Mi Történt az Ősrobbanás előtt, video

hozzászólások

@zoltancseko1099 6 nappal ezelőtt
Sokszor hallani, hogy az univerzum gyorsabban tágul, mint a fény sebesség, illetve azt is, hogy a fénynél semmi sem gyorsabb.. ez nekem teljesen ellentmondásos, de még sehol nem találkoztam erre magyarázattal.

Úgy tűnik gyorsabban tágul, a legtávolabbi kvazárok ameddig ellátunk kb 10c vel távolodnak a vöröseltolódásuk alapján. Nincs ellentmondás, mert a fénysebességmaximum egy téveszme. Mivel mindent csak fény segítségével tudunk mérni és látni, így aztán nem tudunk ennél nagyobb sebességet észlelni. Az egész tévedés Michelson okoskodására épül. A fénynél kb milliószor gyorsabb a gravitonsugárzás, ennek manipulálásával közlekednek az EBE-k.

Viszont a tágulás nem gyorsul! Ez is egy tévedés, mérési hiba, egyetlen mérés alapján kiabálták szét a gyorsulva tágulást.


@StefaNickBiG 6 nappal ezelőtt
oké, de mivolt a nagy BUMM előtt :)

Egy előző Univerzum ami összeomlott egy óriás fekete lyukká úgy, hogy a galaxisok és a fekete lyukak összeolvadtak. A hajtóerő a gravitációs sugárzás.

A fekete lyukak nem matematikai bűvészkedések és nincs bennük szingularitás. Egy nagy neutroncsillag ül bennük és ha jönne kifelé egy foton azt a gravitációs sugárzás visszafújja. Emiatt nem látjuk. Ahol éppen c sebességgel fúj az lesz az eseményhorizont.


@nemodabuda4817 6 nappal ezelőtt
Engem az is nagyon érdekelne, hogy az a végtelen mennyiségű anyag, ami felrobbant akkor (és amiből lett ugyebár ez a végtelen Világgyetem!) az honnan/hogyan került oda?

A Világegyetem nem végtelen, ellenben végtelen számú Világegyetem létezik. A Világegyetemek ciklikus működésűek, pulzálnak. A robbanás után, ami a fénysebesség kb miliószorosával történt, a tágulás lassul. A szerveződő galaxisok klaszterekké állnak össze és összeolvadnak.

Összesen csak két elemi energiarészecske létezik, ezek építik fel az összes többi létező részecskét. Az elektron, a foton például nem elemi részecske, graviton és elektromos töltés elemi részecskék alkotják, amint az összes többit is.

A gravitonsugárzás végtelen tengerében ahol az elektromos töltések vannak ott vannak az Univerzumok.


@attilapapp4464 5 nappal ezelőtt
Olyan elméletet is hallottam, hogy a folyamatosan táguló univerzum egyszer eléri határait és magába zuhan, ami egy újabb ősrobbanáshoz vezet. Így újra és újra kezdődik minden, más más lehetőségekkel.

Ez a jó verzió. A galaxisok láthatóan szerveződnek, egymásba olvadnak. Hatalmas, gravitációsan kötött rendszerek jönnek létre. Mi a Virgo klaszterhez tartozunk ami a szomszédainkkal a Nagy Vonzónak nevezett objektumhoz kötött.

Ezek a galaxiscsoportok aztán a Shapley szuperklaszterhez vannak kötve etc. A Nagy Falnak nevezett csoportosulás meg már a fél Univerzumot átíveli.

A gravitáció teljesen félre van értve, az nem a leggyengébb, hanem a legerősebb hatóerő, a tudomány itt kb 70 - 80 nagyságrendet téved, hála Einstein munkásságának és a műve félreértelmezésének, mert téridő nincs a természetben, így ennek a fogalomnak a gravitációhoz értelemszerűen semmi köze sincsen.


@MrJkey 3 nappal ezelőtt
Honnan jött az energia, mitől kezdett el tágulni, hogyan alakultak ki a természeti törvények? stb.

Az energia gravitonsugárzás elemi részecske páros, örökmozgó, végtelen mennyiségű, horribilis nyomóerejű, nagyon nagysebességű sugárzás. Ezzel lehet repülni a csillagok között. A másik elemi részecske az elektromos töltés. Ezek ketten alkotják az anyagot. A gravitonsugárzás nyomja össze az anyagot és az is robbantja fel, ekkor lesz az Ősrobbanás, egy új ciklus. A kozmológia totálkáros.


@hazafi07 5 nappal ezelőtt
Nem értem? A semmiből hogy lesz valami!

Sehogy. Sok hűhó a semmiért. Az Univerzumok ciklusosak. A működést a gravitációs sugárzás biztosítja ami végtelen mennyiségű, a sebessége kb millió c és örökmozgó gravitonok alkotják. A nyomóereje 10 a negyvennegyediken newton. Einstein és Michelson megbénították a fizikát, persze voltak segítőik például Eötvös, vagy Bohr.


@evamezo4850 3 nappal ezelőtt
Már meg sem néztem, gondolom az isten szó nem hangzott el a videóban. Mégis mi robbant fel. A semmi?

