Informatika és tudomány

163

  • Astrojan #163

    Ca atommag

  • Astrojan #162

    Az atommag szerkezete


    Rohán János

    Az atommagban nincsenek neutronok.
    A magot proton-elektron-proton hamburgerek építik fel amelyek héjszerűen helyezkednek el és 2, 6, 6, 8, 12 és 16 -os szimmetriával párokba rendeződnek.

    A többlet neutronok a már lezárt héjak elemeihez kapcsolódva dupla "BigMac" hamburgert alkotnak.

    Rendsz Vegyjel m % izotóp Eford pep hamburger
    1p H 1 99.985
    2p 2n He 4 99.9998 240000 2
    3p 4n Li 7 92.5 0.006
    4p 5n Be 9 100 0.001
    5p 6n B 11 80.1 0.001
    6p 6n C 12 98.9 4600 6 = 2 + 4
    7p 7n N 14 99.634 970
    8p 8n O 16 99.762 10700 8 = 2 x 4
    9p 10n F 19 100 0.4
    10p 10n Ne 20 90.48 1340 10 = 2 + 2 x 4
    11p 12n Na 23 100 22
    12p 12n Mg 24 78.99 580 12 = 3 x 4
    13p 14n Al 27 100 55
    14p 14n Si 28 92.23 650 14 = 8 + 6
    15p 16n P 31 100 7
    16p 16n S 32 95.02 440 16 = 4 + 2x6
    17p 18n Cl 35 75.77 1
    18p 22n Ar 40 99.6 220 18 = 2+4 + 2x6 + (4n)
    19p 20n K 39 93.26 3 19 = 1+2+4 + 2x6 + (1n)
    20p 20n Ca 40 96.941 67 20 = 8 + 2 x 6
    21p 24n Sc 45 100 0.03
    22p 26n Ti 48 73.8 3 22 = 4 + 3x6 + (4n)
    23p 28n V 51 100 0.7
    24p 28n Cr 52 83.789 14 24 = 2+4 + 3x6 + (4n)
    25p 30n Mn 55 100 8
    26p 30n Fe 56 91.72 1090 26 = 4+4 + 3 x 6 + (4n)
    27p 32n Co 59 100 3
    28p 30n Ni 58 68.077 60 28 = 2+8 + 3x6 + (2n)
    29p 34n Cu 63 69.17 0.06
    30p 34n Zn 64 48.6 0.3 30 = 4+8 + 3x6 + (4n)
    31p 38n Ga 69 60.1 0.01
    32p 42n Ge 74 35.94 0.2 32 = 2+4 + 3x6 + 8 (10n)
    33p 42n As 75 100 0.008
    34p 46n Se 80 49.61 0.03 34 = 8+ 6+2x6 + 8 + (12n)
    35p 44n Br 79 50.69 0.007
    36p 48n Kr 84 57 0.04 36 = 2+8 +6+2x6 +8 + (12n)
    37p 48n Rb 85 72.168 0.01
    38p 50n Sr 88 82.58 0.04 38 = 4+8 +6+2x6 +8 + (12n)
    39p 50n Y 89 100 0.007
    40p 50n Zr 90 51.45 0.05 40 = 2+4 + 2x6+6 +2x8 +(10n)
    41p 52n Nb 93 100 0.002
    42p 54n Mo 96 16.68 0.005 42 = 6+12 + 3x8 + (12n)
    43p 56n Tc 99 0
    44p 58n Ru 102 31.6 0.004 44 = 2 +6+12 + 3x8 + (14n)
    45p 58n Rh 103 100 0.0006
    46p 60n Pd 106 27.33 0.002 46 = 2+2 +6+12 +3x8 + (14n)
    47p 60n Ag 107 51.839 0.0006
    48p 66n Cd 114 28.73 0.002 48 = 2+4 +18 +3x8 + (18n)
    49p 66n In 115 95.7 0.0003
    50p 68n Sn 118 24.23 0.004 50 = 8 + 18 + 3x8 + (18n)
    51p 70n Sb 121 57.36 0.0004
    52p 74n Te 126 18.952 0.009 52 = 2+4+4 + 18 + 3x8 + (22n)
    53p 74n I 127 100 0.001
    54p 78n Xe 132 26.9 0.01 54 = 2+2+4+4 + 18 + 3x8 + (24n)
    55p 78n Cs 133 100 0.0008
    56p 82n Ba 138 71.7 0.01 56 =4+4+4 + 18 + 3x8 + 2 +(26n)
    57p 82n La 139 99.91
    58p 82n Ce 140 88.48 58 = 2+2+4+4 +18 +3x8 + 4 (24n)
    59p 82n Pr 141 100
    60p 82n Nd 142 27.13 60 = 4+4+4+ 18 + 3x8 + 6 +(22n)
    61p 84n Pm 145 0
    62p 90n Sm 152 26.75 ? 62 = 4+4 + 18 + 24 + 12 + (28n)
    63p 90n Eu 153 52.2
    64p 94n Gd 158 24.84 64= 2+4+4 + 18 +24 + 12 + (30n)
    65p 94n Tb 159 100
    66p 98n Dy 164 28.18 66= 4+4+4 + 18 +24 + 12 + (32n)
    67p 98n Ho 165 100
    68p 98n Er 166 33.6 68 = 2 + 12+6 +24 +2x12 + (30n)
    69p 100n Tm 169 100
    70p 104n Yb 174 31.8 70 = 4 +12+6 +24 +2x12 + (34n)
    71p 104n Lu 175 97.41 0.00000
    72p 108n Hf 180 35.1 0.0007 72 = 2+4 +6+12 +24 +2x12 +(36n)
    73p 108n Ta 181 99.988 0.00008
    74p 110n W 184 30.64 0.0005 74= 8 +6+12 + 24 + 2x12 + (36n)
    75p 110n Re 185 37.4 0.0002
    76p 116n Os 192 41.0 0.003 76 =2+4+4 +6+12 +24 +2x12+(40n)
    77p 116n Ir 193 62.7 0.002
    78p 116n Pt 194 32.9 0.005 78 =2+2+8 +6+12 +24 +2x12+(38n)
    79p 118n Au 197 100 0.0006
    80p 122n Hg 202 29.86 0.001 80 = 2 +18 + 24 + 3x12 + (42n)
    81p 124n Tl 205 70.476 0.0005
    82p 126n Pb 208 52.4 0.01 82 = 2+2+18 + 24 + 3x12 + (44n)
    83p 126n Bi 209 100 0.0007
    84p 126n Po 210 0 84 = 4+2+18 + 24 + 3x12 + (42n)
    85p At 210 0
    86p 136n Rn 222 0 86 = 8 +18 + 24 + 3x12 + (50n)
    87p Fr
    88p Ra
    89p Ac
    90p Th
    91p Pa
    92p U
    93p Np
    94p Pu
    95p Am
    96p Cm
    97p Bk
    98p Cf
    99p Es
    100p Fm
    101p Md
    102p No
    103p Lr
    104p Rf
    105p Db
    106p Sg
    107p Bh
    108p Hs
    109p Mt
    110p
    111p
    112p
    113p
    114p
    115p 184n Uup 299 115=1+2+2+ 12+6 + 24 +3x12 +2x16 (69n)
    116p Uuh

    Az atommagba beépülő protonok (proton tóruszok) egy náluk kb 3x nagyobb átmérőjű elektron tórusz belsejében helyezkednek el, ennek hatására a protonok átmérője növekszik, az elektron esetleg "magára húzza" a proton gyűrűt. A nagyobb átmérőjű proton kisebb energiát jelent, ez magyarázhatja a tömegdefektus jelenséget.

    •  

  • Astrojan #161


    Elnevezhetjük ezt a felismerést Astrojan-féle alapigazságnak, ...az ellenkezője sohasem...

    Aha, elnevezhetjük, ráhibáztál. Arról nem beszélve, hogy pont ezzel fogunk utazni a csillagokba. Nem érdemled de megsúgom, ezért nem fogjuk érezni a gyorsulást amikor egy másodperc töredéke alatt a fénysebesség fölé ugrunk. Ez nem a Star Trek hanem DVAG manipulációs "térugrásos" űrutazás. Valóban nagyjelentőségű felismerés, hogy nem a rakétaszék gyorsítja a tested hanem a fókuszált gravitációs tér amely a tested összes atomját egyformán gyorsítja s mintha szabadon esnél nem érzed a gyorsító erőt, nem présel palacsintává a gyorsulás. Pedig a fénysebesség ezerszeresére ugrasz másodpercenként húszszor.

    Ennek van igazi jelentősége de sose fogod megérteni.

    Fénysebesség maximalisták kíméljenek !!

    •  

  • BiroAndras #160


    "Csak arra kérlek kímélj meg az összefoglalóktól és wikipediától, mondom csak olyan tudományos cikk érdekel ahol a mérési eredmények, körülmények vannak leírva, hogy ellenőrizni lehessen a kisérlet megbízhatóságát."

    Ilyeneket ne tőlem kérj, hanem tudományos folyóiratokban nézz utána. Nem ezt kértem, hanem kíméletet a wikitől.

    "A hegy meg a körözés ugyanazt a jelenséget vizsgálja persze, csak azok nem a Hafele kisérlet megismétlései."

    Nem értem miért ragaszkodsz pontosan ugyanahhoz a kísérlethez. Azért mert ha nem ugyanaz akkor nem megismétlés, hanem a megismétlés hazudása.

    "Nem elegendő egyetlen mérés, mert csalni lehet a nanoszekundumokkal, érted?"

    Nem csak egy kísérlet volt. Egyébként nem szokás csalni a kísérleteknél, mert úgyis kiderül. Most derült ki.

    "A tengerentúli trip is csak egyetlenegy mérés, akkor 39 nanosec különbséget állapítottak meg. Itt nem arról van szó, hogy megerősítették a Hafele kisérletet, mert azon nincs mit megerősíteni, az úgy szar ahogy van."

    Nem értelek. Ugyanazt a fizikai jelenséget vizsgálták egy hasonló kísérlettel. Az eredménynek nyílvánvalóan ugyanannak kell lenni. Egyébként is a jelenség általánosságban érdekel minket, így pláne hót mindegy, hogy melyik konkrét kísérletet végzik el. Tévedés. Magad állítottad, hogy az egyenes vonalú egyenletes mozgás nincs hatással az óra járására. Pedig a GPS figyelembe veszi.

    "Maradt tehát a relelm egyetlen bizonyitéka, egyetlenegy mérés, 39 nanosec."

    Nem. Mint már mondtam, a spec. rel.-t millió kísérlet bizonyítja, és az ált. rel.-re is van pár (lásd link). Nem érted, hogy az csak a látszat? Nem.

    "Azt értsd meg, hogy a müonoknál nem lehet visszahozni az órát, menetközben vizsgálják őket. Semmilyen kisérlet nem bizonyítja azt, hogy a relelm által jósolt időeltérések nem csupán látszólagosak, hanem egyben valóságosak is."

    A müonos kísérlet a spec.rel. bizonyítása volt, arra meg van halom más is. Egyébként meg pontosan meg lehet mondani, hogy valóságos az eltérés. Tudjuk, hogy hol keletkeznek, milyen sebességgel haladnak, és mekkora az élettartamuk. A klasszikus fizika szerint nem érhetnék el a felszínt. Tökéletes a dilettantizmus. Nem tudjuk hol keletkeznek és mindegyiknek más az élettartama.

    "Csak azt nem bizonyítja semmi (kivéve a 39 nanosec), hogy az eltérések egyben valóságosak is."

    Dehogynem. A GPS-nél is látjuk ezt (ha két mérésnél minden külső körülmény azonos, akkor a mért eltérés nem lehet látszólagos), de ha az nem tetszik, van más is. Igaz, ezek nem az idő, hanem a tér torzulását bizonyítják.

    "Volna még a kozmikus sugárzás keltette müonok, csak ott sajnos a földfelszínen képződnek a müonok és így természetesen nem kell hozzá relativisztikus hatás."

    Nagyon egyszerűen szűrhető ez a hatás. Nem hinném, de szerintem nem is válogatta ezt le senki. Nem szükséges a müonoknak a földfelszínen keletkezni, elég 2-3 km magasságban is, mert ekkora utat simán megtesznek a levegőben.

    "Egyetlenegy mérés áll a relativitáselmélet mögött, a 39 nanosec, ezt nem hiszem el."

    Nem is kell elhinned, mert nem egy mérésről van szó.

    "Le kell hozni a GPS órát, az a tuti de az is csak 0.2 sec eltérést szedett össze eddig, ha valóban összeszedett."

