Neked !! Tér nem létezik a természetben hiszen matematikai konstrukció. Ezért nem tágulhat, nem keletkezett, nem görbül és nem fújódhat fel. Az idő sem más mint ciklusos folyamatok számolgatása és mint olyan nem létezik. A téridő? Jájj, ne már.
Következésképpen szingularitás sem létezik és a fekete lyukakban pontosan neutroncsillagok ülnek, összepréselve, egyre inkább rendeződve, kristályosodva. Egyébként a kvarkos neutronok sem léteznek és a neutronok mindig és kizárólag egy elektron tóruszba pattintott proton tóruszt jelentenek amelyek láncokat képesek alkotni. Ezek a láncok normál viszonyok között nem túl hosszúak, néhány tíz hosszúságúak. A nyomás növekedésével azonban a láncok hossza növekszik, a neutroncsillagban meg már nagyon hosszúak lehetnek, viszont összevissza állhatnak. A fekete lyukban ez az összevisszaság rendeződhet a nyomás függvényében.
A Világegyetemek pulzálnak, végtelen számú Ősrobbanás volt már. A működtető a gravitációs sugárzás ami gravitonpárokból áll. A mennyisége végtelen, a nyomóereje óriási, horribilis, 44 nulla newton. Nem érzékeled mert minden irányból egyformán nyom kivéve alulról a Föld árnyékolása miatt, az árnyékolás nagyon nagyon gyenge. Azért nem érzékeled, mert nem a bőrödet hanem az atomjaidat nyomja, a protonokat és az elektronokat, azok meg jól érzik magukat ebben a tengerben. Gratulálok a háeszedhez.
Nem véletlen, hogy bele lehet nyomni a protonokat az elektronokba, mert nem is állnak másból, egy elektron tóruszba pattintott proton tóruszból. Nagy nyomáson ez a szerkezet stabil, a földfelszínen viszont az elektron könnyen leesik a protonról, kb 10 perc felezéssel.
Az atommagban szintén hasonló a helyzet, a pe páros stabil, mert a szomszédos protontóruszok megvezetik a kötőelektronokat és így azok nem tudnak leesni. Így talán mondanom sem kell, hogy a 4. fajta erős magerő ilyenformán nem létezik, az erős kölcsönhatás simán elektrosztatikus erő, mivel az elektronok a magban szoros kölcsönhatásba kerülnek a protonokkal, ez látszik egy különös, 4. fajta erőnek, de nem az.
A matematika NEM természettudomány, hanem maga a kozmológiai fizika csődje. A matematika egy hasznos segédeszköz, semmi több. Nagyon hasznos.
Egyébként nincs az őzeknek száma, az őzek vannak, az őzek léteznek. A számuk meg nem, mert a számok fogalmak. És az összes, mondom az összes fogalmat mi találtuk ki, a saját boldogulásunkra.
Feltehetnénk például azt a kérdést is, hogy mennyi az atomok száma az őzekben, hogy próbáljam megvilágítani a dolgot egy durva példával.
De legyen egy másik példa, mondjuk a távolság. Létezik valójában a természetben távolság? Nem.
- Milyen távolságra van a Hold a Földtől?
- Kb 400 000 km.
- Nade pikométeres pontossággal? Naugye.
Csak akkor tudunk pontos (de pillanatnyi) távolságot meghatározni ha a Holdon és a Földön is kijelölünk egy matematikai pontot, mivel a távolság matematikai fogalom, ami nem létezik a természetben.
Viszont van benne egy végtelen kiterjedésű sugárzás, ami gravitonpárokból áll. Nagyon nagy áthatolóképességű, nagyon nagy nyomóerejű, örökmozgó energiasugárzás, ami mindenhol ott van. Ebben a 'levesben' létezünk mi, az atomok, a galaxisok. A graviton az egyik elemi részecske.
Van egy másik is, az elektromos töltés. Ahol ezek az elektromos töltés energiarészecskék koncentrálódtak, ott vannak az Univerzumok. Csak ez a kettő elemi részecske létezik, a többi részecske ezek kombinációja.
Viszont levegő tényleg nincs benne, de vélhetően nem is úgy értette.
