyors lesz, a hajtóerő a DVAG, sötét energia (gravitonok).
Feltételezik, hogy ez a bizonyos "erősen abszorbeáló közeg" a kvark-gluon plazma...
Igen ez a lényeg, feltételezik. Nagy ügy.. egyesek ezt összekeverik azzal, hogy akkor már ki is mutatták a kvarkokat, 57878. Meg a gluonokat is egycsapásra.
Pozitív béta-bomlás során a protonból kiszabadul egy virtuális W+ bozon..
Ha virtuális akkor nem létező, a virtuális látszólagosat jelent, tehát nincs.
Kvarkok sincsenek, tehát nem alakulhat át a FELTÉTELEZETT uud udd-vé, hanem a proton vételez egy elektront és az ehhez szükséges energiának valóban rendelkezésre kell állnia az atommagban.
b+ átalakulásnál a helyzet ugyanaz mint a K elektron befogásnál, csak (látszólag) nincs elektron veszteség sehol, tehát nem a K-ról származik az elektron (hanem máshonnan). Ezzel szemben előugrik egy pozitron is (látszólag) a semmiből.
Az elektron elemi részecske, nem lehet szétosztani.
Az elektron ..csak megfelelő körülmények között válik szét spinonra és holonra..
Ez a kettő nem jön össze egyszerre, mert vagy nem lehet szétosztani, vagy szét lehet osztani.
A belinkelt kisérlet pedig választott, szét lehet osztani.
a proton megfelelő magban el tud bomlani neutronra..
NEM. A proton sohasem BOMOLHAT el neutronra mert a proton kisebb mint a neutron. Mivel a neutron egy protonból és egy elektronból áll ezért a b+ atommagátalakulás nem a proton bomlását jelenti, hanem egy elektron felvételét a (magban) szabadon lévő proton hátára. Majd ha tisztességesebb körülmények lesznek akkor azt is elmondom, hogyan, de most ne kérdezd.
..szabad állapotban eddig semmilyen érzékeny berendezéssel sem tudták kimutatni, hogy a proton elbomolhat..
Na látod, nem is bomlik el, legalábbis neutronra nem. Az alkotórészeire persze elbomolhat, majd egyszer kimutatják ezt is.
a barionszám megmaradása sérülne, mert a proton a jelenlegi elméletek szerint a barionszám megmaradása miatt nem bomolhat el.
Nem is bomlik el (neutronra), de a jelenlegi elméletek azért nem szentírások, ám..
AA 57989, az elektromos töltés nem TULAJDONSÁGA a részecskéknek?
Van ilyen elemi részecske aminek tulajdonsága az 1 egész elektromos töltés. Ez az elemi részecske örökíti a töltés tulajdonságot azoknak a részecskéknek is amiket felépít, pl elektron.
Az elemi töltés természetesen nem 1/3 sem 2/3, hanem az elemi töltés = 1 darab.
Nem, mert a tömeg nem elemi részecske. Tömeg mint olyan nem létezik, nem elemi tulajdonsága az anyagnak, az anyag = energia (gravitonok) és az elemi elektromos töltések, ezeknek tömege nincs.
Ezek négyen alkotják az anyagot, ez a 4 elemi részecske építi fel a világot.
Tér nem építi fel, idő nem építi fel, téridő sem, hosszúság és tömeg sem, ezek járulékos fogalmak amit az ember talált fel és persze ezek a fogalmak jól használhatóak anyagi világunk leírására, éppen csak fizikailag nem léteznek, mert kitalálások..
A 4 elemi részecske egymással kombinálódva és tóruszba záródva kelti a tömeg illúzióját ami a gyorsan pörgő/keringő tórusz tehetetlenségét jelenti.
A proton azért látszik nagyobb tömegűnek mert a protontóruszban nagyobb a frekvencia, a proton nagyobb energiát képvisel mint az elektron, nehezebb kitéríteni "nyugalmi" állapotából, nehezebb elmozdítani.
..ténylegesen nem "e" a legkisebb elektromos töltés, hanem e/3.
Hogyan néz ki az elektronban az e/3 elektromos töltés ????????????????????????
Abban esetleg iciri piciri kvarkincák vannak ? És a pozitronban ? (?kácnikravkitnA)
57927, A newtoni gravitációelméletben nagyon is erő.
Tudod nem az érdekel, hogy az elméleteidben micsoda a gravitáció, hanem, hogy a valóságban micsoda. És mivel a valóságban erő, ezért a relelm elcseszte.
Persze mondanom sem kell talán, a nyomó gravitáció erőként kezeli a gravitációt..
Értem, tehát nem léteznek, csak a képzeletedben, egy segédeszköz amivel Te el tudsz képzelni egyfajta leírást, egyfajta rendszert ami neked tetszik.
Úgy gondolod, hogy lenniük kell az 1/3-os töltésű kvarkoknak a protonban de a pozitronban nem kell lenniük 1/3-os elektromos töltéséknek
Csak akkor ne hivatkozz rájuk úgy mintha léteznének. Mert ami létezik az a holon (mert az elemi elektromos töltésrészecske), meg a graviton A (ami elemi energiarészecske, tőlem hívhatod spinonnak is)
Meg elektron is létezik mint összetett részecske, meg proton.
Meg foton is létezik mint összetett részecske, meg atom.
Ezek mind kimutathatók.
Csak kvarkoknak nem léteznek, mert azok a leírásod segédeszközei, segédfogalmai.
Már az elektronnál is bajban vagy velük és NEM MUTATTAK MÉG KI KVARKOT !!!
Dehát nem is mutathattak, mert szabad állapotban nem léteznek. Te mondtad..
Még a kvarkoknak is 1/3 vagy 2/3 elektromos töltésük lenne, ha lennének kvarkok (és nem -1/2).
Akkor hogyan lesz neked a holonnak -1/2 az elektromos töltése ?????????
1-et meg nullát tudsz csinálni az 1/3, 2/3 -os kvarktöltésekből, de felet nehezen..
Ha -1/2 lenne a töltés a holonban akkor kidobhatnád a kvarkjaidat.
Arról nem beszélve, hogy a holonos kisérletezők egyértelműen kijelentik, a holon részecske képviseli az elektron elektromos töltését, tehát az egészet:
A spinon carries information about an electron's spin and a holon carries information about its charge, and they do so as separate and independent entities.
Negatív 1/2 elemi töltése van a két részecskének, ami az elektron felbomlásából keletkezik? Miért lenne fél - fél töltése mindkettőnek?
Az elektron vált szét egy egész (negatív jellegű) töltés részecskére és egy másik részecskére aminek semmi elektromos töltése sincs amiről azt találták ki, hogy ő képviseli a spin tulajdonságot az elektronban és ami szerintem a graviton A.
Magyarul felfedezték az elektromos töltés elemi részecskét, a jin-jang fotonmodellben a C jelű részecskét.
Szerintem ezzel a kvarkmodell is bajba kerül, mert abban a töltések 1/3 -osak..
Az elektronban meg NEM.
(értelemszerűen a pozitronban másfajta elektromos töltés lenne mint a protonban).
(Persze a részecskék elnevezése éppen fordított, az elektromos töltést nevezték holonnak, a gravitont meg spinonnak, de ez mindegy)
mágnesességük, illetve elektromos töltésük különválik, két új részecske keletkezik: a spinon és a holon.
Ebből következően az egyik részecske biztosan az elektromos töltés részecske, ez a spinon.
A mágnesességért a graviton felel, az atommagokat felépítő proton és elektron párokat a DVAG gravitonok ragasztják össze mágnesesen.
Arról azonban nem vagyok meggyőződve, hogy a holonnak olyannak KELL lennie amilyennek a fizikusok ELKÉPZELIK a gravitont. Mivel még senki nem látott gravitont ezért nem tudhatjuk milyen tulajdonságai vannak. A holo-gravitonra várható a 2-es spin, de az nem biztos.
Véleményem szerint a (fél)gravitont fedezték fel ( = holon), ezért ennek vélhetően NEM 2-es a spinje. De tömege nincs, mert a holon egy elemi részecske (= graviton A)
a nyugdíjasok mivel szavazati joggal is rendelkeznek, ezért a szavazások során rákényszeríthetik az államot..
A nyugdíjasok (sem) semmire sem kényszeríthetik rá az államot. Választunk egy főnök csapatot és ha nem tetszik akkor 4 év múlva választhatunk egy másikat. Az államnak tök mindegy, hogy melyik team van hatalmon. A nyugdíjasok ráadásul nem is sztrájkolhatnak, szerencsére.
A magyar viszonyokat nem nevezném válságnak, mert 60 éve is pontosan 10 millióan voltunk meg most is pontosan 10 millióan vagyunk tehát ilyen téren semmiféle (gyorsuló) válságról nem lehet szó. Arról viszont van szó, hogy senki nem akar dolgozni, mindenki iskolába akar járni (lehetőleg ingyen) ha kell ha nem.
Munkahelyek se nagyon vannak, az EU-nak nincs szüksége magyar gyárakra, tehát nem a létszámhiány okoz problémát.
Mi akkor a válság? Sajnos pont fordított a helyzet, az emberiség döbbenetes ütemben szaporodik, lelaktuk a bolygót egyetlen generáció alatt. Az emberiség LEGNAGYOBB problémája pillanatnyilag ez az embertömeg aki autózni, repülőzni, fűteni, légkondicionálni, enni, inni, naponta mosni, fürdeni, szemetet szétdobálni stb akar. Megettük a halakat, kiirtottuk a vadállatokat letaroltuk az erdőket. Az időjárás elszabadult, a Föld légköre gyorsuló ütemben melegszik
Az emberiség létszáma: 6 794 848 200, naponta egy Debrecen méretű várossal szaporodik.
Jót beszélgettek a kímacsúcson a főnökök, de a valódi problémát (a mérhetetlen szaporodást) meg sem merték említeni.
Pedig egyetlenegy + ember szükségletei kielégítése közben többet árt a Földnek mint amit 10 másik összespórol a környezettudatos viselkedésével..
..a Föld keringési sebessége miatt nem csak sugárirányú erőt fog kelteni, hanem érintő irányú erőt is.
Itt szerintem félreértesz valamit. Az erővektor a Nap irányába néz és NEM arra merőlegesen.
Amiről te szeretnél beszélni, az arról szól, hogy a Földet a pályamozgása során elölről némileg több graviton éri mint hátulról. Ezért írtam, hogy a Föld sebessége kicsi a gravitonok sebességéhez képest és emiatt a hatás (ha van) mérhetetlenül kicsi. De mégegyszer mondom, a sötét energia NEM fékezi a Földet, tehát itt olyan kapukat döngetsz amelyek kisérletileg nem léteznek.
Az elektron-proton rendszer rugalmas, a tömegdefektus létezik és ezzel a rugalmassággal magyarázható.
Privatti 57760,Ez nem igazolás, hanem csak egy fantáziakép.
Igen, ez van nekem, moziba ne vigyelek? A gravitonok létének igazolásához még az LHC sem lesz elég úgylehet, de egy orvosi igazolást írhatok neked ha gondolod :))
Az atommagmodellt húztad le eredetileg, de rendben, legyen ez, ..a bolygóknak lassulniuk kellene a DVAG-on való áthaladáskor..
a DVAG = sötét energia. Mivel a sötét energia NEM fékezi a bolygókat mérhetően ezért a DVAG sem fékezi mivel azonosak, a DVAG a sötét energia rövidítése.
A DVAG nagyon nagy erővel nyomja a bolygót (legyen a Föld) a Nap felé és egy kicsivel kisebb erővel nyomja a Nap irányából kifelé. A két erő különbsége tart egyensúlyt a Föld centrifugális erejével.
A DVAG nagyon nagy erővel nyomja a Földet a pályavektor irányából és ugyanilyen nagyon nagy erővel nyomja hátulról is, ez a két erő csaknem egyforma, hatása mérhetetlen, mert ebben az irányban homogénnek tekinthető a DVAG.
Feltételezem, hogy a sötét energia gravitonokból áll, a gravitonok varázslatos részecskék mert nem tudjuk kimutatni őket (részben azért mert rosszul keressük, pl. a gravitonok hatása egyszerű mérleggel kimutatható).
A gravitonok sebessége c2 és ehhez képest a bolygók Napkörüli sebessége (Föld=30 km/s) elhanyagolhatóan kicsi, a CMBR-hez képest is egy nagyságrenddel nagyobb a Föld sebessége (370 km/s).
Szóval nem az számít, hogy a Föld kering a DVAG-ban hanem az, hogy egy irányból kisebb gravitonáram érkezik és ez a többi irányhoz képest kisebb nyomóerőt jelent.
Privatti 57745,Igazold ezt olyan eset ismertetésével, amikor tudtoddal amiatt nem "ugrott elő tömeg", mert az elemi részecskék vagy nem mentek körbe, vagy nem zárultakak tóruszba.
(Holo)gravitonok, egyenesen mennek DNS szerű kettősfonat pályán egymás köré csavarodva (két félből áll a graviton). Szerintem nincs tömegük.
Az elektromos töltéseknek sincs tömegük, ezek is elemi részecskék. Maguktól nem mennek körbe, csak ha graviton viszi őket. A gravitonok energiarészecskék.
Gézoo 57750, A kvarkok által okozott nyomok hossza, a pálya íve alapján számították ki az adataikat. Nocsak, megtalálták a kvarkokat ? Ne bolondozz..
az elektronnál másfélszer negatívabb lenne a neutron..