A Világegyetem robbant fel ami előzőleg összezuhant egy hatalmas neutroncsillaggá, amelyet nem láthatnánk mert elbújik az eseményhorizontja mögé, alá. A fekete lyukakban nincs szingularitás természetesen.


@evamezo4850 17 órával ezelőtt
Köszi a választ, de még mindig nem tudom mi robbant fel, mi az a világegyetem, miből lett, hogyan keletkezett ami felrobbant? Amúgy nem hiszem, hogy erre bárki tudna válaszolni, azért köszi.

Végtelen számú Univerzum van és ezek már végtelenszer felrobbantak. Az anyagi világot kettő féle elemi energiarészecske építi fel és alkotja. Az egyik a graviton, a másik az elektromos töltés. Mindkettőnek van szerkezeti tükörpárja. Két tükörgraviton alkotja a végtelen mennyiségű gravitációs sugárzást, ami az anyagi világ motorja, hatalmas nyomóerőt képvisel. Ez okozza a gravitáció jelenségét tömegek közelében.

Az általunk ismert anyagi világ ebből a két elemi részecskéből épül fel. A fény foton tartalmazza mind a négy elemi részecskét, ami a kétféle graviton és a kétféle elektromos töltés. Vehetjük úgy, hogy a fotonból keletkezett az anyagi világunk. Ha a foton megáll (atommagba ütközik) akkor kettéhasad. Ha megfelelő a foton frekvenciája akkor a két rész körpályára áll és egy tóruszt alkot, ez lesz az elektron (és a pozitron). A tórusz gerince a graviton amely körül spirálozik a negatív elektromos töltés, amely így kialakítja a tórusz felszínét. A proton ugyanígy keletkezett egy sokkal nagyobb frekvenciájú fotonból. Ne hidd el a kvarkos butaságot, kvarkok nincsenek. Kérdezz bátran, örülök neki.


@ferencuzsoki1069 3 nappal ezelőtt
A semmiből nincs semmi! Honnét jött az energia? A semmiből?!

Ha ezt felfognák a fizikusok az sokat segíthetne a valóság megismerésében, de az eltévelyedett fizikus csak számol, csak számol és számol.

Az energia adott és örök. Végtelen mennyiségű és kiterjedésű, amit örökmozgó elemi graviton energiarészecskék, kvantumok alkotnak és párban a gravitációs sugárzást képezik. Ez a végtelen gravitonsugárzás tenger a létezés alapja. Egy másik fajta energiarészecske is létezik, ez az elektromos töltés. Ezek ketten építik fel az általunk ismert anyagi világot. Nincs 150 féle elemi részecske, csak ez a kettő. De mindkettőnek van egy szerkezeti tükörpárja, így vannak összesen négyen. Ez az anyag, tömegük nincs. Ez az anyag örök, nem keletkezik és nem vész el, csak egymással kapcsolódva átalakul, létrehozva a tévesen elemi részecskéknek gondolt de összetett részecskéket, így a stabil elektront, pozitront, protont, antiprotont, fotont és a graviton párokat ami a gravitáció jelenségét okozza.

Tehát az energia a létezés attribútuma, nem jön semmiből hanem van. Ő a mozgató, működteti a fényt, az elektronokat és a protonokat, mivel részt vesz a felépítésükben. A graviton nem veszít energiát, örökmozgó.


@user-wn7jx8qz3r 2 nappal ezelőtt
Vajon mitől keletkezett az Ősrobbanás...??

Az Ősrobbanás egy előző Univerzum hirtelen összeroskadása után jön létre. Ehhez a gravitációs sugárzásnak fel kell pumpálnia a létrejövő Master fekete lyukat. A gravitációs sugárzás végtelen mennyiségű, kb 1Mc sebességű, horribilis nyomóerejű sugárzás. Ez a gravitonsugárzás a mozgató energia, működteti és alkotja is az anyagi világot.


@PmisiPmisi 1 nappal ezelőtt
Csak egyetlen müsort láttam ami azzal foglalkozik mi volt az Ősrobbanás elött ....az érdekekesebb

Az Ősrobbanás előtt egy másik Univerzum volt ami összezuhant. Végtelen számú Univerzum van és már végtelenszer összezuhantak. A hajtóerő a gravitációs sugárzás ami gravitonpárokból áll és felfoghatatlanul nagy nyomóerőt képvisel = 10^44 newton.


@zsoltlajosatkari573 3 nappal ezelőtt
Ősrobbanás előtti pillanatban, abból a pici valamiből, vajon hogy lett ennyi minden?

Az nem egy pici valami volt, hanem egy olyan óriási neutroncsillag amely tartalmazta egy előzően létezett Világegyetem teljes anyagát. Az átmérője sok fényév, ez egy óriási, Master fekete lyukba előzetesen összezuhant Világegyetem anyagát tartalmazó szupersűrű, kristályos neutroncsillag. Ha elfogytak a galaxisok és a csillagok körülötte attól még a gravitációs sugárzás tovább bombázza, mert a gravitonsugárzás végtelen kiterjedésű és így mintegy felpumpálja a Master fekete lyukat. És az felrobban, egy új Ősrobbanás alakul ki, amely a gravitonsugárzás sebességével indul. Kipukkad és szétfújja az anyagát.