    Nem szedett össze, (Na látod, ezzel kellett volna kezdened. Nem szedett össze.) mert eleve korrigált órájuk van. És nem fogják őket lehozni még egy darabig, mert jobban kellenek ott ahol vannak. A 0.2 másodperc egyébként rettentő sok egy atomóránál. Normál körülmények közt vagy egy millió év kell ekkora eltéréshez.
    Egybként hogy képzeled ezt a látszólagos dolgot? Milyen hatás okozza, hogy nem azt az értéket olavssuk le innen a Földről, amit valójában mutat? A keringő mozgás és a magasságból adódó fény lefelé zuhanó, gyorsuló foton hullámhossz változása.

    •  

  • Astrojan #159


    Csak arra kérlek kímélj meg az összefoglalóktól és wikipediától, mondom csak olyan tudományos cikk érdekel ahol a mérési eredmények, körülmények vannak leírva, hogy ellenőrizni lehessen a kisérlet megbízhatóságát.

    A hegy meg a körözés ugyanazt a jelenséget vizsgálja persze, csak azok nem a Hafele kisérlet megismétlései.

    Nem elegendő egyetlen mérés, mert csalni lehet a nanoszekundumokkal, érted?

    A tengerentúli trip is csak egyetlenegy mérés, akkor 39 nanosec különbséget állapítottak meg. Itt nem arról van szó, hogy megerősítették a Hafele kisérletet, mert azon nincs mit megerősíteni, az úgy szar ahogy van.

    Maradt tehát a relelm egyetlen bizonyitéka, egyetlenegy mérés, 39 nanosec.

    Azt értsd meg, hogy a müonoknál nem lehet visszahozni az órát, menetközben vizsgálják őket. Semmilyen kisérlet nem bizonyítja azt, hogy a relelm által jósolt időeltérések nem csupán látszólagosak, hanem egyben valóságosak is.

    Az összes kisérlet azt bizonyítja, hogy van eltérés, s az megfelel a relelm elvárásainak. A GPS is.

    Csak azt nem bizonyítja semmi (kivéve a 39 nanosec), hogy az eltérések egyben valóságosak is.

    Ha ezt nem érted meg ne is válaszolj és ne bosszants a GPS -el például. Mert nincs visszahozva egy sem.

    Volna még a kozmikus sugárzás keltette müonok, csak ott sajnos a földfelszínen képződnek a müonok és így természetesen nem kell hozzá relativisztikus hatás.

    Még egyszer utoljára, a tutira bizonyított hatás létezik, megfelel a relelmnek, csak a valóságnak nem felel meg.

    Egyetlenegy mérés áll a relativitáselmélet mögött, a 39 nanosec, ezt nem hiszem el. Le kell hozni a GPS órát, az a tuti de az is csak 0.2 sec eltérést szedett össze eddig, ha valóban összeszedett.

    •  

  • BiroAndras #158


    "Egyébként ha végiggondolod a világon egyetlenegy kisérletet sem kell elvégezni ha elég okos vagy és tudod előre a kisérleti eredményeket."

    Nem erről van szó. Itt a kísérlet el van végezve, csak az eredmény leolvasása nem közvetlen. Gondold végig, amit írtam.

    "Egészen mást csináltak, mentek egyszer, hangsúlyozom egyetlen egyszer olyan ezer kilométert meg vissza.
    Máskor köröztek egy kicsit repülővel egy város felett.
    Vagy vittek egy órát egy hegyre."

    Ezek pontosan ugyanazt a jelenséget vizsgálják.
    Egyébként a linkben találhatsz hivatkozást több más kísérletre is, amik a rel.elm.-et bizonyítják. Azon belül is az általánosat, mivel a speciális már réges régen teljesen tutira bizonyítva van számtalan különféle jelenségen keresztül. Például a részecskegyorsítókban ugye rutinszerűen dolgoznak fénysebesség közeli részecskékkel.
    Még linkek:
    http://csep10.phys.utk.edu/astr162/lect/cosmology/gravity.html
    http://en.wikipedia.org/wiki/Tests_of_general_relativity
    http://www.levity.com/mavericks/general.htm

    •  

  • Astrojan #157


    Egyébként ha végiggondolod a világon egyetlenegy kisérletet sem kell elvégezni ha elég okos vagy és tudod előre a kisérleti eredményeket. Teljesen feleslegesen áldoznak milliárdokat mindenféle kisérletekre, elég lenne megkérdezni téged.

    Ha az első kisérletnél a Hafele kisérletre gondolsz, akkor ott igenis szó van csalásról.

    Ezt a kisérletet soha nem ismételték meg.

    Egészen mást csináltak, mentek egyszer, hangsúlyozom egyetlen egyszer olyan ezer kilométert meg vissza.
    Máskor köröztek egy kicsit repülővel egy város felett.
    Vagy vittek egy órát egy hegyre.

    Ha ezekről tudsz leközölt adatokat, mérési adatokat nem pedig sommás véleményt, hogy lám megint bizonyítottuk a relelmet, konkrét manipulálatlan mérési adatok és körülmények az érdekel, más nem.

    •  

  • BiroAndras #156


    #127

    Az is ott van, hogy az első ilyen kísérlet valóban nem volt elég pontos (nincs szó csalásról), de később megismételték már megfelelő pontossággal (erről nem találtam linket). Azért nem találtál róla linket mert nincs ilyen link.
    Egyéb kísérletek : http://www.reference.com/browse/wiki/Time_dilation

    Egyébként, ha végiggondolod, nem is kell lehozni a GPS műholdakat a méréshez. Ugyanis amikor egy teljes kör megtétele után hozzánk képest ugyanott van, mindenféle fizikai effektus azonos, tehát ha az időtorzulás csak látszólagos, a mértéke nem változhatna. Ezzel szemben azt látjuk, hogy minden kör megtétele után egyre nagyobb az eltérés (illetve az elhangolt óra szinkronban jár ahelyett, hogy egyre jobban eltérne).

    •  

  • Astrojan #155


    Azt, hogy a dolog látszólagos, vagy valóságos egyszerűen el lehet dönteni úgy, hogy visszahozzuk az órát.

    Na végre valamiben egyet tudunk érteni, pontosan ezt kell tenni. Egy GPS órát kell visszahozni, mert a nanosec eltérésekkel remekül lehet csalni amint az a Hafele kisérletből kiderült. Megtennéd, hogy kikeresed a hozzászólásod számát ahol azt irtad, hogy vissza kell hozni egy GPS órát ?

    •  

  • BiroAndras #154


    "A probléma akkor keletkezik amikor a relativisták azt mondják: a földön elállítottam a GPS órát, fellőttem és lám a földről pont úgy látszik mint a földi UTC óra. Ha pedig úgy látszik akkor az a valóságban is gyorsabban jár."

    Nem értem mi a probléma. Igen, gyorsabban jár a fellőtt óra a valóságban is ahhoz képest, ahogy a Földön járt elkészítésekor. Azt, hogy a dolog látszólagos, vagy valóságos egyszerűen el lehet dönteni úgy, hogy visszahozzuk az órát. De erről már sokszor írtam.

    "Te is azt mondtad 133 -ban nagyon helyesen, hogy ezt nem lehet állítani. Vagy rosszul értettelek és a GPS óra a valóságban is gyorsabban jár ?"

    Rosszul értettél, pedig sokszor sokféleképpen elmagyaráztam, és igyekeztem a lehető legvilágosabban fogalmazni.

    •  

  • Astrojan #153


    Rendben, úgy veszem, hogy lassabnak látod.

    A probléma akkor keletkezik amikor a relativisták azt mondják: a földön elállítottam a GPS órát, fellőttem és lám a földről pont úgy látszik mint a földi UTC óra. Ha pedig úgy látszik akkor az a valóságban is gyorsabban jár.

    Te is azt mondtad 133 -ban nagyon helyesen, hogy ezt nem lehet állítani. Vagy rosszul értettelek és a GPS óra a valóságban is gyorsabban jár ?

    Kelly Hafele Keating -ből itt egy kicsit barátságosabban olvasható verzió, hátha valaki belenéz.

    •  

  • BiroAndras #152


    Ott a válasz a linkedben

    •  

  • Astrojan #151


    Akkor most fent ülve a kétszeres sebességre gyorsított GPS holdon a földi órát gyorsabbnak vagy lassabnak látod?

    Segítségül magasságfüggés

    •  

  • BiroAndras #150


    Ha a sebességed növekszik, akkor a földi órát gyorsabbnak látod. A gravitáció csökkenésétől látod lassabbnak. Fel nem foghatom, hogyan lehet ilyen elemi ovodás dolgot nem érteni, a földi órát gyorsabbnak látod. Gyorsabbnak látod de nyilvánvalóan nem megy gyorsabban.

    •  

  • Astrojan #149


    OK, akkor visszatérhetünk 132-höz

    ..felülök egy GPS holdra és onnan nézem a földi Master Clock óráját, egyformának fogom látni a GPS órával a relelm szerint. Eddig tiszta.

    Most valaki beindítja a rakétákat amíg én alszom és a sebességemet kétszeresére növeli, a GPS műhold új pályára áll. Látom, hogy a földi óra lassabban jár az én etalon GPS óráimhoz képest ami mind ott van mellettem. OK?

    •  

  • gekko45 #147


    Irod a ter nem aramlik hanem a dvag vagy mi a fasm. Attol hogy masnak nevezzuk a dolgot nem lesz nekunk jobb. Van a ki TIPnek, teridoplazmanak nevezi. Fel nem foghatod, hogy a tér egy geometriai fogalom, míg a plazma TIP az egy anyagi természetű dolog?
    Es akkor mi van?
    En azt se merem kijelenteni, hogy a ter aramlik. Csak OLYAN az egesz, MINTHA a ter aramlana. De hogy valojaban mi tortenik, halvany lilu gozom nincs.
    Lehet hogy gravitonok csinaljak az egeszet, lehet hogy a virtualis reszecskek.
    Lehet hogy a fotonok elnyelodesenel van egy asszimetria, lehet hogy a vakum kavar valamit. Lehet hogy van eter. Lehet a Higgs bozon kavar.
    Tul sok minden lehet.

    •  

  • BiroAndras #144


    "Az ikerparadoxonnal fellepo idoelteres valosagos."

    Kis kiegészítés: Azért hívják paradoxonnak, mert a spec. rel. alapján ellentmondásra jutunk: mindkét iker a másikat látja mozogni, és így lassabban öregedni.
    A paradoxon feloldasa az, hogy nem vagyunk a spec. rel. keretein belül, mert az egyik iker gyorsult. Az ált. rel.-t kell használni, ami már számol a gyorsulással is, és konzisztens eredemény ad.

    •  

  • gekko45 #142


    Van ket tukor, pattog kozottuk a feny. Ha mozognak a tukrok, akkor a fenynek hosszabb utat kell megtennie, emiatt ritkabban fog visszapattanni. Ez a fenyora.
    Mivel az anyagban altalaban a foton a kozvetito, emiatt minden anyagi dolog olyan mint a fenyora.
    Ha valami mozog, akkor az ido lassabban telik benne kivulrol szemlelve.

    kb ennyi a specrel lenyege. Mit nem tudsz ezen elfogadni?

    Termeszetesen sok latszolagos dolog van belekeverve a specrelbe, amit sokan valosagosnak hisznek. De ez nem valtoztat a lenyegen.

    Az ikerparadoxonnal fellepo idoelteres valosagos. Oka a fenyoraban tapasztaltak. Csak a végtelen emberi hülyeség a valóságos.

    •  

  • BiroAndras #140


    "Tehát a földről nézve egyformának látszanak, de azt állítod, hogy a GPS műholdról nézve nem látszanak egyformának."

    Keverednek a dolgok. Egy szabvány atomórát nem látsz egyformának sehonnan, viszont a GPS műholdakon elhangolt órák vannak épp azért, hogy szinkronban járjanak a földiekkel. Tehát konkrétan a GPS esetén sehonnan nézve nem látsz eltérést, de ha egy szabvány atomórát viszel fel, akkor az a Földről nézve gyorsabbnak látod, míg fentről nézve a földieket látod lassabbnak.

    •  

  • Astrojan #138


    Tehát a földről nézve egyformának látszanak, de azt állítod, hogy a GPS műholdról nézve nem látszanak egyformának. Akkor szerinted ha fent ülsz a GPS -en akkor milyennek látod a földi MC órát ?

    1. Nem egyformának, ezt írtad 133 -ban (pedig a relativista válasz: egyformának látszik föntről is).
    2. Lassabban jár mint a te GPS órád, ha lehet mennyivel ?
    3. Gyorsabban jár mint a te GPS órád, ha lehet mennyivel ?

    (a földről nézve napi 38 mikrosec lenne az eltérés, ha a keringő óra nem lenne megerőszakolva)

    •  

  • gekko45 #137


    Oke, akkor mondogasd magadban: mindenki hazudik, csak en tudom az igazsagot, LOOOOL ,,I,,

    •  

  • BiroAndras #136


    "Azt azért már csak belátod, hogy a földről nézve a GPS óra pontosan egyformának látszik a földi Master Clock órával ?"