Ezt meg hogy sikerült így elszámolnod? Nem lehet, hogy a spinnel kevered?
Nálam nincsenek kvarkok, ezért ne a kvarkokból indulj ki :))
Az igaz, hogy a Higgs-bozont még nem találták meg, de valamilyen részecskét mindenképp kell találni...
Egyetértek. Ez a valamilyen részecske a graviton lesz. Higgs részecskét nem fognak találni, mert nincs.
Az a kérdés, hogy a gravitációs erőtérnek mi a köze a Higgs-erőtérhez? Semmi.
Az nem érintett meg téged semennyire sem, amit mondtam a tömeg keletkezéséről ? (a tömeg akkor ugrik elő amikor az elemi részecskék körbe mennek és tóruszba zárulnak. Ezen keringő rendszer tehetetlensége adja a tömeget. Ha ezt a keringő rendszert erővel nyomod akkor ellenáll, ez a tömeg illúziója)
ivivan 57716, Azt képzeled, hogy a neutron egy protonból és egy elektronból áll, de nincs rá bizonyítékod!
Miért ne lenne? A szabad neutron protonra és elektronra bomlik (t1/2 = tíz perc).
Ez olyan mint amikor feltöröd a tojást és látod a héját meg a sárgáját (meg a fehérjét csak ne köss bele). Ebből tudod, hogy a tojás héjból meg sárgájából áll (meg fehérjéből). De ugye megkérhetlek, hogy ne magyarázd el, hogy szerinted miből van a neutron..
..elméleted egy csomó mindent nem tud magyarázni..
Csak kettőt mondj kérlek, amit nem tud megmagyarázni. Jó, jó, ha nem tudsz kettőt akkor elég csak egyet..
A B1913 pulzár pedig nem ciripel ezért a ciripelés példához nem releváns.
..a down kvark tömege nagyobb, mint az up kvarké..
Nono, a nyuszi viszi a puskát. Azt KÉPZELED, hogy a down kvark tömege nagyobb, mint az up kvarké. Mert senki nem látott még kvarkot, tehát csak reméled vagy csak számolod, hogy az elméletednek megfeleljen.
Viszont a neutron tömege tényleg egy elektronnal nagyobb mint a proton és ezt még mérni is lehet :)))
Annál is inkább mert a neutron pont egy protonból meg egy elektronból áll.
ivivan 57627, Na jó, igazad van.. Huhh, gratulálok.
A ciripelés különben nem 100 millió év múlva fog bekövetkezni, hanem 100 millió évvel ezelőtti események fénye épp most ért ide és két objektum ütközéséről hozott hírt.
Tudod mi az a ciripelés? No ezt akkor lehet "hallani" amikor a 2 pulzár már ütközési pályán van (már nagyon közel kerültek egymáshoz) és a tőlük származó jelek egyre gyakrabban érkeznek hozzánk, ezt nevezik ciripelésnek.
Ez bizony nem azt jelenti, hogy egyre lassabban keringenek egymás körül..
És a jelenlegi tudásod is rossz, mert az azt jelentené, hogy a korcsolyázó ha behúzza a karjait akkor lelassulna. De csak szerinted :)
Aurora 57566, Az általános relativitáselmélet szerint a szabadon eső testre nem hat erő..
Csak egy baj van, a szabadon eső testre GYORSÍTÓ erő hat, ergo a relativitáselmélet nem egyezik a tapasztalattal.
Attól, hogy ezt a gyorsító erőt figyelmen kívül hagyod, átnevezed vagy csak a homokba dugod a fejed ez az erő neked impulzust ad és észre is fogod venni amikor a földetéréskor nyekkensz.
mmormota 57615, Miben hasonlít szerinted (a foton) egy pontra?
A pulzár(ok) ciklusideje akkor is változik ha a gravitációs energiát nem kisugározza hanem elnyeli a páros.
Tehát a pulzár ciklusideje (pl ciripelés) nem jelenti azt, hogy azok gravitációs hullámokat bocsátanak ki, csak azt jelenti, hogy gyorsabban keringenek. A többit mi magyarázzuk bele. Rosszul.
Minél közelebb kerülnek egymáshoz annál nagyobb az árnyékolás, a kettejük között fellépő gravitációs erő nő, sebességük meg azért nő amiért a korcsolyázók is bepörögnek ha behúzzák a karjukat. Pedig nem is sugároznak..
Szabadon eső űrhajóban nem hat ránk semmilyen erő.
Huhh, ezt elnézted megint. Szabadon eső űrhajóban igenis hat ránk erő, az az erő hat ránk is amitől az űrhajó szabadon esik (nem érzed az erőt? nem baj..)
Ha kiugorsz egy repülőgépből akkor szabadon esel, ami azt jelenti, hogy gyorsulsz, tehát hat rád a Föld gravitációs ereje.
Ha ugyanezt teszed csak rád van szerelve egy kis, vagy egy nagy űrhajó, akkor is szabadon esel és ugyanúgy hatással van rád a gyorsító erő...
Persze ha bekapcsolod az űrhajó hajtóművét akkor egyéb erők is fellépnek..
AA 57535,..olyan elektromos taszítóerő lépne fel, amely messze felülmúlná a közöttük ható gravitációs vonzóerőt..
Ajjaj, gravitációs vonzóerőt ??? Jujjuj, nincs olyan. A relativisták szerint csak térgörbület van ami nincs, ami szerintem van azt meg tudod mi.
Vonzóerő senki szerint nincs.
A gravitáció meg a legerősebb hatóerő, próbáld meg felemelni a Gellérthegyet töltésekkel.. ha csak egy kicsit is túlsúlyba jutnának akár a pozitív, akár a negatív elektromos töltések.. attól még nem fog felemelkedni a Gellérthegy de még egy léggömb se nagyon, tehát még a MEGNYILVÁNULT gravitációt sem tudod legyőzni (kis) töltésekkel.
Csak Ph nem EM sugárzásról beszélt szerintem, hanem katódsugárzásról (béta sugárzás) ami elektronok kisugárzása. Ebben kevés a mágneses jelleg és NEM EM hullám.
Egy mágnest körülvevő mágneses térben meg kevés az elektromos jelleg, egy mágnes NEM bocsát ki EM hullámokat (vélhetően).
Mivel a mágnesességről igen keveset tudunk, könnyen lehet, hogy a gravitációs sugárzással (DVAG-gravitonok) szoros kapcsolata van a mágnességnek.
A maghasadás láncreakcióját - amit ugye a neutron közvetít - hogyan magyarázza az elméleted?
A neutronnak megfelelő szerkezetek benne vannak a tórusz modellben is !!!
A neutron = 1 proton tórusz + 1 körülötte keringő elektron (tórusz). Ez a kettő együtt alkotja a hagyományosan neutronnak nevezett részecskét.
Ha ezek együtt kiszabadulnak a magból, akkor 10 perces felezési idővel az elektron leesik a protonról, ezáltal a "neutron" elbomlott arra ami mindig is volt: proton meg elektron.
A magban nem tud leesni az elektron mert mindig 2 proton között kering, a 2 proton vezeti meg az elektront, ezért a "magneutronok" stabilak.
A láncreakciót is ezek a proton-elektron tóruszpárok okozzák mint gyors "neutronok".
Bign 57226, Ha jól emlékszem, nálad a gravitációt, nem a graviton okozza, közvetíti.
NEM a benne lévő elektron okozza a tömegtöbbletet, hanem a protontól eltérő kvarkösszetétel...
Hogyne, hogyne és érdekes módon a mdown-mup tömeg véletlenül pont 1 elektron tömege. Hümm, hümm. Elne higgyétek, hogy az bizony elektron..
ivivan57214, Tessék egy K elektron capture, Be7 - Li7. Érd be ennyivel.
A karikák tóruszok, a tóruszokban graviton(fél) kering fénysebességgel amit töltésrészecske spiráloz körül, ez alakítja ki a tórusz felszínt. A kék tórusz maga a proton, a piros tórusz maga az elektron. Ők maguk már nem keringenek, csak ott állnak egymás mellett.
2 proton (azonos töltése) egymás mellett akadályozza meg, hogy egymásnak nyomódjanak. Igen, egymás mellett vannak.
mmormota 57213, a vasat tudom ajánlani, keresd meg itt (a 26, elem) állj rá az egérrel a piros linkekre
Aurora 57217, Astroján modelljében az elektronnak óriási karikának.. sok ezerszer nagyobbnak kellene lennie..
Wikiből idézek, Observation of a single electron in a Penning trap shows the upper limit of the particle's radius is 10−22 meters (Nesze neked mmormota, igaz, hogy ezt ők maguk sem hiszik el..)
Mi a fenéről beszélsz Te? Igazán abbahagyhatnád már ezt a hülyeséget a határozatlanságról, a határozatlanság CSAK a megfigyelésre vonatkozik.
Proton charge radius = 0.9 fm (= 9x10-16 m)
Electron charge radius = 2.8 fm (= 2.8x10-15m)
Legfeljebb 3 x nagyobb az elektron mint a proton, ezen vagy úgy kiakadva?
Az én modellemben NEM LESZNEK neutronok (benne vannak azok természetesen, csak nem neutron formában, hanem mint egy proton ÉS egy elektron. Ez a kettő együtt a klasszikus értelemben vett neutron)
Az elemek rendszámát pedig az atommagban lévő elektronok határozzák meg, csak azért, hogy mégjobban kiakadjatok.
Az elemek rendszámát nem a protonok száma határozza meg, a rendszám = protonok száma - magelektronok száma.
Na itt van nektek egy kis forradalmi Karácsonyra, Be9 stabil atommag, 9 protonból és 5 elektronból áll, a karikák egy tengelyen vannak (ezek NEM az elektronhéj elektronok, ezek benne vannak a magban):
A probléma csak az, hogy azt képzelik egyes relativista szakértők, hogy a téridő bizony valóságos. Ráadásul lehet görbíteni ezt a függvényt (nevezzük függvénynek). És amikor meggörbítetted ezt a NEM VALÓSÁGOS hanem számtani fogalom (függvényt) akkor az gravitációt okoz. És ezt minden relativista érti.
Azt persze nem érti, hogy ez a "függvény" valóságos, létezhető gravitonok gradiensének a leírása (lehet), mert a természet NEM függvényekkel gyártja a gravitációt, hanem az őt alkotó ANYAG mozgásával.
57135, Azt még hozzá szeretném tenni, hogy ...mind a kvarkok, mind a gluonok virtuálisak.
Wow, Köszönöm Aurora. Ez egyre szebb, vigyázz mert kikapsz a relativistáktól !
Anikó, ugye nem gondolod komolyan, hogy egy virtuális, vagyis sosemlátott, NEMLÉTEZŐkvarkot, vagy valamiféle enyvszerű ragasztót (gluont) amit úgyszintén még senki sem látott bele kellene vennem az anyagmodellembe ??
57137, Úgy képzelem el, hogy van minden részecskének mezeje.
És szerinted milyen anyagból áll ez a mező ????????????????????????
Nagyon egyet tudok érteni veled néhány dologban, csak sajnos (még) kevésben,
Vagyis mindig szükség van a leírásánál a téridőre.
Hát én erről beszélek. A LEÍRÁSNÁL. Ezzel semmi baj nincs, a leíráshoz szükség van a téridő fogalomra.
De ezt összekeverni azzal, hogy akkor a valóságban, fizikai értelemben is létező a téridő, vagy a tér vagy az idő, amit meggörbítesz és akkor annak hatása lesz az anyag mozgására, az képtelenül nagy butaság.
Gluonok nincsenek mert nem kell a magba, 2 protont egy elektron ragaszt össze, 2 ilyen pep egységet pedig mágneses erők tartanak össze amit a DVAG működtet, ez lesz az alfa részecske, jó stabil.
Alfarészecskékből alakul ki egy külső abroncs, ezeket mágneses erők tartják össze, de csak akkor ha már létezik egy belső mag amire ez az abroncs ráépülhet. Szóval nem kellenek gluonok.
Kvarkok meg egyszerűen nincsenek, ez az egész kvark dolog egy tévedés, nem véletlenül nem látott még senki kvarkot. Nem kell a modellemhez.
Amúgy kösz a pozitív hozzáállást.
AA 57123, Ha ..a proton és a pozitron ..ugyanazokból az elemi részecskékből áll, akkor miért különbözik a proton tömege a pozitronétól..?
Azért, mert nagyenergiájú fotonokból protonok (és antiprotonok) keletkezhetnek, a megfelelően kisebb energiájú fotonokból pedig pozitronok (és az elektronok). Mind ugyanabból képződtek párkeltéssel, csak az energiájuk, frekvenciájuk különbözik.
"Antianyag" ebből következően nem létezik, mert mindkettő ugyanabból az összetevőkből áll.
Ebből a szempontból az elektron lenne a proton antianyagpárja, és szét is sugárzódnának ha az elektron "fel tudna szállni" a protonra. De a frekvenciájuk extrém különbözősége miatt nem tud felszállni rá, ezért vannak meg szépen egymás mellett az atommagban. Ha a proton frekvenciáját, (belső)energiáját le lehetne csökkenteni valahogy az elektron szintjére, akkor szétsugárzódnának (annihiláció).