Félre van értve az anyag antianyag kérdés. Valójában a pozitív és a negatív elektromos töltés jelenti az antianyagot, amik elemi energiarészecskék. Így lesz kerek. Nincs 150 féle elemi részecske, a foton sem az és az elektron sem az. A proton meg ugyanúgy épül fel mint az elektron, mindkettő egy kétkomponensű tórusz. A másik komponens egy graviton, ő a hajtómű.
Így talán mondanom sem kell, hogy kvarkok nincsenek.
Pont fordítva van. Csak kettő féle elemi energiarészecske létezik. Ez a kettő a szerkezeti tükörképeivel együtt hozza létre az összes többi részecskét, sugárzást. A részecskék a létezők.
A hullámzás jelleg nem más mint ezen részecskék tulajdonságainak szinusos váltakozása.
Mondom a TULAJDONSÁGAINAK.
A tulajdonságok nem létező dolgok, azokat mi ragasztjuk rá a részecskékre, a tulajdonságok fogalmak, amik csak a fejünkben léteznek, a valóságban, például a Holdon nem. A Földön sem, nyilván, sehol sem. A fogalmak emberi, gondolati termékek.
A természetben csak a két elemi részecske és az általuk létrehozott összetett részecskék léteznek, amelyek mozognak.
A fekete lyukban nincs szingularitás és nincs benne féreg. A fekete lyukakban egy egy összenyomott neutroncsillag csücsül ami forog. A nyomóerőt a gravitációs sugárzás szolgáltatja, ami maga az energia.
Arcátlanság helyett megpróbálhatnád értelmezni amit mondok. Egy sztereotíp káosz van a fejedben, de csak egyszer mondom el.
A természetben csak anyag létezik ami mozog, a fogalmak meg nem.
A fogalmakat mi találtuk ki, azok nem keletkeztek sem az ősrobbanással sem máskor. A fogalmak csak a fejünkben léteznek, a Holdon nincsenek fogalmak. Néhány példa a fogalmakra, szépség, jóság, hideg, sebesség, függvények, számok, hexaéder, sík, stb. Ezek nem anyagi természetű dolgok hanem különféle definíciók. Ha az emberiség kihal akkor ezeket a fogalmakat is visszük magunkkal. Az anyagi világ más, az tőlünk függetlenül is létezik, ha kipusztulunk attól az anyagi világ legfeljebb 'megvonja a vállát'.
Tehát az anyagi világ létezik, létezik a szék meg a szekrény. Ezek között mi emberek definiáljuk a távolság fogalmát, de csak és kizárólag akkor ha ezen tárgyakon kijelölünk egy egy matematikai pontot és ezek között tudunk távolságot definiálni.
Definiáljuk a síkot valamint a tér fogalmat, de ettől az még nem lesz létező entitás. Eleve tér fogalmunk van vagy öt féle és egyik sem létezik a természetben.
Egy csillag és a belőle keletkező fekete lyuk gravitációs hatása ugyanakkora.
Viszont a fekete lyukban ülő neutroncsillag átmérője kisebb, ezért a gravitációs hatás közelebbről is látszik.
Akkora távolságból mint az eredeti csillag felszíne, a hatás már hozzávetőleg egyforma, tehát teljesen mindegy, hogy egy csillag van a közelünkben vagy egy hasonló tömegű fekete lyuk.
Ha azonban figyelembe vesszük a fekete lyuk képződésével járó anyagveszteséget is, akkor a keletkező fekete lyuk gravitációs hatása kisebb lesz mint az eredeti csillagé.
Azonban míg a fekete lyukak tömege (és ezzel a gravitációs hatása) csaknem korlátlanul növekedhet például összeolvadással, addig a csillagok tömege nem növekedhet akadálytalanul mert hamar felrobbannak.
rohan.janos@med.u-szeged.hu |
Index Fórum
2022
2021
2020
2019
2018
2017
2016
2015
2014
2013
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
Video hozzászólások. EBE3 kihallgatása 1-2-3-
4,
Mega-Structures in the Universe.
Perseus cluster,
Coma cluster,
Virgo cluster,
Norma cluster.