    Belátom, mivel a GPS órákat direkt elhangolják, hogy kiküszüböljék az időtorzulást (lásd lent). Ha viszont egyforma óra lenne a földön, és a műholdakon is, akkor azok másképp járnának. Másképp látszanának vazze, nem érted, hogy az nem ugyanaz mint a másképp járnának?

    "A relelm azt mondja és te is azt állítod, hogy a földön előzetesen elállított majd keringésre fellőtt GPS óra nemcsak egyformának látszik a földről nézve, hanem a valóságban is olyan lesz mint a földi UTC MC óra"

    Ha elállítás alatt azt érted, hogy picit más frekvencián járnak, akkor igen.

    "Azt akarod ezzel mondani, hogy nem lehet megmondani hogy egy óra a valóságban gyorsabban vagy lassabban jár?"

    Próbáld értelmezni a mondatot. Egymáshoz képest tudnak gyorsabban vagy lassabban járni. Abszolút vonatkoztatási rendszer nincs. Már hogy a rossebbe ne lenne, nekünk földi halandóknak az UTC idő a vonatkoztatási rendszer. Azért az UTC mert ezt jelöltük ki vonatkoztatási időnek.

    "Az adatok nagyon gyengék, pont a Hafele kisérletre hivatkozol ami egy nagyon silány kisérlet rossz minőségű atomórákkal, jó ha azt lehet mondani a kisérletezők nem szándékosan csaltak, lásd Kelly."

    Volt más kísérlet is, aminek egyértelmű az eredménye. Már egyszer belinkeltem, de a biztonság kedvéért itt van újra : Einstein vs. GPS
    Azt írják, hogy a GPS-ek óráját egy picit el kell hangolni ahhoz, hogy a földi referencia órákkal szinkronban járjanak.

    •  

  • Astrojan #135


    Azt azért már csak belátod, hogy a földről nézve a GPS óra pontosan egyformának látszik a földi Master Clock órával ?

    A relelm azt mondja és te is azt állítod, hogy a földön előzetesen elállított majd keringésre fellőtt GPS óra nemcsak egyformának látszik a földről nézve, hanem a valóságban is olyan lesz mint a földi UTC MC óra, mert a GPS műholdak nem geoszinkron pályán keringenek, és a gravitációs térerősségben is van különbség.

    ...nem lehet mondani, hogy az óra gyorsabban vagy lassabban jár. Azt lehet mondani, hogy két óra egymáshoz képest egyformán vagy eltérően jár...

    Azt akarod ezzel mondani, hogy nem lehet megmondani hogy egy óra a valóságban gyorsabban vagy lassabban jár?

    Pont ezt mondom én is. A GPS óra a valóságban ugyanúgy jár mint a megerőszakolt földi óra, csak látszólag jár gyorsabban, látszólag ugyanúgy jár mint a földi MC.

    gekko ne szívass légyszi, ezekben a kisérletekben csak egyetlen tény van, az, hogy elvégezték. Az adatok nagyon gyengék, pont a Hafele kisérletre hivatkozol ami egy nagyon silány kisérlet rossz minőségű atomórákkal, jó ha azt lehet mondani a kisérletezők nem szándékosan csaltak, lásd Kelly.

    Én szégyellnék ilyen kisérletre hivatkozni.

    •  

  • gekko45 #134


    A valosag csak latszat, illuzio. Ezt mar Buddha is tudta.

    A teny ez,
    http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/relativ/airtim.html
    Nem kell muhold, vegyel ket atomorat, az egyiket vidd fel egy hegy tetejere. Hagyd ott par napig, utanna hozd le. El fognak terni. Nem fognak eltérni.
    Az egyiket mozgasd nagy sebesseggel, hozd vissza. El fognak terni. Nem fognak eltérni.
    Ne torodj azzal, mi latszik messzirol. Elveszi a figyelmedet a lenyegrol... Pontosan ez a ti bajotok.

    •  

  • BiroAndras #133


    "felülök egy GPS holdra és onnan nézem a földi Master Clock óráját, egyformának fogom látni. OK?"

    Nem egészen, mivel a GPS műholdak nem geoszinkron pályán keringenek, és a gravitációs térerősségben is van különbség.

    "A relativitáselmélet azt mondja: a földi óra valóságosan lassabban jár."

    Nem egészen. A relativitás elmélet azt mondja, hogy nincs abszolút viszonyítási pont. Tehát nem lehet mondani, hogy az óra úgy általában gyorsabban vagy lassabban jár. Azt lehet mondani, hogy két óra egymáshoz képest egyformán vagy eltérően jár.

    "És kérlek felejtsd el egy pillanatra a kisérleteket, mert nem tudsz tőle koncentálni a kérdésre."

    Hogy felejteném már el a kísérleteket? Pont azokat kéne magyarázni, nem?

    •  

  • Astrojan #132


    Rendben leírom neked a problémát, tehát

    felülök egy GPS holdra és onnan nézem a földi Master Clock óráját, egyformának fogom látni. OK?

    Most valaki beindítja a rakétákat amíg én alszom és a sebességemet kétszeresére növeli, a GPS műhold új pályára áll. Látom, hogy a földi óra lassabban jár. OK?

    A relativitáselmélet azt mondja: a földi óra valóságosan lassabban jár.

    Ez itt a probléma. Mert ez az állítás helyből dönti a relativitáselméletet. A földi óra ugyanis nem jár lassabban, hanem csak úgy látod egy másik rendszerből nézve. A hatás tehát látszólagos,

    a földi óra csak látszólag jár lassabban

    .

    •  

  • BiroAndras #131


    Nem a földi óra jár össze-vissza. A repülőn/űrhajón levő óra jár másképp (az sem össze-vissza). És nem távolról figyelik meg, hanem a kísérlet végén, amikor a kettőt egymás mellé teszik, más időt mutatnak. Hazugság.

    •  

  • Astrojan #130


    OK, itt van mégegy felező: forum.index.hu/astrojan

    Csak ezt az egy dolgot magyarázd el: hogyan jár a földi óra a valóságban ismétlem és hangsúlyozom a valóságban összevissza attól, hogy valaki az Andromédán röpködve a földi órát figyeli ???

    De nehogy elkezdd magyarázni a relativitáselméletet, és hogy mi látszik a repülőn ülve, meg hogy milyen kretén kisérleteket végeztek eddig mert az nem érdekel.
    Ugyanis a probléma az, hogy a földi órák járása abszolúte független attól, hogy figyeli-e valaki egy gyorsan mozgó rendszerből vagy sem.

    Nem a látszó eltérésekről beszélek amit az űrhajón ülve látsz, mert az rendben van, az többé-kevésbé megfelel a relelm számításainak, ha ezt meg tudod érteni.

    •  

  • BiroAndras #129


    Nem tudom mi a fenéről beszélsz. Felvitték az órát, röptették egy kicsit, aztán lehozták, és összehasonlították a Földön maradt ugyanolyan órával. A kettő által mutatott idő eltért a hibahatárnál nagyobb mértékben, és pontosan annyival, amennyit Einstein jósolt. Ennyi, pont, vége.

    •  

  • Astrojan #128


    amit mindenki más le tudna vonni ott fenn csücsülve: nevezetesen, hogy tényleg, igazán, a valóságban stb. lassabban jár a földi óra. Keresnél más magyarázatot,

    Igen jól látod én keresem a más magyarázatot, mert a földi óra a valóságban

    teljesen nyilvánvalóan nem jár lassabban.

    Csupán az űrhajón lévő órához képest látszik úgy.

    Ha lehozzuk a GPS órát ez minden kétséget kizáróan ki fog derülni.

    •  

  • BiroAndras #127


    Nem egészen értem mit akarsz ezzel a megerőszakolással.
    Az általad javasolt kísérletet egyébként elvégezték, csak GPS-szel, hanem sima atomórákkal, és nem kellett 20 év. Az eredeti mérés ugyan nem volt elég pontos, de később megismételték, és akkor már sikerült kimutatni az eltérést. Hazugság, nem ismételték meg.
    A GPS-ről: GPS vs. Eintstein

    •  

  • Epikurosz #126


    Kedves Astrojan!

    Te vagy őrült vagy, vagy okos. :-)
    Majd még elolvasgatom, mert most reggelre megfexi a gyomrom.

    •  

  • Astrojan #125


    Le kell hozni és egymás mellé tenni a GPS órát és az ugyanúgy megerőszakolt földi órát.

    Mit vársz ettől a kísérlettől? Hogy lehozás közben visszafelé fog pörögni a GPS műhold órája?

    Cseppet nem érdekel mit látsz a GPS órán lehozás közben, mint ahogy az sem érdekel mi van vele repülés közben mert a GPS órajelét mesterségesen kontrollálják a földről, egy előre meghatározott megerőszakolt órajelet kap folyamatos korrekcióval.

    Csak az érdekel, hogy amikor lehozod a GPS órát és a földi kontroll óra mellé helyezed akkor lesz e eltérés vagy sem. De nem az USNO normál földi időhöz kell hasonlítani !!!

    Hanem egy olyan megerőszakolt órához amivel hétről hétre beállítják a GPS órát, aminek a járását felküldik a műholdra és ettől a GPS óra szintén meg lesz erőszakolva (ennek hatására a földről pontosnak fog látszani).

    Ha a relativitáselméletet követi a természet és valódi változást okoz a repülő órák járásában akkor a földre visszahozott GPS óra néhány tizedmásodperces eltérést fog mutatni a földi etalon-megerőszakoló órához képest.

    Úgy is fogalmazhatnék, hogy 1 GPS órát ne lőjünk fel, s az mindig maradjon a földi megerőszakoló óra mellett, folyamatosan fogva a korrekciós jeleket a földön.

    A 20 év után lehozott GPS órát és a soha nem repült GPS órát kell összehasonlítani.

    A lelkem ráteszem, hogy egyformák lesznek !!!

    http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9003405&go=62108903

    •  

  • Astrojan #124


    fizika /pages/forum/topic.jsp?topicID=24 topik folytatása:

    Almási Gábor [Alma, Kisalma] kérdése: a Föld felszínén hogy keletkezik müon?

    Ugyanúgy ahogy 10 km magasságban. A kozmikus sugaraknak nem egy maghatározott úthosszuk van, a levegőben megtett út Maxwell eloszlású, a nagyobbik része ütközve a levegőmolekulákkal a sztratoszférában elbomlik. Egy kisebb rész pedig lejut a földfelszínre. Ezt bizonyítják a földfelszíni müonok. A kozmikus sugárzás különböző enrgiájú részecskékből áll és vannak egészen nagyenergiájú források is: http://www.nrao.edu/pr/2006/ringcluster/

    Hogy alakult ki az Univerzum?

    Úgy véljük volt ősrobbanás, de a továbbiakban eltér a véleményem az áltreles forgatókönyvtől:

    - a világegyetem ciklusos, az indiaiak úgylehet tudnak valamit (Brahma - Visnu - Siva)
    - az ősrobbanással nem keletkezett a világegyetem, főleg nem egy pontból, csupán felrobbant egy ezt megelőző, kompakt állapota
    - a visszatérés nem a tágulás fokozatos lelassulásával majd az ezt követő összecsuklásával következik be mivel a gravitáció nem vonzóerő.

    volt-e kezdete az időnek?

    Igen, számunkra akkor kezdődött amikor nagytudású elődeink megfogalmazták vagy inkább körvonalazták, úgymond definiálták. Azelőtt (számunkra) nem létezett az idő fogalma, mert az idő nem anyag. Azért írom, hogy számunkra mert egy idegen civilizáció már régesrégen definiálhatta az idő fogalmát.

    Tehát az idő fogalmának nemsok köze van az ősrobbanáshoz, az idő csak a mi fejünkben létezik. Mi nem megismerjük az időt, hanem létrehozzuk, kitaláljuk ugyanúgy mint a teret, mert a tér sem létezik fizikailag, a tér szintén nem anyag.

    a sötét energia... negatív nyomást fejt ki

    Nem. A sötét energia normális nyomást fejt ki, a szélső galaxisokat lassítja mert az Univerzumon kivülről nagyobb nyomóerő érkezik. A sötét energia azonos a gravitációval, amely a sötét energia-gravitonsugárzás árnyékolásából ered és eddig vonzóerőnek hittük.

    Ezek a DVAGok szerinted mekkora sebességgel mozognak?

    A DVAG gravitonok sokkal inkább c2 (c négyzet) sebességgel mozognak mint c-vel. Ez persze nem sebesség ezért pontosabban 300 000 c körüli sebességgel, de ez csak becslés. Az einsteini E=mc2 kifejezésben pedig nem is a fény sebessége lenne hanem helyette a sokkal alapvetőbb, a világegyetemet meghatározó és alkotó gravitonok szerepelnének.