Azt remélem érted, hogy a tömeget a tóruszban mozgó graviton és a körülötte keringő töltés tehetetlensége adja, a nagyobb frekvenciához nagyobb tömeg illúzió kapcsolódik. Higgs bozonok meg nincsenek.
Ilyen könnyen nem lehet elfelejtkezni a részecskék típusáról (pl. kvarkok, neutrínók, elektronok, stb)
Egyszerűen nem hiszem el, hogy úgy vitázol velem a saját elképzelésemről, hogy még csak nem is olvastad.
Kvarkok nincsenek, gluonok nincsenek, a neutrínók összetétele kérdéses,
az elektront graviton A és - töltés,
a protont graviton B és pozitív töltés,
a pozitront ugyanúgy graviton B és pozitív töltés,
az antiprotont az elektronhoz hasonlóan graviton A és negatív töltés
építi fel, a graviton fél kering a tórusz közepén és ekörül spirálozik a töltés, ezáltal alakul ki a tórusz, amit Te hullámcsomagnak nevezel mert fogalmad nincs mi lehet az.
A fotonban mind a 4 elemi részecske benne van, jin-jang (kereszt)metszetet adva.
A nem stabil részecskék nem záródnak körbe, ezért nem stabilak, egyszerűen "elspiráloznak". Láthatsz is ilyen spirálnyomokat pl ködkamrafelvételeken.
Ha a modelled számolásokon alapulna, akkor be kellene látnod, hogy a téridő valóban létezik..
Azt mondod számításokkal mutattad ki, hogy a téridő létezik ? Na ne nevettess!
Ivivan, máris találtunk egy mérhető tulajdonságát a téridőnek!
Ha mégegyszer leírom, hogy a DVAG-nak van mérhető tulajdonsága, akkor megérted? A téridőnek NINCS mérhető tulajdonsága, és nem is fogják felfedezni soha mert az egy fogalom. Definiálhatsz neki matematikai tulajdonságokat, de fizikailag nem lesz neki soha, ha érted mi az a fizikailag.
A Heisenberg-féle határozatlansági reláció azt rögzíti, hogy mekkora az impulzusnak a MEGFIGYELHETŐ elmosódottsága.. Ég és Föld különbség.
A W bozont úgy emlegeted mintha az szentírás lenne, pedig csak elképzelés. Ha létezne is egy ilyen nagyon rövid életidejű részecske (10-25 s), nem tudhatod miből keletkezik, nem zárja ki az elektron tartózkodási lehetőségét a magban. Amúgy kvarkokat sem mutatott még ki senki
A neutronoknak nevezett képződmény egyszerűen egy elektrontóruszba foglalt kicsit kisebb proton tórusz. A szabad neutron nem is stabil, mert hamar leesik róla az elektron.
A magban viszont 2 proton közrefogja az elektront, így az elektron nem tud leesni. A magban ezért stabilak a neutronok. Nincsenek "hullámcsomagok", tóruszok vannak.
Azon egyszerű oknál fogva, mert az Univerzum anyagból áll. Anyagnak nevezem szigorúan véve a 4 elemi részecskét (graviton A és B valamint a kétféle elektromos töltés). Ebből a gravitonok energiarészecskék.
Tágabb értelemben nyilván a barionos anyag, sugárzások, részecskék, sötét energia = gravitonok. Ezek az anyag és ebből épül fel a világegyetem.
Az anyagot leíró fogalmakat és segédfogalmakat AZ EMBER TALÁLTA KI. Ezek nincsenek.
Tehát nem létezik hideg, csatazaj, sebesség, idő, távolság, hexaéder. Ezek kitalált fogalmak. Viszont létezik kockacukor, mert az anyag. Vagy kockakő.
Ugyanígy nem létezik tér, nem léteznek dimenziók és téridő sem.
Létezik a Világegyetemet kitöltő anyag, a DVAG = sötét energia (vákuumenergia)
A téridőre nem mondhatjátok, hogy anyag, mert akkor fogalomzavarba kerültök. Ha azt mondjátok a téridőre, hogy az anyag akkor egykettőre a nyomógravitáció oldalán találjátok magatokat, mert az Univerzumot a DVAG tölti ki.
A téridőnek NINCSENEK mérhető tulajdonságai, már megint megnevettetsz Privatti, tulajdonságai az azt kitöltő ANYAGNAK vannak.
A DVAG tömegek közelében kialakuló gradiense okozza a gravitációt, közben meg térgörbületnek látszik.
Az elektron ott van az minden atommagban. Mi alapján következtettél erre, ha nem látható?
Én látom, nézd meg Te is: Atommag. Az egérrel állj rá a piros linkekre.
A Földet az tartja a Nap körüli pályán, hogy a Nap felől kevesebb graviton érkezik.
Ez csak egy elképzelés, nem több, és hasonlóképp naív/gyermeteg, mint pl. ez:
A Földet az tartja a Nap körüli pályán, hogy a nemlétező tér, méginkább a nemlétező téridő fogalom elgörbül és a Föld pályán való keringésének NEM ANYAGI oka van, tehát nem anyag okozza, hanem egy ember által alkotott fogalom a téridő, magyarul a semmi.
Na látod ezen nekem is röhögnöm kell.. :D)
Még akkor is ha a nemlétező téridő fogalomra a létező Nap lenne valamilyen nehezen elképzelhető módon hatással, persze csak ha lenne téridő, meg lennének a Napnak valamiféle apró pici botocskái amivel belepiszkálhatna a Földközelben kiagyalt téridőbe.. :)) Ami nincs.
Aurora 57097,A határozatlansági relációt nem szabad figyelmen kívűl hagyni.
Ejnye, ejnye, a határozatlansági relációnak az égvilágon semmilyen hatása nincs az atommagra és semmi másra az anyagi világban. Egyedül és kizárólagosan a részecskék megfigyelhetőségére van hatással, a részecsketulajdonságok EGYIDEJŰ megismerhetőségére van hatással. Szegény Heisenberg forogna a sírjában ha látná miféle marhaságokra használják a meglátását.
Félre van értelmezve a határozatlansági reláció, Bohr jól kicseszett a világgal.
A béta bomlásnál a W-részecske bomlásterméke az elektron, a bomlás előtt nem létezett sehol sem az elektron.
Ha Te nem látod az elektront az nem jelenti, hogy nem létezik. Ott van az minden atommagban, egyetlen kivétel van, a H. De nem is bomlik béta !!!
A Földet az tartja a Nap körüli pályán, hogy a Nap felől kevesebb graviton érkezik.
Ezek a gravitonok átmennek a Földön úgy, hogy közben gigászi erővel nyomják a Földet. Tudom, itt jön a klasszikus mechanikus felfogás, amely szerint ez lehetetlen, de a gravitonok nem sorolhatók a konvencionális részecskék közé, ezért nem alkalmazható rájuk a mechanikus szemlélet/számítás.
A Földet a Nappal ellentétes oldalról árnyékolatlan DVAG sugárzás éri és mivel ez nagyobb erővel nyomja a Földet mint ami a Nap felől jön, ez az erő kompenzálja a Föld Napkörüli pályáján keletkező centrifugális erőt.
naoxicilin 57073, a fény görbén megy a tömegek közelében ugyanúgy mint ahogy az ágyúgolyó is görbén megy a tömegek közelében. A gravitáció hatással van a fényre, ezért görbül, s ha a fény 45o-os szögben éri a Földet akkor a fény gyorsul is.
A fénysebesség nem állandó (lásd Pound Rebka)
A graviton egyenesen megy, ha tömeg van az útjában akkor is egyenesen megy. A két gravitonfélből kialakuló pályája DNS szerű, vagy mint egy két szálból összesodort kifeszített cérna.
AA 57080, szerinted mitől gyullad be egy éppen kialakuló hidrogéncsillag ami hideg kozmikus gázfelhőkből keletkezik ha nem a gravitációs energia melegíti fel ?
Aurora 57083, márpedig az atommagban elektronok vannak (ezt itt nyomd meg:)
A Föld nem a Nap gravitációját árnyékolja, a Napnak nincs gravitációja amit árnyékolni lehet.
A Föld a DVAG sugárzást árnyékolja. Ez a DVAG sugárzás a Nap felől jövet egy kicsit gyengébb mint a többi irányból, mert a Nap kiszűrte belőle azt ami neki jár. Érted ?
Az árapályra a nyomó gravitációnak semmiféle extra hatása nincs a vonzó gravitációs elképzeléshez viszonyítva, pontosan ugyanaz a helyzet mintha vonzó modellt próbálnál alkalmazni, az árapályerők ugyanazok mint a vonzó modellben. Csak nem húz hanem nyom, ennyi a különbség, de ez fizikailag ekvivalans.
A gravitonáramos fékeződésre tett megjegyzésed alapján szerintem nem is érted, hogyan működik a nyomó gravitáció.
Nem arról van szó, hogy a Föld pályasebesség vektor irányában akadálymentesen haladnak át a Földön a gravitonok, hanem arról, hogy ebben az irányban kiegyenlítik egymást az egymással szembejövő gravitonok, mert nagyjából ugyanannyian vannak. A különbség ha van (mert elképzelhető, hogy van) olyan kicsiny, hogy nem mérhető. Ez köszönhető pl a gravitonok extrém nagy sebességének, vagy a fene tudja még minek.
A Nap irányából kevesebb graviton érkezik a Földre mint a Föld másik oldala felől, de ezek ugyanolyan módon mennek át a Földön mint az erre merőleges irányú gravitonok.
Különben Eötvös is itt tolta el, Ő is úgy vélte, hogy a Nap gravitációját árnyékolja a Föld. Nincs a Napnak ilyen értelemben gravitációja. A Nap is szűri, meg a Föld is szűri a DVAG-ot. De olyan nincs, hogy a Nap gravitációját szűri a Föld, ez abszurd. Aki ezt írta ostobaságot írt.
Aurora, nem érdekel mi van az elektromosságtanban, most magyaráztam el, hogy a graviton NEM elektromos, NEM vonzóerőt okoz, NEM olyan mint az ismert világ, erre jössz az elektromosságtannal.
Remélem nem a felfogóképességeddel van baj, így ha hozzá akarsz szólni az Eötvös árnyékolási kisérletéhez, akkor
1. elolvasod amit írtam, megnyomod a linkeket amiket adtam
2. megpróbálod megérteni amit írtam, megpróbálod megérteni miért van az Eötvös árnyékolási kisérleteiben logikai hiba
3. nem gondolom, hogy tudnád milyenek a gravitonok, nekem is csak ELKÉPZELÉSEM van.
4. ez nem a Szász féle gravitációs töltés, de 2 féle graviton van, A és B, ezek egymás kiegészítői, ketten egy DNS szerű pályán haladnak EGYENESEN (nem úgy mint a fény, görbén)
5. van gravitációs árnyékolás, ez okozza a súlyodat és a melegedést
6. Eötvös pedig biztosan tévedett (Eötvös különben nagyon jó dolgokat mért ki az ingájával, csak az árnyékolásban tévedett)
Hát ha az egész Föld nem okoz kimérhető árnyékolást.. Ki mondta neked ezt a hülyeséget ?
Ha nem okozna a Föld árnyékolást akkor a földfelszínen súlytalanság lenne. A földfelszínen azért van súlyod, mert a Föld megszűri az alulról átjövő gravitációs DVAG gravitonsugarakat, ahol a DVAG = sötét energia.
A nyomógravitációt ostoba elképzelések alapján vetették el, mert azt hitték, hogy az éter kemény, nem ismerték a gravitonok sebességét ami c2, nem ismerték a gravitonok semmilyen más tulajdonságát sem.
Olyan dolgokat számoltak ki ezen vad elképzelések alapján amely dolgokat tökéletesen nem ismertek, ezért képzelhették azt, hogy a Föld pl felizzana ha lenne nyomógravitáció, vagy pl fékeződnie kellene a gravitonáramban.
A sötét energia NEM FÉKEZI a bolygókat annak ellenére, hogy keringés közben is hatással van a bolygókra.
A gravitonok nem olyan hatással vannak az anyagra mint a biliárdgolyók, a gravitonok részt vesznek az anyag felépítésében is, a kölcsönhatásuk más mint amit a mechanikában megszoktunk.
Ha a gravitonok az általunk megszokott tulajdonságokkal rendelkeznének (ütközés, sebesség, tömeg-energia, frekvencia satöbbi) akkor már képesek lettünk volna megismerni azokat.
pint drágám, meg vagyok döbbenve, végre egy értelmes hozzászólásod.
1. Igen. Privatti jól gondolja a vizimalmot és te is jól gondolod a tömegsűrűséget.
Az erő gigantikus, amit árnyékolással ezen módszerrel hasznosítani tudnánk az a tömegsűrűségtől függ, de nem is árnyékolással kell megoldani a problémát, hanem más módon, kérdezd meg Angélát, ő fogja tudni.
2. létezik-e elméletben a melegedés?A gyakorlatban létezik !! A csillagok enélkül a melegedés nélkül nem tudnának begyulladni, ez melegíti fel a csillagokat a csillagkeletkezés folyamán és ettől meleg a Föld magja. Te majd kiszámolod.
Privatti 57049,Árnyékolható-e a gravitáció?IGEN.
Eötvös tévedett, fatális logikai hibát vétett a gravitáció árnyékolhatóságának értelmezésében, ezzel nagyban hozzájárult a nyomógravitáció elvetéséhez.