Szétfújja az összenyomott neutroncsillag anyagot, amely a nyomás alól felszabadulva széttöredezik és a neutronok szétesnek, a protonokról leesik az elektron és ezzel döntően semleges hidrogén atomok keletkeznek, amelyek ha a körülmények engedik H2 molekulákká állnak össze.

A fekete lyukakban nincs szingularitás, mert az egy matematikai konstrukció, egy függvény olyan része ahol a függvényérték a végtelenbe tart. De ilyen nincs a fekete lyukban, mert bármely test középpontja felé haladva a gravitáció a nullához tart és semmiképpen nem nő a végtelenbe. A szingularitás a relativitáselmélet hülyesége, hogy finoman fogalmazzak. Valójában a középpont felé közelítve a relativitáselmélet által elkövetett hiba nő a végtelenbe.


@sheekerz 2 nappal ezelőtt
A gyorsuló tágulást meg tudták magyarázni azóta...?

A gyorsulva tágulás egy elkapkodott hírverés volt, egyetlen nagyon távoli szupernova megfigyelése alapján, amelynek a hibatűrése óriási volt. Azóta tíznél több ilyen nagyon távoli robbanás vizsgálatával kiderült, hogy semmiféle gyorsulás nem állapítható meg. Nature cikk a forrás. Ezt nem nagyon verik nagydobra, mert elég égés. Sajnos több hasonló melléfogás van a Nobel díjakkal, ilyen például a Higgs bozonos is.


@NorbertLakatos-wc9fg 1 nappal ezelőtt
Tetszett a video, bár az Univerzum a fény sebességénél nem tágulhat gyorsabban, mivel semmi nem haladhatja meg a fény sebességét.

Nem kell minden butaságot elhinni, a legtávolabbi megfigyelt kvazárok kb 10c sebességgel távolodnak tőlünk. A fizikusok persze igyekeznek ezt a sebességet visszagyömöszölni a fénysebesség alá a relativisztikus sebességképlettel a matematikát is megcsúfolva, miszerint az 1+1=1. De szerintük az 1+10 is = 1. Kegyes hazugságok Einstein védelmében.


@janostakler7914 1 nappal ezelőtt
Szóval egy mondaton belül a világegyetem 14 milliárd éves de az ennél távolabbi fénynek még nem volt ideje elérni ide. Ergo az univerzum nem 14 milliárd éves. Ezt az ősrobbanás dolgot is kár erőltetni én csak reménykedem benne hogy még a mi életünkben lesz egy ennél helytállóbb elmélet az univerzum keletkezésére. Ami talán mindig is létezett.

Az Univerzum nem létezhetett mindig, mert az Univerzum fejlődik. Csillagok alakulnak ki, galaxisokká csoportosulnak, majd ezek klaszterekké, valamint csillagok felrobbannak, fekete lyukká alakulnak. A galaxisok központi fekete lyuka már óriásira hízott és ezek is összeolvadnak. Ha erre végtelen ideje lenne, akkor a galaxisok mindegyike már egy ilyen óriás fekete lyukban végezte volna, de nem. Még léteznek a galaxisok, mozognak és összeütköznek.

Az Univerzumnak folyton újra kell keletkeznie kézenfekvően egy Ősrobbanással. Ami mindigis létezett az a Világmindenség, végtelen számú Univerzummal. A Világmindenség (az EBE3 megfogalmazásában Existence) egy forrásban lévő vízhez hasonlítható ahol a buborékok keletkeznek, nőnek, majd a felszínen kipukkadnak (a buborékok itt a Világegyetemeket jelentenék). A kipukkadás hirtelen folyamat.


@gergopapp5114 1 nappal ezelőtt
Én mindent is értek meg elfogadom. De azt mondja meg nekem valaki, hogy mi hozta létre azt az energiát ami az ősrobbanást okozta. Vagy mi volt előtte? Mert a semmiből nem jön létre egy ősrobbanás.

Kettő elemi energiarészecskéből áll az anyagi világunk. Ez a kettő kvantum örök, nem jön létre és nem semmisül meg, a mennyiségük végtelen. Végtelen sok Világegyetem van és végtelen sokszor összezuhantak és felrobbantak egy-egy Ősrobbanással. A két elemi részecske a graviton és az elektromos töltés. Mindkettőnek van egy szerkezeti tükörpárja. Ezek négyen alkotják a fény kvantumát, a fotont. A két graviton tükör egymással kapcsolódva képezi a gravitonsugárzást, ami a kérdezett hajtóerő. A nyomóereje hihetetlenül nagy, 10^44 newton. A graviton örökmozgó, a sebessége nagyon nagy, a fénysebesség legalább milliószorosa, becslés. Emiatt képes a galaxisokat és a galaxis klasztereket egybegyűjteni.

Tehát az Ősrobbanás előtt egy másik, előző Világegyetem omlott össze egy nagy fekete lyukká, ami egy neutroncsillag és ebbe zuhant bele az előző Világegyetem. A hajtóerő a gravitációs sugárzás és az is robbantja fel. Nem a semmi robbant fel, csak nem látható ez a csillag, mert a Master fekete lyuk eltakarja.


@user-mt5bl2fz8e 15 órával ezelőtt
Mi az a semmi amiből lett minden?
Ha valami végtelen akkor, hogy lehet tudni hol a széle?