    Gravitonból van minden, a világunk 4 elemi részecskéből épül fel, ezek 2 féle graviton és a 2 féle elektromos töltés. A graviton maga az energia. Más nincs, ezekből épül fel minden, a fény http://astrojan.eu5.org/foton.htm, az elektronok, protonok, pozitron, antiproton és a többi nem stabil részecske is. Kvarkok nincsenek. Az elemi részecskéknek tömege sincs, a tömeg úgy áll elő amikor a fény megáll és az egyik gravitonja gyűrű alakban körbe kezd keringeni. Ekörül kering egy töltésegység kialakítva egy tórusz felületet. Ha a töltés negatív akkor előugrik az elektron. Ha pozitív akkor pozitron vagy proton. Ennél a két frekvenciánál stabil a ring, a többi frekvenciánál nem zárul körbe a graviton a tóruszon belül ezért a többi részecske elbomlik (elspirálozik).

    A neutron úgy képződik, hogy a magban egy elektron tórusz közepébe beépül a sokkal kisebb proton tórusz. A neutront tehát az elektromos töltések tartják össze. Az illeszkedés nem tökéletes ezért a neutron bomlékony. A magban ez nem okoz okvetlenül problémát mert a disszociáló elektron egy másik protonra ugrik rá, pontosabban 2 protontórusz megvezeti a kötő elektrontóruszt. A szabad neutron viszont elbomlik.

    A tömeg tehát csupán tehetetlenség, a sebesen pörgő elektron (vagy proton) tórusz ellenállása az őt kimozditani kívánó erővel szemben, ilyesmit akkor érzel amikor egy forgó fúrógépet hirtelen elfordítasz.

    Ha a tóruszok forgástengelyét egymással rendezni tudnánk, vélhetően az anyag elképesztő tulajdonságai látnának napvilágot.

    •  

  • Astrojan #123


    Gravitáció és az Anyag


    A gravitáció nem lehet vonzóerő, sőt továbbmegyek, a természetben egyáltalán nem léteznek vonzóerők. Az összes vonzóerő látszólagos, valódi nyomóerők eredője lehet csupán. Minden tapasztalatunk arra mutat ugyanis, hogy bármilyen részecske impulzusa ha átadódik akkor az a haladás irányában fejt ki erőt és sohasem fordítva, visszafelé.

    Mindezekmellett le kell szögeznünk: a gravitáció ERŐ. Einstein gyermekded okoskodása, hogy a gravitáció valójában nem is erő hanem térgörbület nem képes megmagyarázni honnan származik a gravitációs energia. A tér nem anyag. Az anyagi világot 4 elemi részecske és az energia alkotja. Ezek építik fel a fényt, az elektronokat és a protonokat amelyek már nem elemi részecskék. Mivel a tér nem anyag ezért nem lehet hatással az anyagi világra. Az anyagi világra csak anyag lehet hatással. A tér egy fogalom, egy definíció, a valóságban nem csak a fejünkben létező dolog. A tér ennélfogva nem keletkezhetett, azt csak kitaláltuk, hogy le tudjuk írni az anyagi világot. Hasonló a helyzet az idővel is, az idő nem anyag, az idő nem keletkezhetett hanem kitalált fogalom. A téridőt pedig már kedvem sincs megemlíteni.

    A tér görbülete csak látszólagos és ez a görbület nem oka hanem következménye a DVAG -ban (= Dark energy Vacuum energy Aether Gravity) tömegek hatására beálló gravitációs gradiensnek. A DVAG a vákuumot kitöltő gravitációs sugárzás, gravitonokból áll, A világ meghatározó, legerőteljesebb sugárzása és a gravitáció csak azért tűnik a leggyengébb hatóerőnek mert a DVAG graviton sugárzás áthatolóképessége hihetetlenül nagy. Az általunk ismert gravitációs erő azáltal keletkezik, hogy a DVAG minket gigantikus erővel nyom a Föld felé. Az alulról érkező DVAG keresztülhaladva a Földön, belőle egy kicsiny rész elnyelődik és a maradék sugárnyomás nyomja alulról a testünket felfelé. A két hatalmas erő különbsége a testünk súlya.

    A világegyetemet kitöltő DVAG gravitációs sugárzást tekinthetjük a régóta hőn áhított, majd később elfelejtett éternek. Ez az éter természetesen nem kemény - ahogy azt Poincare elképzelte - és így nem fékezi a Földet. Poincare abból a téves elképzelésből indult ki, hogy a fénysugár valamilyen ismeretlen közeg megpendítésével gömb alakban terjed, mint pl. a hang a levegőben. Csakhogy a fény kvantumos, 4 elemi részecskéből áll. A vivőrészecske a graviton A és B, amely 1-1 pozitív és negatív elektromos töltésegységet szállít a DNS -hez hasonlítható kettős spirál alakban egyenes vonalú pályán és semmiképpen sem gömb alakban.
    A fény egyenes vonalú terjedését a lézerfény bizonyítja. Ennél is egyszerűbb kísérlet a napfény síktükörrel való tükrözése, amiből látható, hogy a fény nem gömbalakban terjed. Parabolatükörrel sem lehetne párhuzamos sugárnyalábot előállítani ha a fény gömb alakban terjedne. A kissé túlértékelt egy foton-két rés kísérleteket újra kell gondolni, mert azok értelmezése félresiklatta a fizikát.

    A gravitáció sebességét (ti. a gravitonok terjedési sebességét) Einstein teljesen alaptalanul és önkényesen fénysebességűnek vélte. Feltevését a Michelson interferométeres kísérletekre alapozta, csakhogy a MM interferométer összeállítása a világűrben való száguldásunk kimutatására nem alkalmas. A világűrben való száguldásunk kimérésére Silvertooth, tett kisérletet és az Ő módszerével 380 km/s sebességet lehetett kimérni a Leo csillagkép irányába. A legújabb COBE mérések ezt a 371 km/s nagyságú sebességet megerősítették, amely szerint a Föld a Leo/Crater csillagkép irányába száguld.

    A gravitonok valószínűleg nagyságrendekkel nagyobb sebességűek mint a fény, sebességük inkább c2 körüli (kb. 1 Mc). Fénysebességre akkor lassulnak ha a + és - elektromos töltést cipelik, mert az lesz maga a foton.

    A fény sebessége nem állandó, azt megfelelő pontossággal csak vízszintes irányban vagyunk képesek mérni, forgótükrös módszerekkel. A Föld felé leeső fény sebességnövekedését a GPS bizonyítja (c + 200 km/s).

    Egy fekete lyuk (BH) eseményhorizontja ennek alapján az a felület, ahol a fekete lyukba "beáramló" DVAG sebessége = c, ezáltal a kifelé tartó fény hiába küzd a "szembeszéllel", a BH fogságából nem tud kitörni. Az idő nem áll meg, az események ugyanúgy zajlanak, csak fény segítségével nem vehetünk róluk tudomást (mert a fény soha sem fog ideérni).

    •  

  • Astrojan #122


    Simply Red 821,index.hu Van-e éter, válasz,
    Ez sajnos Einstein öröksége, aki azt az örökörséget találta mondani, hogy csak az létezik amit mérni lehet. De ez sajnos nem igaz.

    Attól, hogy a rendőrök éppen nem mérik az autód sebességét attól az autód még száguld. Ha máshogy nem hát 600 km/sec. Nem kell megmérned mindent és mindenkor, bizonyos dolgokat mérés (és detektálás) nélkül is lehet tudni bizonyos pontossággal.

    Tehát igenis lehet tudni, hogy az Andromédáról egy millió évvel ezelőtt útjáraindult laser foton az bizony kb félúton jár a Föld felé. Ráadásul most nem is éppen felénk tart. És azt is meglehetős pontossággal meg lehet mondani ELŐRE, hogy az a foton ha más baj nem éri kb 1.3 millió év múlva elkapható lesz egy távcsővel vagy akár szabad szemmel itt a földön.

    Hogy nem pontosan lehet tudni? Hohóó, hiszen a méréseitek sem pontosak. Egy csomó dolgot kiszámolunk. Nem mérünk meg mindent.

    Tehát belegondolok és világos, hogy van értelme egy olyan kérdésnek, hol van a foton.

    - A ..lézerhullám egész más tészta.

    Hát ez az. Miért gondolod, hogy a lézer fénykristály foton egy egészen másfajta foton. Mert csődöt mond a valószínűségi függvényed ?

    - A lézerből kilépő fénnyalábban a valószínűségi eloszlás valóban nem gömbszimmetrikus.

    Na, akkor meg is egyeztünk. A foton egyenes vonalban terjed.

    Ha a lézerben egyenesvonalban terjed, akkor nyilván más körülmények között is ezt teszi. Ezen más körülmények között (statisztikusan) a tér minden irányába indul egy egy foton. Ettől azt hitted, hogy gömbszerűen terjed.

    És ez azért van mert isteníted az egyfotonos kisérletet. Azok ugyanis nem tények hanem megfigyelések, borzasztó rossz értelmezéssel.

    A fénykristályon remélem felakadtál, a lézerfény kristályos jellege a yin yang modellből ered, amely nagyon jól megmagyarázza, miért is alakulhat ki egyáltalán a lézerfény. A lézerfény ugyanis valódi fénykristály amit ugyanazok az elektromos töltések tartanak össze és rendeznek el mint ahogy az elektronok (és protonok) az atomos kristályokat.

    Az elektronok töltését is ugyanazok a tömeg nélküli elemi (-) töltésegységek adják mint amik a foton felépítésében részt vesznek (a modellben C).

    Ugyanígy a protonok töltését is ugyanazok a tömeg nélküli elemi (+) töltésegységek adják mint amik a foton felépítésében is részt vesznek (a modellben D).

    A kristályból kihullanak az eltérő frekvenciájú fotonok a lézerfény keletkezésekor, nem passzolnak bele a kristályba. A lézer ezért monokromatikus.

    A kristályt az egymás mellett haladó fotonok elektromos töltése tartja egyben, ez csak azonos fázisban lévő fotonokra érvényesül, amikor az azonos töltések egymástól a legtávolabbra de az ellentétes előjelű töltések egymáshoz a legközelebb tartózkodhatnak, mindezt menetközben, tartósan a vízszintes és a függőleges kötések váltakozva és a menetirányra merőleges síkban. A lézer ezért koherens.

    A lézerfényben tehát kristályszerűen elrendeződött fotonok vesznek részt amelyek egymással interferálnak.

    •  

  • Astrojan #121


    Lukács Attila folyt
    mi okozza a forgást? Csak a 'szülő csillag' forgása és összehúzódása, vagy van még valami?

    Igen a 'szülő csillag' forgása és összehúzódása elsősorban.

    - Lehetséges-e valahol létező nem forgó vagy igen elhanyagolható perdületű (nagyméretű) F.Ly?

    A világon minden lehetséges, de én azt gondolom, hogy ezek forognak az előbb említett okból. Fogalmam nincs mi lesz a forgással, elképzelhető valamilyen fékeződés, de nem értek ehhez. Talán két ellentétesen forgó BH ütközése után.

    A belül lévő extra tömeget tekintjük forgónak, vagy a beáramló DVAG mozgási geometriáját?

    Az eseményhorizonton belüli dolgok nyilván hipotetikusak, mint ahogy a fekete lyuk maga is az. Az én véleményem az, hogy a fekete lyuk egy csillag, ami már nem tud világítani, pontosabban valószínűleg világít csak nem láthatjuk. Mint ahogy a csillagok is forognak úgy forog a fekete lyuk is, az első kérdés alapján valószínűleg sokkal gyorsabban. Mivel a DVAG kölcsönhatása az anyaggal nagyon nagyon kicsi, ezért a forgás nem túlságosan befolyásolja a beáramlás mozgási geometriáját, szerintem.

    - János az eseményhorizontot egy valamilyen "vastag héjként" értelmezi és mögötte van az extra tömegű test, vagy magát a héjat tekintjük extra tömegűnek?

    Nem, az eseményhorizont csak annyit jelent, hogy ott a DVAG sodrás sebessége = c. Ezt nehéz pontosan megfogalmazni mit jelent, mert arról van szó, hogy befelé több graviton tart mint a csillagból kifelé amely már keresztülhaladt a csillag anyagán. A fekete lyuktól nagyon távol a sodrás sebessége nagyon kicsi, kvázi nulla, míg az eseményhorizonton belül a sodrás sebessége sokkal nagyobb lehet mint c. Az eseményhorizont nem egy héj, valószínűleg nincs ott azon a gömbfelszínen semmi, mert ha valamiféle anyag (barionosra gondolok) lenne rajta kívül, akkor az abból induló fény kimászhatna a gravitációs csapdából és látszana a fekete lyuk. De nem látszik.