..ha elfókuszálják előlünk egyik irányból ezt a borzalmas erőt, hogyan lehetséges, hogy ezáltal mégsem fogunk neutronokká préselődni?
Azért mert nem olvasol elég gondosan és átsiklottál ezen: persze csak ha lenne egy stabil felület..
Ha nincs alátámasztás akkor szabadon esel a gravitonok sebességével, a DVAG nem présel oda semmihez. Csak gyorsít, méghozzá úgy, hogy észre sem veszed, a szabadeséskor NEM érzed a rád ható erőt, akármekkora is az.
Azért nem érzed, mert a gravitáció minden egyes sejtedre, minden egyes atomodra egyformán hat.
Az autóban azért érzed a gyorsulást, mert az autó ülése nyomja a hátad, csak a tested felszínét nyomja.
Feltételezem, hogy a gravitációs kölcsönhatás eluralkodására gondolsz..
Igen, természetesen.
De miből gondolod, hogy egyszer majd fordítva lesz, azaz, a gravitációs kölcsönhatás lesz a legerősebb?
Azért gondolom ezt, mert most is a gravitációs erő a legerősebb kölcsönhatás a világon. Most is a sötét energia az Univerzum működését meghatározó erő, tehát nem lesz fordítva. A sötét energia gravitonokból áll és a graviton elemi részecskék MAGA AZ ENERGIA, tömegük nincsen.
Azért gondolják a fizikusok, hogy a gravitációs kölcsönhatás a leggyengébb kölcsönhatás, mert a gravitációs erő csak akkor tud megnyilvánulni amikor az egyik oldalról takarva van, árnyékolódik. Ez az árnyékolás azonban igen igen gyenge, a gravitonok áthatolóképessége nagyon nagy és ezért a megnyilvánuló gravitációs erő kicsi.
Ha gondolatban egy lézerrel kettévágod a Vörös Tengert és a tenger egyik felét elveszed akkor meglátod azt az energiát amit a másik fél kiegyenlített.
Ez a helyzet a DVAG sötét energiával is, borzalmas energiával (erővel) nyomja a tested minden irányból. Ha azonban pl a Föld irányából (alulról) sikerülne leárnyékolnod, akkor a felülről jövő gravitonsugárzás azonnal palacsintává nyomna a földfelszínen, vagy még ennél is rosszabb, az atomjaidat is neutronná préselné, persze csak ha lenne egy stabil felület, de hát ez csak gondolatkisérlet, hátha megérted miért a leghatalmasabb erő a gravitációs erő.
Egy fekete lyukban ez meg is történik, ott már elég nagy az árnyékolás a lyuk felől.
A sötét energia eluralkodásának mechanizmusát még nem mondtam el a fórumon és pillanatnyilag még nem is áll szándékomban.
..az Univerzum euklideszi, zárt, vagy nyílt, az függ a kozmológiai konstanstól is, meg attól, hogy az Univerzum átlagsűrűsége hogyan aránylik az ún. kritikus sűrűséghez.
Nem. Az Univerzum viselkedése NEM FÜGG a kozmológiai konstanstól, semmilyen konstanstól és semmilyen függvénytől. Az Univerzum olyan amilyen, mi csak megpróbáljuk leírni a függvényeinkkel és kitalálni hogyan működik.
Az Univerzum sűrűsége pedig teljesen mindegy mekkora, mert az nem lesz hatással az Univerzum végső sorsára mert egy olyan hatás uralkodik majd el ami most nem vehető észre és nem számít, hogy pillanatnyilag gyorsulva esetleg lassulva tágul az Univerzum, ha egyáltalán tágul. Ezeket a hatásokat felülírja egy hirtelen eluralkodó változás.
Privatti 57027, 300 éve megbukott eszme a sötét energia ? Buta vagy.
..az Univerzum ciklikus, a tágulás és az összehúzódás hajtóereje a sötét energia..
Azért bátran megírhattad volna, hogy ezt tőlem olvastad, a modern kozmológiai számításokat meg ki lehet dobni a szemétbe, mert a ciklikussághoz a mai modern (béna) elképzeléseknek semmi köze nincs.
Az összeomlás teljesen más mechanizmussal megy végbe, kb ahhoz hasonló amikor a modern kozmológusok idegösszeomlást kapnak amikor (egyszer majd) megértik.
Nem fog a végtelenségig tágulni a világegyetem és az összeomlás teljes egészében független a tágulás pillanatnyi vagy múltbéli sebességétől valamint a világegyetem össztömegétől is.
Tehát nem lesz sem hőhalál, sem sivárság, az összeomlás gyors lesz, pillanatszerű, EGY fekete lyukon a sötét energia veszi át az uralmat. Ez NEM a Nagy Reccs, mert az egy lassú folyamat felgyorsuló végkifejlete lenne, ha lenne ilyen.
Hawking naponta változtatja az elgondolásait, de addig hiába próbálkozik amíg a nyomó gravitációról tudomást sem vesz, változatos elképzeléseiből csak ezt az egyet, a legfontosabbat felejtette ki.
Pontosan mi köze van a perihélium precessziónak az (GPS) időeltéréshez?
Annyi köze van, hogy ugyanazzal a képlettel lehet kiszámolni.
Ezzel a képlettel számolod a merkur pp-t, és ugyanez a képlet jó a GPS idődilatáció kiszámítására is (negatív előjelű dilatáció = retardilatáció:). Közös a képlet.
Feltettem (ugyanoda) a rövidített verziót, ez már könnyebb lesz, csak 1 oldal.
Van egy univerzális képlete amiből kiszámolja a merkúr perihélium precessziót és a GPS "perihélium precessziót". A formulát a merkúros cikkben vezeti le.
Kösz mmormota, de én szeretek őrültekkel vitatkozni :)
Nos, ha javasolhatnék valamit, először nézd meg a Merkúr perihélium prec cikket, igaz, hogy itt mégtöbb a képlet de hát miért nem kérdezel ?
Itt kiszámítja a master képletével a Merkúr majd a Vénusz perihélium elfordulását.
Ugyanezzel a képlettel aztán a GPS cikkben kiszámítja a GPS time delaynek hívott idődiszkrepanciát.
Az értetlenséget (elsősorban) az okozhatja, hogy utána ide belekeveri a Vénusz perihéliumot is, de ezt majd kigyomlálom, hogy könnyebb legyen a megértés.
Természetesen a Föld középpontjában 0 = nulla a gravitációs erő, de lefelé fúrva először kissé növekszik, majd kb 3000 km mélységtől csaknem lineárisan csökken nullára. A maximális gyorsulás g = 10.7 m/s2
Ez azért van mert a Föld nem homogén, a Föld magja kb négyszer olyan sűrű mint a felszíni kőzetek.
Nem akarják. Eszükbe nem jutna ilyen hülyeség. Ha akarnak idejönnek és azt tesznek itt amit akarnak. Ha akarnak beszélnek veled és nem távolról fognak átkiabálni, hogy a SETI-re is adjanak még egy kis pénzt.
Ha akarsz te is beszélhetsz a núbiai hangyákhoz vagy a texasi kutyákhoz, de gondolom Te sem rádióüzenetet küldenél nekik...
a természet olyan, hogy a legjobban a görbült téridővel lehet leírni..
Szokásos emberi beképzeltség... mert a DVAG gradienssel lehet a legjobban leírni, ez a fizikai ok, ami térgörbületnek látszik.
..a természeti törvények nem olyanok, hogy nekünk minél egyszerűbb legyen megérteni..
Igen, egyetértek. Nektek elég nehéz.
55923, Teve, megemlíthetted volna mit nem értesz, enélkül feltételezem, hogy az 5. pont zavar. Vélhetően azért mert nem tudsz olvasni. Olvasd el gondosan az 5. pontot, betűzzed az egérrel. Ha nem ez a bajod akkor bocs, de ha megírtad volna könnyebb lenne segítenem.
Csakhogy a relativitáselmélet nem arról beszél, hogy a mozgó óra minek látszik, hanem hogy ténylegesen miként jár..
Pontosan ez a baj. Látsz valamit, megfigyeled, megméred a látottakat, osztol szorzol és azt képzeled, hogy akkor ténylegesen úgy jár ahogy láttad, mérted.
Észrevehetnéd, hogy évek óta ezen rágódunk. A rel arról beszél, hogy tényleg másként járnak az órák ha másként látod.
Én meg azt állítom, hogy másként látom ugyan, de attól még az óra járása nem változik meg ha én, meg másik százfajta megfigyelő az órát nézegeti. Ráadásul egyszerre.
Most hiába bizonygatod, hogy a rel mit állít. Tudom mit állít.
Ha nem is minden mértéket, de a relelm hatókörébe tartozó dolgokat, így elsősorban
a hossz (a hosszúságot úgy mérjük, hogy a test mellé lehetőleg szorosan odahelyezzük a mércét, a test és a mérce egymáshoz képest nem mozog. Távolról is lehet mérni mint a geodéták de a távolsággal a pontosság csökken)
az idő (két órát úgy hasonlítok össze, hogy azok egymás mellett vannak mondjuk egy asztalon. Semmiképpen nem úgy, hogy az egyik fénysebesség körül mozog míg az etalonóra egy asztalon hever az USNO laborban)
Ha ezeket a mennyiségeket egy gyorsanmozgó megfigyelő méri akkor más értékeket fog látni de ettől az eredeti mennyiségek természetesen nem fognak megváltozni csak másnak látszanak.
A rel hívők persze azt mondják, mást mértem ? Akkor az valóban megváltozott.
Gyemekded álláspont ami természetesen nem lehet igaz és nem is igaz.
A repülőgépet is kicsinek látom (ott fenn) de ettől még nem lesz kicsi és az ejtőernyősből sem lesz mákszem. Legfeljebb palacsinta.
Te azt hiszed, hogy az órának van egy járása (pontosabban járási üteme) csak úgy önmagában. De nincs, ez a relativitáselmélet legelső tétele..
Ilyetén rossz a relativitáselmélet legelső tétele, mert a GPS óra a valóságban csak egyféleképpen jár de ez ezerféle rendszerből ezerféleképpen
LÁTSZIK
Ez az egyféle járás többféleképpen látszik. A látszat lehet többféle, valóság meg csak egy van. Nem ártana kicsit magatokba szállni, mielőtt mindenféle marhaságokkal etetitek a bután figyelő népességet.
55577, a (Föld) sebessége mégis megfigyelőfüggő.
Elég nagyot tévedsz. A Földnek van sebessége a tau cetihez képest, az Andromédához képest vagy a mikrohullámú háttérsugárzáshoz képest.
De egyik sem függ attól, hogy ezt honnan nézed.
Egy repülő is látszódhat kicsinek vagy nagynak, ez a látszat. De azért pontosan tudhatod, hogy a repülő mondjuk 47 méter hosszú...
Tudod mit, fogok a kezembe néhány energiát, és ha kívánod megmondom milyen a tapintásuk... ha ez megy, akkor gondolkodj el... hoppá, mit is beszéltél már megint...
Nincs nehéz dolgom, mert az összes fajta anyag, mind energiából van, meg egy kis töltés. Így kérhetsz bármit de meleget hideget nehezet úgysem simogatok meg..
Úgy van, és ha van még egy kis hely az agyadban, akkor egy létező anyag a graviton (a listán graviton A és graviton B, együtt a kettő = graviton) okozza a gravitáció jelenségét, ami egy fogalom és ezért nincs a listán.
Arról kérdezek, hogy meg tudod e magyarázni mi okozza a gravitációt ha csak függvényeid vannak meg téridőd amik mind kitalált fogalmak. Ezeket soha nem fogod kimutatni akármilyen érzékeny műszereket gyártasz, akármekkora LHC-t építesz.
Gravitont ugyan nem láttunk még közvetlenül, de kimutatása sikerülhet, mert anyag, részecske.
Arról nem beszélve, hogy ha előveszel egy mérleget akkor még otthon a konyhában is ki tudod mutatni a gravitont, mert nagyon erős hatása van a testekre (a hatás gyenge de sokan vannak).
Teve55521, itt már eltér a véleményünk ha úgy gondolnád, hogy az energia nem az anyagi világ része, nem anyag. Innentől kezdve akár vitázhatnál (kekeckedhetnél) az Einstein hívőkkel is E=mc2
Igen, köszönöm Teve, ellenben létezik energia, ami anyag, még a ti einsteini fogalmaitok szerint is. Ha kívánod javítom az erő fogalmat energiára, mert a világban csak 2 dolog létezik (energia és töltés), ezek alkotják az anyagot:
a 2 féle energiarészecske (graviton A és B)
valamint
a 2 féle elektromos töltésrészecske (plusz+ és mínusz-).
Semmi más nem létezik. Így tömeg sem. A proton vagy az elektron (és a többi részecske) már ezen elemi részecskék kombinációja.
Gergő55507, A világ matematikai leírás nélkül is tökéletesen működik. Igen.
Ez a lényeg Gergő.
egy mutáns55509, Íly módon a matematika természetes része a fizikai megismerésnek. Mi ezzel a baj?
Semmi. Egyetértek. A megismerés része, és semmi köze a világegyetem működéséhez. Csak ne keverjétek ezt a kettőt össze. Folyton.
mmormota55504, Van, aki sokkal többet vár egy tudományos igényű elmélettől..mint..pontos definíciókat, matematikai ...modellt, számszerű összefüggéseket, bizonyításokat, az elmélet próbáját mérhető adatokon..
