Neked !! Tér nem létezik a természetben hiszen matematikai konstrukció. Ezért nem tágulhat, nem keletkezett, nem görbül és nem fújódhat fel. Az idő sem más mint ciklusos folyamatok számolgatása és mint olyan nem létezik. A téridő? Jájj, ne már.
Következésképpen szingularitás sem létezik és a fekete lyukakban pontosan neutroncsillagok ülnek, összepréselve, egyre inkább rendeződve, kristályosodva. Egyébként a kvarkos neutronok sem léteznek és a neutronok mindig és kizárólag egy elektron tóruszba pattintott proton tóruszt jelentenek amelyek láncokat képesek alkotni. Ezek a láncok normál viszonyok között nem túl hosszúak, néhány tíz hosszúságúak. A nyomás növekedésével azonban a láncok hossza növekszik, a neutroncsillagban meg már nagyon hosszúak lehetnek, viszont összevissza állhatnak. A fekete lyukban ez az összevisszaság rendeződhet a nyomás függvényében.
A Világegyetemek pulzálnak, végtelen számú Ősrobbanás volt már. A működtető a gravitációs sugárzás ami gravitonpárokból áll. A mennyisége végtelen, a nyomóereje óriási, horribilis, 44 nulla newton. Nem érzékeled mert minden irányból egyformán nyom kivéve alulról a Föld árnyékolása miatt, az árnyékolás nagyon nagyon gyenge. Azért nem érzékeled, mert nem a bőrödet hanem az atomjaidat nyomja, a protonokat és az elektronokat, azok meg jól érzik magukat ebben a tengerben. Gratulálok a háeszedhez.
Nem véletlen, hogy bele lehet nyomni a protonokat az elektronokba, mert nem is állnak másból, egy elektron tóruszba pattintott proton tóruszból. Nagy nyomáson ez a szerkezet stabil, a földfelszínen viszont az elektron könnyen leesik a protonról, kb 10 perc felezéssel.
Az atommagban szintén hasonló a helyzet, a pe páros stabil, mert a szomszédos protontóruszok megvezetik a kötőelektronokat és így azok nem tudnak leesni. Így talán mondanom sem kell, hogy a 4. fajta erős magerő ilyenformán nem létezik, az erős kölcsönhatás simán elektrosztatikus erő, mivel az elektronok a magban szoros kölcsönhatásba kerülnek a protonokkal, ez látszik egy különös, 4. fajta erőnek, de nem az.
A matematika NEM természettudomány, hanem maga a kozmológiai fizika csődje. A matematika egy hasznos segédeszköz, semmi több. Nagyon hasznos.
Egyébként nincs az őzeknek száma, az őzek vannak, az őzek léteznek. A számuk meg nem, mert a számok fogalmak. És az összes, mondom az összes fogalmat mi találtuk ki, a saját boldogulásunkra.
Feltehetnénk például azt a kérdést is, hogy mennyi az atomok száma az őzekben, hogy próbáljam megvilágítani a dolgot egy durva példával.
De legyen egy másik példa, mondjuk a távolság. Létezik valójában a természetben távolság? Nem.
- Milyen távolságra van a Hold a Földtől?
- Kb 400 000 km.
- Nade pikométeres pontossággal? Naugye.
Csak akkor tudunk pontos (de pillanatnyi) távolságot meghatározni ha a Holdon és a Földön is kijelölünk egy matematikai pontot, mivel a távolság matematikai fogalom, ami nem létezik a természetben.
Viszont van benne egy végtelen kiterjedésű sugárzás, ami gravitonpárokból áll. Nagyon nagy áthatolóképességű, nagyon nagy nyomóerejű, örökmozgó energiasugárzás, ami mindenhol ott van. Ebben a 'levesben' létezünk mi, az atomok, a galaxisok. A graviton az egyik elemi részecske.
Van egy másik is, az elektromos töltés. Ahol ezek az elektromos töltés energiarészecskék koncentrálódtak, ott vannak az Univerzumok. Csak ez a kettő elemi részecske létezik, a többi részecske ezek kombinációja.
Viszont levegő tényleg nincs benne, de vélhetően nem is úgy értette.
Félre van értve az anyag antianyag kérdés. Valójában a pozitív és a negatív elektromos töltés jelenti az antianyagot, amik elemi energiarészecskék. Így lesz kerek. Nincs 150 féle elemi részecske, a foton sem az és az elektron sem az. A proton meg ugyanúgy épül fel mint az elektron, mindkettő egy kétkomponensű tórusz. A másik komponens egy graviton, ő a hajtómű.