    - a gravitonok a horizont felett merre mozognak: sugárirányban? axiálisan? Van-e konkrét modell, érdekelne ha nem veszi tolakodásnak?

    A DVAG gradiens véleményem szerint ugyanúgy mint egy kisebb tömegű test esetén, a tömegközéppont felé mutat. A gravitonok viszont minden irányban repkednek a horizont felett is meg alatt is. A gravitonok a meghatározók nem a tömeg. A tömeg nem vonzza a gravitonokat. A graviton arra megy amerre akar. A tömeg a világegyetemnek elenyésző része. A DVAG graviton az anyagi világ döntő része. Az a modell amiket válaszolok, ezeket mind én találtam ki. A fele sem biztos, hogy így is van. Nekem tetszik.

    - c négyzet graviton sebesség logikus is lehet, ha feltételezzük, hogy a DVAG először eléri a C sebességet, ezzel mintegy kivetül, kifordul a normál térből, majd ezt követően a horizont mögé érve visszalassul, de már nem az Univerzum geometriája szerint.

    Nem nem, ezzel nem értek egyet. A graviton sebessége a meghatározó, a kopasz graviton sebességét nem befolyásolja semmi. Ha elektromos töltések akaszkodnak rá, akkor lassul le c -re, ez lesz a fény. Ha ez a komplex "megáll" és egyhelyben topog akkor ez lesz a közönséges anyag, proton, atom, neutron.
    A DVAG nem fordul ki a normál térből, minden a térben történik, nem kell az einsteini meg a brános hókuszpókusz. A DVAG áramlás csak annyit jelent, hogy szemből kevesebb graviton jön, ettől alakul ki a sodrás. Ezalapján nincs értelme a visszalassulás dolognak.

    az eseményhorizonthoz érve (ott gondolom c a sebesség) azt követően milyen ütemben növekszik meg c2-re DVAG sebesség? Elhagyja e a DVAG az eseményhorizontot, vagy benne áramlik tovább, esetleg a belső oldalon a középpont felé halad?

    Az eseményhorizonton lévő c áramlási, sodrási sebesség egy virtuális dolog, a gravitonok sebessége mindenhol c2. Az eseményhorizonton a befelé és a kifelé mozgó gravitonok egyensúlya alakítja ki a c sebességű sodrást. Így c2 akkor lesz belül, ha már semmi graviton nem jön a fekete lyuk középpontja felöl, tehát elég nagy a fekete lyuk. Itt lehet megkülönböztetni a fekete lyukakat, mert ez egy tömeghatár. Az ennél nagyobb tömegű fekete lyukak belső nyomása már nem nő, maximális. Ezért nem lesz szingularitás, tehát a nyomás nem nő a végtelenbe. A DVAG persze, elhagyja az eseményhorizontot, megy befelé. Ha elég nagy a fekete lyuk akkor teljes egészében elnyelődik.

    Fenti kérdés sok ellentmondásra kínál lehetőséget...

    Szerintem így semmi ellentmondás nincs benne.

    - a szembe áramló gravitonok honnan jönnek, illetve milyen hatás miatt érkeznek kifelé.

    A világűrből jönnek a fekete lyukon keresztül. Ha elég nagy a fekete lyuk akkor nem jönnek szembe.

    Van-e olyan határsebesség az Ön elméletében, ahol a szembe jövő graviton már nincs fizikai kölcsönhatásban a befelé menővel?

    Az előbbiek alapján ez nem szerencsés kérdés. Vagy jön szembe graviton, vagy nem. Ha elég nagy a lyuk akkor nem.

    - a jetek a FLy. két tengelyénél miből származhatnak?

    Huh, hát mindent én sem tudhatok. Elképzelésem van rá, ezt esetleg később.

    •  

  • Astrojan #120


    LA folyt.
    Amennyiben nem áramlik a tér c sebességgel a fekete lyuk felé..

    Ezt mindenképpen pontosítanám, a tér nem áramlik. A DVAG "áramlik" amely a gravitoniok összegzett mozgását jelenti: ha mindkét irányban egyforma mennyiségű a gravitonsugárzás akkor nincs net áramlás. Fekete lyuk eseményhorizontján a fekete lyuk felől kevesebb graviton érkezik mint befele és ez ad egy bizonyos áramlás jelleget amely inkább gradiens jellegű. Az eseményhorizonton ez a befelé irányuló sodrás éppen c -nek megfelelő, ezért a kifelé indított fény látszólag áll, sziszifuszi munkával kapaszkodik kifelé de a szembeszél miatt a földre nem képes eljutni soha.

    a fekete lyuk eseményhorizontja közelében szerintem érintő irányú gyorsulás és mozgás lehetséges, sugár irányú nem.

    Ezzel nem értek egyet, ott már csak befelé lehet gyorsulni. Az eseményhorizonton belül c -nél nagyobb a sodrás sebessége. Kívül kisebb, ezért a kívülről a föld felé indított fénysugár lassan ki tud mászni a gödörből, szép lassan felgyorsul ahogy a sodrás csökken, s mire a földre ér fénysebességű (c) lesz., ezt mérjük.

    a teret alkotó gravitonok (amennyiben alkotják a teret)

    Nem, a teret nem alkotják a gravitonok, a teret nem alkotja semmi, a tér egy geometriai definíció, üres. A gravitonok a DVAG -ot alkotják.

    változó sűrűségben vannak-e jelen?

    A világűrben homogén, tömegek közelében gradiens ami azt is jelenti, hogy ott kevesebb a tömegek felől érkező graviton.

    Befolyásolja -e a gravitonok jelenléte (és sűrűsége) a lokális fizikai folyamatok történésének ütemét tetszőlegesen felvett etalon tér tartományhoz képest?

    Nagyonis jó a kérdés, szerintem nem, a relativitáselmélet szerint igen. Szerintem a folyamatokról hozzánk jutó információ sebessége változik az előbbiek szerint.
    Erre szokták hozni az órákat a toronyban és a torony alján, de szerintem ha ismét egymás mellé teszik az órákat kiderül, hogy megint egyformán járnak és az eltérés csak látszólagos volt. A GPS meg bonyolult rendszer a szatellitek mozgása miatt.

    Az Ön modellje szerint A és B típusú graviton alkothat egy protont

    A protont B+D alkotja, nem A+B. Az A+B egy gravitont épít fel. Az elektront A+C építi fel, nincsenek kvarkok, vagy legalábbis nincs szerepük az anyag felépítésében

    Amenyiben az A és B graviton mérete a Planck mérethez közeli (lévén elemi objektumok), hogyan lehet két ilyen valamiből egy 10^25 nagyságrenddel nagyobb hidrogén atommag?

    Ezt a linket nézze meg, szerintem egy ilyesmi lehetséges. Itt az alkotórészek (esetemben B és D) aprók, de a részecske amit felépítenek (proton) mégis sokkal nagyobb.
    http://smart1234.s-enterprize.com/PhotonWithMath2.htm

    Tudomásom szerint a fényérzetet az orvostudományban a retinát ért fénynyomásból eredeztetik, ahol a fotonok pillanatnyi mikrogravitációs változása hat.

    Hát ez meredek, a fénynek energiája is van, s ez elég a magyarázathoz. A fénykvantum a látásnál az A vitamint izomerizálja, egy közönséges kémiai reakció amelynek visszafordítását enzimek végzik.

    - a foton = a gravitonnal?

    Nem. Szerintem a foton egy megbéklyózott graviton, a C és a D elektromágneses töltésegység béklyózza meg, ezáltal a graviton éppen fénysebességre lassul.
    Ha állóra van béklyózva akkor lép fel a közönséges anyag, a proton, elektron és mint fény megszűnik. Helyette van a barionos anyag. (természetesen a fény is anyag)

    - Vagy a foton a gravitonok hullámszerű rezgéséből ered (részecske szerű hatás), ahol a graviton helyhez kötött?

    Nem.

    - esetleg maguk a az A és B gravitonpárok áramlanak?

    Igen. Ő maguk a közeg, ha úgy tetszik. Ez az A+B graviton alkotja a világ döntő többségét. A látható anyag (csillagok, bolygók, ködök) csak elenyésző rész, de ezt is a gravitonok alkotják, csak itt hozzájuk vannak kapcsolódva az elektromos töltések is. A kopasz graviton (A+B) egyenes vonalban, DNS szerű spirális pályán halad. A térnek nincs semmiféle szövete. A DVAG -nak lehet, ha úgy tetszik. A térnek nem. Mint ahogy egy egyenesnek vagy egy matematikai pontnak sincs szövete.

    Ezek a dolgok nincsenek könyvben, sehol. Ezek a saját gondolataim, és bárhol lehetnek tévesek. A relativitáselmélettel, mainstreem fizikával, egy csomó megfigyelés értelmezésével persze élesen szemben állnak.

    Remélem ennek ellenére el tud fogadni belőle dolgokat, legalább mint lehetőséget,

    Üdv, János

    •  

  • BiroAndras #119


    Megpróbálhatnál olyan elméletet kidolgozni, ami legalább a tényeknek nem mond ellent. A bugyuta, eltévelyedett elképzeléseidnek mond ellent, nem a tényeknek.

    •  

  • BiroAndras #118


    "A c szerintem nem szélsőérték"

    A kísérletek szerint meg igen. Hazugság. Az istenített MM kisérlet meg egy óriási blamázs. Silvertooth !

    "a gravitáció (gravitonok) legalább 5 nagyságrenddel gyorsabban közlekednek."

    Nem. Az ált. rel. elm. szerint pontosan fénysebességgel mozognak. És mivel az elméletet pontosan egyezik a megfigyelésekkel, ez kénytelen igaz lenni. Tévedsz, semmilyen megfigyelés nem támasztja ezt alá.

    "Az idő nem fagy be mert az egy definíció."

    Minden fogalom definíció. A tégla is definíció, mégis lehet belőle házat építeni. Beteges ez a kekeckedés, építsél a tégla fogalomból házat magadnak.

    "Hiányzik az egyetemes fizikai mérőszám az abszolút idő ütem mérésére"

    Nem hiányzik, mivel nincs olyan. Legalábbis gyakorlati szempontból nem létezik, mivel nem lehetséges mérni.

    "A méréssel a relativitáselmélet foglalkozik, és mérni természetesen nem tudjuk az abszolút időt."

    A rel. elm., mint a neve is mutatja, egy elmélet. Tehát méréssel nem foglalkozik, az a kísérleti fizika dolga. Viszont alapoz korábbi megfigyelésekre, amikből pontosan az következik, hogy nincs abszolút idő.

    "A relativitáselmélet hibája, hogy azt képzeli be magának, hogy ő a valóságot méri, pedig csak azt méri amit lát belőle."

    Mi mást lehet mérni, mint a valóságot? És amit elvileg sem lehet mérni/megfigyelni, az egyáltalán valóságos-e?

    "Az abszolút időt csak számítani lehet, erre lenne jó a relativitáselmélet."

    Hogy lehet számítani?

    "Pedig csak látszólag szenved kontrakciót, ezért ezt valóságosként kezelni tévútra vezet."

    Ez következménye a rel. elm.-nek, nem alapfeltevése. Tehát nem vezethet tévútra semmiképp. Egy dologra jó, le lehet ellenőrizni, és ha nem igaz, akkor téves a rel. elm. Persze a kísérletek szerint létezik az effektus.

    •  

  • Astrojan #117


    LA kérdései,

    Huh, köszönöm szépen ezt a kis eszmefuttatást, több helyen látok némi általam is elfogadható kiutat, de sajnos én már a legelemibb dolgokkal sem tudok egyetérteni.

    a gravitációs jelenséget a téridő gyorsuló áramlása okozza..?

    NEM. De ebből van kiút számomra. http://astrojan.eu5.org/einsten2.htm

    Nekem a tér egy definíció, egy koordináta rendszer, teljesen üres, nincs benne semmiféle anyag, nem fizikailag létező anyag, ezáltal nem görbíthető, semmiképpen nem áramlik, nem torzul, benne a fény mehet görbén, mint pl egy nagyító lencsén áthaladva, de ettől ott nem görbül a tér.

    Az idő nem fizikailag létező valami, nem anyag, (csak anyaghoz köthető, annak a mozgásához köthető), hanem szintén egy definíció.

    A téridő ahogy ezt Einstein kitalálta, nem létező dolog, tehát nem áramolhat, semmilyen sebességgel, nemhogy gyorsulva.