Az a semmi egy előbbi Világegyetem. A Világegyetemek ciklusos működésűek és a gravitációs sugárzás ami az anyagi világunkat működteti (és alkotja is). Ha képzeletben a Föld helyére a Világegyetemet helyezzük, akkor talán könnyebben érthető lesz a gravitáció működése, bár természetesen a kettő között jelentős különbségek vannak. Ha a Földön fellősz egy ágyúval, akkor a golyóbis lelassul, majd visszaesik. Az Ősrobbanás szétlőtte a "golyóbisokat" vagyis a galaxisokat és azok per pillanat nagyon lassan fékeződnek. Elméletben eljöhetne az idő amikor a Világegyetem tágulása megáll és visszafordul, de véleményem szerint a galaxisok csoportosulása és összeolvadása miatt ez a Nagy Recsnek elnevezett alternatíva nem valósul meg, mert hamarabb kialakulnak olyan óriási fekete lyukak amelyek egymással fognak versenyezni ki legyen a legnagyobb. Csak egy maradhat és ha sikerül átlépni egy határt akkor ez a legnagyobb megszalad és egyre gyorsuló sebességgel elnyeli a szomszédait. A hajtóerő a gravitációs sugárzás, ami elképzelhetetlenül nagy nyomóerőt képvisel. Mivel a gravitonok sebessége legalább 5-6 nagyságrenddel meghaladja a fénysebességet, így az összeomlás hirtelen lesz.

A végén az Univerzumból már semmi sem marad és a teljes anyagi világunk beleesett ebbe a kialakult Master fekete lyukba.

A fekete lyuk nagyon félre van értve, abban nincs szingularitás, mert ez csak a relativitáselmélet butasága. A fekete lyukakban egy sűrű, kristályos neutroncsillag ül. Minél nagyobb annál sűrűbb, ahogy a neutronláncok rendeződnek. Ezt a Master neutroncsillagot a végtelen gravitációs sugárzás tovább pumpálja és a végén felrobbantja. Ez lesz egy újabb Ősrobbanás.

Az Univerzum nem végtelen. Végtelen a Világmindenség végtelen számú Univerzummal, amelyek már végtelenszer felrobbantak. Ennek nincs széle. Ha némileg leegyszerűsítjük, akkor az Univerzumoknak el lehet képzelni valamiféle szélét, de mint például a Napnak sincs határozott széle, úgy az Univerzumnak is elmaszatolódik a széle.

A Master neutroncsillagnak könnyebben értelmezhető a széle, mert az egy szilárd test. Nagyon szilárd. Az átmérője sok fényév.


@akosgyulai 1 nappal ezelőtt
Ez a ciklikusság azért jó, mert emögött ott van az akkor még csaknem tudatlan ember lélekvándorlási hite, bizony ez sem valami eredeti tudományos gondolat. A másik, hogy a háttérsugárzásban ennek nyomát csak ki kellene mutatni.Ez persze az egyetlen robbanásra is vonatkozik.

1. Hol látsz kapcsolatot a ciklikus Univerzumok és a nemlétező lélekvándorlás között?
2. Miért pont a háttérsugárzásban keresnél nyomot? Maga a háttérsugárzás lenne a nyom a tud. elképzelés szerint.

Itt van inkább egy nyom ami sokkal inkább utalhat egy másik Univerzum keletkezésére esetleg, ultranagy energiájú részecskezápor, akár egy idegen ősrobbanásnak megfelelő energiákon: http://www.astronet.ru/db/xware/msg/1913738


@Atti366 12 órával ezelőtt
Mi az hogy nem keletkezik, valahogy létrejött.

Tekintsük axiómának. Egy csomó sztereotípiával van megtűzdelve a gondolatvilágunk. A fizikusok elégedettek a nemlétező tér vagy a téridő hajlítgatásával például. Az Univerzum keletkezése annyit tesz, hogy egy előző Univerzum anyagából szerveződik újjá az Ősrobbanással. De az anyaga nem keletkezik hanem durván átalakul. Az anyag maga csupán kettő féle elemi energiarészecske, ez a kettő az örökéletű, végtelen mennyiségű, soha nem keletkező és soha meg nem semmisülő anyag. Ezek végtelen számú Univerzumot alkotnak.

Az egyik a graviton, amelynek szerkezeti tükörpárja is létezik. Párban alkotják a gravitációs sugárzást, amelynek hatalmas a nyomóereje. Erre szükség is van, különben nem alakulnának ki csillagok, galaxisok vagy galaxis klaszterek.
A másik az elektromos töltésrészecske, szintén tükörpárral, pozitív és negatív jelűek.

A kétfajta tükörpár, mind a négy megtalálható a fotonban. Ha a foton megáll akkor kettéhasad és a két két részecskepár kialakítja a normál, barionos anyagot, az elektront és a protont. Ezek tóruszok. Így alakul ki a megszokott világunk. Nem a semmiből. Az anyaga nem jött létre, csak átalakult. Az energiarészecskék egymással kapcsolódva körpályára álltak és ekkor alakult ki az anyag tömeg tulajdonsága, ugyanis a két elemi részecskének nincs tömege. A körpályán fénysebességgel keringő energiarészecskék tehetetlensége okozza a tömeg illúziót.