Igen, én. Mivel fogalmatok nincs mi lehet az amiről beszéltek. Matematikai precizitással...
Ebben a mondatban csak 3 fogalom van, ami matematika nélkül értelmetlen:
"erő", "erők összegződése", "mozgatja"
Gergő, Gergő, sosem javulsz meg. Lehet, hogy te nem vagy képes megérteni matematika nélkül, de az nem jelenti, hogy értelmetlen.
Értelmes ember beláthatja (ha akarja), hogy az ember előtti, matematika nélküli állatvilágban vagy akár szervetlen világban is működtek erők, logarléc nélkül is összegeződtek és függvénytábla nélkül is mozgatták a világot..
A világ matematikai leírás nélkül is tökéletesen működik.
A természetben nincsenek egyenletek. Erők vannak, ezen erők pillanatnyi (statisztikus) összegeződése mozgatja a világot. A természet nem foglalkozik azzal, hogy az emberek feltalálták-e már az egyenleteket vagy sem, a természet nem az egyenletek által megszabott módon működik.
Az egyenletekkel megpróbáljuk közelítően leírni a természet folyamatait, idealizált állapotokat tételezve fel, de a természet csak nagyon ritkán ideális.
Ezért A Dirac-egyenlet Dirac alkotása, és nem a természeté !
A DVAG = sötét energia (vákuum energia). Namármost ez vélhetően létezik, többen állítják, hogy ez alkotja a világegyetem anyagának 60-70 %-át.
(DVAG = Dark energy Vacuum energy Aether Gravity)
A többi stimmel. Annyival egészíteném ki, hogy nem muszáj Föld méretű ólmokat használni árnyékolásnak, elég ha eltéríted a fentről érkező gravitációs sugarakat.
Elfókuszálod. Analógia lehetne mondjuk a napfényt nem összegyűjtöd egy domború lencsével hanem szétteríted egy homorú lencsével.
Igen, próbáltalak rávezetni, hogy az általad mélységesen ostobának tartott elnevezés mögött (..aminek szerencsétlen módon a görbület nevet adtuk..) fizikailag létező sugárzás-gradiens áll.
Talán még mindig nem érted, hogy a DVAG gradiens látszik térgörbületnek ?
Az nem baj ha nem hiszed el, de legalább érted miről beszélek ?
Igen, és a "téridő görbül" fogalomnak kb uannyi értelme van mint emennek: a 130 K fokos ötszögletű acéldrót pH görbülete okozza az arany árának impulzusát és gravitációs állandóját.
Ha közben agyonlövi a lécre szögelt óráidat, akkor az olvadt vackoknak ugyanazt kell mutatniuk a szétfolyt mutatóikkal. Hogy közben te mit gondolsz a távoli lövöldözős óra üteméről... az igencsak változatos lehet.
Úgy érted a repdeső órák mindig ugyanúgy járnak mintha nem repdesnének de te esetleg másnak láthatod az ütemeket ??????
Köszi, ez hasznos volt, meg egy kicsit meg is nyugtattál.
Maradhatunk annyiban, hogy van egy csomó neutrínó (0.3%), tekinthetjük fénysebességűnek és vannak a hasonló áthatolóképességű gravitonok kb 200 -szor annyian mint a neutrínók, sebességük c négyzet.
A szupernovákat a neutrínók vetik szét, az ősrobbanás szuperfekete lyukat pedig a gravitonok.
Oooops, a neutrínó is helix ? Ne ijesztgess! A legnagyobb félelmem az, ha a neutrínó azonos lenne a gravitonnal. Mindkettőből sok van, egyik részecskét sem érezzük (érzékeljük) közvetlenül, vagy csak nagyon nehezen, mindkettő könnyedén áthatol az anyagon és a neutrínók vetik szét a szupernovát mintha csak gravitonok lennének. A baj csak az, hogy a neutrínók fénysebességűnek tűnnek (Sn1987a), a graviton meg c négyzet. Nem örülnék ha a két részecske azonos lenne :((
Persze ha felmerül valami gyanús, akkor körbe szokás lőni kísérletekkel..
Az idődilatáció nyilván nem gyanús, ezért nem kell körbelőni kisérletekkel. Nem kell visszahozni egyetlenegy órát sem, mert minden fizikus tudja az eredményt előre, hiszen Einstein megmondta.
Nem gyanús, hogy a GPS óra a Holdról másnak látszik, nem baj, akkor biztos másként is jár (vagy nem is látszik másképp ??)
A hosszkontrakció nem gyanús mégha saját magad is beláttad már (15758), hogy a hosszkontrakció csak látszólagos (hogy is lehetne akkor az idődilatáció valóságos?).
Müonok a tengerszinten is keletkeznek, de ez sem gyanús.
A szingularitás hiába abszurd, akkor sem gyanús, mert a "tökéletes" relelmből következik.
A fénysebesség állandóság hiába abszurd mégsem gyanús, mert Einstein megmondta. Silvertooth, COBE, Pound-Rebka, álló (nem forgatott) Michelson interferométer stb kiméri a változó fénysebességet, nem számít, nem gyanús.
A templomtornyot bezzeg vissza kell hozni, talán valaki ellopta ?
..hajlamos az ember elhinni, hogy az is stimmelne, amit történetesen nem próbáltak ki..
Egen, csak egyetlenegy kisérletet kellett volna rendesen elvégezni lehetőleg többször, VISSZA KELL HOZNI A REPÜLT ÓRÁKAT (a templomtornyot csak akkor ha előtte fellőtték mondjuk geostacionáriusnak)
Fe atommag: a vas56 atommagot egy 8 Deutérium részecskéből (pep) álló külső gyűrűben lévő 6-os Deutérium gyűrű (pep) és egy központi nanocső alkotja. Az atommag emiatt lapos, diszkosz alakú.
Kösz, most látom csak, hogy mind a száz kisérlet hajszálpontosan bizonyítja azt amire nem kértelek és amit nem vitat senki, a látszó idődilatációt. (Jól van hazudtam, nem látom, hanem tudom kívülről)..
Nem fogod megérteni soha, mert bigott vagy, csak néhány (primitív) kisérlet van ami a valóságos idődilatáció létezésére vonatkozik. Ezekben hozták vissza az órát.
Hogy lehet ezt a két dolgot ennyi idő és vesződség után még mindig tökéletesen összekeverni (összezagyválni ne haragudj) ?
Tudom mi következik, most jössz a relativisztikus Dopplerrel, de az nem releváns. Vissza kell hozni az órát. GPS órát ha lehet. Ebből kellene 100 kisérlet meg 1000 eredmény.
Nem érted ? Persze, hogy nem.
352,inerciálisan, gravitációmentes térben.. Akkor már el is buktad, mert ilyen nincs.
..az egyiket felviszed egy magas ház tetejére, akkor az sietni fog a lent hagyott társához képest. Ez kőkemény fizika..
Röhögnöm kell Gergő, ez kőkemény képzelődés. Hol van ez a kisérlet?
Nem tudja elképzelni, hogy egy óra járása függhet attól, hogy milyen magasan van vagy milyen gyorsan mozog..
Dehogynem tudom elképzelni, ostobaságokat írsz. Elképzelni el tudom, csak nem hiszem el. Nagy különbség, ha képes vagy megérteni.
..miközben ez sokszorosan bizonyított tény.
Tévedés, sehányszorosan sem bizonytott képzelgés. A HK kisérlet 447. órája bizonyítja az ellenkezőjét.
Anna 340, rosszul értetted Anikó. Egy baleset nem lesz megfigyelőfüggő attól, hogy mind a 16 szemtanú mást látott és mindegyik másként írja le az esetet. A baleset megtörtént egyféleképpen.
A "nem járna másként" annyit tesz, hogy az óra mindig egyformán jár, a valóságban semmi sem történik az órával hiába viszed fel a Holdra vagy egy dombra. Nincs ilyen kisérlet az a baj. Nem igaz amit Gergő állít, mert egyáltalán nincs bizonyítva.
Egyetlen műkedvelő kisérletről tudok, piknikezés közben egyetlen atomórával egy hegyen. Hozhatsz irodalmat ha van neked, mi itt eddig nem találtunk többet. Gergő a 39 nanosec-es, transzatlanti járattal reptetett egyetlenegy atomóra egyetlenegy mérési eredményét tekinti sokszorosan bizonyított ténynek. Közlemény ezekből nem született (pontosabban eddig nem találtuk meg)
Értem, nem görbül semmi, kifejezetten nem görbül a tér, mert az nincs. Nem görbül a gumilepedő és nem görbül az anyag. Marhasággal etettetek 100 évig.
Ezzel szemben van a sötét energia ami gravitonokból áll (DVAG). Nyeli a Föld, kialakul egy gradiens. Ezt találtátok görbületnek nevezni tudtokon kívül.
És ha még 100 könyvet elolvasol, szerzel még 4-5 diplomát, akkor lehet, hogy ezt meg is érted. Pedig csak két sor.
Tudna valaki válaszolni erre az idétlenségre: mi az ami görbül ???????
Az idétlen tér nem görbül, azt már tisztáztuk Gergővel, nincs az az idétlen fizikus aki azt gondolná, hogy a tér görbül ::)) Vélhetően a skalár sem görbül. A tenzor sem görbül, mert az is csak egy kitalált fogalom. Akkor mi az az idétlenség ami görbül ?
Szeretném megérteni az idétlen modelletek és a valóság kapcsolatát. De ez elég reménytelen ha nem tudni mi görbül :))
A magban lévő elektronok ragasztó szerepet töltenek be, elektron tartja össze a protonpárokat.
Az atommag lapos, diszkoszra emlékeztet. Az atommagot a külső alfa-részecske gyűrű abroncsként tartja össze. Az alfa-részecskék között mágneses erő lép fel ami a pozitív töltések között fellépő taszítást kompenzálja. A mágikus számoknak nincs túl nagy jelentősége.
Hát ez baj, mert nem is azt kérdeztem amit itt összezagyváltál, hanem azt, hogy mi ez a FIZIKAI, létező, anyagi mennyiség aminek szerencsétlen módon görbület nevet adtatok ??????
Nem azt kérdeztem, hogy milyen fogalmakat gyártasz hozzá, meg milyen függvényeket használsz, hanem azt, hogy MI AZ AMI GÖRBÜL?
Mert nem a tér görbül, ebben megegyeztünk. Akkor mi? Talán a skalár ???
(mivel R a skaláris görbület) :)))
Privatti 54944,
... Azt mondani, hogy nagy testek jelenléte hatására a tér meggörbül, egyenértékű azzal az állítással, hogy
valami hatással volt a semmire.
Ezt nem Murguly mondta hanem Tesla..
A "semmi" tehát tulajdonságtalanságot jelent. Úgyvan. Ezért nem görbülhet a tér.
Amit pedig te fizikai térnek hívsz, arra asszociálva, hogy az valamiféle anyagot tartalmaz, annak van tisztességes neve: sötét energia / vákuum energia.
Azért vannak problémáid, mert nem gondosan olvasol,
Tulajdonságokról csak akkor beszélhetünk, ha ezt a (matematikai) térdefiníciót kitöltöttük (fizikai, valóságos, létező) anyaggal, és ezzel az anyaggal foglalkozunk.
Matematikai fogalmaknak nincsenek fizikai tulajdonságai, mert nincs benne létező anyag. Fogalmak csak a fejedben vannak, ezek nincsenek hatással az anyagi világra, csak annak leírásra szolgálnak.
Az általunk alkotott fogalmak nem okoznak gravitációt, a fogalmakat nem görbíti el a Jupiter, sem egy fekete lyuk.
A DVAG gradiens ami a gravitációt okozza, mert az anyag.
A DVAG olyan fogalom, ami anyagot jelöl. A tér nem anyag.
Tehát
1. Egyetértek, de a probléma nem ez.
2. A relativitáselméletben szereplő tér matematikai fogalom.. Ezzel meg tökéletesen egyetértek, pontosan így van. Fizikai tér NINCS. Ezért nem görbítheti az anyag. A matematikai fogalom hogyan görbül amikor arra jár a Jupiter, he ?
Ha csak egy sorral is tovább olvastál volna akkor nem írtál volna ilyen hülyeséget, mert ott van a kőkemény logika:
..azt gondolom, a teret nem lehet görbíteni, azon egyszerű oknál fogva, mely szerint a (matematikailag definiált) térnek nincsenek tulajdonságai. Tulajdonságokról csak akkor beszélhetünk, ha ezt a térdefiníciót kitöltöttük anyaggal, és ezzel az anyaggal foglalkozunk. Azt mondani, hogy nagy testek jelenléte hatására a tér meggörbül, egyenértékű azzal az állítással, hogy
..más-fé-le já-rást lát-nál, de nem jár-na más-ként :)
:)) :)) :)) :)) :)) :)) :)) :)) :)) :)) :))
Érthető-e ez a mondat ? Vagy esetleg másként járna ha valaki a Holdról nézi, vagy megint másként ha valaki a Jupiterről nézi ?? Bajban vagytok. Nagyon..
Milyen jó, hogy te pontosan tudod, mi van a valóságban, és mi nincs... Aha, jó.