    Nos, most tegyük bele ebbe a koordinátarendszer térbe az anyagot, elsősorban a DVAG sötét energiát, ez már áramolhat, de vélhetően nem fog gyorsulni a DVAG áramlása a tömegek közelében, csak egy DVAG gradiens alakul ki. Az egyszerűség kedvéért vegyük úgy, hogy a DVAG gravitonokból áll. Véleményem szerint a kopasz gravitonok (http://astrojan.eu5.org/foton.htm) sebessége sokkal nagyobb mint a fény, s ez akkor sem fog nőni ha történetesen a gravitonok a Föld felé mennek.

    és nem valamilyen téridőben áramló hullámok?

    De igen. Ezek a gravitonok, amik a DVAG -ot alkotják okozzák a nyomóerőt a Föld közelében, mert a Földön keresztül a túloldalról (alulról) némileg kevesebb DVAG éri a testünket. A két erő különbsége a testünk súlya.

    A tér áramlás sodorja magával a benne lévő anyagot. Úgy, mint egy patak,...

    Nem a tér hanem a DVAG áramlása sodorja. Erőtér nevezéktan is jó lehet talán, csak egyedül a tér nem. A többi stimmel.

    melyben a pisztrángok teste ugyancsak vízből épül fel.

    Nem kell vizből legyen, bármi lehet. Fény, atomok, két fekete lyuk, stb.

    Az anyag a téridőt csavarja fel lokálisan

    Az előbbiek alapján a téridőt nem lehet felcsavarni, sem áramlásra késztetni.

    Áramló térben az idő fogyatkozik.

    Hát ezt nem értem, de nem baj. A tér nem áramlik.

    Szélsőérték: c sebesség , "befagyott idő".

    A c szerintem nem szélsőérték, a gravitáció (gravitonok) legalább 5 nagyságrenddel gyorsabban közlekednek. Az idő nem fagy be mert az egy definíció.

    Hiányzik az egyetemes fizikai mérőszám az abszolút idő ütem mérésére,

    A méréssel a relativitáselmélet foglalkozik, és mérni természetesen nem tudjuk az abszolút időt. A relativitáselmélet hibája, hogy azt képzeli be magának, hogy ő a valóságot méri, pedig csak azt méri amit lát belőle. Az abszolút időt csak számítani lehet, erre lenne jó a relativitáselmélet.

    A spec. rel. szerint a sebesség irányában az álló megfigyelőhöz képest kontrakciót szenved az anyag.

    Igen a specrel szerint, sajnos. Pedig csak látszólag szenved kontrakciót, ezért ezt valóságosként kezelni tévútra vezet.

    Úgyhogy ezen dolgok miatt sokmindennel nem tudok azonosulni, ideteszek néhány közvetlen linket a könnyebb fellelés érdekében.
    A véleményem cseppet sem elfogadott dolog, de nekem ez van. Azt képzelem be magamnak róla, hogy kerek és megáll a lábán.

    http://astrojan.eu5.org/vita3.htm
    http://astrojan.eu5.org/vita.htm
    http://astrojan.eu5.org/einstein.htm
    http://astrojan.eu5.org/einsten2.htm
    http://astrojan.eu5.org/morley.htm
    http://astrojan.eu5.org/foton.htm
    http://forum.index.hu/Search/changeASNavigatorStep?o=2&aq_text=&aq_cre=0&user_id=470067&topic_id=&forum_id=0&aq_ext=1

    Üdv, János

    •  

  • BiroAndras #116


    "ez biztos hülyeség mert ez a vonzó gravitációból indul ki."

    A gravitáció többnyire vonzó (+kozmológiai állandó). Csak a hülyeség vonzó. A gravitáció az nyomó.

    "főleg ha a gravitáció gyorsabb mint a fény, ami pedig nagyon valószínű."

    A gravitáció is fénysebességgel terjed. Hazudsz.

    •  

  • BiroAndras #115


    "..felgyorsult gombostu fej, mely 10 km mely lyukat furna, a tomegnovekedese miatt, honnan lopja a tomeget?"

    Az energia alakul tömeggé. De itt a tömeg a vonatkoztatási rendszertől függ, mint ahogy a mozgási energia is.

    "Nem lehet hogy itt valojaban szo sincs tomegnovekedesrol?"

    Mérések igazolják. A részecskegyorsítókban napi rutin a fénysebesség közelébe gyorsítani a részecskéket. És mivel a gyorsítás körpályán történik elektromágneses térben, a tömegnövekedés azt jelenti, hogy a részecske letér a pályáról, ami eléggé jól észlelhető (és kompenzálni kell a térerő növelésével).

    "A relativitáselmélet a látszatot írja le. Igy van ez az ikerparadoxonnál és a hosszkontrakciónál is, egyik sem valóságos."

    Az ikerparadoxon is telejsen valóságos, már a múltkor elmagyaráztam. Bár az eredeti kísérletet értelemszerűen nem tudjuk elvégezni, de részecskékkel meg lehet csinálni. Az, hogy egy felgyorsított részecske élettartama sokszorosára nő eléggé valóságos jelenség. Mint már mondtam, a paradoxon feloldásának kulcsa a gyorsulás.

    A többit nem sikerült értelmeznem, mert azt nem írod, hogy melyik mire válasz.

    •  

  • Astrojan #114


    Ezt csak azért irtam le mert télleg jol mutatja a mai tudományos berkek légkörét.

    Igen tudományos berkekben is ilyesmi a légkör, de Friderikusz semmiképpen sem tudományos berek. Neki joga van úgy viszonyulni, ahogy neki tetszik. A tudományos berkeknek nincs joga így viszonyulni. Természetesen megtehetik, meg is teszik.

    Mint mondtad felesleges a szingularitás, csak egy nagyon suru anyaghalmaz kell, ez egy feketelyuk? Igen.

    Es innen hogy indult meg a tágulás?
    Ezt kapod házi feladatnak, ha eléggé megértetted a nyomó gravitációt, nem lesz túl nehéz kitalálni mi fog történni a DVAG -gal.

    Igazábol a nyomó gravitáció, azaz simán elég nevezni DVAG nek, miatt tunik ugy hogy valahol a széleken gyorsabban tágul?

    Szerintem nyomó gravitációval értelmezhető a "szélek" gyorsabb tágulása, legalábbis sokkal logikusabban mint a vonzó grav modell esetén, vagy akár az áltrellel, mert az áltrel sem tud vele mit kezdeni, amit nem csodálok, ugyan honnan is tudna. Az Ősrobbanás valódi, nagysebességű robbanás volt, ennek megfelelően a legnagyobb sebességű részek a széleken vannak. Ezt a sebességet szerintem a nyomó gravitáció fékezi de még így is jóval nagyobb lehet mint c. A tágulás nem gyorsuló, ez mérési hiba és a Nobel tévedés volt.

    A DVAG tulajdonságait itélve vehetjuk egy olyan "eronek" mely minél nagyobb tomeggel áll szemben annál nagyobb lesz a hatása?

    Igen. Annál nagyobb része mutatkozik meg. Egy elég nagy fekete lyuk mellett valószínűleg a teljes ereje is megmutatkozik. Ennél nagyobb erő nincs. A gravitáció tehát nem a természet leggyengébb, hanem ellenkezőleg, a természet mindent meghatározó, legnagyobb ereje. Kisebb tömeg mellett ebből csak kevés mutatkozik meg, és ezt a megmutatkozást hívjuk hagyományosan gravitációnak. A gravitáció oka viszont a DVAG.

    Ezzel mivel a DVAG sugarzas ugy szinten energiat vesz fel, mit ugye akar ki is sugarozhat rogton, vagy leadhat, DE LE IS KOTODHET

    Ezt nem teljesen értem vagy inkább sehogy.

    s mivel az anyag nem mas mint lekotott energia igy tomeget nyerhet (mi ugye bar csak a mi matematikai talalmanyunk, mivel ezt merni tudjuk, s altalaban arra buszkek vagyunk amit merni tudunk.

    Igen valahogy így..

    Ez minél nagyobb a test annál nagyobb mértéku, tehát a hatalmas tömegu testeknek egyre nagyobb mértékben növekedne a tömegük (több anyaguk lenne).

    Ezt használhatod a házi feladatban.

    S szerinted a graviton áthatoloképessége miért pont a tömegtől fugg?

    Hú, hát fogalmam sincs vagyis a nagyobb anyagmennyiség többet nyel el belőle és ennek az anyagmennyiségnek a mérőszáma a tömeg.

    A DVAG gravitonjai sok mást is megmagyarázhatnak szerintem a jövőben.

    Igen, az elektromos töltésekkel együtt pedig szerintem mindent.

    Megjelent a szügyi könyve decemberben, ő is ilyen töltéspárti, a töltései nekem is tetszenek, pontosabban ő is hasonlót talált ki. Vele csak az a baj, hogy csinált 1 (Egy azaz egyetlenegy) ejtőkisérletet, ráadásul rosszul és erre alapozza a mindent megdöntő elméletét, sajnos. Kár pedig a töltések nem rosszak. (az index fórumon szívatják szegényt) Persze engem is.

    ..felgyorsult gombostu fej, mely 10 km mely lyukat furna, a tomegnovekedese miatt, honnan lopja a tomeget? Nem lehet hogy itt valojaban szo sincs tomegnovekedesrol?

    A relativitáselmélet a látszatot írja le. Igy van ez az ikerparadoxonnál és a hosszkontrakciónál is, egyik sem valóságos. Ezek csak akkor léteznek (látszólagosan csakis) ha nézzük őket. Ha nem nézzük nem léteznek. Miért lenne a tömegnövekedés kivétel ?
    Üdv, János

    •  

  • Astrojan #113


    D. Dávid kérdései:
    Hogy keletkezett a nyomo gravitacio ha helyesnek feltetelezzuk az osrobbanas elvet es probalunk viszonylag aszerint gondolkodni?

    Valószínűleg nem "keletkezett" a gravitáció sem és a többi anyag sem az ősrobbanással, hanem csak felrobbant egy állapot amely a robbanást megelőzően ott volt, ez valószínűleg egy nagy fekete lyuk volt amely tartalmazta (hozzávetőleg) az Univerzum összes anyagát. A világegyetem fejlődése valószínűleg ciklusos, néha fel felrobban. Ehhez össze is kell gyűlnie az anyagnak, de ez nem úgy megy ahogy azt ma gondolják, tehát nem úgy hogy majd a tágulás lassan megáll, aztán szépen összeesik az Univerzum egy pontba ami a Nagy Reccs lenne, ez biztos hülyeség mert ez a vonzó gravitációból indul ki. Az összegyűjtés egy másik mechanizmussal megy végbe.

    A nyomo gravitacio alapjan merre tart a mi univerzumunk? Hogyan tagul?

    A megfigyelések szerint tágul és nagyon messze egy kicsit gyorsabban tágul, mint egy valodi robbanasnal a szelso galaxisok ertelemszeruen gyorsabban tavolodnak. A gravitáció gyorsabb mint a fény.

    Egyenletesen vagy erre arra ossze vissza?

    Viszonylag egyenletesnek látszik

    A graviton mint elemi reszecske milyen es mekkora szerinted? vagy akkor hogyan mukodik?

    A graviton tényleg elemi részecskének tűnik, de az én különvéleményem szerint 2 részből áll, tehát valójában a részek az elemi részecskék és talán párosával adhatnak egy gravitont, lásd fénymodell .
    Ez a graviton nagyságrendekkel gyorsabb mint a fény, mert a fény egy megbéklyózott graviton, míg az atomos világ állóra béklyózott gravitonokból áll. Az anyagi világ tulajdonképpen gravitonokból áll, nem pedig atomokból, mert az atomok csak kb 5% -ot tesznek ki, a többi sötét energia ami szerintem ezen gravitonokból áll. A maradék sötét anyag a fene tudja miből van, de szerintem ide sorolható a fekete lyukak anyaga is. Mint kiderült a sötét anyag molekuláris hidrogén.

    Azt tudom hogy a gravitacios ero vegtelenul gyenge..

    Ezt nem állítanám, mondjuk azt, hogy nagyon gyenge, ez azért van mert a DVAG sugárzás nagyon gyengén nyelődik el az anyagban (a konvencionális anyagban)

    egyben mondhatjuk vegtelen tavolsagu is

    Ezt sem feszegetném túlzottan, nagyon nagy távolságban is meglátszik a zavar a DVAG -ban abból a bizonyos irányból ahol a tömeg van.

    a graviton sebessege telleg sokmillioszorosa lehet a fenyenek?

    Szerintem igen, de ez nem az előbbi állításból következik.

    Mely Einsteinnel teljesen ellentmond ki kimondta hogy annal nem letezhet gyorsabb dolog?

    Einstein egy hülyeséget mondott ki.

    Tulajdonképpen nincs is olyan hogy vakuum?

    Igen ezt jól látod, szerintem is az Univerzumon belül nincs vakuum, a vakuum csak az atomok kiszivattyúzását jelenti.

    Az anyag mindenutt ott van es minden anyag?