Tehát az anyagi világ van. Nem keletkezik csak átalakul. Ezt nem vitatni kell hanem szokni, ennyit tudok hozzátenni. Ha további kérdésed lenne tedd fel bátran.


@hardplayer3374 11 órával ezelőtt
..én úgy 50 milliárdra saccolnám a keletkezést és egy sokkal lassabb folyamatról van szó, nem volt semmilyen gigantikus robbanás... igazából először csak egy lepkefing volt és az univerzum 99,99999999" %-a sötét anyag és sötét energia volt azelőtt.

Miből gondolod, hogy nem volt robbanás? És mitől erősödött meg a lepkefing?

A sötét anyag hidrogén. A molekuláris hidrogén nem látszik a földfelszínről, emiatt nem is tudták feltérképezni. Helyette csak atomos hidrogén megfigyelésével készítettek anyagtérképet és így nyilván kevés lett az anyag, mert a galaxisoknak már szét kellett volna repülniük elegendő gravitációs tömeg híján. Tízszerannyi anyagra van szükség, de ezt meg is találták amint egy IR spektroszkópot lőttek a légkör fölé. A Webb már alkalmas lenne a vizsgálatra, de nem teszik. Inkább lehazudják a H2-t, nyilván szégyellik.
A sötét energia a gravitonsugárzás, gravitonpárokból áll. De ez nem gyorsítja a tágulást, mert az egy mérési hiba volt.


@lovasjanos9425 22 órával ezelőtt
Az hagyján! DE előtte mi volt?

Előtte egy másik Univerzum volt amelyik éppen összeomlott egy nagy, Master fekete lyukba. Az összeomlást a gravitációs sugárzás idézte elő és amint az előző Univerzum teljes anyaga beleesett, a gravitációs gravitonsugárzás felpumpálja a lyukban ülő óriás neutroncsillagot és az felrobban. Ez volt az Ősrobbanás.

Végtelen számú Univerzum van és már végtelenszer felrobbantak. Az összeomlás hirtelen folyamat, mert a gravitonok sebességével érkezik, ami legalább 1Mc, ahol c a fénysebesség. A feltételezett sebességgel számolva az összeomlás olyan tízezer év alatt lezajlik. A gravitonsugárzás nyomóereje 1044 newton. Ez az erő elegendő galaxisok besöpréséhez.

A gravitáció teljesen félre van értve, a nemlétező téridő térgörbítéses butasága beleivódott a fizikus lelkekbe.

Az említett hatalmas nyomóerő a tömegek közelében nyilvánul meg és tömegfüggő. Minél nagyobb a tömeg annál nagyobb rész árnyékolódik ki a sugárzásból. Az elnyelődés gyenge és ezért gondolják a fizikusok a gravitációs erőt olyan rettenetesen gyenge kölcsönhatásnak, 10-30 nagyságrenddel kisebbnek mint az elektromos kölcsönhatás.

De ez fatális tévedés, mert így a gravitációs erő akár pikométeres tartományban is elenyészne. Csak a nyomó gravitáció képes millió fényévekre is hatékonyan működni és akár galaxisokat is szoros kötelékben tartani.


@PROMETHEUS2083 1 nappal ezelőtt
Lenne egy kérdésem a SEMMI hogy tud felrobbanni??? :D?

Sehogy. Nem a semmi robbant fel, hanem egy előző Univerzum amit összepréselt a végtelen gravitációs sugárzás egy nagy, master fekete lyukba. Amikor ezzel kész lett akkor még tovább pumpálta és ettől robbant fel. Ez a gravitonsugárzás a mozgató, örök és örökmozgó elemi energia, a nyomóereje 10^44 newton. Ez a nyomóerő nyomja a fejed atomjait, minden oldalról, ezért nem érzékeled. Alulról egy hangyányival kevesebbel nyomja, ez okozza a gravitáció jelenségét.

Sajnos a tudományos közösség olyan 70 nagyságrendet téved a gravitáció megitélésében. Nem is tudom lehet e ennél nagyobbat tévedni valaha is. Ha igaz lenne amit a tudósok a gravitációs erőhatás nagyságáról állítanak (kb 30 nagyságrenddel kisebb mint az elektromágneses erőhatás) akkor a gravitáció már pikométeres távolságban is elenyészne.

De nem teszi, ellenben galaxisokat képes összetartani.


@gezakiss1104 1 nappal ezelőtt
Tartály nélkül nincsen nyomás. Nyomás nélkül nincsen robbanás.

Nyomóerő van, ahhoz nem kell tartály. Ha ráállok a kisujjadra akkor érzed a nyomóerőt.

Az ősrobbanásoknál az a nagyon nagy csillag a tartály amely összegyűjtötte egy előző világegyetem összes anyagát. Ez egy nagyon erősen összepréselt neutroncsillag, ami az összes elérhető anyag benyelése után továbbra is nyeli a nyomóerőt okozó (gravitációs) sugárzást. Ez egy irdatlan erő ami felpumpálja a tartályodat. Ez veti szét a csillagot, okozva egy újabb Ősrobbanást. Természetesen az őscsillag nem látszik mert a tömeggel együtt növekvő nyomóerő visszafújja a fényt, így csak egy fekete lyuknak látszik az objektum és a fizika tudomány ezt erősen félreérti, szingularitást vízionálva neutroncsillag helyett. Viszont téridő nem létezik, ezért az nem görbíthető és nem is okozhat semmit.