Delelés: 2007 10 02, meg máskoris volt már, nem fedezted fel a panyolviast. De teljesen biztos lehetsz benne, hogy a gondolatmeneted hibás, mert ha a GPS órát nem a földfelszínről néznéd hanem a Holdról, vagy egy gyorsuló űrhajóból, akkor másféle járást látnál.
De ettől még teljesen nyilvánvalóan nem járna másként a GPS óra, mert az csak egyféleképpen jár. Úgy ahogy még indulás előtt a Földön el lett állítva. A Cs rezgéseivel meg nem történik semmi.
A tér itt vektortér, vagy vektormező... Enélkül semmilyen matematikai leírást nem tudnál végezni.
Persze, természetesen, a leíráshoz kell ez a fogalom, ezt a fogalmat ezért találtuk ki, de a természetben nem létezik tér. Fizikailag nem létezik, semmilyen tér nincs (Kossuth és Széchenyi kivétel. Meg a Mechwart).
289, ha az elektront egy atommag méretű tartományba lokalizálnád, akkor akkora impulzushatározatlansága lenne, hogy kiszökne az atommagból..
Teljesen félreérted Heisenberget (mint mindenki), a határozatlansághoz megfigyelő kell, meg foton. Ha fotonnal lökdösöd az elektront akkor persze lesz neki kisebb meg nagyobb impulzusa attól függően, hogy mekkora impulzust adott át a foton.
De ha nem lökdösöd (= nem figyeled meg), akkor a részecskének semmiféle határozatlansága nincs. Az impulzusnak van eloszlása és ennek megfelelően létezhetnek olyan nagyenergiájú elektronok amik akár kiszabadulhatnak az egyébiránt stabil magból, de ennek az extrém kis valószínűségű folyamatnak semmi köze a határozatlansághoz.
SR 288, 11-dimenziós téridő sem létezik a valóságban (= a természetben), viszont remekül lehet vele jól tejelő húrokat pengetni..
de szerintem azt nem kellett volna olyan határozottan kijelentened, hogy "az atommagban nincsenek neutronok"
A leghatározottabban állítom, hogy az atommagban nincsenek neutronok,
proton - elektron - proton
hamburgerek vannak a magban, minden egyes elem minden egyes izotópjában csak ezek találhatók meg. A változatosságot dupla (pepep) és tripla (pepepep) hamburgerek képezik (= neutron többlet).
A neutronnak az elektron - proton szerkezet felel meg de ez nem különböztethető meg a proton - elektron szerkezettől, ezért nincs értelme neutronról beszélni a magban. Ha egy proton - elektron páros kilép a magból (= neutron) akkor nem is marad stabil a szerkezet, 10 perces felezési idővel elbomlik arra ami mindigis volt, protonra és elektronra.
Ne hidd el, hogy a protonok kvarkösszetétele akármi, ez csak feltételezés, a modelletekből adódó szükséglet. De láthatod, hogy a tórusz modellhez nem kellenek kvarkok. Nincs erős kölcsönhatás (külön) hanem azért erősek a magerők, mert az elektron nagyon közelről ragasztja össze a 2 protont. Az atom elektronfelhője ehhez képest óriási távolságban van a magtól. Nincsenek gluonok, az elektron a ragasztó.
Aurora 282, Te a valóságos térre gondolsz. Ekkor igazad van. De a kvantumállapotok nem itt, hanem a Fourier-térben vannak.
Akkor is igazam van, ha a Fourier-térben vannak. Mert Fourier tér sincs. Riemann tér sincs. Minkowski tér sincs. Valóságos tér sincs. Ezek nemlétező fogalmak, az ember találta ki őket.
Annyira fáj amikor pont Te ilyeneket írsz, a speciális relativitáselmélet nagyon szilárd alapokon nyugszik.
Mi ez a szilárd alap? A Michelson kisérlet? Semmi más nem áll a c-nél nagyobb sebességek útjában csak az MM. De megnézted a kisérletet amit adtam Michelson interferométerre?
Ha az elektronok állnak, akkor milyen erő egyensúlyozza ki bennük az atommag vonzását?
Előszöris, nem léteznek vonzóerők. Csak nyomóerők léteznek, ahol kevesebb nyomóerő van az tűnhet vonzásnak. Olyasmi ez mint az ablaküveg, nem jön be rajta a hideg hanem kimegy rajta a meleg. Mert hideg nem létezik, csak meleg és kevesebb meleg (több energia meg kevesebb)
De a kérdés jó, nem tudom. De azóta tudom, a magelektronok miatt nem esik bele a magba az elektron.
Amúgy a folyamatok reverzibilisek, csak az egyensúly akár nagyon is el lehet tolódva az egyik irányban. Az egyensúly helyzetét az energetikai viszonyok szabják meg. Mindig lehet részecske ami visszafelé megy mert a társaitól összegyűjtheti az ehhez szükséges energiát.
Ha találnánk egy órát ami nem úgy viselkedikahogy szeretnénk, akkor az NEM egy kísérleti bizonyíték lenne a specrel ellenében, hanem az egy "nem igazi" napóra..
(Nem csak a fényórára hanem bármilyen konstrukcióra, legyen az fatengelyes vagy napóra..) ???
Nem csak a fényórára hanem bármilyen konstrukcióra, legyen az fatengelyes vagy napóra. ...Ha pl. találnánk egy órát ami nem úgy viselkedik, akkor az egy kísérleti bizonyíték lenne a specrel ellenében.
A rel szerint az órák nagyobb gravitációban lassabban járnak, jól gondolom?
Kivétel az ingaóra, ami fordítva jár. Nagyobb gravitációban gyorsabban jár: 28017
A tömeget a tóruszok tehetetlensége hozza létre. A graviton úgy vesz részt ebben, hogy a tóruszok közepén ő kering. Ezen graviton (fél) körül spiráloz az elektromos töltés.
Így aztán szerintem nem kell Higgs bozon a tömeg kialakulásához.
Tehát van egy gigászi mennyiségű graviton áram a Föld felé és egy picivel kisebb graviton áramlás felfelé ami átjött a földön alulról. A két erő különbsége okozza a gravitációs erőt.
A tóruszban pedig egyetlen graviton (fél) kering, ez nem keverendő az előbbi DVAG gravitonokkal. A DVAG gravitonok dimerek. A tóruszban keringő fél gravitonok (= graviton A és graviton B) elemi részecskék.
Na ettől függetlenül még baromi sok pénzt fognak beleölni a Higgsek / kvarkok keresésébe, szerintem értelmetlenül..
..fekete lyukakat felrobbanni még senki sem észlelt..
Lyukakat valóban nem hanem csak egyet, ez volt az ősrobbanás.
Szerinted a c-négyzet sebességű gravitonok robbantják szét, ha azok megfelelő mennyiségben felgyülemlenek benne? Igen.
És vajon léteznek-e gravitonok, mint a gravitációs tér kvantumai?
Egy dolog teljesen bizonyosan tudható: tér nem létezik, így a nemlétező tér görbülete nem okozza a súlyodat. Graviton okozhatja. Én inkább azt kérdezném,
vajon léteznek -e wimpek,
vajon léteznek -e kvarkok,
vajon léteznek -e Higgsek,
vajon létezik -e sebességmaximum c-nél,
vajon létezik -e szingularitás (nem, ezt szerintem biztosan lehet tudni)
vajon léteznek -e magerők (vagy csak közeli EM hatás),
vajon létezik az idődilatáció (vagy csak menetközben látszik úgy),
..mit értesz azon, hogy "a Világegyetem ciklikus"?
Induljunk el a jelenből, úgy véljük, hogy a világegyetem tágul, de a tágulás nem lassan fog fékeződni ami a vonzó gravitációból következne, mert vonzó gravitáció NINCS. (A mostani gyorsulva tágul elképzelésnek itt nincs jelentősége, ugyanúgy mint a Világegyetem össztömegének sem.)
Az anyag mégiscsak össze fog gyűlni egyetlen fekete lyukba, de a mechanizmus egészen más, villámgyors, drámai következményekkel jár, nem mondom el most hogyan.
Szempillantás alatt kialakul egyetlen szuper BH ami felrobban, ez lesz egy Ősrobbanás. A hajtóerő a sötét energia, DVAG, ez működteti a ciklusokat.
Az új világegyetem tágul, galaxisok alakulnak ki, fekete lyukak, clusterek stb..
(Hangsúlyoznám, hogy a DVAG gravitonok terjedési sebessége c2.)
amikor az egész Univerzum végtelen sűrűségű volt mindenütt..
Jaj Anikó, soha nem volt végtelen sűrűségű az Univerzum, ha ezt tanította neked bárki is, ostobaságot tanított.
..akkor az a végtelen sűrűségű valami egy végtelen nagyságú fekete lyuk volt?
NEM. Egy nagyon nagy fekete lyuk volt, és ez végtelenül nagy különbség !!
Nulla sűrűségű soha nem lesz az Univerzum, még végtelen idő múlva sem. A kozmológiai elméletek teljesen rosszak, tényleg égnek áll a hajam. Teljesen más a forgatókönyv, a világegyetem ciklikus.
Az inflációval egy kis térfogatból a fénysebesség sokszorosával lett nagyobb térfogat, benne az anyag a fénysebesség sokszorosával tágult/haladt.
Hol látsz te ebben világítótornyot? Próbálj már meg értelmesen gondolkodni, a sok összehordott marhaságot nem kell mind elhinned.
Ha lett volna infláció az csak annyit bizonyítana, hogy a gravitáció (gravitonok) terjedési sebessége sok nagyságrenddel nagyobb mint a fénysebesség, mert ezek vetik szét az anyagot az ősrobbanással. Ezért lehet a kezdeti tágulási szakasz olyan gyors. De akkor sem egy szingularitásból vagy egy matematikai pontból keletkezett a világegyetem, mert az szintén ostobaság.
Egy fekete lyuk robbant szét. Nagy fekete lyuk.
Mielőtt valaki félreértené, most már nem vagyunk fekete lyukban, az Univerzum nem egy fekete lyuk.
Miért gondolod, hogy állandó sebességgel halad ? Éppen most cáfoljuk a MM kisérletet amely nulla eredményéből gondolták, hogy minden megfigyelőhöz egyforma sebességgel érkezik a fény, a megfigyelő mozgásállapotától függetlenül. Ezt az abszurdumot mindenki elhitte, mondhatnám megette.
A fény az éterhez (DVAG) képest halad állandó sebességgel, a megfigyelőkhöz képest pedig NEM. A Michelson interferométert nem szabad forgatni, akkor működik.
Kiméri azt amit Silvertooth vagy a COBE műhold kimért, a Föld 370 km/s száguldását a Crater csillagkép irányába.
Előszöris kösz mmormota, hogy foglalkozol vele. De,
...egy olyan rendszerben kell leírni a kísérletet, ahol egy mozgó hordozóban mozog a hordozóhoz képest c sebességgel a fény.
Mit értesz mozgó hordozón ? Étert ?
Nem arról van ugyanis szó, hogy éterhez képest álló rendszerben végzett kísérletet transzformálunk át egy mozgó rendszerbe.
Valóban nem, hanem fordítva. Egy mozgó rendszerben (Földön) végzett kisérletet transzformálhatsz át egy abszolútnak is nevezhető, éterhez képest álló rendszerbe..
És ne feledd, ha a Michelson interferométert nem forgatod, hanem hagyod békén, hogy a Föld forogjon alatta, akkor napi és éves ciklusokat lehet kimutatni.
Ha forgatod az MM interferométert akkor meg nem kaphatsz semmi eredményt mert a fénysugarak felcserélődnek !!
2. Jelenleg elméleti modelljeink (és eddigi kísérleti tapasztalatunk) szerint a foton bármely résen képes 'átjutni'..
Jelenlegi modelljeitek alapján lehet, de nem hinném, hogy tudsz olyan vékony rést készíteni mint az elektron vastagsága. Miből csinálsz ilyen vastag rést ? Mondjuk atomokból ???
Tér nem létezik, tehát nem lehet hajlítgatni. De a tér fogalmat jó, hogy létrehoztuk és használjuk is, a leírásra való, pl arra, hogy meg lehessen mondani mekkora az elektrontórusz átmérője vagy a vastagsága.
A tórusz különben vékony, kb a foton átmérő fele, mivel az elektron (de a proton is) egy kettétépett fotonból alakul ki.
Az a baj, hogy te a tömeget alapvető tulajdonságnak tekinted. Az elemi részecskéknek NINCS tömegük. A tömeg tulajdonság akkor ugrik elő amikor ezek a tömeg nélküli részecskék keringési pályára állnak (a tóruszban) és ennek a tórusznak a tehetetlensége adja a tömeget.
Kisebb tehetetlenség (kisebb frekvenciájú, kisebb energiájú keringés) kisebb tömeget jelent. Ezért nem szükséges elvinni a tömeget egy másik részecskének. Ha pl annihilációval foton távozik megszűnik a tömeg, de nem távozott el. Megszűnt. Energia ment el a fotonnal.
De ha a részecske tovább nem osztható, akkor miért változhatott meg a tömege?
Mondom, azon részecskéknek amik tovább nem oszthatók (elemi részecskék = 4 db) nincs tömege. És ez nem is változik meg. Ha kombinálódnak (tehát már oszthatók) akkor lehet tömegük is, pontosabban értelmezhető számukra a tömeg.
Bár a fogalmainkat valóban mi 'találtuk ki', és ezek 'nem okoznak semmit'..