    Igen mindenütt ott van, kb 20 -szor annyi mint amennyi látszik (hacsak meg nem döntik magukat a csillagászok). Az energia is anyag, legfeljebb nyugalmi tömege nincsen, de úgysem tudjuk mi a tömeg. Csak annyit tudunk hogy mérhető, de, hogy mi az azt nem. A fénymodellt gondold át, talán közelebb jutsz mi a tömeg.

    •  

  • BiroAndras #112


    "Egy űrhajót elküldök tíz fényév távolságra, utazik egyenes vonalú egyenletes mozgással, ott megfordul és visszajön, nem csinál mást."

    A megfordulás is gyorsulás.

    "A fénysebességet mindig szigorúan egysíkban, vízszintesen mérik. Hiába mérik az összes vízszintes irányban, az semmiképpen nem tartalmazza az aktuális függőleges irányt, tehát hiába méred tavasszal vagy ősszel, vagy bármikor, a Föld középpontja felé vett irány soha nincs a mérések között."

    Miért kitüntetett irány a világegyetemben a "Föld közepe felé" ?
    Egyébként is a Föld éterhez képest való mozgását akarjuk kimérni, az meg nem a saját középpontje felé mozog.
    Ráadásul könnyen ki lehet mérni a függőlege irányt is. Akár házilag is elkészíthető a szükséges berendezés.
    De nem is merném biztosra mondani, hogy soha senki nem mért még függőlegesen. A nem földi mérések pl. szinte biztos nem a felszínnel párhuzamosak.

    "Nem a tér görbületét mérték, mert olyan nincs is. Egy hatást mértek, amit Einstein a semmi (téridő) görbületével próbált magyarázni, mivel elvetette az étert. Ha az étert megtartja még talán lenne is értelme. De az éter sem görbül, csak az áramlása miatt oldalra sodródó fény látszik görbültnek, de nem a tér görbülés miatt hajlik el a fény."

    Nem csak erről van szó. Ott van a Merkúr pályájának eltérése, az idődilatáció, a fekete lyukak, a gravitációs lencsék, a gravitációs hullámok, stb. Ezeket mind magyarázza (sőt, többségét megjósolta) a rel.elm. Tehát ahhoz, hogy más elméletet állíts a helyébe, minimum ugyanilyen eredményeket kell elérni. Vagy legalább egy olyan esetet mutatni, amikor a rel.elm. téved.

    •  

  • Astrojan #111


    "Ne zavarjon meg a gyorsító fázis, ezt ki lehet küszöbölni.
    Nem lehet, mert a két vonatkoztatási rendszer közti váltáshoz szükség van rá. Nem tudsz felszállni egy űrhajóra úgy, hogy nem gyorsulsz."

    A mérés szempontjából lehet kiküszöbölni:
    Egy űrhajót elküldök tíz fényév távolságra, utazik egyenes vonalú egyenletes mozgással, ott megfordul és visszajön, nem csinál mást.
    Másik űrhajó pedig addig gyorsít, fordul vissza, gyorsít fordul vissza, gyorsít fordul vissza, ameddig a másik űrhajó vissza nem ér a földre.

    Az első űrhajónál csak kétszer kellett gyorsítani és fékezni, tehát az út nagyrészét egyenesvonalú egyenletes mozgással teszi meg, míg a 2. űrhajó sokszor gyorsított és fékezett. Ilyen jellegű kísérlettel ki lehetne számolni a gyorsításra eső részt, és nem kell féreglyuk, ami egyébként nem létezik, mint ahogy szingularitás sem (a szingularitás az áltrel hülyesége, sem a vonzó, sem a nyomó gravitációnak nincs szüksége rá).

    A fénysebességet mindig szigorúan egysíkban, vízszintesen mérik. Hiába mérik az összes vízszintes irányban, az semmiképpen nem tartalmazza az aktuális függőleges irányt, tehát hiába méred tavasszal vagy ősszel, vagy bármikor, a Föld középpontja felé vett irány soha nincs a mérések között.

    a tér görbületét mérték..

    Nem a tér görbületét mérték, mert olyan nincs is. Egy hatást mértek, amit Einstein a semmi (téridő) görbületével próbált magyarázni, mivel elvetette az étert. Ha az étert megtartja még talán lenne is értelme. De az éter sem görbül, csak az áramlása miatt oldalra sodródó fény látszik görbültnek, de nem a tér görbülés miatt hajlik el a fény.

    •  

  • BiroAndras #110


    "hiszen mondom, hogy a kísérleti adatok jól egyeznek a rel lel, mert a messziről jött fényt mérjük, azt mérjük az eseményből ami látszik."

    Nem csak azt mérjük, rengeteg remek kísérletet lehet végezni lokálisan is. Pl. az eredeti interferométeres kísérletnél sem volt semmi messze, márpedig az a kísérlet volt az éter elmélet bukása.

    "A második probléma, ha gyorsan megy, ez már a specrel. Itt pedig definíció szerint a két rendszer (az űrhajós és a földi) azonos viselkedésű, de a másik (az űrhajós)természetesen másként lát minket pl az óránkat, mert fénysugarakat használ ami látszik. A valóság nem látszik, mert az már rég elmúlt mire ideér a fény."

    Amikor van egy részecskénk, amiről tudjuk, hogy pontosan x idő után bomlik el, akkor nincs ilyen gond. A részecske mért élettartamából pontosan tudjuk, hogy az ő szempontjából mennyi idő telik el.

    "Az ikerparadoxon tévedsz, nem (csak) gyorsításra vonatkozik, hanem arra, hogy az űrhajós mennyi ideig repül nagy sebességgel (egyenes vonalú egyenletes mozgással)."

    Tudom hogy mire vonatkozik. De ha nincs gyorsulás, akkor nem áll elő a paradoxon, mert mindvégig külön vonatkoztatási rendszerben van a két iker, tehát akár illúzió is lehetne az időtorzulás. Úgy van, illúzió. Ezt kellene megértened. De ilyen gyökér aggyal erre kevés az esély.

    "Ne zavarjon meg a gyorsító fázis, ezt ki lehet küszöbölni."

    Nem lehet, mert a két vonatkoztatási rendszer közti váltáshoz szükség van rá.
    Nem tudsz felszállni egy űrhajóra úgy, hogy nem gyorsulsz. Ha mégis(pl. féregjárattal), abból vicces dolgok jöhetnek ki.

    "Nincs olyan mérés ami egyenletes és egyenes vonalú lett volna, mert vagy körpályán mozog a földdel együtt mint egy ciklois, vagy gyorsul"

    Fénysebességhez közel mozgó elemi részecskéknél minden ilyen hatás elhanyagolható.

    "másrészt az órát valahogy vissza kell juttatni a Földre, hogy össze tudjuk hasonlítani őket."

    Pontosan ezért nem lehet eltekinteni a gyorsulástól.
    Az ált. rel. már elbánik a gyorsulással és a gravitációval is. És persze ezt is igazolták mérésekkel (pl. a műholdakon levő atomórák hajszálnyit másképp járnak, mint a Földön levők).

    "És különbenis, egy kísérlet csak alá tud támasztani egy hipotézist, bizonyítani nemigen."

    Semmi sem tud jobban igazolni egy elméletetet, mint a kísérletek. Különösen, ha nem utólagos magyarázatról van szó, hanem előre megjósolt eredményről. A rel. elm.-nek számtalan jóslatát tökéletes pontossággal igazolták a kísérletek.

    "Messziről fénysugarak segítségével mérték, látszólag van idődilatáció és ebből származik a baj, mert a látszó dolgok nem a valóság"

    Számtalan más módon is igazolták már. Pl. a részecskegyorsítókban a napi rutin része a rel.elm., hiszen ott mindent fénysebesség közelébe gyorsítanak.
    Egyébként ez a kísérlet is korrekt, merthogy pontosan arra alapul, hogy a csillagok látszólagos és a valós pozícióját hasonlítja össze. Itt szó sincs idődilatációról, a tér görbületét mérték.

    "A fénysebesség márpedig irányfüggő. Szerintem. Csak senki nem mérte ezt az irányfüggést. A fénysebességet nagyon nagyon pontosan egy síkban mérik."

    Egy síkon belül tán nincs több irány? És akkor még ugye ott van a Föld forgása, meg a különböző helyeken végzett mérések (a gömb alak miatt mind más síkban van).

    Ja, és még egy dolog: A Maxwell egyenletek a Lorentz trafóra invariánsak, ami pedig lényegében a spec.rel. matematikai megfogalmazása.

    •  

  • Astrojan #109


    Bizonyára nem könnyű megérteni mit magyarázok:

    hiszen mondom, hogy a kísérleti adatok jól egyeznek a rel lel, mert a messziről jött fényt mérjük, azt mérjük az eseményből ami látszik.

    Az első probléma, hogy messze van az esemény, de ezen mindenki képes úrrá lenni, tudjuk, hogy a múltban történt a dolog.

    A második probléma, ha gyorsan megy, ez már a specrel. Itt pedig definíció szerint a két rendszer (az űrhajós és a földi) azonos viselkedésű, de a másik (az űrhajós)természetesen másként lát minket pl az óránkat, mert fénysugarakat használ ami látszik. A valóság nem látszik, mert az már rég elmúlt mire ideér a fény.
    Az ikerparadoxon tévedsz, nem gyorsításra vonatkozik, hanem arra, hogy az űrhajós mennyi ideig repül nagy sebességgel (egyenes vonalú egyenletes mozgással). Ne zavarjon meg a gyorsító fázis, ezt ki lehet küszöbölni.

    És ezt nem mérte senki eddig. Nincs olyan mérés ami egyenletes és egyenes vonalú lett volna, mert vagy körpályán mozog a földdel együtt mint egy ciklois, vagy gyorsul, másrészt az órát valahogy vissza kell juttatni a Földre, hogy össze tudjuk hasonlítani őket. A Hafele kísérlet sem volt ilyen, az is földkörüli körpályán haladt, szóval cseppet sem kísérletileg igazolt tény, hanem csak értelmezendő kísérleti adat. És különbenis, egy kísérlet csak alá tud támasztani egy hipotézist, bizonyítani nemigen.

    Tehát mégegyszer: az idődilatációt NEM igazolták egyszer sem. Messziről fénysugarak segítségével mérték, látszólag van idődilatáció és ebből származik a baj, mert a látszó dolgok nem a valóság, mert a valóság mire meglátjuk már egészen más, és ezt a mást csak később láthatjuk meg, mire ideér a fénye.

    A fénysebesség márpedig irányfüggő. Csak senki nem mérte ezt az irányfüggést. A fénysebességet nagyon nagyon pontosan egy síkban mérik. Mindig. Kivétel a Pound és Rebka kisérlet, ahol a lefelé eső fény sebességnövekedését mérték ki nagyon érzékeny Mossbauer hatás segítségével (tudtukon kívül).

    •  

  • BiroAndras #108


    "Nem a relativitáselmélet egyezését kifogásolom a kísérleti adatokkal, azok elég jól egyeznek ahogy mondod. A baj az, hogy a relativitáselmélet kisajátította magának a jogot, hogy ő a valóságot írja le. Pedig éppen nem azt írja le, hanem a látszó világot, és ezzel egyeznek a kísérleti adatok. A valóság pedig egészen más."

    Ha egyszer a kísérletek igazolják az elméletet, akkor miből gondolod, hogy a valóság egészen más? Hogy lehet egészen más, ha az eredmények stimmelnek?
    És mi az, hogy kisajátítja a jogot? Ezt nem értem.

    "Itt van például az említett specrelből táplálkozó idődilatáció. Ez egy látszólagos hatás, amit nem lenne szabad összekeverni a valósággal, és minden kísérlet a LÁTSZÓLAGOS létezését igazolja, ezt senki nem vitatja.

    Az idődilatáció létét kísérletileg is igazolták számtalan alkalommal. Pl. a részecskegyorsítókban állandóan relativisztikus sebességekkel dolgoznak.

    "A valóságban azonban az ikerparadoxon nem létezik amiatt, hogy a földi órám járása nem fog megváltozni attól, hogy azt egy gyorsan repkedő űrhajós nézegeti, vagy sem. Csak másként fogja látni. De ez a valóságot nem befolyásolja, mégha Einstein és bárki mindenki más azt állítja is."

    A te földi órád nem is fog megváltozni, attól, hogy valaki körberepkedi, de az űrhajós órája, illetve ő maga is meg fog változni. Az ált.rel.-mondja meg konkrétabban, hogy mi történik. Az ikerparadoxon feloldása az, hogy aki gyorsul, annak számára változik meg az idő sebessége.
    És ismétlem : Ez nem csupán elmélet, hanem kísérletileg igazolt tény!

    "És ennek semmi köze az éterhez, szerintem."