A leíró egyenletek vannak félreértve és olyan körülményekre túlextrapolálva amelyre már a relativista egyenletek nem értelmezhetők, mert hülyeségekre vezetnek.


@imrekiss1382 3 nappal ezelőtt
A hidrogénben nincs neutron! Miért csomósodtak és kezdtek el forogni? Ritka anyagfelhőkbe ütköztek (amik már előtte ott voltak)?

Egyetlen atommagban sincs neutron ! A kvarkos neutron nem létezik. Gluonok sincsenek. Nincs 4. fajta magerő sem.

Az atommagban kötőelektronok vannak, ezek biztosítják a magerőt. Azért ilyen erős a magerő mert az elektromos erők nagyon szoros közelségben vannak egymáshoz, ugyanis a protonok a magelektronok belsejében vannak. Így a neutronoknak vélt részecske mindig egy proton-elektron páros, de nem is bomlik másra, a bomlástermék proton és elektron.

A csomósodást a gravitációs sugárzás okozza, ami elképzelhetetlenül erős nyomóerőt képvisel, 10 és még 43 nulla newton. Gravitonpárokból áll, ez okozza a gravitáció jelenségét a tömegek közelében.

Ha csomósodnak akkor az azt jelenti, hogy már ott vannak. A jelenlegi Univerzum kezdetén, a kis tömegszámú stádiumban is voltak egyenetlenségek és a végtelenből érkező gravitációs sugárzás préselte össze a hidrogént gázfelhőkké és csillagokká.


@carlosfeher4292 15 órával ezelőtt
A tiszta energia annyira koncentrált volt, hogy még az elmélet kitalálói is úgy jellemzik hogy HIHETETLEN... szerintem is az. De ha mégis igy volt, akkor ez a tiszta energia honnan jött??

A Világegyetemeket kettő féle elemi részecske építi fel, mindkettő végtelen mennyiségű és végtelen számú Univerzumot működtetnek. Az egyik a graviton, ez a hajtóerő, a mozgató, örökmozgó. Párban a gravitációs sugárzást alkotja. Ez az a tiszta energia. Ezzel lehet utazni a csillagok között. A másik elemi energiarészecske (kvantum) az elektromos töltés.

A gravitációs sugárzás nyomóereje horribilis, képes összeterelni a galaxisokat. Az Univerzum galaxisait. A végén csak egy maradhat, egy óriási, kristályosodott neutroncsillag, természetesen az eseményhorizontja alatt. Ebben a master fekete lyukban koncentrálódik a tiszta energia, a gravitonsugárzás. És ez robbantja fel. Már végtelenszer megtörtént.

A kérdésedet ilyen értelemben gondold át (a jelenlegi kozmológia, hogy finoman fogalmazzak totálkáros).


@21szazalek 1 órával ezelőtt
Vajon honnét lett az az anyag amiből az ősrobbanás elindult? Vajon mi az hogy tágul az univerzum? Meddig? Merre? Létezik határa? Mi volt az ősrobbanás előtt? Mekkora vajon az univerzum?

Az anyag örök. Nem semmisül meg és nem keletkezik. Kettő féle elemi energiarészecskéből épül fel, mindkettő mennyisége végtelen. Ezek a kvantumok. Az egyik a graviton örökmozgó, a másik pedig elektromos töltésrészecske, tömegük nincs. Mindkettőnek van szerkezeti tükörképe és így ez a négy elemi részecske kombinációi alakítják ki az általunk ismert anyagi világot, az atomokat, sugárzásokat és a sokféle nemstabil részecskét. Tehát az anyag csak átalakul és nem keletkezett az Ősrobbanással.

A Világegyetemek ciklusos működésűek, összezuhannak és felrobbannak. Végtelen számú Univerzum létezik és már végtelenszer felrobbantak. A mienk most tágul, nem gyorsul a tágulás, mert ez mérési hiba volt. Lassulva tágul. Ha a Földön feldobsz egy követ az lassul. Ha a Világegyetem galaxisai az Ősrobbanás hatására szétrepültek akkor ugyanúgy lassulnak mint a feldobott kő.

A hajtóerő a gravitációs sugárzás ami gravitonpárokból áll, óriási a nyomóereje. Visszanyomja a követ a földre és a galaxisokat a Világegyetem tömegközéppontja felé.

Téridő nem létezik, mert az egy matematikai objektum. A leírására szolgáló egyenletek félremagyarázása okozza a görbülő tér félreértést.

Meddig? - Nem várja meg az Univerzum, hogy nullára fékeződjön a tágulás, mert közben a csillagok és a galaxisok rendeződnek, majd fekete lyukakba gyűlnek össze, amelyek összeolvadnak és végül egyetlen, master fekete lyukban kötnek ki. A folyamat a végére begyorsul és az Univerzum galaxisait a gravitonsugárzás sebességével besöpri a Master fekete lyuk, ami egy óriási neutroncsillag az eseményhorizontja alatt. Ez a neutroncsillag robban fel egy újabb Ősrobbanással.