Nalátod, már meg is egyeztünk, a Minkowski-tér görbülete nem okoz gravitációt.
elöszőr meg kell Astrojan elméletét érteni.. (Köszönöm Aurora), erre szolgálnak a hangsúlyos szavak, nem azért, hogy az igazamat bizonyítsák. Ha nem érted, nincs miről vitázni. Nem muszáj elfogadni amit mondok, de a megértés alapvetően szükséges a vitához.
A tűzokádó spagettiszörny anyagi objektumnak értelmezhető, akár létezhet is. Készítsek neked egyet ?
Akkor egy egyszerű példával szemléltetem, hogy miért nem okozhatja a gravitációt a Minkowski-tér görbülete. Azért mert Minkowski-tér nincs.
Nincs tér, sem idő, dimenziók sincsenek, sem három, sem 4, sem akárhány dimenzió. Ezek a fogalmak fizikailag nem léteznek, kitalált dolgok, ezek a fogalmak a világ LEÍRÁSÁRA szolgálnak, nem okoznak semmit.
A logikai ugrás itt van: torzult dimenziókkal kell számolnunk, Rendben, azzal számolsz amivel akarsz,
vagyis dimenziótorzulás okozza.... Na itt a bibi, ez a két dolog nem függ össze.
BBandi 115, kategórikusan kijelentem, hogy tér nem létezik, az Univerzumban csak anyag létezik, semmi más. Ezt nevezheted axiómának is. A mozgó anyag (4 elemi részecske és ezek kombinációja) ami fizikailag létező, csak ezek tudnak okozni bármit is. Az emberek által kitalált fogalmak, elméletek, egyenletek, függvények, geometriák nem okoznak semmit.
A világ történéseit a részecskék vagy az anyag kölcsönhatásai okozzák.
A tömegek körül kialakuló DVAG gradiens okozza a gravitációt, ami térgörbületnek LÁTSZIK.
(A DVAG graviton áram, ami a tömegek felől többé kevésbé árnyékolódik)
Persze. Állj rá a mérlegre és látni fogod, hogy szükség van rá.
Térgörbület nem lehet a gravitáció, mert tér nincs. Vonzás meg azért nem lehet, mert vonzóerők nincsenek. Viszont lehet DVAG gradiens, mert a DVAG = anyag, sötét energia, feltételezem, hogy gravitonokból áll. Tudsz jobbat ?
dragun 110, kösz, hogy előadtad a kvark hipotézisedet, de az atommagban nincsenek gluonok, sem kvarkok,
Astrojan elmélete akkor lenne erős, ha a tóruszok egyszerűségével megtudna magyarázni mindent, vagyis ha nem lenne külön elektron vagy proton tórusz.
Miért gondolod, hogy nem lehet kétféle tórusz ? Pontosan kétféle van. Egy nagyobb energiájú proton és egy kisebb energiájú elektron tórusz. Csak ezek stabilak, mégpedig azért mert ezeken az energiákon záródik csak körbe a tórusz. Ettől jelentősen eltérő energiákon a központi graviton keringése nem záródik körbe, nem alakulhat ki tórusz és így ezen energiákkal képviselt részecskék nem is stabilak (elspiráloznak).
Az elektron és a pozitron a felépítésében különbözik, mindkettő ugyanolyan energiájú tórusz, de más elemi részecskék építik fel őket,
az elektron áll: graviton A és töltés mínusz
míg a pozitron: graviton B és töltés plusz
A proton, antiproton ugyanezen anyagból áll csak a frekvenciája, s így az energiája nagyobb,
az antiproton felépítése: graviton A és töltés mínusz
míg a proton tartalmaz : graviton B és töltés plusz
Például a tóruszok forgási fekvenciája, vagy a mérete lenne ilyen tulajdonság..
Pontosan úgy ahogy számonkéred a modelltől, a proton frekvenciája nagyobb mint az elektroné, a mérete pedig kisebb (az átmérője kisebb).
A NEM stabil részecskék nem tóruszok !
A foton nem tórusz mégis stabil, de nem is tud megállni, DNS sirál szerkezetű.
Elemi részecske csak 4 db van, a többi részecske ezek kombinációja.
Nálam nincsenek neutronok, azzal nyitom az oldalt: az atommagban nincsenek neutronok.
Neutron nem létezik, a szabad neutronok is csak egy protontóruszból meg egy elektrontóruszból állnak de ez nem stabil, mert 10 perc alatt leugrik az elektron a protonról. Az antineutrínó kitalálás, ide nem kell.
(A magban 2 proton osztozik 1 elektronon, közrefogják az elektront és ezért nem tud leugrani róluk az elektron)
Hogyne létezhetne, persze, hogy létezik geometriai tér. A fejedben.
A természetben nem léteznek geometriai fogalmak, sem egyéb fogalmak, mert ezeket az értelmes ember találja ki azért, hogy le tudja írni az anyag elhelyezkedését és mozgását. Az Univerzumban csak anyag létezik ami összesen 4 részecske. Ebből 2 energia részecske (graviton) 2 pedig töltés részecske. Ezek mozognak és kombinálódnak.
Slussz. Más nincs. Főleg idő nincs, meg tér, meg téridő, Minkowskí tér, meg Riemann tér, meg dimenziók, meg hexaéder, meg polinom meg amit akarsz, ezek fogalmak.
Ami nem létezik az pedig nem okoz semmit. Bármit tehetsz a fogalmakkal a fejedben, attól a bolygók nem állnak másik pályára...
Ja és nem élünk a geometriai térben, nagyon tévedsz. Anyagi világban élünk és kitaláljuk magunknak a teret.
= proton-elektron-proton egymás mellett egy tengelyen. A tóruszon belüli haladási irányuk (keringési irány) egyforma. Tehát a 2-es tömegszám alkot hamburgert, az alfa részecskében (He mag) kettő db hamburger van.
Itt el is érkeztünk a tegnapi kérdésedhez (gratulálok), miért nincs 8 tömegű mag. Azt lehet tudni, hogy van ilyen csak irtózatos sebességgel alfa részecskékre bomlik amiből az látszik, hogy nincs semmi ami stabilizálja a 8-as magot az alfa részecskék stabilitásával szemben. Egy He mag = alfa részecske 2 hamburgerből áll ezeket kell egymás mellé helyezni a térben, alfa részecske =
egymás mellett egy tengelyen. Az első pep forog (= a tóruszokban keringés) felfelé míg a másik pep forog ellenkező irányba. A 2 pep mágneses ereje szorítja össze a két hamburgert. A 2 középső proton pedig megakadályozza, hogy egymásba hatoljanak. Az alfa részecskék spinje = 0.
Kedves Aurora, itt felejtsd el a gluonokat és a kvarkokat, tudjuk, hogy a részecskefizikában számolnak velük, de ezek kitalált részecskék, itt nem kellenek.
Tehát ha azt kérdezed, hogy a kvark és a gluon közötti kapcsolat nem olyan, mint a foton és az elektron közötti kapcsolat? akkor erre most is csak azt válaszolhatom, nem olyan, mert sem gluon és sem kvark nincs, nem létezik, sem lekvár ízű sem citrom ízű.
A 14 elejével nem értek egyet, rossz gondolatmenet.
Az elektrontórusz áll: graviton (A) és negatív töltés (C),
a protontórusz: graviton (B) és pozitív töltés (D), lásd Fotonmodell, Kérdések
Ja és még valami, a tóruszok NEM örvények. Inkább spirál körbetekerve, a spirál közepében fut a graviton.
Igen, hozzávetőleg leírtad a hivatalos álláspontot, de ez itt most más.
A magban nincsenek gluonok.
A magban és sehol máshol nincsenek kvarkok.
Nincsenek magerők, csak elektromos töltések közötti erők ami azért nagyon nagy mert közvetlenül közelről hatnak egymásra. Egyéb helyzetekben távol vannak a töltések, pl atommag és elektronhéj.
Az elektron ugyanolyan szerkezetű mint a proton, mindkettő tórusz csak az elektron nagyobb átmérőjű. Mindkettő egy gravitonból és egy töltésből áll csak a proton energiája sokkal nagyobb ezért a proton kisebb átmérőjű.
Heisenberg pedig egy tragédia, ő nem azt ismerte fel, hogy az impulzushatározatlanság miatt bármit is tehet a mag, hanem azt, hogy mi fotonokkal való lökdösődés folytán nem láthatjuk pontosan mi történik.
A részecskéknek minden időpillanatban meghatározott impulzusa van, csak mi nem tudjuk megmondani, hogy pontosan mekkora. Ég és föld.
Belekotty 5, jó a 8-as, majd gondolkodom..
Pert1 9, nincs külső neutronhéj, egyáltalán nincs a magban neutron. A többlet neutronok a pep hamburgerekhez csapódnak, pepep dupla hamburgert alkotva, ez a BigMac.
A magban 2 proton osztozik a közöttük keringő elektronon. Neutron kiléphet egy e-p felhasználásával amikoris a proton behúzódik az elektron tórusz közepébe.
A kiszabadult neutron nem is stabil, bizonyos keringési helyzetekben szétugorhat a 2 spirál, szétugrik a belül keringő proton spirál/tórusz a kívül keringő elektron tóruszról, 10 perces felezési idővel. A magban a 2 proton stabilizálja az elektron helyzetét, az elektron nem ugrik le a 2 protonról.
Az atommagban nincsenek neutronok. A magot proton-elektron-proton hamburgerek építik fel amelyek héjszerűen helyezkednek el 2-3 x 4, 3 x 6 és 3 x 8 -as szimmetriával.
A többlet neutronok a már lezárt héjak elemeihez kapcsolódva dupla "BigMac" hamburgert alkotnak.
Az atommagba beépülő protonok (proton tóruszok) egy náluk nagyobb átmérőjű elektron tórusz belsejében helyezkednek el, ennek hatására a protonok átmérője növekszik, az elektron "magára húzza" a proton gyűrűt. A nagyobb átmérőjű proton kisebb energiát jelent, ez magyarázhatja a tömegdefektus jelenséget.
Ezzel szemben az elektron átmérője csökken, energiája nő, tehát a magban ilyen értelemben aktivált elektronok vannak. Ez magyarázattal szolgálhat a béta bomlás jelenségre, egy aktivált elektron könnyebben kiléphet a magból.
Kár, mert nem viccből írtam, szerintem korrekt válasz volt SR 53476 hozzászólására a látszat és valóság megkülönböztetése érdekében.
Válaszoltam az aktuális problémára is, de nem értettétek és nem is érdekel senkit:
Nem a gondolat részleteiben van a hiba hanem a gondolat maga a hibás (az egész gondolatkisérlet úgy ahogy van :) 53349, ezért kell valós kisérlet.
A gondolataid a legelső feltételezéstől kezdve lehetnek hibásak... 52979, ezért kell kisérlet.
Jól látod 53366 -ban, (nem tudhatjuk, hogy azok az órák a valóságban mit csinálnak..) a GPS órák nem arra a célra keringenek ott fönn, hogy a relativitáselméletet alátámasszák, nem ezért tervezték őket, az órákat odafönn indítják el tehát nem létezik két egyforma szinkronizált óra amiből egyet fellőnek majd mondjuk 5 év után lehozzák és összehasonlítják a földönmaradt párjával, az etalon órával, az órák bonyolult hálózatban keringenek amely alatt forog a Föld, a holdak különböző irányokban különböző pályákon haladnak. Az órákat minden körülmények között úgy igazítják, hogy egyetlen célt teljesítsenek: az órajelük a földről pontosnak LÁTSZON.
A templomórára is olvashattad párszor a véleményemet, mert a lényeg az, hogy a templomóra hozzád képest nem mozog. Ennek felelne meg a geostacionárius51171 holdra telepített GPS rendszerű lesugárzott órajel, mert a geostacionárius hold is hozzád képest áll, mint a templomtorony.
A templomtornyon nem lesz idődilatáció ugyanúgy mint a geostacionárius holdon sem. Ez az én véleményem és a válaszom.
Kösz, kicsit bővebben kifejthetnéd, milyen megfontolásból hajlik el szerinted erősebben mint a foton (kis pontosítás: értelemszerűen az elhajlásig azonos pályán haladtak) ..
Az egyfotonos polarizáció cikk érdekelne, mert csak ezt találtam (csak egy fizika fórum hozzászólás, de maximálisan egyetértek vele)
Photons are bosons and have spin 1, (+1 and -1) corresponding to two different circular polarization modes. One photon has one of these two, and other modes of polarization are achieved by superposition of more photons.
Egy darab foton cirkulárisan poláros, függetlenül attól, hogy átment e már egy polárszűrőn vagy sem.
Szerinted végeztek kisérleteket egyfotonos polarizációval ? Mert a következő kérdésed (elforgatott polarizátor sík) többfotonos kisérletekre vonatkozik..
Mekkora spinje lehet egy ilyen fotonnak, nem = 1 ? Hol láttál ilyet ? De ne keverd a fotont fénysugárral ami sok foton, de még foton párral se ha lehet..
Mert a foton pár már lehet lineárisan poláros. De egy foton nem.