    Ezzel egyetértek. Mivel éter nincs, nem is lehet hozzá köze semminek.

    "Ha nem számolunk a Lorentz transzformációval...
    Akkor, hogyan akarsz fénysebességet összeadni mondjuk éter sebességgel ? Mindenki használhatja
    a Lorentz formulát a számításaihoz. Kivétel lenne Michelson ? Itt nem a történelem számít. Na most ennek ellenére nem érdekel a Lorentz formula, tehát kár volt így kiemelni, mert"

    Ebből egy szót sem értek.

    "Ha nem számolunk a Lorentz transzformációval, akkor sem lehet csíkeltolódást várni, mert csupán a fényutak cserélődnek fel"

    Nem számolhatsz Lorentz trafóval, ha nem fogadod el a spec.rel.-t. Ugyanis a Lorentz trafóból jön ki minden olyan effekt, amit nem szeretsz (pl. idődilatáció). Ha meg a hagyományos összeadást használod, akkor a mért fénysebesség irányfüggő lesz.

    "Az a több száz részecske egyik sem stabil, ki tudja mi van velük, viszont mégnagyobb energiákkal nem pozitron lesz, hanem proton. Ez valami rezonancia állapot lehet, ezért stabil. Tehát a pozitron és a proton ugyanaz az anyag, csak az energiájuk más. Ugyanez érvényes az elektron - antiprotonra is."

    Mi van ???

    •  

  • Astrojan #107


    Nem a relativitáselmélet egyezését kifogásolom a kísérleti adatokkal, azok elég jól egyeznek ahogy mondod. A baj az, hogy a relativitáselmélet kisajátította magának a jogot, hogy ő a valóságot írja le. Pedig éppen nem azt írja le, hanem a látszó világot, és ezzel egyeznek a kísérleti adatok. A valóság pedig egészen más.

    Itt van például az említett specrelből táplálkozó idődilatáció. Ez egy látszólagos hatás, amit nem lenne szabad összekeverni a valósággal, és minden kísérlet a LÁTSZÓLAGOS létezését igazolja, ezt senki nem vitatja. A valóságban azonban az ikerparadoxon nem létezik amiatt, hogy a földi órám járása nem fog megváltozni attól, hogy azt egy gyorsan repkedő űrhajós nézegeti, vagy sem. Csak másként fogja látni. De ez a valóságot nem befolyásolja, mégha Einstein és bárki mindenki más azt állítja is.

    És ennek semmi köze az éterhez, szerintem.

    Ha nem számolunk a Lorentz transzformációval...
    Akkor, hogyan akarsz fénysebességet összeadni mondjuk éter sebességgel ? Mindenki használhatja a Lorentz formulát a számításaihoz. Kivétel lenne Michelson ? Itt nem a történelem számít. Na most ennek ellenére nem érdekel a Lorentz formula, tehát kár volt így kiemelni, mert

    Ha nem számolunk a Lorentz transzformációval, akkor sem lehet csíkeltolódást várni, mert csupán a fényutak cserélődnek fel

    Az a több száz részecske egyik sem stabil, ki tudja mi van velük, viszont mégnagyobb energiákkal nem pozitron lesz, hanem proton. Ez valami rezonancia állapot lehet, a graviton ennél a két frekvenciánál záródik körbe, ezért stabil. Tehát a pozitron és a proton ugyanaz az anyag, csak az energiájuk más. Ugyanez érvényes az elektron - antiprotonra is.

    Fotonmodell

    •  

  • BiroAndras #106


    Hogy magyarázod a relativitás elmélet és a kvantumfizika hihetetlen pontos egyezését a kísérleti adatokkal?
    Pl. hogy magyarázod az idődilatációt? Ez az effektus pontosan abból következik, hogy nincs éter (és persze számtalan kísérlet igazolja a létezését). Úgy, hogy idődilatáció nem létezik, mert az csak látszólagos.

    "Ha nem számolunk a Lorentz transzformációval (bár ez a relativitáselmélet alapján nonszensz lenne)"

    A relativitás elmélet épp abból indult ki, hogy nincs éter. Hogy hivatkozhatsz így rá ? Úgy, hogy van éter, = DVAG ami egy gravitonsugárzás.

    "Az 1022 keV -nál nagyobb energiájú gammafotonok egy nagytömegű atommagba ütközve párkeltéssel elektronná és pozitronná alakulhatnak át, tehát a fénykvantum hordozza a pozitív (D) és a negatív (C) töltésegységet."

    És mi van a több tucat másik részecskével? Párkeltéssel minden fajta részecske keletkezhet, töltés nélküli is. ???

    •  

  • Astrojan #105


    A Michelson-Morley kísérletet az éterszél kimutatására tervezte a 19. sz. végén Albert Michelson és Edward Morley de sem akkor sem később semmiféle inteferencia csíkeltolódást kimutatni nem tudtak. A kísérlet gondolata alapvetően hibás, mert míg a piros fény szembe megy az éterszéllel addig a kék fény pontosan hátszelet kap, így amennyivel a piros fény lassabban megy a kék fény ugyanannyival megy gyorsabban. A fénysebesség csak az éterhez képest állandó. Ha az éter (amit DVAG -nak hívok) áramlik (pl. nagy tömegek közelében) akkor a mért fénysebesség a fény haladási irányától függően kisebb vagy nagyobb lesz mint c, s ezáltal a kétféle hatás kiegyenlíti egymást.
    Ha nem számolunk a Lorentz transzformációval (bár ez a relativitáselmélet alapján nonszensz lenne), akkor a maradék kicsiny futásidő különbség a szerkezetet 90o -al elfordítva szintén megjelenik. Az interferencia szempontjából azonban teljesen mindegy, hogy az 1. sugár megy egy kicsit lassabban, vagy az interferométert elfordítva a 2. sugár megy ugyanannyival lassabban, ezért semmiféle csíkeltolódás NEM várható.

    A Michelson kísérlet az éterszél kimutatására nem alkalmas.

    Végül de nem utolsósorban a DVAG = Dark energy Vacuum energy Aether Gravity, nem vízszintesen áramlik, hanem függőlegesen a Föld tömegközéppontja irányában. Ezt a hatást pedig a higanyon úszó interferométer forgatásával még akkor sem lehetne kimérni, ha a készülék egyébként erre alkalmas lenne.

    http://astrojan.eu5.org/morley.htm

    •  

  • Astrojan #104


    Astrojan fény modell


    A foton (NEM elemi részecske ebben a modellben) 4 részecskéből áll: A, B, C és D.
    Amint A és B részecske fordul kettőt, C és D fordul mégegyet (vagyis C és D összesen fordul hármat), a foton spin = 1 -nek megfelelően.
    A foton cirkulárisan poláros, lineárisan polarizált foton nem létezik.

    A modell értelmezi, hogyan terjed a váltakozó elektromos és az arra merőleges mágneses tér vektor egy foton részecskével valamint egyesíti a fény részecske és hullámtermészetéből adódó tulajdonságokat.

    Az 1022 keV -nál nagyobb energiájú gammafotonok egy nagytömegű atommagba ütközve párkeltéssel elektronná és pozitronná alakulhatnak át, tehát a fénykvantum hordozza a pozitív (D) és a negatív (C) töltésegységet. Antianyag

    [Ne keressétek a nagy tömegű antianyagot a világegyetemben, a világegyetem töltésegyensúlyban van, ugyanannyi a pozitív (proton) mint a negatív töltés (elektron), mert a töltés elemi részecske (D és C)]

    tehát nem létezik, a pozitronban csupán a pozitív töltésegység (D) található, míg az elektront a negatív töltésegység (C) és ha szabad úgy fogalmaznom egy graviton (A) építi fel. A pozitront a pozitív töltésegység (D) és egy graviton (B) építi fel. Az (A) és (B) graviton azonos részecske lehet, ellenkező polaritással egymás tükörképei. A kopasz gravitonok terjedési sebessége c2 (= becslés, kb 1 Mc), a D és C töltésegységek gátolják a gravitonok mozgását és fénysebességre lassítják, mert az maga lesz a fény.

    http://astrojan.eu5.org/foton.htm

    •  

  • Astrojan #103


    A graviton sugárzás (= DVAG)


    1. Homogén gravitációs mezőbe tömeget helyezve kelti az általunk ismert gravitációs erőt azáltal, hogy a sugárzás egy részét a tömeg elnyeli
    2. Áthatolóképessége a neutrínókéhoz hasonló, nagyon nagy
    3. Energiája nagyon nagy, így ha frekvenciája van az is irdatlan nagy
    4. A természet legerősebb hatóereje, a nyomóereje horribilis, 1.21 x 1044 newton.
    5. Sebessége valószínűleg sokkal nagyobb mint c, inkább c2 körüli, örökmozgó.
    6. Vezeti és fenntartja valahogy a fényt
    7. Működteti az atomokat. Nélküle az atomok megállnának, megsemmisülnének, vagy valami hasonló
    8. A homogén gravitációs mező valamiféle zavara keltheti a mágnességet
    9. Rendelkezik a sötét energia tulajdonságaival (a nyomó gravitációs hatásra gondolok)
    10. Valószínűleg rendelkezik a kvantum vákuum tulajdonságaival
    11. Fekete lyuk közelében abba befelé áramlik, sodorva magával mindent ami az útjában van, tömeget, fényt mindent, mivel ő az anyagi világ hordozója.

    •  

  • sz4bolcs #96


    Szerintem meg nem sokban különbözik miki egér meg a tudomány. Mindkettőt kitalálták és azóta úgy is van. Az elméletet nem sok választja el mikiegér fantáziájától. Talán annyi, hogy Miki egér holnap is lesz. :) De nem biztos...

    •  

  • Kelta #95


    Nincs teljesen igazatok, tényleg vannak olyan régi előkerült irások, amelyekben olyan tudásanyag van, ami nem magyarázható csupán az akkoriak fantáziájával... Rengeteg dolog van a multban ami még magyarázatra szorul...

    •  

  • ge3lan #94


    A matek nem természettudomány, nem igazán illik a sorba szerintem. De ez inkább filozófia, mint tudomány, nem? Nem. A matematika teljes egészében tudomány és semmi esetre sem természettudomány. A filozófiához van a legkevesebb köze.

    •  

  • HUmanEmber41st #91


    Inkább arra próbálok utalni, hogy ezek az elméletek (és az egész fizikai-kémiai-matematikai tudományos rendszer) már 1X (vagy többször) már "megvolt" az emberiségnek. Hihetetlen tudásanyagot "rejt" a Védikus irodalom..
    A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek
    Lao-Ce

    •  

  • morgo #87


    1. ezalapjan a magnesesseg is nyomo tulajdonsag. Igen.
    2. Nem igaz, hogy "a világegyetem legalább 26 Géves", mert "13 Gévnek kellett eltelni, hogy a látott galaxis odáig repüljön, ahol a fényt kibocsátotta." ugyanis pont az a lenyeg, hogy minel messzebb nezunk, annal korabbi allapotat latjuk a vilagegyetem egy reszenek.
    3. "Csak a vonzo gravitacio alapjan talalhatott ki Hawking ekkora marhasagot". Talan erveket kellene felsorolni, nem szemelyeskedni...
    4. "Egyrészt az előbbiek alapján a fekete lyukban sem nő a vonzóerő a középpont felé haladva, hanem ellenkezőleg: csökken." hat ez elegge fugg attol, hogy milyen a surusegeloszlas, amit nem igazan ismerunk fekete lyuk eseten, de ha neki pontosabb infoi vannak, akkor csak szoljon;) Szólok.
    5. "Nézzük a távoli galaxisok mostanában felfedezett gyorsuló mozgását."
    hat egyreszt most eppen nem tudom hol tartanak, de attol meg, hogy a gravitacio kizarna azt, meg van par lehetoseg, hogy miert tavolodhat(!)nanak gyorsulva a galaxisok. Nincs.

    6. a nyomo gravitacioval tobb problemam van: Úgy érted a megértésével van problémád, igen.
    - mi az hogy "felulrol" jovo nyomas? Feltartod a kezed és felnézel az égre, onnan jön.
    - ha kivulrol jovo sugarakat nyel el a tomeg, akkor miert nem mukodik az arnyekolas (ertem ez alatt, hogy egy vakumba zart dobozban a targyaknak lebegniuk kellene). Pont működik. Alulról kisebb nyomóerő jön felfelé.
    - miert is nagyobb nagyobb tomegek kozeleben nyomo gravitacio eseteben a gravitacio? Hisz ha felulrol jon, akkor csak az adott targytol fugg, hogy mennyire "nyomodik" a masik targyhoz. Meg a Földtől, vagyis a másik tárgytól.

    •  

  • UnnameD #86


    Találtam egy érdekes olvasmányt
    http://astrojan.eu5.org/gravith.htm

    •