Nincs semmiféle felfújódás és szingularitás sem létezik, mert minden test középpontja felé közelítve a gravitáció a nullához tart és semmiképpen nem tart a végtelenhez.

Az Ősrobbanás előtt tehát egy előző Univerzum volt.

Mekkora? Hát elég nagy :) Nincs éles határa de gömbszerűnek tekinthetjük első közelítésben.


@SmokeandShisha 3 órával ezelőtt (@user-mt5bl2fz8e válaszára)
Tyú ez nagyon zavaros lett nekem. Először is, egyelőre úgy tűnik az univerzum tágulása nem fog megállni (ez persze tényleg változhat még, de most semmi sem utal rá). Az ősrobbanás nem lőtte szét a galaxisokat, pont a videóban is benne van, hogy 380.000 év kellett az első atomokhoz, addig csak atommagok jöttek létre. A graviton puszta feltételezés, egyelőre nyoma sincs. Ugyanakkor a gravitációs hullámok sebessége is fénysebesség, sőt igazából mivel az a tér hullámzása, így a fénynek van gravitációs hullám sebessége, ami a maximum. Így a gavitonok nem valószínű, hogy 5-6 nagyságrenddel gyorsabbak lennének, mint a fény sebessége. A feketelyukban nincs neutroncsillag, ezt csak néhány kóbor fizikus mondja, de ennek elég sok minden ellentmond. A világmindenség végtelensége még nem jelenti azt, hogy az univerzumunk nem lehet végtelen, ha foglalkoztál a végtelen fogalmával akkor gondolom ez evidens is. Na bocsánat, csak ez nagyon tudománytalan volt.

Ok, nyilván zavaros lett neked, hiszen amit írtam az nem wikipédia.

1. Az univerzum tágulása szerintem sem fog megállni, bár lassul, de egyszerűen nem lesz rá ideje, mert a galaxisok összeolvadása klaszterekké sokkal gyorsabban elvezet az összeroskadáshoz. Tehát nem egy lassú fékeződés lesz a végkifejlet, hanem egy hirtelen folyamat amint egy óriás fekete lyuk olyan nagyra nől amitől a szomszédokat a sebességvektortól és impulzustól függetlenül besöpri magába. A hajtóerő a gravitációs sugárzás ami gravitonpárokból áll, ne keresd a wikipédiában.

2. Persze, hogy nem a kész galaxisokat lőtte szét az ősrobbanás, az anyagukat lőtte szét.

3. A graviton elemi energiarészecske feltételezés, de enélkül nem lennének képesek idejönni az ebek. Itt vannak, millió megfigyelés, elrablás, beavatkozás támasztja alá.

4. A gravitációs hullámokról amit írtál az a tudományos tévedések sorozata.

5. A tér hullámzása: na itt álljunk meg. Tisztában vagy azzal, hogy mi a tér? A fizikusok félrevezetnek, mert tér fizikailag nem létezik, mert az egy elméleti konstrukció. Ezért nem tud hullámzani. Amíg ezt vitatod nem tudunk továbbmenni.

6. Amit a LIGO érzékel az a gravitációs sugárzás parányi csökkenése és erősödése a napfogyatkozáshoz hasonló módon, ugyanis fekete lyukak (= óriás neutroncsillagok) egyre gyorsulva keringenek egymás körül és mindkettő kitakar egy kis részt a háttér gravitációs sugárzásból. Amikor számunkra egyvonalba esnek (= fogyatkozás) akkor a távolabbi kitakarja a maga részét és így a közelebbinek kevesebb háttérsugárzás jut, tehát ő kevesebbet takar, mint amikor egymás mellett látszanak. Ez okozza a gravitációs hullámzásnak vélt megfigyelést.

7. A gravitonok 5-6 nagyságrenddel gyorsabbak mint a fény, lásd ebek.

8. A feketelyukban neutroncsillag ül, ennek semmi nem mond ellent. A fekete lyukban szingularitás nincs, mert ez a relelm butasága. Kérlek mondd el mire gondolsz ami ennek ellentmond.

9. A világmindenség végtelen és végtelen számú Univerzumot foglal magába. A mi univerzumunk nem végtelen kiterjedésű. Egyik sem az. Végtelen viszont a gravitációs sugárzás, ami örökmozgó elemi energiakvantumokból áll, ezek a gravitonok.

Kösz a bejegyzésedet, ha érdeklődnél örömmel válaszolok és segítek megérteni miről van szó.


@SmokeandShisha 9 nappal ezelőtt (@21szazalek válaszára)
Az Univerzum tud kölcsönvenni a "semmiből" energiát és így létrejöhet anyag és antianyag amelyek találkozva megsemmisülnek és így visszaáll az eredeti helyzet. A kérdés inkább ezért, ha ezeknek szimmetrikusan kellett megjelennie akkor miért csak anyagot látunk és antianyagot meg nem?

A semmiből nem lehet kölcsönvenni. Ezt a széles körben elterjedt butaságot bátran elfelejtheted, a Dávid gyula is ilyen hülyeséget terjeszt. Nagyon sokminden félre van értve és csak az egyik az antianyag keresése. Az antianyag itt van a szemünk előtt, ezért nem találjuk, mármint a tudósok.