A kozmikus sugárzás kb. 89%-át protonok alkotják 10% hélium-atommag (alfa-részecske) és kb. 1% nehezebb elem mellett. A leggyakoribb nehezebb elemek (C,N,O) kb. ugyanolyan gyakorisággal találhatók meg kozmikus sugárzásban a hidrogénhez képest, mint a Naprendszerben, de pl. a ritka, könnyû elemek (Li, Be, B, 22Ne) jóval nagyobb gyakorissággal találhatók meg benne, ami arra utal, hogy a kozmikus sugárzás részecskéihez más jellegû nukleoszintézis tartozik. Az elektronok csak kb. 1%-át alkotják a kozmikus sugárzásnak.
Nem látok benne müonokat :) Tudod, az a kozmikus sugárzás által keltett részecske.. (szekunder, másodlagos, nem kozmikus, a világűrban nincsenek müonok)
Köszi, hogy beleolvasgattál az anyag és fotonmodellembe. Lehet, hogy nem túl jó a fogalmazás, de itt van némi magyarázat.
A foton amikor párkeltéssel ütközés folytán megáll akkor a foton zippzár kettéhasad. Mivel a foton 4 részecskéből áll ezért a protonba és az antiprotonba is 2-2 részecske kerül, mindkettőbe 1 graviton és 1 töltés jut. A graviton nem áll meg csak körbe körbe jár ugyanakkora sebességgel mint ahogy a fényben ment egyenesen (a foton azért megy egyenesen mert a két fél kiegyenlíti a kalimpálást).
Legyen a töltés pálya egy körré hajlított spirálrugó, akkor a gravitonpálya a rugó belsejében futó cérna. Ez a tórusz. Remek atommodellt lehet a tóruszokból összerakni. Nézd meg a foton.htm oldal végén az Atom és Atommag modell hivatkozást. Az atommag pl. pep hamburgerekből épül fel.
A lézerkristály képeket megnézted és megértetted, hogyan tartják össze a töltések ? A modell magyarázatot ad hogyan alakulhat ki a lézerfény, mitől lesz párhuzamos, mitől monokromatikus, mitől azonos a fázisa a lézerfotonoknak.
A gravitonokat megbéklyózzák a töltések, ez lesz a foton. Töltések nélkül sokkal nagyobb a sebessége a gravitonoknak, a gravitonok örökmozgók, a graviton részecske maga az energia.
Ráérsz akkor is elutasítani a modellt ha már megértetted...
A hosszkontrakció nem akadályozza meg a kerület növekedését,
tehát a centrifugális erő okozta kerület növekedést a hosszkontrakció nem akadályozza. Esetleg segíti ?
Vagy kimondhatjuk, hogy a hosszkontrakció a kerület növekedésére
az égvilágon semmilyen hatással nincs..
SR,53274, Nem a gondolatban van a hiba hanem a gondolat maga a hibás (az egész gondolat úgy ahogy van :)
Pontosan ugyanúgy amint az SR: nem a részleteiben van a hiba hanem az egész gondolat maga a hibás (az egész gondolat úgy ahogy van, mert csak a látszó világra érvényes a relelm, a valóságra nem :)
De ezt a gondolatot meg tudod érteni? semmi nem helyettesíti a kisérletet. ??
ivivan 53279, a müon részecskék alátámasztják az idődilatáció létezését..
miféle müonok? Csak nem azok amik a tengerszinten keletkeznek ? Mikor jut már el az agyatokig, hogy a kozmikus sugárzás leér a tengerszintre ?
A hosszkontrakció nem akadályozza meg a kerület növekedését, tehát a hosszkontrakció csak látszólagos. Igen, több neutron lesz az egyenlítőn, természetesen.
A szalagnak el kell szakadnia.. De csak a relativista verzió szerint.
Képzeljétek el amint egy neutroncsillag egyre gyorsabban forog és egyre laposabb lesz a centrifugális erő miatt, a végén az egyenlítői sebessége legyen 0.9 c.
Az egyenlítői hosszkontrakció megakadályozza-e az égitest laposodását (a kerület növekedését) a centrifugális erő ellenében ???
(Természetesen nem akadályozza meg, de ez meg az én verzióm)
Átfogalmaznám a kérdést, ha lehoznának egy GPS órát és az engem támasztana alá, akkor kellene csak igazán lehozogatni az összes használható GPS órát.
Ha a relelmet támasztaná alá, akkor sem ártana a több kisérlet, mert pillanatnyilag NINCS egy sem.
A GPS óra a 6-7 évi működése közben legfeljebb 0.1 sec körüli eltérést szedhet össze. Ez már elég nagy ahhoz, hogy a lehozás procedúra ne jelenthessen lényeges zavart.
A GPS órák akárhogyis csipognának, semmi nem helyettesíti a kisérletet, le kell hozni. A gondolataid a legelső feltételezéstől kezdve lehetnek hibásak, mégha a GPS rendszer egyszerű csipogásokból állna is, de nem abból áll hanem hálózatba kötött össze-vissza irányokban repülő 24 holdból álló bonyolult rendszer, földről kontrollált órajelsugárzással.
És tudjátok mi a még nagyobb baj (nektek) ? Hektor Munera elküldte a nemforgatott Michelson interferométeres megfigyeléseiről készített cikkét amiben percenként készített felvételt a csíkok mozgásáról.
Kedves Gergő, most ne sértődj meg ha lehet, de szerintem semmit nem értettél meg abból amit évek óta magyarázok.
Én nem a relelm nagypontosságú 200 kisérletét vitatom, mert ez mind alátámasztja, hogy a látszó dolgokat a relelm többé kevésbé jól leírja. Menetközben a dolgok tényleg úgy LÁTSZANAK ahogy a relelm leírja.
Én csak azokat vitatom amikor visszahozták az órákat, mert csak itt lehet eldönteni, hogy a relelmnek van -e köze a valósághoz, vagy csak látszat az egész (cíprian ezt már vélhetően érti)
Tehát megtisztelnél ha ezeket a menetközbeni kisérleteket máskor nem hoznád elő, ezeket nem is vitatom.
A centenáriumi kisérlet pedig NEM ismétlés volt, hanem egy teljesen más kisérlet, egyetlenegy szégyenteljes órával, rövidebb repüléssel, közlemény nélkül, atomóra előélet és utóélet grafikonok nélkül.
Honnan tudod, hogy mennyire volt pontos az az egyetlen atomóra, szállítgatás közben. Mondták?
A mozgó rúd.. hossza függ a sebességtől, az rúd saját hossza nem..
A mozgó rúd saját hossza nem függ a sebességtől !!!
Ez óriási. A mozgó rúd valóságos hossza nem függ a sebességtől.
Akkor miről vitáztunk évekig ?
Vagy nem mondtam el ezerszer, hogy a rúd valóságos hosszát csak akkor mérheted meg ha visszahoztad a Földre. Az órák valóságos járásáról is csak akkor kaphatsz kisérleti információt ha a repült ótát visszahozod a Földre.
Mit értesz azon, hogy egyszerre nem járhat többféleképpen egy óra ?
Nem nagyon értem a kérdést. Egy óra csak egyféleképpen járhat jól.
Egyetlenegy óra nem járhat kétféleképpen egyszerre, és ugyanakkor harmadikféleképpen is meg ezerféle másképpen is ugyanakkor, egyszerre, miről beszélünk ?
Ha egy óra másként jár itt lenn a földfelszínen mint az UTC csoport (50 atomóra szabja meg az időt az USNO-ban) akkor az az óra rosszul jár.
Az elállított GPS óra másként jár mint a földi UTC óra, de nem baj, mert a felszínen pont UTC -nek látszik és itt ez a cél. Ha úgy tetszik rosszul jár odafönn, de jónak látszik itt lenn.
Persze, hogy nem. Hiszen ha kétféle rendszerből nézed akkor egyszerre kétféleképpen kellene megrövidülnie. Fizikusék bármekkora marhaságot lenyelnek, csak nehogy bedőljön a jól bemagolt tananyag.
egy ilyen döntő kisérlethez olyan nagy sebességek kellenének.. ...amikor a rúd megrövidül..
Nem is a hosszt kell mérni hanem az időt, mert az óra visszahozás után is megtartja a változásait. Az igazság az, hogy az órára is az előző (a hosszra vonatkozó) logika érvényes, tehát az óra is annyiféleképpen jár ahányféle sebességű rendszerből nézed, tehát a
valóságban nem járhat egyszerre többféleképpen,
sem másként.
SR látod, ez egy gondolatkisérlet, ami kizárja, hogy másként járjanak az órák. A te gondolatkisérleted hibás. Tévesen hiszed, hogy a GPS ciripelés kisérleti bizonyíték. Nem az.
Einstein világosan levezette, hogy a mozgó óra tényleg lassabbnak látszik, ergo a mozgó rúd tényleg megrövidül, vagy tényleg nem rövidül meg.
Ennek eldöntése kisérleti feladat lenne, csak a probléma olyan ügyes, hogy mire meg tudnád mérni, lett e valami a rúddal, már vissza is nyerte eredeti hosszát.
A probléma tehát kisérletileg eldönthetetlen. Ezért maradnak az órák, ebből kell visszahozni, mert az óra megtartja a gyors mozgás közben elszenvedett változásait.
Hát akkor unatkozzál. Nem érdekel mit mond a specrel, az érdekel, hogy változik e a kocsi tömege attól, hogy egy részecske nagysebességgel közelít a tejútrendszer túloldalán.
Kisérletileg könnyedén ellenőrizhető, változik-e a kocsi tömege attól, hogy bárki, bármilyen sebességgel mozogva mérés közben azt nézegeti.
Nem változik.
ciprian51723, Ugyan ciprian, csak nem gondolod, hogy ha te alszol, vagy kihal az emberiség akkor megszűnik a tömeg ?
A relativitáselmélet azt tanítja, hogy az "autó tömege" nevű mennyiség nem csak az autótól függ, hanem a megfigyelőtől is..
Igen, ezért aztán a relativitáselmélet hibás, és marhaságot tanít.
Ez ugyanis kisérletileg ellenőrizhető, nem kell mégcsak visszahozni sem GPS órát. Kisérletileg könnyedén ellenőrizhető, változik-e a kocsi tömege attól, hogy bárki nézegeti.
Nem változik.
Nem sok értelme volna egy olyan mérőszámnak ami egyidőben ezerféle vagy inkább végtelenféle lehet. Végtelen számú részecske szempontjából vehetjük szemügyre a vasúti kocsinkat, mindegyik részecske sebessége és iránya más és más.
Ennek ellenére az álló kocsinak jól mérhető, sohasem változó, jól definiált nyugalmi, valóságos tömege van (már amennyiben tömeg létezik, nevezzük inkább tehetetlenségnek).
A relativitáselmélet azt állítja, hogy az álló kocsinak
De megnő, de csak annak a nagy sebességű tárgynak a szemszögéből..
Kedves ivivan, egyetértek, remélem végre megértettük egymást. Az álló kocsival az égvilágon semmi nem történik a valóságban, nem nő meg a tömege, nem nő meg az impulzusa, nem változik a tehetelensége, nem változik a mozgásállapota, egyáltalán nem csinál semmit. Áll és vár, mindig egyforma tömegű, energiájú.
Közeledik akárhány rel sebességű tárgy. Csak a rel sebességű tárgy szempontjából, annak érzékeléséből változik a tömeg, látszólag változik a hossza és még az óráját is másként látja a relseb tárgy. Igen. Igen. Igen. Igen.
Csak a valóságban nem történik az álló kocsival semmi.
Sem az órájával, sem a hosszával, sem a tömegével, sem az impulzusával, sem az energiájával. Minek is ehhez a Lorentz transzformáció, Teve?
..ha másképp nézed, akkor az 'érkező' kocsi áll egyhelyben, az 'álló' kocsi jön vele szembe relativisztikus sebességgel, és annak 'nőtt meg a tömege' ugyanolyan arányban.
Óriási, köszönjük Teve, hogy megdöntötted a relativitáselméletet.
Ugyanis számtalan kisérletünk van annak alátámasztására, hogy az álló kocsinak nem nő meg a tömege attól, hogy bárhol a világban, bármilyen sebességgel közelít felé valami.
Ebből következően a relativitáselmélet feltevései a LÁTSZÓ világra vonatkoznak, a valóságban nem nő meg a tömeg, nem csökken a hossz (ugye mmormota?) és nem járnak másként az órák (SR).
De azt ugye megértetted ennyi év alatt, hogy a látszó órajeleltérést kell megkülönböztetni a valóságban is megtörténő, ténylegesen bekövetkező órajelsietés/lassulás -tól ? (a földről nézve mind a két esetben ugyanazt látod)
Ezt megkülönböztetést csak egyféleképpen teheted meg, ha visszahozod az órát.
Itt lenn a Földön összehasonlíthatod az órákat, látod, hogy egyformák vagy sem, megállapíthatod az eltéréseket ha van. Okoskodás kizárva, vagy a te szóhasználatoddal élve minimális. Ez kisérlet. Lenne.
Melyik más csomó kisérletre gondolsz ami eldönti, hogy a GPS idődilatáció (vagy csak úgy általában az idődilatáció) nem látszólagos hanem a valóságban is megtörténik ??? Csak nem a gordiuszi csomó kisérlet ?
Akkor fiúk annyit leszögezhetünk, hogy a relativitáselmélet gondolatkisérleten alapul, semmiféle konkrét kisérlet a (valóságos) idődilatációt nem támasztja alá, csupán indirekt okoskodás.
Ha ez az okoskodás téves (bármely elemében lehet téves) akkor bukott a relativitáselmélet.
Napi Rutin 