Így talán mondanom sem kell, hogy kvarkok nincsenek.
Pont fordítva van. Csak kettő féle elemi energiarészecske létezik. Ez a kettő a szerkezeti tükörképeivel együtt hozza létre az összes többi részecskét, sugárzást. A részecskék a létezők.
A hullámzás jelleg nem más mint ezen részecskék tulajdonságainak szinusos váltakozása.
Mondom a TULAJDONSÁGAINAK.
A tulajdonságok nem létező dolgok, azokat mi ragasztjuk rá a részecskékre, a tulajdonságok fogalmak, amik csak a fejünkben léteznek, a valóságban, például a Holdon nem. A Földön sem, nyilván, sehol sem. A fogalmak emberi, gondolati termékek.
A természetben csak a két elemi részecske és az általuk létrehozott összetett részecskék léteznek, amelyek mozognak.
A fekete lyukban nincs szingularitás és nincs benne féreg. A fekete lyukakban egy egy összenyomott neutroncsillag csücsül ami forog. A nyomóerőt a gravitációs sugárzás szolgáltatja, ami maga az energia.
Arcátlanság helyett megpróbálhatnád értelmezni amit mondok. Egy sztereotíp káosz van a fejedben, de csak egyszer mondom el.
A természetben csak anyag létezik ami mozog, a fogalmak meg nem.
A fogalmakat mi találtuk ki, azok nem keletkeztek sem az ősrobbanással sem máskor. A fogalmak csak a fejünkben léteznek, a Holdon nincsenek fogalmak. Néhány példa a fogalmakra, szépség, jóság, hideg, sebesség, függvények, számok, hexaéder, sík, stb. Ezek nem anyagi természetű dolgok hanem különféle definíciók. Ha az emberiség kihal akkor ezeket a fogalmakat is visszük magunkkal. Az anyagi világ más, az tőlünk függetlenül is létezik, ha kipusztulunk attól az anyagi világ legfeljebb 'megvonja a vállát'.
Tehát az anyagi világ létezik, létezik a szék meg a szekrény. Ezek között mi emberek definiáljuk a távolság fogalmát, de csak és kizárólag akkor ha ezen tárgyakon kijelölünk egy egy matematikai pontot és ezek között tudunk távolságot definiálni.
Definiáljuk a síkot valamint a tér fogalmat, de ettől az még nem lesz létező entitás. Eleve tér fogalmunk van vagy öt féle és egyik sem létezik a természetben.
Egy csillag és a belőle keletkező fekete lyuk gravitációs hatása ugyanakkora.
Viszont a fekete lyukban ülő neutroncsillag átmérője kisebb, ezért a gravitációs hatás közelebbről is látszik.
Akkora távolságból mint az eredeti csillag felszíne, a hatás már hozzávetőleg egyforma, tehát teljesen mindegy, hogy egy csillag van a közelünkben vagy egy hasonló tömegű fekete lyuk.
Ha azonban figyelembe vesszük a fekete lyuk képződésével járó anyagveszteséget is, akkor a keletkező fekete lyuk gravitációs hatása kisebb lesz mint az eredeti csillagé.
Azonban míg a fekete lyukak tömege (és ezzel a gravitációs hatása) csaknem korlátlanul növekedhet például összeolvadással, addig a csillagok tömege nem növekedhet akadálytalanul mert hamar felrobbannak.
Az entrópia nem egy létező dolog, az csak egy képlet, az anyag rendezetlenségének mértéke. Nem lehet ráütni egy kalapáccsal vagy nem lehet működtetni vele egy motort.
Valóban az anyagi világ rendezetlenségre törekszik egészen a fekete lyuk környezetéig. De csak addig, ugyanis a fekete lyukhoz közelítve éppen az anyag rendezettsége növekszik. A rendező erő a gravitációs sugárzás.
Tehát innentől nem növekszik a rendszer entrópiája hanem éppen ellenkezőleg, csökken. A központi neutroncsillag 'kristályossá' rendeződik. Természetesen nincs ott semmiféle szingularitás, az egy kamu duma, mert tér nem létezik, nem lehet hajlítani, nem görbül és nem fújódik fel.
![]() |
![]() |
![]() |
rohan.janos@med.u-szeged.hu |
Index Fórum
2022
2021
2020
2019
2018
2017
2016
2015
2014
2013
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
Video hozzászólások. EBE3 kihallgatása 1-2-3-
4,
Mega-Structures in the Universe.
Perseus cluster,
Coma cluster,
Virgo cluster,
Norma cluster.