Nincsenek kvarkok, ez az oka, ezért nem találják az antianyagot. Ugyanis az elektron két alkotórészből áll, az egyik a graviton, a másik az elektromos töltés, mindkettő elemi energiarészecske, tömegük nincs.

De ez a kisebbik baj, mert a proton ugyanígy épül fel, ugyanezen kettő alkotórészből de ezek szerkezeti tükörképéből, tehát egy tükörkép gravitonból és egy tükörkép elektromos töltésegységből (kvantum) amit jelöljünk pozitív töltésnek, míg ami az elektronban van azt jelöljük negatív töltésnek.

Ezek ketten ketten alkotják az elektront és a protont, mindketten tórusz pályára álltak. A gerinc a graviton (kering) amely körül spirálozik az elektromos töltés.

Az elektron-pozitron energiánál a graviton éppen körbe tud záródni, ezért itt egy stabil részecske tud kialakulni. Ha kisebb vagy nagyobb a frekvencia, akkor a részecske nem tud stabilizálódni és ez a részecske elspirálozik. A részecske pont azért stabil mert egyhelyben pörög és nem megy sehova. Ráadásul fénysebességgel nem megy sehova.

Egy ettől 1830-szor nagyobb energiánál szintén lehetőség van körpályára állni és ekkor az előbbi két stabil részecske helyett antiproton és proton tóruszok alakulnak ki, amiből nyilvánvaló, hogy az elektron és az antiproton ugyanaz az anyag. Ugyanígy a pozitron és a proton szintén ugyanaz az anyag, csupán frekvenciában különböznek.

Következésképpen az elektronnak nemcsak a pozitron az antianyaga hanem a proton is az !!!

Ezért nem találják az antianyagot amit keresnek. Viszont az elektron nem tud felszállni a protonra annihilációval, hiszen durván különböző az energiájuk, = a frekvenciájuk. Szerencsére, mert ha fel tudna szállni akkor az Univerzum egy pillanat alatt szétsugárzódna.


@drabagyGatya-ks3zd 1 nappal ezelőtt
Sötét anyag a nullponti energia.

A sötét anyag két különböző dolog összefoglalását jelöli. Az egyik a sötét energia ami lehetne a nullponti energia, de valójában az egy gravitációs sugárzás ami gravitonpárokból áll, végtelen mennyiségű és hatalmas nyomóerejű sugárzás ami a gravitáció jelenségét okozza. Nem gyorsítja a Világegyetem tágulását, hanem lassítja. A gyorsulva tágulás mérési hiba.

A másik, a sötét anyag, ennek feltételezése szükségszerű, mert a megfigyelések alapján hiányzik a galaxisok anyagának kb tízszerese. Viszont amióta sikerült fellőni a légkör fölé egy IR spektrométert, azonnal megtalálták a hiányzó 'sötét' anyagot, ami molekuláris hidrogén, de a levegőréteg elnyeli a vonalait és ezért a földi teleszkópok nem látták, ezért hiányzott.


@normarendszer 7 órával ezelőtt
Marhaság. Nem volt nagy bumm és nem lesz valami a semmiből.
A korlátolt elme képtelen felfogni, hogy a végtelen térben úszó objektumok intelligens tervezés eredményei, ahogy az életé és az értelemé is. Mindannyian a fény gyermekei vagyunk.

De volt.

- Végtelen számú Ősrobbanás volt már és végtelen számú Univerzum létezik.
- Nem semmiből indult az Ősrobbanás, hanem értelemszerűen egy előző, összezuhant Univerzum anyagából.
- Az Univerzumon kívül további Univerzumok léteznek.
- Az intelligens tervezést sajnos benézted, a sokszínűség kizárólag a két létező elemi energiarészecske tulajdonságainak és együttműködésüknek az eredménye. A két részecske kvantum, a graviton és az elektromos töltésrészecske, mindkettőnek van szerkezeti tükörpárja.
- A fény gyermekei bizonyos értelemben találat, ugyanis a foton mind a 4 elemi részecskét tartalmazza.
- Honnan jöttünk, hová tartunk? Nem jó kérdés, nem tartunk sehová, az élet nagyon törékeny, kicsiben és nagyban is.
- A mi Univerzumunk szerencsés hely, alkalmas az életre. Nem mindegyik alkalmas, hiszen tudjuk, hogy a mienk sem volt mindig az. Az első időkben még nem volt szén. De vas sem volt, vagy ólom. Nem volt nátrium, így sótlan lett volna a leves. Ha lett volna leves.

 

Problémák a relativitáselmélet körül

 

Vita 1,   Vita 2,   Vita 3,   Vita 4,         Alias rigó fórum:   OF   OF2   OF3     és       Tudomány cikkek archiv       SG   SG2       Szkept       Hypog       Csivar       Gyakorik

Irj a vendégkönyvembe! János Irj a vendégkönyvembe!
rohan.janos@med.u-szeged.hu


Vissza a Vita 3 oldalra Tovább Vita 3b DGy video oldalra

Index Fórum   2022 2021 2020 2019 2018 2017 2016 2015 2014 2013 2012 2011 2010 2009 2008 2007 2006 2005
 

Video hozzászólások és kérdések. EBE3 kihallgatása 1-2-3- 4,   Mega-Structures in the Universe. Perseus cluster, Coma cluster, Virgo cluster, Norma cluster.